Új Szó, 1964. szeptember (17. évfolyam, 243-272.szám)

1964-09-25 / 267. szám, péntek

3. Halászok Ügy vgijült, érdemes meg­tekintenünk, hogyan mülik ki egy ősi, ősi foglalkozási 6g, amelyet a Tisza parti ipari létesítmények vízszeny­nyező hatása és csekély ha­tékonysága folytán pusztu­Jásra ítéltek a modern idők. A tiszai „Kossuth" Halász­szövetkezet azonban egyálta­lán nem igazolja a feltevést. Virágzó gazdaságot találunk, amely tagjait a legkorsze­rűbb csónak-motorokkal lát­ja el és 50 forintos munka­egységet oszt, Szegeden nép­szerű és jövedelmező ha­lászcsárdát tart fenn ..; A Tiszán régi bárkát rin­gatnak a hullámok. Benne öreg halász szunyókíl — a tűző nap elől a szerszám­kamrába húzódott be. Fur­csa, szokatlan formáfú hálók száradnak, javításra várnak. Odébb berekedt csónak-mo­tort javítanak a halászok. A kalapálás felébreszti embe­rünket, Török Györgyöt. Tö­Valaml igaza van. Itt csak' azt fog ják meg, amit a természet ad. A fo lyami halász nem irányítja, befolyá solja a természetet, ő csak mesterien nagy érzékkel, sok tudással, tapaszta lattal és fáradságos munkával kihasz nálja, hogy úgy mondjuk letépi a gyümölcsöt. A mai, a korszerű, ami helyettesíteni fogja idővel a folyami halászatot, az talán a haltenyészet mesterséges körülmények között. Erre gondol Pósa bácsi is, amikor azt mondja „c már nem az igazi". Köz­vetlenül semmi som fenyegeti a szűk­szavú halászt. Igaz, a motorbúgás, a szennyezett víz sokat elvett a mes­terség romantikájából, de úgy látjuk, nem ez bántja. Talán az, hogy az az állami gazdasági haltenyészet valóban jobb és ő erre saját eszével jött rá. Pedig mindenki azt mondja,' hogy nincs itt semmi baj. Perszehogy nincs baj. Csak egy ősi mesterség, — szép mesterség, romantikus, kialakult szo­kásaival, hagyományaival — hovato­Pósa Sándor öreg tiszai halász mondta: , „Szép munka a folyami halászat, nagy vább veszít jelentőségéből. Mert vala hozzáértés, sok türelem kell hozzá. Saj rn a' r, r " T i"" " nlt M a " a r mikor a Tiszán csak ez volt. Ma van nos a végét járja. Szövetkezetünk is in- ipa r' tudományos kutatás, korszerfi­" " " ség, amerre csak néz az ember. A ha­lászok már nem egyedüli urai a Tiszá­nak. Ez egy kissé elkeseríti őket, és azt mondják, „akkor gyártsák a halat is inkább gyárban." És valóban, léte­zik itt egy ilyen „gyár", legközelebb ide látogatunk el. Következik: „Halgyár" kább valamiféle műemlékvédelmi in­tézmény. A Fehér-tói halgazdaságot nézze meg, a jövőben már olyan lesz a rök György nem más, mint halászmesterség." Némi szomorúsáq volt az a halász, aki néhány nap- _ pal ezelőtt Rózsa Józseffel 0 h°ngjaban. együtt az idény legnagyobb harcsáját mesterség. Mondom, nézze meg in­jogta ki. kább a i'ehér-tói gazdaságot" — szűri — Ötvenhárom kilós volt, de láttam foga között Pósa bácsi. olyan újságot is, amelyikben hetven­re hizlalták... Hogyan sikerült?... Hát beúszott a varsába ... Már így is sokat mondott. Látjuk, nem hajlandó tovább szőni a beszéd fonalát. Szűkszavú emberek a halá­szok. Mástól kell megtudnunk, hogy a nagy harcsa a budapesti mezőgaz­dasági kiállításra került, a varsa pe­dig nem más mint egy háló fajta. Itt a Tiszán a leghasználatosabb. Két­három méter hosszú, „szája" majd egy méter átmérőjű. Kúp alakja van, úgyhogy csak egyik végén van „be­járat", s azt is kisebb háló-kúp zárja. A belekerült hal nem tud kijönni. Az árral szemben erősítik le a fenékre, s a felfelé úszó halak bennakadnak .. mutatnak még „laftolót", „balint" „tilinkót", „szák"-ot is, de mindegyik küldetését, használati módját nehéz lenne felsorolni... Iff. Gercsó András és Pósa Sándor halászok csónakra szállnak. Szinte eltűnnek az egymásra rakott varsák között. Felberreg a csónak motorja, habzó csíkot hagy maga után a Tisza sima tükrén. A Maros torkolata felé veszik az irányt... Hej, de nem is­merte a Marost az, aki azt írta róla, hogy „Maros vize folyik csendesen."! Zúgó, sebes folyású, veszélyes víz az. A halászok a helyszínre érnek. Miért éppen itt rakják le a varsákat? Azt nem árulják el. A parthoz kormányoz­nak, nagy köveket erősítenek a há­lókra. Nyugodtan, minden sietség nél­kül folyik a munka. Egyikük oldalát nagyon fúrhatja valami, mert megtöri a szertartáshoz méltó csendet: „Nem értem ezeket az embereket ott a strandon. Kifeküsznek és süttetik ma­gukat. Mi ebben a jó? Az ember örül egy kis hűsnek ..." Eltelik vagy tíz perc míg megjön a válasz: „Pedig fól perzsel ma..." De aztán a halász rájön, hogy ezt fö­löslegesen mondta, és ismét elhallgat. Rövidesen elkészülnek a munkával, kieveznek a folyóra, mintegy vezény azóra bedobják a varsákat horgostul A hálók elmerülnek, ki tudja, hogyan találnak rájuk holnap? Űk biztosan tudják. Bekapcsolják a motort, tovább mennek, hogy felszedjék a tegnapi hálókat, megnézni mi akadt beléjük. Kecsege, süllő, ponty, vagy harcsa? Ma nem volt nagy fogás. „Ez már nem az igazi. Ki fog pusztulni ez a A kelet-szlovákiai kerület nemzeti bizottságai HÁROM HÓNAP TÜKRÉBEN Az államhatalmi szervek és képviselőtestületek megválasztása óta ne> gyed esztendő telt el. Ezért talán még korai lenne értékelni a nem* zeti bizottságok munkáját. Valóban, rövidnek tűnik a* eltelt idöszak v ami viszont nem jelenti, hogy a nemzeti bizottságok képviselői és szeri vei — a „tisztségbŕiMesíkedésen" kívül — keveset tettek. /AVlTfÄK A CSÖNAK MOTORT A TISZAI HALÁSZOK \m . 1ÄSÄÍÍ A KOP ALAKO HÁLÖ A CSÓNAKBAN — A VARSA (A szerző felvételei) Ml A HELYZET A HAZAI PIACON? Növekszik a kiskereskedelmi forgalom A kiskereskedelmi forgalom lénye­gében a tervezett feltételeknek meg­felelően fejlődik. A Belkereskedelmi Minisztériumhoz tartozó kereskedelmi szervezetek és a nemzeti bizottságok által irányított vállalatok — vendég­lők ós éttermek, szónraktárak — — az eltölt nyolc hónap alatt 100,5 százalékra teljesítették a kiskeres­kedelmi forgalom tervét. A fogyasztá­si szövetkezetek tervteljesítése is hasonló. A múlt év ugynnezen idősza­kához viszonyítva a kiskereskedelmi forgalom az elmúlt nyolc hónap alatt 3,2 százalékkal növekedett. Ha az adatokat közelebbről szemügy­re vesszük, kitűnik, hogy a kiske­reskedelmi forgalom leggyorsabban — mintegy 5—6 százalékkal — a gyümölcs és a zöldség, a bútor és a cipő-kereske­dés terén növekedett. Vagyis a múlt év­vel szemben lényegesen több gyümölcs, zöldség, lábbeli és bfitor fogyott el. Ál­talában kedvezően fejlődött az élelmi­szerek eladása. A Belkereskedelmi Mi­nisztérium augusztusi jelentése szerint a legfontosabb árufajtáknál a kereskede­lem kielégítette a keresletet, kivéve az olyan termékeket, mint például a lencse, tejkonzervek stb. Több baj volt azonban n választékkal és a minőséggel. Annak ellenére, hogy augusztusban 6,3 százalékkal több hústerméket fa­gyasztottunk, mint tavaly augusztusban —: a húsellátásban nem volt fennakadás, úgyhogy az egyes kerületek kl sem me­rítették kvőtájukat. A múlt évvel szem­ben változott a húsfogyasztás összetétele ls: csökkent a kimért hús fogyasztása, ugyanakkor lényegesen niivekedett a húskonzervek vásárlása. Ennek ellenére a húskonzervek iránti kereslet nem volt teljesen kielégítve. Kicsi a kereslet a birkahús iránt, ezzel szemben a barom­fi iránt — az árleszállítás után — lé­nyegesen megnőtt az érdeklődés. A zöldségfélék — uborka, paradicsom, paprika — iránti kereslet ki volt elé­gítve, s esetenként az árak leszállítá­sára is sor került. Hiányosságok azon­ban az Idén is mutatkoztak, különösen az árusítóhelyek folyamatos és egyen Ietes ellátásában. Az Idén lényegesen több hagymát, fokhagymát és karfiolt — tavaly viszont több' uborkát, paradi­csomot, paprikát és káposztát vásárol­tak fel. A gyümölcsök küzül az idén kedvezőbb a körte és alma, — de ked­vezőtlenebb az őszibarack, szilva fel­vásárlása. Az Iparcikkek eladásának fejlődése ingadozik. Míg például augusztusban a textiláru eladása kedvező volt, — a textil és a ruhaüzletek tervüket maga­san túlteljesítették — addig a többi iparcikkek eladási tervét nem telje­sítették. Még mindig nem sikerült el­érni, hogy a kínálat a keresletnek megfelelően fejlődjék. Például a tv­és rádiókészülékekből nagy a kínálat, ugyanakkor a kerékpárok, villanybű­tőszekrények iránti kereslet nincs ki­elégítve (Ugyanakkor a gázhűtőszek­rények már kiegészítő kölcsönre áru­síthatók.) Elégtelen a választék az apróbb háztartási cikkekből. Az üz­letekből hiányoztak például a zomán­cozott vedrek, mosdótálak, üveg- és porcelánáruk, mosó- és tisztítószerek, cirokseprők, ecsetek, vatta stb. A kiskereskedelmi forgalom növe­:ését elősegítette a kiegészítő köl­csön. A vásárlók csupán augusztus folyamán 131,5 millió korona érték­ben kaptak kiegészítő kölcsönt. A kelet-szlovákiai kerület nemzeti bizottságaiban és azok szerveiben huszonháromezer képviselő működik. Ismert tény ugyan, de kí­vánatos megjegyezni, hogy a legutób­bi választásokon jelentős saátnú, ed­dig államhatalmi tisztséget nem vise­lő polgár került a nemzeti bizottsá­gokba. Ezért az intézkedés, melynek értelmében a kerület nemzeti bizott­ságai gondoskodnak a megválasztott képviselők oktatásáról és a tenniva­lók ismertetéséről. Erre először a nemzeti bizottságok alakuló ülésein került sor. A legfon­tosabb feladatokon kívül megtárgyal­ták -azok megvalósításának módjait és formáit is. A képviselők és szakbizott­sági tagok oktatása szemináriumokon folyik a KNB, járási és városi NB-k különböző munkaszakaszainak megfe­lelően. A helyi nemzeti bizottságok képviselőinek esetében elsősorban az elnökök és titkárok ismeretbővítéséről van szó. Erről a járási nemzeti bi­zottság tanácsai gondoskodnak. Az ed­digi tapasztalatok szerint ennek a kérdésnek rendkívül figyelmet szen­telnek Bardejovon, Poprádon és Ko­šicén. A téli hónapokban megszerve­zik a HNB funkcionáriusainak hosz­szabb tartamú iskoláztatását is. A kelet-szlovákiai kerület nemzeti bizottságai közvetlenül az alakuló ülések után azonnal hozzáláttak a legidőszerűbb feladat-ok teljesítéséhez. Különös fi­gyelmet szenteltek a tavaszi mezőgaz­dasági munkák második szakasza biz­tosításának, a nyári mezei munkák előkészületeinek, a beruházási építke­zések, a szolgáltatások, az iskolaügy és kulturális élet, továbbá a közleke­dés fejlesztésének s nem utolsó sor­ban a közellátás feladatai teljesítésé­nek. Nem kisebb gondot fordítanak a nemzeti bizottságok az őszi mezőgaz­dasági munkák alapos előkészítésére, a tervfeladatok megvalósítására, s a jövő évi terv- és költségvetésjavaslat helyes összeállítására, figyelembe vé­ve a Központi Bizottság és a kormány erre vonatkozó irányelveit. Figyelemre méltó tényként könyvel­hető el, hogy az új nemzeti bizottsá­gok a gyakorlatban is szabad teret engednek a dolgozók kezdeményezé­sének, ami a polgároknak a közügyek rendezésébe és az államirányításba történő széles körű bekapcsolódását, illetve a fejlődés előmozdítására irá­nyuló óhaját fejezi ki. A kerület dolgozóinak ilyen irányú érdeklődésére utal az is, hogy már a választások időszakában az ipari termelésben több mint 55 millió ko­rona értékben 41444 egyéni és 4744 kollektív felajánlást, a mezőgazdaság­ban 32 millió koronát érő egyéni és kollektív kötelezettségvállalást tettek. A nemzeti bizottságok a napokban ér­tékelik a felsorolt felajánlások telje­sítését, s az eddigi eredmények arra engednek következtetni, hogy az adott szót értékes eredményekben gazdag tett, a tervmutatók valóra váltására is kedvezően ható szorgos igyekezet követte... A tervfeladatok teljesítésében mu­tatkozó eredmények cáfolhatatlanul bizonyítják, hogy a nemzeti bizottsá­gok behatóan foglalkoznak a gazda­sági és egyéb legfontosabb problé­mákkal. Ennek eredményeképpen a kerület az év első hat hónapjában sikeresen teljesítette a gazdaságfej­lesztés alapvető mutatóit, sőt egyes szakaszokon túl is szárnyalta. Az 1963-as évvel szemben jelentős javulás következett be a minőségi termelés, a munkatermelé­kenység és a tartalékok jobb kihasz­nálása terén. A nemžetl bizottságok által irányí­tott ipari üzemek első féléves tervü­ket 104,5 százalékra teljesítették, s túlteljesítette feladatát a közlekedés és az építészet is. A mezőgazdaságot kivéve eredmé­nyesnek mondható a tervteljesítés. A termést a rossz időjárás kedvezőt­lenül befolyásolta, s -az igen alacsony terméshozamok most takarmányhiányt okoznak. Ennek következtében a hús­felvásárlás 107,6 százalékos teljesíté­se mellett a kerület közel 7 millió liter tejjel, csaknem 2 millió tojással adósa közellátásunknak. Tejből egye­dül a košicei, tojásból a poprádi, Špišskä Nová Ves-i, prešovi, rožňavai és michalovcei járások teljesítik terv­szerűen feladatukat. A trebišovi já­rás, — ahol az idén leggyérebb volt a csapadék — másfél millió liter tej­jel, 230 000 tojással maradt adós. A kerület nemzeti bizottságai a tervfeladatok teljesítésének alapos értékelése után. konkrét intézkedésen ket tesznek az idei őszi munkák si' keres megvalósítása, valamint az 1965, évre való jó felkészülés feltételeinek megteremtése érdekében. Igen jelentős eredmény, hogy a nem? zeti bizottságok eddig túlnyomórészt általános jellegű tevékenységét előre meghatározott, konkrét munka váltot­ta fel. Ilyen szellemben dolgoznak a KNB szervei, s ezeknek a módszerek­nek meghonosítását megkövetelik mind a járási, mind a helyi nemzeti bizottságoktól. Ebben, természetesen az alsóbbfokú NB-k segítséget kap* nak. Például a prešovi, poprádi, micha. lovcei JNB-k aprólékosan megjelölték a HNB-k jelenlegi és közeli tenniva­lóit — figyelembe véve a helyi le* lietőségeket — s végrehajtásukat a JNB-k vezetői, képviselői rendszere? sen ellenőrzik. Követésre méltó a trebišovi JNB kez­deményezése. Bevezette, hogy a JNB kijelölt képviselője, illetve felelős dolgozója a HNB-k ülésein minden esetben részt vesz. Hasznos formája ez a felsőbb- és alsóbbfokú szervek közti mellőzhetetlen kapcsolatnak. Tudvalevő dolog, milyen jelentős feladat hárul a gazdaságfejlesztési terv teljesítésének biztosításában a NB-k szakbizottságaira. Úgy véljük, ez nem kíván különösebb magyaráza­tot. A lényeget abban kell látni, hogy éppen a szakbizottságok közvetítésével valósul meg a széles tömegeknek a közügyek ren­dezésébe és az államirányításba tör­ténő bekapcsolódása? Ezen a szakaszon a kerületben eredményes munkára tekinthetnek vissza, hiszen már az előbbi válasz­tási időszakban több mint 11 000 vá­lasztópolgár tevékenykedett mint szakbizottsági tag, illetve mint akti­vista. A bizottságok jó tapasztalatait, be­vált munkamódszereit igyekeznek hasznosítani az újonnan megválasz­tott szervek. Ez a gyakorlatban meg­nyilvánul jelenleg is, például a jövő évi gazdaságfejlesztési terv-, és költ­ségvetésjavaslat összeállításánál s a közélet csaknem minden szakaszán. Tagadhatatlan tény, hogy általában a HNB-k vonalán még sok javítani való akad a bizottságok munkájában. Habár a kerület jónéliány községben példásan tevékenykednek a bizottsá­gok, a JNB-k illetékes szakbizottságai részéről az eddiginél nagyobb és konkrétabb segítségre szorulnak. Nem hihetjük, hogy az ilyen segítségnyúj­tás meddő „befektetés" lenne. Hiszen a kerület HNB-i mellett több mint 5500 bizottság, s ezekben közel 22 000 képviselő és csaknem 9300 további polgár tevékenykedik. Már pedig az semmi esetre sem lehet közömbös a felsőbbfokú NB-k előtt, hogy ezek a mindennapi élet frontján, lent a falvakban, a társadalmi és gazdasági intézkedések megvalósulásának tulaj­donképpeni színhelyén, milyen mun­kát fejtenek ki. Egy bizonyos. Azokban a járások­ban, ahol nem marad el a HNB-k és szerveiknek nyújtott segítség, ott a helyi bizottságok a nyilvánosság által is érzékelhető, s elégedettséget kivál­tó munkát fejtenek ki. Számtalan pél­dát sorolhatnánk fel ennek bizonyítá­sára a bardejovi, trebišovi, prešovi, Sp. N. Ves-i, rozsnyói, košicei járá­sokból. Az elismerés hangján tehetünk em­lítést arról, hogy a JNB-k szervei he­lyesen látják és értékelik a HNB-knek a tömegpolitikai munka, a szervező tevékenység terén mutatkozó kedve­ző, vagy kevésbé megfelelő munka formáit, módszereit. Az ezekből le­vont következtetések alapján igye­keznek segíteni az arra rászorulók­nak. Ez az egyik legjobb biztosítéka, hogy Kelet-Szlovákia nemzeti bizottsá­gai sikeresen megbirkóznak a kerület gazdaságfejlesztési tervéből rájuk há­ruló feladatokkal. LADISLAV DUBlK, a KNB szervezési osztályának vezetője, KULIK GELLERT, az Oj Szó szerkesztője Ű] SZÖ 6 * 196 4. szeptember 19.

Next

/
Thumbnails
Contents