Új Szó, 1964. szeptember (17. évfolyam, 243-272.szám)

1964-09-30 / 272. szám, szerda

• 1. MIÉRT JÁRJA DE GAULLE LATIN-AMERIKA ORSZÁGAIT? Kevés eseményről látott a sajtóban A francia elnök Jól tudja azt is, napvilágot annyi eszmefuttatás, kom- hogy az idén első ízben lesz passzív mentár, mint a 74 éves De Gaulle a volt gyarmatokkal folytatott franlatin-amerlkai körűtjáról. Csaknem cia kereskedelem, ezért a dél-amerivalamennyi lap felveti a kérdést: Ml kai piac csábítja. késztette az agg elnököt a csaknem A latin-amerikai látogatás belevág egyhónapos fárasztó „maratoni" látó- De Gaulle „Franciaország nagyságatásra? gáért" hirdetett politikai koncepciójáDe Gaulle Jól tudja, hogy a dél- b

a: M

eS akarja mutatni Washingtonamerikai kormánvok többséee Wa- na

k' hogy oná116

, n

aSy

hata

I°mhoz amerikai kormányok toDDsege wa- méltö polmkát folytat a vi]ág mí

n_ shington áldásával „gyakorolja a ha- de

n térségében. Nem kétséges, hogy talmať (mint egy gombnyomásra kin

ek címezte Venezuelában elhangszakították meg az Egyesült Államok zott szavait: „Minden népnek joga parancsára a diplomáciai kapcsolato- van saját jövőjéről döntenie, az elhat Kubával — Mexikó kivételével), nyomást és az egyeduralmat kl kell és az amerikai monopóliumok a min- tiltania világunkból!" És pont akkor denhatő urak e gazdag földrészen. De hangzik el Latin-Amerika földjén azt is Jól tudja, hogy az Itt élő mindez, amikor Washington olyan népek szeretnének megszabadulni az hallatlan erőfeszítéseket tesz Kuba amerikai befolyástól. A hatalmas erőt elszigetelésére. (Franciaország nem képviselő nemzeti felszabadító moz- veszt figyelembe Amerika Kuba-ellegalmak ürömmel fogadnak minden tö- nes gazdasági blokádját). rekvést, amely az Egyesült Államok Persze azt is jól tudjuk, hogy Mar„El a kezekkel Latin-Amerikától!" tlnlque, Cuadeloupe francia gyarmatohírhedt Monro-doktrinájának megtöré- kon börtönbe vetik a függetlenséget sére irányul. De Gaulle most az Egye- követelő hazafiakat és De "Gaulle sült Államok vadászterületén a „la- ugyancsak a nagytőke embere. De azt tin népek összefogásának" jelszavával l

3 figyelembe kell venni, hogy "az jenéml zsákmányt akar szerezni a fran. len]eg az amerik

a| imperializmus berts

mgaSriehettég!ľ

ZelS

Ss

y

Zeré: gyengíti és ezzel a haladó A kommunista mozgalom egysége a győzelem záloga nyek, nem lehet Washington versenyerők malmára hajtja a vizet. S ha sltársa' de azért De Gaulle tarsolyából kerül csa

k egy kis rést is ütnie az nem hiányzanak a kölcsönük, segé- Egyesült Államok mindenható egyedlyek sem. uralmán, körútja nem volt hiábavaló. • 2. EURÓPAI VAGY ÁZSIAI ORSZÁG A SZOVJETUNIÓ? E rovatunknak talán a legnalvabb szág. Ezt azért bizonygatta a kínai kérdése ez, hiszen minden iskolás sajtó is olyan hévvel, hogy kirekeszgyerek tudja, hogy a Szovjetunió eu- szék a Szovjetuniót az ázsiai és ajrirópal és ázsiai ország. Ilyen problé- kai országok tervbe vett második érmá a gyakorlati élet nemigen vet tekezletéről. Ázsia több országának fel, ilyesmit csak ki lehet agyalni, Ismert személyiségei azonban nevet„hajánál fogva elő lehet rángatni", ségesnek — megmagyarázahatatlanA kínai vezetők az utóbbi Időben szá- nak minősítették a kínai álláspontot, mos furcsa „kérdéssel" lepték meg a Peking azonban kitartott mellette, világot. Közéjük tartozik a fenti is. Akkor még nem tudtuk, mire gonPedig elegendő egyetlen pillantás a doltak és miért szerették volna anytérképre, s megállapíthatjuk, hogy az nyira kiszorítani Ázsiából a Szovjetegész ázsiai földrész 38 százaléka a uniót. Mao Ce-tung azonban nemrég Szovjetunió területe. Vagyis a Szov- elárulta, mire támaszkodnak a kínai jetunió ázsiai része nagyobb kiterje- elképzelések: Hallatlan cinizmussal désű, mint a kontinens négy legna- k!n

a, területli

ek minősítették a Szovgyobb országának - Kínának ^m- ó á { köztársasS

gainak nagy nak, Indonéziának és Iránnak egyut- ' , . . _ ° , tes területe. részét. A régi császárok Idején Csen-jl külügyminiszter szemrebbe- ugyanis Kínához tartoztak... Megáll nés nélkül kijelentette az év elején, a Józan ész: ml minden tartozott még hogy a Szovjetunió nem ázsiai or- nem ls olyan régen Nagy-Britanniához, Franciaországhoz s a német birodalomhoz? Kong Fu-ce, a nagy kínai bölcselő mondotta egyszer, hogy a legnehezebb dolog a világon megfogni egy sötét szobában azt a fekete macskát, amely bent sincs. De még ennél is nehezebb a Szovjetuniót kitagadni Ázsiából egy nacionalista nagyhatalmi ábránd alapján. (sz) Mint már közöltük, Moszkvában nagy díszünnepségen emlékeztek meg az I. Internacionálé 100. évfordulójáról. Hruscsov elvtárs bevezető beszédét lapunk tegnapi számában kivonatban közöltük. Az alábbiakban Borisz Ponomarjovnak, az SZKP Központi Bizottsága titkárának ünnepi beszédét ismertetjük: B. Ponomarjov hangoztatta, hogy a történelem úgy fejlődik, ahogyan Marx, Engels és Lenin azt előre látta. Szólt a munkásosztály történelmi szerepéről, arról, hogy a munkásosztály mind fontosabb szerepet tölt be korunk társadalmában. Ponomarjov megállapította, hogy a proletár internacionalizmus széles eszmei platformot teremtett a világméretekben kibontakozott forradalmi harc legkülönbözőbb osztagainak egyesítéséhez. Kifejtette, hogy a Szovjetunió Internacionalizmusa megmutatkozik a kommunizmus építésében, a világszocializmus megvédésében, az atomháborúval fenyegető agresszív erők megfékezésében, a fejlődő országok támogatásában, a szabadságukért és a társadalmi haladásért küzdő népek megsegítésében. A kínai vezetők magatartásáról a szónok hangsúlyozta, hogy az, amit Mao Ce-tung és hívei müveinek, megcsúfolása a proletár internacionalizmus lényegének, a marxi—lenini tanításoknak. Ponomarjov hangot adott annak a meggyőződésének, hogy a kommunizmus legyőzi a reakciós nacionalizmust. Szoviet vezetők a moszkvai tehergépkocsi kiállításon Moszkva (ČTK) — N. Sz. Hruscsov, fii. I. Mikojan, 'A. M. Koszigin, N. V. Podgornlj és más személyiségek hétfőn megtekintették az állami gépkocsiipari kutatóintézetben megnyílt tehergépkocsi-kiállítást. A kiállításon számos különböző új típusú autó látható. Oj termékeiket bemutatják a gorkiji, moszkvai, tiljanovi és a zaporozsel gépkocsigyárak. N. Sz. Hruscsov számos megjegyzést fűzött az egyes gépek szerkezetéhez. Kijárási tilalom Dél-Vietnamban Saigon (CTK) — Az AFP hírügynökség saigoni tudósítója közölte, liogy a dél-vietnami Bonli-Dinh tartományban kijárási tilalmat rendeltek el, mely szerint este 20 órától reggel 5 óráig mindenkinek otthon kell tartózkodnia. A hatóságok a tartomány fővárosában, Gul-Nhonban vasárnap rendezett heves tüntetések megismétlődésétől tartva kényszerültek erre az intézkedésre. A tüntetők és a kormánycsapatok összecsapása három ember életét követelte. 16 tüntető megsebesült. B. Ponomarjov beszéde az I. Internacionálé jubileumi ünnepségén eldöntésénél, akkor ezt nem lehet sem az önállóság, sem az érettség jelének tekinteni. Az ilyen álláspont nem szolgálja sem a munkásosztály közös érdekelt, sem a munkásosztály nemzeti élcsapatainak érdekelt. Minden kommunista párt csak egy útonmődon működhet sikeresen: ha önállóságát helyesen összeegyezteti az az Internacionalizmushoz való hűséggel. A szónok ezután hangsúlyozta, hogy egy újabb nemzetközi kommunista fórum összehívása a nehézségek leküzdésének legjobb módszere. Az SZKP szerint ennek az értekezletnek nem az a célja, hogy valakit kiközösítsen a kommunista mozgalomból, hanem az, hogy erősítse e mozgalom egységét, folytassa a kommunista világmozgalom megoldásra érett problémáinak alkotó szellemű kidolgozását — Pártunk a kínai vezetők támadásai és szovjetellenes rágalomhadjárata ellenére baráti kezet nyújt a Kínai Kommunista Pártnak az imperializmus ellen, a békéért, a nemzeti szabadságért és a szocializmusért folyó közös harc nevében — jelentette kl Ponomarjov az ünnepség részvevőinek nagy tapsa közepette. A szónok beszéde végén öt következtetést vont le: 1. A kommunista mozgalom sikereinek legfőbb feltétele a marxista-leninista tanításhoz való hűség; 2. az egyes országokban mindent meg kell tenni a közös forradalmi ügy sikere végett; 3. a forradalmi harcot össze kell kapcsolni & reakciós háborúk, a világháború megakadályozásáért folytatott harccal, a békeharccal; 4. semmilyen forradalmi ügy nem lehet eredményes a reakciós nacionalizmussal szemben tanúsított állandó éberség, és a reakciós nacionalizmus ellen irányuló kíméletlen harc nélkül; végül 5. a proletár internacionalizmus elvei végső és viAz SZKP Központi Bizottságának titkára kifejtette, hogy a szocialista közösségben Jelentkező bizonyos ellentétek nem a szocialista rend természetéből következnek, hanem jelentős mértékben olyan átmeneti jelenségek és körülmények következményei, mint a személyi kultusz, vagy a szocializmusba való átmenet újszerűsége merőben külünböző adottságú országokban. Ezek a jelenségek — mint Kína példáján látjuk — gyakran egy helytelen, hibás politika következményei — mondotta. A szónok megállapította, hogy az élet elvetette a marxizmustól való jobboldali elhajlásokat, de amíg kapitalizmus lesz, addig lesz reformizmus és revlzionizmus is, és lankadatlanul harcolni kell ellenük. Nyilvánvaló azonban, hogy manapság a munkásmozgalomra nézve a fő veszély a dogmatizmus. Ponomarjov kitért ezután a szociáldemokrácia bírálatára, majd rámutatott azoknak a kezdeményező lépéseknek a fontosságára, amelyeket az SZKP a szociáldemokrata pártokkal való kapcsolatok megteremtése végett tett. A szónok hangsúlyozta: — A forradalmi erők összefogásának forrása kommunista élcsapatunk egysége. A kommunista pártok csak akkor lehetnek a nép tényleges élcsapatai a szocializmusért vívott harcban, lia független, igazi nemzeti erőként lépnek fel — hangoztatta. — Ha azonban a pártok önállóságát úgy akarják értelmezni, hogy ezen az alapon ki lehet térni a közős internacionalista feladatok megoldása elől, ha úgy gondolják, I jágméretű diadalának záloga a nemhogy a pártok önállósága valamiféle ! zetközi kommunista mozgalom egysésajátos „semlegesség" a közös ügyek - ge. Külpolitikai programnyilatkozat Johnson elnök választási körútján Az USA kormányának magatartása — provokáció az Afrikai Egységszervezd ellen Csőmbe is Kairóba igyeksžik Leopoldville (CTK) — MolseCsőmbe, kongói miniszterelnök — nem véve tekintetbe számos ország ellenkezését — személyesen kíván részt venni az el nem kötelezett országok második értekezletén Kairóban. Szándékát hivatalos nyilatkozat ls megerősíti, amelyet kedden Leopoldvllleben tettek közzé. A nyilatkozat közli, hogy Csőmbe küldöttsége élén vasárnap indul Kairóba. Csőmbe részvétele ellen a kairól értekezleten kedden nagyon erélyesen lépett fel Raul Roa kubai külügyminiszter, aki Kairóba érkeztekor, még a repülőtéren kijelentette: „Tiltakozunk Csőmbe részvétele ellen, aki Lumumba gyilkosa és az imperializmus ügynöke. Csőmbe azonosítja magát az imperialistákkal s ezért nem képviselheti Kongót." Majd nyomatékosan követelte, hogy a kongói küldöttség Csőmbe nélkül vegyen részt a kairól tárgyaláson. Brazzaville (CTK) — A kongói nemzeti felszabadító tanács Brazzavilleben közzétett nyilatkozata leszögezi, hogy Johnson elnök elutasító magatartása az Afrikai Egységszervezet küldöttségével szemben, s az, .liogy az elnök a küldöttséget nem fogadta — az Egyesült Államok kormányának provokációja e szervezettel szemben, Az USA kormányának sértő magatartása nem egyeztethető össze a világbéke megvédésének elvével. A nyilatkozat továbbá hangsúlyozza, hogy e misszió gondolata a független Afrika arra irányuló igyekezetéről tanúskodik, hogy problémáit saját, afrikai módszereivel oldja meg, s hogy meghiúsítsa az Imperialisták és neokolonialisták mindennemű ártó szándékát. Az USA beleavatkozása Kongó belügyeibe — mondja a nyilatkozat — nem más, mint a nemzetközi Imperializmus kísérlete, hogy minél tovább igája alatt tarthassa az afrikai földrészt. Mint Ismeretes, az Afrikai Egységszervezet küldöttségének arról kel„NEMZETI ÉS NEMZETKÖZI érdekeink megkövetelik, hogy ragaszkodjunk a Varsói Szerződéshez, s becsülettel teljesítsük a reánk bízott feladatokat" írta a Krasznaja Zvezda keddi számában a Magyar Népköztársaság hadsereg-napja alkalmából Irt cikkében Szilágyi László vezérőrnagy. (CTK) MIROSLAV ZIKMUND és JifI Hanzelka Taskentben sajtóértekezletet rendezett közép-ázsiai útjáról. A két világjáró tegnap elutazott Taskentből és az Uľál-hegységbe folytatja útját. lett volna tárgyalnia az USA kormányával, hogy ez szüntesse be fegyverek szállítását Kongóba. Washington (CTK) — Johnson, az USA elnöke, hétfőn az USA északkeleti részének öt államában választási körutat tett. A New Hampshlre-i Manchesterben fontos prográmbeszédben ismertette az USA külpolitikájának kérdéseit. Beszédében az elnök élesen bírálta vetélytársának, Goldwater szenátornak, a Republikánus Párt jelültjének külpolitikai programját, habár éppúgy, mint előző beszédeiben, ellenfelét nem nevezte meg. Azzal vádolta politikai ellenfeleit, hogy az USA eddigi külpolitikai irányvonalának bírálatánál illúziókat táplálnak. Az egyik illúzió — mondotta az elnök — az, hogy erővel vagy erőszakkal való fenyegetőzéssel minden probléma megoldható. Állást foglalt a türelmes tárgyalások és a küzüs megegyezés keresésének útja mellett. Egy másik Illúzió az, mondotta továbbá Johnson elnök, hogy „az Egyesült Államok igényt támaszthat valamennyi világprobléma megoldására". Johnson kijelentette: „Nem hagyhatjuk figyelmen kívül a többleket, mert jövőnk összefügg az ő jövőjükkel. Nem hagyhatjuk el azokat, akik nein teszik pontosan azt, amit ml szeretnénk." Johnson szerint az USA kiválása az ENSZ-ből, és „világszerte vállalt kötelezettségeiről" való lemondása „veszélyeztetné a szabadság ügyét". Ez alatt a tőkés rend további fennállását értette. Johnson rámutatott, hogy folytatni akarja az „erő és szilárdság" politlfii Fejlődik a kub3i falu. Mindennapi kép a kubai utakról — a traktorosok szovjet traktorokon térr»k vissza a szántóföldekről. CTK — Prensa Latina felvétele káját. Beszéde további részében felsúrolta az USA külpolitikájának „négy pillérét", amelyeken „a béke épületének kell nyugodnia". Az első „pillérként" az USA koreai: agresszív akcióit, a Kínai Népköztársaság ellen a Tonkln-öbölben és a Kuba elleni akciókat sorolta fel, azt mondva róluk, hogy „ellenfeleinket meggyőzni Igyekszünk, hogy a támadás saját pusztulásukat jelentené." Az Egyesült Államok dél-vietnami akcióit, Csang Kaj-sek és más bábok támogatását az országok függetlenségének megszilárdításaként tüntette fel. Politikája harmadik pilléreként a világkérdések békés rendezése elvének elfogadására irányuló erőfeszítést' jelölte meg. A jelenlegi kormány külpolitikájának negyedik alapelve — Johnson szerint — az a törekvés, hogy „csökkentse az emberiséget pusztulással fenyegető atomfegyverek veszélyét". Johnson kijelentette, „ha elnök lesz, — újabb kezdeményező javaslatokat tesz a fegyverzetek hatékony ellenőrzésére, a fegyverkezési verseny beszüntetésére, a világot fenyegető feszültség enyhítésére." De nem tett egyetlen konkrét javaslatot sem a legfontosabb probléma — az általános és teljes leszerelés végleges megoldására. Johnson ezenkívül még beszédet mondott Providenceben (Rhode Island) Hartfordban (Connecticut), Burlingtonban (Vermont) és Portlandban (Maine), Kiegészítették az amerikai alkotmányt Washington (CTK) — Az amerikai szenátus hétfőn alkotmányktegészítő cikkelyt hagyott Jóvá, amely meghatározza, hogy az Egyestllt Államokban milyen módon töltik be az alelnöki hivatalt, ba az bármilyen okból megüresedik. Ebben az esetben az elnök nevez kl új alelnököt, de döntését még a szenátusnak és a képviselőháznak Jóvá kell hagynia. A kiegészítő cikkely továbbá íaegtiatározza, milyen módon kell eljárni abban az esetben, ha az elnök bármilyen okból képtelenné válik hivatalának ellátására Hogy az alk'otmSnykiegészités törvényerőre emelkedjék, még Jová kell hagynia a képviselőháznak és az amerikai államok háromnegyedének. SZÓFIÁBAN hétfőn sajtóértekezletet rendeztek a jelenleg Bulgáriában tartózkodó Kosztopulosz görög külügyminiszterrel, aki kifejezte azt a reményét, hogy a közeljövőben létrejönnek Bulgária és Görögország valóban szívélyes kapcsolatai. (CTK) 1964. szeptember 30. * 3 tJJ SZÖ