Új Szó, 1964. augusztus (17. évfolyam, 212-242.szám)

1964-08-26 / 237. szám, szerda

>•• . M- ••• >- m .• ...j<mv A lakosságnak a hóval borított hegy ek nyújtottak menedéket a hitleri és a hazai jasiszták gaztet­tei elől. Méltó emléket állítanak KaliSte — az egykori partizánköz­ség lakosainak nagy részét a fasisz­ták kivégezték, házait felgyújtották. Megsemmisült az egész falu. A kö­zép-szlovákiai kerület fiataljai még az év elején Ígéretet tettek, hogy Ka­lištén méltó emlékművet állítanak. Vállalásukat már csaknem teljesítet­ték. Felújították a partizánösvénye­ket és bunkerokat. A leiégett házak alapjait és két épen maradt házat rendbehoztak. Az utóbbiban az ifjú­ság forradalmi múltjáról és az SZNF­ben való részvételéről szóló okmá­nyokat helyezik el. A kerület fiatal­jai az említettekkel még nem tekin­tik befejezettnek a munkálatokat. El­határozták, hogy úgy, mint KremniC­kán és Nemeckán, itt is rőzsaligetét létesítenek. —-n— Hit nem tudunk a kukoricáról A kukorica az utóbbi években egy­re nagyobb teret hódít a mezőgazda­sági termelésben. Rendkívüli előnyei miatt vetésterületének a nagysága ál­landóan emelkedik. A többi takar­mánynövények között kiváltságos he­lye van. Hazánkban 1934-től 1960-ig 180 000 tonnáról 592 000 tonnára emel­kedett a kukorica évi produkciója. Évente mintegy 380 000—400 000 hek­tárt vetünk be kukoricával, beleszá­mítva a silókukoricát is. Ä világ legnagyobb kukoricater­niesztő állama, ez Egyesült Államok, évente megközelítőleg 30 millió hek­táron termeszt kukoricát. Az Egye­sült Államok után a Szovjetunió kö­vetkezik. A Szovjetunióban már majdnem ugyanolyan területen ter­mesztenek kukoricát, mint az Egye­sült Államokban, sőt a fejlődésből arra lehet. következtetni, hogy né­hány éven belül felülmúlja az USA-t. Több országban a kukorica — őrölt, vagy egyéb módon elkészített álla­potban — emberi táplálékul is szol­gál. Egy statisztika szerint 1948-ban Mexikóban 100,9 kg kukoricát fo­gyasztottak egy főre. Romániában ugyanazon évben egy lakosra 109,8 kg kukorieafogyasztás jutott, Guate­malában 123,5 kg. Nálunk az élelmi­szeripar — nem közvetlenül élelemnek —, továbbá egyéb iparágak 30 000— 34 000 tonna kukoricát dolgoznak fel évente. KÖRSÉTA ROZSNYON Egy hirtelen jött . zápor éppen a Kras szálló előtt fogott el. Bementem, gondoltam, legalább alkalmam nyílik meglátni, hogyan várja és miképpen elégíti ki Gömör egyetlen korszerű szállodája az egyre nagyobb számban érkező turistákat és külföldi vendé­geket. Nos, túloznék, ha azt állítanám, hogy az Interhotel igazgatósága (en­nek kötelékébe tartozik a Kras) min­dent elkövetett, hogy az ideérkező vendégeket barátságos környezet, elő­zékeny kiszolgálás fogadja. Nem sok víz folyt le a Sajón, amió­ta átadták rendeltetésének a Kras szállót, a kávéház ós étterem mennye­zetén pedig már jócskán látszanak az esőáztatta helyek, vízfoltok. Nem hat barátságosan az sem, hogy a zene­kar dobogóján koszos, kopottas futó­szőnyeg „ékeskedik", mely már in­kább egy szemétdomb „dísze" lehet­ne, mint város egyetlen forgalmas kávéházáé. Legnagyobb meglepetésemre a pin­cérlány csak egy nyelven beszél. A magyarul beszélő vendégek rende­lését egyszerűen nem érti. Hasonlóan a főpincér sem. Sok fölösleges szó­beszédre ad okot az ilyesmi. Nem vet jó fényt a helyi- és idegenforgalom­ra. A városban lüktet az élet. Nagy for­galom, az üzletek, falatozók zsúfoltak. Kevés hely lehet az országban, ahol ennyire szembeötlők a fejlődéssel kap­csolatos mulasztások. Ez a megállapítás vonatkozik az üzlethálózatra és a szol­gáltatásokra is. A főtéren rosszul beren­dezett, kopott üzletek sorakoznak. E te­kintetben az elmúlt évtizedek folyamán semmi sem változott. A szolgáltatások távolról sem elégíthetik ki a több mint 10 000 lakosú bányászváros Igényeit. Rozsnyón és környékén vasércbányák és magnezitlelőhelyek vannak, munkaalka­lom tehát bőven akad. A keresetből sok mindenre telik. Építkezni, ruházkod­ni, szórakozni akarnak az emberek. Csak sajnos mindmáig nem teremtet­ték meg erre a feltételeket. Kárpitos-, asztalos-, szűcs- és bádog­munkát nem vállal a közüzem. Állítólag nincs megfelelő szakember, sem'.helyi­ség az ilyen műhelyek létesítésére. A három évvel ezelőtt épült mosoda ki­csi. Autűjávítást ugyan létesítettek, de az sem szolgálja eredeti rendeltetését. Két éve kihasználatlanul „nyugszik" az autómosó berendezés mert mindmáig nem találtak -megfelelő helyet üzemel­tetésére. Gyors javítási munkákat nem •végeznek. Rozsnyó egykori kedvelt strandfürdője és csúnakázóhelye elhanyagolt állapot­ban, kihasználatlanul áll. Ez évben a . közüzem vette tulajdonába. Nem nyúj­tott sok élvezetet a helyi lakosságnak és az idegeneknek a változás. A meden­cét, az öltözőket ugyan megjavították, de az előirányzott költségvetésből már nem futotta a víztisztító berendezés javí­tására. Enélkül pedig a járási tisztior­vos vonakodott megadni az engedélyt a nyári fürdő megnyitására. Aki a hő­ségben mégis fürödni akart, mehetett a szennyes vizű Sajóba. Autóbuszok, személykocsik százain ér­keznek a hazai és külföldi turisták a történelmi nevezetességű Krasznahorká­ra, Betlérre, Dobsinára, Domicára, Gom­baszögre. A legtöbb vendég a baráti Ma­gyarországról érkezik. El kell gondol­kodni azon, mit is ny.újt a környék lá­togatóinak a természetadta szépségeken kívül? Körülményes az étkezés, sajátsá­gos hazai ételkülönlegességek felszolgá­lásáról szó sem lehet. Ilyesmivel egysze­rűen nem törődik senki. Az illetékesek tettek bizonyos intéz­kedéseket, íiogy enyhítsék a gondokat, amelyeket a nem várt nagyarányú ide­genforgalom okozott. Ezek kevésnek bizo­nyultak. Nem bizonyltja a járás, sem a kerületi nemzeti bizottság körültekintő munkáját, hogy csak most . kezdték el a parkírozó helyek létesítését, a cam­pingek kiépítését. A JNB és a VNB a szolgáltatások megjavítása érdekében évek óta gon­dos fejlesztési tervet készít elő. Nem hiányzik abból egy korszerű árúház és a szolgáltatások háza sem. Tervez­tek több kisebb éttermet és falato­zót a campingek közelében. . Sajnos a felsőbb hatóságok anyagi fedezet hiányára mind ez ideig hivatkozva törölték a költségvetésből. Az , idegenforgalom fejlesztése és szüntelen növekvése kötelez. De nem csupán az idegenforgalom. A lakosság fokozatosan növekvő igénvei miatt is az űj képviseleti szerveknek mélyeb­ben, behatóbban, rugalmasabban kell foglalkozniuk a környék és a város égető problémáival és ezeket közmeg­elégedésre, minél rövidebb időn be­liil meg is oldani, hiszen Kelet-Szlo­vákia jelentős Ipari városáról van szó. MÖZES SÁNDOR 8. A celluloid világvárosa Az Új Szó számára írja: IMRICH GODIN H ollywood Los Angelestől csu­pán néhány kilométerre fek­szik. Téved az, aki úgy véli, hogy Hollywoodban csupa filmstúdió van és az egész város csak ezekből áll. A 80 000 lakosú város igen szép, hi­permodern épületei, elegáns üzletei, eszpresszói jó benyomást keltenek. Az Idegen először ezekkel az esz­presszókkal ismerkedik meg. Lénye­gében talponállók, amelyekben a fő cikk a gyümölcs és a gyümölcsször­pök, és ezek különféle kombinációi­ból készüít ételek. Egy fél dollárért megebédelhet itt a vendég. Sok a kínai vendéglő. Ezek több­nyire belül elsötétített helyiségekből állnak — talán az egzotikus hangu­latkeltés miatt. Óriási a forgalom, a nagy forgatag csak hajnali 4-től reg­gel 7-ig szünetel, a nap többi részé­ben egy pillanatra sem áll le. A hollywoodi fiatalokat figyelem. Európai ízlésünkhöz mérten túlzottan „extravagányoknak" tűnnek. Merész öltözködésük először meglep, vagy inkálpb meghökkent, de később meg­szokom és fel sem tűnik, hogy fiatal lányok mezítláb, shortban járnak az utcán, a fiatalemberek ing nélkül ülnek a legelegánsabb autókban ... De a feltűnési vágy úgy látszik ki­hat más korosztályokra is. „Örökif­jú" öregasszonyok a legrlkítóbb szín­összeállítású ruhákban, fantasztikus kalap-kreációkban lejtenek az ut­cán ... Az Egyesült Államok — most sa­ját szememmel látom — igazán az az ország, ahol túlzásba viszik a di­vatot. Nem véletlen, hogy itt szüle­tett meg a legújabb divathóbort, a felsőrész nélküli fürdőruha — a mo­nokini. A monokini „kitalálója" ide­valósi — Los Angeles-i. Neve Rudolf Gernreicher. Ez a német név egyéb­Talmadge, Kai Francis. A filmszínhá­zak hatalmasak és fényűző a beren­dezésük. A belépődíj 1—3 dollár kö­zött váltakozik. Természetesen itt fut­nak először a legújabb filmek. Nem véletlen, hogy az amerikaiak Hollywoodot választották a film met­ropolisának. Természeti szépségei, nem utolsósorban előnyös éghajlata — a filmforgatásnál jelentős tényező — tették ezt a helyet a legalkalmasab­bá a filmközpont kiépítésére. Hegy, völgy, erdő, tenger — minden együtt van itt. Hollywood közelében van Beverly Hill, ez a filmcentrum, itt vannak a műtermek, a filmgyárakhoz tartozó hivatali épületek. A várost szegélyező dombos részen terülnek el a film­sztárok és filmmágnások villái, palo­tái. Ezt a helyet „a paradicsom dombjának" nevezték el. Itt összpon­tosul az a mérhetetlen fényűzés, gazdagság, amely annyi embert csá­bított ide. Hollywood éltető eleme a film. Meglátogattuk a Metro Goldwyn Ma­yer műtermeit, amelyek a Paramount és a 20th Century Fox után a legna­gyobbak. Bepillantunk abba a fan­tasztikus világba, amelyben a cellu­loid szalagra rögzített illúzió szüle­tik. A Metro Goldwyn Mayer filmgyár nagy kiterjedésű területen fekszik. A kulisszák nagy részét hatalmas raktárakban helyezik el. A szabad­ban viszont egész városokat, kikötő­ket, falvakat építenek. Még nem szed­ték szét a Három testőr díszleteit — feltűnően élethű minden —, itt áll a híd, amelyen a három testőr átvág­tat a folyó felett... De kissé távo­labb már dzsungelt látunk, persze szintén kulisszákból, közvetlen kö­Hollywoodi utcarészlet ként azt jelenti magyarul, hogy „gaz­dag szeretne lenni". Bizonyára ha­sonló ötleteinek köszönheti, hogy „nomen est omen" — s valóban meg­gazdagodott, fényűző villában lakik itt a közelben ... Maga a monokini sokat Vitatott téma volt itt is, mint a Nyugat szá­mos országában. Sokat cikkeztek ró­la, sőt a kongresszus is kénytelen volt foglalkozni a dologgal. Végül is salamoni módon oldották meg a. „nagy kérdést" — úgy döntöttek, a nők csináljanak, amit akarnak... Hollywood utcái szépen rendezet­tek. A széles járdákon, a "B'ulvardon egymástól egy méter távolságra nagy rézcsillagok vannak bepréselve az aszfaltba. Mindegyik csillagon egy filmsztár neve: Glória Svanson, Norma zelében pedig az „Elfújta a szél" cí­mű film városát a parkrészlettel. Megnézzük egy film szabadtéri fel­vételeit. Német—amerikai koproduk­ciós háborús film lesz. Mindez persze csak egy része a „film-kombinátnak". Egyidőben 21 film készül itt, a filmeseknek 29 stú­dió áll rendelkezésükre. A filmgyári — vagy talán filmvá­rosnak is nevezhetnénk az óriási gyá­rat — látogatás a műtermi vendéglő­ben ér véget, kitűnő frissítőkkel ven­dégelnek meg... ,.. Közben rohamléptekkel közeleg a premier napja. De erről majd leg­közelebb. Következik: 9, Bemutató Kaliforniában Akkor kincs, amikor nincs A kukorica felhasználásának lehe­tősége azonban nemcsak ennyire ter­jed kl. A modern vegyipar nagy­mértékben fel tudja használni, mint nyersanyagot. Főként keményítőt ké­szít belőle, ennek további feldolgo­zásával szirupokat, cukrot, nitrogli­cerint nyernek belőle. A kukorica góré és a csövek a papíriparban hasz­nálhatók. A kukorica csírájából olaj sajtolható, amely minőség tekinteté­ben nem messze marad el az olaj­fa gyümölcséből készült olajtól. A kukorica feldolgozása után a ke­méhyítőipafban visszamaradt szenny­víz jó alapanyag az antibiotikus gyógyszerek előállításához szükséges penész kitenyésztéséhez. Amint látjuk, a kukorica nemcsak a takarmányok királya. Legnagyobb jelentősége azonban kétségkívül mint takarmánynövénynek van. Ezért bővül nálunk • Is évről-évre a vetés­területe. p­A rozsnyói strandfürdő a nyári jöid ényben... (Miulac íelv,. Ahogyan csak beteg ember tudja értékelni az egészséget, úgy az ép­kézláb ember bajosan tudna hamar­jában .arról dönteni, kezének melyik ujjáról mondana le, lia választania kellene. Az embertannal foglalkozó tudósok javarésze már Darwin előtt rámuta­tott hüvelykujjunk különleges rendel­tetésére, amely —' úgymond — állati származásunkat bizonyítja: „mellső lábunk" egyik ujja kiugrik,a sorból. Vagy: az elálló hüvelykujjra szüksé­günk volt, amikor még négykézláb jártunk. Későbbi. őseink ugyancsak küvelykujjukkal tapogatták ki legbiz­tosabban a .tárgyakat. Hüvelykujj használata nélkül elképzelhetetlen a szerszámok kezelése, még kevésbé azok elkészítése. A világ sebészei már régóta azon fáradoznak, hogy megfelelő „pótlé­kot" találjanak a baleset folytán el­vesztett hüvelykujj helyébe. Az ampu­tált nagy lábujj helyettesítése túl kö­rülményesnek és hosszadalmasnak bizonyult. Amerikai orvok most egy­re inkább a kisujjat — mint legkevés­bé szükségeset — alkalmazzák hü­velykujjpótlónak, jóllehet ez a sebé­szeti beavatkozás is éppen elég bo­nyolult. Nemcsak a csontokat és izmokat kell új helyen „elültetni", ha­nem az összes véredényeket és ideg­végződéseket is át kell a sebésznek ültetnie anélkül, hogy kifejtené őket. A kisujjat tehál valamennyi vezetéké­vel egyiltt kezefején át kell mozgat­nia a páciensnek — új helyén. Dr. J. G. Sulllvan ohiól orvos beszámolója értelmében ekképpen operált egyik betege egy éven beliil feláldozott kis­,ujját használta mindenben hüvelykujj gyanánt, sőt csakhamar a hüvelykujj érzete is kifejlődött a kissé „sová­nyabb" ujjban. Feljegyezte: K. E, ŰJ SZÖ 4 * 1964. augusztus 26.

Next

/
Thumbnails
Contents