Új Szó, 1964. augusztus (17. évfolyam, 212-242.szám)

1964-08-29 / 240. szám, szombat

Világ proletárjai, e.oyesiiljetelc! UJSZO SZLQYAKIA KOMMUNISTA PARWA KOZPONTIBIZOTTCAGANAK NAPILAPJA Szombat, 1964. augusztus 29. • Ara 50 fillér • XVII. évfolyam, 240. szám A Felkelés alapelvei az űj Csehszlovákia pillérei frta: ALEXANDER DUBČEK, a CSKP KB elnökségének tagjai az SZLKP KB első titkára Ma ünnepeljük a Szlovák Nemzeti Felkelés huszadik évfordulóját, amely ágyúdörgéssel hirdette meg a náci uralom bukását s új, dicső lapot nyitott történelmünkben. Húsz esztendőnek előtte összeomlottak a régi rend tartóoszlopai, új, demokratikus rendszer született, amely megteremtette nemzeteink szociális és nemzeti fejlődésének legkedvezőbb feltételeit. A Szlovák Nemzeti Felkelés huszadik évfordulója számunkra nem csupán történelmünk hősi fejezetének emléke Nem is lehet csupán az, hanem egyúttal a szocializmus építésében elért eredmények szemléje, valamint indíték arra, hogy következetesen és célratörően valósítsuk meg azokat a feladatokat, amelyek a CSKP XII. kongresszusának irányvonalából következnek minden dolgozó számára a fejlett szocialista társadalum kiépítése során. Azokat az alapelveket, amelyekért a Szlovák Nemzeti Felkelésben harcoltunk, pártunk tovább védelmezte és fejlesztette Ez másképp nem is volt lehetséges, mert ezek az elvek voltak azok, amelyekért Csehszlovákia Kommunista Pártja hosszú éveken át harcolt, s amelyeket a keserves müncheni és München utáni tapasztalatok árán alkottunk meg. Olyan elvek voltak ezek, amelyek összességükben az új Csehszlovákia képét alkották. Népünk a Felkelésben joggal mondotta ki történelmi ítéletét államisága biztosításának burzsoá koncepciója felett. Történelmi tapasztalataiból okulva amellett foglalt állást, hogy külpolitikai téren egyértelműen a Szovjetunió felé orientálódjunk. Egyszer és mindenkorra visszautasította saját burzsoáziája és az idegen burzsoázia kapitulánsságát, s az egységes béke koncepciója mellett foglalt állást Európában és az egész világon, amelyért áldozatos tetteivel a Szovjetunió küzdött. A müncheni és München utáni tapasztalatokból pártvezette népünk helyes következtetéseket vont le, amelyek kizárják a hasonló helyzetek ismétlődésének lehetőségét. Pártunk a Szlovák Nemzeti Felkelés során gyakorlatilag érvényesítette a proletariátus érdekeit a fasisztaellenes egységben és bebizonyította, hogy a nemzeti felszabadító harc koncepciója, a nemzeti fasisztaellenes front koncepciója egyúttal a nemzeti és demokratikus forradalom koncepciója is Csehszlovákiában. Ezt az egységet és folytonosságot a nemzeti felszabadító harc, és a nemzeti és demokratikus forradalom között a legmarkánsabban a nemzeti bizottságok rendszere fejezi ki, amely olyannyira bevált a Szlovák .Nemzeti Felkelés során, nemcsak mint a harc eszköze, hanem mint a népi kormányzat és a felszabadított terület igazgatásának eszköze is, a népi demokrácia alapjaként. A párt a nemzeti bizottságok rendszerében a demokrácia és a demokratikus önigazgatás rendszerének új elemét látta. E rendszer leküzdötte a burzsoá demokrácia tormaiizmusát, amely, akár a trójai faló, lehetővé tette a fasizmus behatolását hazánkba. A Szlovák Nemzeti Felkelésben Csehszlovákia Kommunista Pártja, Lenin tanításából kiindulva, alkotó módon alkalmazta a mi körülményeink között az államunk számára oly fontos nemzetiségi kérdés megoldásának marxista elveit. Amennyiben a CSKP a München előtti köztársaságban küzdött a csehek és szlovákok állami egységéért, s e harcában ideológiai és elméleti érveket sorakoztatott fel, úgy a nemzeti felszabadító harcban ezt a kérdést gyakorlatilag is meg keli oldani, ha a Csehszlovák Köztársaságot, mint két nemzet államát kívánta újjáteremteni. Pártunk tekintettel arra, hogy a csehek és szlovákok kapcsolatai körül számos előítélet született, a tömegeket úgy irányította, hogy a csehszlovákizmust és a szlovák szeparatizmust egyaránt leseperjék az asztalról, hogy a probléma megoldását a munkásosztály vegye kezébe, nem csupán az állatni egységnek, de magának az osztályharcnak és saját internacionális egységének érdekében is. A Szlovák Nemzeti Felkelés éppen ebben a kérdésben jelent elvi fordulatot, amely nélkül nehéz elképzelnünk a csehek és a szlovákok együttélését az újjáteremtett köztársaságban s ezzel egyidejűleg a szocializmus építését is. A Szlovák Nemzeti Felkelés visszautasította a ludák szeparatizmust, visszautasította a beneüi csehszlovákizmust, és a csehek és szlovákok állami együttélését az egyenjogúság elvére alapozta. Ez az elv képezi forradalmi ideológiánk, szocializmushoz vezető utunk alapelvét. Ez oagy vonalakban a nemzeti felszabadító harc és a Szlovák Nemzeti Felkelés hagyománya. Az egész nemzeti felszabadító küzdelem elemzésénél és értékelésénél nem szabad figyelmen kívül hagynunk azt a tényt, hogy ez a harc hoszszú ideig egyenlőtlen volt, amely kimerítette mind a pártot, mind a többi demokratikus erőket. A hosszadalmas keresés és a tömeges nemzeti ellenállás számos variánsa és koncepciója vizsgálatának ideje volt ez. A szovjet hadsereg diadala a fasiszta hadseregek felett új feltételeket teremtett, amelyek kedvezőek voltak a nagy célok kitűzésére. Megrendültek az „új rend" alapjai Közép-Európában, a szocializmus eszméjének hatása alatt a fasisztaellenes akciók bátor, merész tervei születtek, s olyan programokat formuláztak meg, amelyek magukban foglalták a fasizmus vereségében érdekelt osztályok és csoportok érdekeit, megformulázták ' a fasisztaellenes politika elveit. A nemzet érettsége arra, hogy megértse az új helyzetet, tettrekészsége, amellyel aktív módon bekapcsolódott a világ haladásának történelmi áramlatába annak eredménye hogy egybeforrott a kommunista párt a nemzettel, a nemzet pedig a munkásosztály forradalmi pártjával. A párt forradalmi eszméi ettől az időtől fogva a nemzeti tudat elválaszthatatlan részévé váltak. Arra az útra, amelyet a szlovák nép és egész köztársaságunk az 194<i—1945-iis év történelmi válaszútjától egészen máig megtett, joggal büszkék lehetünk. Ez a kor a nemzet alkotó erői nagy megfeszítésének korszaka. Ami pozitívet húsz esztendő alatt elértünk, mind közvetlen összefüggésben áll a Felkelés hagyományával. A Felkelés forradalmi hagyományát betölteni ma azt jelenti, hogy életünk minden területén olyan munkát végezzünk, amely segít leküzdeni a fogyatékosságokat, és köztársaságunk további fejlődéséhez vezet. A Szlovák Nemzeti Felkelésben elmélyültek és megszilárdultak a testvéri nemzeteink közötti kapcsolatok, és leraktuk új, nemzetiségi és szociális tekintetben igazságos köztársaságunk szilárd alapjait. Megszilárdult barátságunk a Szovjetunióval, nemzeteink rendíthetetlenül bíznak a kommunista pártban. Ez a legértékesebb devíza, a legszilárdabb alap, amelyre ma is építünk. Weiner Kráľ Imre rajza