Új Szó, 1964. július (17. évfolyam, 181-211.szám)

1964-07-25 / 205. szám, szombat

De Gaulle megbolygatta a darázsfészket A francia elnök bírálja a nyugati szövetséget, az USA délkelet-ázsiai politikáját, és Bonnt okolja a francia-nyugatnémet szerződés Jcudarcáért Mint már közöltük, De Gaulle francia elnök pénteken sajtóérte­kezletet tartott. Néhány kijelenté­se bombaként hatott a nyugati vi­lágban, ami érthető, hiszen az at­lanti egységpolitikát „elavultnak" minősítette, Bonnt tette felelőssé a francia—nyugatnémet szerződés kudarcáért. Az alábbiakban ismer­tetjük De Gaulle sajtóértekezleté­nek néhány részletét és visszhang­ját. Külpolitikai vonatkozásban a fran­bla elnök elavultnak minősítette a nyugateurőpai egységtörekvések ed­digi koncepcióját, amelyet a második világháború óta az USA szab meg. Az elavult politikai elképzelés eszkö­zeiként felsorolta a NATO, CENTO, SEATO, és az AÁSZ szervezeteket. Ki­jelentette, hogy az USA befolyása ka­tonai és diplomáciai úton érvénvesül; mint pl. Koreában és az ENSZ segítsé­gével, mint pl. Kongóban. „A nyugat­' európai államok hatalmának növeke­dése, ami Franciaország esetében az önálló atom-ütőerő létrehozásában nyilvánul meg, ma már túlnőtte az eddigi koncepció kereteit" — mon­dotta a francia elnök. De Gaulle olyan értelemben nyi­latkozott, hogy „Európának mog kel­lene őriznie szövetségét az Egyesült Államokkal", de aláhúzta — saját ér­dekeinek megfelelő politikát kell kö­vetnie. A szövetség eddigi okai fo kozatosan megszűnőül' — mondotta De Gaulle — és Európa sokrétű és bonyolult problémái hovatovább ve­szélyesen túlnőnek Amerika lehető­ségein és képességein". A továbbiakban De Gaulle élesen kirohant a Szovjetunió ellen. Majd visszatért az európai helyzetre és Nyugat-Európa egyesítésének folya­matáról azt mondotta, hogy holtpont­ra jutott. A kudarcért az olasz, a belga és a holland kormányt okolta, s mint mondotta, e kormányok hajt­hatatlansága tette szükségessé a fran­cia—nyugatnémet szerződés megköté­sét. De Gaulle ezután megvonta a fran­cia—nyugatnémet együttműködés ed­digi mérlegét és ezzel kapcsolatban első Ízben bírálta nyilvánosan Bonn magatartását. Kijelentette, hogy a szerződés megkötése óta eltelt 18 hó­nap után, egyes részeredmények el­lenére sem lehet azt mondani, hogy Franciaország és Nyugat-Németország ugyanazt a politikai vonalat követi. Ennek ellenére Franciaország, mint mondotta, továbbra is követni fogja eddigi politikáját. A francia atom :fltôerôvel kapcsolat­ban az elnök kijelentette, hogy Fran­ciaországnak még ez évben rendel­kezésére áll majd az első atomfegy­verekkel felszerelt repülőegység és 1966-ban a francia atomfegyverek 150­szerte hatásosabbak lesznek, mint a Hirosimára ledobott atombomba ere­je. Hat éven belül olyan atomfegyve­rei lesznek Franciaországnak, — mon­dotta De Gaulle — amelyek hatezer­szerte erősebbek lesznek a hirosimai 'bombánál. Délkelet-Ázsiával kapcsolatban a francia elnök bírálta az USA politiká­ját és óva Intette a háború kiterjesz­tésétől, mert az úgymond, „óriási kaland lenne és általános konflik­tushoz vezethetne". Érdekes, hogy De Gaulle éppen azokra a kérdésekre nem válaszolt, amelyek Seebohm revansista kijelen­téseire, a Csehszlovákiával szembeni nyugatnémet területi igényre és a müncheni szerződés érvényességére vonatkoztak. De Gaulle kijelentéseire legelőször Bonn reagált. Bonnban nagy felhábo­rodást keltett az a kijelentés, misze­rint „az NSZK alárendeltségi viszony­ban áll az USA-val szemben." A kor­mánykörök sajnálatukat fejezték ki afölött, hogy a francia elnök olyan lesújtó véleményt mondott a két or­szág szerződéséről. A megfigyelők vé­leménye szerint De Gaulle bírálata élesebb volt, mint azt Bonnban vár­ták, s rámutatnak, hogy a francia el­nök nyilatkozatát közvetlenül — a francia elképzelésektől eltérő — bon­ni Európa-terv nyilvánosságra hoza­tala után tette. Ciprus légitámadások elhárítására készül Makariosz Athénbe utazik Nicosia [CTK) — A ciprusi kor­mány Makariosz elnökkel az élén határozatot hozott egy polgári védel ml szerv kialakításáról, melynek fel adata a szigetország lakossága biz tonságának szavatolása lesz a légitá­madások ellen. A ciprusi kormány ezt az intézke­dést Gürsel török elnök azon kijelen­tésével kapcsolatban hozta, hogy szükség esetén a török légierők bom bázással, Invázió nélkül oldják meg a ciprusi kérdést. Athén (CTK) — Szpirosz Kiprlanu ciprusi külügyminiszter Athénbe ér­kezett, ahol Makariosz elnök tárgya lásait készíti elő görög vezető szemé­lyiségekkel. Makariosz elnök előrelát­hatólag hétfőn érkezik Athénbe Ott tartózkodása alatt Papandreu görög miniszterelnökkel tárgyal majd a clp rusi kérdésről. Papandreu Ismerteti majd a ciprusi elnök nem régi lon­doni tárgyalásainak eredményeit. Athén (CTK) — „A ciprusi kor­mány ha kell, fegyverrel őrzi meg a szigetország területi egységét, nyu­galmát és rendjét" — jelentette ki Makariosz elnök a Kathimerini athéni lapnak adott interjújában. A török hadsereg egységeinek Cip­rusra szivárgását illetően azt felel­te, hogy ez a probléma komolyan ag­gasztja a ciprusi kormányt. Bizonyos politikai és katonai intézkedéseket már tettek ebben az Irányban és rö­vid Időn belül továbbiakat hoznak. Kétségtelen, hogy a török csapatok jelenléte akadályozza az ENSZ-csapa­tok és a Biztonsági Tanács törekvé­sét a rend felújítására. A ciprusi kormány soha sem egyezik bele olyan megoldásba, mely megfosztaná az or­szágot az önrendelkezési jogtól, jelen­tette ki Makariosz. Tuomioja genfi tárgyalásait illetően kétségbe vonta, hogy ezek pozitív eredményeket hoz­hatnának. A francia lapok ugyancsak bőven foglalkoznak a sajtóértekezlettel. Az Humanité rámutat, hogy a nyugati szövetségesek között egyre mélyülnek a nézeteltérések. A Liberation hangsú­lyozza, hogy az NSZK és Franciaor­szág között a nézeteltérések kiterjed­nek a NATO szerkezetére, a védelmi politikára, sőt a délkelet-ázsiai hely­zet értékelésére is. Az Aurore úgy vé­li, hogy az amerikalak megsértődnek délkelet-ázsiai politikájuk bírálata miatt. A Combat rámutat az amerikai —francia nézeteltérések okára is: Franciaország vissza akarja szerezni az amerikaiaktól Délkelet-Ázsiában el­vesztett befolyását. Az amerikai külügyminisztérium szóvivője nem volt hajlandó nyilat­kozni De Gaulle sajtóértekezletéről, csak azt hangoztatta, hogy az USA továbbra is elveti a francia javaslato­kat Délkelet-Ázsiával kapcsolatban és „előbb meg kell nyerni a háborút, azután kezdünk politikai vitákba." A New York Herald Tribúne azt írja, hogy „De Gaulle Európája nem léte­zik, még az NSZK is elutasítja, a többi államok meg félnek tőle." Londonban „Bonnal szembeni zsa­rolásnak" minősítik De Gaulle nyilat­kozatát. A Guardian azzal magyarázza a nyugatnémet—francia elhídegülést, hogy az NSZK számára Goldwater színrelépése előtt a francia atombom­ba elérhetőbbnek tűnt, de most az amerikai bombára fogadtak. Schrőder nyugatnémet külügymi­niszter tegnap nyilatkozott: „A szö­vetségi kormány nem mondhat le alap­elvéről, hogy a legszorosabb kap­csolatokat tartja fenn az USA-val. Az NSZK-ban állomásozó hat amerikai hadosztály meggyőző bizonyítéka an­nak, hogy az USA-nak lsezaz érdeke." Bonn tegnap hivatalosan is nyilat­kozott: Von H'ase államtitkár a kor­mány nevében nyilatkozatot olvasott fel sajtóértekezletén, amelyben elveti De Gaulle kijelentését, hogy az NSZK politikája az USA-tól függ. „Az NSZK politikája nem függ sem az USA-tól, sem Franciaországtól" — áll a kor­mánynyilatkozatban. A nyilatkozat op­timista hangnemével kendőzni Igyek­szik azokat a mély ellentéteket, ame­lyek az NSZK és Franciaország viszo­nyában kialakultak. Algéria felszámolja múltját A gyarmati múlt Algériára nyomort és és írástudatlanságot hagyott. A lakosság nagy része szükség­odúkban lakott, s a hosszú háború Is számtalan lakóhelyet elpusztított. Algériá­ban most nagyszabá­sú lakásépítkezés folyik, a szükségla­kásokat teljesen fel­számolják, s velük együtt a múlt gyá­szos örökségét. Ké­pünk Bidonvilloben készült, s az új ház sort mntatja be, aho­vá nemrég költöztek be a külvárosi nyo­mortanyák lakói. (CTK—Zentralbiid felvétele) Inkább mint „bal" az új olasz kormány Az Olasz Kommunista Párt Központi Bizottságának álláspontja Róma (CTK) — Az Olasz Kommu­nista Párt Központi Bizottsága ülésén határozatot fogadott el az új kor­mány megalakítása után keletkezett politikai helyzettel kapcsolatban. A határozat felhívja a figyelmet, hogy az új kormány összetétele és programja az előző kormányokhoz viszonyítva visszalépést jelent. A kor­mány gazdasági irányvonala a dolgo­zók életszínvonalának csökkentéséhez vezet. Ez az Irányvonal nem tudja megakadályozni a gazdasági hanyat­lást Ezzel nem hogy elhárítanák a jobboldali veszélyt, de még támogat­ják is, mivel teret biztosítanak a kon­zervatív csoportok követeléseinek. Csakis a demokratikus és szociális reformok következetes politikája kü­szöbölheti ki ezt a veszélyt. Az új kormány megalakításával nem fejeződött be a politikai válság. A vártnál nagyobb ellenállásba ütközött az USA Kuba-ellenes terve Az Amerikai Államok Szervezetének külügyminiszteri értekezlete Washington (CTK) — Az Amerikai gentína, Bolívia és Uruguay küldött­Államok Szervezetének külügyminlsz- sége ellenzi javaslataikét. Az észak­teri értekezletén felszólalt Ortlz ar- amerikai diplomácia ezért attól fél, gentín külügyminiszter, aki nyíltan hogy az Illésen viszály keletkezhet a kijelentette, hogy nem ért egyet a küldöttségek között. Az amerikai saj­kubai forradalommal, de egyúttal tó feltételezése szerint lehetséges, hangsúlyozta, hogy Argentína nem hogy az Egyesült Államoknak komp­szavaz a Kuba-ellenes megtorló in- romisszumot kell elfogadnia, tézkedésekre. Nincs szándékunkban _________ beavatkozni Kuba belügyeibe, jelen­tette ki Ortlz. Chalmers haiti külügyminiszter fel­szólalásában megtorló intézkedéseket javasolt Kuba ellen. Az első felszólalások arra valla­nak, hogy az értekezlet nem fejeződik be pénteken, amint ezt feltételezték. A Kuba-ellenes Intézkedések szerzői e vártnál nagyobb ellenállásba üt­köztek. Mexikó, Chile, Brazília, Ar­Csak a kézzelfogható valóságot kellene elismerni... Bonnban is emlékezniük kellene rá... ...hogy a vitézségi- és sírkereszt együtt Jár... Kopfiva *a$zaí Egyre nagyobb az ellentét a kor­mány politikája és az ország reálií szükségletei között Ebből a szem­pontból különösen fontos, hogy a balközép koalíciós pártjai keretén belül is ellenzék alakuljon ki Moro kormányának programja ellen. A Központi Bizottság határozatá­ban mégállapítja, megvannak a fel­tételek ahhoz, hogy kiutat találjanak a jelenlegi politikai válságból, egy új egység alapján, melynek Irányvo­nala lehetővé tenné a gazdasági élet­ben felmerülő nehézségek kiküszö­bölését és figyelembe venné a dolgo­zók tömegeinek szükségleteit. Az OKP Központi Bizottsága ezért felhívással fordul a párthoz, hogy fokozza akcióegységét. Bonn (CTK) — A Deutsche Voikszei­tung düsseldorfi hetilap vezércikkében Németország határaival foglalkozik. Többek között ezt frja: Ha a nyugat német kormány tagjai a határok meg­változtatását követelik és közben úgy tesznek, mintha nyugati szövetségeseik támogatnék őket, lelkiismeretük ellen cselekszenek. A nyugati szövetségesek az „egységes Németország" fogalom alatt nem az 1937-es határokat értik. A szö­vetségi kormány és a három nyugati nagyhatalom által 1954-ben aláirt pári- j zsi egyezmény második cikkelye szerint a három nagyhatalom továbbra is fenn­tartja jogait és felelősségét Berlinben és Németországban, mint egységes ál­lamban. Annakidején a szövetségi or­szággyűlés bizottsága külön tárgyalt ar­röl, mit értenek a szövetségesek Német­ország, mint egységes állam alatt. Utó­lagosan a szövetségesek kijelentették, hogy e fogalom alatt nem értik az Oderán és a Neisse-n túli területeket. Bonni hivatalos személyiségek azonban még mindig nem veszik fegyelembe ezt a ki­jelentést. A szovjet kormány múlt heti jegyzé­kében éppen a párizsi egyezményre hívta fel a figyelmet. A jegyzékben ki­emelik, hogy a párizsi egyezmény a Né­met Szövetségi Köztársaság területéről él határairéi is beszél. Most, amikor t siovjet kormány saját szerződéseivel szembesítette a szövetségi kormányt, fel­merül a kérdés, milyen sokáig ringatja még magát iliúziéiban a bonni kormány. Ha a szövetségi kormány nem akar háborút és jobb kapcsolatokat akar ke­leti szomszédjaival, amint ezt maga ál­lítja — akkor hozzá kell járulnia a fe­szültség enyhítéséhez, hivatalosan el kell Ismernie az Odera—Netsse határt, el kell Ismernie az NOK-át és a valóságban mindezek mellett nem kell lemondania egyetlen négyzetméternyi területéről sem, melyen uralkodik. Bonnak el kell IsmsrniB • reális valóságot — írja a lap. , leni akcióit. (CTK} MOSZKVÁBAN jegyzőkönyvet írtak alá a szovjet—magyar gazdasági, tu­dományos-műszaki együttműködési kormányközi bizottság második ülésé­ről. (CTK) BONE algériai kikötőben horgony­zó Alexandria nevű egyiptomi hajó fedélzetén hatalmas robbanás követ­keztében 14 ember vesztette életét, 150 személy sebesült meg. A sebe­sülteknek ideiglenesen Algériában dolgozó szovjet és bolgár orvosok nyújtottak első segélyt. (CTK) A DÉL-VIETNAMI hadügyminiszté­rium nyilatkozatát tett közzé, mely­ben elhatárolta magát Nguyen Cao Ky tábornok kijelentésétől, miszerint a vietnami légierők bármikor hajlan­dók megtámadni a VDK-át. A nyilat­kozat hangsúlyozza, hogy ez a tábor­nok személyes nézete és nem egyezik meg a dél-vietnami hadügyminiszté­rium politikájával. (CTK) U THANT ENSZ-főtitkár felhívás­sal fordult Ciprus görög és török la­kosságának vezetőihez, hogy támogas­sák az ENSZ-csapatok tevékenységét, ne akadályozzák küldetésüket. (CTK) AZ AMERIKAI külügyminisztérium elvetette De Gaulle javaslatát egy újabb nemzetközi értekezlet összehí­vására a délkelet-ázsiai helyzetet Il­letően. (CTK) GEORGETOWNBAN a terroristák újabb bombamerényletet követtek el. Három személy meghalt, négyen sú­lyosan megsebesültek. A Nagy-Britan­nia által szított faji zavargások ál­dozatainak száma 158-ra emelkedett. (CTK) NEW YORKBAN bejelentették, hogy Hollandia betiltotta a lőszer és fegy­verek gyártásához és javításához szükséges berendezések szállítását Dél-Afrikába. Hasonló álláspontot foglalt Kenya, Szudán és Argentína is. (CTK) A DAMASZKUSZI rádió jelentése szerint az izraeli—szíriai határon újabb összetűzés volt. Állítólag egy szíriai katona és egy gyermek meg­sérült. (CTK) KÉT ANGOL katonát letartóztattak és fegyelmi eljárást indítottak elle­nük, mert a hadsereg sokszorosító­ján röplapokat nyomtattak, melyek a „Százak bizottságának" céljait és álláspontját tartalmazták. (CTK) JORDÁNIA elismerte a Jemeni Arab Köztársaság kormányát. Az 1962 szep­temberi államfordulat óta Al-Badr megbuktatott Imámot ismerte el s tá­mogatta a republikánus rendszer el­1984. Július as. * ŰJ SZÖ S

Next

/
Thumbnails
Contents