Új Szó, 1964. augusztus (17. évfolyam, 212-242.szám)

1964-08-27 / 238. szám, csütörtök

Az SZNF a képzőművészetben Az elesett szovjet hősök emlékének! (Svidník) (•Gibala, Bartoš, Hana, Kozák, Šedivý alkotása-) S SZLOVÁK Nemzeti Felkelés, a szlovák nép történetének ez a kima­gasló fejezete a művészet minden ágára ösztönzőleg hat, s a legjobb al­kotókat ihleti, hogy az egyes művészi ágak sajátos formanyelvének alkalma­zásával megörökítsék e nagy napok emlékét. Bár képzőművészeti vonatkozásban nem áll még rendelkezésünkre össze­foglaló, értékelő-elemző mű, az egyes tárlatok s a különféle versenyek ta­núságaként nagy vonalakban érinthet­jük azokat az alkotásokat, melyeket a legjobbak között tartunk számon. Túlzás nélkül mondhatjuk ugyanis, hogy a felkelésnek a képzőművészet­ben való megjelenése szinte attól az Időtől számítódik, ahogy a hegyek­ben — Közép-Szlovákia tájain — meg­szólaltak a fegyverek, s fellángoltak a fasizmus elleni harc, a nemzeti függetlenség első őrtüzei. Ez a tema­tikai keret a felszabadulás utáni szlo­vák képzőművészet gerincét képezi, s annak nemcsak ösztönzője, hanem a sajátos arculat megteremtése szem­pontjából is döntő tényező. Az út, mint a művészetek más területein, itt sem mondható egyenletesnek, a vál­tozó élet s a művészi eszközök, fel­fogás stb. fejlődésének megfelelően eredmények és fogyatékosságok egy­aránt fellelhetők ugyan, domináns jellege azonban mind a festészetben, grafikában, mind pedig a szobrászat­ban egyaránt kiütközik. Kétségtelen ugyanakkor az'is, högy a kiváló alko­tások mellett találkozhatunk erősen középszerű, csupán külsődleges, ru­tin-munka me'gYiyilvánulásokkaMs, at­tól függően, hogy az illető alkotó mű­vész mennyire tudatosította az alko­tás társadalmi küldetését. A társadalmi jelleget illetően meg kell mondanunk azt is, hogy az el­múlt években nem egy torzítással, az esztétikai kategóriák és normák le­egyszerűsítésével találkozhattunk. S ennek megfelelően az alkotógondolat is nemegyszer csupán a társadalmi megrendelés kívánalmáig ért fel, s többek számára csak „hasznos" té­mát jelentett — műgond, eszmei és társadalmi elmélyülés nélkül. Hiba volna ugyanakkor azt állítani, mintha ezekben az években nem. születtek volna pozitív, kiemelkedő alkotások. Ily módon a felkelés tematikája nem­csak az egyéni értékek, az alkotás milyensége szempontjából tölt be amolyan „vízválasztó" szerepet, ha­nem e tematika a művészet pártossá­gát, osztályjellegét is hatékonyan fo­kozta. KÉPZŐMŰVÉSZETI életünk megúj­hodása, az esztétikai normák néhány évre eluralkodott „egyenlősdiségének" trónfosztása a XX. kongresszus utáni években következett be. A művészet illusztratív jellege, felfogása helyébe ettől az időtől kezdve hovatovább a sokoldalú, a társadalmi mondanivaló kifejezőeszközökben gazdag ábrázolá­sa lépett. Ezt segítette az SZNF 15. évfordulójára rendezett „Az emberi­ség rémei és reményei" című képző­művészeti verseny is, ahol a felke­lés tematikája már sokrétűbb megol­dásban jelentkezett. A legjobb alko­tók mellett szóhoz jutott néhány te­hetséges, fiatal alkotóművész is, aki­ket ez a tematika harcos, humanista művek megalkotására ösztönzött. E verseny elsődleges érdeme volt, hogy a művészeti formanyelv gazda­godása mellett a tematikai keret is szélesedett. Az ellenállás s a felke­lés motívumai általánosítva, sőt a bé­kéért és a népek szabadságáért vívott harccal gazdagodva jelentek meg. Az a tény, hogy képzőművészeink egy része — Štefan Bednár, J. No­vák, F. Štefunko, V. Chmel, M. Ben­ka, A. Hollý, A. Weiss-Kubinčan, J. Fedora, L. Varga, R. Pribiš és má­sok — közvetlen résztvevői voltak a felkelésnek, mások pedig —J. Konla­rek, C. Majerník, Zelibský, Hofstád­ter és Nevan — alkotásaik bizonysá­ga szerint szellemi részesei voltak en­nek a harcnak, aláhúzza a tényt, hogy a felkelés ábrázolása nagyrészt belső meggyőződésből, alkotói kény­szerből fakadt. Egyes művészeknél az érzelmi mo­tívumok az eluralkodók, másoknál a történelmi tények, s a politikai mo­mentumok jutnak szóhoz. Štefan Bed­nár, akinek jelentős szerepe volt a felkelésben, az 1945—46-os években több művében ábrázolta a partizán­élet egyes epizódjait, későbbi művei­ben pedig a közvetlen élmények meg­elevenítése már az általánosító jelleg­gel párosult. (Partizán-osztag a Nagy­Fátrában 1947.) Az értékes alkotások között emlegethetjük ugyanakkor Cti­bor Belan és Mária Medvecká művelt is. Alkotásaikban a tudatos szerkesz­tés a hagyományos felfogással páro­sult ugyan, az igényesség, a műfaji sokoldalúságra törekvés azonban érez­hető náluk. A FELSZABADULÁST követő évek­ben a szobrászatban is egyre jelentő­sebb szerepet kap a felkelés. Jozef Kôstka és Rudolf Pribiš kompozíció­tervei (1946) később az első sikeres emlékmű alkotásokat jelentik. Az öt­venes években ez az előrenyomullás — a szobrászat részaránya — még jelentősebb lesz. mivel a felkelés em­lékműveinek leleplezése a képzőmű­vészet legjelentősebb programjaként lép elő. Az alapos kompozíciók között, mint a maga nemében jelentős alkotást kell említenünk Ján Mudroch „Mor ho!"-Ját és Partizánlányát. A szerkesz­tés hasonló elveit (monumentalitás, szimbólum) érvényesíti Ladislav Gu­derna „Búcsúzás" című képe is. A sa­játos művészi egyéniség, s az újsze­rű kifejezésre törekvés kézjegyeit vl selik magukon V. Chmel tanulmányai. A szobrászművészek közül, akik munkásságukkal jelentően hozzájárul­tak a forradalmár-hős megformálásé' hoz, mindenekelőtt J. Kostka, A. Tri­zuljak, J. Kulich, L. Snopek alkotásai emelkednek ki. Figurális alkotásaik, éppúgy, mint emlékműveik a gondo­lat- és érzelemgazdagság legjobb pél­dái. A több alakú emlékművek közül Gibala (Zlatá Baňa-i) és Štefunko (to kajíki emlékműve) emelkedik ki. P. Tóth, Pataki Klára, yi. Kompánek művei ugyancsak figyelmet érdemlő alkotásoK. A FORRADALMI és nemzeti téma­adottság epikus felfogása az alkotó' művészek egész soránál érezhető. Kö zöttük elsősorban V. Hložník nevét kell említenünk, aki linóleum- és fa metszeteivel a jelenkori szlovák gra­fika megalkotója, s egyben — művei­vel — az értékek meghatározója ls. Orest Dubay és Alojz Klimo grafikus­művészeknél az első felkelési téma ugyancsak az ötvenes évek elején je­lentkezik. Ezt a tematikát a grafiká­ban sikeresen ábrázolta Jozef Baláž, M. Cevchová és R. Dúbravec is. Az újszerű hozzáállást illetően a festők közül J. Lebiš, Gergely Viera, Ferdi­nand Hložník és Olga Bartošlková ne­vére figyelhetünk fel. AZ ELMONDOTTAKBAN csupán né­hány vázlatos, s meglehetősen kira­gadott példán keresztül utaltunk azokra az alkotásokra, s művészi egyéniségekre, akik az elmúlt húsz esztendő alatt az úttörés bátorságá­val, vagy az újszerű felfogás s kife­jezőeszközök révén érdemleges alko­tásokkal hívták magukra a figyelmet. A kép távolról sem teljes, annyit azonban minden bizonnyal jelez, B ezt örömmel állapltjuk meg, ma már számos művészettörténeti jelentő­ségű, maradandó alkotás képviseli ezt a kort. A felkelési témakör, a nemzeti történelem dicső fejezetei művészeinek legjobbjait ihletik s a jö­vőre vonatkozóan ls még nem egy, művészi értékeinél fogva számottevő alkotást eredményezhet. -dz­Őszi munkák a mezőgazdaságban Míg Csehország egyes tájain, leg­inkább a nyugat-csehországi kerü­letben az aratás foglalkoztatja a mezőgazdasági dolgozókat, Dél­Szlovákiában már az őszi munkák vannak soron. A rossz időjárás időnként nálunk is, megzavarta az aratást, de nem olyan nagymérték­ben, mint a cseh országrészekben. Dél-Szlovákiában jelenleg is rendszeresen dolgozhatnak a határban, csak itt ott okoz fenna­kadást például a jégverés, ami bi­zony még most is kárt okoz a kapá­sokban, vagy a szárazság, ami viszont a szántás fékezője. Ez Is közrejátszik abban, hogy az érsekújvári járásban a tarló tizedrésze még nincs leszánt­va. Ahol lehetséges, ott dolgoznak a gépek, és több gazdaságban már át­tértek a középmély, Illetve a trágya leszántására, sőt az őszi mélyszántás­ra ts. Igaz, az egész területnek csak két százalékán végezték el a mély­szántást, de ha figyelembe vesszük az időjárást és a korai Időszakot, ez szép eredménynek számít. Kedvez az Időjárás a silótakarmá­nyok betakarításának, ami az érsek­újvári járásban nagy szorgalommal folyik. A gazdaságok a silókukoricá­nak kétötöd részét már betakarítot­ták. Akad olyan szövetkezet is, pél­dául a szímői, amely már végez a si­lőzással. A termés lehetett volna na­gyobb is, mert amint Nagy Gyula, a szövetkezet elnöke mondja, nem ha­ladja túl a 350 mázsás hozamot hek­táronként. Ilyen termésre számítanak a szomszédos kamocsaiak is, akik a napokban szintén elkezdték a silókukorica betakarítását. Érsekújvár környékén már régen nem esett az eső és az bosszantja a kamocsiakat is. Jogosan, mert tarló­keverékük nem vált be, a lucerna má­sodik és harmadik kaszálása is gyen­ge termést hozott, és ráadásul cukor­répájuk 60 százalékában, a kukoricá­juk 40 százalékában kárt tett a Jég­eső. A kapások levelét teljesen szót­szaggatta, ami természetesen a ré­pa- és kukoricatermésen kívül a ta­karmány mennyiségét is csökkenti. A lucerna harmadik kaszálása több szövetkezetben csalódást okozott. A gazdaságok azonban igyekeznek minél több takarmányt biztosítani, és szorgalmasan gyűjtik a gyengébb lu­cernatermést is, amit az is bizonyít, hogy a Járásban a lucerna háromne­gyed részét már lekaszálták ós hatvanhárom százalékát behordták. Végtére szót érdemel az is, hogy az érsekújvári járás a szárazsággal sújtott területek megsegítéséből is ki­veszi részét. A kassai, a martini, a poprádi járás fele már teljesítette kö­telezettségét, s az ígért szalmát és szénát az utolsó mázsáig átadta. Egyedül a rimaszombati járást nem elégítette kl, mivel a szalmának csak harminc százalékát adta át. Persze erről nemcsak az újvárlak tehetnek, a szállításban a rimaszombatiaknak kellene vállalniuk a főszerepet, áin eddig még kevesen jelentkeztek az igénylők közüle IW A magasságok legyőzésére a földön készülnek fel Vegyes érzésekkel mentem a letňa­nyi repülőgépgyárba. A repülőgépek, mióta csak az eszemet tudom, a. gyengéim közé tartoznak. De ez a rendkívüli érdeklődésem, mit tagad­jam, csak a földön érvényes, a leve­gőben mintha elvágták volna. Mihelyt elfoglalom helyemet a technika vala­melyik korszerű vívmányában, már maga a motor berregése ts elég ahhoz, hogy függetlenül az időjárástól, egész testemet előntse a veríték. Félelmem csak akkor múlik el, amikor végre ismét biztos talajt érzek a lábam alatt. De azért a repülőgépek, amint már mondottam, nagyon érdekelnek. Természetesen a földön. Ezért is jöt­tem ma ide. A házibarát Megismerkedésem a repülőgépgyár­ral és szerves részével, a kísérleti in­tézet dolgozóinak házibarátjával, mely derekasan kiveszi részét az itteniek feladataiból, eléggé közvetlenül folyt le. — Praktikus kis alkotás — vere­getik meg szárnyait, mint ahogyan a jó ló hátát szokták, és ami a fő, annyira szerény, hogy a legkisebb hely is elég fel- és leszállásához. Es bár nem az itteniek műve ez a gép, hiszen a neve is elárulja, hogy Mor­va-földön, a kunovtcei gépgyárban ál­lították ki „születési bizonyítványát", mégis tárgyilagosan állapítják meg valamennyiük büszkeségéről, hogy ki­váló tulafdonságaival a maga nemé­ben az egész világon párját ritkítja. Az L 200-as Morva bizony külföl­dön is keresett közlekedési eszköz. Évente sok értékes devizát jelent nép­gazdaságunknak. A többi lakótárs Persze a Moravának a hangárban jó társasága van. Elődjének az Aero Ae45 S jelzésű Super-gépnek például már múltja is van. Bölcsőjét 47-ben az itteni üzemben ringatták. Igaz, még javított kiadásával sem szaporít­hatja az „ifjak sorát", de megbíz­hatósága, egyszerű kezelése, olcsó üzemeltetése jóvoltából még mindig nem tűnt le csillaga. Különösen a Szovjetunió tart ki mellette hűsége­sen s így az Aeroflot szolgálatában ma ts kitűnően beválik. — Dr. Brtelli olasz pilóta az Aero Super iránti bi­zalma jeléül 1958-ban átrepülte vele az Atlanti óceánt. Argentínától egé­szen Afrikáig jutott el vele leszállás nélkül — tájékoztat Poláöek mérnök, a kísérleti intézet dolgozófa. Sok kis sportgép sorakozik még a hangárban. Itt van például az L 40 jelzésű továbbfejlesztett Meta-Sokol négyüléses, eltávolítható tetőzetével, 140 lóerős motorral vagy akár a két­üléses Tréner 6, melyet valamennyi sportgépünk közül a legjobbnak tar­tunk. Akrobatikus mutatványszámait talán még a benne ülők is lélegze­tüket visszafojtva figyelik. Emellett pilótakiképzésre, sőt a vitorlázó gé­pek vontatására ts alkalmas. Ám sokan, s ezek közé tartozom jómagam is — a mezőgazdaságban bevált gépeknél Időznek ' hosszabb ideig. Az L 60 felzésű Brigadtjr ugyan-, csak Rubliő mérnöknek köszönheti lé­tezését. Tartályában 300 kg perme­tezésre szolgáló vegyianyag ts elfér. Ez a körülmény azonban nem zárja ki a lehetőséget, hogy a gépet sport­célokra ts felhasználják. A vitorlázók vontatásán kívül az ejtőernyősök is jó hasznát veszik. Sőt még a betegek szállítására is alkalmas, mert két hordágy és az ápolószemélyzet ts kényelmesen elfér benne. Sokoldalú­ságáért a legtürelmetlenebbül az NDK­ban, lengyelországban, Bulgáriában és Ausztriában várják szállításainkat. Újdonság Szliácson i • Bármily készségesen is szolgál fel­világosításokkal Poláöek elvtárs, a kí­sérletezés stádiumában levő, készülő gépekről, az intézet terveiről nem szí­vesen beszél. — Kl tudja, beválnak-e jegyzi meg. — Ha beválnak, úgy­sem rejtjük véka alá a gépeket. Egy­ről azonban nem kell faggatnom: a Z 37 jelzésű Dongóra (Cmelák) már nem kell sokáig várniok mezőgazda­sági üzemeink dolgozóinak. Küldetése a vegyszerek permetezése, az ásványi műtrágyák szétszórása — újságolja a mérnök, majd a részletekről is kime­rítően tájékoztat. A gép konstrukció­ját úgy oldották meg, hogy az Ide­vágó berendezések könnyen és gyor­san kicserélhetők legyenek. Emellett posta vagy kisebb terhek szállítására is alkalmas. Először a szliácsi repülő­napon, a Szlovák Nemzeti Felkelés ünnepén — augusztus 29-én lép a nyilvánosság elé. Utána a Brnói Nem­zetközt Vásáron mutatják majd be. A titokzatos alagút: a biztonság záloga X levegőben aratott győzelmet már a jöldön kell előkészítenünk — mondja a mérnök, miközben az egyik óriáscsarnokba vezet. A távvezérlésű mérőberendezések és villanymotorok némán, mozdulatlanul fogadnak. Ki­vételesen nincsenek üzemben. Az egyik motor feliratát betűzgetem. A mérnök a segítségemre stet: Ennek a Ward-Leonardo-féle aggregátornak a teljesítménye 850 kW. Egyenáram fej­lesztés a jeladata — táfékoztat. Az egész csarnokot betöltő, sötéten tá­tongó hatalmas henger szájához ve­zető emeletes lépcsők kívülről semmi különöset nem árulnák el. A titok­zatosság csak akkor kezd feloldódni, amikor belépünk a találóan alagútnak nevezett henger gyomrába. A szokat­lanul üres környezet egyetlen felsze­relése: a menyezethez erősített aero­dinamikus súlyok. Vafon mire szolgálnak? — Repülő, gépek 1:10 arányban kicsinyített mo­delljeit, vagy alkatrészeik modelljeit akasztják rájuk — hangzik a felvilá­gosítás. A kinti elektromos motorok működésbe hozása által az alagútban ugyanolyan légáramlat fön létre, mint amilyen a repülőgépet éri repülés közben. Ennek a légáramlatnak a megteremtését szaknyelven „fújás"­nak nevezik. A csarnokban elhelye­zett mérőberendezésen hajszálnyi pon­tossággal leolvasható a fújás követ­keztében az alagútban Keletkezett légnyomás ereje, a modellek aero­dinamikus tulajdonságai, az álkatré* szek ellenállóképessége, a kormány­kerekek stabilitása és még sok min­den tudnivaló. A légáramlatkor meg­mutatkozott eltérések, hibák könnyű­szerrel eltávolíthatók, úgyhogy ami-, kor a szakemberek valamely prototU puson először emelkednek a .magas­ba, az alagútban előzőleg szerzett Ismeretek alapján már kizártak 4 meglepetések. Minden közlekedési eszközt 1 kipróbálnak Újdonság volna az alagút és benrte a modellek „fújása"?, A repülőgépmodelleken kívül ä többi közlekedési eszköz prototípusai is ide vándorolnak kipróbálás céljá­ból. Ez a gyakorlat sem újkeletű : folytatja Poláöek elvtárs. —• Gépipa­runk prototípusai 1949 óta rendsze­resen hozzánk vándorolnak, hogy megállapítsuk a gépek: autók, moz­donyok, villamoskocsik, vagonok sta­bilitását, azt, hogy menet közben mi­lyen külső erők hatnák egyes ré­szeikre és azok hogyan reagálnák 0. nyomásra. Az előzetes kipróbálás rendkívül fontos gazdasági háttere abban rejlik, hogy a jármüvek soro­zatgyártására csak az itteni szakem­berek véleménye, esetleg a prototípu­sok egyes részelnek módosítása utái kerülhet sor e A letiíanyi repülőgépgyárnak ezért nélkülözhetetlen és szerves része kí­sérleti intézete, mely biztonságos köz­lekedésünk záloga. Kár, hogy ezt az­előtt nem tudtam. Eddig is sok fö-. lösleges izgalomtól kímélhettem voh na-meg magam. KARDOS MÄRT4 »ÍI«»8*HK AT. $ gf SZO |

Next

/
Thumbnails
Contents