Új Szó, 1964. június (17. évfolyam, 151-179.szám)

1964-06-24 / 174. szám, szerda

A Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának nyilatkozata (Folytatás a 2. oldalról) Ä csehszlovák kormány meggyő­ződése, hogy a Szovjetunió körül fel­zárkózott szocialista országok elég erősek ahhoz és kellő eszközökkel is redelkeznek, hogy a világ békeerői­vel együttműködve kiküszöböljék egy új világháború kitörésének veszélyét, kiharcolják a békés együttélés elvei­nek győzelmét és tartós békét bizto­sítsanak. A csehszlovák kormány min­dent megtesz ennek érdekében. A Csehszlovák Kommunista Párt'XII. kongresszusa kitűzte a feladatot, hogy gazdaságunkban fokozatosan mi­nőségi változásokat eszközöljünk. Meghatározta gazdasági politikánk irányvonalát, melynek fő célja az életszínvonal állandó emelkedésének biztosítása, a nép anyagi és kulturális szükségleteinek maximális kielégíté­se. Ez az irányvonal társadalmunk anyagi-műszaki alapjának megszilár­dításában rejlik a mezőgazdaság és az ipar színvonalának kiegyenlítésével, a népgazdaság kemizálásának fejlesz­tésével, a tüzelőanyag és energetikai alap megerősítésével, a hazai nyers­anyagalap jobb kihasználásával, a fel­dolgozó ágazatok műszaki fejlesztésé­vel, a termelés céltudatos fejlesztésé­vel, szakosításával és összpontosításá­val, valamint a nemzetközi szocialista munkamegosztás lehetőségeinek ki­használásával és fejlesztésével. E vál­tozások eredménye kell hogy a társa­dalmi munkatermelékenység sokolda­lú növekedése legyen. így tehát nemcsak a termelés meny­nyiségéről van szó. A termelékenység mellett a műszaki színvonalat, a mi­nőséget és a gazdaságosságot helyez­zük előtérbe. A termelőerők további fejlesztésénél és a munkatermelé­kenység növelésénél a korszerű tudo­mányra és technikára kell támaszkod­ni és a társadalom egész gazdasági, szervezési és eszmei erejét a műszaki fejlesztésre kell irányítani. Meg kell mondanunk, hogy a XII. kongresszus irányelveinek teljesítése a kezdeti időszanban kedvezőtlenül befolyásolt egyes tényeket, melyek megnehezítették a kongresszus alap­vető határozatának teljesítését, hogy 1963-ban létre kell hozni az arányos fejlődés felújításának alapját. A fel­adatok teljesítését a múlt év első negyedévében a kedvezőtlen téli idő­járás is befolyásolta. Lemaradásokat okozott a termelésben, elsősorban a nyersanyag területén, de a feldolgozó iparban is. Népünk példaadó áldozat­készségének és kitartásának köszön­hető, hogy az első negyedév hátrányát nagymértékben ki tudtuk egyenlíte­ni. Ennek ellenére azonban az elmúlt évben nem értük el a gazdaság fej­lesztésének szükséges ütemét. Ezt a feladatot ez idén és a következő év­ben kell megoldani. A XII. pártkongresszus határozatai­nak teljesítésénél már több pozitív eredményt értünk el. Ez év első 5 hó­napjában az Ipar 1,6 százalékkal túl­teljesítette a tervet. Az elmúlt év ha­sonló időszakával szemben az ipari termelés 4,3 százalékkal növekedett. A mezőgazdasági termelésben arány­lag jól végeztük el a tavaszi munká­kat, teljesítjük, sőt túlteljesítjük a me­zőgazdasági termékek felvásárlásának tervét. Bizonyos javulást értünk el a beruházási építkezésekben, a vasúti közlekedésben és a külkereskedelem­ben. Eddig azonban — a részleges ja­vulás bizonyos jelei ellenére — még nem lehetünk elégedettek a népgaz­daság minőségi oldalának fejlődésé­vel. A munkatermelékenység 5,3 szá­zalékkal növekedett. Bizonyos meg­takarításokat értünk el az önköltsé­gek területén is. Nem értünk el azonban meggyőző eredményeket a termelési szükségletek csökkentésé­ben, a tüzelőanyag, energia- és nyers­anyaggazdálkodásban, nem csökken­nek a készletek és a selejtes gyárt­mányok költségei. Novotný elvtárs a CSKP üzemi szervezetei elnökeinek országos érte­kezletén hangsúlyozta, hogy az idei terv teljesítésével, a CSKP KB plénu­mp határozatai és intézkedései meg­valósításával, valamennyi üzemben és az irányítás valamennyi tokán az 1965. évi terv előkészítésével és biz­tosításával meg kell teremteni 1970­ig a népgazdasági terv teljesítésének kedvező feltételeit. Mindez megköve­teli, hogy megszilárduljanak a gazda­sági fejlődés pozitív elemei, és meg­javuljon a minőségi mutatók teljesí­tése. A kormány már áprilisban megtár­gyalta az 1965-ös évi terv irányelveit és a napokban tárgyal majd e terv legfontosabb feladatairól. A terv az ipari termelés 4—5 százalékos növe­kedését, a beruházási építkezések három százalékos emelkedésével, a gépek és berendezések gyártá­sának 6,5 százalékos emelkedésével számol az 1964-es évhez viszonyítva. A mezőgazdasági termékek felvásár­lása több mint 2 százalékkal emel­kedik. Ez lehetővé teszi a személyi fogyasztás több mint 2 százalékkal, a társadalmi fogyasztás mintegy 3 szá­zalékkal való emelkedését. A terv elő­készítésében elért Időelőnyt arra hasz­náljuk fel, hogy a terv legfontosabb részeit, — elsősorban a döntő fontos­ságú építkezések és a hosszabb ideig tartó termelési ciklusú gyártmányok tervét — már ez év első felében ki­dolgozhassuk. A minisztériumok és a nemzeti bizottságok szeptember vé­géig dolgozzák ki a tervjavaslatokat úgy, hogy a tervet december végéig jóváhagyják és így az üzemek már január elsejétől a tervek alapján dol­gozhassanak. Ezen a területen bizo­nyos haladást értünk el az utóbbi évek gyakorlatával szemben, amikor a tervet csak februárban vagy még később hagyták jóvá. A kormány egyúttal biztosítja a terv előkészítését 1970-ig. Több mint kétezer szakember részvételével ki­dolgozták a fejlődés egyes irányzatai műszaki-gazdasági irányvonalainak javaslatát. A népgazdaság fejlődésé­nek lehetőségeiről alkotott elképzelé­seinket megtárgyaltuk a Szovjetunió­val és a KGST többi tagállamával. A kormány rövid időn belül tárgyalni fog a következő évek tervének alap­vető feladatairól és megvitatás vé­get' a dolgozók elé terjeszti. Az 1966 —1970-es íerv összeállításának irány­elvei így már ez év végéig elkészül­nek. Csehszlovákia Kommunista Pártja XII. kongresszusának határozataival összhangban országos feladatnak tart­juk a mezőgazdaság fejlesztését, a szocialista mezőgazdasági nagyüzemi termelés lehetőségeinek hatékony ki­használása alapján. A mezőgazdasági termelés fejlesztése biztosításának előnybe helyezése megköveteli, hogy azoknak az iparágazatoknak és üze­meknek tevékenységét, melyek be­rendezések és más eszközök szállítá­sával döntő módon befolyásolják a mezőgazdasági termelés növekedésé­nek ütemét, nem segítségnek, hanem a népgazdaság egyik legfontosabb té­nyezőjével való együttműködésnek tartják. Szükséges, hogy ezek az üze­mek teljesítsék a mezőgazdasággal szemben vállalt feladataikat. Elsősor­ban a. vegyipar, gépipar, energetika, építőipar és a közlekedés részesedé­sének ' fokozásáról van szó. Azonkívül azokról a szolgáltatásokról van szó, melyeket a gép- és traktorállomások­nak, a felvásárló és más szervezetek­nek kell végezniük mindennemű ha­szonhajhászás nélkül. Ezért a mező­gazdasági beruházásokon kívül továb­bi eszközöket fordítunk a mezőgaz­daság számára szükséges vegyipari üzemek építésére, a takarmányt ter­melő ipar fejlesztésére stb. Másrészt mezőgazdasági dolgozóink és a mezőgazdaság irányító szervei döntő fontosságú feladata a mezőgaz­dasági - talaj teljes kihasználása, a hektárhozamok növelése, a növények hatékony trágyázása és a talaj nedv­tartalmának biztosítása. A jövő esztendőben mintegy 112 kilogramm tiszta tápanyagot tartal­mazó műtrágyával számolunk hektá­ronként. Gondoskodunk megfelelő vá­lasztékáról, minőségéről és leszállítá­sa határidejének betartásáról. Ugyan­akkor fokozott igényességgel törőd­nünk kell a műtrágya ésszerű fel­használásával. Egyben lényegesen fokozni kell a mezőgazdasági üzemekben az istálló­trágyáról való gondoskodást s minden szerves trágyaforrást ki kell használ­ni. Az ipari és egyéb hulladékok fel­használására korszerű, komposztké­szítő üzemeket építünk. Mivel a mi feltételeink között igen hasznos az öntözés, további öntözőbe­rendezéseket építünk elsősorban is a Labe vidékén és a Vltava alsó folyá­sánál, a Csallóközben, a Vág árterü­letén és a kelet-szlovákiai síkságon. Támogatni fogjuk a trágyáié-öntöző­berendezések építését. Ilyen berende­zéseket mezőgazdáinknak nagyobb mértékben, bátrabban kellene létesí­teniük. Népünk élelmiszerellátásának bizto­sítása megköveteli, hogy hazánkban növeljük a gabonafélék, főként a bú­za termelését. Ezt a hektárhozamok növelésével, a legnagyob hozamú faj­ták termesztésével, ésszerű trágyá­zással és a betakarításnál, valamint a raktározásnál a felesleges veszte­ségek kiküszöbölésével kell biztosíta­ni. Feltétlenül szükségesnek tartjuk, hogy már az idén aránylag nagyobb mennyiségű búzát nyerjünk hazai for­rásokból a lakosság ellátására Nem szabad azonban csökkenteni a mező­gazdasági üzemek takarmányalapiát, ezért jó minőségű szemes takarmány ellenszállítmányaira számítunk. Ugyancsak fontos feladat a takar­mányok hatékonyabb felhasználása. E célból korszerű takarmányfeldolgo­zó ipart építünk ki, amely 1970-ben több mint 5 millió tonna takarmány­keveréket, vagyis az eddigi mennyi­ség négyszeresét fogja termelni. A mezőgazdasági termelést irányító szervek az egységes földművesszövet­kezetek és állami gazdaságok részé­re döntő tartalékot jelent a szarvas­marha-tenyésztés és a tejtermelés nö­velését illetően — a csaknem két millió hektárnyi rét és legelő. Elv­társak, ha jó gazdák akarunk lenni, akkor nem szabad többé szemet hunynunk e nagy gazdagság előtt, amely lényegesen több hasznot hoz­hat. Miután mezőgazdáinkat fékezik és bosszantják, a mezőgazdaságot pedig megkárosítják a beruházásokról és tervekről szóló eddigi bürokratikus előírások, elhatároztuk, hogy lénye­gesen leegyszerűsítjük őket és emel­lett megjavítjuk a gyakorlati munkát. A mezőgazdasági építkezést célsze­rű, a gyakorlatban bevált gazdaságos építkezésekre kell irányítanunk, ame­lyek lehetővé teszik a nagyüzemi ter­melési technológia érvényesítéséi úgy, hogy a termelési költségeket ne növeljék, hanem ellenkezőleg csök­kentsék. Helyesnek tartjuk, hogy a mezőgazdasági beruházási építkezé­seket a föld termővétételére, szárító­berendezések, raktárhelyiségek, silók építésére irányítsák. Az új építkezést következetesen alárendeljük a mező­gazdasági termelés fokozott szakosí­tásának és összpontosításának. Bár a gépesítés terén sokat tet­tünk — hiszen a mezőgazdaságban a termelékenység 250 százalékkal nö­vekedett — tudatában vagyunk an­nak, hogy a leggyengébb pont a gé­pek és alkatrészek gyártásához hasz­nált anyagok rossz minősége. Az ekék gyorsan elkopnak, a csapágyak idő előtt elhasználódnak, számos alkat­rész elgörbül, törik, egyszóval a meg nem felelő anyagok csökkentik a gé­pesítés nagy művének jelentőségét. Gépszerkesztőink, gépipari dolgozóink és kohászaink munkájában tehát ha­tározott javulást kell elérni. Továbbá egyes technológiai terme­lővonalak komplex megoldásáról, a gépeknél a világszínvonal elérésérő'., a szállítóeszközök — beleértve a ki­és berakodógépeket is — fejlesztésé­nek és gyártásának meggyorsításáról, a cukorrépa és burgonyatermesztés komplex gépesítéséhez szükséges gé­pek gyártásáról, valamint a hegyi és a gyümölcs- és zöldségtermelő kör­zetek számára készült gépekről és az állattenyésztéshez szükséges gépek biztosításáról van szó. Sok a panasz a pótalkatrészek, fő­ként a mezőgazdasági gépek pótalkat­részei miatt. Ez igaz! A bonyolult, gyakran bürokratikus szállítói kap­csolatok, a közbenső láncszemek, az elavult raktárhálózat, a tervszerűtlen­ség, a bizonytalanság egyrészt rugal­matlanságot okoz bizonyos alkatré­szek szállításában, másrészt óriási készletek halmozódnak fel más, nem szükséges alkatrészekből. Ennek az állapotnak véget kell vetnünk. Ezért a párt utasítására előkészítjük e te­rület korszerűsítését. Hasonlóképpen a szállítói és átve­vői kapcsolatok további szakaszain — a vegyszerek és a takarmányfélék biztosításánál egyaránt — megteremt­jük az előfeltételeket ahhoz, hogy a szállítók és az átvevők a mezőgazda­sági üzemeket egyenértékű partne­reiknek tekintsék, főként a határidők és a minőség betartása tekintetében. Intézkedéseket teszünk a mezőgaz­dasági termelésben a tervezés haté­konyságának növelésére is, hngy a he­lyi termelési feltételeket és a mező­gazdasági üzemek kezdeményezését a legnagyobb mértékben kihasználhas­suk és megkönnyítsük a termelés sza­kosítását. Nagy súlyt helyezünk a terv komplex voltára, és idejében való el­bírálására, hogy a mezőgazdasági üzemek mielőbb tudjanak nemcsak beadási feladataikról, hanem a terme­lés anyagi-műszaki biztosításáról is. A tervezés említett alapelveit most öt járásban kipróbáljuk, s az értéke­lés után érvényesíteni fogjuk. Tudatában vagyunk elvtársak an­nak, hogy a mezőgazdasági termelés fejlesztésének központi kérdése az, hogy gyorsan és hatékonyan oldjuk meg a dolgozók biztosításának kérdé­sét a mezőgazdaság számára, és pe­dig fiatalembereket kell megnyernünk ebbe az ágazatba Ennek érdekében elsősorban az anyagi érdekeltséget kell fokozni. Š ezt megtesszük egye­sült erővel a kormány éppúgy, mint a mezőgazdasági üzemek — főként az EFSZ-ek — lehetőségeink sokoldalú felhasználásával. Ezért jelenleg né­hány változtatást készítünk elő a me­zőgazdasági termelés növelésének gazdasági ösztönzése terén. De továbbra is hangsúlyozzuk: a mezőgazdasági üzemek jövedelme nö­vekedésének fő forrása a termelés fo­kozása és gazdaságossága legyen. A mezőgazdaságban is előtérbe lép most annnak szükségessége, hogy mi­nél célszerűbben használjuk fel az ebbe az ágazatba befektetett eszkö­zöket. A mezőgazdasági munka Iránti ér­deklődés felkeltésének nem kevésbé fontos tényezője a dolgozók lakás-, szociális és kulturális feltételeinek megoldása. A fiatal emberek számára — s elsősorban róluk van szó — a mezőgazdasági munka csak akkor lesz érdekes és vonzó, ha EFSZ-eink, állami gazdaságaink, a nemzeti bi­zottságok és a mezőgazdasági igazga­tóságok tiszteletben tartják és kielé­gítik e fiatalok lakás-, szociális és kulturális igényeit. Természetesen emellett szükséges, hogy ifjúságunk, az ifjúsági szervezetek és az iskolák is megértsék, hogy a mezőgazdaság­ban is van hely a fiatalok számára, hogy itt is a fiatalok és az egész társadalom jövőjét építik. Ezért bizakodva várjuk, hogy a fia­talok, a rájuk jellemző újító szellem­ben — az állami szervekkel, szövet­kezetekkel, állami gazdaságokkal és nemzeti bizottságokkal karöltve hoz­zájárulnak ahhoz, hogy kedvező fel­tételek jöjjenek létre munkájukhoz ebben az ágazatban. Melegen egyetér­tünk azzal, hogy a mezőgazdaságban dolgozó fiatal embereknek korszerű, egészséges lakásokra, mosdókra, kul­turális helyiségekre van szükségük — de az ő segítségük nélkül mindezt nem építhetjük fel. Meggyőződésünk, hogy a mezőgaz­dasági dolgozók örömmel fogadják a mezőgazdasági termelés belterjességé­nek növelésére hozott intézkedésein­ket, s aktív hozzájárulásukat kifeje­zésre juttatják az idei termés beta­karításánál is. A népgazdaság fejlesztése a jövő években fokozott igényeket támaszt a tüzelőanyag és energia biztosításával szemben. A saját tüzelőanyag- és energialap ma már nem elégíti ki a népgazdaság szükségleteit. Jelentős mennyiségű tüzelőanyagot és energiát külföldről kell behoznunk. Ez az irányzat tovább fog mélyülni. Tekin­tettel arra, hogy nincsenek korlátlan lehetőségeink sem a fejtés fokozásá­ra, sem a behozatal növelésére, a kö­vetkező években hatékonyabban, job­ban kell felhasználnunk a tüzelő­anyagot és energiát s csökkentenünk kell fogyasztásukat. Elsősorban nagy korszerű hőerőmű­vek építésével kell csökkenteni a vil­lanyáram termeléséhez szükséges tü­zelőanyag fogyasztását. Ezért erőfeszítésünket és eszközein­ket a ledvicei, prunéfovi, vojanyi, Melník II. és a vresovái nagy villany­művek, építésére összpontosítjuk. Ide­jében és jó minőségben való felépí­tésükkel megszüntetjük a mai feszült helyzetet népgazdaságunknak villany­árammal történő ellátásában és növel­jük a teljesítményi tartalékot. E té­ren döntő szerepet kell játszania gép­iparunknak: olyan minőségű szállítmá­nyokat kívánunk tőle, amelyek bizto­sítják a berendezések zavarmentes üzemeltetését. A villanyáram fokozott termelésé­nek fő forrásai továbbra is a hőerő­művek, főként a Chomútov környé­kén épülő nagy villanyművek marad­nak. A Magyar Népköztársasággal kö­zösen nagy vízerőmű építését készít­jük elő a Dunán. Erélyesebben fogjuk folytatni bohunicei I. atomvillanymű­vünk építését. Hogy részben pótoljuk a szilárd tüzelőanyagokat és csökkentsük a le­vegő szennyeződését a városokban, nagyobb mértékben használunk fűtő­olajakat. Jobban kell gazdálkodnunk a hővel mind az iparban, mind a la­kásépítésben. Ezért fejleszteni fogjuk a távfűtést, a hőforrásokat gazdasági egységekbe összpontosítjuk. Eme intézkedések ellenére és a fo­kozódó szén, kőolaj, földgáz és vil­lanybehozatal ellenére sem oldhatjuk meg fejlesztési problémáinkat a szén­jövesztés további növelése nélkül. Fo­koznunk kell a kőszénfejtést a kohá­szat és a barnaszén jövesztést az energiaipar számára. Ebből a szem­pontból főként a Chomútov környéki barnaszénbányák kiépítése, a Most vi­déki Maxim Gorkij Bánya építésének megkezdése a fontos. Ez az utóbbi bánya teljes kiépítése után évente 15 millió tonna szenet fog adni. A gáz­ellátás szempontjából nagy jelentősé­gű a vresovái kombinát felépítése, amely lényegesen megjavítja a lakos­ság és az ipar világító gázzal való ellátását. Elvtársak, tudatában vagyunk an­nak, hogy nagy eszközöket fori f:t..I: az energiaforrások fejlesziócé-c. energia és a tüzelőanyag nem r!c»: nálunk, s ezért gazdaságosa.! kr.P bánnunk minden tonna szénnel, min­den kilowatt-óra árammal. Nae«c»i értékeljük tehát az 1 százalék tüzelő­anyag-megtakarításra irányuló moz­galmat, ameiv évről évre fejlődik. Minden üzemben, minden munkahe­lyen meg kell szigorítani a tüzelő­anyag és energiafogyasztási normá­kat, a nagyobb fokú gazdaságosságra irányuló erőfeszítést szilárd alapokra kell helyezni, hogy így az elért ered­mények megbízhatóbb mércéjét nyer­jük. A népgazdaság kémizálásának a CSKP XII. kongresszusán kitűzött prog­ramja keretében elsősorban a műtrá­gyák és más mezőgazdaságban alkal­mazott vegyszerek gyártásának fej­lesztésére, a szintetikus anyagok első­sorban műszálak, műanyagok és a szintetikus kaucsuk gyártásának nö­velésére fordítunk gondot. így például fokozzuk a tesil néven ismert polieszter-anyag gyártását. 1970-ig az egy főre eső fogyasztás eb­ből az anyagból 10 dekáról 1 kilóra emelkedik. Ez a kedvelt anyag bővebb választékot jelent, több lesz a nem gyűrődő anyag, ruha és öltöny. Emelkedik a más műfonal felhasz­nálása, a bútorhuzatok, dekorációs anyagok és szőnyegek gyártásában. A poliamid kordselyem gyártása 2,4 ezer tonnáról kb. 12 000-re emelke­dik, ami lehetővé teszi, a gumibelsők és szállítószalagok minőségének meg­' javítását. A többi műanyag gyártásában első­sorban a tennoplaszt és a műkaucsuk gyártásának fejlesztésére fordítunk fi­gyelmet. Kralupyn kívül Vágsellyén építünk gyárat, ahol klóroprénkaucsu­kot termelnek majd. Bővítjük a kőolaj hajtóanyagokká, kenőolajokká és tüzelőanyagokká va­ló feldolgozásának hagyományos mód­ját is. Kiépítjük a petrokémiai ipar­ágat, bevezetjük a kőolaj hatékony feldolgozását legfontosabb vegyanya­gokra. Általában azt állítjuk, hogy Cseh­szlovákiának nincs megfelelő nyers­anyag alapja. Azt azonban nem mond­hatjuk, hogy egyáltalában nincs nyers­anyagunk. Sőt ellenkezőleg, a meg­lévőket jobban ki kell használnunk, amint ezt a XII. kongresszus is hang­súlyozta. Elsősorban az olyan nyers­anyagokról van, szó, mint az üvegho­mok, kaolin, magnezit és bazalt. Ezért növeijük a táblaüveg, a használati üveg, a világító testeknél felhasznált üveg, a bizsutéria és az ömlesztett ba­zalt stb. gyártását. Új porcelángyárat építünk Dalovicén és Horný Slavko­von. Társadalmunk egyik elsőrendű fel­adata, hogy igyekezetet fejtsen ki a fa céltudatos felhasználására és egyút­tal csökkentse fogyasztását. Ez lehe­tővé teszi, hogy megjavítsuk a faki­termelés és az erdők növekedése köz­ti kedvezőtlen arányt. El kell érnünk, hogy elsősorban kevésbé értékes fa­fajtákat és hulladékot dolgozzanak félj és hogy növekedjék a lombos fák feldolgozásának részaránya a tűlevelű fákkal szemben. Számítunk arra, hogy az értéktele­nebb fafajtákat és a hulladékot jobban használják ki a különböző deszkák gyártására, melyeket gazdaságunk egyes ágazataiban használnak majd fel. így például a forgácsolt deszkák gyártása a következő években kétsze­resére növekedik, a hulladékok fel­használása pedig négyszeresére. Ha­sonlóan növekedik a kemény fadesz­kák gyártása is. Számolunk a régi fafeldolgozó üzemek bővítésével és újak építésével. A műszaki színvonal emelését, nép­gazdaságunk. munkatermelékenységé­nek növelését és a nemzetközi gazda­sági kapcsolatok fejlesztését illetően továbbra is kulcsfontosságú a gépipar. Biztosítani kell a gépek és berendezé­sek magas műszaki színvonalát, a kel­lő mennyiségű pótalkatrészt, az azon­nali szállítást, valamint a termelés progresszív megszervezését. Gépiparunknak elsősorban a tüze­lőanyag- és energetikai alap berende­zésének minőségére kell fordítania a figyelmet. Fejleszteni kell a vegyipari gépek gyártását, következetesen foly­tatni kell a mezőgazdaság gépesítését, a vasúti és közúti közlekedés, vala-. mint a feldolgozó ágazatok korszerű­sítését. A gépipari szakembereknek, gépszerkesztőknek és a műszaki szak­embereknek fokozott igyekezetet kell kifejteniük, az automatizációhoz szük­séges berendezések gyártásában. A gépipari termelést egybe kell hangolni nemcsak hazánk lehetősé­geivel és szükségleteivel, hanem a ki­viteli lehetőségekkel is. Gépipari ter­melésünk fejlesztésének közelítése a Szovjetunió gazdaságához és a nem­zetközi munkamegosztás elmélyítése a gépiparban döntő feltétele gépipa­runk további fejlődésének, elsősorban ami a rorozatgyártás növelésének le­hetőfpge't a termelési program le­szűk'tését és kutatási fejlesztési alap általi irányítását illeti. Ezért össze :<3ll hangolnunk a kutatást és a fej­(Folytatás a 4. oldalon] lb64. június 24. + 0] SZO 3

Next

/
Thumbnails
Contents