Új Szó, 1964. június (17. évfolyam, 151-179.szám)

1964-06-27 / 177. szám, szombat

Világ proletárjai, egyesüljetek! Hruscsov Ismét Stockholmban Stockholm (CTK) — Hruscsov szovjet kormányfő tegnap Harpsundból, a svéd miniszterelnök vidéki rezidenciájából visszatért Stockholmba. A Néprajzi" Múzeumban'-részt vett -asvéd kormány díszebédjén Hruscsov este fogadást rendezett a Royal-szállóban. SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PARTJA K0ZP0MT1BIZOTTSAGANAK NAPILAPJA Hadsereg Bratislava, 1964. június 27. szombat • 50 fillér 9 XVII. évf. 177. szám. Érik a búzakalász TKll/dr. A hatúrban sokasodnak a színek, a haragoszöld répa- és kukoricáid táblák közt aranysárgán ring a dúskalászú vetés. A parasztembert ® * megszállja az ismerős jó érzés: itt van, beérett az új, a jövő évi kenyér. A közhit szerint Péter-Pál napján megszakad a búza gyökere, s neki lehet suhintani a kaszát. Am ma már a földműves, a szövetkezeti paraszt, másként gondolkodik: a gabonabetakarítás kezdetét nem helyes, de nem ts lehet előre meghatározott időponthoz kötni. Nézzük csak az elmúlt néhány esztendőt. Volt rá eset, hogy már június derekán vágták az öszi áfpát, a hónap végére beérett a búza is. Viszont az. is megesett, hogy csak július második hetében -érett kasza alá a kenyérgabona. Az érést általában minden esztendőben az időjárás alakulása, a talaj minősége, a vetemény fajtája határozza meg. Es még közbe szól más is. Az utóbbi években például a különböző vegyszerek, a műtrágyázás. Nos, az idén szintén beleszólt az időjárás. Későn tavaszodott u^yan, de a nagy szárazság miatt egyes helyekén túl Übrtn'éréit'be a gaboriaTKÜTonös§'n'KeletSzlovákiában. Régen perzselte a határt ilyen forrón a nap, mint az idei nyár elején. A parasztember ilyenkor reménykedve kémleli, a határt. Belegázol a ringó. aranysárga búzatáblába. Kalászt szakít, nézegeti, gyönyörködik benne. S talán egy pillanatra visszagondol. Mily sok veszély leselkedett ősztől nyárig az új kenyérre. Sok helyüti az őszi esőre gondolnak, amely vetéskor hetekig hullott. Ám tavasztól mostanáig csak a derült ég mosolygott le a nagy táblák szikkadt termésére... Emlékezik a nagy szélre, a jégesőre. Mert ilyen is volt. Nyugat-Szlovákiában bővebb volt a csapadék, de a nem kívánt vihar helyenként lejektette a gabonát. Ez meg nem jó sem a gépnek, sem a kaszának... Miközben ezekre gondol, jelig nyitott markában elmorzsolja a kalászt, belefúj, s a felröppenő pelyvával elszáll a rossz emlék is. A mag, az életet adó mindennapi kenyérnek való ott marad a tenyerén. Féltve őrzött kincse a parasztembernek az új termés. Megszokta ezt már a régi időkből. Ha sok termett az acélos búzából, a család nem nélkülözött. Es így van ez most is. A nagy család, az ország, sok kenyeret fogyaszt. Minden szem gabonát óvni és menteni kell. A löldműves szemében nincs nagyobb bűn, mint, ha a tarlóhántás után sűrűn zöldell a szántás. Mennyire vigyázott régen a részes arató is arra. hogy lehetőleg ne maradjon kalász a földön. Széltében, hosszában járta a földet a sűrű jogú gereblyével, pedig neki igen kevés jutott a bő termésből. Minden tizedik szem, tizedik kiló, tizedik mázsa. Sok kaszasUhintásba, verejtékbe került, míg néhány mázsa búzát magáénak mondhatott. Csoda-e hát, ha olykor még ma is kifogásolja a gépi munkát, ha sok szem marad utána. Nem, nincs ő a gép ellen, hiszen saját maga ellen volna. Tudja, sokkal könnyebb így az aratás, kevesebb a verejték. Csak azt nem nézheti, ha a gépeken ülők hajszolják a hektárokat, mit sem törődve, mi marad utánuk a tarlón. £tztrite megkönnyebbült .hát, hagy a Kozponti Bizottság is kimondta ^ márciusi ülésén: a kombájnosok premizálása aszerint módosul, meny^ nyi gabonát (a legkevesebb veszteséggel I takarít be. Ez pedigelsősorban nem a gépeken, hanem az embereken múlik. Meg is mondták sokhelyütt a kombájnosoknak: inkább napi huszonöt, harminc árral kevesebb legyen a learatott terület, minthogy kapkodás miatt nagyobb legyen a betakarítást veszteség. A földművelőnek már a vérében van: az a jó, ha a termés minél előbb a zsákba, a magtárba kerül. Nincs tehát az ellen se, hogy'gyorsan dolgozzon a kombájnos, csak azt akarja: találja meg a helyes arányt, s akkor nem lesz panasz a gépre. Szlovákiában évente a gabonának 7 százaléka veszett kárba a betakarításnál, főbb beosztással, a kombájnos szakszerű munkájával a jelére csökkenthető a veszteség. Ilyetén annyi gabonát nyernénk, amenynyi nyolcezer tonna sertéshús „előteremtéséhez" elegendő. Nos, nem kicsiség ez, el kell gondokoznunk jelette, már azért ls, mert a legfontosabb kenyérgabonának, a búzának a vetésterülete amúgy is csökkent az utóbbi években. Helyébe ipari és takarmánynövények kerültek. Igaz, emelkedett a termelés országos átlaga, ám a vetésterület csökkentés üteme jóval nagyobb, mint a termésátlagok növekedése. Megbízható statisztikai adatok szerint földkerekségünkön másként alakult a búzatermesztés, mint hazánkban. 1948—1953 között az öt kontinensen évente mintegy 170 millió hektárnyi területről takarítottak be búzát. 1958-1961 között viszont már 203 millió hektárra növekedett a búza vetésterülete. TTTazánkban, bár van még mód a bővítésre, a hektárhozamok növelésére §~§ kell törekedni, de igén lényeges a betakarítással járó veszteségek csökkentése. Szó volt már róla, hogy egy Időben idegenkedtek nálunk a géptől, de ma már alig akarja valaki kezébe venni a kaszát. Pedig a dőlt gabonát, ahol nem boldogul sem a kombájn, sem az aratógép, csak kézzel lehet levágni. Olykor azt sem szívesen vállalta a kombájnos, amelyet bár lassabban, de azért levághatott volna a géppel. Néhány esztendővel azelőtt aratás idején egy nagy szövetkezet határában jártam. Zúgtak a kombájnok, dolgoztak a iraktorok mindenjelé. Már az árpát aratták, de egy nagy táblában, lehetett vagy 30—40 hektár, egyetlen kombájnos viaskodott a megdőlt búzával. A kalász kifakult, elveszítette aranyos színét, erősen pergett a szem. Helyenként feketedni kezdett a búza szalmája. Július végén nem csoda, ha a búza ilyen állapotban volt. Megkérdeztem a kombájnost, egy negyven év körült napbarnított arcú erős legényt: miért késtek el a búzával? 0 emigyen jelelt: „Tudja, ebben lassan megy a kombájn, kevés a hektár. Laposabb a boríték is". Tehát a magáé is laposabb, ez nem számít? „Számít nekem is, én is pénzből élek, de valakinek ezt is le kell vágnia". Hosszan elbeszélgettem j)eíe. Nem látta Jónak az. akkori díjazási formát. Meg is mondta: a kombájnosok becsületes emberek, de ha keresni akarnak, húzni kell az igát, reggeltől-estig,-Hogy mennyi. marad a -tarlón? - Nem -igenmérték. Pedig, amint a kombájnos említette, a gabona, a búza az életet jelenti. Es meg kellene becsülnünk mindannyiunknak..A miénk! Mind egy szemig. A világon még sok-sok aratónak ma is kevés, kerül asztalára. Olvasta egy statisztikai jelentésben, hogy a világon 1 milliárd ember éhezik, vágyik egy jalat kenyér után. Mi meg mennyit kint hagyunk a határban! Örvendetes, hogy a kombájnosok többsége ma már másképpen cselekszik, mint évekkel ezelőtt. Természetesen ehhez az új jutalmazási forma is hozzájárult. A minap lezajlott kombájnos értekezleten egyre másra születtek szebbnél-szebb elhatározások: „Két százalékkal, négy százalékkal csökkentjük a veszteséget". Ezek a kombájnosok már nemcsak önmagukra, hanem az egész országra gondolnak, amikor a kombájnra ülnek, s belegázolnak a hullámzó tengerbe. A ma kombájnosa már érzi, tudja, gazdája a földnek. Talán ezért énekelte meg a költő is ily szépen a kombájnost: Gazda vagy, ki már Földjén úgy aratna, ahogy köröz napestig a madár, kit nagy fészekben morzsára, falatra, három milliárd fiókája vár. ~~ tindig ünnepnapnak számított az aratás kezdete. Köszöntsük hát az aratókat, akik ezt a nehéz munkát az év legszebb munkájává varázsolták. Köszöntjük mindazokat akik e hetekben azon munkálkodnak, hogy mielőbb biztos helyre kerüljön az új kenyérnek való. MÉRY FERENC a sztrájkolok ellen Fárizs |CTK) — A francia repülőtéri navigációs ellenörök sztrájkja tovább terjed. A bordeauxi és Aix-enPovence-i, toulousei, tarbesi és ajacciói repülőterek alkalmazottai ís csatlakoztak a sztrájkolókhoz. Mivel Franciaországban a repülőtéri navigációs ellenőröknek nincs sztrájkjoguk, az ellenőrök munkahelyeiken tartózkodnak, de nem dolgoznak. A sztrájk következtében az orlyi repülőtéren nagy részben leállt a forgalom. A belföldi vonalakon megbénult az élet. A kormány először adminisztrációs intézkedésekkel akarta megakadályozni á sztrájkot, de mivel ez eredménytelen volt, katonákat vezényeltek ki a repülőterekre. Csütörtökről péntekre virradó éjjel, már katonai navigátorok irányították a párizsi ellenőrző központot. — A. Francia Kommunista P.ár.t ,P.o.l.l- . tikai Bizottsága nyilatkozatában szolidaritását fejezi ki a sztrájkolókkal. Kegyeletes ünnepség a Vítkov-hegyen A Csehszlovákia Kommunista Pártja alapító tagjainak és a forradalmi munkásmozgalom érdemdús dolgozóinak, josef Jurannak és josef Stétkőnak hamvait tartalmazó urnákat tegnap helyezték el a prágai Vítlcovliegyen levő nemzeti Pantheonba'n. (CTK) Ä A košicei kolióépítöket és a kivitelező vállalat dolgozóit elsőrendű fontosságú feladatuk továbbra is a Keletszlovákiai Vasműhöz köti. Másik feladatuk a széles nyomtávú vasút építésével kapcsolatban a vasmű ércátrakodöjának felépítése. Ezen kívül még további nagy feladatok várnak rájuk: » magnezlti-par, Mikován és Teplá Vodán a rotációs kemencék építése. A- Kqhóépítő Vállalat egyik legégetőbb, döntö fontosságú feladata ma a kollektívák állandósítása és újabb, fűként szakképzett munkaerők — kőművesek, vasmunkások, ácsok stb. — toborzása Illetve beszervezése. A járási viszonylatban szervezett toborzás keretében 1713 dolgozót, ebből 1133-at a kelet-szlovákiai, 380-at a közép-szlovákiai és 200-at a nyugat-szlovákiai kerületből kell szerezniük. —

mťš— Véget ért a tanév, megkezdődött a szünidő. Pionírjaink nagy csoportja, most a vakáció kezdetén Prágába látogat és itt néhány szép napot tölt " éT: J. N'osék jélvélélén a jiátalök verőfényes' nyárf 'napön a hűsítő víz mellett üdülnek. AZ IFJÚSÁG ÜNNEPI ESTJE A PRÁGAI VÁRBAN A párt és d kormány képviselőinek találkozója a középfokú szakiskolák és ipari tanulóhelyek végzett növendékeivel A prágai Várban péntek este tartották ifjúságunk hagyományos ünnepségét — a párt és a kormány képviselői találkoztak a szakközépiskolák, a tanonciskolák és az ipari tanulóhelyek végzett növendékeivel. Az esten részt vettek azok a fiúk és leányok is, akik munkaviszonyuk félbeszakítása nélkül végezték el tanulmányaikat. Hatszáz fiatal töltötte be a prágai Vár helyiségeit. Röviddel 18 óra után az egybegyűlt fiatalok körében megjelentek pártunk és kormányunk képviselői, valamint politikai és közéletünk más vezető tényezői. A fiúk és leányok lelkes tapssal fogadták pártunk és kormányunk képviselőit, mindjárt körülfogták őket, s megindult az örömteli, élénk beszélgetés, amely néhány órán át tartott. Az est folyamán több ifjúsági együttes is fellépett, majd az ifjúság táncra perdült, az Orfeus ifjúsági zenekar húzta a talp alá valót. A késő esti órákban a fiatalok nevében Ľudmila Lukáöová, a dubnicai gépgyár ipari tanulóhelyének végzett növendéke és Josef Barták, a Trebofii Mezőgazdasági Műszaki Középiskola végzettje köszönte meg a köztársasági elnöknek, a komunista pártnak és a kormánynak a fogadtatást, s a fiatal nemzedékről való állandó gondoskodásukat. Pártunk és kormányunk képviselőit biztosították arról, hogy az iskola jól felkészítette őket jövő hivatásukra. Megígérték, hogy továbbra is művelődni, lelkiismeretesen tanulni és dolgozni fognak. A. Novotný elvtárs köszönetét fejezte ki az egybegyűlt fiataloknak, majd beszédet intézett hozzájuk. Beszédének utolsó szavait elnyelte a jelenlevők viharos tapsa. Július elsejétől új intézkedések a gyógyszerkiutalásnál • Az utóbbi időben sok helyütt azt rebesgetik, hogy az állam rövidesen megvonja a dolgozóktól az eddigi kedvezményt, és a gyógyszereket ezentúl pénzért fogják árusítani. Igaz ez a hír, vagy csupán szóbeszéd? Nem beszélve a kapitalista államokról, de a szocialista államoktól is eltérően, Csehszlovákia az egyetlen ország, melyben a gyógyszerek előállításával és forgalomba hozatalával kapcsolatos költségeket eddig is, ezentúl is az állam viseli. Míg például a Lengyel és a Magyar Népköztársaságban a betegek a gyógyszerek árát illetően 25—30 százalékos kedvezményben részesülnek, addig a mi polgáraink az új intézkedések szerint továbbra ls ingyen kapják a gyógyszereket. • Milyen új intézkedésről van tehát szó? Az ez év januárjában hozott párthatározat alapján a 295/64 szám alatt kiadott kormányrendelet értelmében, mely július 1-én lép életbe, az orvosi előírások, receptek kiállításáért úgynevezett kezelési illetéket kell fizetni. Ez az egységes kezelési illeték minden receptért, mely legfeljebb két orvosságot tartalmazhat, egy koronát tesz ki. • Mi adta az okot az intézkedésre? A gyógyszerek az államnak egyre több kiadást jelentenek. Míg negyvennyolcban az egy személyre eső gyógyszerfogyasztás 39 koronát tett ki, hatvannégyben ez az 'összeg fejenként már 74 korona. Joggal kérdezhetné valaki: — talán emelkedő irányzatot mutat hazánkban a megbetegedések száma? Szó sincs róla: Az állam a gyógyszerekre az elmúlt esztendőben nem ezért költött több mint másfél milliárdot. Ez az évről az ü nyi' JSZ latfc i tak ik: J i n d ŕ i c h Jirout az Egészségügyi Minisztérium gyógyszerészeti főosztályának vezetője évre növekvő, az állampénztári lényegesen megterhelő tétel az ember egészsége iránti fokozott gondoskodással magyarázható. Jól tudjuk, mennyire megnövekedett a szociális biztosítást élvező szövetkezeti tagok és a munkafolyamatba bekapcsolódott dolgozó nők száma. Az átlagos életkor meghosszabbításáért folytatott sikeres harcunkban a gyakori gyógykezelést és több orvosságot (gyakoribb gyógykezelést) igénylő betegeskedő nyugdíjas öregek száma is természetesen egyre emelkedik. Nem hagyható figyelmen kívül az a körülmény sem, hogy a polgáraink egészsége felett őrködő ma már több mint 27 000 orvos az állandóan fokozódó igényeknek és a korszerű, jóval drágább orvosságoknak megfelelően sokkal több gyógyszert ír elő,, mint a múltban. • Ezek szerint nyilván jobban kellene takarékoskodni a gyógyszerekkel? Bizony, ez a helyzet. Nem sajnáljuk a másfél milliárdot meghaladó összeget a gyógyszerekre, célszerűbb, gazdaságos felhasználásuk esetén. Hiszen sohasem téveszthetjük szem elől, hogy a legdrágább kincs az ember, akinek mielőbbi gyógyulása érdekében mindent el kell követni. A gyógyszerekkel tehát nem akarunk takarékoskodni. Természetesen azokra az orvosságokra gondolok, amelyek biztosítják polgáraink egészségének helyreállítását. A felesleges, vagy kelleténél nagyobb mennyiségben előírt és használt gyógyszer — szerintem azonban nem egyéb a tékozlásnál. Sajnos, nálunk gyakran előfordul, hogy a gyógyszerekkel nem gazdálkodunk helyesen. — Amúgyis ingyen van —_ gondolják sokan és elfelejtik, lfogy a társadalom pénzével, valamennyiünk közös vagyonával könnyelműsködnek. Ezért a. pazarlásért a kórházakat, az egészségügyi intézményeket éppúgy felelőssé tesszük, mint polgárainkat, akik ha megunják az orvosság használatát — és ez gyakori eset — a megmaradt pirulákat, vagy cseppeket kiöntik, legjobb esetben házipatikájukban tárolják. Valljuk be őszintén, kevés olyan háztartás akad, ahol ne találnánk régi, romlott gyógyszereket garmadává!. Az is előfordul, hogy a recept ellenében megrendelt preparátumokat a „betegek" át sem veszik a gyógyszertárban, mert úgymond, időközben meggyógyultak. (Folytatás a 2. oldalon)