Új Szó, 1964. szeptember (17. évfolyam, 243-272.szám)

1964-09-25 / 267. szám, péntek

Közös feladatunk a kormányprogram teljesítése A Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának jelentése a Nemzetgyűlésnek Előadta František Krajčír miniszterelnök-helyettes Tisztelt Nemzetgyűlés, elvtársak! Ez év június 24-én a Nemzetgyűlésben elhangzott kormánynyilatkozat megtárgyalása folyamán a plénumban számos javaslat és bírálat merült fel a kormány, a minisztériumok és a többi központi hivatal, valamint a nemzeti bizottságok munkájával kapcsolatban. A kormány a Nemzetgyűlés javaslatai alapján megtárgyalta az önök indítványait és hozzászólásait, valamint az állami terv teljesítésével kapcsolatos megjegyzéseiket, s megbízott engem, tájékoztassam a Nemzetgyűlést a végrehajtott, intézkedésekről s azokban az esetekben, amikor csak a jövőben megvalósítható és megoldható javaslatokról van szó, tájékoztassam önöket arról, mikor s milyen összefüggésben kerülnek megvalósításra. Engedjék meg ebből az alkalomból elsősorban kiemelnem azt, hogy a kormány pozitívan értékeli azt az üj módszert, amellyel a Nemzetgyűlés ellenőrző funkcióját szándékszik érvényesíteni a kormánnyal és az államigazgatási szervekkel, valamint a gazdasági szervezetekkel szemben. A nemzetgyűlési képviselők indítványai és bíráló figyelmeztetései a kormánynak segítséget nyújtanak abban, hogy figyelmét gazdaságunk és kulturális építésünk kulcsfontosságú feladatainak teljesítésére összpontosítsa. A kormány arra számít, hogy e téren tovább fejlődik a képviselők tevékenysége. A bíráló megjegyzések és indítványok nagy része, amelyek a kormánynyilatkozattal kapcsolatos vitában hangzottak el, komoly és sürgős problémákat érintett. A CSKP Központi Bizottsága a XII. kongresszus Irányvonalának teljesítése folyamán most mindnyájunk figyelmét e problémák megoldására irányítja. A Nemzetgyűlés szervei és a kormányszervek kapcsolatának megszilárdítására és elmélyítésére még számos lehetőségünk nyílik. Főként arról van sző, hogy a miniszterek szoros kapcsolatban álljanak a Nemzetgyűlés illetékes bizottságaival, a fejlesztés problémáit és más fontos kérdéseket konkrétan megtárgyaljanak az egyes bizottságokban. De nem utolsó sorban fontos az is, hogy a képviselők munkájuk folyamán közvetlen érintkezésben legyenek a központi szervekkel s éljenek jogukkal, hogy kérdéseket intézhetnek a kormány egyes tagjaihoz. Ez főként azokra a kérdésekre vonatkozik, amelyeket a minisztériumok saját jogkörükön belül, vagy közvetlenül a vállalatokban, a nemzeti bizottságokban, a mezőgazdasági termelési igazgatóságokban stb. oldanak meg. CÉLUNK AZ ÁLLAMI TERV TÖKÉLETESEBB ELŐKÉSZÍTÉSE A kormánynyilatkozat megvitatása folyamán az egyik fontos kérdés a népgazdaságfejlesztési állami terv tökéletesebb előkészítése, az egyes vállalatokra való pontos, Idejében történő felbontása volt. A kormány ezt a népgazdaság tökéletesebb Irányítása szempontjából az egyik lényeges feltételnek tartja. A vitában bíráló megjegyzések hangzottak el a fogyatékosságokkal kapcsolatban, melyek az utóbbi években az évi tervek összeállításánál fordultak elő. Elsősorban azt bírálták, hogy a kormány későn hagyta jóvá a tervet, úgyhogy azt nem lehetett a vállalatokra és az üzemekre az év kezdete előtt szétírni, s nem volt elegendő idő arra, hogy a feladatokat a munkahelyeken megtárgyalják. Jirásková képviselő elvtársnő külön felsorolta, miként nyilvánultak meg e fogyatékosságok a nemzeti bizottságok munkájában. Az előző években előfordult fogyatékosságok elkerülése érdekében a kormány már ez év kezdetén kitűzte az 1965. évi tervjavaslat alapvető és irányfeladatai kidolgozásának módját és határidejét. Az előző évekhez viszonyítva jóval előbb megkezdődtek a tervjavaslat előkészítésének munkálatai. A kormány már áprilisban jóváhagyta a népgazdaság 1965. évi fejlesztésének fő irányait és kötelező irányelveket szabott meg a minisztériumok és a KNB-ok számára az 1965. évi terv összeállításában. Májusban és júniusban az lrányfeladatok tervét megtárgyalta a KNB-k dolgozóival és funkcionáriusaival. A tárgyalások június végén lezárultak. Július 3-án a kormány jóváhagyta az 1965. évi terv öszeállításának Irányfeladatait. Ezen a téren tehát jelentős haladást ért el, mert az előző évektől eltérően a kerületi nemzeti bizottságok már az első félév vége előtt ismerték a jövő évi terv Irányfeladatait, s emellett a beruházási építkezés feladatai a végleges terv jellegével bírnak. A kerületi nemzeti bizottságoknak ez év szeptember 30-ig kell benyújtaniuk a tervjavaslatot. Ez azt jelenti, hogy ebben a szakaszban teljes három hónap maradt arra, hogy a javaslatot valamennyi munkahelyen alaposan kidolgozhassák és a nemzeti bizottságok szerveiben a dolgozók és a lakosság legszélesebb körű részvételével megtárgyalják. Az állami terv és költségvetés Javaslatát a kormányban úgy tárgyalják meg, hogy a Nemzetgyűlés 1964. novemberének vége előtt megvitathassa és jóváhagyhassa. Az 1965. évi tervjavaslatban foglalt komoly problémák megoldásához az Idén alaposan hozzájárultak a Nemzetgyűlés bizottságai már a tervjavaslat összeállításának időszakában. A bizottságok főként a külkereskedelem problémáinak megoldásában vettek tevékenyen részt. A minisztériumok és a kerületi nemzeti bizottságok a jóváhagyott tervet és költségvetést olyan időn belül Írják szét, hogy a feladatokat az egyes szervezetek terveikbe és költségvetéseikbe 1964. december 31-ig besorolhassák. A tervezési munkák eddigi lefolyása és a még nyílt problémák megoldása érdekében tett intézkedések megteremtik annak feltételeit, hogy az 1965. évi tervet ez év vége előtt jóváhagyják s valamennyi szervben feldolgozzák, beleértve a nemzeti bizottságokat is. A terv felbontása ezúttal végleges lesz. Az összes tervezési munkák nagy erőfeszítést kívánnak a minisztériumok, a termelési-gazdasági egységek, a vállalatok és üzemek dolgozóitól. Szükséges, hogy az irányítás valamennyi fokán ne írják gépiesen szét a számadatokat, hanem kell, hogy a tervezési munkák szorosan összefüggjenek a konkrét problémák megoldásával. Ezzel kapcsolatban hangzott el az a megjegyzés, hogy növelni kellene a nemzeti bizottságok jogkörét a rájuk bízott eszközök felhasználásában és elosztásában. E kívánságnak eleget teszünk úgy, hogy az 1965. évi állami tervben és költségvetésben a kormány valóban csak a legszükségesebb kötelező globális irányszámokat hagyja jóvá, amelyek az országos arányok biztosításához szükségesek. Ezek az irányszámok elsősorban a társadalmi fogyasztás területére vonatkoznak. Különös figyelmet szentelünk annak, hogy a költségvetés kötelező irányszámainak meghatározása ne korlátozza a helyi nemzeti bizottságok gazdálkodását. Előkészítjük a nemzeti bizottságok jogkörének módosítását a nemzeti bizottságok által irányított gazdálkodás eszközeinek meghatározásában és elosztásában. Ez főként a beruházási építkezést, a munka és az anyagi-műszaki ellátás tervét érinti. FELELŐSSÉGTELJESEBBEN TÖRŐDJÜNK A MINŐSÉG JAVÍTÁSÁVAL A népgazdaság komoly feladata fokozottan gondoskodni a termékek minőségéről, mindenütt szilárdítani a technológiai fegyelmet és növelni a műszaki ellenőrzés hatékonyságát. Ezért a kormánynyilatkozattal kapcsolatos vitában a képviselők joggal szenteltek nagy figyelmet e kérdésnek. Azok a tapasztalatok, amelyeket Švec képviselő elvtárs sorolt fel a vitában a nyugat-szlovákiai kerület gépipari üzemeiben végzett felülvizsgálás alapján, megfelelnek a népi ellenőrző és statisztikai szervek országos viszonylatban tett megállapításainak. A múlt év júniusában a kormány által jóváhagyott intézkedések helyes irányt adtak és megmutatták, hogyan kell a helyzetet megoldani. A minisztériumok, a termelési-gazdasági egységek, a vállalatok és az üzemek vezetői azonban nem szenteltek elegendő figyelmet ezen intézkedések következetes megvalósításának. Sajnos meg kell állapítanunk, hogy számos termelőüzemben még. mindig, alacsony színvonalon áll az állami fegyelem s nem érvényesül a termelés minőségéért viselt teljes felelősség, így azután gyakran megsértik a munkafegyelmet, elsősorban a technológiai fegyelmet. A technológiai fegyelem megszegésére gyakran már a termelés előtti szakaszokban sor kerül, főként azáltal, hogy elégtelenül készítik elő a műszaki dokumentációt s igen gyakran ki nem kísérletezett termékek gyártását vezetik be. A kedvezőtlen helyzethez hozzájárul az Is, hogy a dolgozókat nem éri következetesen anyagi hátrány a selejtért és a rossz munka okozta károkért. A minőség jutalmazásában alkalmazott helytelen gyakorlat ahhoz vezet, hogy akik rosszul és fegyelmezetlenül dolgoznak, gyakran előnyben vannak azokkal szemben, akik feladataikat lelkiismeretesen, jól teljesítik. A miniszterek foglalkoztak szakágazataik helyzetével. Elsősorban a nehézgépipari, általános gépipari, kohótpari és ércbányászati, vegyipari, tüzelőanyag, építészeti és közszükségleti ipari miniszterek kollégiumaiban bizonyos intézkedéseket hagytak jóvá a helyzet megjavítása érdekében. Az általános helyzettel az országos felülvizsgálat folyamán gyűjtött anyag alapján a kormány októberben foglalkozik. Anélkül, hogy elébe vágnánk a kormány tárgyalásának, már ma megmondhatjuk, hogy az Intézkedések a következő célokra irányulnak majd: Elsősorban el kell érnünk azt, hogy erőteljesen megjavuljon a műszaki ellenőrző szervek munkája az irányítás valamennyi fokán. A szakágazatokban legkésőbb az év végéig ki kell építeni a műszaki minőségi ellenőrző alakulatokat. A vállalatokban és az üzemekben biztosítani kell a műszaki ellenőrző szervek tekintélyének növelését, még pedig főként annak eldöntésében, hogyan kell a rossz minőségű termelés okait eleve kiküszöbölni, valamint a rossz minőségű termékekért való felelősség megállapításában. Nyilvánvalóan meg kell szigorítanunk a tech nológiai fegyelem alóli kivételek engedélyezését Is és semmi esetre sem szabad sorozatgyártás megkezdését engedélyezni az előírt próbák befejezése előtt. Alaposan felül kell vizsgálniuk a termékek minőségéért viselt anyagi felelősség egész rendszerét. így a termelővállalatok értékelésénéi a jövőben nem a megengedett selejtmenynyiség betartásából fogunk kiindulni, hanem figyelembe vesszük a selejt mennyiségének alakulását az üzemben, a reklamációkat és más tényezőket is, amelyek rossz termelésre mutatnak. A termelés minőségének javítására kell irányulniuk az összes bérintézkedéseknek is. A bérnek főként azt a részét kell növelni, amely a minőség javulását fejezi ki, hogy erőteljesen különbözzék a jó termékeket készítő dolgozók keresete a rosszul dolgozók keresetétől. Meggyőződésünk, a mérlegelt Intézkedések alapvető fordulathoz vezetnek a termelés minőségének javításában. A kormány emellett bízik abban, hogy a szakszervezeti szervek sokoldalúan támogatni fogják és együttműködnek vele e rendkívül fontos feladat megoldásában. NEM VAGYUNK ELÉGEDETTEK AZ ADMINISZTRATÍV APPARÁTUS CSÖKKENTÉSÉNEK ÜTEMÉVEL További fontos feladat, amelyet következetesen meg kell valósítanunk — s erre Joggal mutattak rá a vitában is — az irányítási és igazgatási apparátus létszámának csökkentése. Ez év februárjában a kormány feladatul tűzte ki az irányítási és közigazgatási apparátus létszámának 37 470 fővel való csökkentését. Ugyanakkor utasítást adott arra, hogy valamennyi minisztérium azonnal intézkedéseket dolgozzon ki és valósítson meg az adminisztratív tevékenység leegyszerűsítésére. A kormány ugyanakkor olyan szervezési, módszertani és egyéb intézkedések megvalósítását hagyta meg, amelyek az irányítási ügyvitel leegyszerűsítése alapján az irányítási és közigazgatási apparátus létszámának csökkentését tartóssá tennék. E célból a minisztériumok többsége felülvizsgálta az utasításokat és Irányelveket, valamint a statisztikai és könyvviteli kimutatásokat a legnagyobb mérvű megtakarítások céljából. A minisztériumok már a második negyedévben az Állami Irányítási és Szervezési Bizottság elé terjesztették a tervezett intézkedések javaslatait. Az adminisztrációs létszám csökkentésének sikeres megvalósítása érdekében megfelelő kezdeményezésre volt szükség lentről is. A vállalatokat és az üzemeket érdekeltté kellett tenni abban, hogy maguk tárják fel tartalékaikat és tegyenek javaslatokat. Meg kell mondani, hogy a minisztériumoknak aránylag jelentős része kezdetben vonakodva látott hozzá e munkához. Az intézkedéseket nem minden minisztérium értelmezte helyesen s látta bennük az. igazgatás és az irányítás ésszerűsítésének alapvető módszerét. Voltak olyan vállalatok is, amelyek progresszív indítványokat tettek s kezdeményezésük visszhangra talált a felettes szervekben is. Így például az užíni gázmű saját felülvizsgálata alapján irányítási és igazgatási apparátusának létszámát az előírt 22 dolgozó helyett 80 dolgozóval csökkentette. A Központi Népi Ellenőrző és Statisztikai Bizottság megállapításai alapján a miniszterelnök ez év májusának elején felhívta a minisztereket, valamint a központi hivatalok és szevek vezetőit, hogy tökéletesebben és gyorsabban csökkentsék az irányítási és igazgatási apparátus létszámát. Május második felében azután a kormány plenáris ülésén foglalkozott februári határozata teljesítésével. A beszámolóból, amelyet e kerdéssel kapcsolatban a Központi Népi Ellenőrző és Statisztikai Bizottság elnöke adott elő, kitűnt: az eddigi eredmények nem biztosítják, hogy a létszámcsökkentés már ez. Idén teljes mértékben éreztesse hatását. Kitűnt továbbá az is, hogy elsősorban a vezető dolgozók nem szentelnek kellő figyelmet e feladatnak. Tekintettel arra, hogy több minisztérium egészen az 1964-es év végére halasztotta a létszámcsökkentés feladatának teljesítését, a kormány elutasította a minisztériumoknak a munkaterv módosítására benyújtott javaslatát. 1964. május 20-i határozatával meghagyta az Állami Tervbizottságnak, hogy az egyes ágazatok munkatervét és béralapját konkrétan az apparátus létszámának meghatározott csökkentésével arányban szállítsa le. E kormányhatározat alapján valamennyi minisztérium a létszámcsökkentés meghatározott kvótáját úgy írta szét, hogy az irányítási és igazgatási apparátust az előírt számmal csökkentse s ezen felül elérje a béralap feltételezett megtakarítását Is. A kormány ez év május 20-1 határozata következtében bizonyos fordulat állott be a minisztériumokon e feladat teljesítésében. A Csehszlovák Állami Bank intézkedéseinek nyomására a szakágazatok gyorsabban láttak hozzá az Irányítás ésszerűsítéséhez, az ügyvitel leegyszerűsítéséhez s nagyobb figyelmet szenteltek e feladatok megoldásának. A Központi Népi Ellenőrző és Statisztikai Bizottság megállapításai arra utalnak, hogy a minisztériumok és a nemzeti bizottságok fokozott igyekezetével 1964 végéig teljesítik az irányítási és igazgatási apparátus létszáma csökkentésének feladatát. Ez azonban nem Jelenti azt, hogy az elért eredményekkel teljesen elégedettek lehetünk. Egyes minisztériumokon —, a Központi Népi Ellenőrző és Statisztikai Bizottság szerveinek megállapítása szerint — veszélyben forog azoknak a feladatoknak a teljesítése, amelyeket a kormány az átlagos létszám betartása és a béralapmegtakarítás terén tűzött ki. Az ügyvitel leegyszerűsítésének helyzete sem hibamentes. Ennek eredményei mindeddig nem hoztak érezhető javulást az adminisztrációs rendszer leegyszerűsítésében. A további munkákat úgy kell irányítani, hogy felhasználjuk és megvalósítsuk az adminisztráció leegyszerűsítésére és az ésszerű intézkedések foganatosítására tett javaslatokat. E bonyolult, igényes munkát úgy kell megszerveznünk és megvalósítanunk, hogy a népgazdaság irányításának tervezett rendszerével összhangban az adminisztráció állandó leegyszerűsítéséhez vezessen. Engedjék meg, hogy elmondjak néhány tapasztalatot az egyes ágazatokból: A Kohóipari és Ércbányaügyi Minisztériumban 11 fontos vállalatban megszervezték a kiválasztott javaslatok megvitatását. E-,javaslatok például a bérezés, az értékesítés, a közlekedés, az anyagi-műszaki ellátás és más szakaszok ügyvitelére vonatkoztak. A? ostravai Klement Gottwald Oj Kohó javaslatát a munkajogi és bérelőírások módosítására, valamint a kladnól Északcsehországi Acélműveknek a gazdasági ellenőrzés leegyszerűsítésére irányuló javaslatát megtárgyalás után a szakágazat felettes szerveihez továbbították. Az Építésügyi Minisztériumba eddig már mintegy 360 javaslat érkezett az adminisztráció leegyszerűsítésére. A Nehézgépipari Minisztériumhoz tartozó több fontos termelési-gazdasági egység lényegében már teljesítette a dolgozók létszáma csökkentésének feladatait, így például a plzefti Lenin. Művek, a ČKD Praha, a prágai Ipari Automatizációs Üzem, a Zdári Gépgyár, a milevskói légitechnikai berendezéseket gyártó üzem és mások. Az Élelmiszeripari Minisztériumban az elvtársak főként a tudomány és a technika fejlesztésére, a beruházási építkezésre, az üzemek és műhelyek korszerűsítésére, a nem hatékony termelőhelyek felszámolására stb. tett javaslatokat oldották meg. A Mező-, Erdő- és Vízgazdasági Minisztériumban a javaslatok túlnyomórészt az irányításra, a tervezés módszerére, az adminisztratív ügyvitel belső megszervezésére és leegyszerűsítésére vonatkoznak. Az adminisztrációs munkák leegyszerűsítésében részt vesznek a minisztériumok felettes szervei ls. így például az Állami Tervbizottság a tervezési űrlapok számát 1964-hez viszonyítva 15 százalékkal, a központi gazdálkodás termékeinek számét 14 százalékkal, a megnevezett feladatok számát 53 százalékkal csökkentette. Ezenkívül megvizsgálja a terv megvalósítása terén a módszertani utasítások és az adminisztrációs munkák további leegyszerűsítésének lehetőségét is. A Központi Népi Ellenőrző és Statisztikai Bizottság megszervezte a különféle statisztikai kimutatások felülvizsgálatát. A kormány ez év május 20-án kiadott irányelve értelmében az állami kimutatások ésszerűsítéseinek keretében további kimutatásokat szüntetett meg, úgyhogy az eddigi megtakarítás az előző munkamennyiség 44 százalékát teszi ki. A Központi Népi Ellenőrző és Statisztikai Bizottság a kimutatások számának csökkentésével egyidejűleg korlátozza az egyes havi és egyéb kimutatásokat is. Ezáltal lényegesen csökken az adatok havonkénti kimutatása. E módosításoknál természetesen figyelembe vették, hogy a fő termelési ágazatokról megfelelően tájékozva legyenek. A Pénzügyminisztérium biztosította a könyvelési kimutatás és a forgalmi adóra vonatkozó előírások leegyszerűsítését, ami a vállalatokban és a nemzeti bizottságoknál kedvező hatást váltott ki. Leegyszerűsítették az üzemi étkezés pénzügyi ellátását, különféle előírásokat megszüntettek, s jelenleg olyan intézkedések foganatosítására kerül sor, melyek a Pénzügyminisztérium és a Csehszlovák Állami Bank munkájában megszüntetik a kettősséget. Az Állami Bérbizottság is előkészíti a bérpótlék, a premizálás, a normázás leegyszerűsítését, továbbá javaslatot készít az elavult kormányhatározatok érvénytelenítésére, ugyanakkor saját Irány-elveinek rendezésén ls dolgozik. Hasonlóan jár el az Állami Tudományos-Műszaki Fejlesztési Bizottság és a Beruházási Építkezés Állami Bizottsága is. Az ésszerűsítő munkák állandósított jellegének biztosítása érdekében a kormány megköveteli, hogy a miniszterek és a központi szervek vezetői a műszaki-gazdasági dolgozók, és a költségvetési szervezetekben dolgozók számát úgy határozzák meg, hogy az újonnan üzembe helyezett kapacitásokon kívül ne kerüljön sor az Irányító és igazgatási apparátus újabb növelésére. Annak érdekében, hogy a dolgozók létszámának csökkentését az anyagi érdekeltség is alátámassza, a kormány már márciusban figyelmeztette az összes szervezeteket, hogy a bérrendszer nyújtotta lehetőségeket és formákat teljes mértékben használják ki. Annak idején a kormány azonnali hatállyal érvénytelenített© az úgyn®* vezett szisztemizációt, hogy ne fékezze a dolgozók anyagi érdekeltsége új formáinak bevezetését. A kormány továbbá lehetővé tette a vállalati igazgatóknak és a szervezetek vezetőinek, hogy azoknak a kollektíváknak, vagy (Eoljtatás az 5. oldalán) ŰJ SZÖ 4 * 1984.. szeptember 25.