Új Szó, 1964. június (17. évfolyam, 151-179.szám)

1964-06-26 / 176. szám, péntek

Egyre jelentősebb a szerepük Bár aránylag ritkán hallunk a rok­kantak kisipari szövetkezeteinek te­vékenységéről, vitathatatlan, hogy jelentős szerepet töltenek be népgaz­daságunkban. Ezt bizonyltja többek között, hogy csupán Szlovákiában több mint 3200 csökkent munkaké­pességű egyént foglalkoztatnak, s év­ről évre egyre több ilyen dolgozót alkalmaznak. A testi és szellemi fo­gyatékosságú egyéneknek alkalmat adnak arrra, hogy bizonyos javulást érjenek el a születésük óta vagy pe­dig betegség, illetve baleset követ­keztében kedvezőtlen egészségi álla­potukban, és társadalmunk hasznos tagjaiként élhessenek. A rokkantak termelőszövetkezetei Szlovákia valamennyi kerületében megalakultak. Tevékenységük sok esetben nem szorítkozik csupán az adott kerületre, hanem országos je­lentőségű. A rokkantak néhány ter­melőszövetkezete, például a čadcai Okrasa, az érsekújvári Általános Ipa­rosszövetkezet és mások főleg kül­földről kapnak nagy megrendelése­ket. A čadcai Okrasa karácsonyfadí­szei a tengerentúli országokba is el­jutnak. Az érsekújvári Általános Ipa­rosszövetkezet bördiszműáruja a Szovjetunióban igen keresett. A rokkantak termelőszövetkezetei a belpiacot is ellátják különféle ter­mékeikkel. A bratislavai Ludib szö­vetkezetben világítótesteket és köny­nyű készruhát, a trnavai Rozvojban fémből és plasztikus anyagból külön­féle háztartási cikkeket, a rimaszom­bati Rimavan termelőszövetkezetben alumínium turistakészleteket, a sirki Invalid szövetkezetben pedig kötött gyapjúruhákat készítenek. A nálunk kapható különféle nagyságú és alakú kosarak túlnyomó részét ugyancsak rokkantak fonják. A báhoiii és sirki termelőszövetkezetben világtalanok készítik a legkülönfélébb célú kefék óriási mennyiségét. Rendkívül sokfé­lék a rokkantak szövetkezetei által nyújtott szolgáltatások is. Egyes szö­vetkezetek tagjai épületeket, elárusí­tóhelyeket, parkolóhelyeket őriznek, mások sportfelszerelést, fényképező­gépet stb. kölcsönöznek. A rokkantak ezenkívül szövetkezeti borbély- és fodrászüzemekben; kerékpárokat, hangszereket, varrógépeket, órákat s egyéb használati tárgyakat javító kisüzemekben is dolgoznak. Bár e szövetkezetek nagyon sokfé­le, s eredményes tevékenységet fej­tenek ki, aránylag gyakran kell kü­lönféle problémákkal vesződniük. Előfordul ugyanis, hogy néha nem tartják e szövetkezeteket teljesen egyenjogú partnereknek. Egyes vál­lalatok vezetősége nem veszi elég komolyan a velük fennálló kapcsola­tokat. Az eddigi tapasztalatok azon­ban azt bizonyítják, hogy az Ilyen állásfoglalás nemcsak helytelen, ha­nem indokolatlan is, mert a rokkan­tak szövetkezetei általában ugyan­olyan minőségű termékeket szállít­hatnak mint más, nagyobb termelő­üzemek. Sajnálatos, hogy még nem minde­nütt juttatják maradéktalanul ér­vényre azokat a kormányhatározato­kat, melyeknek értelmében — ami az anyagellátást, az áruértékesítést és egyéb gazdasági feltételeket ille­ti — a rokkantak szövetkezeteinek előnyben kell részesülniük. Nagy se­gítségükre lehetne egyebek között az is, ha mindenütt korszerű lenne a műszaki berendezésük, s általában célszerűbben állítanák össze a ter­melési programokat, hogy az említett szövetkezetek mindig kifogástalan minőségű árut szállíthassanak állan­dó megrendelőiknek. Michal Frýd A matematikus nem csodabogár Fizikusok ezreit várja az ipar • A szépnem képviselői is lehetnek jó matematikusok A híres blanskói tanító-gépek Elkészült az első nemzetközi személyszállító vasúti kocsi Oj típusi —i eddig még nemzetközi­leg Ismeretlen — vasúti személykocsi mlntapélydányát készítették el Magyar­országon a győri Wllhelm Pleck Jármű­ipari Müvekben. A kocsit a szocialista országok vas­üti szövetsége, az OSZSZD, valamint a nyugati országok vasúti egyesülete, az UIC előírásai szerint tervezték, vagyis teljes mértékben alkalmas a nemzetkö­zi forgalomra. Maximális vontatási sebessége 160 ki­lométer. Hossza 24,5 méter, majdnem egy méterrel hosszabb az eddig gyár­tott négytengelyes kocsikénál. Feljáró ajtói csuklós megoldásúak, a homlok­átjáröajtö kétszárnyú tolőszerkezetű. A széles étjärôhldat nem bór „harmoni­ka", hanem egymáshoz önműködőlég kapcsolódó guitiltömlő veszi körül. A középen vízszintesen kettéosztott ab­lakok kettős üvegezésűek. A belső tér­ben i kemény műanyaggal borított pasz­tellszínű felületeket nem töri meg fe­lesleges díszítés. A fénycsöves világí­tás fényerőssége minden követelményt kielégít. Az elketromos fűtés önműködőlég át­kapcsolódik az egyes országokban hasz­nálatos külöhbözö feszültségekre. Az el­készült elsőosztélyű kocsiban kilenc fülkében összesen 64 piros plüssel kár­pitozott kényelmes ülőhely van. A má­sodosztályú kocsiban 10 fülke van 80 ülőhellyel. A nagy sebesség mellett j-4s rázkódásmentes forgóvázat három évig tartó kísérletezéssel fejlesztették ki a legigényesebb nemzetközi Igények szín­vonalára. Az új kocsik nemcsak az esz­tétikai követelményeket elégítik ki, ha­nem műszakilag ls kifogástalanok. A nemzetközi vasúti kocsi mintapél­dánya a próbafuttatások után a Berlin — Budapest — Szőfia közötti vonalon közlekedik. Sorozatgyártását előrelátha­tólag a Jövő évben kezdik meg. (Vár) A minap hallottam valahol, hogy a Szovjetunióban meg az Egyesült Ál­lamokban a tudományos kutatóintéze­tek és a vállalatok vezetősége szín te ölben hordja — annyira megbe­csüli — a matematika és a fizika te­rén különleges adottságokkal megál­dott fiatalokat. A Szovjet Tudományos Akadémia az ország középiskoláiban évente tehetségkutatást rendez, hogy a népgazdaság számára így biztosítsa a matematikus-fizikus utánpótlást. Amerika pedig a szó szoros értelmé­ben megvásárolja a többi tőkés or­szág legjobb szakembereit. Anglia szigorú intézkedéseket volt kénytelen foganatosítani a szakemberek kiván­dorlásának megakadályozására. Egyszóval: világszerte keresett em berek ma az exakt tudományok mű­velői. Ez alól hazánk sem kivétel. Az ipari üzemekben egyre gyakrabban találkozunk dolgozókkal, akik a be­mutatkozásnál nevük mellé még meg­jegyzik: „ .. vállalati matematikus". A számítógépeken végzett bonyolult tervezési munkálatokra használjuk fel ma ezeket a szakembereket. A fiziku sok pedig rendszerint a fejlesztési laboratóriumokban végeznek fontos munkát. Elméleti szakemberek a termelésben Az az állítás, hogy a tudomány fo­kozatosan a legfontosabb termelőerők egyikévé válik, ma már nem szorul bővebb bizonyításra. Az elméleti fizi­ka, vagy matematika egykori úttörői — Galilei, Kopernikusz, vagy még akár Planck is „megengedhették maguk­nak", hogy az íróasztal számára vagy legfeljebb a szakkönyvekben való köz­lés Igényével hajtottak végre egy-egy fontos kísérletet. Napjaink technikájá­nak követelményei már a szó szoros értelmében rákényszerítik az elméleti szakembereket, hogy azok a termelés­sel együttműködjenek. A szovjet és az amerikai űrhajók szerkesztésénél a legkiemelkedőbb teoretikusok segítet­ték a fejlesztést. Hasonlóképpen van ez az atomfizikában is. Ma már lehe­tetlen éles határt vonni a laboratóriu­mi kutató és a gyakorlati mérnökem­ber tevékenysége között. A mi Hey­rovský professzorunk polarografját — hogy csak egy példát említsünk meg a sok közül — ma már rengeteg üzemben ipari célokra is használ­ják. Lesz elég matematikusunk? Az igazat megvallva Csehszlovákiá­ban a fizika és matematika oktatásá­nak, a legtehetségesebbek kiválasztá­Gondolt egyet, felkeresett néhány jó­fellépésű, ismert labdarúgót és rábe­szélte őket az útra. Többek között Drabot ls. „Nem igen volt szükség különösebb rábeszélésre — folytatta Drab elv­társ —, mindnyájan örömest vállal­koztak, hiszen egyébként nem Igen nyílott alkalma az embernek az ak­kori Időben külföldre látogatni. Ha jól emlékszem három mérkőzést meg­nyertünk, kettőt elveszítettünk egy pedig döntetlenül végződött. A fiúk nagyszerűen Játszottak. Taktikailag ugyan nem álltak a helyzet magasla­tán, erőnlétük sem volt teljesen ki­fogástalan, de hogyan is bírhatták volna szusszal a teljes kilencven per­cet, amikor a kora hajnali órákig muzsikáltak a zsúfolt kávéházban. Mindenütt óriási sikerük volt. A kö­zönség viharos tapssal követelt újabb és újabb nótákat és ráadásokat. Nem is csoda, nem Igen Ismerték arrafelé a cigányzenét. „Ne felejtsétek el azonban megírni — hangsúlyozta: A cigányfiúk úgy vi­selkedtek, mintha előzőleg évekig ta­nulmányozták volna az illem szabá­lyait a bonton-nagykönyvéből. Riga gyönyörű, akárcsak Párizs. Méltóságteljesen emelkedik a rigai öböl fölé, házai a Daugava folyó mentén húzódnak. Sokat sétálgattunk zegzugos ősi utcáin, Kaleja, Audeja, Aldeva, hasonló elnevezések, mint minálunk Molnár utca, Lakatos utca, Kovács utca. Örák hosszat időztünk a tengerpaton és a kikötőben, bámul­tuk a számtalan hajót, amelyek távoli világok üzenetét hozták. Számomra a legnagyobb élményt Nurml és jörvlnenen szereplése je lentette. A legendás sportolók éppen Talllnban rajtoltak." Végül pedig huncut mosollyal Így szólt: „Nehogy megírják, hogy az SK Romában Drab is játszott. Többé-ke­vésbé „feketén" szerepeltem. A pá lyán és a játékoslgazolványban egy aránt Horváth Gyula volt a nevem Hiszen míg elintézték volna játékén gedélyemet, az SK Roma már réges régen hazatért volna külföldi útjá­ról." Három nap múlva ismét a „Havan­nában" ültünk. — Csülökre jöttünk —, szóltunk oda a felénk siető prímásnak, de Berci jól tudta, hogy tréfálunk. Tudta, hogy őmiatta vagyunk Itt. A „Havan­na" még üresen tátongott, a zenészek sem gyűltek még össze. — Na, megérdeklődték?... Voltam külföldön vagy nem voltam? ... fut­balloztam? ... — így Balogh Berci első szaval, önérzetesen, büszkén né­zet ránk. Tudtuk, a válasz fölösle­ges. Széket tolt asztalunkhoz, leült, zse­bőbe nyúlt és gondosan becsomagolt, félig megsárgult fényképet vett elő. Az ŠK Roma fényképét. — Már vár­tam magukat, tudtam, hogy eljönnek, a fényképet a sógornőmtől kértem el. Az egyetlen emlék, amely meg­maradt férje után. Mint szemefényére — úgy vigyáz rá. Elszomorodott. Ce­ruzát vett elő és keresztet húzott Balogh Lajos balhátvéd fölé. A fivé­rem, mondta. Dachauban kínozták halálra. Felesége máig sem ment férj­hez. Négy gyermeke maradt. Sorolni kezdte a többleket Is, és egy számolócédulára felírta az SK Ro­ma három évtized előtti felállítását. „Nézzék csak, nézzék, milyen flata lok voltunk. Én alig múltam tizenki­lenc, társaim talán még ifjabbak vol­tak. Ezek itt a hátvédek, balra tőlük a fedezetek, oldalt a csatárok. Alig maradt életben közülük valaki. Aztán aláhúzta Horváth kapust és Filkó Kál­mánt, a középcsatárt. „Híres" játéko­sok voltak... mint ma Gilmar vagy Didi. Végigsiklott tekintetével a többié­ken is. ^resztet rajzolt Filkó és Bró­dy fölé. A fénykép lassan megtelt keresztekkel. Csak két név maradt üresen ... Aztán rámutatott egy rend­kívül fekete fiatalemberre: Berky La­ci. Bizonyára hallottak róla. Mind­máig ő az egyetlen cigány, aki ma­ratont futott. Azt beszélték róla — én ugyan nem hiszem — hogy már a seilal fordulónál annyira kiéhezett, hogy egymaga elfogyasztott egy frls­sítőáilomást. Nézzék csak milyen fe­kete. Mintha karvinai szénből lett volna a bölcsője. Ramon Novarrónak becéztük,... emlékeznek még erre a névre? világhírű filmsztár volt. Még a rigai szállodában ls Így szólították szegény Lacit. Nem is tudom, hogyan és mikor tűnt el az életből." És ke­resztet húzott föléje is. A nevezetes portyát megelőzően egy teljes éven át gyakorolt a zenekar. Őivák Mihók Aladár foglalkozott a ze­nészekkel. Máig is együtt maradt Ber­civel. Lehár, Strauss, Kálmán-dalokat és számos olyan dalt és nótát ját­szottak, amelyek a cigánylelkülethez, cigánytermészethez legközelebb áll­tak. Rigában hat óra hosszat játszot­tak a rádióban. Három Lehár- és két Kálmán-számot gramafonlemezre ls. Fergeteges sikerük volt. Hangverse­nyen, kávéházban és a labdarúgó-pá­lyán egyaránt. Hol aranysujtásos vörös díszruhában, hol fekete-fehér labda­rúgó-mezben léptek fel a kelet-szlo­vákiai cigányfiúk. Koromfekete fényes hajukkal, csillogó szemükkel, örökké vidám mosollyal nem csoda, hogy vérpezsdítő hangulatot ébresztettek az északi emberek ereiben. Balog Berci, a cimbalmos halk hívó­|elre figyelt fel. Azonmód felállt és elköszönt tőlünk. A „Havannában" pedig ismét meg­szólalt a zene. Berci érzelgős hallga­tóba fogott és közben barátságos pil­lantásokkal kacsingatott felénk... (Részlet Tünzer Iván és Kalný Slá vo első gól (Prvý gól) című most megjelent könyvéből). A tanulók gyakorlatban is megismerkednek az elektromosság törvényeivel sának és továbbképzésének egészen mostanáig nem szenteltünk elég fi­gyelmet. Az Iskolákon főleg a mérnök­képzésre fektettük a súlyt. E felfogás gyökereit részben — és nem utolsó sorban — a régi típusú klasszikus ok­tatás rendszerében is kereshetjük. A klasszikus gimnáziumban szinte strébernek számított, aki — természe­tes adottságánál fogva — „bevágta" a matematikai képleteket, és a köte­lezőnél többet foglalkozott a fiziká­val. Azcíkat az egyetemi hallgatókat pedig, akik fizika- és matematikaszak­ra jelentkeztek, sokáig csodabogarak­ként emlegették. Hazánk iparában mint ételben a só­ra oly nagy szükség van a matemati­kusokra és a fizikusokra — szögezi le az egyik nemrég megjelent kor­mányhatározat. És mindjárt az is ki­derül, államunk miként akarja ezt a kérdést megoldani, hogy iparunk a jövőben elég matematikussal és fizi­kussal rendelkezhessék. Specializált iskola A matematika- és fizika-oktatás kor­szerűsítéséről szóló kormányhatározat megjelenése óta iskolaügyünk sokat tett a két fontos foglalkozási ág Jö­vendő képviselőinek képzéséért. Ez elsősorban a. középiskolákra vonatko­zik. Az ország tucatnyi Iskolájában ön­álló fizika-matematikai osztály ala­kult, ahol a legrátermettebbek számá­ra minden fölösleges sallangtól men­tes tantervet állítottak össze. A tan­tervben két tantárgy dominál: a fi­zika és a matematika. De a kötelező tananyagon kívül a tanulók még az érdekkörökben is tovább mélyíthetik tudásukat. Brnótól nem messze — Blanskón — van egy iskola, ahol már ideális kö­rülményeket teremtettek a matemati­kusok ós fizikusok képzésére. A kis iparvárosban ugyanis van egy gyár, amely- a pedagógusokon kívül talán a legtöbbet tehet a fizikusképzés ér­dekében. — Régebben miért tűnt ellenszen­vesnek a fizika? A kérdést a gyár egy fejlesztési szakembere tette fel. És mindjárt vá­laszolt is rá. — A fizika azért tűnt ellenszenves­nek, mert a mi korunkban ezt a tan­tárgyat a matematikával együtt csak krétával tanították. Ez volt úgyszólván az egyetlen segédeszköz. Azt leg többször a legkiválóbb pedagógus sem volt képes bebizonyítani (hisz, nem voltak meg hozzá a legszüksége­sebb segédeszközök) hogy a fizikai képletek mögött az embernek a me­chanikai, vagy az elektromos folya­matokat, állapotokat is fel kell fe­deznie. A képleteket többnyire csak bemagoltuk anélkül, hogy azok Igazi értelmével, összefüggéselvei is meg­ismerkedtünk volna. — Ilyen előzmények után — gyá­runk elektrotechnikai üzem lévén — könnyű volt, bennünket, az egész gyártmányfejlesztő gárdát rábeszélni, hogy szerkesszünk olyan tanszereket, segédeszközöket, melyek segítségével a diák könnyebben megérti, esetleg meg ls szereti a fizikát, meg a mate­matikát. A kezdeményező fél külön­ben a helyi ipari technikum tanári kara volt. Először ők kértek meg bennünket. Így kezdték: hátha ez se­gít... A jövő fizikusai között Az iskolába érkeztemkor a III. B­ben éppen tornaóra volt, így a fizi­kaóra megkezdéséig tétlenül nézelőd­tem a folyosón. Tétlenségem azonban nem tartott sokáig, mert az egyik szekrény üvege mögött érdekes mi­niatűr repülőgépre lettem figyelmes. — És ez működik ls? — kérdeztem az egyik tanártól. — Kipróbálhatjuk. Tavaly országos versenyt nyertünk ezzel a géppel. Távirányítású repülőgépet hazánkban legelőször a ml diákjaink szerkesz­tettek. A robotpilóta minden rádión továbbított „parancsot" hajszálponto­san végrehajt. — Ezt az iskolát akkor bizonyos ér-, telemben az ipari automati?áció egyik bölcsőjének is nevezhetjük. — Ha éppen úgy tetszik, hát ké­rem ... Ha kedve van hozzá, megnéz­hetjük, hogyan oktatjuk iskoláinkban e „bölcső" lakólt. A harmadikosok éppen valami bo­nyolult kapcsolási rendszerről tanult tak. És mindjárt elöljáróban hadd szö­gezzem le, hogy az Itt használt"flzlkal kabinet berendezéséhez hasonlót még egyetlen Iskolában sem láttam. — Pedig országszerte — sőt világ­szerte — már sok-sok ehhez hasonló — és nálunk gyártott — fjzikai labo-! ratórium működik, mondotta Marié Sméjsíková tanárnő. M^nd a tanár, mind a diákok előtt ugyanolyan fizi­kai műszercsoport van. A kapcsolókati természetesen már előre beépítették' a padokba, így minden diák önállóan dolgozhat. A tanár asztalán ezenkl-. vül egy műszer is van, amely azt mu­tatja, melyik tanuló követett el a számításban, vagy a kapcsolásban hi­bát. A tanulási időt így a lehető leg­nagyobb mértékben ki lehet használ­ni. Régebben egy óra alatt legfeljebb négy-öt diák szerelhette sajátkezűleg is össze a kapcsolás vázlatát. Ezzel a módszerrel viszont a tanulók egytől egyik gyakorlatban is átismételhetik a tananyagot. És ami szintén fontos: ennél a módszernél a legfurfangosabb diák „bliccelésére" is rájön az oktató, A tanítógép világvisszhangja A brnói vásárról tavaly több kül­földi szakember is „átruccant" Blan­skóba, kíváncsiak voltak rá, hogyan váltak be a gyakorlatban a vásáron kiállított tanítógépek. Egy olasz pro­fesszor számára az első pillantásra például hihetetlennek tűnt, hogy a matematika-fizikai osztály jelentős része lányokból állt. — Hiszen lányokból csak a legrit­kább esetben válnak jó matematiku­sok, fizikusok, mondotta a profesz­szor. Nem valami szemfényvesztés ez? Nem volt szemfényvesztés. Igaz, a régebbi évfolyamokban a lányoknak valahogy éppen a fizika és a matema­tika tanulása okozta a legnagyobb nehézségeket. De csak addig, amíg e két tantárgyat többnyire krétával tanították. Mihelyt az iskolában meg­jelent az első tanítógép, a lányok ér­deklődése is felcsigázódott. Érdekelte őket a fizika-tanulással összefüggő „alkotó munka" — egyszóval vala­mennyien szinte egyik napról a má­sikra megkedvelték e két „nehéz" tantárgyat. Gyors ütemben fejlődő Iparunk tü­relmetlenül várja a magas képzettsé­gű matematikusokat, fizikusokat. Az ma már közismert tény, hogy egy-egy ország gazdaságának fejlesztése je­lentős mértékben attól függ, hogy az egyetemek, főiskolák évente hány szakembert adnak a népgazdaságnak. A blanskói példa azt bizonyítja, hogy minden anyagi feltételünk megvan a fizika és matematika tanítás szín­vonalasabbá tételére. Iskoláinknak csak élniök kell ezekkel a feltételek­kel. TÖTH MIHÁLY 1964. június 26. * (Jj SZÓ 5 »

Next

/
Thumbnails
Contents