Új Szó, 1964. július (17. évfolyam, 181-211.szám)

1964-07-06 / 186. szám, hétfő

/ • az ni seprűre var.. Lapunk a közelmúltban részletesen foglalkozott Košice néhány időszerű problémájával. A közérdekű kérdések mindenkot felkeltik a lakosság érleklődését. Különösen napjainkban, amikor az újonnan megválasztott képviseleti szervektől várják a hibák következetes megjavítását. A felvetett problémákról a Városi Nemzeti Bizottság Tanácsa is behatóan tárgyalt legutóbbi ülésén. Erről Gombos Pál elvtárs, a Városi Nemzeti Bizottság elnöke téjákoztatott bennünket. — Mindjárt bevezetőben a legégetőbb kérdésre — a köztisztaságra 'fogok kitérni. Ez érinti, nézetem szerint leginkább a lakosságot, ezzel kapcsolatban hangzik el a legtöbb bírálat Lehet, hogy sokan nem értenek majd egyet velem, de meg kell említenem a mentségül szolgáló okokat is: Az utolsó öt év alatt sok új városnegyed épült, a lakosság száma pedig több mint 30 000 fővel szaporodott. Ojonnan jött dolgozók települtek le a városban, s időközben igen sok lakáscsere is történt. Ez a hatalmas fejlődés, a gyors ütemű építkezés törvényszerűen nehézségeket, problémákat okoz, amelyeket nem könnyű rövid időn belül teljes és általános megelégedésre megoldani. Kétségtelen azonban, hogy a városrendezés és szépítés terén nagyon lemaradtunk a régi negyedek, épületek és utcák karbantartásában. A köztisztaság különösen sok kívánnivalót hagy maga után. Egyrészt azért, mert a műszaki szolgáltató vállalat még nem rendelkezik nagymértékben -a megnövekedett város igényeit kielégítő műszaki felszereléssel, másrészt az új települések gyors építése rendkívül nehezíti a rend, a tisztaság betartását. Igyekezetünket fékezik, sőt egyes esetekben lehetetlenné teszik azok az üzemek, amelyek gyakran nem veszik tudomásul a városi tanács rendre és tisztaságra vonatkozó intézkedéseit. E tekintetben a magasépítő vállalat, a műszaki építkezési vállalat, a távbeszélő állomás, a gáz- és vízművek, valamint a szénraktárak „járnak az élen". Bár már eddig ls számos Intézkedést tettünk, a jövőben még következetesebben kell hozzálátnunk a fogyatékosságok felszámolásához. Megbírságoljuk azokat a vállalatokat, amelyek nem tartják be a rendeleteket. Minden erőnkkel azon leszünk, hogy érvényt szerezzünk a városi tanács határozatainak. Lényegesen megváltoztattuk közbiztonsági hivatalunk munkaszervezését. Sok helyütt már áttértünk az éjszakai géptísztításra. A város belterületén bevezettük a két műszakot, a fizikai munkával végzett tisztítást és utcaseprést 58 körzetre osztottuk. Ojból „csatasorba" állítottuk a parkőröket. Terveket fogadtunk el, hogy minél előbb megvalósítsuk új lakónegyedeinkben a tereprendezést és zöldövezeteket létesítsünk. Azt akarjuk, hogy az egész város tiszta és rendezett legyen. Ez természetesen nem képzelhető el a lakosság támogatása és hozzájárulása nélkül. Az emberek túlnyomó többsége szereti a szépet, a rendet, az ápolt parkokat, a tiszta járdákat, de sajnos, még mindig akadnak olyanok, akik könnyelmű és felelőtlen viselkedéssel tönkreteszik a gondos munka és fáradság eredményét. A Vasmű építése, a város rohamos fejlődése magával hozza, hogy számos helyen javítani kell a hálózatot, ki kell cserélni a víz-, gáz- és villanyvezetéket, korszerűsíteni kell a telefonhálózatot. A berendezések már javarészt elavultak, nem felelnek meg a mai követelményeknek. A kivitelező vállalatok rendszertelenül, felületesen, gyakran kizárólag saját érdekük előtérbe helyezésével végzik az ezzel kapcsolatos feladatokat. Ezek a munkálatok, bár a városban történnek, nem tartoznak a városi tanács hatáskörébe, tehát kevés beleszólásuk van akár magába a munkába, akár az előforduló rendellenességek eltávolításába. Nézetem szerint minden műszaki tervet és elvégzendő feladatot a város költségvetésébe kellene beiktatni. Akkor egy szerv irányítaná és ellenőrizné a műszaki munkálaSegítik a mezőgazdaságot A Čierna nad Tisou-I átrakodópáiyaudvar szállító részlegének kommunistái taggyűlésükön kötelezettséget vállaltak, hogy a SZNF 20. évfordulója tiszteletére 500 brigádórát dolgoznak le valamelyik közeli szövetkezetben vagy állami gazdaságban. így a nagytárkányl EFSZ kérésére júniusban a részleg 48 dolgozója vett részt a here betakarításában. A szál lító részleg munkásai eddig 348 brigád órát dolgoztak le az EFSZ földjein. Ján Kunco tok elvégzését. Nem fordulhatna elő többé olyan kirívó eset, hogy egy és ugyanazon ntcát többször is felbontanak, burkolnak és végül befejezetlenül sorsára hagynak ... A felelőtlen munka egyik példája a Turista új irodahelyiségei. A város szivében levő utazási iroda helyiségeit úgy „korszerűsítették" (mégpedig komoly beruházási költséggel), hogy kiemeltek néhány tartóoszlopot. Ennek következtében most az egész épület beomlással fenyeget, a város legforgalmasabb helyén levő házat pedig fagerendákkal kellett alátámasztani... Egymást követően felújítjuk a vá-. ros műemlékeit. Minden igyekezetünkkel azon leszünk, hogy a vállalatokat és cégeket rábírjuk az üzlethelyiségek ízléses korszerűsítésére. Nagy súlyt vetünk az újonnan megválasztott Városi Nemzeti Bizottság mellett működő szakbizottságok szervezésére, ezek felelősségteljes munkájára és a legjobb szakemberekkel való rendszeres együttműködésükre. — Azt várjuk, hogy már rövidesen eredményt érünk el a jelenlegi hibák eltávolítása terén. Véleményünk: a köztisztaság betartása nemcsak a járdák és utak sepréséből, vagy a szemetes edények gyakori kiürítéséből áll. A belvárosban számos olyan épületet láthatunk, amelyben üzlethelyiséget tataroztak, tetőt javítottak. Teljesen érthetetlen, hogy a befejezett javítási munkálatok után végül csupán a fél, de újabban néha már csak a negyed épületet festik ki. Sok helyütt az évekkel ezelőtt felújított vagy rendbehozott házak még ma is magukon viselik az építkezés nyomait. Az elhanyagolt cégtáblák, a rozsdás redőnyök, a piszkos, poros kirakatok és bolthelyiségek nem válnak a város díszére. Külön fejezet a vendéglátóipar. Az egyre növekvő idegenforgalmat már távolról sem elégítik ki a város szállodái, éttermei és kávéházai. Nem kétséges, hogy elhamarkodott lépés volt idő előtt üzemen kívül helyezni a Slovan-szállót. Ha máig is működhet az épületben az elhanyagolt „talponálló", mivel indokolhatják az illetékesek, hogy idestova már egy évvel ezelőtt becsukták a kávéházat, valamint jó konyhájáról és kelet-szlovákiai ételkülönlegességeiről ismert éttermét? És ha már a szállodáknál tartunk, magyarázatra szorul az is, miért nem adják vissza eredeti rendeltetésének a pályaudvar közelében fekvő Palaceszállót, amelyben nehezen érthető okoknál fogva diákotthont létesítettek! A már két év óta üzemben levő tízemeletes Hutník-szálloda és az Interhotel kötelékébe létesült új Slovan-szálló környéke nem jó névjegye a város kulturális fejlettségének, sem az illetékes szervek munkájának. Fellelhető itt még az építkezés minden jele: a piszok, a szemét, de a gépesítésnek és a tereprendezésnek sajnos nyomát sem látni. Pedig itt van a város Idegenforgalmi központja. Sok és jogos bírálat érte az elmúlt Időszakban a Városi Nemzeti Bizottságot a külvárosból betelepített cigányszármazású polgárok elhelyezése miatt. Mindenki egyetért azzal, hogy a szocialista országban minden dolgozót egyaránt megilleti az egészséges, korszerű lakás. A régi, szegényes, peremnegyedek eltűntek, lakóikat el kell helyezni. Sajnos, Košicén hiba csúszott a gyakorlatba. A cigánycsaládokat betelepítették a belvárosba, több családot helyeztek el egy-egy épületben. Ezek magukkal hozták megszokott életmódjukat, szokásaikat, nem alkalmazkodnak a városi élet törvényeihez, a higiénia elemi előírásaihoz, nem tartják be a házirendet. A helytelen lakáskiutalás következtében továbbra ls csoportosan élnek azzal a különbséggel, hogy most már a város szívében. A jövőben ebben a kérdésben nagyon körültekintően és óvatosan kell eljárni. Minden esetben különkülön előzetesen kell megállapítani, dolgozik-e a család, járnak-e a gyermekek iskolába, alkalmazkodnak-e a tisztaság szabályaihoz, alávetik-e magukat a közérdekeknek. E szempontok legyenek döntők a cigánycsaládok további elhelyezését illetően. Választások után vagyunk. A közvélemény egyöntetűen azt reméli az újonnan megválasztott képviseleti szervektől, hogy ne féljenek feltárni a hibákat, rámutatni a fogyatékosságokra és tüstént orvosolják is a felszínre került hibákat. (ras—

tä) pl A „SZENT BETEGSEG" az efekiroenkefalográfia szemével A megszállottságot, ördöngösséget hosszú időkön át az isten büntetésének tartották, s a gonosz szellem közreműködését látták benne. Kevesen tudják, hogy „szent betegség" néven emlegetik már több mint két és fél évezrede azt az alattomos idegbetegséget, amelyről gyakorlatilag senki semmit sem tudott. A hagyomány azt hirdette, hogy a démon, amely megszállottságot vált ki áldozatában, az ember fejében székel. Ezt a feltevést bizonyítja az ókorból ránk maradt számos meglékelt koponya is. Igen — meglékelni a koponyát s mfnél nagyobb nyílást vágni rajta — ez volt az akkori „orvosok" szerint az egyedüli módszer, amellyel ki lehet űzni az ördögöt a szerencsétlen testéből. Azt, hogy az ilyen „sebészeti" beavatkozás közben az ördöggel együtt rendszerint az „operált" élete is eltávozott, talán nem ls kell hangsúlyozni. Időszámításunk előtt ötszáz évvel Hippokratész ógörög orvos a „szent betegségről" szóló művében (ez egyébként a legrégibb orvostudományi tanulmány az idegrohamokról) élesen elítéli a „morbus sacer" tudománytalan magyarázatát; az orvostudomány történetében első ízben nevezi tudoA tudósok többek között a vándorsáskán is tanulmányozzák az epilepszia keletkezésének okait. mányos né<ren epilepsziának, és idegbetegségnek minősíti. A gyógyászatban ez az első kísérlet a betegség materialista magyarázatára s egyúttal a haladó gondolkodás és a maradi nézetek között még ma is tartó küzdelem kezdetét jelenti. Az epilepsziás betegeket még a XV. században is elkülönítették a többi embertől, s arra hivatkoztak, hogy gyógyíthatatlan és ragályos betegségről van szó. Ezt bizonyítja többek között az epilepsziások számára berendezett egyik elszigetelt kolostori kórházrész is, amelyet 1495-ben az elszászi Rufachban alapítottak. Ma már ugyan senki sem hisz a megszállottságban, ámde az epilepsziás rohamban szenvedő ember láttán mégis önkéntelenül bizonyos borzalmat érzünk, s megdöbbent bennünket a titokzatos betegség. Mi az epilepszia? Az epilepszia keletkezésének' és okainak tanulmányozása szorosan összefügg a i idegrendszer megnyilvánulásairól szóló tanítás fejlődésével. A XVII—XIX. században René Descartes francia természettudós, Jiíí Procházka cseh fiziológus és orvos, Marshall Hall angol, neurológus és Brown-Séquard francia fiziológus állt az epilepszia keletkezésére és lefolyására vonatkozó helyes nézetek bölcsőjénél. Ma pedig a modern természettudomány az elektronika segítségével, az elektroenkefalográfia érzékeny grafikus kivizsgálási módszerével úgyszólván csodálatos eredményeket ér el ezen a téren, hisz milliomod voltnyi áramokat is tud mérni az agyszövetberi s á pályáikban mutatkozó változások elemzése alapján az agyműködés olyan állapotaira is képes következtetni, amilyen például az eszmélet elvesztése vagy zavara. AZ elektroenkefalográfia ugyan nem tudja olvasni gondolatainkat (nem is törekszik erre), viszont teljes pontossággal megállapítja^ hogy alszunk-e vagy ébren vagyunk, hógy álmunk felületes-e vagy mély. Az elektroenkefalogramrnból a tapasztalt fiziológus nemcsak a nyilvánvaló epileptikus rohamot olvassa le, hanem az olyan jelentéktelen zavarokat is felfedi, amelyek külsőleg egyáltalán nem nyilvánulnak meg. Mit tudunk ma az epilepsziáról, népiesen nyavalyatörésről? Az eszmélet hirtelen elvesztésével, merev- és rángógörcsökkel, nyelvharapással, esetleg bevizeléssel járó, néhány percig tartó rosszullétről van szó. Mély alvás és az eszméletlenség tartamára vonatkozó emlékezéskiesés követi. A beteg egyes esetekben előre megérzi a rohamot. E nagy, eszméletvesztéssel járó rohamokon kívül vannak másodperces tudatszűkülettel járó állapotok is, az ún. kis rohamok. Az epilepsziát fejsérülés, fertőzéses vagy toxikus eredetű agyi betegség, daganat, élősdi, bizonyos körülmények között környéki eredetű tartós izgalom okozhatja. Szerepet játszik a kórkép kialakításában az epilepsziás rohamok iránti hajlam is. Különösen jelentős ebből a szempontból a szülők alkoholizmusa. Az epilepsziás rohamok leggyakrabban a 14—17 éves korban kezdődnek. A „szent betegség" nevet azért nyerte, mert van olyan alakja is, amelyben a betegnek látási és hallási hallucináció! vannak. Az ezeket elbeszélő betegről régebben azt gondolták, hogy földöntúli hatalmak kinyilatkoztatásait, illetve üzeneteit közli embertársaival. A tudomány lépésről lépésre, nagy kitartással haladt előre az idegrohamok okainak kivizsgálásánál. Az enkefalográfia felfedezésével és alkalmazásával teljesen megdöntötte a lelki tevékenységre vonatkozó tudománytalan, idealista elméleteket s egyúttal az epilepszia lényegére vonatkozó helytelen magyarázatot is. Bonckés alatt az epilepszia A „szent betegség" materialista magyarázatánál jelentős szerepet játszottak a modern cseh fiziológiai iskola eddigi eredményei is; ez év májusában az iskola megalapítóját, Zdenék Servít professzort a Klement Gottwald Államdíjjal tüntették ki. Servlt professzor rendkívül érdekes munkájáról sokat lehetne írni. Fő munkaterülete a rohamokkal járó idegbetegségek okainak és keletkezésének tanulmányozása. Egyik különleges módszere a fejlődési szempont rendszeres figyelembevétele a kísérleti kutatómunkában. Servít prqfeszszor egyik legközelebbi munkatársaj Jirí Machek kandidátus így magyarázza ezt a módszert: „Amikor kísérletet végzünk egy állaton, az állatot elsősorban be kell sorolnunk a filogenetikus, vagyis fejlődésvonalba s közben tudatosítanunk kell, miben különbözik ez az állat az embertől. Ez az elv egyébként általános-érvényű a kísérleti állatokkal végzett minden munkánál, ha az eredményeket az orvostudományban is alkalmazni akarjuk. Fejlődési szempontból tehát arra törekszünk, hogy megállapítsuk: milyen mértékben lehet átvinni a kísérlet eredményeit az emberre, ami természetesen nem történhet gépiesen. Amit a kísérletező mondjuk a patkányon megállapít, annak nem kell szükségszerűen érvényesnek lennie az emberre is. Servít professzor még finomabbá tette ezt a módszert: bizonyos kísérleteket végez egyidejűleg több állatfajon s közben szem előtt tartja a fejlődésvonalban elfoglalt helyzetüket. Ily módon kitűnik, milyen mértékben lehet kritikailag alkalmazni az eredményeket a gyakorlati orvostudományban." Milyen eredményeket ért el Servít professzor a rohamokkal járó idegbetegségek okainak és keletkezésének tanulmányozásánál? Feltételezi, hogy az epilepszia kialakulását az idegszövetben bekövetkező kémiai változások okozzák, de persze számol azzal is, hogy gyakran mechanikai okok váltják ki (például az agy sérülése). Ezt ä nézetet bizonyítja többek között az a tény, hogy a gyermekkoruktól teljesen egészséges emberek gyakran csak súlyos baleset után kapTengerimalac előkészítése narkózisra a koponya jelnyitása előtt. Ez a rágcsáló is egyike azoknak a kísérleti állatoknak, amelyek lépésről lépésre elvezetik a kutatókat az idegbetegségek megismeréséhez. nak epilepsziás rohamokat, miután agyszövetük megsérült. Ilyen eset fordulhat elő például autóbaleseteknél, de epilepszia lehet a következménye a szüléssel együtt járó traumának is, A csecsemő feje a szülőutakon való áthaladás közben össze van szorítva. Az újszülött agyszövetének akár parányi megsérülése is később epilepsziás rohamokban nyilvánulhat meg. Hasonló a helyzet a gyulladásos agybetegségben szenvedett pácienseknél is. Egyszóval: az agy bármilyen sérülése epilepsziát válthat ki. A vándorsáska leplezi le a titkot? A Csehszlovák Tudományos Akadémia Fiziológiai Intézetében már évek' óta foglalkoznak az Idegszövet legalapvetőbb mechanizmusainak vizsgálatával. E célra a lehető legegyszerűbb szervezeteket használják; többek' között vándorsáskán végzik megfigyeléseiket: kipreparálják agyidegdúcait s aztán mérik elektromos feszültségét. Vagy a kecskebékát kuráré nyílméreggel megölik, koponyájának felnyításá után néhány másodpercen belül a mű,-^ tőasztalul szolgáló plexiüveghasábra visznek egy darabkát az agyszövetéből s ezen végzik rendkívül érzékeny kísérleteiket. Hihetetlenül hangzik, de mindez az ember idegrohamainak megismerését és a rettegett epilepszia el« leni eszköz felkutatását szolgálja. Az állatok agyszöveteit rákapcsol* ják az elektroenkefalográfra. Fényleni kezdenek az oszcilloszkópok zöld szemei, és táncolnak rajtuk a mért feszültségek görbéi; az utóbbiak alakját aztán összehasonlítják az epilepx sziás beteg elektroenkefalográfiai feljegyzésének végtelen szalagjával és értékelést végeznek. Sok ezer, száz* ezer feljegyzés, laboratóriumi jegyzőr könyv, bejegyzés gyűlt már össze az intézetben. Céljuk: felfedni az összefüggést az ember epilepsziája és a lepkék, svábbogarak, rákok, békák, gyíkok, egerek és macskák agyideg,dúciainak elektromos feszültsége között. Servít professzor munkaközösségö már efldig ls alapos munkát végzett az ördöggel összefüggésbe hozott betegség okainak felderítése terén. Az epilepsziások számára kiépített országos tanácsadó szolgálat, amelyet Servít professzor már 15 évvel ezelőtt szervezni kezdett, közvetlen összefüggésben van az egész kollektíva tudorná* nyos-kutató munkájával; olyan rendszer ez, amely az egyes kóros esetek alapos megfigyelése révén a legjobbak közé tartozik a világon. Ezen a téren is nagy érdemeket szerzett Ser,vít professzor, a szerény ember éS kiváló tudós. Zdenék Servít államdíjas professzor és MUDr. ]. Holubár docens a Károly Egyetem orvosi karának Fiz

iológiai Intézetében. 1964. július 7. * ŰJ SZÓ 3 i