Új Szó, 1964. július (17. évfolyam, 181-211.szám)

1964-07-09 / 188. szám, csütörtök

A szövetkezeti parasztság társadalombiztosításának újabb szabáiyai Módosult a parasztság társadalombiztosításáról szóló eddig érvényestör­vény és végrehajtási utasítás. A 32/1962 számfi törvény, mely szövetkeze­ti parasztságunk szociális biztosítására vonatkozott, jelentékenyen megja­vította a szövetkezeti tagok szociális helyzetét. A további fejlődés azon­ban azt mutatja, hogy néhány intézkedést, melynek rendelíetése az volt, hogy emelje és állandósítsa a mezőgazdálkodás fiatal és szakképzett dol­gozóinak létszámát, tovább kell fejleszteni. Egyben meg kellett változ­tatni azokat a rendelkezéseket, melyek a fejlődés folyamán elvaultak. E szükséges módosítások valósul­nak meg az 56/1964 számú törvény­ben. Ezek a változások főleg a kö­vetkezőkben nyilvánulnak meg: Azok a feltételek, melyek megha­tározzák, hogy a szövetkezet mikor minősíthető magasabb szinten gazdál­kodó szövetkezetnek, az eddigi tör­vény szerint nem elég rugalmasak. Ezért az új törvény felhatalmazza a kormányt, hogy állapítsa meg azokat a feltételeket, amelyek alapján a ke­rületi nemzeti bizottságok az egyes szövetkezeteket magasabb szinten gazdálkodó szövetkezetnek minősít­hetik. Az új törvény a szakkáderek és szakképzett munkások taglétszámá­nak emelését és állandósítását akar­ja biztosítani. E célból az állami já­rulékok, a betegségi segély, (táp­pénz) és a családtag ápolására fo­lyósítandó segélyek a magasabb szin­ten gazdálkodó szövetkezetek tagjait illetik meg. A többi szövetkezetben azoknak a tagoknak jár táppénz és a családtag ápolására folyósítandó segély, akik: a) a szövetkezetbe lépés előtt munkaviszonyban voltak, a nyugdíjbiz­tosítási szabályzat szerint legalább annyi időt töltöttek érvényes munka­viszonyban, amennyi elegendő a rok­kantsági igény megszerzéséhez és eddigi munkaviszonyuk megszűnte után Iegkésőb három hónapon belül beléptek vagy belépnek a szövetke­zetbe; b) szak- vagy főiskolát végeztek, feltéve, hogy a szövetkezetben kép­zettségünknek megfelelő munkát vé­geznek; c) sikeresen befejezték a tanonc­iskolát. Egyéb betegsegélyezési járulékok minden más szövetkezet tagjait egy­formán illetik meg. Az új törvény jelentékeny változást hozott a szülési és ez alatt a pénz­beli segélyezés kérdésében is. A szü­lési-szabadságot éppen úgy, niint más munkaviszonyban dolgozó nőknél, 17 hétről 22 hétre hosszabbították meg és ezen idő alatt a munkadíj helyett anyasági segély jár. A pénzbeli anyasági segély ugyan­annyi mint a munkaviszonyban dol­gozó nőknél: mégpedig a szülési sza­badság megkezdésétől számított első 18 héten át az átlagos napi munka­díj 75—90 százaléka, aszerint, mennyi ideig dolgozott megszakítás nélkül ugyanazon szövetkezetnél. Ez a pénz­beli segély azonban a napi 16 koro­nánál kevesebb nem lehet. A 19. héttől kezdődőleg a napi át­lag a munkabérnek 40—60 százaléka, de 11 koronánál nein lehet kevesebb. A pénzbeli anyasági segély 26 hét­re jár, ha a szövetkezeti dolgozó ma­gányos családfenntartó és létfenntar­tását kizárólag csak munkájával biz­tosítja. Annak a szövetkezetben dolgozó nőnek, akinek két vagy több gyer­meke születik, a pénzbeli anyasági segély folyósítása 35 hét tartamára jár. A szövetkezet köteles a szülési sza­badság után az anyának munka alól való felmentését engedélyezni addig, míg gyermeke el nem éri az egyéves kort. Annak a szövetkezeti dolgozó nő­nek is jár szülési szabadság, esetleg A teplicei kerületi vízgazdálkodási központ dolgozói a Nový Dvút mel­lett Ohfíban egy úszó permetező berendezés prototípusának próbáit vé­gezték. Felvételünkön a próbaüzemeltetés egy mozzanata. P. Pícha felvétele — CTK meghosszabbított szülési szabadság, akinek egyébként nincsen igénye pénzbeli anyasági segélyre. Az öj törvény előnyösen rendezi a szövetkezeti tagok családi pótlékát ls, ugyanolyan feltételek mellett és ugyanolyan mértékben, mint az egyéb munkaviszonyban levő dolgozóknál. A szövetkezeti tagok nyugdíjigé­nyének emelését célozza a törvény­nek az a módosítása, hogy az eddigi nyugdíjfokozati csoportokat két to­vábbi fokozattal egészítették ki, még­pedig 500 és 560 koronával. Ezekbe a fokozatokba azok sorolhatók, akik jó, hatékony munkájukért magasabb munkadíjat kaptak. Továbbá 650 ko­ronás fokozatot állapítottak meg a szakképzett és vezető dolgozók ré­szére. Jelentékeny módosítás az eddigi jogszabályokkal szemben az ls, hogy a jövőben a szociális biztosítást rész­ben a szövetkezetek viselik, mégpe­dig a munkaegység díjazására fordí­tott összeg 11,2 százalékával járul­nak hozzá az állam nyújtotta segít­séghez. A szövetkezeti tagok szociá­lis biztosítási járulékot nem fizetnek. Ezen módosítások következtében szükségessé vált a Szociális Biztosí­tás Állami Hivatalának 33/1962 szá­mú hirdetményét (megjelent a Tör­vénytárban) megváltoztatni, amelyet a szövetkezeti parasztság szociális biz­tosításáról szóló törvény végrehajtása ügyében tettek közzé. A változáso­kat a Törvénytár 57/1964 számú hir­detménye tartalmazza. A szövetkezeti tagok szociális biz­tosítására vonatkozó rendelkezések helyes és egyöntetű végrehajtása cél­jából az Állami Szociális Biztosítási Hivatal, a Mező-, Erdő- és Vízgazda­sági Minisztérium és az Egészségügyi Minisztérium együttes irányelveket adtak ki, melyek a nemzeti bizottsá­gok részére kiadott utasítások gyűj­teményének 1964. évi 9. számú ré­szében 15. szám alatt találhatók meg. A Nemzetgyűlés idei 26. ülésén a szövetkezeti parasztság szociális biz­tosítására vonatkozó további jelenté­keny törvényjavaslatot tárgyalt. Az előterjesztett javaslat szerint a ma­gasabb szinten gazdálkodó EFSZ tag­jainak nyugdíjbiztosítása ugyanazon elvek szerint rendezendő, mint álta­lában a más alkalmazottaknál. A nők öregségi járadékának kor­határa az új rendelkezés szerint 60 évről 53—57 évre száll le. Ez, vala­mint a gyermek 3 éves korig való felneveléséhez szükséges 3 év beszá­mítása a nyugdíj alapjául szolgáló időbe azt jelenti, hogy a jövő évben egyszerre 12 000 nő szerez öregségi nyugdíjigényt. Köztársaságunkban jelenleg 930 000 szövetkezeti tag van biztosítva. A költségek 760 millió koronát tesz­nek ki, s a volt parasztgazdák szociá­lis nyugdíjával együtt több mint egy milliárd koronát. Szövetkezeti pa­rasztságunk szociális biztosítása a világ legfejlettebb államainak színvo­nalát is eléri. PÁND ]., az SZNT pénzUgyi osztályának dolgozója KOMMENTÁRUNK:" Merre tart szarvasmarha-tenyésztésünk ? A VI. szövetkezeti kongresszus ha­tározata értelmében mezőgazdasági termelésünk legfontosabb ágának az állattenyésztést, ezen belül a szarvas­marha-tenyésztést kell tekinteni. Mi­ért tulajdonítunk ennek ekkora jelen­tőséget? A magyarázat: A tej, a szarvasmar­lia-tenyésztés egyik terméke, minden­napi élelmünk. De nemcsak azért. A világpiacon, főként azonban Nyu­gat-Európában rohamosan nő az utób­bi Időben a marhahús Iránti érdeklő­dés. Nálunk is fokozódott a marha­húsfogyasztás. A marhahús egészség­ügyi szempotből is megfelelőbb táplá­lék, mint a sertéshús. Nézzük csak, mi a helyzet a szarvasmarha-tenyésztés terén ha­zánkban. Sajnos, le kell szögezni, hogy bár a szarvasmarha-tenyésztést előtérbe helyezzük, e téren bizonyos fokú hanyatlás állt be. A szarvasmar­ha-állomány évről évre kisebbre zsu­gorodik. Tavaly óta például ötven­ezerrel csökkent, s jelenleg kétmil­liónál kevesebb szarvasmarhát tar­tunk. Miivel okolható meg ez a hanyat­lás? Mint ismeretes, a szarvasmarha­állomány nagy része beteg. A beteg állatok eltávolítása szükséges, ám ez­zel csökken az állomány Sok helyen túlságosan radikálisan végezték a be­teg állatok kiselejtezését. Mondani sem kell, hogy ez az eljárás helyte­len. Ha nem akarjuk, hogy szarvas­marha-tenyésztésünk továbbra is rosz­szabbodjon — ezt pedig nyilván sen­ki sem akarja —, elejét kell venni az állomány további csökkenésének. A szövetkezetekben a továbbte­nyésztésre alkalmatlan kevéshozamú teheneket általában arra használták ki, hogy teljesítsék szerződéses fel­vásárlási tervüket, ahelyett, hogy fo­kozott figyelemmel és gondoskodás­sal biztosítottak volna elegendő fia­tal vágóállatot. A szarvasmarha-tenyésztés helyze­tét nálunk kétségkívül még egy má­sik tényező ls befolyásolja. A szocia­lista mezőgazdasági üzemek megala­kításával egy Időben — jobb megol­dás híján — a gazdák jószágának a felvásárlásával, illetve összpontosítá­sával oldottuk meg az állattenyésztés kérdését. Válogatni nem volt miből, azt vontuk be a közösbe, ami volt. Ezzel persze a szövetkezetek közös állattenyésztésében mindenféle fajta szarvasmarhát összpontosítottunk, csak éppen jó haszonállat nagyon ke­vés volt közte. Ennek hagyatéka töb­bek között a betegségek nagy elter­jedése. Ez még nem lett volna baj, hiszen minden kezdet nehéz. Nagyobb baj azonban, hogy a szövetkezeti gazdál­kodás fennállásának tizenöt éve alatt a legtöbb helyen vajmi keveset törőd­tek a kevés hasznú egyedek eltávolí­tásával és jó haszonállatok beállítá­sával. Természetesen ennek maguk a szövetkezetek és a közellátás vallotta kárát. Azt szokták mondani, ami késik, nem múlik. Nincs ls szándékunkban pálcát törni szarvasmarha-tenyészté­sünk fölött. Amit eddig nem tettünk meg, a jövőben pótolhatjuk. A lényeg az, hogy megakadályozzuk a hanyat­lást, és emeljük szarvasmarha-te­nyésztésünk színvonalát. Módunkban áíl, valószínűleg minden mezőgazda­sági dolgozó belátja, hogy a társadal­mi szükséglet is ezt kívánja. Szándékosan hagytunk utoljára egy fontos tényezőt, amely talán a leg­nagyobb mértékben befolyásolja a szarvasmarha-tenyésztést, nemcsak nálunk, hanem általában a világ bármely részén. Ez a tényező a ta­karmány. Egy kis pesszimizmussal azt ls mondhatnánk, hogy e téren mező­gazdasági üzemeinkben kritikus a helyzet. Az elmúlt években és az utóbbi időben a takarmányhiány fé­kezte legnagyobb mértékben a szarvasmarha-tenyésztést. Valóban kri­tikus eszerint a helyzet? E feltevés­re egyöntetű nemmel kell válaszol­nunk. Állításunkat alátámaszthatnánk számtalan mezőgazdasági üzem példá­jával, amelyek önellátók takarmány­ból. Ezen az úton kell, hogy haladjon a jövőben valamennyi mezőgazdasági üzem. PALÁGYI LAJOS Harm a t szár adáskor Szokatlanul hűvös nyári reggeí. Hideg harmatcseppek villannak az aranysárgára érett búzakalászokon. A rendvágók ennek ellenére szapo-. rán vágják a gabonát. Vass Gyurka, a Potný Kesov-1 szö­vetkezet kombájnvezetője kicsit bosszankodik is, hogy csak később kezdheti a munkát. — Ezért ne idegeskedj — próbál­ja vigasztalni a segédkombájnos. — Legfeljebb lerövidítjük az ebédszü^ netet és behozzuk a lemaradást.., Gyurka körüljárja gépét, megvizs­gálja a cséplő'szerkezetet és kissé megkönnyebbülten gyűjt cigarettád ra, — Hát Ide hallgass, Misi — szól társához. — Csakugyan azt hiszed, azért bosszankodtam, mert a har­mat miatt későbben kezdhetjük a munkát? Dehogyis ezért. Hanem teg­nap az agronómus vacsora után a szememre vetette, hogy sok szem marad a kicsépelt kalászokban. Most azért néztem meg a cséplő­szerkezetet. De semmi rendellenes-: séget sem fedeztem fel... Tovább nem folytatta, mert fel­kapaszkodott a kormánykerékhez, beindította a motort és néhány mé­teres próbajártatás után Ismét le­állította. A segédkombájnossal egye­temben a gépen keresztüljutó szalr mát vizsgálgatta. — Hát valami igaza van az ag­ronőmusnak — szólt egykedvűen Misihez. — Fogj meg csak egy ma­rék szalmát s meglátod, maradt még a kalászokban. A kombájnos felnyitotta a szer^ számosládát és egy kulccsal a ke­zében újra a cséplőszerkezethez lé­pett. Közben — eltelt, vagy egy ne­gyedóra — a nap sugarai mind me­legebben hevítettek, gyorsan felszip­pantották a fekvő rendekre telepe­dett harmatcseppeket. Az egyre erő­södő szél messzire sodorta a vesz­teglő kombájn motorjának ütemes zúgását, — Nna, komám — adta kl a ve zényszót most aztán igazán in­dulunk. Mindketten elfoglalták helyüket az önarató-cséplőgépen és megkezd-, ték a munkát. Nézegettem a hátra^ hagyott szalmát, egy szem kevés, de ennyit sem találtam a kiesé-, pelt kalászokban. A tábla másik szélén traktorvon tatású szalmaprés dolgozott. Szapo­rodtak a bálák, melyek ügyesen a parcella szélén elkezdett formás ka­zalba kerültek. Mikor a negyedik forduló után a kombájnosok másod­szor ürítették kí a megtelt gabona^ tartályt, megkockáztattam a kér-, dést: — Milyen teljesítményt értek el az előző napon? — Be sem merem vallani — vá­laszolja Vass Gyurka. — Még öt hektár termését sem Juttathattuk magtárba. Ám igaz, száznyolcvan mázsát így is kicsépeltünk ... Gyurka szótlanul feképiiél ha­gyott. Nincs most idő a diskurálás­ra, ennél sokkal időszerűbb a ga­bonabetakarítás. A Jól szervezett munkának megvan a gyümölcse. A kombájnos becslése szerint har­mincöt mázsa gabonát fizet egy-egy hektár. Búzából valóban kiváló ered-, mény. , A határ. egyéb' részén is dolgoz­nak. Kapálják a cukorrépát, s az embermagasságú kukoricásokból pe­dig csak a színes fejkendők lát­szanak kl. A gépi aratás megszer­vezése igen sok erőt mentesít az aratás fárasztó, nehéz munkájától. Néhány ember lézeng csak a határ­ban, de ennek ellenére gyors ütem-, ben folyik Poľný Kesov határában a gabonabetakarítás. Minél kisebb veszteséggel dolgoznak a kombáj­nosok, annál • nagyobb lesz a pré­mium. SZOMBATH 'AMBRUS r^ifi. ll .' .Ü. Ui ( ll l»i .i Jl l ti t' i ! ..„!«||>WM» fáradságot nem kímélve akár 'éjt íf nappallá téve szorgoskodnak a térj més megmentéséért. Mellékelt képeink ls azt bizonyíi* fák, hogy mezőgazdasági dolgozóinib, részéről szorgalomban nincs hiány, Felső képünkön a Nánai Allamt Gazi daság úfmafori részlegén Gombos Já* nos traktoros és Budai Lajos segédi munkás árpából az utolsó hektárokt ról vágják a termést. Napt teljesítméi nyük több, mint 18 hektár. A mási4 kép ugyancsak a Nánai Állami Gazi daságban készült. A párkányi részi legen már befejezték az árpa csép/á lését. A maghordó traktoroknak bőséi gesen akadt dolguk, hogy a szórta* lista munkaversenyben dolgozó bájnosok munkáját ne hátráltassák felesleges várakozással. Így is történt, hogy a raktár előtt jó hány percet vesztegeltek a kodó traktorosok, -"WWfcWIW "JAVÍ » üzenete A búzamezők Dél-Szlovákiában kasza alá érett a kalász. Rendvágó gépek és trakto­rok ezrei szorgoskodnak a gabona­földeken, hogy mielőbb és veszteség nélkül kerüljön raktárba a megter­mett gabona. A szélben ringó kalá­szok mintha üzennének a föld mű­velőinek, gyertek, óvjatok meg ben­nünket a természeti csapásoktól, gyűjtsétek magtárba a kenyérnekva-. lót. A parasztember nem kéreti magát. Minden percet kihasználva vigyázza az életet adó mindennapit. Az időjá­rás ugyan nem túlságosan kedvez a gabonabetakarításnak, de ők időt és Ü] SZÖ 4 * 1964. július a.

Next

/
Thumbnails
Contents