Új Szó, 1964. június (17. évfolyam, 151-179.szám)
1964-06-14 / 164. szám, vasárnap
Bertrand Russeíl a délkelet-ázsiai eseményekről London (CTK) — Bertrand Russel neves angol békeharcos élesen elítélte az Egyesült Államok dél-vietnami agresszióját. Hangsúlyozta, hogy nincs ok a dél-vietnami Nemzeti Felszabadító Front és a vietnami demokratikus kormány javaslatának visszautasítására. Az Egyesült Államok ki akarja terjeszteni veszélyes háborúját. Russel reményét fejezte ki, hogy a világközvélemény nem engedi meg, hogy a nép tovább szenvedjen Délkelet-Ázsiában. Ezt csakis a semlegesség biztosításával lehet elérni. Ezen az úton csupán az Egyesült Államok politikája jelent akadályt és ez ellen ezért határozottan harcolni kell. Befejeződtek Erhard washingtoni tárgyalásai Washington fCTKj — Erhard bonhi kancellár pénteken Rusk amerikai külügyminiszterrel, majd Johnson elnökkel tárgyalt. Megbeszéléseiken Schröder nyugatnémet külügyminiszter is jelen volt. — Az Erhard—Johnson tárgyalásokról közleményt adtak kl. A közlemény hangoztatja ugyan a német és a nyugat-berlini kérdés békés és igazságos megoldásának szükségéi, de ugyanakkor kiemeli, hogy „Németország egyesüléséig" az Egyesült Államok kormánya a bonni kormányt tekintt a német nép egyedüli képviselőjének. A közlemény a szovjetnémet barátsági szerződés aláírásával kapcsolatban megjegyzi, hogy ,a szövetségesek jogainak esetleges meg sértéséért" a felelősség a szovjet kormányra hárul. A közlemény egyik bekezdése megemlíti, hogy az amerikai elnök és a bonni kancellár fontosnak tartja a kelet-európai népek és a nyugat viszonyának javulását. A közlemény egyik pozitív megállapítása az a kitétel, hogy a háborús veszély csökkentését célzó intézkedések Németország egyesülését szolgálják. Azt azonban nem említi, hogy az NSZK és az Egyesült Államok milyen konkrét módon kíván hozzájárulni e cél eléréséhez. Johnson és Erhard ismét az Atlanti Szövetség erejének növelése és a NATO multilaterális atomerejének megteremtése mellet foglalt állást. JOHNSON elnök az utóbbi napokban másodszor írt De Gaulle francia elnöknek. Levelében valószínűen Délkelet-Ázsia problémáival foglalkozik, mely kérdésben Amerika és Franciaország nézete nem azonos. (ČTK) A FRANCIA HADSEREG egységei június 20-án elhagyják Algériát. Csupán az Oran melletti Mers El Kebir tengeri- és légitámaszponton maradnak még francia katonák, valamint azon a néhány támaszponton a Szaharában, amelyeket Algéria az eviani egyezmény értelmében 5—15 évre átengedett Franciaországnak. (CTK) AZ EGYESÜLT ALLAMOKBAN tartózkodó román kormányküldöttség ellátogatott Dallasba. A nagyvállalatok képviselőivel időszerű gazdasági és kereskedelmi problémákról, valamint a nemzetközi együttműködésről tárgyalt. (CTK) MAGYARORSZÁG és Kanada képviselői Ottawában a két ország kapcsolatainak rendezéséről tárgyaltak. Egyezményt Írtak alá a diplomáciai kapcsolatok felvételéről és magyar kereskedelmi képviselet létesítéséről Montrealban. (CTK) VENEZUELA csatlakozik a latinamerikai szabadkereskedelmi társuláshoz, melynek eddig Argentína, Brazília, Chile, Columbia, Ecuador, Mexikó, Paraguay és Peru a tagjai. (CTK) NEW YORKBAN megkezdődtek a tárgyalások Panama és az USA vitás problémáiról, főleg a Panama-csatorna kérdéséről. (CTK) DONALD REID CABRAL, a dominikai kormány-triumvirátus elnöke az egyetemi hallgatókat vádolja a Santo Domlngo-i katonai lőszerraktár felrobbantásával. A 92. sz. törvény értelmében hatálytalanították a főváros egyetemének önkormányzatát és a rendőrség körülvette az egyetemet. A Lovvery észak-amerikai torpedóromboló a dominikai partok felé tart, hogy szükség esetén beavatkozhassék. (CTK) ÉSZAK-MAROKKOBAN az algériai határ mentén a napokban összetűzésre került sor marokkói csapatok és felfegyverzett bandák között (CTK) NIGÉRIÁBAN legfelsőbb szinten tárgyalások kezdődtek a munkások országos bérsztrájkjának befejezéséről. A kormány elsőfzben hívta meg tárgyalásokra a munkások képviselőit. (CTK) Tokió — az olimpiai játékok színhelye. A képen: a várost az olimpiai negyeddel és a sportlétesítményekkel összekötő függőút része. (CTK felvétele) nBTVÉMWKTOKaraLtTfeML AZ AUSZTRÁLIAI KOMMUNISTA PÁRT XX. KONGRESSZUSA Sydneyben megkezdődött az Ausztráliai Kommunista Párt XX. kongreszszusa, amely jóváhagyja az új pártprogramot, a szervezeti szabályzat módosítását és megválasztja az új vezetőséget. A kongresszus megvitatja a párt mezőgazdasági politikáját és a bennszülött lakosság Jogaiért folytatott küzdelem programját. Á kongresszusi beszámolót Sharkey, a párt főtitkára adta elő. Foglalkozott a bel- és külpolitikai helyzettel, majd élesen elítélte a kínai vezetők szakadár politikáját. A MONGOL NÉPI FORRADALMI PÁRT KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK HATÁROZATA Az Unen nyilvárfosságra hozta a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottsága decemberi plénumának határozatát, amely megbélyegzi a marxista—leninista elvektől eltérő kínai vezetőket, akik nyíltan támadják a moszkvai nyilatkozatokban India Kommunista Pártjának országos tanácsa a párt egységéért Delhi (CTK) — India Kommunista Pártjának országos tanácsa határozatot tett közzé a párt egységéről. Felhívja az országos tanács 32 volt tagját, akiket kizártak a pártból, hogy hagyjanak fel egységbontó tevékenységükkel. A határozat hangsúlyozza, amint bármelyikük is hajlandó alávetni magát az országos tanács határozatainak, hatálytalanítják az ellenük indított fegyelmi eljárást. Az országos tanács mindent megtesz azért, hogy megakadályozza a párt megbontását. A határozat rámutat arra, hogy Nehru miniszterelnök halála következtében keletkezett politikai helyzetben India Kommunista Pártjának megosztása nagy csapást mérne a munkásosztályra és az egész demokratikus mozgalomra, és egyúttal az Imperializmus és reakció malmára hajtaná a vizet. megjelölt irányvonalat. A Mongol Népi Forradalmi Párt határozottan elítéli az egységbontó politikát és a kinal vezetőknek azt a kísérletét, hogy antimarxista irányvonalukat rákényszerítsék a mongol pártra, s elszakítsák a kommunista világmozgalomtól és élcsapatától, az SZKP-től. A BELGA KOMMUNISTA PÁRT ELÍTÉLI SEEBOHMOT A Belga Kommunista Párt parlamenti csoportja levélben felszólította Spaak külügyminisztert és a kormányt, hogy mondjon véleményt Seebohm bonni miniszter revansista kijelentéseiről. A kommunista képviselők követelték továbbá, hogy Belgium utasítson vissza mindenféle beavatkozást Dél-Vietnam belügyeibe és vonja ki pilótáit Kongóból. SZABADON BOCSÁTOTTÁK AZ ECUADORI KP TITKÁRÁT Az ecuadori katonai kormányzat szabadon bocsátotta Enrique Gil Gilbertet, az Ecuadori Kommunista Párt Központi Bizottságának titkárát. Ezt az intézkedést a demokratikus erők kényszerítették ki, amelyek további hazafiak, köztük Pedro Saad, a párt főtitkára kiszabadításáért küzdenek. Közlemény Walter Ulbricht SZOVJETUNIÓBELI LÁTOGATÁSÁRÓL Walter Ulbricht hazautazott Moszkvából Moszkva (Cl'K) Walter Ulbricht pénteken este a Kremlben rendezett fogadáson kijelentette, hogy a szovjet—német barátsági szerződés biztosítja a két nép békéjét és hozzájárul az európai biztonság szavatolásához. Hangoztatta, hogyha ezt a szerződést mindenütt a békés együttélés szempontjából fogják kezelni, akkor végleg lezárulhat a háborús időszak és mindkét német állam aláírhatja a kölcsönösen ésszerű és jóakaratú szerződést. Walter Ulbricht tegnap reggel elbúcsúzott a szovjet fővárostól, és kíséretével hazautazott Berlinbe. A vnukovői repülőtéren Nyikita Hruscsov és más szovjet vezetők, a közélet és a diplomáciai testület képviselői búcsúztatták a vendégeket. Nyikita Hruscsov és Walter Ulbricht rövid beszédet mondott. Hruscsov elvtárs hangoztatta, hogy elégedett a tárgyalások eredményeivel. Megállapította, hogy az SZKP és az NSZEP szilárdan védelmezi a marxista szempontokat és szigorúan ragaszkodik a kommunista világmozgalomnak a moszkvai tanácskozásokon kidolgozott fő Irányvonalához. Hruscsov hangsúlyozta, hogy a szovjet emberek nagyra értékelik a Német Demokratikus Köztársaság barátságát. Walter Ulbricht válaszában megköszönte a baráti fogadtatást és szíves vendéglátást. Kijelentette, hogy a német vendégek iránt mindenütt nagy bizalommal voltak, s meggyőződtek róla, hogy a német—szovjet barátságnak mély gyökerei vannak. Ulbricht hangoztatta, hogy a német nép minden erejével küzdeni fog a világbékéért. •ir A Szovjetunió és az NDK 1966 és 1970 között több mint száz korszerű vegyipari és kőolajvállalatot, illetve berendezést szállít egymásnak a pénteken Moszkvában megkötött egyezmény alapján. Tegnap Moszkvában közleményt adtak ki Walter Ulbricht szovjetunióbeli látogatásáról. A közlemény megállapítja, hogy a Szovjetunió és az NDK együttműködése elősegíti a szocialista közösség egységének és erejének szilárdulását, meggyorsítja gazdasági fejlődésüket, és közelebb hozza a szocializmus győzelmét a kapitalizmussal folytatott gazdasági versenyben. Mindkét fél kifejezi rendületlen elhatározását, hogy növelni fogja a KGST szerepét a szocialista államok gazdasági kapcsolatainak fejlesztésében és tökéletesítésében, a nemzetközi szocialista munkamegosztás elmélyítésében, a termelés kölcsönösen előnyös szakosításában és kooperálásában. A közlemény a két ország eredményes kulturális, művészeti és tudományos együttműködését is kiemeli. Részletesen elemezi a szovjet—német barátsági és együttműködési szerződés cikkelyeit. Mindkét fél szilárd meggyőződése, hogy a szerződés hozzájárul az európai nemzetközi helyzet javulásához és a világfeszültség enyhüléséhez. Mindkét fél megvitatta á jelenlegi nemzetközi helyzetet és hangoztatja, hogy az erők világviszonya a szocializmusnak, a demokráciának és a békének kedvezően lényegesen megjavult. A moszkvai atomcsendszerződés és más egyezmények meggyőzték a népeket, hogy a hidegháború éveiben felhalmozódott ideológiai ellentétek és nézeteltérések ellenére nemzetközi egyezmények születhetnek az égető problémákról, s mindenképpen megegyezésre kell törekedni. A közlemény ezután megállapítja, hogy az imperialista államok reakciós köreinek politikája a legnagyobb mértékben akadályozza a tartós béke megteremtését. Ez a politika a nemzetközi feszültség fenntartására, további lázas fegyverkezésre, a nem" zeti felszabadító mozgalmak leverésére és katonaí-rendőruralmi rendszerek bevezetésére irányul. A világbéke szempontjából különösen vészé* lyes a nyugatnémet revansisták pölij tikája. Az NSZK az egyetlen európai ország, amely hivatalosan területi igényeket támaszt más országokkal szemben. A közlemény megállapítja! a biztonság érdekei megkívánnák a Bundeswehr létszámcsökkentésé^ fegyverzetének korlátozását és hadi-* iparának hatékony nemzetközi ellen* őrzését. A Szovjetunió és az NDK nem azonosítja az NSZK kormányköreinek jelenlegi politikáját a nyugat* német lakosság békeszerető rétegei* nek érdekeivel, követeléseivel és né* zeteivel. Mindkét fél szilárd meggyft* ződése, hogy a német békeszerződés megkötése a mai viszonyok között aj általános nemzetközi helyzet javulását eredményező fordulatot jelentene* Mindkét fél elítéli a Kubával szem* ben érvényesített imperialista gazda* sági és politikai nyomást, és a jö* vőben is minden segítséget megadnak" Kubának. A Szovjetunió és az NDK szolidáris az afrikai, az ázsiai és a latin-amerikai népekkel és továbbra is támogatni fogja nemzeti felszaba* dltó mozgalmukat. Mindkét kormánýj elítéli a laoszi reakciós erők cselszö-i véseit, amelyek lehetővé teszik a kül* földi imperialisták beavatkozását. A Szovjetunió és az NDK ismét kčf* veteli a Kínai Népköztársaság törve* nyes ENSZ-jogainak gyors visszaáll!* tását. A közlemény megállapítja, hogy ál* landóan fejlődnek és szilárdulnak SZKP és az NSZEP kapcsolatai. Mind* két fél kijelenti, hogy tántoríthatat* lanul hű a kommunista világmozga* lom fő Irányvonalához, amelyet S testvérpártok 1957-es és 1960-as moszkvai tanácskozásán dolgoztak kl. Az utóbbi évek eseményei igazoltát; a moszkvai nyilatkozatok megállapt* tásainak és következtetéseinek he* lyességét. Mindkét párt elítéli a kínai vezetők egységbontó tevékenysé* gét, s hangoztatja, hogy védelmezni fogják a marxista-leninista elvetí tisztaságát. A világ tovább kételkedik Az amerikai sajtó aggodalommal állapítja meg, hogy az európai közvélemény nem hiszi el a hivatalos vizsgálat feltevéseit, amelyek szerint Oswald volt Kennedy elnök egyetlen gyilkosa. A Time című amerikai lap megállapítja, hogy az európaiak millióinak az a meggyőződése: az elnök a déli fajgyűlölők, a reakciós tábornokok és a CIA kémszolgálat hármas összeesküvésének áldozata. Mivel a vizsgálat tovább folyik (a Warrenbizottság újra kihallgatta Oswald özvegyét stb.) megkíséreljük összefoglalni, miért kételkedik a világközvélemény a hivatalos amerikai álláspontban. Ruby lokáltulajdonos perének tárgyalásán nagyon sok jogos kérdés nem hangzott el. Napokig folyt a vita, hogy Ruby Oswald agyonlövésének pillanatában beszámítható lelkiállapotban volt-e vagy sem. (A védelem ugyanis mindent elkövetett, hogy bebizonyítsa, Ruby abnormális lelkiállapotát). Még mindig nem derült fény azonban arra, hogy Ruby hogyan juthatott be a dallasi börtönbe, hogyan csempészte be a pisztolyt, amikor a rendőrség csak néhány riporternek adott belépési engedélyt és mindenkit megmotozott. Egyes lapok azt is megírták, hogy a gyilkosság napján Ruby ugyanolyan színű ruhát viselt, mint az FBI emberei. Még mindig homály fedi Ruby és Oswald kapcsolatát. Már március elején hatalmas címmel közölte a New York-i Journal American, hogy a kormány és az FBI bizonyos egyezmény álapján együttműködik a védelemmel. A lap majdnem ugyanazt mondja, amit Oswald édesanyja állít, hogy fia a CIA ügynöke volt. Növeli a kétkedők számát az FBI azon állítása is, hogy Oswald és Ruby nem ismerte egymást, és a büntettet saját szakállára követte el. Az amerikai titkosszolgálat emberei nemrég „lejátszották" a gyilkosságot, de semmi újra nem jöttek rá, s csak a régi nótát fújják: Oswald volt a gyilkos, aki három lövést adott le a tankönyvraktár ablakából. A legutóbbi megállapítások szerint először Kennedyt, majd Connally kormányzót érte a golyó és az elnök csak ezután kapta a halálos fejlövést. • Ki ölte meg Tippit rendőrt? Tevékenykedik egy nem hivatalos vizsgáló bizottság is, és sokan egyénileg próbálnak fényt deríteni a gyilkosságra. Ezek hozták nyilvánosságra azt a tény, hogy Kennedy meggyilkolása előtt egy héttel Bemard Wissman. — (aki a gyilkosság napján Kennedy ellen uszító hirdetést közöltetett a Dallas News-ben) Tippit rendőrrel tanácskozott, akit Oswald állítólag agyonlőtt. A beszélgetésen még egy személy vett részt, akit nem neveztek meg, de Rubyra céloznak. Tippit rendőr meggyilkolásának két szemtanúja volt: az egyik szerint a gyilkos alacsony, zömök, bozontos ember volt. Ez a leírás nem illik rá Oswaldra. Reynolds, a másik tanú a lövés pillanatában nézett ki az utcára, s az ő vallomása nyomán tartóztatták le Oswaldot. Gyanús, hogy ezt a személyt is még januárban megölték ... Meggyilkolása címén a rendőrség letartóztatott egy férfit, aki barátnője segítségével alibit bizonyított. De ez a barátnő sem élt sokáig, mert egy verekedésbe keveredett, letartóztatták és a börtönben „öngyilkos" lett. • Mark Lane folytatja a nyomozást Mark Lane, New York állam volt képviselője (a magánszemélyekből alakult vizsgáló bizottság egyik vezetője) magnetofonszalagról lejátszotta egy dallasi tanítónő vallomását, aki szemtanúja volt az elnök meggyilkolásának és kijelentette, hogy legalább négy lövést hallott az elnök autója előtti felüljáró irányából, s azt is látta, hogy valaki elfutott onnét. A hivatalos körök csak három lövésről tudnak, azok is hátulról jöttek, a raktárhelyiség felől. Az a kérdés, hogy honnan származnak az autóban talált golyószilánkok, miután a hivatalosan elismert három golyót épségben megtalálták. Az is furcsa, hogy miért vitték Kennedy gépkocsiját olyan gyorsan a javítóba, holott az egyik legfontosabb bűnjel volt. Mark Lane a National Guardiannak adott nyilatkozatában kijelentette, hogy Oswald szerepe kiagyalt történet. Arról Is tudomása van, hogy a gyilkosság napján a raktárépület tetején (amelyikből állítólag Oswald lőtt) még egy fegyvert találtak. Lane elmondta azt is, hogy áprilíjf 29-én, mikor kilépett a lakásából, két ember szegődött mellé, bizonyos Oswalddal kapcsolatos bizonyítékok iránt érdeklődtek, amelyek állítólag eltűntek a titkos szolgálat kezéből. Tiltakozására a két ügynök felfedte kilétét és követelődzni kezdett. Lane erre a szemükbe vágta: „Semmiféle kérdésre nem válaszolok, ilyen bánásmód csak egy rendőrállamban lehetséges." • Újabb leleplezések Szinte bombarobbanásként hatott fi Naional Enguirer május 17-i számában megjelent szenzációs leleplezés, amely szerint két hónappal az elnökgyilkosság előtt Oswald volt az, aki Ruby felbérelésére rálőtt Walker tábornokra. Mivel azonban Ruby a Kuba elleni „felszabadító egységekbe" toborzott önkénteseket, az igazságügyminisztérium és a CIA utasította a dallasi rendőrséget, hogy mindkét gyanúsítottat hagyják szabadlábon. Ezt bizonyítja az igazságügyminis2* ter Curry rendőrfőnöknek küldött levele. A lap megszólaltatott egy Biíl Lemart nevű férfit, aki elmondta, hogy Oswaldot 1963. november 21-én, a gyilkosság előestéjén látta Ruby bárjában. Ezek az adatok és további leleplezések jogossá teszik a Time címá amerikai lap gyanúját: válóban nagyon kevesen hiszik el, hogy Kennedy Oswald egyéni akciójának ál' dozata lett. LŐCSEI ZOLTÁN 1964. június 14, Ü ŰJ SZŰ 3