Új Szó, 1964. június (17. évfolyam, 151-179.szám)

1964-06-10 / 160. szám, szerda

rA TV műsoráról ELMÉLET ÉS GYAKORLAT Nemrégen e helyütt a tv publicisztikai műsorának Javulásáról irtunk. Ezt a megállapítást most újabb példával igazolhatjuk. A művészet kérdéseivel foglalkozó ciklus legutóbbi adására gondolunk, amelyet élvonalbeli műtörténészek és esztéták közreműködésével Dalibor Pokorný készített elő. Ezúttal a művészi és életstílus különböző kérdéseiről volt szó. A beszélgetést hatásosan egészítették ki az egyes képek és könyrészletek, így például Honzlk építőművész Az életstílus kialakítása című ismert könyvéből vett részlet. Az egész műsor rendkívül vonzó, konkrét és érthető volt. A részt vevő esztétikusok, például Miroslav ChlupaC jól világított rá az alapvető kérdésre, a modern művészetre és problémáira. Több példával bizonyították, hogyan érnek meg és szűnnek meg a képzőművészeti korok, hogyan érvényesül az új szemlélet és felfogás a képzőművészeti alkotásokban. Arra a következtetésre jutottak, hogy a reneszánsz idejétől kezdődően a múlt század körülbelül harmadik negyedéig a képzőművészet hagyományosan, bár különféle formában, lényegében csak felszínesen másolta a világot. A korszerű művészet, amely kénytelen tudomásul venni a tudomány és a technika minden üj vívmányát és felfedezését — az előző művészeti korszakokkal ellenétben e jelenségek lényegének feltárására törekszik, tehát számára nem a felszín megörökítése a fontos. Természetesen mindez sok problémát vet fel, amely gyakran azt a megállapítást eredményezi, hogy ez a művészet a nézők széles rétegei számára érthetetlen. Helyesen állapiKULTURÁLIS HÍREK • A Kreml Kongresszusi Palotájában bemutatták Vano Muradeli Október című operáját. Az új opera — mely az 1957-ben elhunyt jeles költő, Vlagyimir Lugovszkij librettója alapján készült — 1917 feledhetetlen napjait idézi fel, Lenin Pétervárra érkezésétől az Aurora sortüzének eldördüléséig. • Az UNESCO legújabb statisztikája szerint a világon évente körülbelül háromszázhúszezer könyvet, hetvenezer folyóiratot és harmincháromezer féle újságot adnak kl. • Szeptember 10 és 25 között bábszínház-fesztivált rendeznek Bukarestben. A bábszínházak III. nemzetközi fesztiváljával egyldőben nemzetközi bábkiállltásra Is sor kerül. • Nyolcszáz év francia szobrászata címmel kiállítás nyílt a Louvreban. A kiállításra számos francia múzeum is elküldte legértékesebb anyagát. tották meg a beszélgetés folyamán, hogy a valóban korszerű művészet elmére felhozott megjegyzések abból erednek, hogy mind ez Ideig nem sikerült leküzdenünk a megszokottságot, azt a begyökeresedett rossz szokásunkat. hogy csak azt fogadjuk el, ami első pillanatra érthető számunkra. Csakhogy a korszerű művészet esetében nemcsak hogy le kell szoknunk a nézők ilyen automatikus lelki asszociációjáról, hanem hozzá kell szoknunk ahhoz, hogy az érzések mellett érielemmel is befogadjuk e műveket. Kétségkívül hasznos az ilyen tárgyi, józan és gyakorlati összeállítású program, mert szerényen ugyan, de hozzájárul a modern képzőművészet, sőt a zenei és irodalmi alkotások, valamint a nyilvánosság közötti válaszfalak eltávolításához. Ebben az irányban a televízió a szó szoros értelmében egyenesen nagyvonalú népművelő munkát végezhet. A művészi gyakorlatot ezúttal a legkifejezőbben Albert Maltz Mexikóban élő haladó amerikai iró A tűz jegyében című regényének drámai változata képviselte. Ota Železný dramaturg e fasisztaellenes regény minden kulcspontját sűrített formában átvitte a szövegkönyvbe. Főleg a német munkás jellemének megrajzolására összpontosította erejét. Ez a munkás a háború utolsó napjaiban — annak ellenére, hogy előzőleg munkájával a háborút szolgálta — tűzzel jelzést ad a szövetséges repülőgépeknek, hogy azok célba találjanak. A darab további részében a nézők figyelmét az a jelenet kötötte le, amikor az orvos a sebesült munkás fölé hajol. Ekkor ebben az emberben is megszólal az igazi emberség... A szövegkönyvön sokat javított Eva Sadková kiváló s' mértéktartó rendezése. aki a legjobb színészekkel játszatta el a szereiket. Radovan Lukavský, a prágai Nemzeti Színház tagja, napjaink egyik legjobb cseh színművésze ebben a darabban is megrázó alakítást nyújtott. Csalódást okozott azonban a brnól stúdió Gottwaldov 1964 cimű műsora. Ez az unalmas, ötletszegény rendezvény arról tanúskodik, hogy a szerzők csak sebtiben állították össze. J. Pápež brnói színész hihetetlenül vérszegény knnferál<ísa semmiképpen sem elégítette ki a közönséget. S hogy a balsiker tökéletes legyen, az operatörök munkája sem sokat ért, mert az egy kaptafára készült felvételeik nem tettek különbséget a fontos és a kevésbé fontos esemény között. Nem marad más hátra, mint bízni abban, hogy a brnói stúdió hamarosan Igazi alkotó jellegű műsorral hozza helyre a hírnevén esett csorbát. STANISLAV VRBKA Egy morvaországi szövetkezet példája Brno külvárosén keresztül robog velünk az autóbusz a hegyes-dombos délmorva fennsík egyik közepes nagyságú községe, — Tvarožná felé. Tvarožnán van az ország egyik legjobb EFSZ-e. Mielőtt beszámolnánk a közös elért sikereiről, sorozatos szép eredményeiről — szólnunk kell arról az alapvető különbségről is, amely a szlovákiai falvaktól megkülönbözteti. Elsősorban is meg kell említenünk a kockakövezetű utcát, a modern üzleteket. Olyan tények ezek, amelyek a látogató figyelmét az első pillanatban megragadják. Természetesen a kezdet kezdetén ttt sem ment minden zökkenőmentesen. Megvoltak az országszerte ismert, jellegzetes nehézségek. Kezdetbein a tvarožnai EťSZ sem tartozott a legjobbak közé. Ám az idő múlásával fokozatosan gazdagodott, nagyobb lett a szövetkezet vagyona, megszilárdult a munkafegyelem. Ez után született meg az a gondolat, hogy versenyfelhívással fordulnak az ország többi mezőgazdasági üzemeihez. A versenyfelhívás a termelés további fokozását tűzte ki célul. Országszerte megértéssel fogadták a felhívást, amit legjobban bizonyít, hogy több mint 6000 EFSZ és 300 állami gazdaság fogadta el. A tvarožnai szövetkezetesek élenjártak a versenyben. Ezt bizonyítják eredményeik is. Például az egy hektárra eső tejtermelésük 1005 liter volt, húsból 247 kg, ebből 150 a sertéshús és 97 kg a marhahús. A tojástermelés terén úgyszintén szép sikereket értek el, 505 darab tojást sikerült hektáronként termelniük. Olyan eredmények ezek, melyre méltán büszkék a tvarožnáiak. Jó munkájukért 1962-ben a „Munkaérdemrend"-del tüntették ki őket. Ma már Szlovákiában is több szövetkezetben áttértek a szilárd jutalmazásra. Ezt Tvarožnán még 1962ben bevezették. A gyakorlatban a múlt év folyamán ezt úgy valósították meg, hogy a munkaegység értékének, amely 24,44 koronát tett ki, — 90 százalékát rendszeresen minden hónapban kifizették, a 10 százalékát pedig az év végén kapták meg a tagok prémium formájában. Meg kell még említenünk azt is, hogy a szövetkezet dolgozói a 10 százalékos prémium-pénzből 135 koronás áron búzát vásárolhattak a szövetkezettől, egy-egy tag maximálisan három mázsát. Szép eredményeket ér €1 tehát a tvarožnai EFSZ. Bevált a szilárd jutalmazási módszer is. Elégedettek vele a vezetők, elégedettek a szövetkezet tagjai, mert nem kell az év végéig bizonytalanságban várniuk azzal, hogy milyen lesz a munkaegység értéke. A tvarožnaiak ezzel a módszerrel jutottak közelebb ahhoz, hogy 1970-ig elérjék az ipari termelés színvonalát. N. A A harcos múlt kötelez A füleki munkásmozgalom krónikájából 1934. MÁRCIUS S-A! ÍRTAK.., Még érezni lehetett a télutó fagyos leheletét. Este kilenc óra felé járt az idő. A Sávolyi út melletti viskók ablakaiból már csak itt-ott szűrődött ki fény. A néma tájat koromfekete éj borította. A csendben óvatos léptek közeledtét lehetett hallani. A gyár mögötti akácosban a félig illegalitásban levő párt vezetősége találkozott. Ezen az éjszakán öten jöttek össze. Vezetőségi gyűlést tartottak. A fő napirendi pont: be kell bizonyítani, hogy él még Füleken is a párt. Ezt oly módon kell véghezvinni, hogy az éhbérért dolgozó tömegek számára mozgósító hatással legyen. Sokáig tartott a tanácskozás, s a következőképpen határoztak: fokozni a bérharcot a gyárban, s előkészíteni a munkásokat a sorra kerülő választásokra. A feladatokat megosztották egymás közt, majd kézszorítással búcsúztak. Elváltak ugyan egymástól, de a közős feladat láthatatlan szálakkal továbbra is összekapcsolta őket. 1934. MÁRCIUS 7. Éjfél felé járt az Idő, amikor két árnyék kapaszkodott fel a présház tetejére, majd eltűntek a gyárkémény tövénél. Időbe telt, amíg újra láthatókká váltak. Lesegítették egymást, s a jől végzett munka tudatában hazafelé indultak. Útközben némán cigarettára gyújtottak, s a felvillanó gyufa lángja Teleky Ferenc és Kómár Sándor elvtárs elégedetten mosolygó arcát világította meg. 1934. MÁRCIUS 8. Nemzetközi nőnap. De az eddigieknél sokkal ünnepélyesebb. A párt életjelt adott magáról: a gyárkéményen a villámhárító csúcsán ott lengett a vörös zászló. Fülek és környékének dolgozói elragadtatással tekintettek a magasba. Az akkori kizsákmányoló rendszerben ritkán láthatták ilyen szabadon lengeni a munkások harci zászlaját. Mindenki tudta, hogy ezt csakis a kommunisták tehették. Akinek proletárszív dobogott a keblében, érezte, hogy ez azt jelenti: a munkásosztály forradalmi élcsapata, a kommunista párt tettre és harcra kész. Számítani lehet rá a nagyobb darab kenyérért, a munkásjogokért folyó küzdelemben. Csendőrök kutatták a tetteseket. A nyomozás azonban eredménytelen volt. Négy-öt napig lengett a vörös zászló a gyárkéményen. A munkások egymásra mosolyogtak. Hulita — a gyár igazgatója - nem talált embert, aki lehozta volna a zászlót. Végül hivatásos kéményseprőket hozatott, „ MÁRCIUS 25-ÉT mutatott a naptár. Éjszaka volt. A felhők közül időnként kibukkanó hold fénye három 20—21 év körüli fürgén szorgoskodó fiatalember alakját világította meg. A Kommunista Ifjúsági Szövetség három komszomolistája: Kókai Kálmán, Takács János és Mihók János szakavatott mozdulatokkal mázolta a falakra a párt időszerű jelszavait. Másnap reggel a munkába sietők azt olvashatták az egyik utcában: „Éljen a párt!" a másikban „Éljen a Szovjetuniói" a harmadikban „Munkát — kenyeretl" a negyedikben „Ne higgyetek a munkásnyúzóknak — félrevezetnek benneteket!" s az ötödikben „Le a fasizmussal!" A választásokra csak egy év múlva került sor. Am a füleki kommunisták idejében megkezdték a munkát. Az állandó meggyőzés, a terror ellenére megtartott röpgyülések, a röplapok, a jelszavak, a füleki Munkásotthonban és az erdőkben, vagy más rejtekhelyeken született akciók pontos és tervszerű előkészítése — meghozta a gyümölcsét. A kommunista párt Füleken a szavazatok 50 százalékát kapta, ami — az akkori viszonyokhoz képest — szinte egyedülálló volt hazánkban! Jelenleg is választásra készülünk. Harminc év óta lényegesen megváltoztak a körülmények. A harminc év előtti hősök még most ls közöttünk élnek, dolgoznak, — és ma ls becsülettel helytállnak. Szinte idekívánkoznak Teleky Ferenc elvtárs szavai: „A sikeres forradalmi munka titka az, hogy minden kommunista elszántan és odaadón teljesítse a párthatározatokat, tekintet nélkül arra, milyen nehézségekkel kell megküzdenie!" S éppen erről van szó! Mert ahhoz, hogy méltó keretet adjunk a választásoknak, s biztosítani tudjuk ennek a politikai és gazdasági szempontból rendkívül fontos akciónak sikeres kimenetelét, minden kommunistának tudása és képessége legjavát kell nyújtania! Erre köteleznek bennünket a munkásmozgalom hagyományai! Mihály. Dezső, gülek A Podunajské Biskupice-i tbc szanatórium új pavilonnal gazdagodott. A tavaly megnyílt új épületben helyezték el az urológiai, csont-, Ízület- és nőgyógyászati osztályt, valamint a tbc- és nők szülészeti osztályát. A röntgendiagnosztika és a tüdősebészet ugyancsak az új, korszerű épületben nyeri elhelyezést. Képünkön az új, napfényes pavilon látképe. "L I_ ' i r érték: AZ EMBER Ez tükröződik abban a nagyfokú cat, Velký Krtiš-l Stará Lubovňa-t) gondoskodásban is, amelyet társadal- klrályhelmeci kórház építését. Tren» munk gyógykezelésre, egészségvéde- Cianské Teplicén és Dudincén új lemre, a betegségek megelőzésére, gyógyfürdő épül, PreSovon idegszanaüdültetésre, munkabiztonságra stb. tórium, Michalovcén és Humennében fordít. A legutóbbi választások óta tbc gyógyintézet, KoSiCén pedig úf elért eredményeinkre ezen a terüle- rendelőintézet építése folyik. ten méltán büszkék lehetünk. Hiszen kevés ország mondhatja el, hogy pélErdemes megjegyezni, hogy az elmúlt 4 év alatt az egészségügyi indául a gyermekbénulás — amely év- tézmények építésének állami befekteszázadokon át tartotta rettegésben tése 098,4 millió koronát tesz kl. az anyákat — számunkra már nem Akárhogy is számoljuk, jelentős öszjelent veszélyt, hogy erősen csökkent szeg ez, s eredményei máris érezheáltalában a fertőzéses megbetegedé- tök. Az országrészek közötti kiegyensek száma, hogy új tuberkulotikus ütődés azonban újabb feladatokat ró ránk. A távlati tervek szerint 1980-ig Szlovákia — valamikor vétkesen elmegbetegedés már csak elvétve fordul elő stb. Az egészségügyi gondoskodás fokozásának első feltétele az egészségügyi létesítmények hálózatának bővítése. Kormányunk ezt az elvet magáévá tette. Ezt a legegyszerűbben a következő adattal igazolhatjuk: Szlovákiában az 1960— 1963-as években 4222 ággyal növekedett a kórházi férőhelyek száma. Oj kórházakat helyeztek üzembe Dunaszerdahelyen, Prievidzán, Bardejovban, Sninán, Žiari nad Hronomban, Zselízen, Podunajské Biskupicén, Nitrán, Prešovban, Trnaván stb. Felépült Pezlnokban a gyermekpszichológiai gyógyintézet, a košicei csecsemő gyógyintézet, és u Horné AZ egészségügyi gondoskodás egyik áldásos formája Lejantovcei TBC nálunk az üzemi rendelőintézetek hálózata. A korszerűen szanatórium. Több felszerelt üzemi rendelőkben a dolgozók gyógykezelésélétesítményt átépí- hez az orvostudomány minden vívmányát hasznosítják. tettek, korszerűsít (CTK felvételei) tettek, bővítettek. Ezenkívül számos új egészségügyi hanyagolt — egészségügyi hálózata intézmény építését kezdték meg minden téren felfejlődik a magas ezekben az években. Többek között a színvonaláról ismert csehországi bratislavai új kórház, az ilavai, čad- egészségügy mellé. Szemünk fénye a gyermek. Társadalmunk soha nem látott szeretettel és gondoskodással veszi körül a gyermekeket, a piciket és a nagyobbakat egyaránt. Mindent elkövetünk annak érdekében, hogy a kicsinyek, reménységeink, a család puha fészkében, a szülők és testvérek kölcsönös szeretetének légkörében cseperedjenek fel. Ahol azonban bármi oknál fogva a családi otthon szétesik, nem teljesíti küldetését, az állam veszi gondozásába a gyerekeket. A martini csecsemőintézet már 13 esztendeje példásan gondoskodik több, mint 180 szülő nélkül felnövő gyermekről. Négy szakorvos és 49 gyermekápolónő fáradozik azon, hogy a picinyeknek amennyire lehet pótolja a családi otthon melegét. Amint képünkön is látható, az intézet kis lakói testileg és szellemileg egészségesen fejlődnek, szépek és vidámak, 1AB4. Június 10. * SZÖ 5