Új Szó, 1964. augusztus (17. évfolyam, 212-242.szám)
1964-08-28 / 239. szám, péntek
A csehszlovák-szovjet barátság-biztonságunk záloga (Folytatás a 3. oldalról) ség e békés együttműködésre, és a második világháború következményeinek békés rendezéséhez szükséges feltételek megteremtésére, hogy a kérdés egy német békeszerződés és Nyugat-Berlin helyzetének békés rendezése alapján oldódjék meg. Kedves szovjet elvtársak! A békéért és a szocializmusért folyó harc további győzelme és újabb sijterei érdekében rendkívül nagy a jelentősége annak, hogy a szocialista országok és a nemzetközi kommunista mozgalom a testvéri kommunista pártok által elfogadott, az 1957-es és 1960-as Nyilatkozatban rögzített fő irányvonal alapján közös, egységes utat kövessenek. E fő irányvonal nagy ereje abból a tényből ered, hogy lelkesítő és szilárd eszmei alapját a Szovjetunió Kommunista Pártja történelmi jelentőségű XX. kongreszszusának következtetései alkották, amelyek lenini alkotó módon elemezték korunk alapvető kérdéseit, s ezért fiz 1957-es és 1960-as moszkvai taNovotný elvtárs beszéde nácskozások dokumentumaiban is visszatükröződnek. A testvéri kommunista és munkáspártok abszolút többségének ezen meggyőződésével dogmatikus, nagyhatalmi és szektás pozíciókból szembeszálltak a Kínai Kommunista Párt vezetői és néhány más kommunista párt egyes képviselői is, a szakadás útjára léptek a nemzetközi kommunista mozgalomban, támadják a Szovjetunió Kommunista Pártját és vezetőségét, főként Hruscsov elvtársat, támadják sok más marxista—leninista párt, köztük kommunista pártunk vezetőségét is. E helyzetben valamennyi igazi marxista—leninista joggal emeli fel szavát és közös Irányvonal alapján követel gyors intézkedéseket a nemzetközi kommunista egység helyreállítására és megerősítésére. Ez az álláspont abban a határozott követelésben nyer kifejezést, hogy mielőbb hívják össze a kommunista pártok nemzetközi értekezletét, amely gondosan megvizsgálná a mai világfejlő dést és alapvető elméleti, gyakorlati következtetéseket vonna le. E követ keztetéseket közös dokumentumban foglalnák össze, amelyet valamennyi kommunista párt szem előtt tartana tevékenységében. Ugyanakkor az értekezleten közös erőfeszítéssel keresnék az utat. hogyan küszöböljék ki fokozatosan az ellentéteket és szilárdítsák meg a marxista—leninista pártok egységét. Pártunk Központi Bizottságának az a meggyőződése, hogy a csehszlovákiai kommunisták és szocialista hazánk dolgozói megbízásából cselekedett, amikor teljes mértékben támogatta a Szovjetunió Kommunista Pártjának a testvérpártokkal folytatott tanácskozás után előterjesztett javaslatát, hogy december 15-én Moszkvában kezdje meg munkáját 26 kommunista párt képviselőinek szerkesztőbizottsága. Az említett időpontban pártunk küldöttséget indít Moszkvába, hogy a múlthoz hasonlóan mos! is tevékenyen részt vegyen azoknak a dokumentumoknak felelősségteljes ki dolgozásában, amelyek az 1957-es és 1960-as moszkvai Nyilatkozatból kiindulva kidolgozzák a kommunista mozgalom közös programját, plat formját. A marxista—leninista pártok egységes forradalmi akarata és lenini elvszerűsége bizonyára hozzájárul ahhoz, hogy jövőre összeülhessen egy új nemzetközi kommunista értekezlet, amely a marxizmus—leninizmus és a proletár nemzetköziség iránti hííség szellemében megszilárdítja a forradalmi világmozgalom harci szövetségét. Saját tapasztalatainkból tudjuk, hogy a csehszlovák és szovjet nép szilárd szövetsége, valamint a CSKP és az SZKP szilárd egysége a legnagyobb biztonság érzésével tölt el bennünket a békéért, a kommunizmusért, szocialista köztársaságunk népeinek boldogságáért és jólétéért folytatott küzdelemben. Ezért a csehszlovákszovjet barátság hazánk mai és jövendő nemzedékeinek tudatában gránitkő. fiijen a Szovjetunió Kommunista Pártja, a nagy szovjet nép vezére a kommunizmus felé vezető úton! Éljen a Szovjetunió Kommunista Pártjának lenini Központi Bizottsága, Nyikita Szergejevics Hruscsov elvtárssal az élen. Éljen Csehszlovákia és a Szovjetunió népének örök barátsága! Minden erővel szocialista köztársaságunk fejlődéséért és megszilárdulásáért! Éljen Csehszlovákia Kommunista Pártja! A szocialista országok, a nemzetközi kommunista mozgalom egységében előre, a béke és a kommunizmus újabb világgyőzelmeiért! Ismeretlen úton könnyebb együtt haladni Drága Novotný elvtársi Drága Lenárt elvtárs! Tisztelt elvtársak, prágai barátaink! Ä Szovjetunió párt- és kormányküldöttsége a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának meghívására a testvéri Csehszlovákiába érkezett. Őszintén köszönjük ezt a baráti meghívást. Engedjék meg nekem, hogy pártunk Központi Bizottságának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének, a szovjet kormánynak és az egész szovjet népnek nevében szívélyesen üdvözöljem csehszlovák barátainkat és további sikereket kívánjak nekik a szocializmus építésében. Örömünkre szolgál, hogy önökkel együtt részt vehetünk a Szlovák Nemzeti Felkelés 20. évfordulójának ünnepségein. Ez az évforduló nagy jelentőségű eseménye a fasizmus elleni közös harcunknak, az ebben a harcban edzett testvériségünk és egységünk ünnepe. Valamennyien emlékszünk rá, tnis képpen acélosodott meg a véres har.coknak ezekben a hősi napjaiban nemzeteink harcos barátsága és testvérisége, hogy rakták le a jövendő szabad, szocialista Csehszlovákia alapjait. Éppen ezért ünnepeljük a Szlovák Nemzeti Felkelés 20. évfordulóját olyan eseményként, amelynek nem csupán a csehszlovák nép felszabadító harcának, de a szovjet—csehszlovák barátság fejlődésének szempontjából is nagy jelentősége van. Szlovák földön sok nemzet fiai harcoltak vállvetve. Ez a harci szövetség mindörökre a szabadságért és függetlenségért vívott harcban egyesült nemzetek egységének és összefogásának világító példájaként kerül be!e a történelembe. Az elesett katonák és partizánok dicső emléke mindörökre élni fog szívünkben. Gyermekeink, utódaink mélységes hálával fognak emlékezni azokra a hősökre, akik életüket áldozták a nép szabadságáért és boldogságáért, s mint örökké élők, velünk együtt ők is bevonulnak a kommunizmus örömteljes világába. Örömmel tudatosítjuk, hogy nemzeteink példátlan hősiessége, vérük és áldozataik riem voltak hiábavalók a fasizmus ellen folytatott felszabadító háborúban. A szocialista Csehszlovákia népeinek élete szabad lett és jövőjük még gyönyörűbb lesz. A csehszlovák nép már két évtizede építi a szocializmust és a szovjet emberek, az önök őszinte barátai, örülnek azoknak a sikereknek, amelyeket az új élet építésének terén elértek. A szocializmus óriási fellendülést hozott Csehszlovákia gazdaságába: az ipari termelés háború előtti színvonalát több mint négy és félszeresével haladták túl. Az utóbbi tizenöt esztendő során Csehszlovákia nemzeti jövedelme 2,6-szorosára nőtt. Pedig Csehszlovákia már a háború előtt is fejlett ipari állam volt. Most a szocialista Csehszlovákia ékesen szóló példája a termelő erők hatalmas megnövekedésének, az új társadalmat építő dolgozók gazdasága gyarapodásának, kultúrája fejlődésének és ideológiai egységének. Azok a nagy sikerek, amelyeket a csehszlovák nép ért el, Csehszlovákia dicső Kommunista Pártja és Központi Bizottsága helyes politikájának és Irányító tevékenységének eredményei, élén a csehszlovák és nemzetközi kommunista mozgalom kiemelkedő képviselőjével, Antonín Novotný elvtárssal. A szovjet nép tiszta szívből kívánja, hogy a testvéri CsehszlováŰJ SZŐ * 1984. augusztus 28, Hruscsov elvtárs beszéde kia nápel fovábbt nagy sikereket érjenek el a szocializmus építésében. Elvtársak! A Szovjetunió és a Csehszlovákia közötti kapcsolatokat joggal tekinthetjük az államok közti valóban egyenjogú, szocialista kapcsolatok fényes példájának. Maga az élet bizonyítja a szocialista országok kölcsönös és előnyös aktív együttműködésének szükségszerűségét. Hisz könnyebb ismeretlen úton együtt haladni, közösen gyűrni le az akadályokat. A történelmi tapasztalatok arra tanítanak bennünket, hogy az embernek könnyebb egyetértő családban élnie, mint egyedül. A kollektív igyekezet, az ésszerű munkamegosztás a szocialista országok között, egyike a szocialista rendszer döntő előnyeinek a kapitalista rendszerrel szemben. Ezt az előnyt ki nem használni anynyit jelentene, mint szándékosan gátolni a szocializmus termelő erőinek fejlődését. Mélységes* Örömmel állapítjuk meg, hogy a Szovjetunió és Csehszlovákia gazdasági együttműködése évről-évre eredményesen fejlődik s egyre gyorsabbá teszi közös haladásunkat a kommunizmus felé. Az a véleményem, hogy megörvendeztetem önöket, ha megmondom, hogy a csehszlovák berendezések és gépek, amelyeket a csehszlovák munkások dolgos és ügyes keze készített, ott állnak Moszkva, Leningrád, Ukrajna és a Kaukázus, a Baltikum és Szibéria üzemeiben. Elektromos mozdonyaik és szívó bágereik ott dolgoznak a Volgán, Angarán és a Jeniszejen. Kérdezzék meg az országunkban vándorló fáradhatatlanul utazóikat, Hanzelkát és Zikmundot, s ők megmondják önöknek, milyen őszinte örömmel beszélnek népeink fiai a mi együttműködésünkről és a nagyszerű csehszlovák gyártmányokról. Szívesen vásárlunk Csehszlovákiában vegyi gépipari gyártmányokat Ezek a gyártmányok lényeges segítséget nyújtanak nekünk népgazdasá gunk kemizálásában, ami, mint önök is tudják, egyike számunkra a kommunista építés legfontosabb feladatai nak. Az utóbbi tizenöt esztendő alatt az országaink közt! kereskedés közel hétszeresére növekedett. Csehszlovákia ma egyike legfontosabb kereske delmi partnereinknek és a Szovjetunió külkereskedelmében a második helyet foglalja el. A Szovjetunió viszont a legkülönbözőbb gépeket és berendezéseket, vasércet és naftát, gyapotot és gabonát, valamint számos egyéb gyártmányt szállít Csehszlovákiának. A gazdasági és kulturális építés terén szerzett nagyarányú tapasztalatok mellett pártjaink abból a nézetből indulnak ki, hogy országaink gazdasági együttműködése és kölcsönös segélynyújtása jelentősen meggyorsítja a szocializmus és kommunizmus építésének iramát. Ez kétségtelen történelmi tény. Vegyük csak szemügyre példának okáért a mi országunkat, a Szovjetuniót. Közismert tény, hogy például hosszú ideig teljesen magunkrahagyatva kellett építenünk a szocializmust, kegyetlen gazdasági blokád feltételei között a fő kapitalista államok részéről. Nem számíthattunk kívülről jövő segítségre és támogatásra — miféle támogatásra! — még normális lojális együttműködésre sem a kapitalistákkal, biztosított kölcsönös kereskedésre. V. I. Lenin mélységes sajnálkozással állapította meg, hogy egyetlen civilizált állam sem akar nekünk segíteni. Épp ellenkezőleg. Valamennyien csak egyet kívántak, hogy minél hamarább elpusztíthassák a szovjet hatalmat és irgalmatlan harcot folytattak ellenünk. Mindez mérhetetlen gazdasági nehézségeket támasztott, amelyeket népünknek a szocializmus felépítése során kellett leküzdenie. Ismeretlen úton jártunk s ezért a termelésünkhöz szükséges keresés és kísérletezés költségei teljes mértékben a dolgozókra hárultak. Arannyal kellett megfizetnünk a burzsoá szakemberek munkáját, drágán fizettünk azért, amire megtanítottak bennünket, a legjobb élelmiszerekkel kellett ellátnunk őket, amelyeket gyermekeink szájától szakítottunk el. A kapitalisták a szó szoros értelmében a bőrünket nyúzták le minden egyes csavarért, minden gépért, amelyet eladtak nekünk. Ilyen körülmények között kellett nekünk építenünk a szocializmust! A szocialista rendszer megteremtése után a helyzet gyökeresen megváltozott. A szocialista államoknak ma minden lehetőségük megvan arra, hogy erőfeszítéseiket célszerűen megosszák egymás között. A szocialista munkamegosztás megszervezése számára, minden ország felségjogainak és nemzeti érdekeinek teljes tiszteletbentartása mellett, ez kimeríthetetlen forrása annak, hogy meggyorsítsuk közös gazdasági fejlődésünket, minden nemzet életszínvonalának emelkedését és a kommunizmus felé való haladást. A szocialista országok közti munkamegosztás megszervezése természetesen nem könnyű dolog. Számos nehézség és komoly probléma merül fel ezen a téren, amelyek állandó figyelmet igényelnek. Ezek azonban a növekedés nehézségei, olyan nehézségek, amelyek az új utak keresése közben keletkeznek, az együttműködés új formáinak és módszereinek keresése közben. Ezektől a nehézségektől nem szabad félni, hanem szívósan le kell őket küzdeni. Együttműködésünknek és haladásunknak nagy távlatai nyílnak. Csak helyesen fel kell használnunk minden fennálló lehetőséget. Ebben az esetben még gyorsabban fogunk előre haladni. Drága Elvtársak! Ha mi, kommunisták, közös erőfeszítéssel építjük a szocializmus nagyszerű épületét és terveket kovácsolunk a jövőre, egy pillanatra sem szabad megfeledkeznünk arról, hogy nem csupán barátokkal állunk szemben, de ellenségekkel is. Ezért kötelességünk, hogy fáradhatatlanul gondoskodjunk országaink védelmi képességének megszilárdításáról, őrizzük a szocializmus vívmányait és védjük a békét az egész világon. A nemzetek a maguk tapasztalataiból tudják, mit jelent a háború. Tudatában vannak annak, milyen helyrehozhatatlan katasztrófát jelentene a mai körülmények között egy új világháború, s hogy milyen mérhetetlen áldozatokat követelne. Ezért hirdettük és hirdetni is fogjuk, hogy a béke biztosítása a ma legfőbb, legidőszerűbb problémája. Gondolják csak el, mibe került az emberiségnek a két utolsó világháború. Hatvan millió emberéletet követelt. Ki gyilkolta meg ezeket az embereket? Az imperialisták gyilkolták meg őket, a ríilitarista klikk és a fajgyűlölők, azok a sötét erők, amelyek a két világháborút kirobbantották. S amíg ezek az erők léteznek és hatnak, féltenünk kell nemzeteink sorsát, jövőjét. A békéért folytatott harc a nemzetek elsőrendű kötelessége. Ma természetesen nincs 1914 és nem írunk 1939-et sem. A béke és a szocializmus erői ma olyan hatalmasak, hogy nemzetközi viszonylatban egyre inkább megszabják az események folyását. Az imperialisták ennek természetesen különösebbképpen nem örülnek, azonban kénytelenek számolni a világ mai erőviszonyaival. A békés együttélés aktív politikájával az utóbbi időben is sikerült kiharcolni néhány olyan fontos intézkedést, amely a nemzetközi feszültség enyhítésére irányul. így példának okéért már több mint egy éve nem végeznek kísérleteket atomfegyverekkei három közegben, ugyanígy elzárták az atomfegyverek útját a világűrbe, korlátozták a hasadóanyagok gyártását háborús célokra. Ugyanakkor azonban teljesen tisztában vagyunk azzal, hogy mindezek az intézkedések nem biztosíthatják még a szilárd és megbízható békét. Ennek ellenére is azonban úgy kell fogadnunk őket, mint olyan lépéseket, amelyek azt mutatják, hogy mindkét fél jóakarata mellett megoldhatók a legbonyolultabb problémák is. Ez reményt ad nekünk arra, hogy az ész politikája mégiscsak diadalmaskodni fog, hogy az atomfegyver-készletek helyett az államuk között ls a bizalom készlete fog megnőni, amely annyira szükséges a béke megőrzéséhez. Természetesen figyelemmel kell kísérni az események fejlődését, mert tudjuk, hogy számos államban, kiváltképpen azonban az Amerikai Egyesült Államokban ismét aktivizálódtak a béke érdekei számára mélységesen ellenséges imperialista erők. Az utóbbi hónapokban veszedelmes jelei mutatkoztak a nemzetek közötti feszültség újabb kiéleződésének Az amerikai imperialisták már több év óta rablóháborút folytatnak a hősi vietnami nép ellen. És a nemrégiben a világ felháborodottan értesül arról, hogy az amerikai légihaderő bombázta a Vietnami Demokratikus Köztársaság partvidékét. Az amerikai imperializmus bűnös akciói durva megsértése az Egyesült Nemzetek Szervezete alapokmányának s más nemzetek ügyeibe való törvénytelen beavatkozás. A Szovjetunió valamennyi szocialista országgal együtt teljes mértékben támogatja a hős vietnami nép szabadságért és függetlenségért folytatott harcát. Határozottan elítéli az amerikai imperialisták agresszív akcióit, amelyek a legkomolyabb következményekkel járhatnak a nemzetek békéje és biztonsága szempontjából. A Vietnami Demokratikus Köztársaság a hatalmas szocialista tábor országai közé tartozik és védelmére felkel minden szocialista ország. Az utóbbi időben az amerikai militarista klikk kiterjesztette beavatkozását a Vietnammal szomszédos ország — Laosz ügyeibe is. Nyíltan meg kell mondanunk, elvtársak, hogy a laoszi probléma megoldatlansága, az újonnan feltámadt éles harc ezen ország különböző politikai csoportjai között, közvetlen következményei az Amerikai Egyesült Államok imperialistái provokációs tevékenységének. Meg akarják őrizni befolyásukat Laoszban és a laoszi népnek ezt vérével, falvainak és telepeinek pusztulásával kell megfizetnie. A Földközi-tenger térségének keleti felében az Egyesült Államok NATObeli katonai partnere — Törökország. — megtámadta a Ciprusi Köztársaságot. A török légihaderők barbár módon bombázták Ciprus területét s ez a bombázás sok száz békés polgárt, nőket, öregeket és gyerekeket sújtott. A szovjet kormány, a szovjet nép nem nézheti közömbösen Ciprus lakosságának sorsát. A Szovjetunió nem maradhat közömbös a fegyveres öszszeütközés veszélyével szemben sem, amely határai közelében törhet ki. Kénytelenek vagyunk nyíltan figyelmeztetni egyes forrófejűeket: urak, veszedelmes játékba bocsátkoztatok, álljatok meg, míg nem késő! Minden agresszív akciő dicstelenül végződik azok számára, akik kezdték, a nemzetközi erőszakoskodás és az ököljog hirdetői' számára. Az Amerikai Egyesült Államok nemrégiben az Amerikai Államok Szervezetének értekezletén provokációs döntést kényszerítettek ki a Kubai Köztársaság elleni kényszerítő intézkedésekről, nem véve ki a fegyveres erők felhasználását sem. Az Egyesült Államok mindmáig nem szüntette meg a Szabadság szigetének gazdasági blokádját és folytatja kémrepülői provokációs berepüléseit Kuba területe fölé Jóváhagyja azokat a bandita támadásokat, amelyeketa gyülevész emigráns bandák intéznek a Kubai Köztársaság ipari üzemei és települései ellen. Kérdezzük: ki adott jogot az amerikai imperialistáknak ahhoz, hogy ily durván megsértsék az Egyesült Nemzetek Szervezetének alapokmányát? Nem tetszik nekik a Kubai Köztársaság társadalmi rendszere? Ez azonban még nem ok arra, hogy gazdasági szankciókat alkalmazzanak ellene és fegyveresen fenyegessék. Teljes felelősséggel ismét ki kell jelentenem: Kuba nem áll egyedül. Számíthat a Szovjetunió, az egész szocialista tábor és minden haladó erő rokonszenvével és támogatásával. És mi történik Kongóban? A nép ott szívósan harcol szabadságáért és függetlenségéért. Kongó felett azonban most amerikai katonai repülőgépek repkednek. Az a szégyenletes és cinikus támogatás, amelyet az amerikai imperialisták nyújtanak a rothadt rendszereknek, a nemzetek haragját és felháborodását váltja ki. A világ legkülönbözőbb részeiben mindegyre újabb összeütközések és a feszültség egyre újabb, veszedelmes gócai keletkeznek. Latin-Amerikában, Európában, Ázsiában és Afrikában egyaránt. Mindezen konfliktusok forrása egy — az amerikai imperializmus, amely, mint már egyszer megpróbálta, ismét megkísérli elnyomni a nemzetek felszabadító mozgalmát. Az idők azonban változnak. Nem ártana, ha néhány államférfi tudatosítaná, hogy az „ágyúdiplomácia" ideje, a husángpolitika ideje visszavonhatatlanul a múlté. Ideje volna a történelem lomtárába vetni a világ csendőrjének egyenruháját Is. Távol áll tőlem, hogy bárkit is ijesztgessek. De előre figyelmeztetni akarom, hogy az, aki kezet emel a népek nemzeti függetlenségére, sorsukról való önálló döntésük jogára, megkockáztatja azt, hogy erélyes ellenállásra talál A népek nem akarják többé elviselni az imperializmus nyomását, s ennek naponta bizonyítékát adják. Meggyőződésünk, hogy a (Folytatás az 5. oldalov)