Új Szó, 1964. július (17. évfolyam, 181-211.szám)

1964-07-24 / 204. szám, péntek

f A szakosítás eredményei és tanulságai a komáromi járásban Napjainkban általában gyakran kerül szóba a mezőgazdasági termelés szakosítása. Irányelveit a CSKP XII. kongresszusa hagyta jóvá, az EFSZ-ek VI. országos konresszusa megerősítette, s egyúttal hangsúlyozta fontosságát és szükségszerűségét, és a mezőgazdasági termelés növelése egyik leglényegesebb eszközének ismerte el. Ezek alapján a komáromi járásban Is megtettük az első lépéseket a mezőgazdasági termelés szakosítása felé, elsősorban az állattenyésztés terén. Az indulás problémái Minden kezdet nehéz — tartja a mondás. Nálunk is sok gondot okozott, hogyan kezdjük el a nagy munkát. Járásunkban sok a kisebb szövetkezet, melyek a nagyobbakhoz hasonlóan valamennyi mezőgazdasági állat nevelésével foglalkoztak. Természetesen kicsiben. A zootechnikusok munkáját nagyon megnehezítette az a tény, hogy 8—9 fajta állatcsoport nevelését kellett figyelemmel kísérniük, vagyis a csibekeltetéstől a marhahizlalásig mindent. így sem az állattenyésztés koncentrációja, sem az egészségügyi és szakmai gondoskodás és persze a hasznosság sem állhatott a nagyüzemi termelés követelményeinek megfelelő szinten. A termelés szakosítását azzal kezdtük, hogy a kisebb, néhány közepes és két nagyobb mezőgazdasági üzemben megkezdtük az a, iátok koncentiálását. A kisebbekben főképp a szarvasmarha-tenyésztés összpontosul, annak is csak egy fő a^a. Ez természe tesen kooperációi követel íz egyes szakaszok közö't Honnan vennék például a hízóknak való bikákat a marhahizlalásra specializált üzemek ha ők tehenet nem tartanak? Vagy együttműködés nélkül hogyan koncentrálhatnánk néhány mezőgazdasági üzemben a tehéntartást? A kisebb szövetkezetekben fokozatosan felszámoljuk mind a sertés, mind a baromfitenyésztést, már amennyire a szakosítás megkívánja. A mezőgazdasági üzemek sajátosságait és lehetőségeit figyelembe véve tehát valamennyi számára megállapítják a fő- ós a meíiék termelési ágakat. Különös gondot fordítunk arra, hogy szarvasmarha-állományunk, így az istállótrágya mennyisége is lényegesen növekedjen. Ezi az is megköveteli, hogy javítanunk keli földjeink humusztartalmát, hiszen az az utóbbi években 0,3—0,5 százalékra csökkent. Járásunkban 1962 végén kezdtük el a szakosítás szervezését azzal, hogy az említett sajátosságok figyelembe vétele és a mezőgazdasági üzemekkel történt megbeszélések után 3 csoportba osztottuk azokat a szövetkezeteket, amelyek szakosítás szempontjából számításba jöttek. Az I. csoportba osztott üzemek a tejtermelésre és a sertéstenyésztésre specializálódnak, ezt kiegészíti a juh- esetleg a baromfitenyésztés. A II. csoportban a marhahizlalás és a sertéstenyésztés a fő ágazat. A kisebb szövetkezetekben a sertéstenyésztés csak mellékes, kiegészítő ágazat a juh- és a baromfitenyésztéssel együtt. A III. csoport általános jellegű ugyan, de ezek fokozatosan áttérnek a tojástermelésre, vagyis ezekben koncentrálódik a baromfitenyésztés. Ezekben tefrinészeiesen megtiiiad a szarvasmarha-tenyésztés, vagy annak valamelyik aga, tie < ba.' '.fiállomány ;iö< ekedésévst pi h zamoian tsükkon a sertésállomá iy. A szakosítás átmeneti időszaka Elméletileg könnyű felépíteni egy járás mezőgazdaságának szakosítását, gyakorlatban azonban az már nem megy olyan egyszerűen ... Hiszen már az is sok gondot okoz, hogyan biztosítsák a koncentrált állatállománynak a megfelelő istállókat. Aztán a szakosítással az ls együtt jár. hogy a jelenlegi árpolitikával a koncentráció révén az egyik szövetkezet nyer, a másik veszít. Ezt a járás keretében összhangba kell hozni. Az egészségügyi szolgálatnak és az irányításnak is fokozatosan az úi feltételekhez kell igazodni. Természetesen a járás állattenyésztésének szakosítása (még átmenetileg sem) mehet a termelés rovására Epp ezért nem is oldható meg egyik napról a másikra. Csak úgy, olyan ütemben, ahogyan a szövetkezetek megteremtik hozzá a feltételeket. De lássunk egy konkrét esetet, a perbetei szövetkezetet, hogyan alakul náluk az állalállomány 1961-től 1970-ig. Állatcsoport a) Fő ágazatok 1961 1962 1963 1970 b) mellékágazatok szarvasmarha ebből tehén hizőmarha koca b) mellékágazatok hízósertés 2483 1982 1178 — juh tyúk tehén borjú növendékállat hizőmarha A felkelés 20. évfordulója tiszteletére Bori kis község a lévai járásban. Szorgos nép lakja, melyet az is bizonyít, hogy minden jelentős évforduló tiszteletére szocialista kötelezettségvállalást tesznek. A község lakossága legutóbb a Szlovák Nemzeti Felkelés 20. évfordulója tiszteletére tett értékes felajánlásokat s ezeket példásan teljesíti is. Így pl. a tojásfelvásárlás évi tervét, mely 26 060 darab tojás eladását írta elő, már július 14-én teljesítették. Sőt, a lehetőségek számbavétele után elhatározták, hogy terven felül még tízezer tojást adnak a közellátásnak Örvendetes, hogy július 14-ig ennek is eleget tettek, ami azt jelenti, hogy a tojásfetvásárlás tervét 114 százalékra teljesítették. Mocbeichel Ernő koca hízósertés tyúk 118 101 110 180 1142 61B 857 1800 3416 2751 3044 — 1202 1235 1298 1700 450 465 637 1000 157 136 — — 350 350 532 600 408 354 355 300 1332 3925 3806 120U0 Amint a táblázatból látjuk, a fő ágazatokból a tehén- és a kocatartásra specializálódnak, azaz a tejtermelésre s a borjú- és a malacnevelésre. A hizlalást itt teljesen megszüntetik, de 1961-hez viszonyítva 1970-ig csaknem tízszeresére növelik a tyúkállományt. Hogy a már folyamatban levő koncentráció fennakadás nélkül megvalósulhasson, a szövetkezetben három farm-rendszert létesítettek. Minden farm saját földterülettel rendelkezik. A farmokon keresztül oldják meg az állatállomány koncentrálását, (illetve megszüntetését) és földjükön fokozatosan kialakítják a termelési irányzatnak megfelelő vetésforgót. Másképp alakul a helyzet a perbeteinél jóval kisebb šrobárovói szövetkezetben. Állatcsoport a) Fő ágazatok 1961 1962 1963 1978 Ami a szarvasmarha-állomány alakulását illeti, Srobárovon 1962-ben mindössze 369 marhát tartottak, s amint látjuk, tavaly már 447-et, az idén még annál is többet. Árproblémák A koncentráció (mint hangsúlyoztuk) a szövetkezetek együttműködése nélkül nem lenne megvalósítható. Csakhogy például egyes állatcsoportok eladásával az károsul, aki eladja, a másikkal a vevő. A tehéntartó mezőgazdasági üzemek például 9—10 koronás árban adják el a hizlaláshoz előkészített 120—150 kg os bikák kilóját, holott a termelési költség 12— 15 korona. Tehát az nyer, aki megvette. Fordított a helyzet a malacoknál. Itt 22 koronáért adhatja el a szövetkezet a 25 kg-os malacokat, amelyért a másik szövetkezet pl. 70-kg-os súlyban aiigha kapna többet, mint amenynyit adott érte. A sertéseknél azonban megoldható a probléma, mert például az ezres hizladákban alacsony a termelési költség. Egy másik tényező, hogy a 110 kg-os sertésért megközelítőleg a vételár háromszorosát kaphatja a termelő. A bikák esetében az eladási ráfizetést ellensúlyozhatja, ha a szövetkezet továbbtartásra alkalmas üszőket is ad el. Ezek ára ugyanis jóval magasabb a bikákénál, a termelési költség pedig azonos. Gazdasági eredmények A szakosí'ás első eredményei mind a termelés növelésében, mind a gazdaságosságban is megmutatkoznak. Tavaly például 1960-hoz képest 115 százalékra növekedett a tejtermelés a tehéntartásra szakosított gazdaságokban. Még jobb a helyzet a marhahizlalásnál. Az erre szakosított szövetkezetek 235 %-kal több húst adtak el, mint 1960-ban, s ez a néhány szövetkezet adja a járás marhahús termelésének a 43,8 százalékát. A termelés általános növekedését bizonyltja az alábbi táblázat az egy hektárra eső állattenyésztési bevételről, 1960 1963 I. csoport II. csoport III. csoport 1863 Kčs 2146 Kčs 17.69 Kčs 2351 Kčs 1874 Kčs 2094 Kčs 183 138 — — 22 14 — — 131 135 — — 58 82 447 598 A MARIÁNSKÉ LÁZNE-I Karna termelőszövetkezetben még ez év harmadik negyedében kezdik a poliuretánnal tömött matracok gyártását. A matracok rendkívül könnyűek, pormentesek és igen tartósak. A súlygyarapodás és a tejelés eredményei is a szakosítás mellett szólnak. A szakosított üzemekben a járási 0,54 kg-os átlaggal szemben 1963ban 0,66 kg volt a napi súlygyarapodás. Az évi tejhozam 24 literrel több a szakosított szövetkezetekben, mint a járási átlag. Ha figyelembe vesszük, hogy az említett (és járási viszonylatban egyébként ls csak közepes) szövetkezetek a takarmánytermesztésben még nem tudhattak lépést tartani a megváltozott körülményekkel, akkor azt kell mondanunk, hogy ez is jó eredmény. A számítások szerint a szakosított szövetkezetek árutermelése 1970-ig lényegesen növekszik. Egy hektárra számítva 750—858 liter tejet, 200—220 kg marhahúst és 600 tojást adnak piacra. A termelés növekedésénél is gyorsabban nő a szövetkezetek jövedelme, mivel olcsóbban termelnek. Megtettük az első lépéseket a szakosítás felé. Nem ment buktatók nélkül. De tanultunk a hibákból, és ezeket a tanulságokat gyümölcsöztetjük további munkánkban, a szakosítás további terjesztésében. P. MARCINKA, a járási termelési igazgatóság zootechnikusa, Komárom. MEGMAGYARAZZUK Az EFSZ-ek kiegészítő termeléséről A Földművelésügyi Minisztérium 1964. évi 13. számú rendelete 1964. február 6-tól lehetővé teszi, hogy a szövetkezetek bizonyos kiegészítő tevékenységet folytassanak. Ez főleg késő ősszel és télen, leginkább az erdős és a határmenti vidékeken valósítható meg. Ezáltal a szövetkezetek jobban hasznosíthatják saját termelőeszközeiket, esetleg a helyi anyagi forrásokat és tagjaik munkaerejét. Ez a termelés azonban nem szoríthatja háttérbe a szövetkezet tervszerű munkáját. A rendelet a következő munkákat tekinti kiegészítő termelésnek: a facsúsztatás, a fa és a háncs szállítása, facsemeték ültetése, homok-, kő-, kavics-, mészkő-, agyag-, nád-, fűz és nyírfavessző-kitermelés, szalma, háncs, és más nyersanyagok feldolgozása, különféle mezőgazdasági munkaeszközök, hordozható favályúk, lószerszámok stb és alkatrészeik készítése, virágkertészet, épületek karbantartása, más szövetkezet, állami gazdaság, esetleg más társadalmi szervezet építkezésében való segédkezés, társadalmi szervezetek építkezéseihez szükséges építőanyagok előállítása, különböző szolgáltatások állami szervek és a lakosság részére, kisegítő munka a cukor-, szesz-, keményítő- és konzervgyárakban, földmunkák, helyi talajjavító munkák stb., saját fogattal való fuvarozás a lakosság és más társadalmi szervezetek részére, a népgazdaság szempontjából szükséges közszükségleti cikkek előállítása. A szövetkezet saját szükségleteire végzett munkája a rendelet szerint nem tekinthető kiegészítő termelésnek. Ha a szövetkezet kiegészítő termeléssel akar foglalkozni, köteles meghatározni házirendjében a munka mibenlétét és helyét. A munkáltatóknak, társadalmi szervezeteknek szerződést kell kötni velük a kiegészítő termelés biztosítására. A szövetkezet csak akkor kezdheti meg a kiegészítő termelést, ha a járási nemzeti bizottság már jóváhagyta a feltételeket, s a munkát csak a jóváhagyott, meghatározott mennyiségben valósíthatja meg. Csak a járás területén szabad a szövetkezetnek a kiegészítő termelést folytatnia, elsősorban abban a községben, ahol gazdálkodik. Csak kivételes esetekben szabad a szövetkezetnek más járás területén társadalmi szervezetek részére kiegészítő termelést folytatni és csakis akkor, ha ezt a kerületi nemzeti bizottság engedélyezte. Elvileg csak szövetkezeti tagok vehetnek részt a kiegészítő termelésben, más személyek csak a hirdetmény 8. paragrafusában meghatározott esetekben. Ha a szövetkezet a kiegészítő termeléshez szükséges anyagot nem saját forrásaiból fedezi, azt kiskereskedelmi áron veszi meg, mert engedményre nincs Igénye. A kiegészítő termeléssel előállított áruk eladási árát, a munka és az egyéb szolgáltatások ellenértékét hivatalos előírások szabályozzák (Hivatalos Közlöny 1959/186, 1959/187, 1959/229, továbbá a Földművelésügyi Minisztérium 1962. augusztus 30-án kelt 1962/109369 számú utasítása). A kiegészítő termelésben a szövetkezeti tagokat ugyanúgy díjazzák, mint a gazdálkodásban dolgozókat. I Munkaegység, vagy a szilárd díjazás szerint.) Ha a szövetkezet a kiegészítő termelés keretében erdei munkát végeztet (facsúsztatás, fuvarozás), ezt mindig készpénzben díjazza. Vagy a megszabott alapbérekkel, vagy a kiszámított munkaegységeknek teljes pénzbeli értékével. (A természetbeni járandóság is készpénzben fizetendő). A kiegészítő termelésben dolgozó nem szövetkezeti tagokat az állami gazdaságok alkalmazottjaira vonatkozó szabályok szerint kell díjazni. A kiegészítő termelés igen jó kiegészítő jövedelmet jelenthet a szövetkezeteknek, különösen az erdős vidékeken. Tőlük függ, hogy ezeket a lehetőségeket ki is használják. PÄND J., az SZNT pénzügyi -főosztályának dolgozója Aratási beszámoló A nagypakai EFSZ-nek 590 hektár aratnivalója volt. Hátra van még néhány hektár árpa és 30 hektár zab aratása. Az EFSZ öt kombájnnal fogott neki az aratásnak, azzal a feltétellel, hogy 14 nap alatt elvégzi a betakarítást. A szalma kazalozásával is jól haladnak. Nagy Károly traktoros napónta 6 hektárról préseli össze a szalmát. A raktárosnak rengeteg a dolga. A 63 vagon gabonából 30 vagonnal küldött az állami raktárba, hogy mielőbb teljesítse kötelességét a szövetkezet. A raktáros gondoskodik az abraktakarmány kiadásáról, a szomjazó aratók üdítő itallal való ellátásáról stb. Hol van még pisztráng? (CTK) — Hazánkban csak Martintól északra a Túróc-folyó felső folyása a pisztráng, e ma mér igen ritka hal egyedüli „védett területe". A Túróc-folyó tisztaságát ugyanis mindeddig nem veszélyeztetik ipari szennyvizek, úgyhogy ideálisan alkalmas a csak kristálytiszta vízben élő pisztráng tenyésztésére. A korábban a Vág, az Árva és a Garam folyókban is gyakori pisztráng most már ritka halnak számít, mivel az említett folyók vize nagymértékben szennyezett. A nagylégi EFSZ-ben is hamarosan befejezik az aratást, 478 hektárról már learatták és kicsépelték a gabonát. Krocsány elvtárs, a szövetkezet brigádosa dicséri a Hradec Královéból jöti három kombájnost, mert mindegyikük 90 hektárról csépelte ki á gabonát. Dicséretet érdemel Peller István helyi kombájnos is, mivel 180 hektáros teljesítménye mellett csak 2 százalékos a szemvesztesége, akárcsak a többi kombájnosé. A szövetkezetben jó ütemben megy a tarlószántás és a másodnövények vetése. Kárász Z. Kelet-szlovákiai hírek • Az elmúlt napokban a rozsnyói járás 4Í mezőgazdasági üzemének, amelyek együtt 128 961 liter tejet adtak a közellátásnak, 199 ezer korona prémiumot fizettek ki. A košicei járás mezőgazdasági üzemei csaknem félmillió liter tejet adtak el terven felül, s 631 ezer korona prémiumot kaptak. • A kerület mezőgazdasági tanoncotthonaiba eddig 2225 fiatal jelentkezett. Toborzási tervét — 101 százalékra — a járások közül eddig csak a košicei teljesítette. • Jövőre a kerületben mintegy 16 ezer fővel emelkedik az állami szektor dolgozóinak száma. Ebből a bányákban és a kohókban 3700-al. Bohuš Nemček "'"""'""""""f'sr'swssssssss/sss/sffsfrrstsssjssssssssss. Fiatal kombájnosok versenye A szovjet kombájnokat bizonyára nem kell földműveseink előtt dicsérni. Meggyőződhettek kiváló teljesítményéről Júliusban további 280 SZK 4-es kombájn érkezett hazánkba Felvételünkön a Čierna nad Tisoii-i átrakodóállomásra érkezett szállítmány látható. Ján Kunco felvétele A galántai járásban is folyik az aratás. A fiatalok teljes erejükkel be kapcsolódnak a betakarítási munkák ba. A járásban 26 390 hektárnyi terű létről kell betakarítani az idén a termést. Van mit tenni a fiataloknak, mert 14 nap alatt végezni akarnak az aratással. A CSISZ járási vezetősége már jó előre tervet dolgozott ki, miképpen vesznek részt a fiatalok az aratásban. Versenyt hirdetett a legjobb kombájnos címért. A versenybe 61 fiatal jelentkezett. Fülöp Tibor — a taksonyi EFSZben — 250 hektár gabona aratását vállalta, Recska Imre — diószegi EFSZ — szintén 250, Hubík Pál — Farkasd — pedig 220 hektárral jelentkezett a versenybe. Szalai Hermán, Nagy Ferenc, Török Inlre, Benkő Ferenc, Sándor Ferenc, Vajda Rudolf és a 61 közül bizonyára még sok fiatal kombájnos nevével, fogunk találkozni az idei aratásban. A pusztafödémesi EFSZ-ben alakult 19-tagú ifjúsági munkacsoport annak idején elnyerte a XII. kongresszus brigádja elmet. Most, a nagy nyári munkák idején ez a csoport tevékenyen segíti az EFSZ-t. 14 nap alatt akarnak végezni az aratással. Ez csak úgy lehetséges, ha három műszakban dolgoznak. A fiatalok vállalták az éjszakai műszakot. Schiffel Eva, a pusztafödémesi pionírszervezet vezetője 80-tagú csoportot szervezett, amely a nyár folyamán főképpen a tűzoltalomban segédkezik. Az aratás gyors befejezése érdekében a galántai járás mindég juŕžsgazdasági üzemében megmozdultak a fiatalok. 50 kombájnos párosban fiatalok dolgoznak. Vállalták, hogy 6000 hektárról takarítják be a termést. Gondot fordítanak a minőségre, a szemveszteség nélküli aratásra. Vállalták, hogy a szemveszteség nem haladja meg a 4 százalékot. A fiatalok a járás 3000 hektárnyi területéről gyűjtik be a szalmát. E célra 25 ifjúsági munkacsoportot szerveztek, melyek éjszakai műszakban és vasárnap is dolgoznak, mert a szalmabegyűjtést fontosnak és az aratás szerves részének tekintik. Az ifjúsági munkacsoportok versenyben állnak egymással. A legjobb kombájnosokat a CSISZ járási vezetősége kitünteti, jutalomban részesíti, a járási n»mzeti bizottság pedig ezer-ezer korona jutalmat ad a legjobbaknak. A pionírok is dicséretet érdemelnek. Körülbelül kétezren kapcsolódtak be az aratásba. ('b. ijj HW4. Július 24, * ÖJ SZÖ S