Új Szó, 1964. június (17. évfolyam, 151-179.szám)

1964-06-12 / 162. szám, péntek

Uf filmek' 'ismét azzal kezdhetnénk, hogy a műsoron leghosszabb ideig szereplő filmek közül a May Károly regényből készült Ezüst-tó kincse aratja tovább­ra is a babért. A hazai filmgyártást Zdenék Podskalský filmje képviseli. EINSTEIN CONTRA BABINSKÝ Bár Podskalský néhány előző rendezé­zésével jó hírnevet szerzett, ez a filmje nem sorolható sikerültebb mü­vei közé, mint amilyen a Dr. Faustot elvitte az ördög volt. Podskalský sza­tírával kísérletezik, s ez ebben a film­jében, mely egy színdarab változata, nem sikerült. A film gerincét két ne­gatív hős története alkotja. A ren­dező hősei életének különböző idő­szakain keresztül vezeti a meseszö­vést. Persze a filmben Inkább bedo­bott, mint felvetett kérdésre: hogyan lesz két egyszerre kezdő ember közül az egyikből zseni, a másikból pedig mihaszna fráter, a film alkotói nem tudnak válaszolni. A négy részből álló, retroszpektív jelenetekkel át­szőtt filmben a közelmúlt fonákságai­nak szatirikus ostorozását látjuk. Több jelenetnél jót mulatunk, ám egészben véve erősen érezhető művé­szi fogyatékosságai vannak a film­nek, ami különösen az emberábrázo­lásban, a figurák stilizálásában mu­tatkozik meg. A meleg hónapokkal — úgy látszik — eljött a vígjátékok ideje, mert a könnyű műfajhoz tartozik a másik bemutatott film, a lengyel CSITRI ls. Leonard Buczkowski filmhőse egy 17 éves árva lány, aki Varsóba jön a rokonokhoz, de nem talál támo­gatásr.e. Akkor két fiatal férfi — egy sofőr és egy orvos veszi pártfo­gásába és egyengeti életútját, melyen sok bonyodalom támad. Komikus hely­zetek után a végkifejlődés: a kislány szerelmes lesz az orvosba. A f Ilin csakis szórakoztatásra készült, mint az amerikai Billy Wilder filmje: VALAKI SZERETI A BONYODALMAKAT 1929-ben játszódik le a jő meseszövé­sű film története, két jóképű dzsessz­énekes kalandjai az „amerikai dzsun­gelben". Nagyon jó alakítást nyújt a filmben a tragikus végű Marilyn Monroe. A román Mircea Muresan filmje A TE BÜNRÉSZED azt tárgyalja, hogyan illeszkedik be a szocialista közösségbe egy pénzhaj­hászó parasztfiú egy nagy építkezésen és válik az új társadalom aktív tag­jává. Szokványos építő tárgyú film, a rendező megoldásai is elég sablo­nosak. Megrendítő dráma a jugoszláv Mi lenko Strbac antifasiszta filmje A REMÉNYTELENSÉG ÓRÁI. Hiteles történet alapján készült: a náci megszállók 1941-ben Kragujevac­ban hétezer békés polgári lakost vé­geztek ki. A film hőse Jan Drda re­gényhőseire emlékeztet. A városi gim­názium rakoncátlan ötödikeseit egy nagy razzia alkalmával tanárukkal együtt elhurcolják. Tanáruk még a vesztőhelyen is velük marad és osz­tozik sorsukban, bár lehetősége volna a gyilkos golyó elkerülésére... Hős­történet ez a szomorú múltból, érde­kes, izgalmas film, művészi kivitele­zésében azonban semmi különöset, eredetit nem találunk. FORRÓ ÜT Végül meg kell említenünk egy kitűnő dokumentumfilmet. A nyugat­német filmesek Martin Schiiessler rendezésében egy különös expedíció útját örökítették meg Kairótól Fok­városig. A 22 ezer kilométeres útvo­nalon megismerjük Afrika szépségeit, az őserdők és a ragadozók világát, óriás és törpe lakóit és gyönyörköd­hetünk a számunkra megközelíthe­tetlen természetben. (L) ÖRÖMTELI ÉLEI Festmények, szobrok, fényképek A bratislavai Városi Képtár nem csupán helyi alkotókkal Ismertet meg bennünket, hanem a vidék művészet is helyet kapnak kiállítótermében. Ezúttal négy trencsénl képzőművész mutatja itt be az elmúlt három év termésének keresztmetszetét, s nyújt bepillantást kísérleteikbe, alkotó te­vékenységükbe. Annak az általános jelenségnek vagyunk tanúi, hogy már majdnem eltűnt a régi válaszfal a fő­város és a vidék között, s alig van kü­lönbség Bratislava és a kisebb váro­sok művész! formanyelve között. A fiatal kiállítókat már távolról sem jellemzi a vidékies maradiság. Mes­tereik tanításától messze szakadtak. Nem meg tanult formák őrzői, hanom „új eszközökkel igyekeznek megra­gadni a valóságot, annak határtalan változásait" (Garaudy). RUDOLF MoSKO, a festő 38 esz­tendős. Malý és Mudroch tanárok vezetésével végezte a főiskolát. Kezdeti irányán túllépve, geometrl­záló formákkal dolgozik, hatásukat kifejező színekkel fokozza. A nép­művészet mellett Fulla és Bazovský sugallmazása ls érezhető falusi te­KULTUR ÄLf S HÍREK • A New York Times egyik vasár­napi példányszáma minden eddigi rekordot felülmúlt. 568 oldalon je­lent tneg és több mint 2 kg-ot nyo­mott. • A párizsi Notre Dame fennállá­sának 800 éves jubileumét ünnepli. A templom alapkövét 1163-ban VII. Lajos király rakta le. Az épület ma Franciaország legértékesebb műemlé­kei közé tartozik. • A weimari Német Shakespeare Társaság könyvtára egyedülálló a maga nemében. Több mint 7400 tu­dományos és szépirodalmi müvet tar­talmaz, amely egytől egyig valami­lyen kapcsolatban áll Shakespeare személyével, vagy munkásságával. • Tyihon Szinmuskin új regényt Irt, amelyben az Északi-sark keleti területeinek feltárását festi le. Leír­ja benne a szovjet hatalom első lé­péseit és azokat a súlyos körűimé nyeket, amelyek között a kutatómun­ka folyt. • Álmai beteljesülésének nevezi Marlene Dlettrlch szovjetunióbeli út­ját Moszkvai ós leningrádi nagysike rű vendégszereplésén filmdaloknt sanzonokat és népdalokat énekelt B A moszkvai Művész Színház ííi nius végéig Londonban és Pár;sbar­vendégszerepel. A színház egvütt 3*­legutóbb 1958 ban szerepelt a londur ni és párizsi közönség előtt. matikájú, költői klhangzású alakos képein. (Vörös pásztorjelenet, Hol­das kompozíció). Kombinált, techni­kával, rellef-szerűen felrakott fény­lő, főképp vörös színekkel, lakkokkal festett sorozatában: A megsebesült földben, nyugtalan érzések izzanak. Tíz kiállított vászna táblakép ugyan, de közelebb áll a díszítinényezö fa­likép sommázó kifejezéséhez. — Ez jellemzi Ábel munkáit ls, ami a kor épülő és fejlődő városalt, igényelt jelzi. SVETO ÁBEL (sz. 1929) Fulla, Mud­roch és Zelibský tanítványa. Né­hány évvel ezelőtt kiállított stili­zált csendéleteit erős körvonalak közé fogta. Mai tájai a valóságlátó és elvont festészet határvidékén mozgó, dekoratív kompozíciók. A szűkre szabott, letompított szín­skálájú Szürke kompozíció és a Hol­das éj harmonikusok és hangulati töltésűek. A Város ciklushoz tar­tozó Antennák, Útkereszteződés és Ipari tájban feszülő erővonalak utal­nak napjaink dinamizmusára. JOZEF FIZEL 32 éves, tanárai Ste­funko, Pribiš és Kostka voltak, amit régebbi harmonikus megoldású női aktja! jeleztek. Fizel ma Inkább for­mabontó, mint építő. Igaz, hogy a kubizmus óta a szobrászat öntörvé­nyű nyelvvel rendelkezik, és a külső világ formáinak különféle kombiná­ciójára támaszkodik. Bourdelle sze­rint a szobrászat hódolat a realitás' előtt. Viszont hozzáfűzte, hogy az egyén! világ viharos kifejezése ls. Mikor Flzel nyugtalan keze elha­nyagolja a dolgok felszínét, felté­telezzük, hogy nemcsak Játszik a for­mával, hanem ezt a dolgok belső struktúrája érdekében teszi. Patiná­zott gipszfigurái közül egyesek az emebrl alakból Indulnak ki, s a for­mával általánosít. Expresszív Harco­sa tiszta és forró pátoszt sejttett. ANTON STUBNA íróember, egy Ideje sokat foglalkozik a fényké­pészettel. Számos nemzetközi ver­senyen vett részt. Két évvel ezelőtt aranyérmet nyert a spanyol Alican­téban. Kár, hogy épp ezekből a fel­vételekből egyet sem láthatunk. Fényképein szokványosság igazán nem észlelhető. Jól szerkesztett gra­fikákra emlékeztetnek. Jelzésekben, metaforákban, eredeti hangon szól­nak technlzált világunkról. ' Mind a négy fiatal művész kísér­letez, keresi a korszerű mondani­valónak megfelelő formát. Picasso az falija, hogy ő nem keres, ha­nen talál. Kívánjuk, hogy trencsénl aiű'észeink is mielőbb találjanak. Bárkány Jenoná Már sokszor elmondtuk, de talán nem lesz jelesleges, ha a vá­lasztások alkalmából útra Ismételtük: a szocializmus és a kommunizmus széleslátókörű, nagy szakképzettségű, müveit embereket igényel. Másként lehetetlen egy minden eddiginél jobb és igazságosabb társadalmat felépí­tenl. Az új technika, az automatizá­lás, és azok a bonyolult munkafolya­matok, amelyekkel lépten-nyomon ta­lálkozunk, művelt, szakképzett em­berek nélkül semmit sem érnek. S ha így van ma, fokozottabb mértékben így lesz a Jövőben. A művelt embe­rek azonban nem születnek. Művelt emberekké csak az állandó és rendsze­res tanulás, az életünk minden terére kiterjedő népművelési munka révén válhatunk. A népművelés nálunk or­szágos ügy, a tanulás pedig társadal­mi szükséglet. S ami igen fontos: ez a munka nem Idényjellegű, nem öt­letszerű, nem tessék-lássék megoldá­sokon alapul. Népművelésünk átgon­dolt, tervszerű és irányított. A hiva­tásos és önkéntes kulturális dolgozók ezrein kívül törvény is biztosítja, amely egyértelműen kimondja: a nép­művelés népünk életszükséglete, fej­lődésének alapja. Különféle népművelést intézmény — művelődési otthon, üzemi és szö­vetkezeti klub, vörös sarok stb. — csupán Szlovákia területén több mint 5000 működik, feladatuk a népmű­velés, a szórakoztatás, a szórakoztat­va nevelés ... Végső soron a népmű­velés nálunk ma már nem csupán egyes intézmények korlátozott fel­adatköre, hanem a nemzeti bizottsá­gok, a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom, a CSISZ, a CSEMADOK és a Nemzett Front többi szervezetén kívül még sok intézmény törvény­szabta, igen fontos, tervszerűen irá­nyított hivatása. Sok lenne felsorolni ls, hogy éven-, te hány tanfolyamot, szakelőadást, kulturális bemutatót, dal- és táncün­nepélyt, fesztivált és versenyt ren­dezünk, hány könyv cserél népkönyv­tárainkban gazdát, hány embernek tesszük az életét szebbé, tartalmasab­bá. De ezúttal nem ls célunk a szá­mok felsorolása. Statisztika helyett beszéljenek az alábbi képek, amelyek szemléltetően kijelezik: népünk tanul, vigad, művelődik... Az örömteljes munka után — örömteljes az élet! (b) A CSISZ Központi Bizottságának Mne.yar Dal- és Táncegyüttese rendsze­resen járja a vidéket. Magyar és svlovák népdalukkal, népi táncokkal éa jelenetekkel szórakoztatják a nézőket. ägfctWSS SSS^íf^ Már hagyományosak a CSEMADOK járási, körzeti es országos dal- és táncünnepségei. Az összejöveteleken a Csemadok együttesein kívül ven­dégszereplök is fellépnok. Képünkön a komáromi hajógyár Dunaj együt­tese kelet-szlovákiai táncokat ad eld. A raüai Művelődési otthon dolgozói nagy gondot fordítanak arra, hogy a környék lakosságát ellássák jó köny­vekkel. A kiállításról készült két kép tanúsága szerint fiatalok és időseb­hek nagy érdeklődéssel szemlélik a könyveket. (CTK felvételed) liiiiPÉi A bajcsi állami gazdaság a Duna menti síkság szíveben fekszik. A gazda­ság dolgozói több mint 9000 hektár jól termő zsíros földön gazdálkodnak s a jól jövedelmező állattenyésztés és növénytermesztés magasra lendítette a környék iHkóinak életszínvonalát. A hajósiak azonban nemcsak munká­val töltik napjaikat, hanem szórakozni is szereinek. Képünkön a jól fel­szorult bajcsi kultúrház. 19M. június 1«, W Cgí) 7

Next

/
Thumbnails
Contents