Új Szó, 1964. szeptember (17. évfolyam, 243-272.szám)

1964-09-26 / 268. szám, szombat

14. A felhőkarcolók és a szélsőségek városában Az Új Szó szómára írja: IMRICH GODIN Kitekintek a New York-i Henry Hudson Szálló 22. emeleti szobája ablakán. A lüktető utcák. az égbenyúló felhőkarcolók láttán nehéz elképzelnem, hogy ez az Egyesült Államok legrégibb városa. Az első települést a Manhattan-szigeten a hollandok létesítették 1624-ben. A szigetet. — melynek neve egyébként iu dián eredetű és azt jelenti: őr vény, forgó víz —, a hollandol potom árért vásárolták meg az indiánoktól. Ma is úgy beszél nek erről az adás-vételről, mini a világ legjobb üzletéről. A tel kek értéke rohamosan növeke dett a gyorsan gyarapodó várus ban. Aligha van hely a világon ahol annyi pénzt kerestek telek spekulációval, mint éppen Itt Mintlenki a központban akarl építkezni, de a magas telekárak arra kényszerítették a vállalkozókat, hogy felfelé — az „in gyen levegőt" igénybe véve — építkezzenek. így lett New York City a felhőkarcolók városa. Nem könnyű az ismerkedés a hatalmas várossal. Induljunk el talán délről, a legnagyobb for galom központjából. Az ,,ave nue"-k — sugárutak — dél-észa ki irányban párhuzamosan hú zúdnak, ezeket keresztezik de rékszöben a ,,street"-ek — az utcák. Az utnák számozottak ami az európai számára szokat lan, de rendkívül praktikus megkönnyíti a tájékozódást. A Buttery-parkból indul ki New York híres főutcája — a Broadway. Úrfási bankházak, biztosítóintézetek, műkereskedések, a legelegánsabb üzletek összpontosulnak itt. Előfordul, hogy a legfényűzöbb üzlet közvetlen szomszédságában egy kis bolt féláron árusít mindent. A Broadway és a Fifth Avenue (Ötödik sugárút) a mozik és színházak központja is. Az egyik színházban jelenleg éppen a párizsi Folie Berger-revű szerepel. Az együttes 36 remek alakú görllel és Patachon-nal, a kitűnő sanzonékesnővel mutatkozik be a New York-i közönségnek. A neonreklámok éjszaka ls nappali fénnyel árasztják el a két főutcát. Az élet szakadatlanul folyik éjszaka is. az üzletek éjfélig tartanak nyitva, csak hajnali 3—5 óra között nyugszik meg kissé e városrész. A bárok azonban reggelig csalogatják a vendégeket . . . Nini, itt van a volt bokszvilágbajnok — Joe Luis bárja is . . . A város nevezetessége a Szent NEW YORK 1 FELHOKARCOLOK Patrick székesegyház, Amerika egyik legnagyobb temploma, újgót stílusban épült. Nem hagyhatjuk említés nélkül a Metropolitan operát — erre majd külön tudósításban visszatérünk —, és persze a Szabadság-szobrot, Franciaország ajándékát Amerikának. Ez a 28 méteres alapon álló 48 méter magas szobor a Liberty Islandon áll, egyébként Bertholdi szobrász mfive. A belvárosban főleg üzletek, irodák vannak, a lakosság zöme Brooklynban él. legtöbbször sok kilométerre munkahelyétől. Reggel és estefelé óriási a tolongás minden közlekedési eszközön, amelyek nagy sebességgel száguldanak át Manhattan szigetéről Brooklynba a világ legnagvobh függőhídján, az 1825 méter hosszú Brooklyn Bridge n keresztül. New York azonban a szélsőségek városa is. Ott-tartózkodásunk idején tombol a Beatlesőrület. A „beatlesek" Liverpoolból származnak, amely egyúttal első sikerük színhelye is. A négy fiatalember ma modern slágerzenéjével lázban tartja a Nyugat Ifjúságát. A négy Hú — Ringó Stazz, George Harrison, John Lennon és Paul McCartney — homlokba lógó hajjal, különleges öltözptben, szokatlan fellépéssel úfizenével szinte transzba ejti if$zünságét. A hatást nyugodtan nevezhetjük tömeghisztériának. A fiatal nézők szinte önkívületben nevetnek, őrjöngenek, visítanak . .. Amikor a négy „beatles" New Yorkba érkezett, a fiatalok százával ugráltak a tengerbe a kikötőben, hogy kedvenceik elé ússzanak. Boldogságukhoz elég volt, ha megérinthették őket. A fiatal művészek — mert bizonyos fokig azok is — „önzetlenül" már 30 000 dollárárt is fellépnek egy este. Mindegyikük kiilön külön is többszörös milliomos már. A közönség ragaszkodása még javában tart. A „beatlesek" most az USÁban turnéinak. Itt is és Kanadában is nagy a sikerük. Az ország tele van fényképeikkel. Még a tornacipőkön is felfedeztem képmásukat. Amerikában ezt a tömeghisztériát „Histerical Reacton of Beatles" néven tartják nyilván. A hatás foglalkoztatja a szülőket nevelőket. szociológusokat és pszichológusokat egyaránt. Egy pszichiáter véleménye szerint a mai fiatalság testileg túl korán éretté válik, s ezzel a szellemi fejlődés nem bírja tartani a lépést. Az így keletkezett aránytalanságot a fiatal ember saját erejéből képtelen áthidalni és összhangba hozni. Igy azután különféle szélsőségek ben, viselkedésében észlelhető túlkapásokban jut kifejezésre az egyenetlen fejlődés. Szellemileg még nincsen azon a nívón, hogy meg tudja különböztetni a jó zenét a rossztól. így kénytelen elfogadni sajátjának és jónak azt, amit az óriási reklám, a divat neki valónak, modernnek bélyegez. Lényegében a mindig újszerűt kereső fiatalok divathóbortjáról van szó. Következik: ízelítő az amerikai életmódból TUNÉZIAI ÚTIJEGYZETEKT

unéziát már évek óta nem emlegetik annyiszor, mint a Maghreb többi országát. Ez nem véletlen. A hatalmak vetekedésétől és a viszályoktól zajos Afrikában Tunézia valahogyan kívülálló ország maradt, amely bizonyos mértékben „élvezi az Megszűnik a múlt pokla élet gyönyöreit". A függetlenség kivívása és a bizertai dráma szinte régmúltnak tűnik. Sokan úgy vélik, hogy Tunézia kevésbé szerencsétlen, mint a többi afrikai ország. A legutóbbi statisztikai adatok szerint ahhoz az államcsoporthoz tartozik, amelyben a" lä-" kosság egy főre jutó évi jövedelme 100—200 dollár között mozog. Az átlag emberi életkor 40 év. (Franciaországban 64 év). Tunéziában vannak ugyan állandóan éhezők, mégis az az ember benyomása, hogy ez az ország a maga ura, maga irányítja sorsát. „SZOCIALIZMUS* TUNÉZIAI MCORA Az Oj-Desztúr Párt által hirdetett „szocializmus" egyaránt nevezhető „államszocializmusnak" és államkapitalizmusnak. A liberalizmusnak és a diktatúrának ebbe az érdekes keverékébe olykor a paternaliZr mus árnyalatai vegyülnek. Az „új-desztúr szocializmus" módszerei érdekesebbek elméleti tételeinél. „Titkos fegyvere" a mezőgazdaságban — a szövetkezetesítés. Mielőtt létrejönne a szövetkezeti gazdaság, a szakemberek meghatározzák az adott viszonyoknak megfelelő legésszerűbb vetésforgót, a földterület nagyságát és a szövetkezetek számát. Az első mintaszövetkezetet a fővárostól 60 kilométerrel nyugatra Medjez-el-Bab-ban láttam. Igazgatója 22 éves. Egy évig a fővárosban töltötte próbaidejét. Beszédbe elegyedtünk. — Sok látogatójuk van? — Hetente többen is megfordulnak. A Medjez-El-Bab-i szövetkezet azonban nem csupán külföldieknek szánt látványosság. Kezdetben nagy nehézségekkel küszködött. A fellahok eléggé tartózkodóan viselkedtek. A szövetkezet megalakulásakor ugyanis a parasztok beadják eddigi földjeiket, amelyek arányaikat és termőképességüket tekintve nem egyenértékűek. Ezért támadnak kételyek a szövetkezetesekben. A másik probléma: a szövetkezetesek között mindössze egy-két nő akad. — No, és hogyan oldották meg ezt a kérdést a maga családjában? — kérdeztem az igazgatót. Elmosolyodik. — Tudja, a feleségemnek eleinte különféle aggályai voltak és még az alakuló gyűlésre sem akart eljönni... — Es most? — Most pedig úgy agitál a szövetkezet mellett, hogy belé sem lehet fojtani a szót. Tunéziában nincs sok mezőgazdasági termelőszövetkezet, viszont szép távlatok előtt állnak. A TUNÉZÍA1 GAZDASÁG „SIARIHEIVE" Dorsaltól északabbra gazdag, zsíros földek terülnek él. Tavaly másfél millió hektárt vetettek be gabonával. E földök felét az ősapák módszereivel művelték meg. Ez a masszívum mozaikként festett: különböző nagyságú parcellákra tagozódott. így aztán szó sem lehetett a korszerű technika alkalmazásáról. A zsákutcából kivezető utat a termelőszövetkezetekben lelték meg. A szövetkezeteknek, terméRÉGI VAROSRÉSZ TUNISZBAN szetesen, gyenge oldalaik is vannak. A tunéziai mezőgazdasági egyesülések jelenleg inkább állami vállalatokra hasonlítanak, mint tulajdonképpeni szövetkezetekre. Az igazgatókat felülről nevezik ki, s nincs remény ar,ra, hogy a jövőben választhatók lennének. Az itteni szövetkezeti rendszer másik gyenge pontja az, hogy a belépő parasztok bizonyos földterületet kötelesek bevinni a szövetkezetbe. Kivételt csak a szakemberek esetében tesznek. A németek és a svájciak fényűző idegenforgalmi szállodákat, a dánok bútorgyárat építenek Tunéziában, A soussei szövőmű gépberendezését a lengyelek szállították. Bizerta visszaszerzése nagymértékben hat Tunézia gazdasági önállósodására, mert éppen itt létesül egy iparközpont. A szakértők szerint Bizerta 1965-től kezdve a tunéziai gazdaság „starthelye" lesz, s az új iparágak csakhamar felszívják a parasztság munkanélküli tömegeit. A tunéziaiak derűlátását az is fokozza, hogy a geológiai kutatások során Sfax közelében földgázra bukkantak. Tunéziának nyolc évvel függetlensége elnyerése után reális lehetősége van arra, hogy kievickéljen a gyarmati elmaradottság bűvköréből. YVES COUAU MIROSLAV KUBIN SPANYOLORSZÁGI JEGYZETEI E

gy szép nyári estén a madridi fosé Antonio fasorral szegélyezett, széles útvonal egyik kis kávéházának utcai asztalánál üldögéltem. Előttem, Madrid egyik legnépesebb üzleti negyede. Az esti korzó élénken zsivaly-. gó gesztikuláló tömege hullámzott. A zsúfoltság miatt akaratlanul is tanúja lettem két javakorabeli férfi beszélgetésének, akik a szomszéd asztalánál csodákról vitatkoztak. Először azt hittem, hogy beszélgetésük tárgya holmi vallási csoda. Ugyanis előző nap egyházi nagygyűlést tartottak Madrid legnagyobb terén, amelyen Franco tábornok is részt vett családjával. A gyűlés lelkes szónoka valamilyen észak-amerikai monsignore volt, aki hosszan és kenetteljesen boncolgatta a következő témát: „Abban a családban, ahol a családtagok együtt közösen imádkoznak, megmarad az egység." A tengerentúli monsignore világkörüli útján Madrid volt körülbelül az ötvenedik állomása. Azonban rövidesen kitűnt, hogy szomszédaim nem vallási, hanem gazdasági kérdéseket boncolgatnak. — Olaszországnak megvan a maga gazdasági csodája, Nyugat-Németországnak ts, csak éppen minket kerül kl a konjunktúra — állította az ídősebbik. A fiatalabbik viszont amellett kardoskodott, hogy Spanyolországnak is megvan a maga „csodája", ha kisebb is, mint másutt Negyedórai vita után azonban engedett a •negyvennyolcból, belátta, hogy a spanyol csoda valóban nagyon kicsi. De még is „csoda", hogy Madridban mostanában az emberek egészen elfogadható körülmények között élnek, sok új ház épült, a kivándorlók száma csökken, s egyre több a munkalehetőség. S

panyolországi barangolásaim alatt persze mé~ sokszor és sokan beszéltek a „spanyol gazdasági csodáról", többek között szakszervezeti dolgozók, újságírók, kereskedők és a barcelonai vásár vállalkozói stb. Mindenesetre eleget hallottam ahhoz, hogy felkeltse érdeklődésemet. MADRID KÖZPONTJA naponta. De még a szegénységet hirdető katolikus egyház is elismeri, hogy ez a 60 peseta egyáltalán nem elegendő egy család fenntartásához. A malagai érsek például kijelentette, hogy egy négytagú család ellátásához legkevesebb 160 pesetára van szükség naponta. Spanyolországban összesen 11,6 millió személy van munkaviszonyban, ebből 2,1 millió a nő. 1962 februárjábpn a kormány kénytelen volt papíron a nőknek is ugyanolyan bért biztosítani, mint a férfiaknak, ha ugyanazt a munkát végzik, A gyakorlatban Nos, lássuk csak: a Paseo del Prado ragyogó korzóján közszemlére tett hivatalos statisztikai évkönyvek adatai és az ismeretterjesztő falragaszok a fasiszta Spanyolországról, mint földi paradicsomról hozsannáznak. Ezekből azt is megtudhatjuk, hogy az utóbbi tíz év alatt hány ezerrel gyarapodott az autók száma, hány ezerrel kevesebb a kivándorló, s hogy tavaly már tíz és fél millió turista járt az országban. Arról ls tájékoztatnak, hogy 1962-ben 20 százalékkal emelkedtek a bérek, — mégpedig árdrágítás nélkül. Egyszóval — eszményi állapotok. A propagandairodában a kíváncsi turista ingyen és bérmentve értesül het a Franco-kormány számtalan tervéről: az egy főre eső bevételnek az 1962-ben elért 309 dollárról 1967-ig 462 dollárra kell növekednie; a nemzetgazdaság termelőképességének évente 6 százalékkal kell növekednie. Ugyancsak ez alatt az idő alatt 350 000 személynek kell a mezőgazdaságból átmennie az iparba, ahol ezek számára addig megteremtik a munkalehetőséget. És így tovább. Csakhogy a hivatalos statisztika és a közzétett tervek együttvéve sem eredményezték azt a „gazdasági csodát" amelyet a spanyol nemzeti burzsoázia (az olasz példa nyomán) oly hőn áhít. fMellesleg Olaszországban a „csoda" már csődött mondott.

f Madridban ugyan az utóbbi évek folyamán csakugyan több új, nagy kiterjedésű lakó telep épült, de a külvárosi szegénynegyedek nyomorúsá gos viskóitól még mindig nem tudtak megszabadulni. Az előkelő üzleti negyedekben valóban hosszú, tömött sorokban hömpölyög a gépkocsik áradata, de a zegzúgos, kis utcákban, sikátorokban a rongyszedők öszvéres kordéi nyikorognak, és gazdáik szorgalmasan gyűjtik, gyűjtögetik a hulladékot. Aztán saját külön városnegyedükben a toledői út közelében nagyban árusítják az üres konzervdobozok halmazait, és más egyéb, szemétre való limlomot. A hulladékpiramisok között pedig ott gunnyasztanak vigasztalanul sivár kunyhóik. A

Franco rendszer egyik törvénye — amelyet a hivatalos propaganda óriási vívmánynak kiáltott ki — a dolgozóknak biztosítja a minimális bért: 6Q pesetát azonban ezt a törvényt egyáltalán nem érvényesítik. Sőt, még az illetékes minisztérium által jóváhagyott kollektív szerződésekben is kisebb fizetést tüntetnek fel a nőknél, mint a férfiaknál. A textiliparban a nők többnyire a férfiak fizetésének csupán 80 százalékát kapfák. Amikor Barcelónában jártam, számos üzemben sztrájkolnak a munkások. Többek között elektrotechnikai üzemekben, a kohóipari üzemekben, a Diesel Matacas motorgyárban, a Massip üveggyárban és még sok más helyen. Ezeknek az üzemeknek a munkásai napi 160 —200 peseta bért követelnek. Ezzel kapcsolatban meg kell mondanunk azonban azt is, hogy északon — így az iparvárosban, Barcelónában ls — aránylag sokkal magasabbak a bérek, mint a délvidéken, mondjuk Andalúsiában. Sok munkás költözködik délről északra, mert otthon nem találnak munkát. Malaga jó néhány utcáját valósággal elözönlik a cipőtisztítók, s a jómódúak és a turisták kegyétől függ, hogy naponta legalább egyszer jóllakhatnak-e vagy sem. A

spanyol falu pedig valóban siralmas. Amikor motoros vonattal Granadából Malagába utaztam, láttam, hogy sarlóval aratták a forró júniusi naptól szinte megperzselt gabonát, a kévék húsz-harminc méternyi távolságban feküdtek egymástól. Nyilvánvaló, hogy a hektárhozam itt nagyon alacsony lehet. A délvidéki spanyol falvakban mindeddig ismeretlen fogalom a televízió, a hűtőszekrény, a mosógép. A mezőgazdaságban dolgozó munkások fizetése i legrosszabb, és közöttük található a legtöbb analfabéta. Mert a falvak zömében nincs iskola, nincs tanító, s a mezőgazdasági munkások gyermekeinek nagyon korán kell munkába állniuk. Ez azonban csupán egyike a mai Spanyolország árnyoldalainak, amelyekkel a spanyol munkásság nem hajlandó megalkudni. Ezekkel az állapotokkal azoban nincs megelégedve a nemzeti burzsoázia sem, amely szeretne bekerülni a nyugat-európai integrációba, s szeretné meggyorsítani Spanyolország gazdasági életének fellendítését. 1064. szeptember 19. * Oj SZÖ H