Új Szó, 1964. július (17. évfolyam, 181-211.szám)

1964-07-31 / 211. szám, péntek

EGY LEVÉL NYOMÁN Magának szabott törvényt Nézzük meg először, ki irta a levelet • Döntés a tagok tudta nélkül • Egy kommunista így nem cselekedhet • Hogy a kecske is jóllakjon, de a káposzta is megmaradjon „Alulírott Varga Mihály, a deáki szövetkezet ellenőrző bizottságának elnöke tanácsért fordulok a tisztelt szerkesztőséghez" — kezdődik a levél. A továbbiakban aztán elmondja, hogy Juraj Horák, szövetkezetük volt elnöke (jelenleg a falusi pártszervezet elnöke) még az év elején önkényesen kimért magának fél hektár földet a szövetkezet vagyonából. Az ellenőrző bizottság az esetet már több ízben jelentette a szövetkezet vezetőségének, foglalkozott vele a helyi nemzeti bizottság és a falusi pártszervezet is. Valamenynyien elítélték Horák cselekedetét, csupán az érdemleges közbelépés hiányzik a mai napig. A falu népe pedig egyre jobban zúgolódik. Akadnak olyanok is, akik már csak keserű lemondással legyintenek: kár a gőzért, akinek isten a barátja, könnyen ndvüziil. Vegyük hát közelebbről szemügyre a dolgot. A galantai járási pártbizottságon tudnak az esetről. Helytelenítik, kommunistához méltatlan cselekedetnek tartják Horák eljárását. Vravko elvtárs a járási pártbizottság titkára szerint a deáki falusi pártszervezet feladatul kapta, hogy mielőbb tisztázza az ügyet. Tanácsolta, hogy bővebb felvilágosításért forduljunk Csimma Ferenchez, a deáki HNB elnökéhez. A községházán találkoztunk. Amikor elmondtam jövetelem célját, így válaszolt: — Lássuk csak, ki írta a levelet. Amikor megmondtam, csak bólogatott, aztán így folytatta: — Nem minden arany, ami fénylik. Varga Mihálynak is vannak hibái. Persze erről nem írt. Szerintem valamennyiünk bűne, hogy ő került az ellenőrző bizottság élére. A szövetkezeti tagok azonban annak idején nagyon akarták... — Talán nem írt igazat? — próbálkozunk a kérdéssel. — Ezt nem mondhatnám. Kár volt azonban ezt a dolgot ennyire felfújni. Róla is meg lehetne egyet-mást írni. No de ezt most hagyjuk. Inkább beszéljünk Horák esetérői. Az elnök szavai egészen az ötvenes évek elejéig nyúlnak vissza. Ekkor alakult meg náluk a szövetkezet. Juraj Horák elsők között lépett a kö zösbe. Huzamosabb ideig agronómuskodott, majd négy esztendeig volt elnök. Csimma elvtárs szerint jó elnök volt. Az ő idejében nagy utat tett meg a szövetkezet. Kemény kézzel tartotta a gyeplőt. Esetenként talán túlzásba is vitte a dolgot. Ez pedig nem mindenkinek tetszett. Az első komolyabb ellentét 1960 nyarán kezdődött az elnök és a tagok között. A járásban rosszul álltak a gabona-beadással. Ekkor a járás vezetői tanácskozásra hívták össze a szövetkezetek elnökeit, a pártszervezetek és a helyi nemzeti bizottságok funkcionáriusait. Arról volt szó, hogy a jobban gazdálkodó szövetkezetek adhatnának terven" felül is gabonát, hogy megmentsék a járás becsületét. Ezen a gyűlésen Juraj Horák egy vagon gabonát ajánlott fel terven leiül anélkül, hogy ezt megbeszélte volna a tagokkal. Kétségtelen, ő jót akart, csak éppen azt felejtette el, hogy a szövetkezet nem csupán az övé, hanem valamennyiüké, és egy ilyen fontos kérdésben a tagok véleményét is illett volna kikérni. Hangsúlyozom, jót akart, de utólagosan, amikor a tagok is tudomást szereztek a dologról, az elnök ellen fordullak. Úgy magyarázták a dolgot, hogy Juraj Horák eladta a tagok gabonáját. Ezért is nem kaphatnak a munkaegységekre annyit, amennyit terveztek. Ezt követte nemsokára a másik melléfogás. A járás juraj Horákot harmadmagával egyéves mezőgazdasági iskolára küldte. Sajnos, ez újból. a tagok akarata és tudta ellenére történt. Erre aztán azt mondták: Ha egyszer így áll a dolog, legyen igaza a járásnak. Horák akár vissza se jöjjön. Megleszünk nélküle is. A tanfolyam elvégzése után azonban mégiscsak visszatért. Ekkorra már a tagok is félretették a haragot. Ügy gondolták, jól jön a tanult szakember. Ha nem is lesz elnök, legyen agronónius. Horák azonban nem felejtett ilyen könnyen. Az iskola után még magasabb lóra szállt. Egyszer aztán, mikor senki sem várta, kitört belőle az indulat. Az egyik vezetőségi ülésen megtagadta, hogy magyarul is beszámoljon a jelenlevőknek, holott ez nem jelentett volna számára különösebb megerőltetést. Csúnya vita, huzavona keletkezett ebből. A pártbizottság azonban közbelépett. Felelősségre vonta a nem kommunistához méltó viselkedéséért Horákot. A történtek után Horák maga kérte, hogy távozhasson a szövetkezetből. Elhatározását — Csimma Ferenc szerint — azzal indokolta, hogy a történtek után már úgysem lenne nyugta a szövetkezetben. Sem a kommunistáknak, sem pedig a HNB vezetőinek nem volt kifogásuk Horák döntése ellen. A szövetkezeti tagok többsége is ezt mondta: Ha menni akar, hadd menjen. Juraj Horák így került a vágselylyei meliorációs szövetkezethez. A deáki szövetkezet tagsága azonban figyelembe vette a szövetkezetük érdekében kifejtett hasznos tevékenységét, hogy a felesége is a közösben dolgozik, ezért úgy döntött: Egy esztendeig meghagyják neki a háztáji földet. Letelt az esztendő, Horák azonban újból kérte a fél hektár földet. Követelését azzal indokolta, hogy annak idején olyan területet is átengedett a szövetkezetnek (gyümölcsöst), amelyet megtarthatott volna magának. Kérvényét MartrnCek elvtárs, a szövetkezet akkori elnöke kapta kézhez. Ügy gondolta, nem érdemes Horákkal ujjat húzni, inkább kedvezően intézi el kérelmét. Nyomban pecsétes Írást küldött a HŇB tanácsának, amelyben javasolta, hogy Juraj Horák az idén is megkaphassa a fél hektárt. Amikor a tanácsülésen ez a pont is szóba került, juraj Gemeri — aki tagja a szövetkezet vezetőségének — szót kért. Kijelentette, hogy a szövetkezet vezetőségének nincs tudomása arról, amit az elnök ír. Ha pedig mégis jóváhagynák a fél hektár kimérését, ebből csak baj származna. Milyen jogon mérhetnének Horáknak fél hektárt, amikor nem dolgozik a szövetkezetben, sőt a felesége is otthagyta a közöst, mivel egy bizonyos ügyben nem az ő szájaíze szerint döntöttek. A felszólalás alapján a HNB tanácsa az ügyet tárgytalannak minősítette ós tudatta a szövetkezet elnökével, hogy amennyiben továbbra is ragaszkodik előbbi álláspontjához, ezt jóváhagyás végett terjessze a vezetőség-, illetve taggyűlés elé. Erre azonban a mai napig sem került sor, ellenben Juraj Horak se szó, se beszéd kimferetett magának fél hektárt a szövetkezet vagyonából. A dolog azonban nem sokáig maradt titokban. Egyik alkalommal Csimma elvtárs kérdőre vonta. Horák azt válaszolta, hogy neki jár a fél hektár. És ezt a járáson mondták. Ha nagyon akarja, írást is hoz róla akár a járási pártbizottságtól, akár a járási mezőgazdasági igazgatóságról. Neki mindegy. Persze erre a mai napig sem került sor. Nem is kerülhetett, mivel a szövetkezei vagyonával nein a járás, hanem mindenekelőtt a tagok, illetve választott szervük, a vezetőség rendelkezik. Száz szónak is egy a vége, igazság az, hogy Juraj Horák magának szabott törvényt. Varga Mihályék azonban nem hunytak szemet a történlek fölött. Több ízben figyelmeztették a szövetkezet vezetőségét: Tegyen lépéseket az ügyben, köfönben furcsán alakulhat a helvzet. A faiuban szép számmá! 'aknak olyanok, akik annak idején aláírták a belépési nyilatkozatot, de eztán idegenben kerestek munka l, töbosegüknek azonDan a felesége még ma is a közösben dolgozik, ám a szövetkeze, házirendjének értelmében mégsem jogosultak háztáji földre. Ez ellen nem is szóltak mindaddig, amíg Horák fel nem borította a rendet. Most már ok is azt mondták: ha Horáknak jár a féi hektár, nekik akkor kétszeresen is jár, mivel nekik legalább a feleségeik a közösben dolgoznak. Hetekkel ezelőtt a pártbizottság újból napirendre tűzte az ügyet. Határozatot is hoztak, amelynek értelmében a féi hektárt terméssel együtt vissza kell származtatni a szövetkezetnek. Ellenben a szövetkezet azért a bizonyos gyümölcsösért 14 évre visszamenőleg köteles megfizetni a haszonbért. Továbbá hivatalos árén a kérdéses összegnek megfelelően Horáknak a szövetkezet szemes terményt adjon. Időközben megérkezett a járási pártbizottság instruktora is. Amikor megtudta, miről beszélgetünk, kijelentette: „Mi majd elintézzük úgy, hogy a kecske is jóllakjon, a káposzta is megmaradjon." Ha így gondolják, az előbbi határozat nagyon is megfelel a célnak. Helyes az, hogy juraj Horákot „megszabadítják" a jogtalanul, erőszakkai eltulajdonított fél hektártól, az eilen sincs kifogásunk, hogy amennyiben Horák követelése jogos, azt a szövetkezet megtérítse. Ahhoz azonban senkinek sincs joga, hogy a bériét fejében Horák számára szemes terményt követeljen a szövetkezettől. ÉS még egy dolgot. Juraj Horák kommunista. Cselekedete azonban nem méltó kommunistához. Ezt a deáki pártbizottságnak is figyelembe kellett volna vennie. Persze nem olyan egyszerű dolog, amikor éppen az elnök az, aki saját érdekeinek hajhászása közben felrúgott törvényt, emberséget. Nem vitatjuk, hogy a bérletet illetően jogos-e vagy sem a követelése. Vannak megfelelő szerveink, amelyek a tények ismerete alapján megfelelő döntést hozhatnak. Hibáztatjuk azonban ezt, hogy Horák a maga esze után, önnönmagának szabott törvényt, és ezen a deáki pártbizottság csak úgy túliette magát. Tudomásul vették a dolgot, eztán újból a szövetkezet ellen fordították a határozat élét. Horák megalázta a szövetkezet vezetőit, hamis állításaival orránál fogva vezette a helyi nemzeti bizottságot, Indoklásaival a járásegyes vezetőire akarta hárítani a felelősséget és a pártbizottság mégsem vonta felelősségre úgy, ahogy azt ilyen esetben a kommunisták szokták. Pártunk mindenekelőtt becsületességet, őszinteséget, példaadást követei tagjaitól. Ilorák úgyszólván valamenynyi ellen vétett. Vagy talán becsületes dolog volt az, hogy amikor kibújt a szög a zsákból, másokra akarta hárítani a felelősséget? Önzetlenség volt az, amikor a szövetkezet vagyonából jogtalanul kihasította. a fél hektárt? Példát mutathat az olyan ember, aki magánk szab törvényt? Nem ártana, ha a deáki pártszervezet ilyen szemszögből is figyelembe venné a történteket. SZARKA ISTVÁN Ili filmet folytán egy gazdas m<>c6n=.:>hoz szegődik, aki öt au;ótii:ára hívja meg. A „haute volée"-ben t Jiak alőtt lehull a (atyol a? ún úri társadalom ..krémieiröl". E felismerésből azonban semmi haszna sincs az életben, mert e kiránduláson pmószerencsétlenség áldozata lesz. A másik olasz film, Vittorio de Sica alkotása AZ UTOLSÓ ÍTÉLET a fantasztikum és a valóság keveredésének furcsa ötvözete. Az egész történet elindítója: egy stentori hang szaéléseit egy szemfüles úiságírónő mennyei szózatként bejelenti a városban — Nápolyban —, hogy este hatkor bekövetkezik a világ vége. Nos, hogyan reagálnak a jámbor olaszok az utolsí ítéletre? Vannak, akik tisztára akarják mosni lelkiismeretü,, , „ , ,,,.«, ket, számot adnak becstelenségeikről, valt ki benne a törtenet pozitív ho- mások folytatják a

z „üzletet". TiszA iezajlott Cesztiváli események után változatos műsor jellemzi a bemutató mozikat. Részben a tesztiváli fiimeket Ismétlik, • másrészt üdítően könnyed alkotásokkal nyújtanak szórakozást a rekkenő nyári hőségben. Bevezetőül mindiárt megemlíthetilnlkét szovjet filmet. Művészi szivonalukat tekintve különböznek egymástól. Míg V. Dnrman vígjátékfilm ;e a GÓL BÜNTETÉSBŐL sablonos és vérszínűtlen történet, amelynek központjában Kukuskin, az üzérkedő sporthiéna áll, akinek viszleleplezi, Mihail Jersov érzelmes története, A SZERETET JOGÁN megragadta a nézőt és együttérzést sével. Az első filmben a gyenge forgatókönyv, az ötletszegény történet miatt olyan kiváló komikus sem-érvényesülhetett, mint a közismert és népszerű Mihail Pugovkin, Jersov filmje viszont nagy érvényesülési lehetőséget ad a megfilmesített Tolsztoj-trilógiából, tességes családapákról kiderül, hogy közönséges szoknyavadászok, feddhetetlen életű úriemberekről, hogy nagy csalók, szóval a társadalomban szerepet játszó valamennyi díszpolgárnak van egy kis bibije ... De Sica és forgatókönyvíró barátja, majd az Űj barázdát szánt az eke Cesare Zavattini filmjükkel amolyan ' rv K v> 1-* n 4-íi 11 í t n 11 n o nmí álCJOnf filmváltozatából ismert Jevgenyij Mat vejevnek és a most feltűnt Via Artmane színésznőnek. Matvejev alakítja Fedotov szakaszvezetőt, aki sebesülése után tíz nap szabadságot kap. Közben megismerkedik egy háromgyerekes elhagyott asszonnyal, aki egyegörbe tükröt állítottak a mai álszent polgári társadalom elé. Érdekessége és kuriozitása ellenére sem aratott olyan sikert Az utolsó ítélet, mint de Sica régebbi filmjei. Az esztéták párhuzamot vonnak e Csoda Milánóban és Az utolsó ítélet d ül küszködik' az "élettel."' Egymásba között. Míg az előbbinél a történet szeretnek, s a háború után Fedotov harmonikus egységet, embert feleme visszatér új családjához. A boldog házasélei néhány éve után az asszony ágynak dől és meghal. Ekkor jelentkezik az első férj és magáénak követeli gyermekeit, akik egészen Fedotov szívéhez nőttek. Itt kezdődik a konfliktus. Kit illetnek a gyerekek, kit illet az apai jog? A néző egyetért a rendezővel, amikor elmarasztalja a természetes jogait elvesztő apát, s a törvény holt betűje helyett az erkölcsi jogot juttatja győzelemre. A film bővelkedik lírai jelenetekben, például a gyerekek hozzászokása az új apához. Matvejev vonzó egyéniségével alakítja Fedotovot, Via Artmane pedig Szonya szerepében egy bájos, széplelkű asszonyt testesít meg lő kicsengését domborítja ki, a mostaninál joggal állapítják meg, hogy Az utolsó ítélet története apró epizódokra szakad, szétforgácsolódik, nincs meg az a központi gerinc, amely öszszetartaná és így tömörebbé tenné a film mondanivalóját. Az utolsó ítélet egyébként nagyon látványos film — kiváló színészek nemzetközi gárdája vonul fel benne Fernandeltől kezdve Paolo Stoppáig, Sylvana Manganóig és Anouk Aiméeig. Az említetteken kívül még egy átlagos nívójú, sablonos történetű filmet láthatunk. Konrád Petzold NDKfilmje MOST ÉS HALÁLOM ÓRÁJÁN Az olasz filmgyártást is két film f«V poszton álló náci Mfeoképviseli a héten. Mindkettő közös vonása a társadalmi fonákságok leleplezése. Dino Risi filmjében az ÜNNEPI KIRÁNDULÁSBAN egy fiatal főiskolás szemével látjuk a feltáruló társadalmi visszásságokat A vizsgára készülő diák a véletlen net. lompos leleplezésére törekvő újság;

1 írónő hajszáját ábrázolja. Persze „e holló a hollónak" alapon az ügyet eltussolják, a háborús bűnös közéleti személyiség marad a helyén, az újságírónő pedig rejtélyes körülmények között gyilkosság áldozata lesz. Szokványos eszközök, szokványos törtéGazdag kulturális élet Lengyelországban Júliusban a lengyel művészek több di körútjára, amelynek során néhány gére komponált. Lutoslawskinak ebkülföldi művészkőrúton vesznek részt, hetet töltenek Mexikóban és az Egye A poznani fiú-énekkar J. Kurczewski sült Államokban. A filharmonikusok vezetésével az NDK-ba utazik, a Slaszk turnéján S. VVovtowicz, W. Wilkomirdat- és táncegyüttes 19 hangversenyt ská és W. Kedra szólóművészek is ad a Szovjetunióban. Ugyancsak a fellépnek. A sziléziai filharmonikusok Szovjetunióban fog turnézni a lengyel esztrádegyüttes Mária Koterbskával ós Anna Germanovával. Wanda Wilkomirska hegedűművésznő Görögország- viszont A. Markovský vezényletével ban, az NSZK-ban és Hollandiában Franciaországban lépnek fel. Witold lép fel. Krzystof Sadowski zenekara Lutoslavvski lengyel zeneszerzőt Páa Mongol Népköztársaságban vendégszerepel. Még ez év végéig sor kerül a Varsó Nemzeti Filharmónia külföl- Henri Michaux francia költő szöveben az évben ez már a harmadik kitüntetése. Az elsőt Bécsben, a másodikat az USA-ban kapta. jóllehet á legtöbb varsói színházban nyári szünet van, az ismert Teatr Wspólczesny még mindig nyitva tartia kapuit a fővárosban üdülő külföldi vendégek kedvéért. A színház együttese ez idén kitüntetéssel tért haza a london Shakespeare-játékokról. Az együttes még ez idén több országba rizsban nemrég kitüntették Három látogat el, többek között Jugoszláviápoéma című szerzeményéért, amelyet ba és Bulgáriába is. ugyancsak külföldre készülnek: egy angliai zenei fesztiválon vesznek majd' részt. A krakkói filmharmonikusok A cserháti szövetkezetben befejezték az aratást. A gabona eladási tervét a komáromi járásban elsők között teljesítették. A szép sikerben legnagyobb érdemük a kombájnotoknak van. Levelezőnk felvételén Öl- meg a közönség számára vsczky szövetkezeti elnök a munkájukat ellenőrzi. Tölgyesi Attila felv. A lengyelek rendkívüli érdeklődést tanúsítanak mind a hazai, mind « külföldi irodalom iránt. Csak az elmúlt hónapban 386 új könyv került piacra. Ezek közül talán a legnagyobb érdeklődésre Zeromski két könyve, a Wyspianski antológia, Prus Krónikája és Staff verseskötete tart számot. A külföldi szerzők közül Achmatova versei, a jugoszláv elbeszélések antológiája, Feuchtwanger, Mayer, Feiblemann művei a legkeresettebbek. A Lengyel Írószövetség nemrég adta ki a vakok számára H. Sienkiewicz Trilógiáját. Az érdekesség kedvéért megjegyezzük, hogy ennek a műnek a súlya mintegy 40 kilogramm. Lengyelországnak ma 258 múzeuma van, amelyeknek zömét a második világháború után rendezték be. A felszabadulás után a kiállítások száma is ugrásszerűen növekedett, ma például évente — beleszámítva az egyes üzemekben rendezetteket is — mintegy 8000 kiállítás megrendezésére kerül sor. Az utóbbi időben Lengyelországban fellendült a régészet is. Jelenleg nagyobb méretű kutatások folynak Torunban, ahol különösen a XIII. századból tárnak fel értékes leleteket. Egyébként a toruni vár Európa legrégibb várainak egyike. A várat 1966-ban. a toruni béke aláírásának 500. évfordulója alkalmából nyitják ANDREJ SMOLINSKf 1984. július 31. * §J SZÓ 5