Új Szó, 1964. július (17. évfolyam, 181-211.szám)

1964-07-09 / 188. szám, csütörtök

A szövetkezeti parasztság társadalombiztosításának újabb szabáiyai Módosult a parasztság társadalombiztosításáról szóló eddig érvényestörvény és végrehajtási utasítás. A 32/1962 számfi törvény, mely szövetkezeti parasztságunk szociális biztosítására vonatkozott, jelentékenyen megjavította a szövetkezeti tagok szociális helyzetét. A további fejlődés azonban azt mutatja, hogy néhány intézkedést, melynek rendelíetése az volt, hogy emelje és állandósítsa a mezőgazdálkodás fiatal és szakképzett dolgozóinak létszámát, tovább kell fejleszteni. Egyben meg kellett változtatni azokat a rendelkezéseket, melyek a fejlődés folyamán elvaultak. E szükséges módosítások valósulnak meg az 56/1964 számú törvényben. Ezek a változások főleg a következőkben nyilvánulnak meg: Azok a feltételek, melyek meghatározzák, hogy a szövetkezet mikor minősíthető magasabb szinten gazdálkodó szövetkezetnek, az eddigi törvény szerint nem elég rugalmasak. Ezért az új törvény felhatalmazza a kormányt, hogy állapítsa meg azokat a feltételeket, amelyek alapján a kerületi nemzeti bizottságok az egyes szövetkezeteket magasabb szinten gazdálkodó szövetkezetnek minősíthetik. Az új törvény a szakkáderek és szakképzett munkások taglétszámának emelését és állandósítását akarja biztosítani. E célból az állami járulékok, a betegségi segély, (táppénz) és a családtag ápolására folyósítandó segélyek a magasabb szinten gazdálkodó szövetkezetek tagjait illetik meg. A többi szövetkezetben azoknak a tagoknak jár táppénz és a családtag ápolására folyósítandó segély, akik: a) a szövetkezetbe lépés előtt munkaviszonyban voltak, a nyugdíjbiztosítási szabályzat szerint legalább annyi időt töltöttek érvényes munkaviszonyban, amennyi elegendő a rokkantsági igény megszerzéséhez és eddigi munkaviszonyuk megszűnte után Iegkésőb három hónapon belül beléptek vagy belépnek a szövetkezetbe; b) szak- vagy főiskolát végeztek, feltéve, hogy a szövetkezetben képzettségünknek megfelelő munkát végeznek; c) sikeresen befejezték a tanonciskolát. Egyéb betegsegélyezési járulékok minden más szövetkezet tagjait egyformán illetik meg. Az új törvény jelentékeny változást hozott a szülési és ez alatt a pénzbeli segélyezés kérdésében is. A szülési-szabadságot éppen úgy, niint más munkaviszonyban dolgozó nőknél, 17 hétről 22 hétre hosszabbították meg és ezen idő alatt a munkadíj helyett anyasági segély jár. A pénzbeli anyasági segély ugyanannyi mint a munkaviszonyban dolgozó nőknél: mégpedig a szülési szabadság megkezdésétől számított első 18 héten át az átlagos napi munkadíj 75—90 százaléka, aszerint, mennyi ideig dolgozott megszakítás nélkül ugyanazon szövetkezetnél. Ez a pénzbeli segély azonban a napi 16 koronánál kevesebb nem lehet. A 19. héttől kezdődőleg a napi átlag a munkabérnek 40—60 százaléka, de 11 koronánál nein lehet kevesebb. A pénzbeli anyasági segély 26 hétre jár, ha a szövetkezeti dolgozó magányos családfenntartó és létfenntartását kizárólag csak munkájával biztosítja. Annak a szövetkezetben dolgozó nőnek, akinek két vagy több gyermeke születik, a pénzbeli anyasági segély folyósítása 35 hét tartamára jár. A szövetkezet köteles a szülési szabadság után az anyának munka alól való felmentését engedélyezni addig, míg gyermeke el nem éri az egyéves kort. Annak a szövetkezeti dolgozó nőnek is jár szülési szabadság, esetleg A teplicei kerületi vízgazdálkodási központ dolgozói a Nový Dvút mellett Ohfíban egy úszó permetező berendezés prototípusának próbáit végezték. Felvételünkön a próbaüzemeltetés egy mozzanata. P. Pícha felvétele — CTK meghosszabbított szülési szabadság, akinek egyébként nincsen igénye pénzbeli anyasági segélyre. Az öj törvény előnyösen rendezi a szövetkezeti tagok családi pótlékát ls, ugyanolyan feltételek mellett és ugyanolyan mértékben, mint az egyéb munkaviszonyban levő dolgozóknál. A szövetkezeti tagok nyugdíjigényének emelését célozza a törvénynek az a módosítása, hogy az eddigi nyugdíjfokozati csoportokat két további fokozattal egészítették ki, mégpedig 500 és 560 koronával. Ezekbe a fokozatokba azok sorolhatók, akik jó, hatékony munkájukért magasabb munkadíjat kaptak. Továbbá 650 koronás fokozatot állapítottak meg a szakképzett és vezető dolgozók részére. Jelentékeny módosítás az eddigi jogszabályokkal szemben az ls, hogy a jövőben a szociális biztosítást részben a szövetkezetek viselik, mégpedig a munkaegység díjazására fordított összeg 11,2 százalékával járulnak hozzá az állam nyújtotta segítséghez. A szövetkezeti tagok szociális biztosítási járulékot nem fizetnek. Ezen módosítások következtében szükségessé vált a Szociális Biztosítás Állami Hivatalának 33/1962 számú hirdetményét (megjelent a Törvénytárban) megváltoztatni, amelyet a szövetkezeti parasztság szociális biztosításáról szóló törvény végrehajtása ügyében tettek közzé. A változásokat a Törvénytár 57/1964 számú hirdetménye tartalmazza. A szövetkezeti tagok szociális biztosítására vonatkozó rendelkezések helyes és egyöntetű végrehajtása céljából az Állami Szociális Biztosítási Hivatal, a Mező-, Erdő- és Vízgazdasági Minisztérium és az Egészségügyi Minisztérium együttes irányelveket adtak ki, melyek a nemzeti bizottságok részére kiadott utasítások gyűjteményének 1964. évi 9. számú részében 15. szám alatt találhatók meg. A Nemzetgyűlés idei 26. ülésén a szövetkezeti parasztság szociális biztosítására vonatkozó további jelentékeny törvényjavaslatot tárgyalt. Az előterjesztett javaslat szerint a magasabb szinten gazdálkodó EFSZ tagjainak nyugdíjbiztosítása ugyanazon elvek szerint rendezendő, mint általában a más alkalmazottaknál. A nők öregségi járadékának korhatára az új rendelkezés szerint 60 évről 53—57 évre száll le. Ez, valamint a gyermek 3 éves korig való felneveléséhez szükséges 3 év beszámítása a nyugdíj alapjául szolgáló időbe azt jelenti, hogy a jövő évben egyszerre 12 000 nő szerez öregségi nyugdíjigényt. Köztársaságunkban jelenleg 930 000 szövetkezeti tag van biztosítva. A költségek 760 millió koronát tesznek ki, s a volt parasztgazdák szociális nyugdíjával együtt több mint egy milliárd koronát. Szövetkezeti parasztságunk szociális biztosítása a világ legfejlettebb államainak színvonalát is eléri. PÁND ]., az SZNT pénzUgyi osztályának dolgozója KOMMENTÁRUNK:" Merre tart szarvasmarha-tenyésztésünk ? A VI. szövetkezeti kongresszus határozata értelmében mezőgazdasági termelésünk legfontosabb ágának az állattenyésztést, ezen belül a szarvasmarha-tenyésztést kell tekinteni. Miért tulajdonítunk ennek ekkora jelentőséget? A magyarázat: A tej, a szarvasmarlia-tenyésztés egyik terméke, mindennapi élelmünk. De nemcsak azért. A világpiacon, főként azonban Nyugat-Európában rohamosan nő az utóbbi Időben a marhahús Iránti érdeklődés. Nálunk is fokozódott a marhahúsfogyasztás. A marhahús egészségügyi szempotből is megfelelőbb táplálék, mint a sertéshús. Nézzük csak, mi a helyzet a szarvasmarha-tenyésztés terén hazánkban. Sajnos, le kell szögezni, hogy bár a szarvasmarha-tenyésztést előtérbe helyezzük, e téren bizonyos fokú hanyatlás állt be. A szarvasmarha-állomány évről évre kisebbre zsugorodik. Tavaly óta például ötvenezerrel csökkent, s jelenleg kétmilliónál kevesebb szarvasmarhát tartunk. Miivel okolható meg ez a hanyatlás? Mint ismeretes, a szarvasmarhaállomány nagy része beteg. A beteg állatok eltávolítása szükséges, ám ezzel csökken az állomány Sok helyen túlságosan radikálisan végezték a beteg állatok kiselejtezését. Mondani sem kell, hogy ez az eljárás helytelen. Ha nem akarjuk, hogy szarvasmarha-tenyésztésünk továbbra is roszszabbodjon — ezt pedig nyilván senki sem akarja —, elejét kell venni az állomány további csökkenésének. A szövetkezetekben a továbbtenyésztésre alkalmatlan kevéshozamú teheneket általában arra használták ki, hogy teljesítsék szerződéses felvásárlási tervüket, ahelyett, hogy fokozott figyelemmel és gondoskodással biztosítottak volna elegendő fiatal vágóállatot. A szarvasmarha-tenyésztés helyzetét nálunk kétségkívül még egy másik tényező ls befolyásolja. A szocialista mezőgazdasági üzemek megalakításával egy Időben — jobb megoldás híján — a gazdák jószágának a felvásárlásával, illetve összpontosításával oldottuk meg az állattenyésztés kérdését. Válogatni nem volt miből, azt vontuk be a közösbe, ami volt. Ezzel persze a szövetkezetek közös állattenyésztésében mindenféle fajta szarvasmarhát összpontosítottunk, csak éppen jó haszonállat nagyon kevés volt közte. Ennek hagyatéka többek között a betegségek nagy elterjedése. Ez még nem lett volna baj, hiszen minden kezdet nehéz. Nagyobb baj azonban, hogy a szövetkezeti gazdálkodás fennállásának tizenöt éve alatt a legtöbb helyen vajmi keveset törődtek a kevés hasznú egyedek eltávolításával és jó haszonállatok beállításával. Természetesen ennek maguk a szövetkezetek és a közellátás vallotta kárát. Azt szokták mondani, ami késik, nem múlik. Nincs ls szándékunkban pálcát törni szarvasmarha-tenyésztésünk fölött. Amit eddig nem tettünk meg, a jövőben pótolhatjuk. A lényeg az, hogy megakadályozzuk a hanyatlást, és emeljük szarvasmarha-tenyésztésünk színvonalát. Módunkban áíl, valószínűleg minden mezőgazdasági dolgozó belátja, hogy a társadalmi szükséglet is ezt kívánja. Szándékosan hagytunk utoljára egy fontos tényezőt, amely talán a legnagyobb mértékben befolyásolja a szarvasmarha-tenyésztést, nemcsak nálunk, hanem általában a világ bármely részén. Ez a tényező a takarmány. Egy kis pesszimizmussal azt ls mondhatnánk, hogy e téren mezőgazdasági üzemeinkben kritikus a helyzet. Az elmúlt években és az utóbbi időben a takarmányhiány fékezte legnagyobb mértékben a szarvasmarha-tenyésztést. Valóban kritikus eszerint a helyzet? E feltevésre egyöntetű nemmel kell válaszolnunk. Állításunkat alátámaszthatnánk számtalan mezőgazdasági üzem példájával, amelyek önellátók takarmányból. Ezen az úton kell, hogy haladjon a jövőben valamennyi mezőgazdasági üzem. PALÁGYI LAJOS Harm a t szár adáskor Szokatlanul hűvös nyári reggeí. Hideg harmatcseppek villannak az aranysárgára érett búzakalászokon. A rendvágók ennek ellenére szapo-. rán vágják a gabonát. Vass Gyurka, a Potný Kesov-1 szövetkezet kombájnvezetője kicsit bosszankodik is, hogy csak később kezdheti a munkát. — Ezért ne idegeskedj — próbálja vigasztalni a segédkombájnos. — Legfeljebb lerövidítjük az ebédszü^ netet és behozzuk a lemaradást.., Gyurka körüljárja gépét, megvizsgálja a cséplő'szerkezetet és kissé megkönnyebbülten gyűjt cigarettád ra, — Hát Ide hallgass, Misi — szól társához. — Csakugyan azt hiszed, azért bosszankodtam, mert a harmat miatt későbben kezdhetjük a munkát? Dehogyis ezért. Hanem tegnap az agronómus vacsora után a szememre vetette, hogy sok szem marad a kicsépelt kalászokban. Most azért néztem meg a cséplőszerkezetet. De semmi rendellenes-: séget sem fedeztem fel... Tovább nem folytatta, mert felkapaszkodott a kormánykerékhez, beindította a motort és néhány méteres próbajártatás után Ismét leállította. A segédkombájnossal egyetemben a gépen keresztüljutó szalr mát vizsgálgatta. — Hát valami igaza van az agronőmusnak — szólt egykedvűen Misihez. — Fogj meg csak egy marék szalmát s meglátod, maradt még a kalászokban. A kombájnos felnyitotta a szer^ számosládát és egy kulccsal a kezében újra a cséplőszerkezethez lépett. Közben — eltelt, vagy egy negyedóra — a nap sugarai mind melegebben hevítettek, gyorsan felszippantották a fekvő rendekre telepedett harmatcseppeket. Az egyre erősödő szél messzire sodorta a veszteglő kombájn motorjának ütemes zúgását, — Nna, komám — adta kl a ve zényszót most aztán igazán indulunk. Mindketten elfoglalták helyüket az önarató-cséplőgépen és megkezd-, ték a munkát. Nézegettem a hátra^ hagyott szalmát, egy szem kevés, de ennyit sem találtam a kiesé-, pelt kalászokban. A tábla másik szélén traktorvon tatású szalmaprés dolgozott. Szaporodtak a bálák, melyek ügyesen a parcella szélén elkezdett formás kazalba kerültek. Mikor a negyedik forduló után a kombájnosok másodszor ürítették kí a megtelt gabona^ tartályt, megkockáztattam a kér-, dést: — Milyen teljesítményt értek el az előző napon? — Be sem merem vallani — válaszolja Vass Gyurka. — Még öt hektár termését sem Juttathattuk magtárba. Ám igaz, száznyolcvan mázsát így is kicsépeltünk ... Gyurka szótlanul feképiiél hagyott. Nincs most idő a diskurálásra, ennél sokkal időszerűbb a gabonabetakarítás. A Jól szervezett munkának megvan a gyümölcse. A kombájnos becslése szerint harmincöt mázsa gabonát fizet egy-egy hektár. Búzából valóban kiváló ered-, mény. , A határ. egyéb' részén is dolgoznak. Kapálják a cukorrépát, s az embermagasságú kukoricásokból pedig csak a színes fejkendők látszanak kl. A gépi aratás megszervezése igen sok erőt mentesít az aratás fárasztó, nehéz munkájától. Néhány ember lézeng csak a határban, de ennek ellenére gyors ütem-, ben folyik Poľný Kesov határában a gabonabetakarítás. Minél kisebb veszteséggel dolgoznak a kombájnosok, annál • nagyobb lesz a prémium. SZOMBATH 'AMBRUS r^ifi. ll

.'

.Ü.

Ui

(

ll

l»i

.i

Jl

l

ti

t'

i ! ..„!«||>WM» fáradságot nem kímélve akár 'éjt íf nappallá téve szorgoskodnak a térj més megmentéséért. Mellékelt képeink ls azt bizonyíi* fák, hogy mezőgazdasági dolgozóinib, részéről szorgalomban nincs hiány, Felső képünkön a Nánai Allamt Gazi daság úfmafori részlegén Gombos Já* nos traktoros és Budai Lajos segédi munkás árpából az utolsó hektárokt ról vágják a termést. Napt teljesítméi nyük több, mint 18 hektár. A mási4 kép ugyancsak a Nánai Állami Gazi daságban készült. A párkányi részi legen már befejezték az árpa csép/á lését. A maghordó traktoroknak bőséi gesen akadt dolguk, hogy a szórta* lista munkaversenyben dolgozó bájnosok munkáját ne hátráltassák felesleges várakozással. Így is történt, hogy a raktár előtt jó hány percet vesztegeltek a kodó traktorosok, -"WWfcWIW "JAVÍ » üzenete A búzamezők Dél-Szlovákiában kasza alá érett a kalász. Rendvágó gépek és traktorok ezrei szorgoskodnak a gabonaföldeken, hogy mielőbb és veszteség nélkül kerüljön raktárba a megtermett gabona. A szélben ringó kalászok mintha üzennének a föld művelőinek, gyertek, óvjatok meg bennünket a természeti csapásoktól, gyűjtsétek magtárba a kenyérnekva-. lót. A parasztember nem kéreti magát. Minden percet kihasználva vigyázza az életet adó mindennapit. Az időjárás ugyan nem túlságosan kedvez a gabonabetakarításnak, de ők időt és Ü] SZÖ 4 * 1964. július a.