Új Szó, 1964. június (17. évfolyam, 151-179.szám)

1964-06-28 / 178. szám, vasárnap

A NAGYFÖDÉMESIEK PÉLDÁT MUTATNAK 1 Előtérben gazdaságosság, A nagyfödémesl Magnemesitő Allo­tnás Schweizer Ferenc vezette szo­cialista munkabrlgádjáról már sokat olvastunk, sok jót hallottunk. Schwei­zer János kollektívája 1959 novem­berében a mezőgazdasági termelő­üzemek versenyző munkacsoportjai közül az elsők között nyerte el a megtisztelő címet. A Magnemesítő Ál­lomás nem kis mértékben éppen en­nek a gépesítő csoportnak köszön­hette jó eredményeit. a minőség! termelékenység javításával. Üzemanyag-megtakarítás­sal és a gumiabroncsok élettartamá­nak meghosszabbításával is többez­res megtakarítást érnek el a szocia­lista munkabrigád tagjai. Az újítási mozgalom is elsősorban a takarékosságra irányul. Nem keve­sebb, mint 2240 korona megtakarítást jelent Gál Ferenc újítása, aki a Slá­via DR-27 jelzésű motoron eszközölt, elmés olajtömítépi módszerével érte el azt az eredményt. A répa- és bur­Schweizer János munkacsoportja Időben felismerte a helyzetet és most, hazánk felszabadítása 20. év­fordulója tiszteletére indított munka­versenyben egyedülálló kezdeménye­zést tanúsít. Nem mindennapi kötele­zettségvállalásait a minőség, a gazda­ságosság és a termelékenység elvének betartásáért indított harc jellemzi. Ez is azt bizonyítja, hogy a kollek­tíva helyes útra lépett. A gépesítők takarékossági alapot létesítettek és a kijavított gépekre kezességi oklevelet állítanak kl. A ta­karékossági alapot a gép kijavításá­ra tervezett idő megtakarításából nyert összegből töltik majd fel. Kö­telezettségvállalásuk ötszázalékos megtakarítással számít, ami ebben az évben 12 600 koronát tesz ki. Üjdonság az, hogy a gazdaság ve­zetősége — eddigi gyakorlatától el-, térően — a javításokra Időtervet ké­szít. így minden hónap elején a vál­lalt ötszázalékos Időmegtakarítást pontosabban ellenőrizhetik. Harmincezer koronát takarít meg a brigád a kiselejtezett alkatrészek gonyavermek felnyitására hidraulikus gépeket szerkesztettek, amt egymagá­ban 17 922 korona megtakarítást je­lent. A Zetor 25 jelzésű traktorok javítására tervezett idő csökkentésé­vel április végéig 10130 koronát ta­karítottak meg. Schweizer János munkakollektlvá­jának legjelentősebb kezdeményezése a javított gépekre kiadott kezességi oklevelek bevezetése. Ha a kijavított gép a kezességi időben üzemhibát szenved, normabeszámítás nélkül ja­vítja ki a gépesítőcsoport. Természe­tesen az üzemhiba a javító munká­ján kívülálló okokból ls előállhat — a vitás esetekről különbizottság dönt. Azt is tudnunk kell, hogy a szo­cialista munkabrigádnak nemcsak a javítók tagjai, de a traktorosok is. így érdekük, hogy az üzemhibák szá­ma ne szaporodjék. A nagyfödémesiekről tehát újra mint példaadó szocialista munkabri­gádról kell megemlékeznünk. Bízunk abban, hogy kezdeményezésük nagy visszhangra talál. Leopold Fiala Z U L Q K, I 12E1 EVELÓK p A TIZENKILENC ÉVES P. G. hétfőn, június 22-én ittas állapotban vitte két idősebb barátját motorkerékpárjának hátsó ülésén. Dolní Dunajovlce (bfec­lavi járás) községben elvesztette ural­mát a kormány fölött s nekiment a Pedagógusi felelősséggel RÉGI SZOKÁS egy-egy munkasza !kasz végén felmérni a megtett utat: ;mit, hogyan tettünk és főleg, mit kel] híd vaskorlátjának. Maga könnyebb?még megtennünk. Ez az a számadás, sérüléseket szenvedett, míg két ba-S melyet most az iskolaév végén, elsó­látja szörnyethalt. ^sorban minden szülőnek és pedagó­A IV. KERTÉSZETI KI ÁLLÍTÁST U-snak meg kell tennie Am nem len­pénteken nyitották meg Bécsben. t e'jes a számadás ha csak a szu­zánk terményei 100 négyzetkilométer p és, a .pedagógusok végeznék ezt * - -- *>el. Fejlődő, alakuló társadalmunk a nyi területen ejtik bámulatba a látó gatókat. Élenjáró kertészeink szak mai tudása méltó elismerésben része >politikai, gazdasági és kulturális élet ; közüggyé vált gondjai mellett már a sült: például a chlumeci gloxiniákath}e™\és kéváésenis az egész társa­városának bronzérmével díjaz-. dalom ügyévé, közüggyé érlelte. Te­hát az iskola és a család ügye tár­sadalmi ügy lett, kilépett a pedagó­gia, a „szakma" és az otthon seűk ért ne hunyhatna szemet? Utálta, végtelenül utálta őket, jómódjukat és szeretőiket. Keserűen és utálattal, de mosolyogva tartotta a markát. Szégyenkezett maga előtt, de mo­solygott. Ezt a mosolyt, bármennyire is nem őszinte, megfizetik . . j KÉPZELÖDÉS Az orvosnő áldott jó ember. Meg­értő lélek, ö mondta, felejtse el a múltat. Rég volt, az ember tévedhet, megbűnhődik és éli az életét tovább. Igen ám, csak hogyan. Minden attól függ. öt üldözik. A sors ts, az em­berek is. Mert lehetnek ugyan az életben véletlenek, de az ő esete más. öt figyelik, kísérik, üldözik... Mi mással magyarázhatná a múltko­ri esetet. Az ellenőrző orvos egy vá­ros széli, elhagyatott, piszkos falato­zóban csapott le rá, ahol megivott néhány sört. Könyörtelenül megvonták tőle a táppénzt. Nem lehet véletlen. Egy orvos nem jár ilyen piszkos köp­ködőkbe. És ha el-elmegy, miért pont akkor, amikor ő is ott van. Kísérte, figyelte őket, ez az igazság. Üldözik ... Hiába mondja az orvos, hogy kép­zelődik. Nem értheti meg, hogyan is érthetné. Sokat foglalkozik önmagá­val? Kivel foglalkozzék? Az égvilágon senkije sincs. Milyen egyszerű taná­csolni, hogy egy társ, egy megértő barát kellene, akivel megosztaná gondjait. Az ember társas lény, szük­sége van valakire. . Igen, de rteki csak ellenségei vannak, akik üldözik őt. Társ ... társ ... élettárs .. „ Fura ötlete támadt. Mi lenne, ha felkeresné volt élettársát? Közel húsz év után vajon hogy fogadná? Nem ment férjhez. Tudott hosszabb, rövi­debb Ismeretségeiről, nyugtalan ter­mészet és nehezen találja meg a he­lvét az életben. Egymással szemben ültek és egy­másra tapintó tekintetük kereste a két évtized előtti vonásokat. Néz! a ráncosodó arcot. Emlékszik, mintha tegnap történt volna. Ajka először érintette a bársonyos fehér bőrt... Beleremegtek mind a ketten ... Magá­hoz szorította, vonaglott, akár egy kígyó. Próbált kisiklani öleléséből, de karja acélpántként szorította az asz­szonyi testet. Akkor azt hitte, hogy férfiúi ereje törte meg az asszonyi ellenállást. Képzelődött... Mert ez a puszta erő két év múlva kevésnek bi­zonyult ahhoz, hogy megtartsa az asz­szonyt. Az élet merő tanulság ... Erő...? Az elmúlt húsz év elfo­gyasztotta. Most döbben rá, hogy az asszony iránt nem érez vonzalmat. A petyhüdt, hízásnak Indult test nem ingerli. A legszívesebben távozna. Mit is kezdhetnének két évtized után? Nem sokat, de tartoznának valakihez. Megosztanák egymás gondjait, mint ahogy megosztotta valaha gazdagsá­gát is az asszonnyal. Múlnak az évek, valahol meg kell húzódnia. Színészi szerepre vállalkozik. A múltra, nagy szerelmükre, az elröppent évekre hi­vatkozik. Mind a ketten sokat próbál­tak, megkísérelhetnék az együttélést. Az asszony összevonja szemöldö­két. — Egyszer már próbáltuk ... Ismét mosolyt, azt a megszokott keserű mosolyt erőlteti arcára. — Lásd be, nem csupán rajtunk múlott... Nagyobb erők sodrába ke­rültünk ... Az asszony latolgat. Talán kifogást keres, vagy a közelgő öregségre, a kínos magányra gondol. Nem válaszol.' Néhány napi gondolkodási időt kér. Látta, az asszony hajlik a javas­latra. Biztos a dolgában. Legalább egyszer neki is sikerül valami az életben. Szerencsétlen ember. Ismét képze­lődik. Az asszonyt másnap halálos bal­eset érte ... Véletlen? A sors ördögi játéka. ÁTKOZOTTAK Olyan időket élünk, amikor a múlt hibái, tévedései felett siránkozunk. Talán őt is megsajnálta valaki. Köny­nyes szemmel ül az orvosnő előtt. — Miért vonták meg a táppénzt? — Félreértés, kérem. Gyógyszer után egy pohár sört ittam, tisztára elkábultam. Ekkor találkoztam az el­lenőrző orvossal... — Különben nem iszik? — Inni? Miből? — Tudja, én magát megsajnáltam. Bécs ták. TIZENNÉGY ÁLLAM Prágában akk­reditált diplomatái tegnap ötnapos^falai közül. Ez a közüggyé érlelődés tanulmányi látogatásra érkeztek az> jellemezte a csehszlovákiai magyar is­észak-morvaországi kerületbe. S kólák ügyét az 1963/64-es tanévben. HÉTFŐN, június 29-én 20,00 óröip al á" soha e" n, yit Clkk€Zt e,tinľ kezdettel a károly falusi kultúrházbanV a\ nkb a" f Iskolárol nem vitatkoz­az érdi tanács Ifjúsági zenekara mő-^ak nálunk a tanítói munkáról az soros esten lép el. A magyarországi„ é* ^ együttes Ismert operett-részleteket ^ J és elképzelésekről h.bákról és ered­elő, többek között Kálmán Imre Csár- Jményekről, egyszóval-, a csehszlová­dáskirálynöjéből is. A jegyeket egy\^ magyar tannyelvű Iskolák ávla­órával az előadás előtt a kultúrott-\^lJ s jelenéről m.nt az elmúlt hon pénztárában lehet megvenni. í tl z hónapban. S hogy mindezek a a < cikkek, viták, javaslatok valóban bo A KOSlCEI Terasa kísérleti lakóte-> termést hozzanak — úgy véljük — lep felépítése után a prešovi Magas­s ,tt az idő, hogy mindenki, pedagógus építő Vállalat most Prešovon kezdtess szülő, az Iskolák védnökség! üze meg egy új, korszerű kísérleti lakó-? m,einek dolgozói és tudósok, írók és telep építését az új építőanyagból, azs a népművelés terén tevékenykedők expanditbetonból. felkészítsék a mérleget. A VÁLLALATI takarékoskodás! moz-S Persze ez nem lehet egy cikk fel galomban a kelet-szlovákiai kerület az < adata, hanem minden, a jövőt féltő elsők közé tartozik: több mint 107 0Q0>gonddal ápolgató ember legbensőbb dolgozó havonta átlag 20 millió koro-Sügye, lelkiismereti kérdése. Diófát nát helyez el a takarékban. s sem magának ültet az ember, féltő ORIASI ROBBANT.*SCsaknem négy StÄľeÄ Äľfľg és félezer tonna robbanóanyag fel-< i h 6 e' nn l ' Annylra a lelkiismeret kér­használásával öt kilométeres szaka i^ ez h szlnte csa k egyedül szon robbantották kl néhány másod- 2 l f, R be n <. ö' bb énj e számára tudja fel­perc alatt az épülő Amu-Bukhara-<* , az emb€r e munkáját. Ez adja csatorna medrét a Szovfetuniőban.i annak a ma má r állandósult A rendkívül kemény, sziklás 'afa/íwn| « c solatnak : „pedagógusi felelős­az exkaoátorok nem boldogultak. < é g.. j dioma tikus hamvát, ízét ez jel­A SZŰNNI NEM AKARÓ esőzések ílemzi e fogalom jelentésének lénye­következtében Japán déli részében>gét. Ezért az ilyen „évvégi pedagó­900 hajlék vált lakhatatlanná, Hirosi-Sgusi felelősséggel készült mérleg mában az ár egy hidat sodort el. J rendkívül érzékeny. Saját magunkat . s„ íl m . , . , ...5mérjük vele, saját magunk részére. A SVÁJCI vasú akon november 1-től < SZ Ubjektív az ilyen önértékelés, átlag 11,6 százalékkal emelik a vl-?^' a tanItôsba n, a nevelésben az teldíjat. A vasúti jegyek árának í elmúlt t( z hónapban elhintett mag emelésére a pénzügyi egyensúly hely-5 cgak hosszú évek múltán hozza meg reállítása érdekében került sor. termését és a mindennapok sodróban • GIUSEPPE PETRONI filmet ké- ? elkövetett hibák is csak akkor ütköz­szít Caligula római császárról. A fő-Snek ki. Eredményt vagy eredményte­lenséget véglegesen és objektíven mérlegre tenni csak a messzibb tá­volból lehet, hiszen a pedagógia a távlatok felmérésének művészete. A tanító tegnap kimondott szava, az 1963—64-es tanévben kifejtett tevé­szerepet Horst Bucholz vállalta. Segíteni akartam. Beszéltem az ellen őrző orvossal... Gyorsan felugrott és elköszönt. £ kenysége csak a jövőben válik konk­Nem várta meg, amíg az orvos befe-? rgt nevelési eredménnyé. Mégis min­jezi. Minek? A folytatást úgyis tud-í^en igaz tanító pedagógusi felelős­ja: kétszer volt elvonókúrán és idültSséggel készíti az elmúlt iskolai év alkoholista. Mindezt elhallgatta, mostS mg ri egét, mert csak ez adhat meg­már az orvos is tudja. Az orvos is, s nyugvást, teheti valóban örömtelivé akihez nem azért fordult, hogy őt? a pihenést, illetve nyugtalanít s ez kérdezze és a múltját hánytorgassa.S z ei még több munkára, jobb ered Nem tehet semmiről. Ártatlan K mények elérésére sarkall, A háború az oka mindennek. Ha ez? . _ _„„„ , , nem lett volna, nem üldözik a zsidó­S TÖBB MINT HÁROMEZER csehszlo kat, nem kap üzletet, maradt volna ívákiai magyar tanító pedagógusi fe szürke, egyszerű, de megbecsült hi-?ielésséggel ad számot ezekben a vatalnok. És nem kellett volna álar-S n ap okba n arról, hogy mennyiben sl­cot öltenie... Átkozott háború! Mln-< került az ej múlt iskolai évben ér­denki átkozott! Az orvosok ls, akiki dekesebbé él etszerűbbé tenni tanú nem tudják kigyógyítani. Meg azok J gzámSra a tanttásl 6ráka t. E I. is akik szemere vetik a múltját, az| ÜUett e. e a gyermeke k lelkében az iszákosságát. i örökös többre, jobbra törés igényét? szik? Igems iszik. Egyedül az a -U egszerett€tt e.e tanulóival tantár­kohol segít feledtetni minden baját. ? « MegtanIt otta-e őket tanulni Orvos, gyógyszer erre képtelen. 8 ész é]etre szól ó És viseli a húsz év előtt magárad tette-e a rábízott gyermekek „«™i,„.t mást tehet?? f * Egyszó val: tanítvánnyá ne­erőszakolt álarcot. Mi Mosolyog keserűségében, bólogat, ha bennseje tiltakozik is, markát tartja, bár undorodik az alamizsnától. Az ál arcot nehéz levetni, önként vállalta. Önként... Hát az események! Ki adott volna üzleti engedélyt, ha nem bólogat a háború éltetésekor? Ka­pott volna elismerést, ajándékot a bányába menetelkor, ha nem színlel! az önkéntességet? Az orvos Is addig sajnálta, amíg nem látott az álarc mögé... Ilyen az élet. Kiosztja a szerepeket, majd meg­buktatja a szereplőket. Prievidza az ellentétek városa. < A magasba nyúló házakban és mélyen! a föld alatt emberek ezrei élik min­velte-e a tanulót? Mert a „csak-ta­nulókból" valami nagyon lényeges hiányzik, — írta le annyiszor és oly meggyőzően Kosztolányi. A tanítvány mérhetetlenül több a „csak-tanuló­nál", a csupán az érdemjegyért ta­nuló diáknál. A tanítvány magáévá teszi mestere nézeteit, humánumát, a világról alkotott képét, embersze­retét, művészetkedvelését. Jó az az iskola, melyben kiváló a szervezett­ség. ahol mindig, mindent a maga helyére és Idejére parancsoló irányí­tás mellett zökkenők nélkül folyik az élet. Ám, ha ebben az iskolában nem nevelik tanítvánnyá a tanulót, hiányzik belőle az emberi melegség és itt nem válik a humánum gyakor­, lattá, életalakító erővé. Az ilyen is­dennapl életüket. Százával érkeznek, i k oiá b an csupán nevelői „célkitűzé­akiket a jó kereseti lehetőség fonz? se k" va nnak. Felmérni e téren ered­ide, de jönnek kalandorok, a múlt és> mé ny e)nket s pontosan körvonalazni: jelen hibáiért vezeklők ts. Akadnak\ en ny j f' tettem, ennyit tehettem vol­akiknek a bányaváros az utolsó me t ennyi az erő bennem, ilyenné nedékhely: börtönből szabadult csű-> aka i. o k válni — ez most az iskolai lók, tolvajok, sikkasztók, politikaiig végén a pedagógus számadása. bűnözők. Az ellentétek városában pró 2 s e b), ez r aég azt is tudnunk kell. Ma bálnak megbújni vagy őszinte szdn-> már nem e )g g a tegnapi mérce, mert dékkal jövőt alapozni. ta ní t vány neveléséhez többet kell Hogy sikerül-e, ez soha sem a vá­S tudnia a tanítónak. A tanítványt for­roson múlik. <máló mester mondanivalója szerkeze­ZS1LKA LÁSZLÓ ítének szellemi életlátása,, stílusának vonzó formássága elsősorban a nagy tudásanyagon elvégzett rendszerető munkán és azon az elmélyült tárgy­szereteten és társadalmi felelősség­érzeten múlik, amely előadását su­gárzóan világossá és vonzóan széppé teszi. Az ilyen előadás, tanítás egész életen át arra ösztönzi a tanítványt, hogy — Németh László szép szavával élve — „a napok apró vésőütéseivel" valami szépet hozzon ki önmagából — saját maga hasznára és a társada­lom javára. S HA MAJD A SZÜLÖK készítik számadásukat, az legyen a legfonto­sabb szempont, hogy mennyit fejlő­dött gyermekük tudásban, emberség­ben, jobbra-szebbre vágyásban. Mert nem csupán az egyesekkel vagy né­gyesekkel teli bizonyítványról van szó Ilyenkor Június végén, hanem többről. És ez összefügg a szülői „becsvágy — szint" helyes megvá­lasztásával. Ebből a szempontból az első kötelesség: a szülői becsvágy­szintnek a gyermek képességeihez, adottságához és hajlamaihoz méré­se. Az egyik gyermek tegnap kapott kitűnő bizonyítványát meglehet, hogy kevesebb munkával szerezte, mint a másik, aki ugyan „csak" dicséretes vagy jó érdemjegyeket vitt haza. Le­gyen a szülői számadás további fon­tos pontja — vajon elvégezte-e és elvégzi-e gyermeke az alapiskola mind a kilenc évfolyamát. Ugyanis nemcsak arról van szó, hogy a gyer­mek minél több ismeretet halmozzon fel — ez is fontos — hanem arról, hogy milyen erkölcsi tulajdonságok­kal rendelkezik. Ne csak a bizonyít* vány érdemjegyeit, hanem az ifjú er­kölcsi, jellembeit tulajdonságainak kialakítását ís vegyük figyelembe. Ezt pedig teljes egészében csak az alapiskola kilenc évfolyama adhatja meg hiánytalanul. A felelősségérzet, a munkához való viszony —, ez az a legfontosabb, amit az iskola az if­júságnak adhat, s ezt felmérni — ez is számadásunk feladata, NAPJAINKBAN sokan foglalkoznak a közüggyé érlelődött pedagógia kér­déseivel, amit rendkívül nagy öröm­mel keli üdvözölnünk. Igaz, hogy né­ha a pedagógus úgy érzi, mintha az ő szakmájába szinte mindenki bele­bele kontárkodhatna — ~ém a való­ság: ez az -érdeklődés túlnyomó több­ségben rendkívül pozitív jelenség, sőt sok esetben hatalmas ösztönző erő. A prqbléma azonban most, a szám­adás Idején az, hogyan lehetne ezt az érdeklődést elmélyíteni, állandó­sítani és céljaink, az ifjúság sokolda­lú kommunista nevelése minél gyor­sabb és teljesebb elérése felé irányí­tani. Hogyan lehetne elérni azt, hogy e8y-«gy részigazságot senki se tün­tethessen fel teljesnek, vagy szenzá­ciót hajszolva ne általánosíthasson. Hogyan lehetne rászoktatni az embe­reket, a szülőket vagy néha az új­ságcikket Író tollforgatót ls, hogy nagyon gyorsan ne vonjon le „végle­ges' következtetéseket". Távol áll tő« lünk —, nem a bírálat „elhallgatta­tására" gondolunk, hanem éppen el* lenkezőleg: a nagy tömegeket érin­tő kérdések nyílt, bátor kritizálását kell lehetővé tennünk. Bírálni kell mindazt, ami gátolja az iskolaügy fejlődését, de úgy, hogy ezzel ne romboljuk eddigi eredményeink hite­lességét. AZ ELMÜLT ISKOLAI ÉVBEN az iskolaügy kérdéseit vitató cikkek el­mélyítették a csehszlovákiai magyar pedagógusok eredményes munkája iránti bizalmat. Ennek a bizalomnak mozgósító ereje van, mert a tanítás — hasonlóan, mint a gyógyítás — a tanító, az iskolai munka eredmé­nyessége iránti bizalomnak is a kér­dése. Ezért a pedagógia nem csupán „hálás téma", és ezért nem jogtalan az a tanítói igény sem, hogy pedagó­giai kérdésekhez csak „pedagógusi felelősséggel" nyúljanak a mi társa­dalmunkban, s az sem baj, ha peda­gógusi hozzáértéssel... Mert diófát nem magának ültet az ember, de ép­pen azért ápolgatja, nyesegeti olyaa gonddal, hogy majd még az unokája is boldog gondtalanságban pihenjen árnyékában, féltő szeretettel őrizve szerető szüle!, jó tanítója és mind 1­nyájunk emlékét. MÖZSI FERENC, központi tanfelügyelő • CSAKNEM egyórás műsor kere­tében sugározta a moszkvai televízió Danny Kaye amerikai komikus műso­rát. A szünetekben a moszkvaiak híres amerikai darabok részleteit tekinthették meg. Az amerikai lapok ezt az eseményt kommentálva külön kiemelték a szöveg tökéletes fordí­tását. 1964. június 28. * (Jj SZÖ S

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents