Új Szó, 1964. június (17. évfolyam, 151-179.szám)

1964-06-07 / 157. szám, vasárnap

lBTV£KXKrOKHr3LIItBňl A BRAZIL KOMMUNISTA PÁRT KIÁLTVÁNYA Ä Prensa Latina jelentette, hogy a Brazil Kommunista Párt kiáltványt adott ki, amelyben a puccsal hatalom­ra jutott és terrorral uralkodó reak­ciós katonai vezetőség elleni harcra mozgósítja a népet. A kiáltvány, ame­lyet Luis Carlos Prestes a párt főtit­kára írt alá, felszólítja a kommunistá­kat, álljanak a dolgozók, a parasztok, az értelmiségiek és az egész nép har­cának élére, hogy megdöntsék a dik­tatúrát és utat nyissanak egy demok­ratikus rendszernek. NEGYVENÖT ÉVES A HOLLAND KOMMUNISTA PÁRT Ismét plenáris ülések a világkereskedelmi értekezleten Amszterdamban megünnepelték a Holland Kommunista Párt fennállásá­nak negyvenötödik évfordulóját. Paul De Groot, a Központi Bizottság elnö­ke kétezer párttaghoz intézett beszé­dében felhívta a figyelmet a nyugat­német militarizmus veszélyére. Han­goztatta: nem szabad megengedni, Delhiben megkezdődött az Indiai Kommunista Párt központi végrehajtó bizottságának kétnapos ülése. A vb Ma fejeződik be a francia kommu­nista ifjúság kongresszusa, amely az egység szükségessége felismerésének jegyében tanácskozott. A kongresszus Az amerikai elnök külön megbízottja De Gaullenál Párizs (CTK) — George Ball, ame­rikai külügyminiszter-helyettes, az USA elnökének külön megbízottja, tegnap találkozott De Gaulle francia elnökkel, akinek átadta Johnson sze­mélyes üzenetét. Az üzenet tartalmát nem hozták nyilvánosságra, de nyil­ván az USA kormányának állásfogla­lását tartalmazza a délkelet-ázsiai helyzettel kapcsolatban, amelyről a francia elnök és az amerikai állam­férfi tárgyalt. A Reuter párizsi kommentátora köz­li: a francia diplomaták nem leplezik aggodalmukat, hogy a De Gaulle— Ball-tárgyalás fokozza a feszültséget az Egyesült Államok és Franciaország között, mert a kérdés megoldásában nézeteik jelentősen eltérnek. A NEW YORK-I rendőrség csütörtö­kön több személyt tartóztatott le, akik a dél-afrikai kormány fajgyűlö­lő politikája ellen tiltakoztak. hogy a volt náci tábornokok a ter­vezett sokoldalú NATO-atomerő révén jogot kapjanak a tömegpusztító esz­közök felhasználására. De Groot elv­társ a kínai vezetők dogmatizmusát elítélve kijelentette, hogy a holland kommunisták elutasítják a forradalmi frázisok politikáját. tagjai dolgozzák ki a párt országos tanácsa június 7-én kezdődő üléssza­kának napirendjét. résztvevői követelték, hogy az eddigi négy ifjúsági szervezetet egységes po­litikai vezetés alatt egyesítsék. Utólagos vád SS-gyilkosok ellen Frankfurt (CTK) — Az oswiecimi haláltábor 21 SS-gyilkosa perében utólagos vádat emeltek Hans Starke és Stefan Baretzky ellen. Az ügyész vádjavaslatát Král lengyel tanú val­lomására építette, aki szemtanúja volt annak, amikor Starke saját kezűleg két embert fojtott vízbe, s az ő sugal­mazására még 20 szerencsétlen lelte halálát a víztárolóban. Baretzky volt őrmester az utólagos vád szerint négy foglyot kergetett a víztárolóba, s dur­va csapásokkal addig tartotta őket a medencében amíg megfulladtak. HÉTFŰN megkezdődik Algírban az Algériai Nemzeti Felszabadító Front Központi Bizottságának ülése, melyen az ellenforradalmi bandák elleni in­tézkedésekről, a községi választások előkészítéséről és a földreform máso­dik szakaszának végrehajtásáról tár­gyainak. Tito Leningrádba látogat Helsinki (CTK) — A napokban Finnországban tartózkodó Tito elnök és felesége a pénteket Rovaniemi lappföldi városban töltötte, melynek lakossága rendkívül szívélyesen fo­gadta a vendégeket. A város polgár­mestere díszebédet adott Tito és Kek­konnen elnök, valamint kíséretük­tiszteletére. A vendégek ebéd után megtekintették a város közelében épült öt vízerőművet. • • • Moszkvában hivatalosan bejelentet­ték, hogy Tito jugoszláv elnök finn­országi hivatalos látogatása után Hruscsov elvtárs meghívására felesé­ge kíséretében Leningrádba látogat. Közös nyilatkozat a magyar külügyminiszte: EAK-beli tárgyalásairól Budapest (CTK) — Az MTI jelentette, hogy közös nyilatkozatot adtak ki Péter íános magyar külügyminiszter EAK-bell tárgyalásairól. A közlemény szerint a Magyar Népköztársaság külügyminisztere és az Egyesült Arab Köztársaság vezető államférfiai kicserélték véleményüket az időszerű nemzetközi kérdésekről. A két fél Ismételten hangsúlyozta, hogy támo­gatják a békés egymás mellett élés elvé­nek politikáját, a nemzetközi kérdések békés eszközökkel történő megoldását az ENSZ alapokmányának szellemében, mindenkor tiszteletben tartva a népek törvényes önrendelkezési és önvédelmi |ogát az agresszív erőkkel szemben. A két fél kifejezte szilárd eltökéltsé­gét, hogy támogatja azoknak az idegen támaszpontoknak a felszámolását, ame­lyek állandóan fenyegetik a népek biz­tonságát és békés életét. A magyar fél kinyilatkoztatta: teljes mértékben támo­gatja az arab népek harcát Adenban és a protektorátusokon, hogy elnyerjék függetlenségüket, és felszabadítsák ma­gukat az Imperializmus igája alól. A ma­gyar külügyminiszter támogatta az arab népek Palesztinára vonatkozó jogainak helyreállítását, az Egyesült Nemzetek Szervezete határozatainak megfelelően. Katolikusok is elhamvasztathatják magukat Vatikán (CTK) — A Reuter jelen­tette, hogy VI. Pál pápa megerősítette azt az egyházi dokumentumot, amely a katolikusoknak is megengedi a ham­vasztást. A pápa döntését a világ va­lamennyi püspökével közölték. A ka­tolikus egyház tehát engedett külön­féle nemzeti szokásoknak és elismerte az elhamvasztás gazdasági és egész­ségügyi szempontjainak jogosságát. A BRIT IPARI SZÖVETSÉG meghí­vására csaknem három hétig tartóz­kodott Angliában a tudományos ku­tatómunkát egybehangoló szovjet ál­lambizottság küldöttsége, amelyet V. Ny. Tretyjakov, a bizottság alelnö­ke vezetett. (CTK) Az ENSZ kereskedelmi és fejleszté­si értekezletén péntekre lényegében mind az öt főbizottságban befejező dött a munka. Az utolsó napokban a legtöbb bizottság még éjszaka is ülé­sezett, hogy elkészüljön teendőivel. A bizottságok jegyzői a végső simítá­sokat végzik a több mint kéthónapos vita eredményeként elfogadott javas­latok és beszámoló jelentések szöve­gén, amelynek megvitatását a konfe­rencia ma ismét összeülő teljes ülé­sén kezdik meg és amelyeket bele­foglalnak majd az értekezlet záróok­mányába. Magának a záróokmánynak a szövegezése is folyik már az erre a célra alakított szerkesztő bizottság­ban. Ami az öt főbizottság vitájának legjellemzőbb vonásait illeti, az a 75 ázsiai, afrikai és latin-amerikai or­szág csoportjának az értekezletén ki­alakult egysége, amely a legtöbb kér­désben élvezte a szocialista országok támogatását, és igen jelentős impe­rialistaellenes politikai erőnek bizo­nyult. A bizottságokban elfogadott terve­zetek közül jelentőségében kiemelke­dik a szervezeti kérdésekben hozott határozat: A 75 ország javaslatát az elmúlt Róma (CTK) — Rómában péntek este fejezték be tanácskozásaikat a balközép pártjainak (Keresztényde­mokrata Párt, Olasz Szocialista Párt, Olasz Szociáldemokrata Párt és az Olasz Republikánus Párt) vezetői — Moro, Nenni és Saragat — s az em­lített pártok politikai titkárai. Annak a kérdésnek „tisztázása" végett jöttek össze, hogy a kormány Colombo mi­niszter legutóbbi javaslata után ís betartja-e programját — mint aho­Mesterkedések a Dél-Arábiai Szövetség konferenciája körül New York (CTK) — A kolonializ­mus elleni nyilatkozatot érvényesíti ENSZ-bizottság Aden kérdésével fog­lalkozó albizottsága tiltakozott Nagy­Britannia kormányának elhatározása ellen, hogy a nemzeti felszabadító pártok és szervezetek politikai kép­viselőit nem hívja meg a Dél-arábiat Szövetség alkotmányáról tárgyaló konferenciára. A konferencia június 9-én kezdődik Londonban. Az albizottság hangsúlyozza, hogy az alkotmányról tárgyaló konferen­cián nemcsak a kormánynak kell részt vennie, hanem a teljes függet­lensége elérésére törekvő lakosság képviselőinek is. napokban óriási többséggel — a fej­lett tőkésországok makacs ellenállásá­val szemben — a bizottság elfogadta. Ez a javaslat nem irányozza még elő egy új egyetemes nemzetközi keres­kedelmi szervezet megalakítását, de előírja a világkereskedelmi konferen­cia 2—3 évenként, az ENSZ-közgyű­lés önálló szerveként történő összehí­vását, 52 tagú állandó bizottság ala­kítását — amely a konferencia össze­tételét tükrözi — és állandó titkárság létesítését. Ez — mint Arkagyev szovjet küldött a vitában megállapí­totta — elfogadható kompromisszum, átmeneti megoldás lehet a végleges nemzetközi kereskedelmi szervezet létrehozásáig. Hangsúlyozni kell azonban, hogy ezek az eredmények még nem tekint­hetők véglegeseknek. A kulisszák mö­götti tanácskozások a bizottságok munkájának lezárása után is folynak. A plenáris ülés programja, a jelek szerint igen feszített lesz, hiszen a bizottsági jelentések és a záróokmány megvitatásán kivül több küldöttség vezetője fel akar szólalni. A konfe­renciát pedig az előre megszabott ha­táridőre, június 15-re mindenképpen be akarják fejezni. (MTI) gyan azt különösen a szocialisták kí­vánják. A politikai titkárok s a koa­líciós pártokat képviselő kormány­tagok kilenc őra hosszat tartó ta­nácskozásuk után közös nyilatkozatot tették közzé, amelyben egyetlen szó­val sem tettek említést Colombo mi­niszter leveléről. Ezzel szemben hang­súlyozzák, hogy „a balközép koalíció­ja fennáll, s a kormány, valamint a kormánypártok továbbra is hajlan­dók foglalkozni az olasz problémák megoldásával". Ez a pénteki meg­egyezés tulajdonképpen elhárította a közelgő kormányválságot, amelyet a kormánykoalícióban képviselt pártok között felmerült politika! válság ki­éleződése idézett volna elő. Eredeti amerikai terv a panamai kérdés „rendezésére" New York (ČTK) — Az USA és Panama között a felmerült rendkívül éles ellen­tétek „elsimítására" különös „eredeti 15 tervet javasolt Craig Hosmer, a kong­resszus kaliforniai republikánus tagja, Goldwater szenátor egyik híve. Szerinte B Panama-csatorna övezetét ki kellene „terjeszteni" egész Panamára, amennyi­ben kormánya nincs megelégedve a je­lenlegi helyzettel. Ez más szóval azt jelenti, hogy Hosmer Panama teljes „be­kebelezését", illetve »z USA 51. államá* yá változtatását javasolja. MAX REIMANN AZ NDK JAVASLATAI MELLETT Max Reimann, a Német Kommunis- és a szövetségi gyűléstől, hogy vitas­ta Párt Központi Bizottságának első sák meg az NDK javaslatait, amelye­titkára felszólította a békés megértés ket Walter Ulbricht a kancellárhoz híveit, követeljék a bonni kormányól intézett levelében fejtett ki AZ INDIAI KP KÖZPONTI VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGÁNAK ÜLÉSE ÜLÉSEZIK A FRANCIA KOMMUNISTA IFJÚSÁG KONGRESSZUSA Elhárult az olasz kormányválság Régi frontújságok, hadinaplók, jegy­zetfüzetek ... A papír már megsár­gult, a betűk kifakultak, de még ol­vashatók ... • 1944 június 6.. i t Jól emlékszem keddi nap volt. A csehszlovák hadtest katonáinak napja éppúgy kezdődött, mint más­kor. A kürtös reggel öt órakor éb­resztőt fújt, felugrottunk fekvőhe­lyünkről és kifutottunk reggeli torná­ra, Fél óra múlva jó étvággyal meg­reggeliztünk és én régi szokásomhoz híven a rádió mellé ültem, hogy meg­hallgassam a híreket. Moszkva jelen­tette: „...a szovjet alakulatok jassy­tói északra sikeresen visszaverték az ellenséges gyalogság és harckocsik támadását..." további hírek: „.. .a szovjet hadsereg nyugaton előrenyo­mul ... Már az USA és Nagy-Britan­nia légierőinek hatókörében harcol... létre jött a közvetlen kapcsolat a nyugati szövetségesek és a szovjet hadsereg parancsnoksága között,.." Húsz éve kezdődött a nyugati invázió Azután a londoni rádió jelentettel „A repülő erődök angol és orosz va­dászrepülőgépek kíséretében romániai célpontok ellen intéztek támadást..." Ez volt a Szovjetunió az USA és Nagy-Britannia légi haderőinek első közös akciója. A szövetségesek repü­lőgépei szovjet repülőtereken szálltak le, orosz, amerikai és angol pilóták, mérnökök, rádiósok, most már váll-, vetve harcoltak. A londoni rádiót hallgattam, szinte megkövültem a meglepetéstől: a fran­cia himnuszt — a Marsellaiset ját­szották! Az utolsó akkordok után megszólalt a bemondó: „június 5-ről S-ra virradó éjszaka megkezdődött Normandiában a szövetségesek part' raszállása... A szövetséges katonai alakulatok több hídfőt elfoglaltak és előrenyomulnak... A hadműveletek­ben csehszlovák repülők is részt vesz-, nek..." Az eMÚfá-haMieéyzet ''M A keleti front vonala 1944 j únius 6-án 'rsr Azután Eisenhower amerikai tábor­nok beszélt a partraszálló egységek­hez: „...sokáig, hónapokon át ké­szültetek erre a hadjáratra. Nem lesz könnyű a feladat, mert az ellenség harcedzett... de most már 1944-ben vagyunk és sok-minden történt azóta, amikor a fasiszták 1940—1941 nyarán győzelmet győzelemre arattak ..." Ei­senhower tábornok után Haakon nor-, vég király, Belgium és Hollandia mii niszterelnökei, majd De Gaulle tábor­nok beszélt a nyugat-európai népeké hez... Parancsnokom utasítására nem men­tem ki a gyakorlótérre, hanem egész nap a táborban maradtam, hogy meg­hallgathassam a legújabb híreket. Dél­tájt Churchill, Nagy-Britannia minisz­terelnöke tartott beszédet az alsóház­ban: „A szövetséges hajók akadályta­lanul átfutottak a La Manche csator­nán ... Ejtőernyős egységeink szilár­dan tartják magukat a francia par­ton ..." A nyugati szövetségesek" nagyon kedvező feltételek között nyitották meg a második harcvonalat. Ugyanak­kor, amikor a ejtőernyős egységeik a hitleristák jelentéktelen ellenállásá­nak leküzdése után Normandiában 120 kilométer hosszú hídfőt létesítettek, a szovjet hadsereg katonái ádáz har­cokban űzték ki a hitleri megszálló­kat Ukrajna és Belorusszia területé­ről, véres ütközeteket vívtak a Kár­pátokban és feltartőzhatatlanul köze­ledtek a hitleri Németország határai felé. Európa rabigába hajtott népei több mint két évig várták a második front megnyitását. A szovlet hadsereg ez idő alatt egymaga viselte a gyil­kos háború minden terhét. A döntő harcok Moszkva mellett a Volga és a Dnyeper mentén, Leningrád előtt, Ukrajnában és Lengyelországban dúl­tak. A keleti front 300 fasiszta had­osztályt kötött le, míg az észak-afri­kai és dél-olaszországi harctereken csupán 16 Wehrmacht hadosztályt ve­tettek be. Ugyanakkor, amikor a nyu­gati nagyhatalmak zavartalanul fel­fegyverezhették és kiképezhették több­milliós hadseregeiket és óriási légi­erőiket, a szovjet hadsereg súlyos, véres harcokban pusztította a hitle­risták állig felfegyverzett katonáit, pozdorjává zúzta legkiválóbb egysé­geit — a „Gross Deutschland", „Adolf Hitler", „Leibstandarde Adolf Hitler", „Wicking" SS ezredeket — és sok más fasiszta egységet... Eisenhower tábornok a h'itleri Né­metország kapitulációja után tett je­lentésében többek között ezt írta: „Az észak-franciaországi parti erődítmé­nyek német egységei a legkülönfélébb nemzetiségű emberekből állnak... A német katonák közül sokan nem töl­tötték be a 20. évet, vagypedig 40 évesnél idősebbek. Általában rossz a német katonák egészségi állapota ..." Eisenhower tábornok nagyon jól tud­ta, hol voltak azok a fiatal, erős né­metek, akiknek meg kellett volna aka­dályozniuk a szövetségesek európai invázióját. Erről azonban egyetlen szóval sem tett említést. llja Ehrenburg szovjet író, aki an­nak idején haditudósító volt, megírta, hol voltak akkor az erőteljes német katonák. Cikkét a moszkvai rádió közvetítette aznap, amikor a szovjet ezredek már Berlin külvárosában har­coltak: „Németország haldoklik, s a német katonák tömegesen adják meg magukat az amerikaiaknak. Szívből örülök annak, hogy szövetségeseink csupán csekély veszteségekkel fizet­nek nagy győzelmeikért. Most, ami­kor ragyogó diadalokat aratnak, sze­retnék emlékeztetni más, szomorúbb napokra is, amikor a németek még nagyon erősek voltak. Angol bará­taink jól tudják, milyen volt az a né­met hadsereg, amely 1941 nyarán megrohanta Oroszországot. A narvikl és a krétai vitézek a mi csapásaink alatt változtak siránkozó Fritzekké, akik telefonon könyörögtek. — Ne lőjjenek kérem! Miért nem ütköznek semmi ellenállásba az 1. vagy 3. ame­rikai hadsereg egységei? Hova tűntek el azok a németek, akiknek Darstad­tot, Mannheimt, Frankfurtot kellett volna megvédeniük? Orosz földben vannak eltemetve. Szövetségeseink az áltáluk megszállt német városokban csak asszonyokat, aggokat és gyer­mekeket láttak... Németország SOK­sa nem a francia partokon dőlt el« sem a Rajna mentén, hanem a Volga partján..." Bajtársaimmal sokszor beszélget tünk az invázióról. „Mosrt már egy* kettőre vége lesz a háborúnak" mondotta egy fiatal volgamenti cseh, aki nemrég lépett be alakulatunkba. „Az oroszok keletről, az angolok és amerikaiak nyugatról — egyhamar, végük van a hitleristáknak..." — vélték többen bajtársaim közül. Igy gondolkodott egy öreg hidászunk is> aki Szokolovőnál kapta az első tűzi keresztséget. Mosolyogva így szólt* „Csőstül jön a baj Hitlerre, lehetsé­ges, hogy mi már sorra se kerii­lünk..." Egyiknek sem volt igaza. Hamarosan ránk is sor került. Hét hét­tel az invázió megkezdése után a Bukovinában táborozó csehszlovák hadtest is parancsot kapott az indu-. lásra. Nekünk i , könyörögtek 4 hitleristák telefi i, s nem adtáfc meg magukat. Áuúz, véres harcokban foglaltuk el a Dukla-hágót, a Magas­Tátrát, a Bezkldeket^ mert azokat nem tapasztalatlan hitlerjugendisták. s nem is őszfejű Volkssturm-katonáf) védték. Bizony a nyugat szövetsége, sek inváziója ellenére is szükség vol-t a szovjet hadsereg erejére és segífc. ségére, hogy a hitleristák végleg le­tegyék a fegyvert. Ez 11 hónappal az­után történt, hogy a szövetsége* sek partra szálltak Normandiában k A moszkvai rádió 1945. május 8-án a kora hajnali órákban közölte, hogy jodl, a német Wehrmacht tábornoka 1945. május 7-én 2 óra 41 perckor aláirta a kapitulációról szóló törté­nelmi jelentőségű nyilatkozatot... MICHAL ŠTEMH M64. június * * Oj SZÖ 3

Next

/
Thumbnails
Contents