Új Szó, 1964. június (17. évfolyam, 151-179.szám)

1964-06-06 / 156. szám, szombat

SIMENON MESTERI ALKOTÁSA 'A napokban jelent meg New York­ban a leghíresebb francia bűnügyi író Georges Simenon Les anneaux de BI­cetre című új regénye. Ez a lélektani regény néhány hónappal ezelőtt je­lent meg Franciaországban, ahol mes­teri alkotásnak minősítették. Angliá­ban is kiadták „The Patient" címmel s most már az amerikai kiadás is vi­lágot látott. Georges Simenon — ti­zenhétéves korában kezdett el írni — több mint 200 bűnügyi regényt (több­ségükben jő bűnügyi regényt) írt. Hja Erenburg ts megemlékezik arról emlékirataiban, amikor a fiatal Si­menon Georges Syme álnév alatt, az egyik haladónak számító nagy párizsi könyvkiadóvállalat kirakatában írta bűnügyi történeteit. Az amerikai iro dalmi kritika hangsúlyozza, hogy az űj regény mindenkinek, aki kételke­dett az író művészi értékeiben bebi­zonyította, hogy Simenon nagy ké­pességű, tehetséges művész, aki a „tiszta regény" területén is érvénye­sül. A FELTÁMADÁS KÜLFÖLDI SIKERE Ján Cikker Feltámadás című operá­jának stuttgarti bemutatójáról terje­delmes cikket közölt a Süddeutsche Zeitung, melyben többek között eze­ket írja: „A Szövetségi Köztársaság operaéletében művészi csúcsot jelent ez a bemutató." Szuperlatívuszokban ír a bemutatóról a Frankfurter All­gemeine is. Jaroslav Krombholcról, az előadás dirigenséről a lap azt írja, hogy „egyedülálló operai karmester". ŰJ REGÉNY A BIZALMATLANSÁG LÉGKÖRÉRŐL A Junoszty szovjet irodalmi lap Ju­tij Piljar „Az emberek — emberek maradnak" című életrajzi regényét közölte, amely Szolzsenyicin Ivan Gyenyiszovics egy napja című művé­hez hasonlít. Piljar már néhány évvel ezelőtt felhívta magára a figyelmet, amikor a Novij Mír hasábjain a szov­jet irodalom első „koncentrációs re­gényét" közölte, amelyben élő színek­kel ecsetelte a náci Mauthausenban szovjet fogolyként szerzett élményeit. Az új regény hasonló tapasztalatok­ról számol be, ám más körülmények között. A náci pokolban életben ma­radt szovjet foglyok hazatértük után ugyanis ún. kivizsgáló táborokba ke­rültek, ahol a Berija-korszak súlyos nyomása alatt, őrök felügyelete mel­lett erdőket irtottak és gyakran éve­kig vártak annak megállapítására, hogyan kerültek német fogságba és ott hogyan viselkedtek. Piljar élethűen festi le egy ilyen tábor életét, az ál­talános bizalmatlanság légkörét, me­lyet az emberek még elbocsátásuk után is csak nehezen küzdöttek le, hogy beilleszkedhessenek a normális életbe. v KÖLCSÖN VETT TÖRTÉNETEK Az olasz filmművészet „nagy öre­ge", a hatvanéves Vittorio de Sica egyórás interjút adott az olasz tele­víziónak. Többek között elmondta, hogy Az 1900-as párizsi világkiállítás című szuperfilm előkészítésén dolgo­zik. Az amerikai Sámuel Bronston vállalkozásában készülő mammut-al­kotás a manapság divatos- keretes film­elbeszélések sorát gazdagítja. Tizen­három szórakoztató, romantikus tör­ténetben akarja érzékeltetni ez a film a századforduló Párizsának életét. De Sica jelenleg a francia impresszio­nisták, különösen Cézanne, Degas és Manet művészetét tanulmányozza. Az egész vállalkozás pikantériája pedig az, hogy a tizenhárom „párizsi tör­ténet" meséit Erskine Caldwell: Gulf stories című novelláskötetéből vették — ez a kötet pedig New Orleans-ról szól. V. HENRIK MODERN ÖLTÖZETBEN Külföldi társulatok egész sora ér­kezik Angliába, hogy a maga módján és nyelvén játssza el valamelyik Shakespeare-művet a költő hazájában. A Royal Shakespeare Company szín­padán oárizsi, berlini, nápolyi, dub­lini, va-sói, athéni és moszkvai együt­tesek váltják egymást. A Nemzeti Színházban Franco Zeffirelli olasz társulata mutatja be a Hamletet, a Berliner Ensemble Brecht verziójá­ban játssza a Coriolanust és a brémai városi színház modern öltözetben az V. Henrikei A glyndebourne-i feszti­válon olas_ színészek mutatják be a Makrancos hölg-vot A csallóközi népiskolától a világhírnévig Bemutatjuk dr. Blaskovics József docenset, a prágai Károly Egyetem kiváló turkológusát és a magyar s zeminárium alapító tagját Csak tisztelettel lehet szólni és írni azokról a tudó­sokról, akik áldozatos, évtizedekig tartó munkával vív­ják ki a külföld elismerését, akik a tudományt a népek barátságának szolgálatába állítják és aktívan bekapcso­lódnak társadalmunk életébe, ahelyett, hogy a tudomány elefántcsonttornyába zárnák magukat. Ilyen tudóst mu­tatunk most be olvasóinknak, az ímelyi származású dr. Blaskovics József docens, a Károly Egyetem Turkológiai Intézete igazgatójának és a török nyelvek előadójának személyében. Blaskovics József a török nyelvek­ről és népekről legelőször apjától hallott, aki az első világháborúban orosz fogságba esett és négy évig Türkmenisztánban és Üzbekisztánban dolgozott. Mint fiatal gyermek óriási érdeklődéssel hallgatta apja színes, érdekfeszítő történeteit az oroszorszá­gi török népek szokásairól, öltözködé­séről és nyelvéről. Ezekről a népek­ről sokkal többet tudott meg a ko­máromi gimnáziumban, ahol Vámbéry Ármin útleírásait és az akkori idő­ben divatos, a magyar—török nyelv­rokonság kérdéseivel foglalkozó tu­tudományos értekezéseket is olvashat­ta. Ekkor kezdett el magánszorgalom­ból törökül tanulni. Voltak, akik fur­csa érdeklődése miatt kinevették. De mindez a gimnazista Blaskovics Jós­kát nem tántorította el attól a szán­dékától, hogy tanulmányait a török nyelvek kutatására irányítsa. Magánszorgalomból, óriási erőfeszítéssel Az érettségi és a tanítóképző aka­démia elvégzése után több csallóközi faluban tanított. Anyagi helyzete nem engedte meg, hogy tanulmányait az egyetemen folytassa. A harmincas években, tanítóskodása Idején szabad idejének nagy részét a törők nyelvek, a török népek törté­netének és irodalmának tanulmányo­zására fordítja. Török folyóiratokat, napilapokat olvas. Ankarából török könyveket rendel. Ezekben az évek­ben jelennek meg első fordításai és tanulmányai a török folklórról. 1940-től már a budapesti egyetemen hallgatja a legnevesebb magyar tur­kológusok: Germánus Gyula, Németh Gyula és Fekete Lajos előadásait. A felszabadulás után a prágai Ká­roly Egyetemen doktorál. 1950-ben már az egyetem török szemináriumá­nak tagja. Ekkor alakul meg a ma­gyar szeminárium, amelynek Rákos Péterrel együtt dr. Blaskovics József ls alapító tagja. Az egyetemen már tizennégy éve ne­veli hazánk turkológus nemzedékét. Tizennégy éve ő az egyetem török, üzbég és azerbajdzsáni filológia elő­adója. Megírja a modern török iroda­lom marxista szemléletű történetét, amely angol, orosz és bolgár fordí­tásban is megjelent. Értékes levéltári anyag a török hódoltság idejéből Tudományos munkásságát a török népek irodalmának ismertetése és előadása mellett egyre inkább a 150 évig tartó török hódoltság idejéből fennmaradt török nyelvű okiratok ta­nulmányozásának szenteli. A 150 éves török hódoltság idejéből nagyon ke­vés latin vagy nemzeti nyelvű okirat maradt fenn a megszállt vidékeken. Nagyon keveset tudunk a törökök ál­tal megszállt városok életéről, szo­ciális viszonyairól. A fennmaradt tö­rök nyelvű okiratokat még senki sem fordította le. Ismeretes, hogy Rimaszombat 1600— 1696-ig török megszállás alatt volt. De arról, hogy milyen társadalmi és gazdasági viszonyok uralkodtak a vá­rosban és környékén, iratok hiányá­ban az utókor nem tudott semmit. A rimaszombati városi levéltárban elsárgult, ázott török okiratok őriz­ték a kilencvenhat éves megszállás titkait. Az akkori török írásrendszer eltérő a maitól. A magánhangzókat például egyáltalán nem jelölték. Egyes szavakat, mondatokat, többféleképpen lehet értelmezni. Ezeket az okirato­kat tíz évig kutatta, tanulmányozta dr. Blaskovics József. így nyilatkozik róluk: „Valóságos történelmi adathalmaz a levéltár anyaga. A város lakosainak mindennapi élete, jogai és kötelessé­gei mint valami színes regény tárul az ember szeme elé! Az iratok hite­lességéhez nem férhet kétség, mert csupa realitásokat tartalmaznak. Gyö­nyörű összképet kapunk a környék­beli jobbágyság szociális helyzetéről, a termelésről és a családokról. Az ok­iratok valóságos szociológiai nyers­anyagot adnak a kutató kezébe." Az egyik 1664-ből (török időszámí­tás szerint 1074-ből) származó okirat kimondja, hogy „Rimaszombat Város hat darab vágómarhát, ötven pint mé­zet, ötven pint vajat, ötven pint bú­zát, ötven pint árpát, kétszáz kocsi tüzelőfát, valamint kétszáz kocsi szé­nát tartozik szállítani az egri török pasának, akinek szolgálati birtoka volt a város. Egy másik adőösszeírás kimutatja, hogy 1664-ben Rimaszom­bat Város összesen 100 házból állt. IV. Mciinieri szultán levele Rimas/.um­bat városának. A szultán megparancsol­ja az egri kádinak, hogy ne engedje Ri­maszombat lakosságát zsarolni és elnyom­ni. Megtiltja az egri pasának, hogy zak­lassák a város lakosságát. Nemzetközi elismerés A rimaszombati török nyelvű okira­tok három kötetben jelennek majd meg a Szlovák Tudományos Akadé­mia kiadásában. Dr. Blaskovics József ezután az ugyancsak a török hódolt­ság idejében fennmaradt Érsekújvár­környéki vagyon- és személyösszeírást fogja tanulmányozni. Az okiratok fo­tókópiái már készek. Ez is körülbe­lül két—három évig tartó munkát vesz majd igénybe. A XVII. századbeli török nyelv, a török—magyar nyelvi kölcsönhatás kérdéséről Blaskovics docens több nemzetközi kongresszuson, külföldi NEVETNI Jfl BLASKOVICS jüZSEF egyetemen tartott előadást. Az előadá­sok iránti érdeklődés arról tanúsko­dik, hogy a felkutatott dokumentu­mok segítséget jelentenek több olyan filológiai kérdés megoldásához, amely nemzetközi viszonylatban is érdekli a filológusokat. Munkássága elismerésé­ül Blaskovics József docenset 1957­ben a Török Tudományos Akadémia, 1958-ban pedig a Román Orientalista Társaság választotta tiszteletbeli tag­jává. Az Idén négy nemzetközi kong­resszus előkészítő bizottságától kapott meghívót. Dániában az altajista filo­lógiai, Moszkvában etnográfiai, Anka­rában turkológiai és Ashabadban, Türkmenisztán fővárosában, nemzet­közi turkológiai kongreszuson kelle­ne részt vennie. Tudományos tevé­kenységének értékéről az a körül­mény tanúskodik a legjobban, hogy egy évre szóló meghívást kapott a törökországi egyetemekre. Mivel érdemelte ki Blaskovics do­cens ezt a nagyszerű nemzetközi el­ismerést? Egyedül az évekig tartó szorgalmas kutató munkássága ered­ményeiért. A hat nagyobb terjedelmű tudományos műért, amelyek közül a „Bratislavai Egyetemi Könyvtár arab, török és perzsa kézirataiéval ért el nagy nemzetközi sikert. Különböző hazai és külföldi tudományos folyó­iratokban több száz cikke jelent meg cseh, orosz, angol, francia, német és török nyelven. Tizenhat ország turko­lógusaival tart fenn állandó kapcso­latot. A prágaiak tőle tanulják a magyar nyelvet De nemcsak a nemzetközi tudomá­nyos körökben ismert Blaskovics do­cens neve. Évtizedes pedagógiai tevé­kenysége során a prágai Károly Egye­temen számos cseh diákkal ismertette meg a magyar nyelvet. Ű adta ki az egyetem első magyar leíró nyelvta­nát, ami főiskolai jegyzet formájában hét kiadást és nyomtatásban három kiadást ért el. Ezenkívül a magánta­nulók számára három magyar nyelv­könyvet állított össze, amelyek több tízezer példányszámban összesen ti­zenhárom kiadásban jelentek meg. A prágai Magyar Kultúra nyelvtan­folyamain megszakítás nélkül tizen­két éve tanít. Több ezerre megy azok­nak a száma, akik tőle, vagy tanköny­veiből sajátították el a magyar nyelv alapjait. E széles körű, társadalmunk és a népek barátságának elmélyülése szempontjából kétségkívül nagyon hasznos munkásság mellett dr. Blas­kovics docens a harcoló, haladó tö­rök irodalom magyar fordítója is. Tóth Tiborral együtt ő fordította ma­gyarra Názim Hikmet verseit. Ugyan­csak az ő fordításában jelent meg többek között a Szlovákiai Szépiro­dalmi Könyvkiadó gondozásában Sza­bahattin Ali haladó realista török író „Mocsárláz" című elbeszéléskötete. Az ímelyi származású, csallóközi néptanítóból lett világhírű turkológus pályafutása ékes bizonyíték. Kell-e ennél fényesebb érv annak bizonyítá­sára, hogy erős akarattal, tudásszomj­jal, kitartással leküzdhetők a legna­gyobb nyelvi akadályok, elérhető a társadalom megbecsülése, sőt, méltó helyet lehet elfoglalni nemcsak a ha­zai, de a nemzetközi tudományos vi­lágban is. SOMOGYI MÁTYÁS Biftek Vendég a pincérhez: — Ez a biftek hihetetlenül kicsi! — Nem tesz semmit! Csodálkozni fog rajta milyen sokáig fogja rágni. Jó alkalom Az autótulajdonos az elgázolt gya­logoshoz: — Kérem szépen, ha már ott van a kocsi alatt, lenne szíves megnézni, hogy minden rendben van-e? Elhatározás — Hogy tetszett önnek tegnap a TV­ben a királyt alakító színész? — Tegnap óta lelkes demokrata lettem. Kiút Bizalmasan így szólt a fiatalember ismerőséhez: — Olyan súlyos anyagi helyzetbe kerültem, hogy egyetlen kiút az len­ne, ha gazdagon nősülhetnék. — Hát akkor fogj hozzá mielőbb! — Nem tehetem, a feleségem nem akar beleegyezni. Műveltség A szeneskocsln így szól a kocsis a segédmunkáshoz: — Már két hónapja velem dolgozol, de még mindig nem tudod megkü­lönböztetni a szénfajtákat. Semmit se tanultál. — Hogyhogy semmit? Megtanultam egy rendkívül fontos dolgot, — Mit? — Hogy egy tonna szén súlya 700 kilogramm. A nagy zsákmány Az afrikai sivatagban egy roppant beképzelt vadász belépve a kunyhóba, ahol az ünnepi ebéd készül, ezzel for­dult az egyik szolgához: — Menjen kérem a kunyhó elé ós nézze meg, milyen állatot fogtam. Aztán jöjjön és közölje hogy hívják. Visszatérve a szolga jelenti: — Azt állítja, hogy Joe Smith a ne­ve. Vita Nagy családi perpatvar után így szól az asszony férjéhez: — Meg aka­rok halni! — Én is! — Akkor én nem! Nézet Az ifjú zeneszerző beszélgetés ke­retében így vallotta meg Gpunodnak, a nagy zeneszerzőnek a művészetről alkotott nézeteit: — Fel kell számolni a hagyományo­kat és a tanárokat! Mert éppen a ha­gyományok és a tanárok korlátozzák és teszik tönkre a művész egyénisé­gét! — Igaza van, — mondotta Gounod,­— el az apákkal, csak a gyerekek ma­radjanak. SZULEJMAN ODILAVADZE szovjet mozdonyvezető Szu­humiból Adlerbe vezette szerelvényét, amikor a 2024 kilométernél, egy település mellett a síneken önfeled­ten szórakozó gyermek­hadra lett figyelmes. A mozdony fütyült, a gye­rekek lekászálódtak a töl­tésről, de a legkisebbet, Vaganik Ikilikjant otthagy­ták. A kis nebuló mulatsá gosnak tartotta az óriási sebességgel feléje tartó „Nincs semmi baj!" Egy mozdonyvezető példátlan önfeláldozás­sal életet mentett vonatot, még integetett is a masinisztának. Odilavadze a másodperc töredéke alatt felmérte a helyzetet. Fékezni már nem tudott. Ezért a veze­tést segédjére bízta, maga pedig'kimászott a mozdony elején levő lépcsőfokokra. Megpróbálta a lehetetlent: lábát beakasztva, fejjel le­felé csüngve várta a moz dony kerekei alá kerülő fiút. A végzetes másod­percben elkapta a kerekek elől és maga előtt magas­ba tartva megmentette az emberpalánta életét. Szulejman Odilavadze az­óta nagyon összebarátko­zott védence apjával, egy grúz traktorossal, s vala­hányszor szerelvényével elhalad a falu mellett, hosszút sípol. A felelet rá kendőlengetés, ami a jelek nyelvén azt jelenti: Nincs semmi baj! (Az Izvesztyija nyomán-) — ... nagyon kérlek, ne úgy fogd fel, hogy piszkos vagyok... hanem úgy, hogy csokoládét ettem. A halakról beszélgetnek a gye-, rekek. Az egyik megkérdezi: — Es mivel fogják meg a ha-, lakat? — Hálóval! — Es hogy csinálják a hálót3 — Sok kis lyukat összekötnek, spárgával. x «: K Anyja kérdezi Jánostól: — Mondd kisfiam, mit mondott apa, mikor leesett a létráról? — Kihagyjam a csúnya szava-, kat? — Persze! — Akkor, semmit. MOLNÁR MAGDA Ül SZÓ 10 * 1964. június 5. f,

Next

/
Thumbnails
Contents