Új Szó, 1964. szeptember (17. évfolyam, 243-272.szám)

1964-09-28 / 270. szám, hétfő

Világ proletárjai, egyesíti jetak! SZLOVÁKJA KOMMUNISTA PARTJA KOZPONTI BIZOTTSA'fiÁHAK KAPSLÄPJÄ BRATISLAVA 1964. SZEPTEMBER 28. Hétfő, XVII. ÉVFOLYAM 270. szám Ára 30 fillér Kedvezően fejlődnek az EÄK és Csehszlovákia kölcsönös kapcsolatai Közlemény Ali Szabii, az EAK miniszterelnöke csehszlovákiai látogatásáról Ali Szabri, az Egyesült Arab Köz­társaság miniszterelnöke Jozef Le­nárt, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság miniszterelnöke meghívásá­ra 1964. szeptember 23-tól 26-ig hiva­talos látogatást tett a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban. Ali Szabri miniszterelnök csehszlo­vákiai tartózkodása folyamán megte­kintette Prágát, ellátogatott Bratisla­vába, megismerkedett a csehszlovák nép munkájának eredményeivel, és értékelte az ország sokoldalú fejlesz­tésében elért sikereit. Ugyanakkor meggyőződött békevágyáról és az Egyesült Arab Köztársaság népe irán­ti barátságáról. A Csehszlovák Szocialista Köztár­saság és az Egyesült Arab Köztársa­ság küldöttségei között tárgyalások folytak, amelyeken csehszlovák rész­ről jelen volt Jozef Lenárt minisz­terelnök, Jan Pillér miniszterelnök­helyettes. Václav Oavid külügymi­niszter, jifí Burian mező-, erdő- és vízgazdasági miniszter, Jaroslav Ko­hout, a külkereskedelmi miniszter helyettese és dr. František Zachystal nagykövet, a Külügyminisztérium osz­tályvezetője. Az Egyesült Arab Köztársaság ré­széről a tárgyalásokon részt vett Ali Szabri miniszterelnök, Abdel Mohsen Abu el Nur, az Egyesült Arab Köz­társaság miniszterelnök-helyettese, földreformügyi miniszter, dr. Moha­med Kamei el Rahmany, az Egyesült Arab Köztársaság csehszlovákiai nagykövete és Moustafa Kamal Mor­tagi nagykövet. Jozef Lenárt, a Csehszlovák Szocia­lista Köztársaság miniszterelnöke és Ali Szabri, az Egyesült Arab Köz­társaság miniszterelnöke eszmecse­rét folytatott a legfontosabb nemzet­közi problémákról, valamint a Cseh­szlovák Szocialista Köztársaság és az Egyesült Arab Köztársaság közötti kölcsönös kapcsolatok kérdéseiről. Mindkét kormányfő megerősítette kormányának közös meggyőződését, hogy az egyenlőségen és kölcsönös tiszteletbentartáson alapuló békés együttélés és nemzetközi együttműkö­dés politikája egyre nagyobb támo­gatásra talál a világ országai és né­pei részéről, s a nemzetközi feszült­ség további enyhüléséhez vezet. Hangsúlyozták a nemzetközi fe­szültség enyhítésére s a népek békés kapcsolatainak megteremtésére tett gyakorlati intézkedések, mint a lég­körben, a világűrben és a víz alatt végzett nukleáris fegyverkísérletek betiltásáról kötött moszkvai szerző­dés, a nukleáris fegyverhordozók fel­bocsátásának eltiltásáról és a hasadó anyagok gyártásának korlátozásáról szóló egyezmény pozitív hatását. Mindkét fél megállapította, hogy az általános és teljes leszerelés to­vábbra is napjaink sürgető problé­mája, s minden erőfeszítést meg kell tenni hatékony megegyezések gyor­sabb elérése érdekében. Mindkét fél nagy fontosságot tulaj­donít az atommentes övezetek létesí­tésének Afrikában, Ázsiában, Közép- és Észak-Európában, a Közel- és Kö­zép-Keleten, valamint a Földközi-ten­ger térségében és a világ más ré­szein, megfelelő nemzetközi egyez­mények alapján. A két fél megálla­pítja: annak ellenére, hogy ezzel még nem oldódik meg a leszerelés problémája, kedvezőbb feltételeket teremt ahhoz, hogy haladást érjenek el a teljes leszerelés felé vezető úton. A két fél véleménye szerint az ál­lamok a béke és a nemzetközi biz­tonság érdekében mondjanak le erő­szak alkalmazásáról a területi viszá­lyok és a határproblémák megoldásá­nál. A két fél teljes mértékben tá­mogatja a katonai költségvetések csökkentésének gondolatát. Megköny­nyítené a népek életszínvonalának emelését, valamint műszaki és gazda­sági segítség nyújtását a kevéssé fejlett országoknak. Az Egyesült Arab Köztársaság mi­niszterelnöke megismerkedett a Cseh­szlovák Szocialista Köztársaság mi­niszterelnökének a német kérdéssel kapcsolatos nézeteivel. Az Egyesült Arab Köztársaság küldöttsége kife­jezte nézetét, hogy a német problé­mát békés úton keli rendezni. Ali Szabri miniszterelnök értékel­te Antonín Novotný elnöknek és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának a béke és a nemzetkö­zi biztonság megszilárdítása, s a két ország közötti együttműködés érde­kében kifejtett erőfeszítését. A Csehszlovák Szocialista Köztár­saság miniszterelnöke nagyra érté­kelte az Egyesült Arab Köztársaság konstruktív erőfeszítéseit az igazsá­gos világbéke elérésére irányuló kü­lönféle nemzetközi és területi kérdé­sekben. A csehszlovák fél támogatja az 1964 júliusában Kairóban legmaga­sabb szinten megtartott második ai­rikai konferencia határozatait. Jozef Lenárt miniszterelnök a cseh­szlovák kormány és nép elismerését fejezte ki az Egyesült Arab Köztár­saság és Gamal Abdel Nasszer elnök konstruktív tevékenységéért az 1964 szeptemberében Alexandriában tar­tott legmagasabb szintű második arab konferencián. Mindkét fél elítéli az imperialista hatalmak kísérleteit, hogy befolyá sukat és uralmukat rákényszerítsék az önálló fejlődés útjára lépett or szágokra. A csehszlovák fél támogatja a Jor dán folyó kérdésében elfoglalt arab álláspontot, és — az Egyesült Nemzetek Szervezete döntéseivel összhangban — támogatja a palesz­tinai problémának az ott élö arabok törvényes oszthatatlan joga figyelem­bevételével való megoldását. Mindkét fél örömmel vette tudomá­sul azokat a sikereket, amelyeket az újonnan felszabadult és a fejlődő országok függetlenségük és gazdasági fejlődésük biztosításának útján elér­tek. Pozitívan értékelték hozzájáru­lásukat minden külső beavatkozástól mentes nemzetközi kapcsolatokban a békés együttélés elveinek érvénye­sítéséhez. A két fél megállapítja, hogy fel kell számolni az idegen támaszponto­kat, amelyek az imperialista veszély tűzfészkei és fenyegetik a népek biztonságát. Az imperialisták e tá­maszpontok építésével igyekeznek csapást mérni a nemzeti felszabadí­tó mozgalomra, és veszélyeztetik a világbékét Ilyen helyzet alakult ki Cipruson, Omanban, Adenben és más körzetekben. A két fél újból hangsúlyozza né­peinek hűségét az Egyesült Nemze­tek Szervezete és más nemzetközi szervezetek ama határozataihoz, ame­lyek a gyarmati rendszer felszámolá­sára és valamennyi leigázott ország és nép függetlenségének megadásá­ra irányulnak. Mindkét fél teljes mértékben tá­mogatja az Arab-félsziget déli része, Omán, Aden, valamint Angola, Mo­cambique, Dél-Rhodesia, az úgyneve­zett Portugál Guinea és Dél-Afrika népeinek harcát. A két fél elítéli az Egyesült Nem­zetek Szervezetének alapokmányával, az emberi jogok kinyilatkoztatásával, s a nemzetközi erkölcs valamennyi elvével és normájával szöges ellen­tétben álló faji megkülönböztető po­litikát. Mindkét fél felhívja mindazokat, akik még nem teljesítették az Egye­sült Nemzetek Szervezetének a Dél­afrikai Köztársaságról hozott hatá­(Folytatás a 2. oldalon) t A Warren-bizottság jelentése sem tudja meggyőzni v ilágközvélemény t 0 Kennedy gyilkosság hátteréről Washington (CTK) — Szep­tember 27-én az amerikai hatósá­gok közzétették a John F. Kenne­dy elnök ellen 1963. november 22-én Dallasban elkövetett merény­letről szóló rég várt jelentést. Tartalma megerősítette, hogy a bi­zottság támogatja a hivatalos verzi­ót, és nem vet fényt a merénylet kö­rül felmerült ismert gyanús körülmé­nyekre. A terjedelmes jelentés szerint Lee Harwey Oswald a merénylet egyedüli elkövetője, s ugyanakkor Tippit rend­őr gyilkosa. Jack Ruby, aki Oswaldot a merénylet után két nappal a dalla­si rendőrségi épület folyosóján lelőt­te, állítólag szintén a maga szakál­lára cselekedett, s nem voltak bűn­társai. A bizottság állítólag nem talált semmi bizonyítékot arra, hogy bárki is segített volna Oswaldnak a bűn­tény szervezésében vagy elkövetésé­ben. Sem Qswald, sem Ruby nem vett részt hazai vagy külföldi összeeskü­vésben — állítja a bizottság. A jelentés csaknem 900 oldal ter­jedelmű, s ebből mintegy 200 oldal fénykép és rajz. Az egyes fejezetek részletesen leírják, hogy a Warren­bizottság nézete szerint hogyan kö­vették el a merényletet. A bizottság által levont következtetéseket a vizs­gálat folyamán felvett jegyzőkönyvek­kel és tanúvallomásokkal támasztják alá, de sok esetben nem közlik tel­jes terjedelmükben. A jelentés sok oldalon bizonygatja, hogy az elnö­köt hátulról és felülről lőtték le, de a tanúvallomások ebben az esetben sem erősítik meg ezt a feltevést. A bizottság nem cáfolja azt a tényt, hogy technikailag lehetséges: az el­nököt más irányból lőtték le, mint ahogy a jelentés feltünteti. A lövé­sek számát illetően eltérőek a tanú­vallomások. A dallasi jobboldali terrorszerveze­tek működését, amelyek nyíltan meg­fenyegették Kennedyt, a jelentós az­zal a megállapítással kerüli meg, hogy a helyi hatóságoknak tudomá­suk volt a fenyegetőzésekről, s a lá­togatás előtt két nappal figyelmezte­tést tettek közzé, hogy „a rendőrség nem enged semmiféle illetlen visel­kedést az elnök látogatása idején". A legszembetűnőbben csökkenti a jelentés hitelességét, hogy a bizott­ságnak egyetlen mondattal, egyetlen szóval sem sikerült bebizonyítania Oswald tettének okát, azt, hogy gyű­lölte az elnököt, illetve nem értett egyet politikájával. Oswald sohasem ismerte be, hogy elkövette e gaztetteket, amelyekkel vádolták őt, annak ellenére, hogy 12 órán át kihallgatták. A jelentés, amelynek az a célja, hogy megcáfolja a merénylet körüli „mendemondákat", aligha teljesíti küldetését. A Warren-bizottság sem Oswald, sem Ruby esetét nem vilá­gítja meg úgy, hogy az kielégítené az amerikai, vagy a világközvéleményt. Szépülő magyar városok ..... ..... . ,, . . _ ÉL, Pécs egyik űj lakónegyede MTI-ČTK felvétel Századik évforduló S ZÁZ ÉVVEL EZELŐTT, ezen a napon alakult meg Marx vezetésével a Nemzetközi Munkás­szövetség, a proletariátus első nemzetközi szervezete, az I. In­ternacionálé. Ennek a jelentős történelmi eseménynek századik évfordulóját a világ összes for­radalmi és haladó erői úgy ünne­pelik mint az első lépést a mun­kásság nemzetközi egységesítése felé a proletár internacionalizmus zászlaja alatt. „Az 1. Internacionálé — Lenin szerint — lerakta a munkások nemzetközi szervezetének alapját a töke elleni forradalmi támadá­sok előkészítése céljából." Tevé­kenysége eredményeként a nem­zetközi munkásosztály nagy lé­pést tett telőre az önálló politikai erővé alakulás útján. Az I. Inter­nacionálé előkészítette a forra­dalmi tömegpártok létrehozásának feltételeit, s kidolgozta taktikájuk alapelveit. Létrejöttével világmé­retekben megindult a munkásosz­tály forradalmi elméletének, a tudományos szocializmusnak egyesítése a szervezett munkás­mozgalommal. A világtörténelem napirendjére került a régi társa­dalom — a tőkés rendszer — fel­számolásának és az új, a szocia­lista társadalmi rend megteremté­sének kérdése, amelynek meg­valósítása a munkásosztály tör­ténelmi küldetése lett. Az I. Internacionálé Marx útmu­tatása alapján a nemzetközi együttműködést — a proletár in­ternacionalizmus elvét — az osz­tályharc győzelme alapvető fel­tételének ismerte el. Az inter­nacionalizmus szolgált alapul a különböző országok munkásosztá­lyának szervezeti összefogásához, s így lett legfontosabb eszköze annak, hogy a munkásosztály le­küzdje a tőke elleni harcban meg­nyilvánuló legérzékenyebb fogya­tékosságát — a megosztottságot^ A proletár nemzetköziség a mun­kásosztálynak nemcsak a tőkés kizsákmányolás ellen, a hatalo­mért folytatott időszakban erős fegyvere, hanem az új társadalom felépítésének időszakában is. En­nek a marxi—lenini tanításnak a tudatosítása eredményezte, hogy a szocialista forradalom győzel­me után sokoldalúan fejlődik a különböző országok munkásosz­tályának politikai és ideológiai összetartozása és kiegészül a szo­cialista államok gazdasági tömö­rülésével. Ezzel a proletár nemzet­köziség fogalma üj, gazdagabb tartalmat kap. A szocialista országok eme új testvéri kapcsolatai az emberiség történetében először hozták létre a népek viszonyának olyan új for­máját, amely az egyenlőség, a testvéri segítségnyújtás és a pro­letár nemzetköziség alapelvein nyugszik. Lenin szavai szerint: „Az 1. fn* ternacionálé lerakta a szocializ­musért vívott nemzetközi proletár­harc alapját." Lenin megállapí­tását igazolja az I. Internacionálé forradalmi eszméi és hagyomá­nyai alkotó érvényesítésének eredménye: a megalakítása óta eltelt száz év alatt a nemzetközi munkásmozgalom nagy lendületet vett és kimagasló sikereket ért el, A nemzetközi forradalmi mun­kásmozgalom legnagyobb törté­nelmi vívmányaként könyvelhet­jük el a Marx által lefektetett alapon felépült szocialista világ­rendszert, amely a munkásosztály évszázados harcának legnagysze­rűbb eredménye. Az emberiség a kapitalizmusból a szocializmus­ba való átmenet korszakába lé­pett, amelyben a kapitalizmus az emberiség sorsának már nem korlátlan ura. A kapitalizmus és a szocializmus közti erőviszony ma már gyökeresen megváltozott a szocializmus javára, és ezért leszögezhető, hogy a szocialista világrendszer az emberi társada­lom fejlődésének döntő tényező• jévé vált. Senki sem vitathatja el, hogy a szocialista országok, elsősorban a Szovjetunió — béke* politikájának, amely a különböző társadalmi rendszerű államok bé­kés egymás mellett élése elvén alapul, köszönhető a nemzetközi béke fenntartása és megerősítése, S ma ez az egész emberiséget érin­tő döntő kérdés. A szocialista or* szágok számára elsősorban azért; mert békében és a kapitalizmus­sal folytatott békés gazdasági versengésben vihetik a legjobb feltételek között győzelemre a szo­cializmus és a kommunizmus ügyét, ami az egész emberiség háborúktól mentes jövőjének egyedüli lehetséges távlata. , A SZOCIALISTA ORSZÁGOK marxista—leninista esz­mékhez törhetetlenül hű, kom­munista és munkáspártjai tudatá­ban annak, hogy a békés egymás mellett élés és a szocialista or­szágok gazdasági erőgyarapításá­nak útja a helyes lenini út, a há­ború és embermilliók pusztulásá­nak elkerülése érdekében tovább­ra is a legkövetkezetesebben ezen az úton haladnak, hogy a prole­tár nemzetköziség elveiből rájuk háruló nagy történelmi küldeté­süket teljesítsék. Az I. Internacionálé és megala­pítója — Marx hagyatékához, a proletár internacionalizmus alapi­elveihez hűen, védelmezik a szo­cialista közösség és a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom egységét. így teljesítjük Marx—« Lenin tanítása szellemében Inter­nacionalista kötelességünket « békéért, a demokráciáért, a népek nemzeti függetlenségéért, a szo­cializmus és a kommunizmus győ« zelméért vívott harcban. 3,6 millió máza cukorrépa Vasárnap reggelig a mezőgazdasági Szemek több mint 3,6 millió mázsa cu­korrépát szállítottak be a cukorgyárak­ba. A korai betakarításárt eddig már csaknem 11 millió korona felárat kaptak. Szlovákiában 3 174 000 mázsa cukor­répa vár feldolgozóéra a gyárakban. Négysjerte több, mint amennyit • cu­korgyárak «z elmúlt négy évben eddig az időpontig évente átvettek. Csehországban, ahol a betakarítás mindig később kezdődik, a cukorgyárak­ban az utóbbi évek átlagát már hatszo­rosan meghaladó cukorrépa-mennyiség van.

Next

/
Thumbnails
Contents