Új Szó, 1964. szeptember (17. évfolyam, 243-272.szám)

1964-09-20 / 262. szám, vasárnap

Ujabb amerikai provokáció a Tonkini öbölben Homályos háttér — világos cél • Ismét ürügyet keresnek a VDK megtámadására Washington (CTK) — Az USA hadügyminisztériuma pénteken este kö­zölte, hogy csütörtökről péntekre virradó éjszaka amerikai hadihajók be­avatkozásával újabb fegyveres összetűzésre került sor a Tonkini-öbölben. Az összetűzés okait kivizsgálják. Washingtonban pénteken délután egyre feszültebb volt a légkör azok­nak a híreknek következtében, hogy a Tonkini-öbölben ISMÉT RENDKÍVÜL VÁLSÁGOS A HELYZET. Róbert McNamara hadügyminiszter váratlanul elhalasztotta Chicagóba tervezett utazását s az esti órákban sajtóértekezletet hívott össze. A saj­tóértekezlet azonban nem derített fényt a sajnálatos esetre. McNamara nem tagadta, hogy a Vietnami De­mokratikus Köztársaság partjai kö­zelében — pontosabban meg nem je­lölt helyen — az előzőekhez hasonló incidensbe keveredtek az USA kato­nai egységei. További részleteket azonban nem tudott, vagy talán nem is akart közölni, csupán arról tájékoz­tatta a sajtóértekezlet résztvevőit, hogy az amerikai hadihajók „nem szenvedtek el semmilyen veszteséget". A tudósítók körében ugyanakkor el­terjedt a hír, hogy Lyndon Johnson, az USA elnöke, Dean Rusk államtitkár és McNamara hadügyminiszter a Pen­tagonnal állandó kapcsolatban áll, figyelemmel követi a VALÓSZÍNŰLEG NAGYON VESZÉLYES esetet, amelyről a Fehér Ház mind­eddig nem nyilatkozott. Eddig meg nem erősített nem hivatalos hírek sze­rint tűzharcra került sor a Vietnami Demokratikus Köztársaság egyik kisebb őrhajója és az USA egy, il­letve több hadihajója között. Hanoi (CTK) — A Vietnami Demok­ratikus Köztársaság külügyminiszté­riuma szombaton a kora reggeli órák­ban nyilatkozatát tett közzé, mely szerint az USA több torpedőromboló­ja szeptember 17-én és 18-án beha­tolt a Tonkini-öbölbe. Szeptember 18­án helyi idő szerint 22 órakor két amerikai torpedóromboló megköze­lítette az észak-vietnami Nghe-An tartomány partját, ahonnan néhány erős robbanást lehetett hallani. Az incidens helyszíne fölött amerikai repülőgépek köröztek. A nyilatkozat a továbbiakban hang­súlyozza, hogy az USA-ban ezzel kap­csolatban rövidesen olyan LÉGBŰL KAPOTT HtREKET terjesztettek, miszerint a VDK őrna­szádjai megtámadták az amerikai ha­dihajókat. A Vietnami Demokratikus Köztársaság külügyminisztériuma nyi­latkozatában cáfolja ezeket a híre­ket és kijelenti, hogy az USA-ban kiagyalták az incidenst, mert nyilván ismét így akarják megindokolni a Vietnami Demokratikus Köztársaság ellen irányuló esetleges újabb táma­dásokat. Hasonló volt a helyzet au­gusztus 5-én is, amikor az USA légierői a fegyveres összetűzést követő napon bombázták a VDK területét. A vietnami néphadsereg főparancs­noksága hasonló tartalmú nyilatkoza­tában szintén elítélte az USA-t újabb provokációjáért. Washington (CTK) — Az USA-ban mindeddig nem adtak ki hivatalos közleményt a Tonkini-öbölben leg­újabban lejátszódó eseményekről. McNamara hadügyminiszter kijelen­tette, hogy amíg folyamatban van az eset kivizsgálása, nem közölhet rész­letesebb adatokat. Az Associated Press washingtoni hírügynöksége hivatalos forrásokra hivatkozva közölte, hogy az USA két torpedórombolója pénteken éjszaka TÜZET NYITOTT EGY „RADARRAL MEGALLAPlTOTT CÉLPONTRA". A washingtoni hírek azonban nem tesznek említést arról, hogy a VDK felségvizein őrszolgálatot teljesítő hajók megtámadták volna az amerikai torpedórombolókat. A torpedórombo­lók kapitányai arról sem tettek je­lentést, hogy a vietnami őrhajók tü­zet nyitottak volna az USA torpedó­rombolóira. Saigon (CTK) — A Dél-Vietnamban állomásozó amerikai haderők szóvivő­je szombaton közölte, hogy a Tonkini­öbölben legutóbb lezajlott események következtében elrendelték a Dél-Viet­HA: választások Algériában Algir (CTKJ — Több mint 5 millió •algériai választó ma választja meg az 3} nemzetgyűlést négy évi funkciós időszakra. Algériában az első nemzetgyűlést — amely alkotmányozó nemzetgyűlés volt — 1962 szeptemberében válasz­tották meg. Mandátumát múlt év szeptemberében egy évvel meghosz­szabbították. Ez az alkotmányozó nemzetgyűlés dolgozta az Algériai Demokratikus Népi Köztársaság alkot­mányát, amely Afrika egyik legha­ladóbb szellemű alkotmánya, és jóvá­hagyta az 1963-as márciusi történel­mi dekrétumot a népgazdaság mun­kás-paraszt önkormányzatáról. Az új nemzetgyűlés képviselőinek száma 138, azaz 58-al kevesebb, mint az előzőé. Az új választási törvény szerint 80 000 lakosra jut egy képviselő. A választások kerületi választási jegy­zék s az egy választási fordulóban elért szavazati többség alapján való­sulnak meg. A nemzetgyűlési jelöltek nevezését az FLN Központi Bizottsága rendkívü­li ülésén hagyták jóvá, az FLN helyi, járási és kerületi pártszervei javasla­tainak alapján. Idegen zsoldosok öldöklik a kongói hazafiakat. Annak ellenére, hogy az Afrikai Egységszervezet felhívta a kongói kormányt, azonnal utasítsa ki az idegen zsoldosokat, a különféle kalandorok és gonosztevők beözönlése Kongóba tovább tart. Képünkön: három idegen gégemetsző Csőmbe szol­gálatában. J A kongói kérdést az afrikaiaknak kell megoldaniuk Az Afrikai Egységszervezet különbizottságának tanácskozása Nevek, politikusok, államférfiak Dr. Eduardo Frei Dr. Eduardo Frei san tlágoi keresztényde mokrata szenátor a szeptember 9-i chilei elnökválasztáson ara tott győzelmét Salvador Allende, a baloldali erőket egyesítő Népi Akció Front esélyes je Iöltje felett főként an nak köszönhette, hogy nemcsak az erősen val lásos, klerikális befő lyás alatt állá dolgozó néptömegek, hanelm — a „kisebbik rossz" elve alapján — a liberálisok és az Amerika­barát reakciós konzervatívak is őt tá­mogatták Allendével szemben. Az 53 éves, Santiago de Chilében szü­letett, szegény sorból származó, szigo­rú katolikus nevelésben részesült Edu­ardo Frei először jogászként, később egyetemi tanárként működött, és irodal­milag is tevékenykedett. 1945 ben rövid ideig közmunkaügyi miniszter volt Rios kormányában. 1949-től nyolc évig volt a képviselő kamara tagja. 1957-ben San­tiago szenátorává választatták. A Ke­reszténydemokrata Párt jelöltjeként el­ső ízben — sikertelenül — az 1958-as elnöki választásokon indult. A természeti kincsekben bővelkedő Chilében a javak igazságtalan elosztása és az amerikai monopoltőke uralma okoz­ta súlyos gazdasági helyzet mind sür getőbbé teszi a demokratikus reformo kat. Frei nem szándékszik a társadalmi, gazdasági és politikai viszonyok gyöke res megváltozását célzó reformok beve zetésére. (A reakciős Nyugat ezért meg könnyebbülten sóhajtott fel a mérsékel tebb elnökjelölt felülkerekedése híré­re). Programja mégis viszonylag me­résznek mondható, s ezért a haladó nem­zetközi közvélemény is reményteljesen néz kormányzása elé. Frei ígéretei kö­zött szerepel a földreform, a rossz la­káshelyzet és az írástudatlanság felszá­molása. Nagy tervei vannak a gazdasági és műszaki fejlesztés terén. 20 év alatt meg akarja kétszerezni az egy főre eső jövedelmet s ez csakis a nemzeti jöve­delemnek legalább 6 százalékkal való növelésével érhető el. Nagy sző ez egy országban, melynek lakossága évi 2 százalékkal szaporodik. A szakszerve­zetekben tömörülő munkásságnak bele­szólást szándékszik biztosítani orszá­gos jellegű döntésekbe. Ennek ellenében viszont — s itt van a bükkenő — „az infláció elleni harc és a termelés ér­dekében" tartőzkodást követel tőlük bér­követeléseikben. (A baloldal álcázott reakciót Iát Frei programjának e részé­ben és ezért bírálja.) Frei továbbá az ország devízajövedelmének 60 százalé­kát szolgáltató, de csaknem teljesen amerikai kézen lévő réztermeléséből na­gyobb chilei részesedést szorgalmaz. Ezt azonban nem az aimerikai rézmonopó­liumok kisajátításával és a rézbányák államosításával szándékszik elérni. El­képzelése szerint az állam társulna az amerikai réztrösztökkel. Külpolitikai téren Frei a Kubával való diplomáciai kapcsolat és a szocialista országokkal való viszony megjavítása mellett foglalt állást. Egyben bízik az Egyesfiit Államok és Chile barátságában és az egyenjogú ság elvén alapuló együttműködés bőví­tésében. Várható, hogy Freit választási ígére­teinek betartására szüntelenül figyel­mezteti majd a saját szavazói részéről megnyilvánuló népi nyomás, valamint a Népi Akció Front körül tömörülő töme­gek növekvő ereje. Fékező erőként hat­nak azonban majd minden bizonnyal az orszá.g reakciós, konzervatív elemei, me­lyeknek támogatásukért Frei szintén el van kötelezve. Majd elválik, melyik befolyás bizo­nyul erősebbnek. B. £. namban állomásozó amerikai katonai egységek készültségét. A Saigontól északkeletre mintegy 16 km-nyire levő Bien-Hoa légitámasz­ponton mintegy HARMINC V-57 TlPUSÜ KÖNNYŰBOMBÁZÓ GÉP VAN KÉSZÜLTSÉGBEN, s a saigoni Tan-Son-Nhat légitámasz­ponton az USA számos vadászgépe vár bevetésre. Az USA 7. hajórajának több hajója állandóan a vietnami par­tok közelében cirkál. A múlt hét ele­jén Da-Nang közelében megjelentek a Constellation és a Bonhome Richard nevű repülőgépanyahajók Is, amelye­ket a Columbus nevű rakéta cirkáló és 8 torpedóromboló követett. Számos sugárhajtású, valamint hagyományos bombázó gép, ezenkívül F-4 és F-8 típusú szuperszonikus vadászgép van a két repülőgépanyahajó fedélzetén. Hanoi (CTK) — Ha-van-lau ezredes, a vietnami néphadsereg összekötő missziójának vezetője sürgős üzenetet küldött a nemzetközi ellenőrző és fel­ügyelő bizottság elnökéhez, amelyben tájékoztatja a VDK partjai közelében lezajlott Incidensről. Az üzenetben rá­mutat, hogy a 7. flotta hajói már na­pok óta manővereznek a VDK felség­vizei közelében. A vietnami néphad­sereg parancsnokának megbízásából Ha-van-lau ezredes élesen tiltakozott az USA provokációja ellen, amely célja az volt, hogy ürügyet szolgál­tassan a VDK megtámadására. A VDK külügyminlszérlumának szó­vivője tegnapi sajtóértekezletén ugyancsak hangsúlyozta, hogy au­gusztus 5-e óta amerikai repülőgépek és hadihajók szinte mindennap beha­toltak a VDK légi terébe és felség­vizeire. A szóvivő közölte, hogy a provokációkról tájékoztatták a genfi értekezlet társelnökeit és részvevőit. Az állítólagos szeptember 18-1 ösz­szetűzés a tonklnl öbölben teljesen kiagyalt — állapította meg a külügy­minisztérium szóvivője. Mindez arról tanúskodik, hogy az USA ilyen aljas módszerekkel egyengeti útját a VDK elleni támadás felé. Valószínű, hogy a provokáció céljai közé tar­tozik a dél-vietnami bábrendszer er­kölcsi támogatása, és Johnson elnök választási hadjárata számára politi­kai tőke kovácsolása. A Biztonsági Tanács Ciprusról tárgyal New York (CTK) — Az ENSZ Biz­tonsági Tanácsa pénteken megvitatta U Thant, az ENSZ főtitkára beszámo­lóját az ENSZ Cipruson állomásozó egységeinek hadműveleteiről. Az ülésen Nielse norvég küldött is felszólalt. Kijelentette, hogy minden fegyveres beavatkozás csupán kiélezi az amúgy is veszélyes helyzetet és jelentősen csökkenti a megoldás esé­lyeit. Hangsúlyozta továbbá, hogy Norvégia támogatja a Biztonsági Ta­nácsnak a török kormányhoz intézett augusztus 9-i felhívását. E felhívás szerint a török kormánynak haladék­talanul utasítást kellene adnia Ciprus bombázása beszüntetésére, és haza kellene rendelnie a sziget ellen tá­madást intéző katonai egységeit is. A Biztonsági Tanács hétfőn, szep­tember 21-én ismét Ciprusról tárgyal. TITO jugoszláv elnök és felesége a napokban fogadta Andrijan Nyiko­lajev Jugoszláviában tartózkodó szov­jet űrhajóst. (CTKJ BELGRÁDBÓL érkezett hírek sze­rint Tito elnök lesz a jugoszláv kül­döttség vezetője az el nem kötelezett országok II. konferenciáján, amely október 5-én kezdődik Kairóban. (CTKJ DR SARVAPALLI RADHAKRISNAN, az Indiai Köztársaság elnöke befejez­te Szovjetunió-beli hivatalos látogatá­sát, és tegnap Moszkvából Londonba repült. (CTKJ URHO KEKKONEN, finn köztársa­sági elnököt a napokban Lenin-rend­del tüntették ki nagy érdemeiért, amelyeket a Szovjetunió és Finnor­szág baráti kapcsolatainak fejlesz­tésében szerzett. (CTKJ AZ INDIAI parlament szavazati többséggel bizalmat szavazott Sasztri kormányának. Az ellenzék, beleszá­mítva a kommunista képviselőket is, a kormány ellen szavazott. (CTK) AZ NDK honvédelmi tanácsa a had­seregben speciális építő egységeket létesített, amelyekben póttartaléko­sokként azok az állampolgárok telje­síthetnek szolgálatot, akik vallási meggyőződésük miatt nem kívánnak fegyveres egységekben szolgálni. Nairobi (CTK) — Afrikai politikai körökben azt remélik, hogy az Afrikai Egységszervezet kongói kérdéssel fog­lalkozó különbizottsága Kenya fővá­rosában — Nairobiban — jelenleg folytatott tárgyalásai további lépést je­lentenek e probléma megoldása felé. A kongói problémákat az afrikaiak­nak kell megoldaniuk s véget kell vetni az amerikai s belga beavatko­zásnak Kongó belügyeibe. Ezt az irányzatot alapozta meg az Afrikai Egységszervezet Addisz Abe­ba-i konferenciája, amely — hangsú­lyozzák az említett politikai körök­ben — három kedvező eredményhez vezet: Kivívta annak elismerését, hogy a kongói problémát politikai eszközökkel kell megoldani és a leg­határozottabban elutasította Csőmbe követelményét, miszerint az afrikai országok bocsássanak rendelkezésre katonákat, akik segítségével megszilár­díthatná uralmát Kongóban. Az Ad­disz Abeba-i konferencia egyben arra^ kötelezte Csombét, .hogy küldjön, el Kongóból minden idegen zsoldost, akiket Dél-Afrikából és Dél-Rhodésiá­ból hívott az országba. A konferencia ígéretet kapott a Kongo-Leopoldville, Kongo-Brazzaville és Burundi közötti kapcsolatok rendezésére is. Különö­sen ez a legutóbbi kérdés lesz az Af­rikai Egységszervezet különbizottsága nairobi értekezletének tárgya. Afrikai politikai körökben hangsú­lyozzák, hogy a Jelenlegi kongói AZ OLASZ KOMMUNISTA PÄRT ve­zetősége szeptember 18-án határoza­tot fogadott el a Felső-Adige-i hely­zettel kapcsolatban és felhívja a fi­gyelmet arra, hogy a terroristák el­leni rendőri akciók jóllehet ered­ménytelenek voltak, de jellegüknél fogva a terroristákat elítélő német nemzetiségű lakosság körében mégis olaszellenes érzelmeket keltettek. (CTK) helyzet kedvezőtlenül befolyásolta aa afrikai gyarmati országok felszabadí­tását, és ennek a folyamatnak egye­lőre gátat vetett Dél-Afrikában. Alkal­mat adott ugyanis az imperialisták­nak, hogy Kongótól egészen Mocam­biqueig terjedő védelmi arcvonalat létesítsenek. Általában furcsálják, hogy Csőmbe is részt vesz az Afrikai Egységszervezet tanácskozásain. Több afrikai országban aggodalmakra adott okott, hogy Csombénak az Afrikai Egységszervezet Addisz Abeba-i kon­ferenciáján sikerült elérnie, hogy őt ismerték el a törvényes kongói kor­mány elnökónek, ezzel szemben nem hívták meg a tárgyalásokra a kongói terület nagy részét uraló szabadság­harcosok képviselőit. Az Afrikai Egységszervezet nairobi különbizottságában egymást követik a küldöttek magánjellegű tanácskozásai. Kenyatta pénteken állítólag hosszabb Ideig tárgyalt Moise Csombéval, a leo­poldvillei kormány elnökével az érte­kezlet tárgysorozatába foglalt problé­mákról. " f bi> ' JŰl ; értésfiit 'frÁFök''fefeerint az AfrlMi Egységszervezet főtitkársága öt pont­ba foglalta össze a különbizottság tárgysorozatát. A különbizottság szombaton zárt ülésen vitatta meg az említett tárgy­sorozatot és elutasította Csőmbe egyik ügyrendi kívánságát. Jól tájékoztatott körök szerint Csőmbe megváltoztatta azt az elhatá­rozását, hogy haladéktalanul távozik a tárgyalások színhelyéről. Legújabb hírek szerint hétfőig marad Nairobi­ban. Csőmbe különrepülőgépen érke­zett, kísérete mintegy 40 személyből áll. Az Afrikai Egységszervezet kongói kérdésekkel foglalkozó különbizottsá­gának tárgyalásait a világ minden tá­járól Nairobiba érkezett 90 újságíró követi figyelemmel. „Biztonsági okok­ból" nincs azonban lehetőségük arra, hogy a tanácskozás színhelyén — a nairobi City Hallban — közvetlen kapcsolatba léphessenek az értekez­leten résztvevő küldöttekkel. Föld körüli pályán az amerikai holdűrhajó modellje Az Egyesült Államok Cape Kenne­dy-i rakétatámaszpontjáról pénteken fellőtték egy Saturnus típusú óriási rakétát. Ez a rakéta Föld körüli pá­lyára juttatta annak az Apollo típu­sú űrhajónak a modelljét, amelyet embereknek a Holdra juttatására kí­vántak felhasználni. Az 07 tonna bruttó súlyú Saturnus-rakéta első lépcsője nyolc egybekapcsolt rakétá­ból, a második lépcső folyékony hid­rogén és oxigén által meghajtott hat rakétából állt. A Föld körüli pályájára juttatott Apollo-űrhajó súlya 18,7 tonna, ebből két tonnát nyom az ólomnehezék. A nehezék helyettesíti a leendő űr­hajósokat, azok személyi tárgyait és a szükségessé váló műszereket. Az űrhajón egy televízíókamera és nyolc színes filmmel töltött filmfelvevő gép van, amelyeket az űrhajóról egy ki­lövő szerkezet eltávolít, mielőtt az a Föld légkörében elégne. A felvevő­gépek késleltetett eséssel jutnak a Föld légkörébe, s így remélni lehet, hogy épen maradnak. A tervek szerint az űrhajó három napig kering majd Földünk körül, pályájának legközelebbi pontja 184 kilométerre, legtávolabbi pontja 216 kilométerre van a Földtől. A hat ko­rábbi Saturnus-kísérlettel ellentétben a most fellőtt Apolló-űrhajót nem a földről irányítják távvezérléssel ha­nem a vezérlést az űrhajón elhelye­zett önműködő szerkezet végzi. A kí­sérlet egyik célja annak megállapí­tása, hogy az űrhajó miként képes el­lenállni a Föld légkörében történő repülés nehézségeinek. Az USA kétségkívül kimagasló si­kert aratott legutóbbi kísérletével. Ismét bebizonyította, hogy olyan hor­dozórakétával rendelkezik, amely minlegy 3000—4000 kilogrammal na­gyobb hasznos megterheléssel juthat alacsony keringési pályájára, mint a négy évvel ezelőtt használt szovjet hordozórakéták. A Szovjetunió időközben eredmé­nyesen fejlesztett újabb rakétákat. Ezt a Csendes-óceán térségében új hor­dozórakétákkal sorozatosan folytatott kísérletek nagymérvű eredménye is bizonyítja. A TASZSZ január 23-ai rövid közle­ménye alapján feltételezhető, hogy a szovjet tudományos dolgozók jelenleg legalább háromlépcsős, de valószínű­leg négylépcsős hordozórakétákkal kísérleteznek. Az amerikaiak csak az 19G7-es évre tervezik a Saturn 5 tí­pusú háromlépcsős hordozórakéta ki­próbálását. 1964. szeptember 20. + (j| 3

Next

/
Thumbnails
Contents