Új Szó, 1964. szeptember (17. évfolyam, 243-272.szám)

1964-09-29 / 271. szám, kedd

R. J. Malinovszkij marsall vezetésével szovjet katonai küldöttség érkezett hazánkba (Folytatás az 1. oldalról) népe sohasem feledkezik meg arról, hogy a hős szovjet hadsereg szabadí­totta fel hazánkat, s tette lehetővé népeink számára a szocializmus építé­sének megkezdését. A fogadtatásért R- I. Malinovszkij, a Szovjetunió marsallja mondott kö­szönetet. A csehszlovák hadsereg egységének dfszmenete után a szovjet katonai küldöttség prágai szállására ment. • • » Ä szovjet hadsereg küldöttsége Ro­gyion jakovlevics Malinovszkij mar­sallnak vezetésével tegnap Prága-Vít­kovon megkoszorúzta az Ismeretlen Katona Sírját. A küldöttséget Bohumír Lomský, hadseregtábornok, honvédelmi mi­niszter és a csehszlovák hadsereg tá­bornokai kisérték. A szovjet vendégek ezután átmen­jek a vítkovi Mauzóleum központi ter­mébe, ahol a csehszlovák munkás­mozgalom élharcosainak hamvai pi­hennek, és megtekintették a szovjet hadsereg termét Is. A szovjet katonai küldöttség ez­után az olSanyl temetőbe ment. ahol megkoszorúzta az elesett vörös kato­nák emlékművét. Egyúttal kegyelet­tel adózott a Prága felszabadulása­kor elesett szovjet katonák emléké­nek a csehszlovák hadsereg küldött­sége Is, amelyet Bohumír Lomský hadseregtábornok, honvédelmi minisz­ter vezetett. A Malinovszkij marsall vezette szovjet katonai küldöttség tegnap a prágai Kongresszusi Palotában ünne­pélyes keretek között találkozott a csehszlovák néphadsereg katonáival. A találkozón Bohumír Lomský had­seregtábornok és Malinovszkij mar­sall mondott beszédet. A CSKP KB ideológiai bizottságának ülése A CSKP KB ideológiai bizottsága tegnapi ülésén a Központi Bizottság plenáris ülésének előkészítése során megtárgyalta az iskolaügy fejleszté­sével és az ifjúság nevelésének kap csolatos téziseket. Az ideológiai bizottság egyetértő sét ' fejezte kl az iskolaügy proble­matikájának a tézisekben lefektetett irányvonalával és ezeket további Ja­vaslatokkal egészítette ki. A bizottság ezután megtárgyalta a főiskolákról szóló új törvényjavaslat alapelveit. A CSKP KB plenáris ülése előké­szítésével kapcsolatban az Ideológiai bizottság a pedagógiai tudomány kér­déseivel is foglalkozott. A jelenlegi helyzet bíráló értékelése után kitűz te a pedagógiai kutatás színvonalbeli növelésének alapelveit, hogy hatha­tósabb segítséget nyújthasson az is­kolának és a nevelésnek. (CTK) R. J. Malinovszkij marsall K O Z E L E T Rogyion Jakovlevics Malinovszkij 1898. november 23-ái. született Ogyesszában. 1919-ben lépett a szovjet hadseregbe. 1926 óta tagja a Szovjetunió Kommu­nista Pártjának. A XIX. pártkongresz­szuson (1952) az SZKP KB póttagjává és a XX. kongresszuson (1956) az SZKP KB tagjává vélasztották. 1930-ban végezte el az M. V. Frunze Katonai Akadémiát. A nemzetközi brigád tagjakánt harcolt Spanyolországban. A Nagy Honvédő Háború elején hadtest­parancsnok, később hadseregparancsnok volt és részt vett a valgográdi nagy csatában. 1943 februárjától a déli, majd pedig a 3. ukrán front parancsnoka volt, részt vett Donbasz felszabadításában és Ukrajnában az ellenség megsemmisíté sében. E fronton harcoló csapatok szá­mos sikeres hadműveletet hajtottak vég­re Románia, Magyarország, Csehszlovákia felszabadítása során, részt vettek Jugo­szlávia felszabadításában és Bécs bevé­telében. 1944 ben R. J. Mallnovszkijnak a Szov­jetunió marsallja elmet adományozták. A fasiszta Németország leverése utón a Bajkálon túli front csapatainak pa rancsnoka volt, amelyek legyőzték Mandzsúria nyugati és középső részében a japán Kvantung hadsereget és felsza­badították Mongólia egész belső részét. Északkelet Kína déli részét és a Liaotung félszigetet Port Arthur erődítménnyel. A háború utáni években a távol-keleti katonai körzet parancsnoka, a Szovjet­unió honvédelmi miniszterének első he­lyettese, a szárazföldi csapatok főpa­rancsnoka lett. 1957 októberétől R. J. Malinovszkij marsall a Szovjetunió honvédelmi mi­nisztere. R. J. Malinovszkij marsall, a Szovjet­unió kétszeres hőse. a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsának képviselője. JUT IS, MARAD IS (Folytatás " 1. oldalról) paraszt, van-e téli takarmánya a ke­let-szlovákiai földműveseknek? Meg­volt a maga gondja, baja. Elég volt neki is, nemhogy a más gondjában osztozott volna. És milyen közel ke­rültek ma már egymáshoz. Valamikor (senkit sem akarunk megsérteni) ta­lán nem is tudta az izsai földműves, hol van a Bodrog. Akadtak olyanok is, akik egész életüket úgy élték le, hógy falujuk határánál tovább nem is mentek. Ma már nincs távolság, nincs, ami szétválasztaná a föld művelőjét. Na­gyon jólesik ezt leírni. És hogyan segítik egymástl Sok helyütt ezt már természetesnek veszik. Megkérdez­tünk egy agronómust, miért ad szé­nát teljesen ismeretlen agronómus társának? Talán olyan sok a széná­juk, hogy nem tudnák feletetni? De­hogyis, elfogyna nálunk is, de mit csináljanak a jószággal ott, ahol szű­kiben van a takarmány? Elvégre ne­kik is vannak kötelességeik, ők is pénzből élnek, valamiből elő kell te­remteniük a munkaegységekre valót. Ha nem árulhatnak, nincs bevétel. Szívesen adunk hát, amennyit tudunk. Ahogy mondani szoktuk: Jut is, ma­rad ls. Ez a gondolat fűtötte a dunaszer­dahelyi járás dolgozó parasztságát is. Augusztus derekáig 144 vagon szal­mát, 41 vagon lucernaszalmát, 35 va­gon lucernát és 31 vagon réti szénát küldtek a trebišovi járásba. Az őszi takarmányféleségekből is „szorítanak" valamit: 128 vagon répaszeletet, 30 vagon silót, 281 vagon kukoricakórót és 1 vagon takarmányrépát, összesen 691 vagon takarmányt küld a szóban forgó járás keletre. Ez a taJsarmány nem pótolja ugyan a trebišoviak veszteségeit, ám csökkenti az átte­leltetési gondokat. Sorolhatnánk még tovább, mit je­lent és mit eredményez a jövőben az igazi, őszinte barátság. Ám minden ékes szónál többet érnek a tettek, amelyek bizonyítanak, amelyek nyo­mán kevesebb lesz a gondjuk az aszály sújtotta szövetkezeteseknek. Azok, akik a saját állatállományuk szükségleteiből is tudtak szorítani né­hány mázsányit a rászorulók részére, azzal a tudattal készülhetnek a tél­re: azért nekik is maradt annyi, hogy egész éven át egyenletesen etethet­nek. Az ilyen szolidaritás, összefogás csakis a mi társadalmunkban lehet­séges. KITÜNTETÉS (CTK) — Alexander Dubiíek, a CSKP KB elnökségének tagja, az SZLKP KB első titkára, tegnap a par­tizánmozgalom néhány vezető dolgo zójának, a Szlovák Nemzeti Felkelés volt harcosainak átnyújtotta a köztár­sasági elnök által adományozott Vö rös Csillag Érdemrendet. A kitünte­tések átadásánál jelen volt Vasil Bi­lak, az SZLKP KB elnökségének tag­ja, az SZLKP KB titkára és Simon Zbirka, a Fasisztaellenes Harcosok Szövetségének elnöke. A magas kitüntetést a következő elvtársaknak adományozták: Ladislav Kalina, „A szlávok szabadságáért" II. partizánbrigád volt parancsnoka, František Mišeje, a felső-nyitrai par­tizánbrigád politikai biztosa, Teodor Pola ezredes, a Ján Zižka partizán­brigád parancsnoka, Ján Repta, az M. R. Štefánik II. csehszlovák partizán­brigád szakaszparancsnoka, Michal Schmotzer, az E. Thälmann alakulat egyik alapítója és törzskari főnöke, a Martinov őrnagy brigádja törzska­rának tagja, Anton Šagát, a J. Nálep­ka kapitány partizánbrigád politikai biztosa. A párt képviselői szívélyesen elbe­szélgettek a Szlovák Nemzeti Felke lés érdemes harcosaival. ÜDVÖZLŐ LEVÉL (CTK) — Dr. Matej Lúőan, az SZNT iskola- és kulturális ügyi meg­bízottja a Szlovák Népművészeti Együttesnek (SĽUK) fennállása 15. évfordulója alkalmából üdvözlő leve­let adott át, amelyben köszönetét fe­jezi ki az együttes eddigi művészt munkásságáért és sikeres külföldi szerepléseiért. 15 év alatt — hang­zik a levélben — a SĽUK kultúránk oszthatatlan része lett. Belga vendégek látogatása Az Interparlamentáris Unió bel­ga csoportjának nyolctagú küldöttsége Henri Roli szenátor vezetésével né­hány napos csehszlovákiai látogatása során tegnap a nyugat-szlovákiai ke­rületbe látogatott. (CTK) N. SZ. HRUSCSOV: A proletár nemzetköziség az I. Internacionálé legértékesebb hagyatéka Ünnepség Moszkvában az I. Internacionálé 100. évfordulója alkalmából Moszkva (CTK) — A moszkvai Nagyszínházban ünnepi nagygyűlést rendeztek az Internacionálé 100. évfordulója alkalmából. A nagygyűlés elnökségében helyet foglaltak az SZKP vezető képviselői, élükön Nyikita Hruscsovval, a marxista—leninista pártok küldöttei, az SZKP régi tagjai, a szovjet kormány ás a közélet képviselői. Bevezető beszédet Nyikita Hruscsov mondott. Megemlítette, hogy a kizsák­mányolók évszázadokon keresztül akarták megakadályozni a munkások egyesülését, egymás ellen akarták őket uszítani. A kapitalisták tudatá­ban voltak annak, hogy Jobban ural­kodhatnak, ha elszakítják országuk munkásságát a más országok dolgo­zóitól, és ha viszályt szítanak köztük. Marx és Engels a burzsoázia politi­kájával szembe a proletariátus politi­káját állította. Azért olyan becses számunkra az Internacionálé, mert megalapozta az egységet és elsőként valósította meg. A proletár nemzetköziség az Inter­nacionálé legfontosabb és legértéke­sebb hagyatéka — mondotta Nyikita Hruscsov. Kijelentette, manapság so­kan hirdetik, hogy az I. 'internacio­nálé nyomdokaiban haladnak. Ha azonban folytatni akarjuk Marx és Engels művét, követni akarjuk az I. Internaclonálét, céljait ls meg kell valósítani. Ez azt jelenti, hogy hozzá kell járulni a kapitalizmus elleni harchoz, építeni kell az új társadal­mat, A kommunisták, mint az Interna­cionálé forradalmi hagyományainak folytatói ünneplik 100. évfordulóját Az, amire Marx felhívta a proleta­riátust, ma már megvalósult a Szov­jetunióban. Internacionális kötelessé­günket elsősorban abban látjuk, hogy sikeresen építjük a kommunizmust. A szocializmus és kommunizmus épí­tésével a Szovjetunió és a többi szo­cialista ország döntő mértékben járul hozzá a vllágfelszabadítő harchoz. A szocialista országok alkotó épí­tőmunkája lett a legfontosabb harc­tér. Minél sikeresebb lesz ez az épí­tés, annál jobban gyengül a kapitaliz­mus, a gyarmati rendszer, az újgyar­matosltás helyzete. Ezzel segítjük a kapitalista országok munkásosztályát, valamint a szabadságáért és nemzeti felszabadulásáért küzdő valamennyi nemzetet. Nyikita Hruscsov beszéde további részében kiemelte, milyen nagy je­lentőségű a jelenlegi feltételek köze­pette a marxisták—leninisták számá­ra a békeharc. Megemlítette, hogy nem pacifista misszióról van szó. A termonukleáris században a béke védelme és a szocializmusért foly­tatott harc egy ós ugyanaz. A Szov­jetuniónak, hogy megvédje az embe­riséget a pusztulástól, a kellő szín­vonalon kell tartania védelmi képes­ségét, mivel ez teszi lehetővé a béke megvédését. Oosztálytestvérelnk, az Imperializmus ellen harcolók, a sza­badságukért küzdő és a függetlensé­gük megszilárdításának útjára lépő barátaink biztosak lehetnek abban, hogy az SZKP és a szovjet nép to­vábbra is teljesíteni fogja internacio­nális kötelezettségét, támogatni fogja a jelenkor forradalmi és demokrata mozgalmait. Nyikita Hruscsov beszéde befejező részében felhívta valamennyi testvér­pártot, a forradalmi erőket, hogy zár­kózzanak fel. Hruscsov elvtárs beszédét több íz­ben lelkes taps szakította félbe, majd Ponomarjov, az SZKP KB titkára emel­kedett szólásra. Ponomarjov beszéde után a nagy­gyűlés több mint 2000 résztvevője elénekelte az Internaclonálét. Az Internacionálé évfordulója al­kalmából széles körű ünnepségeket tartottak. Marx Károly moszkvai em­lékművét a kora reggeli óráktól ki­sebb-nagyobb csoportok keresték fel, hogy kegyelettel adózzanak a nagy forradalmár emlékének. Csőmbe manőverez A külföldi zsoldosok továbbra is Kongóban maradtak Tunisz (CTK) — Csomberől már rég nem mondhatjuk, hogy afrikai, vagy kongói, — jelentette ki Gaston Sou­mialot, a kongói nemzeti felszabadító mozgalom egyik vezető képviselője a Jeune Afrique hetilapnak adott in terjújában. Kijelentette, nem hajlan­dó tárgyalni Csombéval, mivel az amerikai imperialisták ügynöke, akit az afrikai egység megbontásával bíz­tak meg. „Tegnap a belgák kezében lévő Union Miniere eszköze volt, ma az amerikaiak ellenőrzése alatt álló Union Miniere bábja," — jelentette ki Soumialot. Befejezésül kijelentette, hogy a nemzeti felszabadító mozgalom a nemzeti megbékélésért küzd, de ezt nem lehet elérni, ha Csombéval és Rögös volt a szabadsághoz vezető út Támadás a hegyek felé Krosno — kis város a Kárpátok északi oldalán, kedves, ódon főtérrel, zöldbe borult külvárosi széles utcák­kal. Élénk forgalom az állomáson és az új gyárak körül. Az ódon piactér árkádsorai alatt áruval teli üzletek, padok, nyugalom. Nyugalom és zsen­ge zöld lombok, öreg fa és régi ház ám kevés maradt itt meg... A város történelmi központja körüli utcácská­kat nem kisebb gonddal tették rend­be, mint a régi piacteret, az új sport­telepet, vagy az új lakónegyedet a Wisloch folyócska túlsó oldalán. Va­lóban — itt minden új, csak nemré­gen épült. Azért van ez így, mert... Húsz esztendővel ezelőtt, 1944 szeptemberének elején, nenf messze innen, Sambor városa mellett, kato­nák nézegetik térképeiket. A front vonala a litvániai Klaipedától Varsóig, Sandomierzig húzódik, Krosno előtt délkeletnek fordul a Kárpátok körül a romániai Ploestiig, onnan a Duná­nak, majd Bulgáriának. A szovjet hadsereg pedig ezalatt megváltoztatja a további előnyomulás irányának ter­veit. A Kárpátokon át — a lehető leggyorsabban Szlovákia segítségére, amelynek népe felkelti 1944. szeptember 8-án kezdetét ve­szi a nagy kárpáti—duklaí hadmű­velet. Krosno felett, amelybe SS-egy­ségek fészkelték be magukat, fel­hangzott a tüzérségi előkészítés mo­raja. Toroszówka mellett a szovjet 38. hadsereg 241. lövészhadosztálya áttör­te a nácik védelmét és az áttörés helyén áthatolt az 1. csehszlovák hadtest is. A sűrű ködben szeptember 9-én reggel egészen Machnówka és Wrocanka községekig jutott el. Alig szakadt fel a köd, sűrű ellenséges tűzbe került. A hadtest parancsnok­sága ugyanis nem biztosította előnyo­mulását. Ezért a hadtest parancsnokát leváltották és új parancsnokká Lud­vík Svoboda tábornokot nevezték ki, aki addig az első brigádot vezényelte. A hadsereg elérte a Kárpátokot. A bekerített Krosnóban a náci hely­őrség elkeseredetten védekezett. Pfze­mysl és Sanok felől a szovjet hadse­reg egységei megindultak a Lupkovi szoros felé is. Úgy látszott, hogy a szlovák—lengyel határ keleti részé­nek mélységes rengetegei hadszíntér­ré változnak, s a Wehrmacht egysé­geit a szovjet hadsereg és az 1. cseh­szlovák hadtest északról, a kelet­szlovákiai hadtest pedig délről szorít­ja harapófogóba. Azonban híre érke­zett, hogy a kelet-szlovákiai hadtest parancsnoksága nem csatlakozott a felkeléshez, s parancsnoka, Malár tá­bornok Bratislavába, helyettese, Tal­ský ezredes pedig Lvovba repült. A nácik sietve ide csoportosították Egyikük megsebe­sült. Jozef Stan­kowski földműves elbújtatta a pincé­jébe. A házba be­rontott egy náci járőr, a gazda azonban elterelte figyelmét. A sebe­sültet az egész csa­lád ápolta. És reg­gelre Bobrka vég­legesen felszaba­dult, — a sebesült meg volt mentve. Csak nehezen, lépésről-lépésre le­hetett előnyomulni a Wehrmacht össz­pontosított védel­me miatt. Mintha csak egyre nőtt volna a nácik szá­ma, újabbnál újabb egységeket vontak Ide a hátországból és más frontokról, a nyugati frontról is átvezényeltek egységeket. És az 1. csehszlovák had­test számos harco­sa, élén parancs­erőiket, egyes szlovák egységeket le- nokaival, Svobodával, Sedláčekkel és fegyvereztek, maguk pedig befészkel- másokkal, sokszor feltekintettek a ték magukat azokba az erődítmények- Kárpátok meredek lejtőire és nem­be, amelyeknek eredetileg ellenkező egyszer eszükbe jutott 1938. ősze, a célt kellett volna szolgálniuk! müncheni egyezmény. Milyen könnyű A Kárpátok északi lejtőm elkese- a szabadságot elveszíteni és milyen redett harcok lángoltak fel. Bobrka súlyos harcok árán lehet csak visz­községbe behatoltak felderítőink szaszereznH František Raven Krosnó, városrészlet szövetségeseivel működnének együtt. New York (CTK) — A New York Times fényköpet küldött egy kongói kiképző táborról. A képen egy angol őrnagy utasításokat ad a Dél-afrikai Köztársaságban, Dél-Rhodesiában, Belgiumban és Nyugat-Németország­ban toborozott zsoldosoknak. Mint ismeretes, Csőmbe az Afrikai Egységszervezet ülésén ígéretet tett, hogy feloszlatja a fehér zsoldosok csapatait. A múlt héten kijelentette, hogy szolgálatában csupán 150 zsol­dos állt és ezek közül 100-at haza­küldött. Ezzel a hazugsággal a füg­getlen afrikai államokat akarta be­csapni. A New York Times leopold­villei tudósítója szerint a toborozást tovább folytatják. A zsoldosok tovább­ra is Kongóban maradnak annak el­lenére, hogy távozásukat hivatalosan Is bejelentették. Száz zsoldost tényleg hazaküldtek, de csak azért, mert nem voltak „alkalmasak". Kongóban to­vábbra is 400 zsoldos ténykedik és további 200-a t toboroztak a Dél-afri­kai Köztársaságban tartalékként. A tudósító megjegyzi, hogy Csőmbe még abban az esetben is megtartja a zsoldosokat, ha a nigériai kormány a többi afrikai országgal ellenszegülve elküldi csapatait Csőmbe megsegítés s é re. Csehszlovák küldöttség utazott Kínába (CTK) — Václav Pašek, a Közpon­ti Szakszervezeti Tanács titkára és dr. Vojtech Filkorn, a Komenský Egyetem rektora a Nemzetközi Kap­csolatokat Ápoló Csehszlovák Társa­ság első alelnöke tegnap Pekingbe repült, ahol Václav Kŕístek csehszlo­vák nagykövet csatlakozik hozzájuk. Küldöttségünk diplomáciai úton tolmácsolt meghívás alapján részt vesz a Kínai Népköztársaság megala­pításának 15. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségeken. A Kínai Nép­köztársaság vezető személyiségei írásban küldött hivatalos meghívóju­kon — hasonlóan, mint a szovjet küldöttség meghívóján — megjegyez­ték, hogy a Csehszlovák Köztársaság ha akarja, elküldi küldöttségét, de ha úgy akarja, visszáutasíthatja a meghívást. Tekintettel a kínai nép­hez fűződő baráti kapcsolatainkra, kormányunk úgy határozott, hogy küldöttségünk vegyen részt e jelen­tős évforduló megünneplésén. űj SZŐ 2 * 1S64. szeptember 29,

Next

/
Thumbnails
Contents