Új Szó, 1964. július (17. évfolyam, 181-211.szám)

1964-07-31 / 211. szám, péntek

EGY LEVÉL NYOMÁN Magának szabott törvényt Nézzük meg először, ki irta a levelet • Döntés a tagok tudta nélkül • Egy kommunista így nem cselekedhet • Hogy a kecske is jóllakjon, de a káposzta is megmaradjon „Alulírott Varga Mihály, a deáki szövetkezet ellenőrző bizottsá­gának elnöke tanácsért fordulok a tisztelt szerkesztőséghez" — kezdődik a levél. A továbbiakban aztán elmondja, hogy Juraj Ho­rák, szövetkezetük volt elnöke (jelenleg a falusi pártszervezet el­nöke) még az év elején önkényesen kimért magának fél hektár föl­det a szövetkezet vagyonából. Az ellenőrző bizottság az esetet már több ízben jelentette a szövetkezet vezetőségének, foglalkozott ve­le a helyi nemzeti bizottság és a falusi pártszervezet is. Valameny­nyien elítélték Horák cselekedetét, csupán az érdemleges közbe­lépés hiányzik a mai napig. A falu népe pedig egyre jobban zú­golódik. Akadnak olyanok is, akik már csak keserű lemondással legyintenek: kár a gőzért, akinek isten a barátja, könnyen ndvüziil. Vegyük hát közelebbről szemügyre a dolgot. A galantai járási pártbizottságon tudnak az esetről. Helytelenítik, kom­munistához méltatlan cselekedetnek tartják Horák eljárását. Vravko elv­társ a járási pártbizottság titkára szerint a deáki falusi pártszervezet feladatul kapta, hogy mielőbb tisztáz­za az ügyet. Tanácsolta, hogy bővebb felvilágosításért forduljunk Csimma Ferenchez, a deáki HNB elnökéhez. A községházán találkoztunk. Ami­kor elmondtam jövetelem célját, így válaszolt: — Lássuk csak, ki írta a levelet. Amikor megmondtam, csak bóloga­tott, aztán így folytatta: — Nem minden arany, ami fénylik. Varga Mihálynak is vannak hibái. Persze erről nem írt. Szerintem vala­mennyiünk bűne, hogy ő került az ellenőrző bizottság élére. A szövetke­zeti tagok azonban annak idején na­gyon akarták... — Talán nem írt igazat? — pró­bálkozunk a kérdéssel. — Ezt nem mondhatnám. Kár volt azonban ezt a dolgot ennyire fel­fújni. Róla is meg lehetne egyet-mást írni. No de ezt most hagyjuk. Inkább beszéljünk Horák esetérői. Az elnök szavai egészen az ötve­nes évek elejéig nyúlnak vissza. Ek­kor alakult meg náluk a szövetkezet. Juraj Horák elsők között lépett a kö zösbe. Huzamosabb ideig agronómus­kodott, majd négy esztendeig volt elnök. Csimma elvtárs szerint jó elnök volt. Az ő idejében nagy utat tett meg a szövetkezet. Kemény kézzel tartotta a gyeplőt. Esetenként talán túlzásba is vitte a dolgot. Ez pedig nem min­denkinek tetszett. Az első komolyabb ellentét 1960 nyarán kezdődött az elnök és a ta­gok között. A járásban rosszul áll­tak a gabona-beadással. Ekkor a já­rás vezetői tanácskozásra hívták össze a szövetkezetek elnökeit, a pártszervezetek és a helyi nemzeti bizottságok funkcionáriusait. Arról volt szó, hogy a jobban gazdálkodó szövetkezetek adhatnának terven" fe­lül is gabonát, hogy megmentsék a járás becsületét. Ezen a gyűlésen Juraj Horák egy vagon gabonát aján­lott fel terven leiül anélkül, hogy ezt megbeszélte volna a tagokkal. Két­ségtelen, ő jót akart, csak éppen azt felejtette el, hogy a szövetkezet nem csupán az övé, hanem valamennyiüké, és egy ilyen fontos kérdésben a ta­gok véleményét is illett volna ki­kérni. Hangsúlyozom, jót akart, de utólagosan, amikor a tagok is tudo­mást szereztek a dologról, az elnök ellen fordullak. Úgy magyarázták a dolgot, hogy Juraj Horák eladta a ta­gok gabonáját. Ezért is nem kap­hatnak a munkaegységekre annyit, amennyit terveztek. Ezt követte nemsokára a másik melléfogás. A járás juraj Horákot harmadmagával egyéves mezőgazda­sági iskolára küldte. Sajnos, ez új­ból. a tagok akarata és tudta elle­nére történt. Erre aztán azt mondták: Ha egyszer így áll a dolog, legyen igaza a járásnak. Horák akár vissza se jöjjön. Megleszünk nélküle is. A tanfolyam elvégzése után azon­ban mégiscsak visszatért. Ekkorra már a tagok is félretették a hara­got. Ügy gondolták, jól jön a ta­nult szakember. Ha nem is lesz elnök, legyen agronónius. Horák azonban nem felejtett ilyen könnyen. Az iskola után még magasabb lóra szállt. Egyszer aztán, mikor senki sem várta, kitört belőle az indulat. Az egyik vezetőségi ülé­sen megtagadta, hogy magyarul is beszámoljon a jelenlevőknek, holott ez nem jelentett volna számára kü­lönösebb megerőltetést. Csúnya vita, huzavona keletkezett ebből. A pártbizottság azonban köz­belépett. Felelősségre vonta a nem kommunistához méltó viselkedéséért Horákot. A történtek után Horák maga kér­te, hogy távozhasson a szövetkezet­ből. Elhatározását — Csimma Ferenc szerint — azzal indokolta, hogy a történtek után már úgysem lenne nyugta a szövetkezetben. Sem a kommunistáknak, sem pedig a HNB vezetőinek nem volt kifogásuk Horák döntése ellen. A szövetkezeti tagok többsége is ezt mondta: Ha menni akar, hadd menjen. Juraj Horák így került a vágsely­lyei meliorációs szövetkezethez. A deáki szövetkezet tagsága azonban figyelembe vette a szövetkezetük ér­dekében kifejtett hasznos tevékeny­ségét, hogy a felesége is a közösben dolgozik, ezért úgy döntött: Egy esztendeig meghagyják neki a ház­táji földet. Letelt az esztendő, Horák azonban újból kérte a fél hektár földet. Kö­vetelését azzal indokolta, hogy annak idején olyan területet is átengedett a szövetkezetnek (gyümölcsöst), ame­lyet megtarthatott volna magának. Kérvényét MartrnCek elvtárs, a szö­vetkezet akkori elnöke kapta kézhez. Ügy gondolta, nem érdemes Horák­kal ujjat húzni, inkább kedvezően intézi el kérelmét. Nyomban pecsé­tes Írást küldött a HŇB tanácsának, amelyben javasolta, hogy Juraj Ho­rák az idén is megkaphassa a fél hektárt. Amikor a tanácsülésen ez a pont is szóba került, juraj Gemeri — aki tagja a szövetkezet vezetőségé­nek — szót kért. Kijelentette, hogy a szövetkezet vezetőségének nincs tudomása arról, amit az elnök ír. Ha pedig mégis jóváhagynák a fél hektár kimérését, ebből csak baj származ­na. Milyen jogon mérhetnének Horák­nak fél hektárt, amikor nem dol­gozik a szövetkezetben, sőt a fele­sége is otthagyta a közöst, mivel egy bizonyos ügyben nem az ő szájaíze szerint döntöttek. A felszólalás alapján a HNB taná­csa az ügyet tárgytalannak minősítet­te ós tudatta a szövetkezet elnöké­vel, hogy amennyiben továbbra is ragaszkodik előbbi álláspontjához, ezt jóváhagyás végett terjessze a ve­zetőség-, illetve taggyűlés elé. Erre azonban a mai napig sem ke­rült sor, ellenben Juraj Horak se szó, se beszéd kimferetett magának fél hek­tárt a szövetkezet vagyonából. A dolog azonban nem sokáig ma­radt titokban. Egyik alkalommal Csimma elvtárs kérdőre vonta. Horák azt válaszolta, hogy neki jár a fél hektár. És ezt a járáson mondták. Ha nagyon akarja, írást is hoz róla akár a járási pártbizottságtól, akár a já­rási mezőgazdasági igazgatóságról. Neki mindegy. Persze erre a mai na­pig sem került sor. Nem is kerülhe­tett, mivel a szövetkezei vagyonával nein a járás, hanem mindenekelőtt a tagok, illetve választott szervük, a vezetőség rendelkezik. Száz szónak is egy a vége, igazság az, hogy Juraj Horák magá­nak szabott törvényt. Varga Mihályék azonban nem hunytak szemet a tör­ténlek fölött. Több ízben figyelmez­tették a szövetkezet vezetőségét: Te­gyen lépéseket az ügyben, köfönben furcsán alakulhat a helvzet. A faiu­ban szép számmá! 'aknak olyanok, akik annak idején aláírták a belépési nyilatkozatot, de eztán idegenben ke­restek munka l, töbosegüknek azonDan a felesége még ma is a közösben dol­gozik, ám a szövetkeze, házirendjének értelmében mégsem jogosultak ház­táji földre. Ez ellen nem is szóltak mindaddig, amíg Horák fel nem bo­rította a rendet. Most már ok is azt mondták: ha Horáknak jár a féi hek­tár, nekik akkor kétszeresen is jár, mivel nekik legalább a feleségeik a közösben dolgoznak. Hetekkel ezelőtt a pártbizottság új­ból napirendre tűzte az ügyet. Hatá­rozatot is hoztak, amelynek értelmé­ben a féi hektárt terméssel együtt vissza kell származtatni a szövetke­zetnek. Ellenben a szövetkezet azért a bizonyos gyümölcsösért 14 évre visszamenőleg köteles megfizetni a haszonbért. Továbbá hivatalos árén a kérdéses összegnek megfelelően Ho­ráknak a szövetkezet szemes terményt adjon. Időközben megérkezett a járási pártbizottság instruktora is. Amikor megtudta, miről beszélgetünk, kije­lentette: „Mi majd elintézzük úgy, hogy a kecske is jóllakjon, a káposz­ta is megmaradjon." Ha így gondolják, az előbbi hatá­rozat nagyon is megfelel a célnak. Helyes az, hogy juraj Horákot „meg­szabadítják" a jogtalanul, erőszakkai eltulajdonított fél hektártól, az eilen sincs kifogásunk, hogy amennyiben Horák követelése jogos, azt a szö­vetkezet megtérítse. Ahhoz azonban senkinek sincs joga, hogy a bériét fejében Horák számára szemes ter­ményt követeljen a szövetkezettől. ÉS még egy dolgot. Juraj Horák kommunista. Cselekedete azonban nem méltó kommunistához. Ezt a deáki pártbizottságnak is figyelem­be kellett volna vennie. Persze nem olyan egyszerű dolog, amikor éppen az elnök az, aki saját érdekeinek hajhászása közben felrúgott törvényt, emberséget. Nem vitatjuk, hogy a bér­letet illetően jogos-e vagy sem a kö­vetelése. Vannak megfelelő szerveink, amelyek a tények ismerete alapján megfelelő döntést hozhatnak. Hibáz­tatjuk azonban ezt, hogy Horák a ma­ga esze után, önnönmagának szabott törvényt, és ezen a deáki pártbizott­ság csak úgy túliette magát. Tudomá­sul vették a dolgot, eztán újból a szövetkezet ellen fordították a hatá­rozat élét. Horák megalázta a szö­vetkezet vezetőit, hamis állításaival orránál fogva vezette a helyi nemzeti bizottságot, Indoklásaival a járás­egyes vezetőire akarta hárítani a fe­lelősséget és a pártbizottság mégsem vonta felelősségre úgy, ahogy azt ilyen esetben a kommunisták szokták. Pártunk mindenekelőtt becsületessé­get, őszinteséget, példaadást követei tagjaitól. Ilorák úgyszólván valameny­nyi ellen vétett. Vagy talán becsü­letes dolog volt az, hogy amikor ki­bújt a szög a zsákból, másokra akarta hárítani a felelősséget? Önzetlenség volt az, amikor a szövetkezet vagyonából jogtalanul ki­hasította. a fél hektárt? Példát mu­tathat az olyan ember, aki magánk szab törvényt? Nem ártana, ha a deáki pártszer­vezet ilyen szemszögből is figyelembe venné a történteket. SZARKA ISTVÁN Ili filmet folytán egy gazdas m<>c6n=.:>hoz sze­gődik, aki öt au;ótii:ára hívja meg. A „haute volée"-ben t Jiak alőtt le­hull a (atyol a? ún úri társadalom ..krémieiröl". E felismerésből azonban semmi haszna sincs az életben, mert e kiránduláson pmószerencsétlenség áldozata lesz. A másik olasz film, Vittorio de Sica alkotása AZ UTOLSÓ ÍTÉLET a fantasztikum és a valóság kevere­désének furcsa ötvözete. Az egész történet elindítója: egy stentori hang szaéléseit egy szemfüles úiságírónő mennyei szózatként bejelenti a vá­rosban — Nápolyban —, hogy este hatkor bekövetkezik a világ vége. Nos, hogyan reagálnak a jámbor ola­szok az utolsí ítéletre? Vannak, akik tisztára akarják mosni lelkiismeretü­,, , „ , ,,,.«, ket, számot adnak becstelenségeikről, valt ki benne a törtenet pozitív ho- mások folytatják a z „üzletet". Tisz­A iezajlott Cesztiváli események után változatos műsor jellemzi a be­mutató mozikat. Részben a tesztiváli fiimeket Ismétlik, • másrészt üdítően könnyed alkotásokkal nyújtanak szó­rakozást a rekkenő nyári hőségben. Bevezetőül mindiárt megemlíthetilnl­két szovjet filmet. Művészi szivonalu­kat tekintve különböznek egymástól. Míg V. Dnrman vígjátékfilm ;e a GÓL BÜNTETÉSBŐL sablonos és vérszínűtlen történet, amelynek központjában Kukuskin, az üzérkedő sporthiéna áll, akinek visz­leleplezi, Mihail Jersov érzelmes tör­ténete, A SZERETET JOGÁN megragadta a nézőt és együttérzést sével. Az első filmben a gyenge forgató­könyv, az ötletszegény történet miatt olyan kiváló komikus sem-érvényesül­hetett, mint a közismert és népszerű Mihail Pugovkin, Jersov filmje viszont nagy érvényesülési lehetőséget ad a megfilmesített Tolsztoj-trilógiából, tességes családapákról kiderül, hogy közönséges szoknyavadászok, feddhe­tetlen életű úriemberekről, hogy nagy csalók, szóval a társadalomban szerepet játszó valamennyi díszpol­gárnak van egy kis bibije ... De Sica és forgatókönyvíró barátja, majd az Űj barázdát szánt az eke Cesare Zavattini filmjükkel amolyan ' rv K v> 1-* n 4-íi 11 í t n 11 n o nmí álCJOnf filmváltozatából ismert Jevgenyij Mat vejevnek és a most feltűnt Via Art­mane színésznőnek. Matvejev alakítja Fedotov szakaszvezetőt, aki sebesülé­se után tíz nap szabadságot kap. Közben megismerkedik egy háromgye­rekes elhagyott asszonnyal, aki egye­görbe tükröt állítottak a mai álszent polgári társadalom elé. Érdekessége és kuriozitása ellenére sem aratott olyan sikert Az utolsó ítélet, mint de Sica régebbi filmjei. Az esztéták párhuzamot vonnak e Csoda Milánóban és Az utolsó ítélet d ül küszködik' az "élettel."' Egymásba között. Míg az előbbinél a történet szeretnek, s a háború után Fedotov harmonikus egységet, embert feleme visszatér új családjához. A boldog házasélei néhány éve után az asszony ágynak dől és meghal. Ekkor jelent­kezik az első férj és magáénak köve­teli gyermekeit, akik egészen Fedotov szívéhez nőttek. Itt kezdődik a konf­liktus. Kit illetnek a gyerekek, kit illet az apai jog? A néző egyetért a rendezővel, ami­kor elmarasztalja a természetes jogait elvesztő apát, s a törvény holt betűje helyett az erkölcsi jogot juttatja győ­zelemre. A film bővelkedik lírai jelenetek­ben, például a gyerekek hozzászoká­sa az új apához. Matvejev vonzó egyé­niségével alakítja Fedotovot, Via Artmane pedig Szonya szerepében egy bájos, széplelkű asszonyt testesít meg lő kicsengését domborítja ki, a mos­taninál joggal állapítják meg, hogy Az utolsó ítélet története apró epizó­dokra szakad, szétforgácsolódik, nincs meg az a központi gerinc, amely ösz­szetartaná és így tömörebbé tenné a film mondanivalóját. Az utolsó ítélet egyébként nagyon látványos film — kiváló színészek nemzetközi gárdája vonul fel benne Fernandeltől kezdve Paolo Stoppáig, Sylvana Manganóig és Anouk Aiméeig. Az említetteken kívül még egy át­lagos nívójú, sablonos történetű fil­met láthatunk. Konrád Petzold NDK­filmje MOST ÉS HALÁLOM ÓRÁJÁN Az olasz filmgyártást is két film f«V poszton álló náci Mfeo­képviseli a héten. Mindkettő közös vonása a társadalmi fonákságok le­leplezése. Dino Risi filmjében az ÜNNEPI KIRÁNDULÁSBAN egy fiatal főiskolás szemével látjuk a feltáruló társadalmi visszásságokat A vizsgára készülő diák a véletlen net. lompos leleplezésére törekvő újság; 1 írónő hajszáját ábrázolja. Persze „e holló a hollónak" alapon az ügyet eltussolják, a háborús bűnös közéleti személyiség marad a helyén, az új­ságírónő pedig rejtélyes körülmények között gyilkosság áldozata lesz. Szok­ványos eszközök, szokványos törté­Gazdag kulturális élet Lengyelországban Júliusban a lengyel művészek több di körútjára, amelynek során néhány gére komponált. Lutoslawskinak eb­külföldi művészkőrúton vesznek részt, hetet töltenek Mexikóban és az Egye A poznani fiú-énekkar J. Kurczewski sült Államokban. A filharmonikusok vezetésével az NDK-ba utazik, a Slaszk turnéján S. VVovtowicz, W. Wilkomir­dat- és táncegyüttes 19 hangversenyt ská és W. Kedra szólóművészek is ad a Szovjetunióban. Ugyancsak a fellépnek. A sziléziai filharmonikusok Szovjetunióban fog turnézni a lengyel esztrádegyüttes Mária Koterbskával ós Anna Germanovával. Wanda Wilko­mirska hegedűművésznő Görögország- viszont A. Markovský vezényletével ban, az NSZK-ban és Hollandiában Franciaországban lépnek fel. Witold lép fel. Krzystof Sadowski zenekara Lutoslavvski lengyel zeneszerzőt Pá­a Mongol Népköztársaságban vendég­szerepel. Még ez év végéig sor kerül a Varsó Nemzeti Filharmónia külföl- Henri Michaux francia költő szöve­ben az évben ez már a harmadik ki­tüntetése. Az elsőt Bécsben, a máso­dikat az USA-ban kapta. jóllehet á legtöbb varsói színház­ban nyári szünet van, az ismert Teatr Wspólczesny még mindig nyitva tartia kapuit a fővárosban üdülő külföldi vendégek kedvéért. A színház együt­tese ez idén kitüntetéssel tért haza a london Shakespeare-játékokról. Az együttes még ez idén több országba rizsban nemrég kitüntették Három látogat el, többek között Jugoszláviá­poéma című szerzeményéért, amelyet ba és Bulgáriába is. ugyancsak külföldre készülnek: egy angliai zenei fesztiválon vesznek majd' részt. A krakkói filmharmonikusok A cserháti szövetkezetben befejezték az aratást. A gabona eladási ter­vét a komáromi járásban elsők között teljesítették. A szép sikerben legnagyobb érdemük a kombájnotoknak van. Levelezőnk felvételén Öl- meg a közönség számára vsczky szövetkezeti elnök a munkájukat ellenőrzi. Tölgyesi Attila felv. A lengyelek rendkívüli érdeklődést tanúsítanak mind a hazai, mind « külföldi irodalom iránt. Csak az elmúlt hónapban 386 új könyv került piacra. Ezek közül talán a legnagyobb érdek­lődésre Zeromski két könyve, a Wy­spianski antológia, Prus Krónikája és Staff verseskötete tart számot. A kül­földi szerzők közül Achmatova versei, a jugoszláv elbeszélések antológiája, Feuchtwanger, Mayer, Feiblemann művei a legkeresettebbek. A Lengyel Írószövetség nemrég adta ki a vakok számára H. Sienkiewicz Trilógiáját. Az érdekesség kedvéért megjegyez­zük, hogy ennek a műnek a súlya mintegy 40 kilogramm. Lengyelországnak ma 258 múzeuma van, amelyeknek zömét a második világháború után rendezték be. A fel­szabadulás után a kiállítások száma is ugrásszerűen növekedett, ma pél­dául évente — beleszámítva az egyes üzemekben rendezetteket is — mint­egy 8000 kiállítás megrendezésére ke­rül sor. Az utóbbi időben Lengyelországban fellendült a régészet is. Jelenleg na­gyobb méretű kutatások folynak To­runban, ahol különösen a XIII. szá­zadból tárnak fel értékes leleteket. Egyébként a toruni vár Európa leg­régibb várainak egyike. A várat 1966-ban. a toruni béke aláírásának 500. évfordulója alkalmából nyitják ANDREJ SMOLINSKf 1984. július 31. * §J SZÓ 5

Next

/
Thumbnails
Contents