Új Szó, 1964. augusztus (17. évfolyam, 212-242.szám)

1964-08-01 / 212. szám, szombat

Világ proletárjai, egyesüljetek! UJSZO HLOVAKIA KOMMUNISTA PARTJA KÖZPONTI BIZ0TTCÁ6ÁMAK NAPILAPJA Bratislava, 1964,augusztus 1. szombat • 50 fillér • XVII. évi., 212. szám Ceské Budéjovice peremén új gépipari üzem — a plzeňi Lenin Müvek acélöntödéje épül. Már a jövő év derekán próbaüzembe helyezik az acélön tilde legfontosabb részét. Képünkön: az új üzem mintázőcsarnoka látható. (CTK — J. Saroch felvétele) A oülontoi járás teljesítette a gabonafelvásárlási tervet (CTK) — A galántai járás mezőgazdasági dolgozói tegnap — hat nappal előbb, mint tavaly — 100,1 százalékra teljesítették a gabona, 105 százalékra a vetőmagvak és 120,1 százalékra a szalma felvásárlási tervét, A földművesszövetkezetek és az állami gazdaságok 3095 vagon gabonát szállítottak a felvásárló szervezetek raktáraiba. Ez 577 vagonnal több a tavalyinál. A szép siker egyben a Járási Mezőgazdasági Terményfelvásárlási Üzem dolgozóinak az érdeme is. A munka Jó megszervezésével jelentősen meggyorsították a beszállított gabona átvételét, A mezőgazdasági dolgozók a Szlovák Nemzeti Felkelés 20. évfordulójának tiszteletére kötelezettséget vállaltak, hogy terven felül 200 vagon búzát adnak át. A Galántai Állami Gazdaság már 25 vagon búzát szállított terven felül. A Ranger 7. elérte a Holdat Washington (CTK) — Az Amerikai Űrhajózási Hivatal kaliforniai megfigyelő központjából Jelentették, hogy a Ranger 7. holdrakéta tegnap közép-európai idő szerint 14.30 órakor a számításoknak megfelelően elérte a Hold felszínét. Becsapódása előtt állítólag értékes felvételeket készített a Hold felszínéről. A Ranger 7. hat kameráját 1800 kilométer magasságban a Földről hozták működésbe. A fényképezés a Hold felszíne fölött 600 méter magasságig tartott. A tudósok, akik most a fényképeket feldolgozzák, remélik, hogy mintegy 290 ezer négyzetkilométer holdfelületről kaptak képet. A fokozott idegenforgalom ĽUDOVÍT BORTEL elvtárs, a belkereskedelmi miniszter helyettese nyilatkozik az Új Szónak Ilyenkor nyár derekán, amikor dolgozóink szerte az országban megérdemelt szabadságukat töltik, amikor a tömegesen érkező külföldiek hazánk természeti szépségeiben gyönyörködnek, városainkkal és fürdőhelyeinkkel ismerkednek, amikor az idegenforgalom már elérte tetőfokát, nem árt, ha egy pillantást vetünk a kulisszák mögé. A gyakran szinte leküzdhetetlennek látszó nehézségekről, az időszerű problémák megoldásáról ĽUDOVÍT BORTEL elvtárs, a Turistaforgalmi Kormánybizottság titkára, a belkereskedelmi miniszter helyettese tájékoztatja az Oj Szó olvasóit.: Milyenek voltak az idei eiső félév eredményei az idegenforgalomban? — Míg tavaly összesen mintegy 1 300 000 külföldi kereste fel hazán-, kat, ez év június végéig számuk egy millióra tehető. A legnagyobb érdeklődés Magyarország (327 000), Ausztria (145 000) és az NDK (54 000) részéről mutatkozott. Természetesen a mi állampolgáraink is szívesen utaznak. Az elmúlt évben alig félmillió, az idén június végéig pedig több mint 400 000-en látogattak el külföldre. A legtöbben persze Magyarországra mentek (144 000). Milyen előkészületek történtek az idei szezonra? — Már 1960 ót

a keményen küzdünk a helyszűke ellen. Szálloda-hálózatunk bővítésének gondolata tehát nem új keletű, bár az építkezések lendülete csak az utóbbi időben mondható megfelelőnek. Az klón öt motelt építettünk fel: Karlovy Varyban, Konopištén, Modŕic én, Bratislavában és Táléban (Alacsony Tátra). Az utóbbi kivételével már valamennyit üzembe is helyeztük. A táléi motelt egy hónapon belül adjuk át a rendeltetésének, A nemzetközi színvonalú 15 autocamping közül tizenegyben már üdülnek a turisták. Frant. Láznében, Banská Bystricán, Štrbáň és Javorinán még nagyban folynak a befejező munkálatok. Az új motelekben és campingekben összesen mintegy 5700 fekhely várja a vendégeket. Több idényszállás tatarozásával és karbantartásával további 8900 kényelmes fekhelyre tettünk szert, amivel körülbelül 15 000 újabb szálláshely áll az üdülők rendelkezésére. Ezektől eltekintve az idén a második félévben számos új szálloda készül el. A legfontosabbak: Chopokon, a Kis-Fátrában, Bobotyban, Felső Sniokovecen, Prága-StraSnicén, Galántán, Vágsellyén, Topolčanyban. Ezek a szállodák további 1000 vendég fogadását biztosítják. Milyen új szállodák épülnek Prágában? — A fővárost természetesen a legtöbb külföldi látni akarja. Ezért a legsürgősebb a prágai szállodák bővítése. A már említett Prága-Strašnlce-I szállodán kívül a közeljövőben több 600—800 személyes szálloda építésére kerül sor. A Val. és a Vili. kerületben az építkezési munkákat már (Folytatás a 4. oldalon) A Központi Népi Ellenőrzési és Statisztikai Bizottság jelentése i a népgazdaság 1964 első félévi fejlődéséről Az ipar két százalékkal túlteljesítette tervét • A közlekedésben a legjobb eredményt a légiforgalmi és hajóközlekedési vállalatok érték el • A mennyiségi mutatókat jobban teljesítettük a minőségieknél * A vegyipar fejlődése az élen e 10,6 százalékkal növekedett külkereskedelmünk A Közpunti Népi Ellenőrzési és Statisztikai Bizottság jelenti: 1964 első félévében a termelés állami tervének feladatait a népgazdaság döntő ágazataiban teljesítették és túlteljesítették A tervteljesítésre jellemző, hogy johb eredményeket értek el a mennyiségi, mint a minőségi mutatókban. A tavalyi stagnálás után a társadalmi termelés ismét növekszik, a népgazdaság fejlődése visszanyerte dinamikus ritmusát. Az ipari termelés 1963 első felével szemben 4,5 százalékkal növekedett, az állattenyésztési termékek felvásárlása 13,1 százalékkai *olt nagyobb, az építkezéseken 12,7 százalékkal több munkát végeztek el, a közlekedés 11,6 százalékkal több árut szállított. A beruházások 11,6, a kiskereskedelmi forgalom 2,4, a külkereskedelem 10,6 százalékkal növekedett. Az iparban az egy dolgozóra jutó munkatermelékenység a múlt év első Teléhez viszonyítva 4.3 százalékkal növekedett. A CSKP KB januári plénumán elfogadott határozatok konkretizálták a CSKP XII. kongresszusának irányvonalát E határozatok célkitűzéseit a pártszervezetek, a kormány és a gazdasági szervek rendszeres ás céltudatos szervező munkával, ez ipar, az építőipar, a mezőgazdaság, a közlekedés és a többi ágazat dolgozói áldozatkész törekvéssel megvalósították. A népgazdaság fő ágazataiban jól teljesítették a tervet és elérték az első sikereket a minőségi mutatókban is. A döntő fordulat a termelés minőségi fejlődésében azonban még nem állt be. E téren a tő ágazatokban a második félévben is nagy feladatok állnak a dolgozők előtt, elsősorban az önköltségcsökkentésben. A tartalékok fejlődése, a berendezések késve történő átadása, és az új berendezések gyakori üzemzavara még mindig kísértenek. Némely gyártmány műszaki színvonala és minősége nem felelt meg teljes mértékben a fogyasztók követelményeinek, a tudomány és a technika legújabb vívmányai még nem segítették kellőképpen a társadalmi munkatermelékenység növekedését és a termelés intenzívebbé tételét. Ezzel szemben az új gyártmányok részaránya a gépipar termelésében az eiső félévben elérte a 12 százaléket. A népgazdaság egyes iparágazatai a következő eredményeket érték el: I. Ipar Az első félévi tervet az ipar 102 százalékra teljesítette, s az árutermelés tervét ugyancsak 102 százalékra. A nyersanyagiparban megteremtették a feldolgozó ipar számára a folyamatos termelés feltételeit. A terv teljesítése 1964. első felében: * 'O • > * 'O N ágazat « > n $ 5 2 s » s .s 09 t-t ipar összesen 102.0 104,5 tnzelőanyagipar 103,1 105,9 energetika 100,4 109,5 kohászat és ércbányaip. 102,6 108,3 vegyipar 101,1 110,1 nehézgépipar 101,2 107,0 általános gépipar 101,5 100,6 építűanyagipar 103,0 107,9 közszükségleti ipar 101,2 100,4 élelmiszeripar 102,9 102,5 Bizonyos kedvező eredményeket értek el az iparban a minőségi mutatók teljesítésében Is, ámbár ez eddig még nem felel meg a lehetőségeknek és az eddigi tervteljesítés némely esetben még nem biztosítja teljes mértékben az egész évi feladatokat. Az iparban a munkatermelékenység növelésének tervét az első félévben 102,1 százalékra teljesítették, a múlt év hasonló időszakához viszonyítva a munkatermelékenység tehát 4,3 százalékkal volt nagyobb. Az Iparban dolgozók átlagbére elérte a havi 1509 koronát, ebből a munkásoké az 1479 koronát. Ez azt jelenti, hogy az átlagbérek tervét 0;7 százalékkal túlteljesítették. Az átlagbérek a múlt év hasonló időszakához viszonyítva 3 százalékkal voltak nagyobbak, a munkásoké 2,9 százalékkal. A munkatermelékenység és az átlagbérek közti arányt betartották. Az iparban az első félévben 17 000 dolgozóval több dolgozott, mlnt tavaly az első félévben. Az ágazatok szükségletei szerint azonban most sem sikerült teljes mértékben elérni a kívánatos arányt. Míg az általános gépiparban 600, az élelmiszeriparban 500 dolgozóval lépték túl a munkaerőkeretet, addig a tüzelőanyag a kohászati, a vegyipar és az energetika szakaszán nem érték el a szakképzett munkások tervezett létszámát. Kevésbé eredményesen teljesítették az önköltségek tervét. Annak ellenére, hogy az első félévben a megtakarítások 0,4 százalékkal nagyobbak voltak a tervezettnél, e mutató teljesítése nem volt egyenletes. Az önköltségeket túllépték az általános gépiparban. Figyelembe kell venni, hogy a második félév önköltségcsökkentési terve igényesebb az elsőnél. Az önköltségek fejlődésére káros hatással voltak a selejt okozta veszteségek, valamint a gépipari üzemek ben "a nem produktív költségek emelkedése. Az első félévben a selejtes gyártmányok 700 millió korona kárt okoztak a népgazdaságnak, ami azt jelenti, hogy a múlt év hasonló időszakával szemben semmilyen komoly javulás nem tapasztalható. Az egyes iparágazatokban 1964 első felében a következő eredményeket érték el: • A TÜZELÖANYAGIPARBAN a szénfejtési tervet 103,2 százalékra teljesítették, tehát 1 627 000 tonna szenet jövesztettek terven felül. Az egész évre tervezett kötelezettsége vállalást az első félévben már 95,6 százalékra teljesítették. A szénfejtési terv túlteljesítése általában jó feltételeket terémt arra, hogy a többi ágazat és a lakosság előre biztosíthassa téli szénszükségletét. A szénfejtés jó eredményeiben jelentős szerep jutott az új gépek alkalmazásának (13,6 százalékkal több kombájn dolgozott a szénbányákban mint tavaly ebben az Időszakban), valamint a jobb munkaszervezésnek. • AZ ENERGETIKAI IPARBAN a villanyáram-termelés tervét 101,5 százalékra teljesítették. Az első félévben tehát 15,7 milliárd kilowattóra áramot termeltek, ami 9,5 százalékkal több, mlnt 1963 első felében. A villanyáram-termelésben a hőerőművek többet, a vízerőművek pedig a tervezettnél kevesebbet termeltek. A népgazdaság áramellátása az első félévben jobb volt, mint tavaly ebben az időszakban. Ez jelentős mértékben a KGST-tagállamok közös energetikai rendszerének és a prágai nemzetközi KGST-diszpécser-szoIgálatnak köszönhető. • A KOHÁSZATBAN ugyancsak jó eredményeket értek el az első félévben. A fő árucikkekben a tervet egyenletesen teljesítették, csupán a finom fémlemezek és a minőségi formaacél gyártásának tervét nem teljesítették. A kohászatban az eddiginél jobban kielégítették a megrendelők követelményeit. A választék nem fedezte teljes mértékben a gép- nyeit. ipar szükségletelt, például a fémlemezek terén. • A VEGYIPARBAN érték el a legnagyobb termelésnövekedést — 10,1 százalékot. A nagy termelésnövekedés ellenére néhány fontos termék előállítása nehézségekbe ütközött, amelyek az új gyáregységek késedelmes üzembe helyezése miatt keletkeztek, így például a vágsellyei nitrogén műtrágyagyár, a záluží szintetikus szeszgyár, a kralupyl kaucsukgyár, a štétli papírgyár üzembehelyezése késett. • A GÉPIPARBAN főleg a katlanok, turbinák kőolajmolorok, komplett üzemegységek, közlekedési eszközök, vasúti kocsik és mozdonyok gyártása növekedett. A közszükségleti árucikkek közül különösen azok termelése növekedett, amelyeknek biztos az eladásuk — a hűtőszekrényeké, kerékpároké, villanytűzhelyeké és a háztartási mosógépeké. Az új S-1000 MB típusú személyautó gyártásának megkezdése miatt átmenetileg csökkent a személygépkocsik gyártása. Néhány adat a gépipari termelésből: összesen 510 ezer lóerőt képviselő kőolajmotort, 634 millió korona értékű vegyipari berendezést, 10 819 darab famegmunkáló gépet, 15 000 traktort, 114 villanymozdonyt, 151 Diesel-mozdonyt, 731 autóbuszt, 18 897 személyautót, 5729 teherautót, 119 300 háztartási hűtőszekrényt és 97 900 háztartási mosógépet gyártottunk. A termelési programok tervezett megváltoztatása érdekében gyorsított ütemben ellenőrzik a gyártmányok műszaki színvonalát. • AZ EPITÖANYAGIPAR termelése egészében megfelelt a beruházási építkezések követelményeinek. Legnagyobb mértékben az előregyártóit elemek termelése növekedett, ame-* lyekből 22,1 százalékkal többet gyár* tottunk, mlnt a múlt év első felében. • A KÖZSZÜKSÉGLETI IPAR 101,2 százalékra teljesítette az első félévi tervet. A legnagyobb termelésnövekedést az üveggyártásban, a bútorgyártásban, a műszaki és sportcikkek termelésében és a ruhaiparban tapasztalhattuk. A közszükségleti Ipar fő feladata a második félévben az lesz, hogy növelje a hiánycikkek szállítását a hazai piac számára és fokozza a divatos textil és cipőipari újdonságok kivitelét. Bútoriparunk az első félévben 1 359 000 korona értékű árut gyártott, az üvegipar 12 millió négyzetméter üveglemezt készített. Felsőruhából 25,6 millió darabot gyártott, 23,9 millió pár bőrclpőt és 17,6 millió pár gumicipőt adott a piacnak. • AZ ÉLELMISZERIPAR azért teljesíthette első félévi tervét, mert megjavult az állattenyésztési termékek felvásárlása. Az élelmiszeripar termelése 2,5 százalékkal volt nagyobb, mint a múlt év azonos Időszakában. A leggyorsabban a baromfifeldolgozás növekedett. Nem növekedett a termelés, sőt bizonyos csökkenés is állt be a cuKorkagyártás, a kekszgyártás terén és a malmok munkájában. Csökkent a zsiradékok és a szeszfélék előállítása. A hazai piac 8,8 százalékkal több sört kapott a tervezettnél, de ennek ellenére sem elégítette ki a fogyasztók követeimé* II. Mező- és erdőgazdaság A mezőgazdasági termelésre nézve kedvezően indult az esztendő. Az őszi vetemények a hosszú tél ellenére jól átteleltek, s tavasszal a vetésterületnek mindössze 1,4 százalékát kellett kiszántani. Az utóbbi évek során ez a legkisebb veszteség. A tavaszi munkák ís az előző évekhez viszonyítva kedvezően haladtak. A jónak ígérkező termést azonban egyes helyeken, a közép- és keletszlovákiai, s az észak- és közép-csehországi kerületben tönkre tette a vegetációs idö alatti hosszan tartó szárazság. Elsősorban a gabonatermés szenvedett nagy kárt, ezért különös súlyt kell vetni az aratásban a veszteségek csökkentésére. Az egyes növények vetésterületé nek nagysága május 31-ig a múlt évvel szemben a következőképpen bővült: gabonából 40 000 hektárral (ebből búzából 111000 hektárral), hüvelyesekből 15 000 hektárral, a kukorica vetésterülete ezzel szemben 27 000 hektárral csökkent. A CSKP KB márciusi ülésén kitűzött feladatokat eszerint csak búzából teljesítettük túl 21000 hektárral. A búza vetésterületének bővítésére kétségkívül kedvezően hatott az előirányzott' prémium, és a terven felül eladott búzáért járó felár. Nem teljesítettük maradéktalanul azt a további feladatot, amely szerint a szemes termények vetésterületét a szántóföld 53 százalékára kellett volna bővíteni. A szemes termények vetésterülete a tavalyi 50,8 százalékról mindössze 51,7 százalékra bővült. Nem sikerült továbbá biztosítanunk az ipari növények előirányzott vetésterületét. Cukorrépával például a tervezettnél 1,4 százalékkal kisebb területet vetettünk be. Kedvezően kell azonban értékelni, hogy a lucerna vetésterülete tavaly óta 58 000 hektárral, 23,9 százalékkal bővült. A takarmányok betakarításánál az Idén a tavalyinál fokozottabb mértékben kihasználtuk az új technológiát — az összterület 28 százalékán alkalmazták a mezőgazdasági űzetneK a mesterséges szárítást. A takarmány* ellátással kapcsolatban meg kell álla(Folytatís a 2. eláaliu4