Új Szó, 1964. július (17. évfolyam, 181-211.szám)

1964-07-08 / 187. szám, szerda

Világ proletárjai, egyesüljetek ! SKANDINAVIABAN IS MEGGYŐZŐDTÜNK békepolitikánk helyességéről Hruscsov beszéde skandináviai látogatásáról SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONT! B1Z0TTSÁ6ÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 19B4. július 8. szerda • 30 fillér • XVII. évf., 187. szám v Az Ustrava és a Frýdek-Místek közötti Staíicében újabb modern bányát létesítenek. Építését 1962-ben kezdték meg, és 1969-ben sor kerül az első fejtésre. Képünkön az egyik fúrótorony szerelését láthatjuk. (CTK — V. Svorčík felvétele) GÉPIPARUNK JÖVŐJE Elsősorban a népgazdaságilag legfontosabb gépipari ágazatokat fejlesztjük A fejlesztés Irányzatának megvaló­sításával ezek a legfontosabb ipar­ágak biztosítják majd a külkereske­delmi gépforgalom mintegy 80 szá­zalékát. A legfontosabb üzemek termelési cikk-listáját már az 1966—1970-es idő­szakra is kidolgozták. Ez a körül­mény lehetővé teszi, hogy a vállala­tok már előre biztosíthassák a szük­séges nyersanyagot és félkészárut. A legkiválóbb gépipari szakemberek éppen ebben a tervezési módban lát­ják a csehszlovák gépipar továbbfej­lesztésének lehetőségeit. A jövőben a legutóbbi párthatáro­zatok értelmében — elsősorban nem új üzemet építünk, hanem a már meglevő gyárakat kell korszerűsíte­nünk. Iparunk még ebben az évben is túlságosan sokféle terméket állít elő. Ez jelentős mértékben gátolja a so­rozatgyártás megkezdését — mondot­ta a miniszterhelyettes. Nyilatkozata befejező részében Lo­kajíček elvtárs kijelentette: „A hely­zet mély elemzésével láttunk hozzá a gépipar új koncepciójának kidolgo­zásához. Hogy az elképzeléseket va­lóra is tudjuk váltani, elősorban a távlati tervezés módszereit kell még tökéletesebbé tennünk". (CTK) MOSZKVA, 1964. JÚLIUS 7. (TASZSZ) — HRUSCSOV SZOVJET KORMÁNYFŐ KEDDEN A MOSZK­VAI TELEVÍZIÓBAN BESZÉDET MONDOTT A SKANDINÁV ÁLLA­MOKBAN TETT HIVATALOS LÁTO­GATÁSÁRÓL. Dániában, Svédországban és Norvé­giában hasznos megbeszéléseket foly­tattunk — mondotta. E megbeszélések lehetővé tették, hogy jobban megis­merjük egymás állásponját. Márpedig mindenki tudja, hogy ha jobban is­merjük egymást, akkor az országok közötti kapcsolatok is szilárdabban, a kölcsönös megértés és együttmű­ködés szellemében alakulnak. Skandináviában mindenütt szívélyes vendégszeretettel fogadtak bennünket. Hruscsov rámutatott arra, hogy a skandináv államok népeinek a Szov­jetunió iránt érzett barátsága élénken megnyilvánult látogatása folyamán. A skandináv országokban járva közvetlenül érezhettük, milyen mély törekvés hatja át a dánokat, svédeket és a norvégokat a béke fenntartására, Észak-Európa békeövezetté való vál­toztatására. Az említett országokban folytatott megbeszélések közös főszempontja volt a béke fenntartásának, az új világháború megakadályozásának kér­dése. A skandináv államok vezetőivel folytatott tárgyalások során érintet­tünk néhány olyan politikai és ideoló­giai kérdést is, — mutatott rá a to­vábbiakban a szovjet kormányfő — amelyekben nézeteink eltérnek egy­mástól. Ebben az összefüggésben Hruscsov hangsúlyozta, hogy állami látogatás­ról volt szó, és államközi kapcso­latok körébe vágó kérdéseket vitattak meg. A Szovjetunió szilárdan a más ál­lamok belügyeibe való be nem avat­kozás elvéhez tartja magát — jelen­tette ki a továbbiakban. — Abból in­dulunk ki, hogy minden népnek ma­gának kell meghatároznia, milyen tár­sadalmi rendszert tart a legmegfele­lőbbnek a maga számára. Természete­sen nem állt szándékunkban, hogy a megbeszélések során kommunistává tegyük a dán, a svéd és a norvég kormány élén álló szociáldeínokratá­kat. Ök viszont megértették, hogy ők sem tudnának bennünket kommunistá­kat, hogy úgymondjam, szociáldemo­krata hitre téríteni. A szociáldemokrata pártokkal való kapcsolatok kérdéséről szólva Hrus­csov ismét kijelentette: „Kommunista pártunk a munkásosztálynak, a mun­kásosztály minden osztagának és tö­megszervezetének egységéért száll síkra. Ez az egység rendkívül fontos a dolgozók életbevágó jogaiért, a bé­kéért és a társadalmi haladásért foly­tatott harcban. A békeharcban egyesí­teni kell a kommunisták, a szociálde­mokraták, minden jóakaratú ember erőfeszítéseit". Hruscsov kijelentette, hogy komoly hozzájárulás a béke megszilárdításá­hoz a dán és a norvég kormánynak az az állásfoglalása, hogy nem enged elhelyezni nukleáris fegyvert országa területén és nem hajlandó részt ven­ni a NATO sokoldalú nukleáris had­erejében. A szovjet kormányfő megállapítot­ta, hogy a békés együttélés elvét mind általánosabban a különböző tár­sadalmi rendszerű államok közötti kapcsolatok reális alapjaként ismerik el. A skandináv országokban állandó­an hangsúlyozták, milyen nagy szol­gálatot tesz a Szovjetunió a béke meg­szilárdítása és a nemzetközi biztonság ügyének. Mi a magunk részéről kijelentettük és most újra leszögezzük, hogy a Szov­jetunió és a skandináv államok között kialakult kapcsolatok a békés együtt­élés elvének gyakorlati megnyilvánu­lását jelentik. Hruscsov elmondta, hogy a dán, a svéd és a norvég kormány és üzleti körök részéről nagy érdeklődést ta­pasztalt a Szovjetunióval való gazda­sági együttműködés és kereskedelem további fejlesztése iránt. A gazdasági kapcsolatok bővítésére nagy lehetősé­geink vannak — tette hozzá. — Van mit szállítanunk a skandináv orszŕŇ gokba és ezek az országok is egésa sor olyan árucikkel rendelkeznek^ amelyek bennünket érdekelnek. — Magától értetődik, hogy mindért gazdasági, kereskedelmi kapcsolat kölcsönös előnyökön alapszik. Skan« dináviában járva felhívtuk az ottani üzleti körök figyelmét arra, hogy a Szovjetunió képes kielégíteni ipari és egyéb felszerelésekre, iparcikkekra vonatkozó nagyszabású megrendelése­ket is. A dán és a svéd mezőgazdaság ered­ményeiről szerzett benyomásairól szólva Hruscsov kijelentette: — A skandináv államokban tett körutam szemléltetően alátámasztotta, mennyi­re helyes pártunk központi bizottsá­gának a mezőgazdaság belterjessé tételére és a műtrágyagyártás nagy­arányú fokozására kitűzött irányvo­nala". A skandináv sajtó — folytatta —* többször" megállapította, milyen bará­ti fogadtatásban részesültünk, kiemel­te, hogy látogatásunk a Szovjetunió külpolitikájának sikere, az északi or­szágok népei részéről a szovjet nép iránt érzett megbecsülés további bizo­nyítéka. Sok más ország lapjai is ezt írták. Hruscsov megállapította, hogy a dán, a svéd és a norvég kormánnyal a kérdések széles köréről folytak tár­gyalások és megbeszélések. Ezeket az eszmecseréket az őszinteség és a tár­gyilagosság légköre jellemezte. Norvégia és Dánia vezetőivel folyta­tott megbeszéléseink során természe­tesen őszintén kifejezésre juttattuk felfogásunka a NATO-ról, azt a néze­tünket, hogy a NATO-ban való részvé­tel nagy terheket ró Dánia és Norvé­gia népeire. Nyíltan kijelentettük, hogy a szóban forgó országok népei­nek biztonságát leginkább a semle­gességi politika biztosítaná. Hruscsov elmondta, hogy a tárgya­lások során kifejtette a német béke­szerződés kérdésére vonatkozó szov­jet álláspontot is. Kijelentettük — mondotta —, hogy (Folytatás a 3. oldalon) Az első gabona építők napja tíszteltttél* PPPvIfPTPtt 3T OIGI'Í 19011 mántfD ™ ® " „A csehszlovák gépipar — különö­sen a KGST együttműködés megszilár­dulása óta egyre jelentősebb szerepet játszik a szocialista országok külke­reskedelmében" — mondta Miroslav Lokajíček, a nehézgépipari miniszter első helyettese a közelmúltban tett nyilatkozatában a hazai gépgyártás jövőjéről. Elmondotta, hogy jórészt tisztázódott már az egyes tagállamok gépiparának szerepe a KGST rendsze­rében. A Szovjetunióval kötött hosszú lejá­ratú gépszállítási egyezmény például lehetővé teszi a kőolajmotorok, a motoros mozdonyok, a trolibuszok és a vegyipari gépek gyártásának kon­centrálását. Ez jelentősen könnyíti a csehszlovák gépipar helyzetét mind a Szovjetunióval és a szocialista álla­mokkal kötött exportszerződések tel­jesítésében, mind a tőkés országok­ban folytatott külkereskedelemben. A legjobb szakemberekkel folytatott tanácskozások eredményeként a jövő­ben a népgazdaságilag legfontosabb gépipari ágazatok fejlesztésére vetjük a fősúlyt. A szakemberek elsősorban a kazán- és öntödei berendezések, a vegyipari gépek, a kompresszorok, a szerszámgépek, a közlekedési esz­közök és a hűtőberendezések gyártását látják legelőnyösebbnek. Kohászaink sikere Ä podbrezovai Sverma Vasművek dolgozói is kiváló munkát végeztek az év első hat hónapjában. A félévi mérlegből kiderült, hogy július else­jéig 8600 tonna acélt sikerült előál­lítaniuk terven felül. A kiváló telje­sítményt a felszabadulási munkaver­seny keretében érték el a dolgozók. A Szlovák Nemzeti Felkelés 20. év­fordulója tiszteletére elhatározták, hogy minden fontosabb gazdasági mutatóban túlteljesítik a tervet. Saját üdülőben a Vasmű építőinek gyermekei Ä napokban adták át rendeltetésé­nek Košice mellett Zlatá Idkán a Ke­let-szlovákiai Vasmű üdülőtáborát. A 18 hónap alatt felépült modern két­emeletes épület jelenleg a Vasmű dol­gozóinak gyermekeit látja vendégül. A festői környezetben később kohá­szok, hengerészek és a Vasmű több! dolgozója piheni ki fáradalmait, Megérkezett az első 1200 mázsa idei gahona-szállítmány a komáromi felvásárló vállalat raktárába a dunn­radványi, a Zelený Háj-i, és a komá­romi szövetkezetből. Az őgyallai szö­vetkezet tegnap további 500 mázsa árpát szállított. Az idén három nap­pal korábban kezdték a gabona felvá­sárlását, mint tavaly. Eredményes félév a Szovjet Hadsereg Gépgyárban Az év első felének végére értünk. Ilyenkor minden üzemben számba ve­szik, milyen eredménnyel zárták az első félévet. A Kelet-Szlovákiai Gép­gyárak košicei üzemében sikeres voit ez az időszak, 101,7 százalékra tel­jesítették a félévi tervet. A június nehéz próbára tette a gépgyár dolgozóit. A havi terv telje­sítésén kívül be kellet hozniuk az év elején keletkezett lemaradást. Si­került, és a második negyedévi tervet 102,9 százalékra teljesítették. A Szovjet Hadsereg Gépgyár ter­mékeinek jelentős részét exportra gyártja. A Szovjetunió megrendelé­seit júniusban csaknem 130 száza­lékra, a második negyedév alatt 116,4, az egész első félévben 102 százalék­ra teljesítették. -ik. A szocialista munkabrigádok a verseny élén A košicei Mélyépítő Vállalat 3-as részlegének minden munkaszakaszán értékes felajánlásokkal készülnek az építők napja megünneplésére. Több helyről már a vállalások tel­jesítéséről érkeznek hírek. A Kelet­szlovákiai Vasmű vízművének építésé­nél a dolgozók június 29-1 ötezer ko­rona értékű munkával túlteljesítették első félévi tervüket. Jozef Legáth épí­tésvezető és Saloka mester kollektí­vája vállalta, hogy nyolc szűrőberen­dezést és két tartályt július 11-ig pró­baüzembe helyeznek. A javítóműhely munkaközössége, amely Karol Kožuch vezetésével a Vasmű tisztító berendezésének építé­sénél dolgozik, ötezer korona anyag­megtakarításra tett felajánlást. Emel­lett versenyeznek a szocialista mun­kabrigád címért, biztosítják a határ­időket és a munkák jó minőségét. A Kosov—Baksa-i víztároló építésé­nél dolgozó Juraj Marcin kollektívája az első félév végéig hatvanezer koro­na értékű többletmunkát végzett. Az építők napja tiszteletére kibon­takozott mozgalom elterjedt a košicei Magasépítő Vállalat dolgozói között is, akik közel 850 ezer korona értékű felajánlással készülnek az ünnepre. Az elmúlt hónap végéig több mint 904 ezer korona értékű vállalást teljesí-. tettek. Ebben legnagyobb érdemük a szocialista munkabrigádoknak van^ melyek jelenleg a felszabadulás 20, évfordulója címért versenyeznek. Példás teljesítményért külön említ tést érdemel Václav Polach festőcsoi portja, Félix Frajt parkettozó kollek­tívája, Benko Pál kőműves —, Kanda Sándor szerelőgárdája, Imrich Jeseni ský panelkészítő csapata, Vladimír Klauc, Jozef Sakac, Ján Baláž, Franti­šek Beňo, Bartolomej Vaško, Štefan Klema, Július Pikla és mások kollek-: tívája. Ondrej Chromco építőcsoportja az építők napja tiszteletére vállalta, hogy munkatervüket tizenötezer koro-! nával túlteljesítik. Az utóbbi hónap­ban 23 ezer koronát teljesítettek és 138 százalékra teljesítették a munka­termelékenység tervét. Ny ári diákbrigádok Az idén Is sok fiatal tölti munká­val szünidejének egy részét. A főis­kolások főleg az építkezéseken, a kohóipar! üzemekben, bányákban, a középiskolások pedig a mezőgazda­ságban dolgoznak. A diákbrigádokat a CSISZ központi és kerületi bizott­ságai szervezik. A Kelet-szlovákiai Vasmű építkezésén júliusban 1100, augusztusban 1680 főiskolás dolgozik, közöttük 50 magyar diák. A széles nyomtávú vasút 100 brigádmunkást kért, pedig több volt a jelentkező. A három nemzetközi táborban teljes a létszám. Az európai, sőt amerikai és afrikai államokból is érkező fő­iskolások a Slopy tó meletti Zivohoš­ťon ifjúsági üdülőt, a napajedlai Fat­ra gyárban új csarnokot, az Alacsony­Tátrában pedig turlstaközpontot épí­tenek. A brigádmunka után alkalmuk lesz megtekinteni Prágát, Brnót és Bratislavát. Kellemesnek ígérkeznek a bratisla­vai és a budapesti főiskolák 90-tagú cserebrigádjai is. A magyar fiúk a Kelet-szlovákiai Vasműben, a lányok a Csorba-tói mezőgazdasági üzemben kapnak munkát, a mieink a miskolci, illetve a balatoni diáktáborokban se­gítenek magyar barátaiknak. A žac­léŕi ifjúsági állami gazdaságban 50 hazánkban tanuló külföldi diák dol­gozik. Szlovákiában több éves szünet után ismét megszervezték a gyü­mölcsszedő brigádokat. A fiatalok ré­széről nagy az érdeklődés az önkén­tes brigádmunka iránt. Az anyagiak is jól jönnek, szórakozásban sincs hiány. Kár, hogy a lányok és a kö­zépiskolások közül sokat vissza kel­lett utasítani, mert az üzemek nem jelentették be idejében igényeiket, pedig számukra is bőven akadna munka. -va A gútori szövetkezetben sikeresen végezték el a lucerna második kaszálá­sát is. A képen Seilinger Imre silókoinbájnnal takarítja be a takarmányt. (Sluka felvételül

Next

/
Thumbnails
Contents