Új Szó, 1964. augusztus (17. évfolyam, 212-242.szám)

1964-08-02 / 213. szám, vasárnap

Világ proletárjai, egyesüljetek! SZLOYAKIA KQMHUHISTA PARTJA KÖZPONTI BIZOTTSAGANAK NAPILAPJA Bratislava, 19B4. augusztus 2. vasárnap • 30 fillér • XVII. évf. 213. szám A Sikeres félév Most, amikor féléves munkánk­ról olvassuk a statisztikai hivatal jelentését, akarva, nem akarva ar­ra gondol az ember, hogy lám, mégiscsaik sikerhez vezetett a dolgozók aktivitása. Az elmúlt években általában megszoktuk, hogy a jelentések nagyobbik ré-. sze arról adott számot, amit nem teljesítettünk. Annál inkább jó tudomásul venni a tegnap megje-. lent jelentés számadatait a nép­gazdaság fejlesztéséről. A félév sikeres volt. A termelés valamennyi szakaszán jobb ered-: ményeket értünk el, mint tavaly. A teljes termelési és az áruterme-: lési tervet egyaránt kát százalék­kal túlteljesítettük, ami a második félév eredményeinek szempontjá-: ból is kedvező. Az ágazatok kö-: zül legeredményesebb munkát a bányászok végeztek, akik ter-: ven felül közel egymillió hétszáz-: ezer tonna szenet fejtettek. S amennyiben bányászaink a má-: sodik félévben Is folytatják sike-: res munkájukat, lényeges javulás várható a lakosság szénellátása terén a téli hónapokban. A ter-: melés leggyorsabb növekedését azonban a vegyiparban érték el, ahol a múlt évhez viszonyítva több mint tíz százalékikal növelték a termelést! Ez a felemelkedés kü­lönösem a vegyi műszálak, a kén-: sav, a foszforos műtrágya és a tehergépkocsi-gumiabroncsok gyártására jellemző. Örvendetes az is, hogy a kohászat, melynek címére az utóbbi években annyi panasz és bírálat hangzott el — az első félévben a legjobb ered-: ményeket felmutató ágazatok kö-: zé tartozik. Ipari termelésünk fellendült, a múlt évhez viszonyítva 4,5 száza­lékikal növekedett. Szlovákiában a fejlődés gyorsabb volt az orszá­gos átlagnál — a termelés 6,9 százalékkal fokozódott! A mező­gazdasági termelés terén is ked-: vező eredményeket értünk el. Ez elsősorban az állattenyésztésre vonatkozik. Mezőgazdasági üze­meink — a tejen kívül — vala-: mennyi termékből túlteljesítették a tervet: marhahúsból 13,7 — ser-; téshúsból 4,3 — tojásból 10,5 — baromfiból 37,8 százalékkal. A tej-: eladás terén mutatkozó lemaradás fő oka, hogy nincs meg a terve-: zett tehénállomány — negyven-: kétezerrel kevesebb, mint tavaly ilyenkor volt! A tehénállomány feltöltése, a tejhozam nö­velése tehát mezőgazdaságunk egyik fontos feladata. Más a helyzet a növénytermelés terén. A jónak igérkező termést a ked-: vezőtlen időjárás a közép- és ke­let-szlovákiai, valamint az észak­és közép-csehországi kerületben tönkretette. Ezért fontos, hogy mezőgazdasági dolgozóink a vesz­teségnélküli betakarításra töre­kedjenek. A jelentés — az eredmények mellett — rámutat a hibákra is. Megállapítja többek között, hogy még mindig nem állt be döntő fordulat a termelés minőségi fej­lődésében. Ezen a téren tehát to-: vábbra is nagy feladatok előtt áll­nak a dolgozók, — különösen a tervezett megtakarítások és a ter­melési költségek csökkentése te­rén. Igaz ugyan, hogy az első félévben bizonyos megtakarításo­kat értünk el, de például az álta­lános gépiparban túllépték az ön­költségeket — s általában e mu­tatószám fejlődésére az egyenet­lenség volt a jellemző. A félévi jelentés hangsúlyozza ennek okát is: „Az önköltségek fejlődésére káros hatással voltak a selejt okozta veszteségek, valamint az improduktív költségek emelkedése. Az első félévben a selejtes gyárt­mányok 700 millió korona kárt okoztak a népgazdaságban, ami azt jelenti, hogy a múlt év ha­sonló időszakával szemben — a kohászaton kívül — semmilyen komoly javulás nem tapasztal­ható". Az adatok tehát figyelmeztet-: nek: ha a munkahelyeken nem fo­ganatosítanak határozottabb in-, tézikedéseket, az év végére vár­ható, hogy a selejtgyártás értéke megközelíti a másfélmilliárd ko­romat! S akkor bizony el kell is­mételnünk, hogy a minőség javí­tására irányuló intézkedések nem voltak hatékonyak. Hogy erre ne kerülhessen sor, a statisztikai je­lentést figyelmeztetésiként kell hogy vegyék a népgazdaság mind­azon szakaszán, ahol a selejtgyár­tás és általában a minőség javí­tása terén nem mutatkoznak átütőbb eredmények. Hasznos len-, ne, ha a párt és a szakszerveze­tek, karöltve a gazdasági veze­téssel újból felülvizsgálnák intéz­kedéseik eredményességét. Még nem mindenütt érvényesítik haté­konyan az anyagi érdekeltség el­vét, s a minőség rovására a meny­nyiségi mutatókat helyezik előtér­be. A másik dolog az, hogy a ter­melésbem igen nagy károkat okoz az egyenetlenség, a hóvégi haj­rá. Számtalan olyan példát említ­hetnénk, hogy az üzem a hónap első dekádjában a havi terv alig myolc-tíz százalékát — a második dekádjában tíz-tizenkét százaié-: kát teljesíti — s a harmadik de­kádra marad a többi: a hetven­nyolc-nyolcvan százalék! Ez a helyzet például a bratislavai Vil­lamossági Művekben, a tolmácsi kazángyárban stb. Nyilvánvaló, hogyha az anyagi érdekeltségen kívül az üzemekben nem teremtik meg a selejtgyártás kiküszöbölé­sének kedvező feltételeit, ha nem távolítják el az alapvető okokat — ebben az esetben az egyenet­lenséget — nehezen várható alap­vető javulás a minőség javítása terén. Egy másik kérdés az építőket érinti. Anmak ellenére, hogy fel­adataikat teljesítették — a sta­tisztikai jelentés elgondolkoztató adatokat is közöl. Azt például, hogy az egy dolgozóra eső mun­katermelékenység a múlt évhez viszonyítva lényegesen emelke­dett — ugyanakkor a műszak­együttható' az idén alacsonyabb — 1,035 —, mint tavaly — 1,040 — volt. A többműszakos munkaidő bevezetése, a munkaidő jobb ki­használása nyújtotta lehetősége­ket tehát nem aknázzák ki, pedig erre szükség van, mert az építő­iparban több mint hatezer dolgo­zó hiányzik a tervezett létszámból. Ez a hiány részben a munkater­melékenység átütőbb növelésével pótolható. Bár az utóbbi hónapok­ban bizonyos javulás mutatkozik az építészetben — ehhez hozzá­járultak a nem régi kormányhatá­rozatok — mégis úgy tűnik, hogy a munkaidő jobb kihasználása érdekében még akad tennivaló! Az önköltség csökkentésén és a minőség javításán kívül még szá­mos kérdés megoldására figyel­meztet a tervjelentés. Azonban ez a kettő a legfontosabb. Üzemeink­ben a dolgozóik kezdeményezésé­nek elsősorban erre kell irányul­nia. Falvainikon ugyanakkor a veszteségmentes terménybetakarí­tás a legfontosabb. Mert az év csak akkor lesz igazán eredmé­nyes, ha a második felét is siker koronázza. JOBB MIN0SEGGEL, í]|||||||||||ll!lllllllll!llllllllllllllllllllll!llllll!lllllllllllll!lllllll. takarékosabban A malackyi Nyugat-szlovákiai Bútorgyárban új technológiát ve-: zettek be: műanyagból készítik az asztalok, szekrények stb. fiók-! jait, amivel sok fát takarítanak meg. Az új fiókok jobb minősé­gűek, szebb kivitelűek, kevesebb munkaráfordítással készülnek* s így körülbelül 25 százalékkal olcsóbbak. Fenti képünkön: üzems ben a lakkozógép. Baloldali képünkön: összeállítják a műanyagfió-i kokat. (Remp E. felvétele) Szovjet—angol álláspont: az atomfegyverek terjesztésének betiltása megfelel a béke érdekeinek Közös közlemény a brit külügymin iszter moszkvai tárgyalásairól Moszkva (CTK) — A Szovjetunió ás Nagy-Britannia megegyezik ab­ban, hogy egy nemzetközi szerző­dés megkötése a nukleáris fegy­verek továbbterjesztésének betiltá­sáról megfelelne a béke érdekei­nek — áll abban a szovjet—angol közös közleményben, melyet Ri­chard Butler angul külügyminisz­ter moszkvai látogatásával kapcso­latban frtak alá. Mindkét fél megerősítette meggyő­ződését, hogy a béke megőrzése vala­mennyi ország, politikai és társadal-; mi rendszerüket figyelmen kívül hagyva, elsőrendű problémája. Ezért türelmes és konstruktív tárgyaláso­kat kell folytatni, melyek a nemzet­kőzi problémák kölcsönösen elfogad­ható megoldásához vezetnének. Kicserélték nézeteiket a nemzetközi problémákról, megtárgyalták az ENSZ szerepe megerősítésének kérdéseit. Hajlandöságukat fejezték ki, hogy to­vábbi véleménycserét .folytassanak erről a kérdésről. A két tárgyaló fél ismertette állás­pontját az európai biztonság — a né­met kérdést is beleszámítva — prob­lémáját illetően. A laoszi kérdést is megtárgyalták. Butler angol külügyminiszter moszkvai sajtóértekezlete Moszkva (CTK) — Butler brit kül­ügyminiszter elutazása előtt Moszkvá­ban sajtóértekezletet rendezett. Szov­jetunióban tett látogatását sikeresnek minősítette. Kijelentette, e látogatá­sától nem várta konkrét egyezmé­nyek megkötését, de remélte, hogy hozzájárul a légkör megjavításához, ami a vitás kérdések tárgyalásos megoldásának útját egyengeti. Nyikita Hruscsovval és Andrej Gro­mlkoval folytatott megbeszéléseiről az angol külügyminiszter azt mondot­ta, hogy ezek igen hasznosak voltak a béke megőrzése szempontjából. A laoszi kérdéssel kapcsolatban hangsúlyozta Anglia és a Szovjetunió —, a genfi értekezlet társelnökei — együttműködésének szükségességét, mert ez a két ország már kétszer el­hárította a háború közvetlen veszé­lyét. A Szovjetunió választ vár Laosszal kapcsolatos javaslataira és azt sze­retné, ha elérnék Laosz semlegessé­gét. Nagy-Britannia törekvése azonos ezzel — mondotta Butler. Az angol külügyminiszter állást foglalt az angol—szovjet kereskedel­mi és kulturális kapcsolatok bőví­tése mellett. Butler brit külügyminiszter szom­baton feleségével és kíséretével Moszkvából hazájába utazott. A re­pülőtéren Gromiko szovjet külügymi­niszter és az angol nagykövetség kép­viselői vettek tőle búcsút. Nagy vonalakban tárgyalást foly­tattak az angol—szovjet kapcsolatok­ról, és tárgyaltak olyan intézkedések­ről, melyek a kapcsolatok további fejlesztését eredményeznék. A tárgyaló felek megegyeztek ab­ban, hogy az együttműködés és a nyílt véleménycsere szellemében folyt tárgyalások ,kellő alkalmat biz­tosítottak a mindkét felet érdeklő kér< dések megvitatására, és egyetértet­tek abban, hogy minden kellő alkal­mat ki kell használni a kapcsolatok fenntartására. 139 ezer tonna szén terven felül (CTK) — A szlovákiai szénbá-; > nyák dolgozói ez idén eddig még < , soha sem tapasztalt sikereket ér­| nek el. Az eddigi termelési terv ' • szerint 510 ezer tonnával több sze- < l net kell fejteniük, de már ezt a { [ mennyiséget is túlszárnyalták; ; 138 833 tonnával és így 18 ezer. tonnával többet jövesztettek aj ; Szlovák Nemzeti Felkelés 20. év- ' > fordulójának tiszteletére vállalt! . mennyiségnél. A júliusi tervet valamennyi bá­nyaüzemben túlteljesítették. Ez an­nál inkább is dicséretre méltó,! i hogy a putori és a Cigef Bánya| ; nem rendelkezik elegendő mun- < ' kaerővel. E két bányában azonban [ ; a komplex gépesített fejtés segít < ; a súlyos helyzeten. MIÉRT ÁLLTAK SORBA AZ UTAZÁSI IRODA ELŐTT? Több megértést - gyorsabb intézkedést! Beszélgetés dr. LADISLAV LENORÁK elvtárssal, a TURISTA igazgatójával Minden balatoni üdülés a Turistánál kezdődik. Mégpedig egy kitöltött, ok­mánybélyeggel ellátott űrlap benyúj­tásával. A sajtóban közzétett tájékoz­tató szerint az érdeklődő hét napon belül megkapja az útlevelet helyette­sítő betétlapot és már utazhat. Egé­szen egyszerű. .. Igen ám, csak hogy a gyakorlat kissé más. Június elején kezdtem az üdülés „golgotáját". Mert másképp aligha ne­vezhető, Az iroda nyolckor nyit. De nyolckor már hosszú sorban pontosan a negyvenhetedik voltam ... Egész Bratislavában (a vidék is idetartozik!) egyetlen hivatalnok szedte be a nyom­tatványokat. Három és félórás vára­kozás után jutottam a pulthoz, ahol szóbeli ígéretet kaptam, hogy 8—9 na­pon belül megküldik a betétlapot és a megrendelt menetjegyet. Elmúlt tizenöt nap. Személyesen ke­restem fel a hivatalt. Egy elvtársnő (feje felett tábla: FELVILÁGOSÍTÁS} megnyugtat: az intézés most lassúbb, de tessék nyugodtan várni. Nem mesz­sze óriási tábla: „Az elintézett útle­veleket postán küldjük!" Húsz nap után (hol van már az ígért 8—9 nap!) reggel ötkor beállok az utazási Iroda előtti sorba. Már a ti­zennegyedik vagyok! Pedig a hivatal csak nyolckor nyit... Hosszú, unal­mas várakozás. Az emberek megszok­ták. Néhányan összecsukható széket, könyvet hoztak magukkal. Mintha en­nek így kellene lennie. Ettől a hiva­taltői mást nem is várnak ... Kilencre végzek. Igen, a menetjegy nincs meg, ezért még egyszer el kel­lene jönnöm és még egyszer sorban állhatnék reggel öttől. Inkább magam intézem. Már így is vesztettem egy teljes munkanapot... Ilyen előzmények, személyes tapasz­talatok után kerestem fel dr. Ladis­lav Lenorák elvtársat, a Turista uta­zási iroda igazgatóját, hogy olvasóink nevében választ kérjek néhány kérdés­re. • Az idén megnövekedett az érdek­lődés a magyaroszági utak iránt. Ho­gyan tükröződik ez a Turista munká­jában? — Nem nehéz megállapítani: 1962­bén Szlovákiában 47 000, 1963-ban 67 000 magyarországi utat intéztünk. Ezzel szemben az idei év első felében 122 000-et! . Csupán júniusban 34 000 ügyfelünk utazását intéztük el... • Leginkább az utóbbi hetek érde­kelnek bennUnket. A Turista hogyan készült fel az óriási érdeklődés kielé­gítésére? — Tudom, mire gondol. Sorolhatnék számadatokat, olvashatnék fel jegyzö­könyveket, határozatokat. .. Mindez aligha érdekelné az olvasókat. A tény tény marad: irodáink előtt hosszú so­rok állnak, az intézés lassú... Ha valakit bosszant, engem igazán! • Természetesen, ez sem elégítheti ki az érdeklődőket. — Nagyon igaz. A hosszú sorbanál­lás nemcsak bősszúság, de óriási idő­veszteség. Még akkor is, ha csupán a nyári hónapokról van szó. Mert a nyá­ri idényig valóban az ígért (hét napon belül intéztük el az ügyeket. Ahogy megígértük. Pedig nagyon megszapo­rodott a munkánk. Nem csupán az ér­deklődők számára gondolok. Ebben az évben mi végezzük azt a munkát ís, amit eddig a Belügyminisztérium dol­gozói Végeztek. (Gondolok a betétla­pok kiállítására.) A munka átszerve­zése nem ment zökkenők nélkül. Szá­mos tárgyalás és minisztériumi jóvá­hagyás előzte meg az új feltételek megteremtését. Sokan feltételezik, hogy a sorbanállást dolgozóink kicsi létszáma okozza. Teljes nyíltsággal (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents