Új Szó, 1964. június (17. évfolyam, 151-179.szám)

1964-06-06 / 156. szám, szombat

SIMENON MESTERI ALKOTÁSA 'A napokban jelent meg New Yorkban a leghíresebb francia bűnügyi író Georges Simenon Les anneaux de BIcetre című új regénye. Ez a lélektani regény néhány hónappal ezelőtt jelent meg Franciaországban, ahol mesteri alkotásnak minősítették. Angliában is kiadták „The Patient" címmel s most már az amerikai kiadás is világot látott. Georges Simenon — tizenhétéves korában kezdett el írni — több mint 200 bűnügyi regényt (többségükben jő bűnügyi regényt) írt. Hja Erenburg ts megemlékezik arról emlékirataiban, amikor a fiatal Simenon Georges Syme álnév alatt, az egyik haladónak számító nagy párizsi könyvkiadóvállalat kirakatában írta bűnügyi történeteit. Az amerikai iro dalmi kritika hangsúlyozza, hogy az űj regény mindenkinek, aki kételkedett az író művészi értékeiben bebizonyította, hogy Simenon nagy képességű, tehetséges művész, aki a „tiszta regény" területén is érvényesül. A FELTÁMADÁS KÜLFÖLDI SIKERE Ján Cikker Feltámadás című operájának stuttgarti bemutatójáról terjedelmes cikket közölt a Süddeutsche Zeitung, melyben többek között ezeket írja: „A Szövetségi Köztársaság operaéletében művészi csúcsot jelent ez a bemutató." Szuperlatívuszokban ír a bemutatóról a Frankfurter Allgemeine is. Jaroslav Krombholcról, az előadás dirigenséről a lap azt írja, hogy „egyedülálló operai karmester". ŰJ REGÉNY A BIZALMATLANSÁG LÉGKÖRÉRŐL A Junoszty szovjet irodalmi lap Jutij Piljar „Az emberek — emberek maradnak" című életrajzi regényét közölte, amely Szolzsenyicin Ivan Gyenyiszovics egy napja című művéhez hasonlít. Piljar már néhány évvel ezelőtt felhívta magára a figyelmet, amikor a Novij Mír hasábjain a szovjet irodalom első „koncentrációs regényét" közölte, amelyben élő színekkel ecsetelte a náci Mauthausenban szovjet fogolyként szerzett élményeit. Az új regény hasonló tapasztalatokról számol be, ám más körülmények között. A náci pokolban életben maradt szovjet foglyok hazatértük után ugyanis ún. kivizsgáló táborokba kerültek, ahol a Berija-korszak súlyos nyomása alatt, őrök felügyelete mellett erdőket irtottak és gyakran évekig vártak annak megállapítására, hogyan kerültek német fogságba és ott hogyan viselkedtek. Piljar élethűen festi le egy ilyen tábor életét, az általános bizalmatlanság légkörét, melyet az emberek még elbocsátásuk után is csak nehezen küzdöttek le, hogy beilleszkedhessenek a normális életbe. v KÖLCSÖN VETT TÖRTÉNETEK Az olasz filmművészet „nagy örege", a hatvanéves Vittorio de Sica egyórás interjút adott az olasz televíziónak. Többek között elmondta, hogy Az 1900-as párizsi világkiállítás című szuperfilm előkészítésén dolgozik. Az amerikai Sámuel Bronston vállalkozásában készülő mammut-alkotás a manapság divatos- keretes filmelbeszélések sorát gazdagítja. Tizenhárom szórakoztató, romantikus történetben akarja érzékeltetni ez a film a századforduló Párizsának életét. De Sica jelenleg a francia impresszionisták, különösen Cézanne, Degas és Manet művészetét tanulmányozza. Az egész vállalkozás pikantériája pedig az, hogy a tizenhárom „párizsi történet" meséit Erskine Caldwell: Gulf stories című novelláskötetéből vették — ez a kötet pedig New Orleans-ról szól. V. HENRIK MODERN ÖLTÖZETBEN Külföldi társulatok egész sora érkezik Angliába, hogy a maga módján és nyelvén játssza el valamelyik Shakespeare-művet a költő hazájában. A Royal Shakespeare Company színpadán oárizsi, berlini, nápolyi, dublini, va-sói, athéni és moszkvai együttesek váltják egymást. A Nemzeti Színházban Franco Zeffirelli olasz társulata mutatja be a Hamletet, a Berliner Ensemble Brecht verziójában játssza a Coriolanust és a brémai városi színház modern öltözetben az V. Henrikei A glyndebourne-i fesztiválon olas_ színészek mutatják be a Makrancos hölg-vot A csallóközi népiskolától a világhírnévig Bemutatjuk dr. Blaskovics József docenset, a prágai Károly Egyetem kiváló turkológusát és a magyar s

zeminárium alapító tagját Csak tisztelettel lehet szólni és írni azokról a tudósokról, akik áldozatos, évtizedekig tartó munkával vívják ki a külföld elismerését, akik a tudományt a népek barátságának szolgálatába állítják és aktívan bekapcsolódnak társadalmunk életébe, ahelyett, hogy a tudomány elefántcsonttornyába zárnák magukat. Ilyen tudóst mutatunk most be olvasóinknak, az ímelyi származású dr. Blaskovics József docens, a Károly Egyetem Turkológiai Intézete igazgatójának és a török nyelvek előadójának személyében. Blaskovics József a török nyelvekről és népekről legelőször apjától hallott, aki az első világháborúban orosz fogságba esett és négy évig Türkmenisztánban és Üzbekisztánban dolgozott. Mint fiatal gyermek óriási érdeklődéssel hallgatta apja színes, érdekfeszítő történeteit az oroszországi török népek szokásairól, öltözködéséről és nyelvéről. Ezekről a népekről sokkal többet tudott meg a komáromi gimnáziumban, ahol Vámbéry Ármin útleírásait és az akkori időben divatos, a magyar—török nyelvrokonság kérdéseivel foglalkozó tutudományos értekezéseket is olvashatta. Ekkor kezdett el magánszorgalomból törökül tanulni. Voltak, akik furcsa érdeklődése miatt kinevették. De mindez a gimnazista Blaskovics Jóskát nem tántorította el attól a szándékától, hogy tanulmányait a török nyelvek kutatására irányítsa. Magánszorgalomból, óriási erőfeszítéssel Az érettségi és a tanítóképző akadémia elvégzése után több csallóközi faluban tanított. Anyagi helyzete nem engedte meg, hogy tanulmányait az egyetemen folytassa. A harmincas években, tanítóskodása Idején szabad idejének nagy részét a törők nyelvek, a török népek történetének és irodalmának tanulmányozására fordítja. Török folyóiratokat, napilapokat olvas. Ankarából török könyveket rendel. Ezekben az években jelennek meg első fordításai és tanulmányai a török folklórról. 1940-től már a budapesti egyetemen hallgatja a legnevesebb magyar turkológusok: Germánus Gyula, Németh Gyula és Fekete Lajos előadásait. A felszabadulás után a prágai Károly Egyetemen doktorál. 1950-ben már az egyetem török szemináriumának tagja. Ekkor alakul meg a magyar szeminárium, amelynek Rákos Péterrel együtt dr. Blaskovics József ls alapító tagja. Az egyetemen már tizennégy éve neveli hazánk turkológus nemzedékét. Tizennégy éve ő az egyetem török, üzbég és azerbajdzsáni filológia előadója. Megírja a modern török irodalom marxista szemléletű történetét, amely angol, orosz és bolgár fordításban is megjelent. Értékes levéltári anyag a török hódoltság idejéből Tudományos munkásságát a török népek irodalmának ismertetése és előadása mellett egyre inkább a 150 évig tartó török hódoltság idejéből fennmaradt török nyelvű okiratok tanulmányozásának szenteli. A 150 éves török hódoltság idejéből nagyon kevés latin vagy nemzeti nyelvű okirat maradt fenn a megszállt vidékeken. Nagyon keveset tudunk a törökök által megszállt városok életéről, szociális viszonyairól. A fennmaradt török nyelvű okiratokat még senki sem fordította le. Ismeretes, hogy Rimaszombat 1600— 1696-ig török megszállás alatt volt. De arról, hogy milyen társadalmi és gazdasági viszonyok uralkodtak a városban és környékén, iratok hiányában az utókor nem tudott semmit. A rimaszombati városi levéltárban elsárgult, ázott török okiratok őrizték a kilencvenhat éves megszállás titkait. Az akkori török írásrendszer eltérő a maitól. A magánhangzókat például egyáltalán nem jelölték. Egyes szavakat, mondatokat, többféleképpen lehet értelmezni. Ezeket az okiratokat tíz évig kutatta, tanulmányozta dr. Blaskovics József. így nyilatkozik róluk: „Valóságos történelmi adathalmaz a levéltár anyaga. A város lakosainak mindennapi élete, jogai és kötelességei mint valami színes regény tárul az ember szeme elé! Az iratok hitelességéhez nem férhet kétség, mert csupa realitásokat tartalmaznak. Gyönyörű összképet kapunk a környékbeli jobbágyság szociális helyzetéről, a termelésről és a családokról. Az okiratok valóságos szociológiai nyersanyagot adnak a kutató kezébe." Az egyik 1664-ből (török időszámítás szerint 1074-ből) származó okirat kimondja, hogy „Rimaszombat Város hat darab vágómarhát, ötven pint mézet, ötven pint vajat, ötven pint búzát, ötven pint árpát, kétszáz kocsi tüzelőfát, valamint kétszáz kocsi szénát tartozik szállítani az egri török pasának, akinek szolgálati birtoka volt a város. Egy másik adőösszeírás kimutatja, hogy 1664-ben Rimaszombat Város összesen 100 házból állt. IV. Mciinieri szultán levele Rimas/.umbat városának. A szultán megparancsolja az egri kádinak, hogy ne engedje Rimaszombat lakosságát zsarolni és elnyomni. Megtiltja az egri pasának, hogy zaklassák a város lakosságát. Nemzetközi elismerés A rimaszombati török nyelvű okiratok három kötetben jelennek majd meg a Szlovák Tudományos Akadémia kiadásában. Dr. Blaskovics József ezután az ugyancsak a török hódoltság idejében fennmaradt Érsekújvárkörnyéki vagyon- és személyösszeírást fogja tanulmányozni. Az okiratok fotókópiái már készek. Ez is körülbelül két—három évig tartó munkát vesz majd igénybe. A XVII. századbeli török nyelv, a török—magyar nyelvi kölcsönhatás kérdéséről Blaskovics docens több nemzetközi kongresszuson, külföldi NEVETNI Jfl BLASKOVICS jüZSEF egyetemen tartott előadást. Az előadások iránti érdeklődés arról tanúskodik, hogy a felkutatott dokumentumok segítséget jelentenek több olyan filológiai kérdés megoldásához, amely nemzetközi viszonylatban is érdekli a filológusokat. Munkássága elismeréséül Blaskovics József docenset 1957ben a Török Tudományos Akadémia, 1958-ban pedig a Román Orientalista Társaság választotta tiszteletbeli tagjává. Az Idén négy nemzetközi kongresszus előkészítő bizottságától kapott meghívót. Dániában az altajista filológiai, Moszkvában etnográfiai, Ankarában turkológiai és Ashabadban, Türkmenisztán fővárosában, nemzetközi turkológiai kongreszuson kellene részt vennie. Tudományos tevékenységének értékéről az a körülmény tanúskodik a legjobban, hogy egy évre szóló meghívást kapott a törökországi egyetemekre. Mivel érdemelte ki Blaskovics docens ezt a nagyszerű nemzetközi elismerést? Egyedül az évekig tartó szorgalmas kutató munkássága eredményeiért. A hat nagyobb terjedelmű tudományos műért, amelyek közül a „Bratislavai Egyetemi Könyvtár arab, török és perzsa kézirataiéval ért el nagy nemzetközi sikert. Különböző hazai és külföldi tudományos folyóiratokban több száz cikke jelent meg cseh, orosz, angol, francia, német és török nyelven. Tizenhat ország turkológusaival tart fenn állandó kapcsolatot. A prágaiak tőle tanulják a magyar nyelvet De nemcsak a nemzetközi tudományos körökben ismert Blaskovics docens neve. Évtizedes pedagógiai tevékenysége során a prágai Károly Egyetemen számos cseh diákkal ismertette meg a magyar nyelvet. Ű adta ki az egyetem első magyar leíró nyelvtanát, ami főiskolai jegyzet formájában hét kiadást és nyomtatásban három kiadást ért el. Ezenkívül a magántanulók számára három magyar nyelvkönyvet állított össze, amelyek több tízezer példányszámban összesen tizenhárom kiadásban jelentek meg. A prágai Magyar Kultúra nyelvtanfolyamain megszakítás nélkül tizenkét éve tanít. Több ezerre megy azoknak a száma, akik tőle, vagy tankönyveiből sajátították el a magyar nyelv alapjait. E széles körű, társadalmunk és a népek barátságának elmélyülése szempontjából kétségkívül nagyon hasznos munkásság mellett dr. Blaskovics docens a harcoló, haladó török irodalom magyar fordítója is. Tóth Tiborral együtt ő fordította magyarra Názim Hikmet verseit. Ugyancsak az ő fordításában jelent meg többek között a Szlovákiai Szépirodalmi Könyvkiadó gondozásában Szabahattin Ali haladó realista török író „Mocsárláz" című elbeszéléskötete. Az ímelyi származású, csallóközi néptanítóból lett világhírű turkológus pályafutása ékes bizonyíték. Kell-e ennél fényesebb érv annak bizonyítására, hogy erős akarattal, tudásszomjjal, kitartással leküzdhetők a legnagyobb nyelvi akadályok, elérhető a társadalom megbecsülése, sőt, méltó helyet lehet elfoglalni nemcsak a hazai, de a nemzetközi tudományos világban is. SOMOGYI MÁTYÁS Biftek Vendég a pincérhez: — Ez a biftek hihetetlenül kicsi! — Nem tesz semmit! Csodálkozni fog rajta milyen sokáig fogja rágni. Jó alkalom Az autótulajdonos az elgázolt gyalogoshoz: — Kérem szépen, ha már ott van a kocsi alatt, lenne szíves megnézni, hogy minden rendben van-e? Elhatározás — Hogy tetszett önnek tegnap a TVben a királyt alakító színész? — Tegnap óta lelkes demokrata lettem. Kiút Bizalmasan így szólt a fiatalember ismerőséhez: — Olyan súlyos anyagi helyzetbe kerültem, hogy egyetlen kiút az lenne, ha gazdagon nősülhetnék. — Hát akkor fogj hozzá mielőbb! — Nem tehetem, a feleségem nem akar beleegyezni. Műveltség A szeneskocsln így szól a kocsis a segédmunkáshoz: — Már két hónapja velem dolgozol, de még mindig nem tudod megkülönböztetni a szénfajtákat. Semmit se tanultál. — Hogyhogy semmit? Megtanultam egy rendkívül fontos dolgot, — Mit? — Hogy egy tonna szén súlya 700 kilogramm. A nagy zsákmány Az afrikai sivatagban egy roppant beképzelt vadász belépve a kunyhóba, ahol az ünnepi ebéd készül, ezzel fordult az egyik szolgához: — Menjen kérem a kunyhó elé ós nézze meg, milyen állatot fogtam. Aztán jöjjön és közölje hogy hívják. Visszatérve a szolga jelenti: — Azt állítja, hogy Joe Smith a neve. Vita Nagy családi perpatvar után így szól az asszony férjéhez: — Meg akarok halni! — Én is! — Akkor én nem! Nézet Az ifjú zeneszerző beszélgetés keretében így vallotta meg Gpunodnak, a nagy zeneszerzőnek a művészetről alkotott nézeteit: — Fel kell számolni a hagyományokat és a tanárokat! Mert éppen a hagyományok és a tanárok korlátozzák és teszik tönkre a művész egyéniségét! — Igaza van, — mondotta Gounod,— el az apákkal, csak a gyerekek maradjanak. SZULEJMAN ODILAVADZE szovjet mozdonyvezető Szuhumiból Adlerbe vezette szerelvényét, amikor a 2024 kilométernél, egy település mellett a síneken önfeledten szórakozó gyermekhadra lett figyelmes. A mozdony fütyült, a gyerekek lekászálódtak a töltésről, de a legkisebbet, Vaganik Ikilikjant otthagyták. A kis nebuló mulatsá gosnak tartotta az óriási sebességgel feléje tartó „Nincs semmi baj!" Egy mozdonyvezető példátlan önfeláldozással életet mentett vonatot, még integetett is a masinisztának. Odilavadze a másodperc töredéke alatt felmérte a helyzetet. Fékezni már nem tudott. Ezért a vezetést segédjére bízta, maga pedig'kimászott a mozdony elején levő lépcsőfokokra. Megpróbálta a lehetetlent: lábát beakasztva, fejjel lefelé csüngve várta a moz dony kerekei alá kerülő fiút. A végzetes másodpercben elkapta a kerekek elől és maga előtt magasba tartva megmentette az emberpalánta életét. Szulejman Odilavadze azóta nagyon összebarátkozott védence apjával, egy grúz traktorossal, s valahányszor szerelvényével elhalad a falu mellett, hosszút sípol. A felelet rá kendőlengetés, ami a jelek nyelvén azt jelenti: Nincs semmi baj! (Az Izvesztyija nyomán-) — ... nagyon kérlek, ne úgy fogd fel, hogy piszkos vagyok... hanem úgy, hogy csokoládét ettem. A halakról beszélgetnek a gye-, rekek. Az egyik megkérdezi: — Es mivel fogják meg a ha-, lakat? — Hálóval! — Es hogy csinálják a hálót3 — Sok kis lyukat összekötnek, spárgával. x «: K Anyja kérdezi Jánostól: — Mondd kisfiam, mit mondott apa, mikor leesett a létráról? — Kihagyjam a csúnya szava-, kat? — Persze! — Akkor, semmit. MOLNÁR MAGDA Ül SZÓ 10 * 1964. június 5. f,