Új Szó, 1964. augusztus (17. évfolyam, 212-242.szám)

1964-08-07 / 218. szám, péntek

Világ proletárjai, egyesüljetek! UJSZ SZLOYAKIA KOMMUNISTA PARTJA KÖZPONTI BIZOTTSA6ANAK NAPILAPJA Diákok az építkezésen A főiskolák tanulói ls kihasználják a nyári szünidőt és segítő kezet nyúj­tanak a Kelet-szlovákiai Vasmű épí­tőinek. A héten az építkezésre érkezett a košicei Kohászati Főiskola 160 hall­gatója és a prešovi pedagógiai főis­kola 140 diákja. A Kelet-szlovákiai Vasmű építkezé­sére először érkeztek külföldről bri­gádmunkások. Magyarországról jöt­tek, a szomszédos Borsod megyéből. Mindnyájan a miskolci Nehézipari Műszaki egyetem kohászati tagozatá­nak hallgatói, akik nyári szabadsá­guk idején megismerkednek a Kelet­szlovákiai Vasmű dolgozóinak munká­jával, (tä-m. s.) Bratislava, 1964. augusztus 7. péntek • 30 fillér • XVII. évf. 218 szám h amerikai lámadós - merénylet a béke ellen Johnson szentesíteni akarja eljárását • A Biztonsági Tanácsban kudarcot vallott az amerikai törekvés • McNamara: „Mindennemű akcióra készen állunk" • Kína saját ügyének tekinti a VDK védelmét Washington (CTK) — Johnson ame­rikai elnök üzenetet intézett a kong­resszushoz, amelyben javasolja, tá­masszák alá határozattal az Egyesült Államok minden olyan akcióját, amely „a SEATO-tagállamok megsegítésére" Irányul. Johnson elnök a kongresszushoz Intézett üzenetében a szükséges in­tézkedések között említette meg a fegyveres erők használatét. Ezzel a határozattal szentesítenék az Egye­sült Államok fegyveres agresszióját a Vietnami Demokratikus Köztársaság ellen. Johnson elnök üzenetében alapta­lanul azt állítja, hogy a Vietnami De­mokratikus Köztársaság veszélyezteti a délkelet-ázsiai országokat és el akarja foglalni Dél-Vietnamot és Laoszt. Ezért Johnson elnök arra szó­lítja fel a kongresszust, hogy azonnal fogadja el a határozatot. A Biztonsági Tanács ülése Washington (CTK) — Az Egyesült Államok kérésére szerdán délután New Yorkban összeült a Biztonsági Tanács, hogy megtárgyalja az Egyesült Államok panaszát, mely szerint a VDK megtámadta az Egyesült Álla­mok hadihajóit a Tonkini-öbölben. Az Egyesült Államok szándéka, hogy a Biztonsági Tanács az egyol­dalú vád alapján elítélje a Vietnami Demokratikus Köztársaságot, sikerte len volt és végül is a tárgyalás me­nete az Egyesült Államok ellen for­dult. A Szovjetunió és Csehszlovákia küldöttsége támogatta a VDK állás­pontját. Az Egyesült Államok beavat­kozása a VDK-t veszélyezteti. A két küldöttség kifogásolta, hogy a Bizton­sági Tanács a tényleges helyzet és a VDK érveinek ismerete nélkül akar tárgyalni a Tonkini-öbölben történt komoly eseményekről. Platón Moro­zov szovjet küldött felhívta a Bizton­sági Tanács tagjait, hogy az ameri­kai panasz igazságos megítélése ér­dekében követeljék a tanács jelenlegi elnökétől — Sibert Nielsen norvég küldöttől — lépjen kapcsolatba a VDK kormányával, hogy sokoldalú tájékoztatást nyerjen az esetről, és a Biztonsági Tanács hívja meg a VDK kormányának képviselőit ülésére. Az Egyesült Államok küldöttségé­nek ellenző álláspontja ellenére a Biztonsági Tanács elfogadta az ülés elnapolására tett javaslatot. Az ame­rikaiak azzal a követeléssel akarták bonyolultabbá tenni a kérdést, hogy a saigoni bábkormány képviselőit is meg akarták hivatni. A Biztonsági Tanács elnöke tegnap a tanács tag­jaival tárgyalt az ülés további foly­tatásáról, melynek során számítanak a szükséges adatok megszerzésére Beszélő számok Janőó Milan járási diszpécser az egyes körzetek aratási munkálatainak eredményeit összegezi. Siet, nem so­kat beszél, hogy minél előbb elké­szüljön a rábízott feladattal. Amikor kiszámítja a végösszeget, elém teszi, ő meg sokszorosításra készíti elő a jelentést. Iroda és határ, két külön­böző munkaszakasz, egyben azonban megegyezik; sietnek Itt ls, ott is. De beszéljenek a számok. A lévai járásban a 16 546 hektár takarmánygabonából 16140 hektárt learattak és 14 571 hektárról MÁR KICSÉPELTEK A TERMÉST A kenyérgabona terén még jobb a helyzet: a 15 986 hektárból 15 534 hektáron aratták le a termést és 14 767 hektáron ki ls csépelték. Ez­után következnek azok az adatok, amelyek csaknem minden járásban a kullogást jelentik. A szalma kazalo­zásával a lévai járásban ls csak 65 százalékra állnak, ehhez viszonyítva azonban a tarlószántás jő ütemben halad, már 53,3 százaléknál tartanak. És még jobb a tarlőkeverékek vetése, amely 73,4 százalékra áll. A számok­ból az tűnik ki, hogy a legnagyobb lemaradás a szalmagyűjtés terén van, de ENNEK MEGVAN AZ OKA. Mint a többi járás, a lévai is ka­pott kisegítő kombájnokat, s a hazai­akkal együtt szép teljesítményt nyúj­tottak. A szalmaprések száma vi­szont nem növekedett, így a szalma­gyűjtés elmaradt a cséplés mögött. — Volt nap, amikor 7 kombájn is dolgozott határunkban — mondja Kovács József kálnai pártelnök —, de ugyanakkor csak 2 szalmaprés pré­selte a szalmát. A kálnalak a kölcsönkapott kom­bájnok segítségével 12 NAP ALATT LEARATTÁK a gabonát, ám még néhány napra lesz szükség, hogy kazalba gyűjthessék a szalmát Több szövetkezetet lehetne felsorolni, amelyekben a munkameg­osztás hasonló a kálnaiakéhoz. Nem vethetjük a szemükre, hogy így jár­tak el, mert minden gazdaságban a mag minél előbbi betakarítására tö­rekedtek, amiről ma már mondhat­juk: a lévai járásiján sikerült is. Rohamosan beérett a gabona és cselekedni kellett. A gyors beérés idején sok helyen áttértek a közvet­len kombájn aratásra, amit 125 SZÁZALÉKRA TELJESÍTETTEK a kétmenetes aratás rovására. A ke­vesebb gabonamozgatással csökkent a szemveszteség. Minden remény meg­van rá, hogy ezekben a gazdaságok­ban megtalálják a módját a gyors szalmalehúzásnak és tarlóhántásnak. Szükséges ez, mert a tarlóhántás a nedvesség elpárolgását akadályozza, s a nedvességre a jövő évi terméshez is szükség lesz. (us) Hanoibői, valamint a VDK kormánya képviselőinek meghívására. A Biztonsági Tanács ülését a világ­közvélemény — tekintettel a vietna­mi válságos helyzetről szóló hírek komolyságára — nagy figyelemmel kísérte. A szovjet ós csehszlovák kül­döttség az ülésen igyekezetet fejtett ki, hogy tompítsa az alaptalan ame­rikai vádaskodás élét és leleplezze az agresszió valódi elkövetőjét, az Egye­sült Államokat. Ebben a komoly ügyben nagyon fontos, hogy a VDK — az agresszió áldozata _ — is ismertethesse állás­pontját, '— jelentette ki Jirí Hájek, a csehszlovák küldöttség vezetője. Két­ségbevonta azt az amerikai vádat, mely szerint a VDK hajói veszélyez­tetik az Egyesült Államok erős hajó­raját. Adlai Stevenson amerikai küldött felolvasta a már előre előkészített nyilatkozatot, melyben azt állítják, hogy az Egyesült Államok haditenge­részete és légiereje „önvédelemben" követte el az erőszakos akciókat a VDK ellen. Stevenson közölte az Egyesült Államok kormányának elha­tározását, hogy Délkelet-Ázsiában ön­kényesen átveszi a „csendőr" felada­tát és egyúttal biztosította a tanácsot, hogy az Egyesült Államok VDK elle­ni támadása „korlátozott és megfelelő válasz", valamint, „az Egyesült Álla­mok nem akarja kiterjeszteni a há­borút ebben a térségben". Morozov szovjet küldött Stevenson nyilatkozatára válaszolva megemlí­tette, hogy a VDK a múltban már többször tiltakozott az amerikai ha­jók behatolása ellen felségvizeibe és kijelentette, hogy az ismert tények alapján a Szovjetunió agresszióként ítéli ínég a VDK területének bombá­zását. A Szovjetunió elvárja, mondot­ta Morozov, hogy az Egyesült Álla­mok befejezi az ilyen akciókat, me­lyek komoly veszélyt jelentenek egész Délkelet-Ázsia számára. Miután a szovjet küldött javasla­tot tett a szükséges adatok megszer­zésére és a VDK képviselőinek meg­hívására, Franciaország küldötte (Folytatás a 3. oldalon) A Hradec Králové-i nyersolajmotorgyárban új módszerek szerint munkál­ják meg a könyöktengelyek csapágyait. TRP-12 típusú kétállványas maró­géppel dolgoznak, ami nagy mennyiségű színesfém megtakarítását, a fárasz­tó kétkezi munka kiküszöbölését s a munkatermelékenység több mint 100 százalékos növelését teszi lehetővé. Anagy teljesítőképességű marógép 1/100 mm pontossággal dolgozik, ami a késztermékek kiváló minőségét biztosítja. Képünkön: Bohumil Jiroušek marós egy könyüktengely csú­szócsapágyát munkálja meg. (J. Saroch — CTK — felv.J Bányaépítőink sikerei Az ostrava-karvinái Bányaépítő Vállalat dolgozói rendkívül fontos munkát végeznek. Teljesítményüktől függ ugyanis,. hogy a következő esz­tendőkben a vájárok tudnak-e tnajd elegendő szenet fejteni, lesz-e elég előkészített bányafolyosó. A napokban a Bányaépítő Vállalat dolgozói mérleget készítettek az , 1963-as óv második és az 1964­es esztendő első felének eredmé­nyeiről. A vállalat dolgozói ez Idő alatt 104. százalékra teljesítették fel­adataikat, a munkatermelékenység növelésének tervét pedig csaknem két százalékkal teljesítették jobban a ter-. Jut is, marad is Nem szoktam más kalapjával kö­szönni, azért máris elárulom: a fen­ti cím nem az én agyamban szüle­tett. Csóka Feri, a tejfalusi szö­vetkezet elnöke mondta a minap, hogy náluk nincs ok az aggoda­lomra: jut is, marad is. En meg szépen feljegyeztem, gondolván ta­lán még hasznát is vehetem a mon­dásnak. Aztán a nyakunkba vettük a falut. De mit nagyzolok, talán csak a harmadik, vagy negyedik szomszédba mentünk, hogy bizonyos dologban a bíró szerepét vállaljuk. Szerencsénkre az „ügy" könnyebben elintéződött, mintsem gondoltuk volna. Hazafelé menet aztán még­iscsak feltettem a kérdést: — Mondd csak, mire mondtad az imént, hogy jut is marad is? Az elnök elmosolyodik. — Hát csak úgy általában. Mert nézd csak ... Azzal kezdi, hogy az idén rekord­idő alatt végeztek az aratással. A három kombájn (két hazai és egy olomouci) szinte „fölfalta" a két és fél száz hektár aratnivalót. Köz ben még a szomszédoknak is segi tettek. Miért is ne tették volna, idejükből, meg erejükből jutotta, az egyik kombájnos pedig már útra­kélt, hogy az olomouciaknak visz­szaadják a kölcsönt. A termés is jól fizetett. Az átla­gos hektárhozam meghaladja a 24 mázsát. Négy mázsával több mint tavaly volt. Es amikor számbavették az eredményeket oda lyukadtak ki: az idei termésből jut is, marad is. Jut a szerződéses beadásra, a mun­kaegységekre, futja a vetőmagszük­ségletre, és a szövetkezet raktára sem marad üresen. Egyszóval a tej­falusiaknak kedvezett az idei esz­tendő. Nem minden szövetkezet elnöke dicsekedhet azonban azzal, hogy ilyen gazdag volt az aratás. Különö­sen a délkeleti járásokban több szö­vetkezet határát megvámolta a szá­razság. Erről panaszkodott Ján Ko­selnik, a baökovi szövetkezet elnö­ke is, (trebišovi járás) amikor má­sodmagával meglátogatta a tejfalusi szövetkezetet. — Különösen takarmány dolgában állunk rosszul — magyarázgatta a vendég. Erre aztán Csóka Feriék számolni kezdtek. Oda lyukadtak ki, hogy takarmányért sem kell a szomszéd­ba menniük. Amikor mindent egybe­vetettek, a végeredmény megint csak az lett: jut is, marad is. Aztán gondoltak egyet: miért ne segíthet­nének egy kis takarmánnyal a baő­koviakon. Összeült a szövetkezet vezetősége majd úgy döntöttek: csak nem engedjük haza üres kéz­zel az elvtársakat. Nyomban írást adtak róla, hogy a tejfalusi szövet­kezet két vagon szénát és öt vagon répaszeletet küld majd a baökoviak­nak. ján Koselnik szavaiból azonban kiderült, hogy a segítség nekik nem majd, hanem máris kell. Erre aztán a te f falusiak a múlt évi kaszálásból megmaradt lóheréjükhöz nyúltak. Ötven mázsa préselt herét rövide­sen útnak is indítanak. Csóka Feri még így egészíti ki az elmondottakat: — U a minden jól megy, egy kis kukoricát sem sajnálunk tőlük. — Mit értsek ez alatt, ha minden jól megy? — Azt, hogy legalább olyan lesz a termés, mint tavaly volt. — Es • milyen volt tavaly? — Hatvannégy mázsa hektáron­ként. Ám voltak olyan parcellák is, melyeken 80—90 mázsás hektárho­zamot adtak. — Milyenek az idei kilátások? — Csak egy kis eső kellene... de még így sincs okunk az aggo­dalomra. Egy korsó sör társaságában te­szünk pontot a beszélgetés végére. Nekem azonban még valamit meg kell mondanom. Azt, hogy amit ed­dig lejegyeztem, nem egyedülálló eset. A dunaszerdahelyt, galántai, komáromi járás legtöbb szövetkeze­te hasonlóan cselekedett. Az egy­más megsegítése emberi kötelesség. Azt sem tudhatja senki, mit hoz a jövő! Egyszer talán nekik is jól jön, ha lesz hova fordulni segítsé­gért. SZARKA ISTVÁN vezettnél. Az említett időszak alatt az építők például összesen 2231 méter mély aknát fúrtak, 1592 méter hosz­szú összekötő bányafolyosót építettek és több mint 27 kilométer hosszú új folyosón készítették elő a fejtést. Hogy ezt a rengeteg munkát elvégez­hessék, több mint 622 ezer köbméter kőzetet kellett felszínre hozniuk. A bányaépítők a föld felszínén • is jelentős munkát végeztek: a felszí­nen egymillió 250 ezer köbméter föl­det és kőzetet mozgattak meg. A bányászok egybehangzó vélemé­nye szerint a jő eredmények elsősor­ban a tavaly megvalósított átszerve­zésnek köszönhetők. A régebbi komp­lex munkacsoportok helyett tavaly specializált bányaópítő munkacsopor­tokat létesítettek, mert ez a munka­megosztás felel meg leginkább a kö­vetelményeknek. (CTK) A jubileumi évforduló tiszteletére Kelet-szlovákiában minden üzem­ben és vállalatban széles körű szo­cialista munkaverseny bontakozott ki az SZNF. 20. évfordulója tisztei letére. A sninai Vihorlat Gépgyár dolgo­zói az év elejétől 3 347 000 korona értékű árut gyártották terven felül s 148 tonna üzemanyagot takarítottak meg. Az első félévben egyetlen rek­lamációt sem kaptak, Felajánlásuk ér­telmében a harmadik negyedévben terven felül 300 000 korona értékű árut gyártanak és 150 000 koronával teljesítik túl exportfeladataikat. A Munkaérdemrenddel kitüntetett Tatrasvit-ben 52 munkaközösség és 14 műhely versenyez az SZNF üzeme cím elnyeréséért. A termelési felada­tokat nemcsak teljesítik az év ele­jétől, hanem túl is szárnyalják. Az egy koronára eső költségek 1,4 száza­lékát megtakarítják. A trebišovi cso­kojádégyárban valamennyi dolgozó kiveszi részét a munkaversenyből. Termelési feladataikat minden muta­tószámban teljesítik. A harmadik ne­gyedévben terven felül 400 000 koro­na értékű árut készítenek és az eX­portfeladataikat ,150 000 korona érték­ben túlszárnyalják. m. &

Next

/
Thumbnails
Contents