Új Szó, 1964. június (17. évfolyam, 151-179.szám)

1964-06-05 / 155. szám, péntek

A KIS AUSZTRIA NAGY FEJE... A HATÁRON SZORONGÓ érzés. Az ember előtör áll a nyugat felé vezető út túlsó oldalán és visszanéz a csehszlovák trikolórra, a leeresztett határsorompóra. A tábla balra Berg felé mutat. Előttünk szabad az üt. Irány Schwechat! Hetvenes Iramban haladunk. Nem győzök körültekintgetnl. Jobbról feltűnik a dévényi vár sok vihart ért romja. Erről az oldalról majdnem azt az érzést kelti bennem, mintha a Hold tőlünk elfordult felét, a szovjet siker nyomán közölt Ismeretlen arcát látnám... Azután római légiók emlékei ... Kövek... Települések nyomai ... Múlt... Egyszerre csak Itt a Jelen. Megpillantom a farkastoroki Slovnaft osztrák társát, az olajfinomító hatalmas telepét. A gondolatok még nem ís rendeződhetnek és már a schwechati repülőtér előtt vagyunk. Húsz percig szemlélődhetünk. Az állandó lépcső-felvonó pillanatok alatt felvisz az emeletre, vagy lehoz a földszintre. Előttünk óriási tábla jelzi, hogy 10,45-kor rajtol a legközelebbi járat New Yorkba. Ott délután hatkor ér talajt. A menetjegy ára 6000 schilling. Egyikünk-másikunk szeretne kimenni a teraszra. Lehet, de az automata-ajtó csak úgy enged ki, ha előbb két darab egyschillingest bedobsz a megjelölt helyen... TOVÁBB ... Lassan feltűnnek a nagy város körvonalai. Már a peremén járunk. A házakat nézem. A régi itt is keveredik az újjal. A korok találkát adnak egymásnak az építészetben is. A Máriahilferstrasse alsó végén megállunk. Ismét rájövünk, hogy néha több problémát okozunk magunknak, mint amennyit az élet kínál. Néhány Bécset járt társunk csupán most igyekszik gondoskodni az éjjeli szállásunk felől. Végül csekély három óra leforgása alatt ez is megoldást nyer egy Dél-Morvaországból Ideszármazott asztalos fiának a jóvoltából. Egy IX. kerületbeli Sokolovňában kapunk helyet. VISSZA A BELVÁROSBA. Néhányan mozijegyért rohannak. A többi között a Ben Hurt és a Cleopatra c. filmeket játsszák. Egyikünk 25 sch.es jegyet tudott szerezni az utóbbira és a hetedik sorban ült. Magam a derékhaddal tartok, amely a Rappan Kupa döntőjére kíváncsi, hivatalból. Előttünk az emlékezetes létesítmény, amelyet Szepesi Gyurka elődje, Pluhár István annak Idején „a Hohe Warte poklának" nevezett. A pokol valójában a megszállás ideje alatt játszódott itt le. A németek ide építették egyik légvédelmi ütegállásukat és az „amik" nem sajnálták rá a bombákat, a robbanóanyagot. A sporttelep megsemmisült. Most jobbára társadalmi munka eredményeként újra küzdőtér. Gyepszőnyege szép, a megvilágítása jó, de a lelátók kezdetlegesek. Az osztrákok bizony mellékvágányra állították a Rappan Kupa döntőjét. Itt még csak 25 sch. a belépőjegy ára, de a Real—Inter mérkőzésen hivatalosan 100 sch. — Akik jól ismerik Bécset, kurtán-furcsán kereket oldottak, s ml csupán éjféltájban jó néhány vargabetű leírása után jutottunk a szálláshelyünkre. A pompásan kivilágított város ezer színével csupán villanás az ember szeme előtt. Felvillan a Hofburg, ahol az osztrák elnök székel, a Burgtheater, a Hősök tere, a múzeumok, a Schönbrunn, ahol 1961-ben Hruscsov és a tragikus véget ért Kennedy emlékezetes találkozására került sor... BÉCS NAGY NAPJA Kurta alvás után, uccu a belvárosbal Mindenütt óriási a forgalom. A gyalogosoknak állandóan éberen kell figyelniök. Úgy futunk át az út egyik oldaláról a másikra, mint amikor az egér a macskák elől igyekszik menekülni. A villamosok a hazai gyakorlattól eltérően eléggé üresek. A vonaljegy ára 3, az átszállóé 6 sch. Nózt zük a kirakatokat. Az árak mindenütt másfélék. Nagyságuk függ az üzlet rangjától, helyétől, s ki tudja még mitől. Egységes árról még csak álmodni sem lehet. A belvárosban ugyanaz az árucikk legalább egyharmadával, vagy a felével drágább, mint a távolabbi kerületekben. A fehérnemű, a lábbeli, a bőrárú mintegy kétszer annyiba kerül, mint nálunk. Az élelem ára itt-ott megegyezik, néhol drágább. Lényegesen olcsóbb a tranzisztoros rádió, a női harisnya, drágább a szövet, s az öltöny. Gyümölcsből van elég és olcsó. Például a narancs. A legolcsóbb fajtából, a 6 schillingesből vettünk. Kisült, hogy nem is jó vásár! Héjának vastagsága az egész térfogat mintegy Vs-ét teszi ki. Egy kiló körte 7 sch., de fél kiló 4 schilling. Telefonálni szeretnék. Nálunk 25 filléressel oldom meg azt, ami itt 1 schillingbe kerül. Ennyi az egyszeri hívás ára. Többnyire ikerfülkék vannak. Az egyik a helyi, a másik a városok-közti beszélgetés céljaira. Hívásnál a telefon csupán ötször csenget, azután abbahagyja. Ha négy percig beszéltél, az automata kikapcsol. Űjra hívhatsz. Ojabb schillinggel lesz kevesebbed.. A KIRAKATOKBAN a kupadöntő részvevőinek képel. Elképesztő, mekkora port vert fel ez a nagy mérkőzés. Az újságok tele vannak nyilatkozatokkal, találgatásokkai. A legtöbbet Puskás nyilatkozik, aki különböző változatban ugyanazt- mondja el: „Bécs az én második hazám!" Ért a pénzszerzéshez és a népszerűséghajhászáshoz. Itt ls, ott is figyelmeztetés a kirakatokban: „Ne felejtse el, hogy június 14-én Apák Napja van". Szegény bécsi apák, most az Anyák Napján és a Gyermeknapon túl még magukat is meglephetik, ha mindjárt közvetve ís, valamilyen ajándékkal... A Stephansdómot mintegy 50 méter magasságig építőállvány veszi körül. Renoválják. Közvetlenül a tövében három fiakkeres kínálja a szolgálatait. „Tessék szétnézni Bécsben." Fogataikat szürke pár ló húzza. A gyeplő girardi kalapos, pirosképű, ötven év körüli egyén kezében. Az érdeklődők majdhogynem sorban állnak. Főleg az olaszok. De láttam ott fapapucsos holland menyecskéket is. Szakasztott olyanok voltak, mint a Bensdorp kakaó reklámja. Az olaszok Itt a leghangosabb külföldiek. Mindenhová jut belőlük, pedig csak 25 000-en jöttek. Majd fölvetik a várost. Autóbuszaik a legforgalmasabb utakon vonulnak föl. Ravenna, Udine, Como, Milano, olvassuk a városok neveit... Nézzük a hazai járó-kelőket. Meglep, hogy a nőknél még mindig menynyi a népviselet (a dirdndli). Itt is, ott is piros, sárga, zöld, vagy kék kötény. A férfiak mintha elegánsabban lennének öltözve. Gyereket alig látni. Két nap leforgása alatt mindössze négy gyerekkocsit láttam. Négy hatalmas kerék fölött a hasonlíthatatlanul kicsi fekvőhely és az „egyetlenke" fölött a színes, odaerősített mffk Egy aránylag nyugodt átkelés a számtalan napernyő. „Sok az autó, — kevés a gyerek!" — ez talán bécsi mottó is lehetne. Az üzletekben példás rend, árúbőség, sok kiszolgáló és aránylag kevés vevő. RENGETEG A REKLÁM. Minden utcán óriást táblák hirdetik, hová lehet nyaralni menni. Meglepetésünkre Románia és Bulgária is lépést tart a nyugati államok reklámjaival. Csupán mi nem tartjuk érdemesnek propagálni (legalábbis itt) a Magas Tátra szépségeit, világhírű fürdőinket, csodaszép tájainkat. Lehet, hogy illetékeseink átvitt értelemben ugyanazt a nézetet vallják, mint a régi bölcs népi mondás: „A jó bornak nem kell cégéri" Délután az emberáradat megindul a Práter felé. Mindenütt rend és szervezettség. Pillanatok alatt mindenkit eligazítanak. A jegyüzérek, akik reggel még háromszorosáért adták el a 100 sch-es jegyet már odaadják a rendes árért is... A bécsi TV a szokástól eltérően ezúttal helyszíni közvetítést ad. Ez sokba kerül. Hogy valami meg is térüljön, délutántól éjfélig a szórakozóhelyeken és vendéglőkben 100 százalékos a felár. A pályán a jegyszedő a helyedre vezet. Le is törli a padot, de nyújtja a jobbját a „jutalomért". Bécs a kis Ausztria nagy feje. Ä1A bécsi utca egyik ritka jellegzetessége: a gyerekkocsira erősített napernyő. talában az egész ország elsősorban az idegenforgalomból él. Igyekeznek udviarasságukkal, készségességükkel minél nagyobb hasznot húzni, s ezt nem kis sikerrel teszik. BŰCSÜ Autóbuszunk lassan halad a fényárban úszó város utcáin. Megállunk egy schwechati sörre. 4,80 az ára, de a pilzenivel nem versenyezhet. BÚCSÜZÖBAN mohón nézek mindenfelé, ahová e röpke pár óra alatt nem juthattam el. A nyugat krédója: „Az idő pénz" nálam így módosult, sem idő, sem pénz nem állt több a rendelkezésemre s az eredmény: a bécsi kép torzó maradt. Kavarog bennem a sok-sok mozaik. Lehet, hogy napok kellenek hozzá, mig homogén képpé lesznek... Lassan magunk mögött hagyjuk az utolsó osztrák települést is és magasra emelkedik előttünk a határsorompó. Ojra hazai földre értünk ... ZALA JÜZSEF autó áradatában. (Alexy felvételei) VERSENYBEN A PÉLDÁS KÖZSÉG CÍMÉRT A lévai járásban a Szlovák Nemzeti Felkelés 20. évfordulója tiszteletére indított, a példás község címért folyó versenybe eddig 103 község kapcsolódott be. A dolgozók már meg ls kezdték kötelezettségvállalásaik teljesítését. A községszépítési akció keretében — a verseny egyik része — több mint 33 ezer brigádos csaknem 194 000 órát dolgozott le. Munkájuk eredményének pénzben kifejezett értéke több mint 4 millió korona. Több száz méternyi utat, járdát javítottak meg, Illetve építettek, fákat, bokrokat ültettek, s néhány új parkot létesítettek. A legszorgalmasabb versenyzők Farnad, Málas, Veiké Ludlnce, Nagysalló, Tlmače, Cajkov, Felsőszemeréd Stb. lakosai, ,[tk). JELÖLTJEINK A JELOLT ELEGEDETT Nehéz mostanában egy képviselő jelöltet megtalálni. Caban Bálintot, a Szlovák Nemzeti Tanács rimaszombati választókörzetének képviselőjelöltjét is hiába keresné az ember Aba falván. Pedig a jelöltek listáján világosan ott áll: Caban Bálint, az abafalvl EFSZ és a HNB elnöke. Helyette azonban csak az „ügyvezető" szövetkezeti elnököt találtam a faluban. — Caban? Iskolába jár Tornaiján. Tornaiján szerencsém volt, éppen szünetben érkeztem a mezőgazdasági iskolába. De lehetett volna bemutatkozáson is, egy jelölttől ezt senki sem veheti zokon. S hogy mégis otthon találtam, annak nyomós oka van. — Június 22-én érettségi vizsgám lesz — mondta. — Az öreg fej nehezebben fog, mint harminc évvel ezelőtt. — A jelölőlistán elnökként szerepel? — Szeptember óta iskolába járok. Az ember sohasem tanulhat eleget, olyan gyorsan változik minden — magyarázza a tévedés okát. — Nem nagy szövetkezet a miénk, de azért jó, ha az ember jártas a dolgokban. Nyolcszázhatvan hektáron gazdálkodik az abafalvi szövetkezet. 1950ben alakult, s jelenleg a rimaszombati járás egyik legjobb szövetkeze te, sőt a tavalyi értékelés szerint az első helyen végeztek a versenyben. Caban Bálint alapító tagja, s az első négy évben elnöke is volt. 1960-ban újra elnökké választották. Úgy látszik, szeretik a faluban, pedig nem abafalvi születésű. Az apja néhány hold árendás földön gazdálkodott Harmaton. Ha leérettségizik, újra visszamegy a szövetkezet élére. A HNB-be is jelölték, egyelőre azonban nem vállalta. Túl nagy megterhelés lenne. — Milyen érzés képviselőjelöltnek lenni? — Nagyon jólesett a rendkívüli érdeklődés az eddigi bemutatkozásokon. Tajton egy tűt nem lehetett, volna leejteni a teremben. Ogy látszik, jó lesz velük dolgozni. A választási kampányban gyakran hallhattuk innen is, onnan is, hogy a választók elégedettek jelöltjükkel. Ezek után egy kissé furcsán hangzik, hogy a jelölt meg van elégedve választóival. De talán így jó. Nyilván ez is hozzájárulhat ahhoz, hogy eredményesen képviselje őket. P. L. „ ...ÁLLUNK A VARTAN Főorvos. Nevét nemcsak hazánkban, de Kubában is ismerik. Már egy negyed évszázaddal ezelőtt Madrid alatt sorakozott jelenünkért, amit akkor még jövőnek neveztek ... Dr. František Krigel a reumatlkus megbetegedések prágai kutatóintézetének dolgozója. A kórházi részleg főorvosa, ötvenkét éves. Csaknem három és fél évtizede pártunk katonája. Harcos múltját érdemrendek bizonyítják: először azok, amelyeket a spanyol polgárháborúban szerzett, majd a Február 25. Érdemrend és a Munkaérdemrend. Kubában az egészségügyi miniszter tanácsadójaként dolgozott s ebben a munkában mint volt egészségügyi miniszterhelyettes megállta a helyét. Segített megfékezni a terjedő járványos betegségeket, egészségügyi állomásokat szervezett és gyermekotthonokat létesített —, Így vették elejét a gyermekhalandóságnak Kubában is. Most a Nemzetgyűlésbe jelölik. Oj munkakörét vajon hogyan képzeli el? Választóinak erről a bemutatkozások alkalmával bizonyára már többször számot adott. — Ha megválasztanak, természetesen az egészségügy va' lamelyik ágazatában szeretném hasznossá tenni magam... És az érvényesülés lehetősége, úgy vélem, végtelen, hisz semmi olyat sem tud nék megnevezni, hogy az, ami az emberrel öszszefügg, ne lenne összefüggésben az orvostudománnyal is. Íróasztalán megszólal a telefon Arca felderül, majd spanyolul válaszol. Azután lecsapja a kagylót és felugrik. Gyorsan búcsúzik. Kubai vendége érkezett. — Bocsánat, de sietnem kell.. Látja így van ez: Madridban Prágáért, Prágában Kubáért és lényegében mindenütt egyért... Tartani kell a posztot, hadd tudják mindenütt, hogy itt mi „állunk a vártán"... (-ta) A BUZATOL A KONKOLYT Aloisa Faktorová a CKD Praha üzemben a félvezetők fejlesztésén dolgozik. Feladatait az üzemben nagy igényes séggel végzi és munka után a közéleti ténye zők sokszor gö röngyös útját járja. Már négy éve a Nemzetgyűlés alkotmányjogi bizottságának a tagja, s ezért böngészi éjszakánként oly szorgalmasan a paragrafusokat. Faktorovát most újra jelölik. — Milyen tapasztalatokat szerzett az eddigi bemutatkozások alkalmával? — Ahol csak voltam, a vita általában heves volt. Csak egy a fontos: a helytelen nézetekre mindjárt rá keli világítani — el kell választani a búzától a konkolyt... — És a maga számára milyen tapasztalatokat szűrt le a vitából? — Az üzemekben megjavult a munka minősége, mindenütt ezt tapasztaltam, és ennek folytán a képviselők munkájában is javulást kell eszközölnünk... Faktorová asszonynak nem lesz könnyű dolga: tengersok kötelessége mellett a tisztségekből is kijutott néki; tagja az üzemi bizottságnak, egy szocialista munkabrigád vezetője és népbíró. Sok fiatal is megirigyelhetné munkalendületét. -kmn A FIATALOK KEPVISELOJE Küszöbön a választások napja. Országszerte folynak a jelöltek személyes bemutatkozásai. A dunaszerdahely! Járásban Nagymegyeren Is megtartották már a képviselőjelöltek bemutatkozását. A HNB tanácsának jelöltjel közé tartozik Bohus Ferenc ls, aki 19132 őszén Gelléröl került ide. Azóta az alapfokú iskola igazgatótanítója. Fiatal, mindössze 29 éves pedagógus Bohus Ferenc. Munkájával, szervező képességével, Jelkesedésével azonban kiérdemelte az emberek bizalmát. Méltán Jelölték a helyi nemzeti bizottság képviselőjének. Szereti a kultúrát és a sportot. Aktívan tevékenykedik a helyi CSEMADOKban. Kerekes Jenő rendező és az ő érdeme, hogy a múltban a „Valahol délen" című operettet tizenötször, a „Bástyasétány 77-et" pedig huszonötször adták elő. A községnek zenekara is van, s ez részben az ő érdeme. Szívén viseli községük sportéletét is. A műit évben még S vezette a labdarúgók edzéseit, ez Idén azonban elfoglaltsága miatt erről le kellett mondania. Am amikor csak teheti, ott van a „focisták" között. Lám, Ilyen ember Bohus Ferenc. Fiatal pedagógus, így természetes, hogy elsősorban a fiatalok élete érdekli. S végeredményben ilyen képviselőre is szüksége van a HNB-nek. Ezért jelölték őt, ezért élvezi különösen a fiatalok bizalmát. Megkérdeztük tőle, milyen érzés ez? — Amikor meghallottam, hogy engem is a helyi nemzeti bizottság képviselőjének Jelöltek, bizony öröm töltött el. Minden ember számára ió érzés az, ha látja, vagy érzi, hogy r.ž emberek bíznak benne. Ez egyúttcl azt is jelenti, hogy figyelik munkMát. s azzal elégedettek ís. Ha megválasztanak, igyekszem még jobban, eredménvesebben dolgozni s minden Lőlem telhetőt megteszek annak érdekében, bogy a hiányosságokat kiküszöböljük életünkből. Hivatásomnál fogva elsősorban a gyermekek és a kultúra nőtt a s

zÍ. vemhez, és mint képviseli is ezen a szakaszon szeretnék továbbra !s dolgozni. --<agy Árpád 1984. Június 5. • £jj SZÖ 5