Új Szó, 1964. július (17. évfolyam, 181-211.szám)
1964-07-18 / 198. szám, szombat
O i a B i a i in I a BI H a D B • a BD O D sta FÉLIDŐ UTÁN S portnyelven szólva az amerikai elnökválasztási kampányban „lefújták a félidőt". A Köztársasági Párt San Franciscó-1 elnökjelölt-választó kongresszusán nagy szótöbbséggel Barry Goldwater szenátort, a hírhedt arizonai fajgyűlölő atompolitikust választották elnökjelöltté. A „második félidőben" ő méri össze, erejét a Demokrata Párt jelöltjével, s kettőjük közül az-egyik januárban bevonul a washingtoni Fehér Házba, Az amerikai élet gyászos szimbóluma lett a Cow Palace, ahol a republikánusok elnökjelölt-választó konvenció-, ját tartották. A zajös külsőségek a delegátusok maskaraöltözete, a rengeteg papírtrombita, a konfettieső stb. — most sem maradt el. A Jelölésért versengő politikusok és párt-, híveik egymást ócsárolva és becsmérelve szónokoltak, de hát ez ls az amerikai élethez tartozik és nem vái dolják be egymást becsületsértésért. A világ közvéleménye már hónapok óta aggódva figyelte a tömegek körében nagyon népszerűtlen Goldwater szenátor előretörését. Goldwater, aki ultrareakciós nézetei miatt „arizonat troglodiía", azaz barlanglakó ősember hírében áll, mindig aluh maradt az előző elnökválasztásokon. Annyira szélsőséges reakciós nézeteiben, hogy más reakciós politikusok Is elfordultak tőle és „Amerika első számú, közellenségének" bélyegezték. Goldwaternek különösen aktív szere-, pe volt a Kennedy elnök ellen foly-. tátott úszítóhadjáratban, s az elnök tragikus halála után lázas politikai tevékenységet fejtett ki, majd foko-: zatosan előretört. A Köztársasági Párt mérsékeltebb politikusai több kí^ sérletet tettek Barry megállításáraRockefeller kormányzó visszavonult és Scranton pennsylvánlai kormány-, zó jelölését támogatta, ugyancsak le-, mondott hivataláról Cabot Lodge délvietnaml nagykövet és hazatért, hogy az „Állítsátok meg Goidwatert!" kam-: pány élére álljon, de hiába. Az 55 éves Goldwater kiütötte a nyeregből a nála kilenc évvel fiatalabb Scrantont és pillanatnyi örömmámorban úszik. Milliómos, nagyiparos és szoros kapcsolatok fűzik a hadiiparhoz. A háborúban a légierőknél szolgált, alezredesként ment nyugdíj-: ba, majd tartalékos tábornokká léptették elő. 1952 óta politizál, amióta szenátorrá választották. A hírhedt McCarthy szenátot lelkes támogatója volt, s ezért meggyűlöltette magát, Az amerikai ultrák nyílt pártfogója, Nagyon szomorú tény, hogy a republikánusok elnökjelölt választó kongresszusán lényegében Goldwater politikáját fogadták el a párt hlvata-: los politikai alapjául. Ezt pedig a kö-. vetkező főbb pontok jellemzik. 1. Féktelen antikommuntzmus, 2._ falgyűlölet (Goldwater az egyes álla-: mok kormányaira bízza a polgárjogi törvények végrehajtását, azaz szabad kezet ad a fajüldözőknek), 3. esztelen nukleáris politika (Goldwa? ter feljogosítaná az amerikai hadsereg egyes parancsnokait, hogy saját belátásuk szerint döntsenek az atomfegyver bevetéséről!, ami pillanatok alatt lángba boríthatná a világot, 4. Kuba elleni nyílt agresszív politika. Cinizmus vagy tehetetlenség? A New York Times Goldwater esélyeit latolgatva a napokban azt írta az arizonai szenátorról, hogy „ha fi-, lozófiája valósággá válna, ez az or-. szág és a világ katasztrófáját Jelen-, tené." A lap fejtegetéseiben megálla-: pítja, hogy Goldwater elriasztana min-, den értelmes politikust és politikájá-: val megsemmisítené az amerikai poll-: tika eddigi pozitívumait. A megállapítás találó, de hát akkor miért adták szavazataikat a republikánus küldöttek a „barlanglakó" Goldwaterre? Nincs ebben ellentmondás? De mennyire! Még a New York Post Is felháborodik a választási küzdelemben alulmarant Scranton kijelentésén, hogy most szívvel-lélekkel támogatni fogja Goldwater győzelmét. Szóval kesereg saját vereségén, ugyanakkor buzgón támogatja az ellenfél előbbre jutását? Nehéz megérteni. . Zsák a foltját... Igen, nehéz megérteni, de van ennek is magyarázata. Stan Opatowskl kommentátor ugyanis fényt vet a Scrantont követő mérsékeltek Igazi arcára. Azt írja, hogy eleve nem bíztak jelöltjük győzelmében, s ez számukra nem is volt fontos. Egyszerűen „tiszták* akartak maradni, s látszólagos ellenzésükkel azt akarják elérni, hogy a Jövőben elháríthassák magukról a felelősséget Goldwater politikájának esetleges katasztrófális következményeiért. Goldwater eddigi győzelme a szenátor 3 millió dollárjába került. Ezt sem ő, sem a mögötte álló üzleti körök nem érzik meg. Goldwater előretörését ugyanis nem az egyszerű republikánusoknak köszönhette, hanem az amerikai nagytőke bizonyos köreinek. Éspedig nem akármilyen körainek. Stuart Alsop Így jellemzi ezeket az embereket: „Goldwater lázadása — az új pénz lázadása a régi pénz a texasi Hult a Rockefeller féle Chase Manhattan Bank, a régi Iparállamok nagy »blznlsze« ellen" Ezért veszélyes a nevetséges középkori boszorkányüldözőkhöz, a barlanglakó ősemberhez hasonlított szanátor politikája. Azok akarják őt szekerükbe fognt, akik a józan politika helyett mindent az atom romboló erejére építenek, s akiknek gondolkodásra képtelen „szilaj vadelefántra" van szükségük. Felmerül a kérdés: melyik útra tér az Egyesült Államok. Vajon a Fehér Házba is bevonul Goldwater? Az amerikai közvéleménykutatás adatai szerint a megkérdezettek háromnegyed része biztos benne, hogy a demokrata Johnson fog győzni és Goldwater nem nyeri el az elnöki hivatalt. A közvélemény szerint Goldwater előretörése a republikánusok egységének felbomlására vall. Nem valószínű, de azt is rebesgetik, hogy formálisan is megtörténhet a szakadás. Ugyanakkor a Demokrata Párt helyzete sem olyan egyszerű. Bár a jelek szerint az amerikai választók zöme Johnson mellett áll, a déli államok demokrata párti fajgyűlölői ls aktivizálódtak, s az sincs kizárva, hogy majd kapcsolatot keresnek Goldwater republikánus híveivel. Ugyanakkor az a lehetőség ls fennáll, hogy a mérsékelt republikánusok és a jőzan demokraták közelednek egymáshoz. Nem bocsátkozhatunk találgatásokba. Az amerikai elnökválasztások eddig még mindig valamilyen meglepetést tartogattak. A lényeg: Nem mindegy, ki kerül a Fehér Házba. Goldwater előretörése pedig Joggal aggasztja a világ népeit. LÖRINCZ LÁSZLÖ A Műszaki irodalom Központja PRÁGÁBAN, a belváros közepén, a Spálená utcában három esztendővel ezelőtt nyílt meg a Műszaki Irodalom Központja Azóta a könyvesboltból, olvasóteremből, előadó- és kiállítási helyiségből álló Intézmény országos< hírnevei szerzett a műszaki Irodalom iránt érdeklődők táborában. — Napi hathétszáz ember fordul meg a könyvesboltban — tájékoztat Zdenék Kühnel és Karel Orna vezető — de a központ küldetése sokkal szélesebb körű, nem szorítkozik csupán az egyszerű árusításra. Az olvasók klubjának 42 000 tagját (ebből csupán 5000 a prágai) rendszeresen értesítjük a műszaki kiadóvállalat gondozásában megjelenő könyvekről. Az érdeklődési körüknek megfelelően kiválasztott évi három könyv megvásárlása után egyet ingyen kapnak. Egyébként központunkban a cseh és szlovák szakirodalmon és folyóiratokon kívül kaphatók a szovjet, magyar, német, lengyel műszaki kiadóvállalatok termékei is. Az eladás formája önkiszolgálás, a vásárlók szabadon válogathatnak a kötetek között. Az olvasóteremben nagy a sürgés forgás, különösen a délutáni órákban. A hatszáz, többségében ritka, keresett példányokból összeállított kézikönyvtár kötetei, valamint a szakfolyóiratok állandóan közkézen forognak az újdonságok Iránt érdeklődő technikusok és az olvasótermet nagy ; számban látogató főiskolások között, Az anyagot három napra ki ls kölcsönözhetik. Ha a helyszínen akarnak" dolgozni, az ügyes Íróasztaloknál zavartalanul elmerülhetnek tanulmányaikban. Igen népszerűek a Műszaki Irodalom Központjában rendezett kiállítások, amelyek egyes külföldi kiadóvállalatok munkájáról vagy bizonyos szakkérdésekről adnak áttekintést. Hogy az eddig rendezett 22 kiállítás közül csak néhányat említsünk: A szovjet tudományos ás műszaki irodalom, Az automatizálás fejlődése, A matematikai és fizikai irodaA bolgár műszaki irodalom kiállítása lom újdonságai stb. 'A kiállításokat előadások, beszélgetések, filmvetítő-, sek egészítik ki. Nagy sikert aratott Az UNESCO könyvei és folyóiratai című reprezentatív kiállítás, melyet a párizsi titkárság itt Járt szakerabe-! rel az eddig legjobban megrendezett UNESCO könyvkiállításnak tartanak, A közönséget nagyon érdeklik az Ilyen jellegű kiállítások, ezért ősztől állandó bemutató nyílik az UNESCÔ könyv, folyóirat- ós dokumentációi kiadványaiból. — Célunk, — mondja Zdenék Külij nel — hogy komplex szolgálatol nyújtsunk a technikusoknak, lehetőleg minden kérésüknek eleget té* gyünk. Előfordul például, hogy vala* kinek egy szakkönyvre van szükséget ami a könyvesboltokban nem kaphat tó. Megrendeli nálunk, és ha az or« szág bármelyik üzletfeben még vart raktáron, megküldetjük elmére a keresett könyvet, — Önműködő etető Az eddigi önműködő baromfietetőket csak száraz takarmány adagolására lehetett használni. Michal Sepeš olyan önműködő etetőt szerkesztett, amely egyaránt alkalmas nedves és száraz takarmánykeverék adagolására. Az etető fő részel az etetőasztal és a csúsztató vályú. Az etetőt villanymotor hajtja. Elkészítése körülbelül 1500 koronába kerül, alkalmazásával Jelentűs megtakarítás érhető el. O Štefan Tesár, zömök, tagbaszakadt huszonötéves férfi, munkás az alsóbrezányí nagy malomban, fáradt volt, nem aludta ki magát, s életében először tétovázott, bizonytalankodott, nem maga miatt, hanem a néhány partizán miatt, akik vele maradtak, meg a helyzet miatt, amelybe kerültek. — Mit lehet Itt tenni? kérdezték egyfolytában az emberek, s mikor elhallgattak, a kérdés mintha ott függött volna fenyegetően minden fölött. — Elveszett dolog ez! A városban egyszer már zászlók lobogtak, volt, piros zászló sárga sarlóval és kalapáccsal és háromszínű lobogó kék háromszöggel, harangok szóltak örvendezve 6s a hely! híradó világgá harsogta a régóla suttogott németellenes Jelszavakat: üsd-vágd! Halál a német megszállókra! Üsd-vágdl A városba benyomultak a német csapatok. A partizánok, akik énekszóval gyalog és szekéren jöttek, elfutottak a városból, Tesár négy závodí emberre! maradt. Tesár ls závodí volt, rajta kívül még négyen voltak: Hladlk, Lánlk, Masöák és SlSka. Régóta Ismerte őket, de érezte, aligha blzhatik meg bennük, meg a két alsóbrezánylban és egy felsöbrezánylban, akik csatlakoztak a závodiakhoz, amikor futottak a német katonák elől. A városban nyüzsögtek a svábok, hamarosan tele lesznek velük a falvak ls. Hova legyenek? Mihez kezdjenek? Minden elveszett! Tesár csoportja már a városban erre gondolt, egyfolytában gyötörték őket ezek a gondolatok, bár jól tudták, hogy rossz dolog fegyvert fogni, de még rosszabb eldobni a fegyvert. Nyolcan voltak, fegyverük géppisztoly, kézigránátok, töltények, hátizsákjukban, kenyér, katonai konzervek, cigaretta. Tesár bal keze körmeit harapdálta, Hladík, aki takarókkal együtt lépett meg a katonaságtól, egy darab keserű fűzfaforgácsot rágcsált, Šiška, az alsóbrezányí nagybirtok fiatal kovácsa arra gondolt, hogy érdemes volna a svábokat megcsiklandozni a géppisztolyokkal, Masňák, az alsóbrezányí téglagyái gépósze menyasszonyára gondolt, aki valahol Nyitra mellett lakik, Lánlk pedig, egy fiatal legény, aki nemrég érettségizett, legszívesebben hazaszökött volna. Attól félt, hogy apja ellen vétett, amikor az ő pénzén elvégezte a gimnáziumot és utána beállt partizánnak. Rajtuk kívül még hárman voltak. Mentek, nem tudták hová, kora reggel sikerült elszökniük Felsőbrezányból, ahol három napig pajtákban bújkáltak, s most lassan ballagtak Závod felé. Mit !ehe t Itt tenni? — Érezte Tesár a hét álmatlan, fáradt, rosszul öltözött, nyűtt bakancsos ember kérdését. Csak Hladík volt kivétel, aki a kaszárnyában Jó ruhát, cipőt szerzett. Nem veszhet el, ami alig hogy elkezdődött. A szovjetek a Kárpátokat ostromolják, Varsót, rohamozzák, nálunk a hegyekben tovább harcolnak a szovjet partizánok, a felkelőkhöz özönlött férfiak; a katonaság — hogy lehetne elveszve mlnen? — Nincs mit tennü — kiáltott Tesár hirtelen a hallgatag emberekre. Feléjük fordult, néhány lépéssel elébük futott. Fekete szeme fölött megremegett busa, fekete szemöldöke. — Letérünk az útról, átvágunk a závodí határon, a grabócl erdőben megpihenünk, aztán nekivágunk a porubai hegyeknek! Ott csatlakozunk a partizánokhoz. Kisporubán túl, KopecsniLázon van egy partlzánbrlgád. Nem tehetünk mást, ütni kell a svábokat, mert bitangságot cselekesznek. Szombat reggel volt, szeptember második vasárnapja előtt. Tesár szaval után mind a nyolcan kedveszegetten, szótlanul még vagy kétszáz lépést tettek az országúton, aztán nekivágtak a földeknek. A závodí határban feketéllettek a felszántott tarlók, zölden világított a lucerna, sárgán a kukorica meg a cirok, barnára sárgult a krumpli 9Zára. A levegőben csendesen lebegett a szürkós, könnyű ősz! pára, boltosán hajolt fölébe az dg, s messze a láthatáron megdermedt hullámokként kéklettek a hegyek. A nyolc szótlan partizán lelenézett a szürkésfehér országútra, óriási kígyóként tekergett, amelyet bármely pillanatban elönthet a szürkészöld német méreg. Az országút a városból Alsóés Felsőbrezányba vitt, majd keresztülhaladt Závodon, a falun túl kissé felfutott a hegyoldalba, s mielőtt elveszett volna a lejtők ős az erdők között, még keresztülvágott Nagyás Kisporubán. A hegyeken, erdőkön túl leereszkedett egy Nagy József rajza messzi völgybe, amelyről a tak, hogy ott van Kopecsnlbrezánylak, závodiak kis- és Láz, egy nyomorúságos falu, nagyporubiak csak annyit tud- ajjiely házait mintha szétszórta volna a völgy hosszában a hegyoldalban. Arrafelé csak nyomorúságos árpa terein. Negyvennégy aug-fcMusának végén azt Is tudták, Tiogy a faluban partizánok vannak. Mindig élénk volt a forgalom ezen az úton, de augusztus vége óta, amikor egész Závodot felkavarta a suttogó hír, hogy Túrócszentmártonban elintéztek tizenöt magas rangú német tisztet meg két generálist, s hogy Besztercebányán kikiáltották a felkelést a németek ellen — azóta elcsendesedett az országút, autók alig jártak; s azon a szombat reggelen, amikor Tesár az embereivel a závodi határban zöldellő berekhez közeledett, az út fölött porfelhő kerekedett, leszállt a fákra, bokrokra, árkokra és földekre: autókon és motorkerékpárokon Závodhoz közeledett a német katonaság. Tesár partizánjai dermedten nézték a sötétszürke autókat, amelyek eltűntek a závodi házak között. Jó, hogy hallgattak Tesárra! Tesár nem akar roszszat. Talán tudja, mit tesz. Ds ml lesz Závodban? Szorongva siettek a závodi határ közepéit hallgató grabócl erdőbe. — Závodban, — mondta Hladlk, és kiköpte a keserű fadarabkát, kezdődik a tánc. Lánlk, a maturáns összerezzent. Három német motorkerékpár és tizenegy autó — elejüket ferdén lemetszették, oldalról nézve olyanok voltak, mint valami apró ház — megállt Závod közepén a templom, plébánia és iskola előtt, a nagyvendéglő, a községháza és a tűzoltószertár előtt, a magas fekete oszlop alatt, amelyben a závodi tűzoltók gyakorlat öá tűzvész után a nedves fecskendőket szárítgatták. Az autókból sok német katona szállj ki, porosan és dühösen. (FOLYTATJUK* ül SZŐ 4 * 1964. július 18.