Új Szó, 1964. június (17. évfolyam, 151-179.szám)

1964-06-24 / 174. szám, szerda

A Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának nyilatkozata (Folytatás a 2. oldalról) Ä csehszlovák kormány meggyőződése, hogy a Szovjetunió körül felzárkózott szocialista országok elég erősek ahhoz és kellő eszközökkel is redelkeznek, hogy a világ békeerőivel együttműködve kiküszöböljék egy új világháború kitörésének veszélyét, kiharcolják a békés együttélés elveinek győzelmét és tartós békét biztosítsanak. A csehszlovák kormány mindent megtesz ennek érdekében. A Csehszlovák Kommunista Párt'XII. kongresszusa kitűzte a feladatot, hogy gazdaságunkban fokozatosan minőségi változásokat eszközöljünk. Meghatározta gazdasági politikánk irányvonalát, melynek fő célja az életszínvonal állandó emelkedésének biztosítása, a nép anyagi és kulturális szükségleteinek maximális kielégítése. Ez az irányvonal társadalmunk anyagi-műszaki alapjának megszilárdításában rejlik a mezőgazdaság és az ipar színvonalának kiegyenlítésével, a népgazdaság kemizálásának fejlesztésével, a tüzelőanyag és energetikai alap megerősítésével, a hazai nyersanyagalap jobb kihasználásával, a feldolgozó ágazatok műszaki fejlesztésével, a termelés céltudatos fejlesztésével, szakosításával és összpontosításával, valamint a nemzetközi szocialista munkamegosztás lehetőségeinek kihasználásával és fejlesztésével. E változások eredménye kell hogy a társadalmi munkatermelékenység sokoldalú növekedése legyen. így tehát nemcsak a termelés menynyiségéről van szó. A termelékenység mellett a műszaki színvonalat, a minőséget és a gazdaságosságot helyezzük előtérbe. A termelőerők további fejlesztésénél és a munkatermelékenység növelésénél a korszerű tudományra és technikára kell támaszkodni és a társadalom egész gazdasági, szervezési és eszmei erejét a műszaki fejlesztésre kell irányítani. Meg kell mondanunk, hogy a XII. kongresszus irányelveinek teljesítése a kezdeti időszanban kedvezőtlenül befolyásolt egyes tényeket, melyek megnehezítették a kongresszus alapvető határozatának teljesítését, hogy 1963-ban létre kell hozni az arányos fejlődés felújításának alapját. A feladatok teljesítését a múlt év első negyedévében a kedvezőtlen téli időjárás is befolyásolta. Lemaradásokat okozott a termelésben, elsősorban a nyersanyag területén, de a feldolgozó iparban is. Népünk példaadó áldozatkészségének és kitartásának köszönhető, hogy az első negyedév hátrányát nagymértékben ki tudtuk egyenlíteni. Ennek ellenére azonban az elmúlt évben nem értük el a gazdaság fejlesztésének szükséges ütemét. Ezt a feladatot ez idén és a következő évben kell megoldani. A XII. pártkongresszus határozatainak teljesítésénél már több pozitív eredményt értünk el. Ez év első 5 hónapjában az Ipar 1,6 százalékkal túlteljesítette a tervet. Az elmúlt év hasonló időszakával szemben az ipari termelés 4,3 százalékkal növekedett. A mezőgazdasági termelésben aránylag jól végeztük el a tavaszi munkákat, teljesítjük, sőt túlteljesítjük a mezőgazdasági termékek felvásárlásának tervét. Bizonyos javulást értünk el a beruházási építkezésekben, a vasúti közlekedésben és a külkereskedelemben. Eddig azonban — a részleges javulás bizonyos jelei ellenére — még nem lehetünk elégedettek a népgazdaság minőségi oldalának fejlődésével. A munkatermelékenység 5,3 százalékkal növekedett. Bizonyos megtakarításokat értünk el az önköltségek területén is. Nem értünk el azonban meggyőző eredményeket a termelési szükségletek csökkentésében, a tüzelőanyag, energia- és nyersanyaggazdálkodásban, nem csökkennek a készletek és a selejtes gyártmányok költségei. Novotný elvtárs a CSKP üzemi szervezetei elnökeinek országos értekezletén hangsúlyozta, hogy az idei terv teljesítésével, a CSKP KB plénump határozatai és intézkedései megvalósításával, valamennyi üzemben és az irányítás valamennyi tokán az 1965. évi terv előkészítésével és biztosításával meg kell teremteni 1970ig a népgazdasági terv teljesítésének kedvező feltételeit. Mindez megköveteli, hogy megszilárduljanak a gazdasági fejlődés pozitív elemei, és megjavuljon a minőségi mutatók teljesítése. A kormány már áprilisban megtárgyalta az 1965-ös évi terv irányelveit és a napokban tárgyal majd e terv legfontosabb feladatairól. A terv az ipari termelés 4—5 százalékos növekedését, a beruházási építkezések három százalékos emelkedésével, a gépek és berendezések gyártásának 6,5 százalékos emelkedésével számol az 1964-es évhez viszonyítva. A mezőgazdasági termékek felvásárlása több mint 2 százalékkal emelkedik. Ez lehetővé teszi a személyi fogyasztás több mint 2 százalékkal, a társadalmi fogyasztás mintegy 3 százalékkal való emelkedését. A terv előkészítésében elért Időelőnyt arra használjuk fel, hogy a terv legfontosabb részeit, — elsősorban a döntő fontosságú építkezések és a hosszabb ideig tartó termelési ciklusú gyártmányok tervét — már ez év első felében kidolgozhassuk. A minisztériumok és a nemzeti bizottságok szeptember végéig dolgozzák ki a tervjavaslatokat úgy, hogy a tervet december végéig jóváhagyják és így az üzemek már január elsejétől a tervek alapján dolgozhassanak. Ezen a területen bizonyos haladást értünk el az utóbbi évek gyakorlatával szemben, amikor a tervet csak februárban vagy még később hagyták jóvá. A kormány egyúttal biztosítja a terv előkészítését 1970-ig. Több mint kétezer szakember részvételével kidolgozták a fejlődés egyes irányzatai műszaki-gazdasági irányvonalainak javaslatát. A népgazdaság fejlődésének lehetőségeiről alkotott elképzeléseinket megtárgyaltuk a Szovjetunióval és a KGST többi tagállamával. A kormány rövid időn belül tárgyalni fog a következő évek tervének alapvető feladatairól és megvitatás véget' a dolgozók elé terjeszti. Az 1966 —1970-es íerv összeállításának irányelvei így már ez év végéig elkészülnek. Csehszlovákia Kommunista Pártja XII. kongresszusának határozataival összhangban országos feladatnak tartjuk a mezőgazdaság fejlesztését, a szocialista mezőgazdasági nagyüzemi termelés lehetőségeinek hatékony kihasználása alapján. A mezőgazdasági termelés fejlesztése biztosításának előnybe helyezése megköveteli, hogy azoknak az iparágazatoknak és üzemeknek tevékenységét, melyek berendezések és más eszközök szállításával döntő módon befolyásolják a mezőgazdasági termelés növekedésének ütemét, nem segítségnek, hanem a népgazdaság egyik legfontosabb tényezőjével való együttműködésnek tartják. Szükséges, hogy ezek az üzemek teljesítsék a mezőgazdasággal szemben vállalt feladataikat. Elsősorban a. vegyipar, gépipar, energetika, építőipar és a közlekedés részesedésének ' fokozásáról van szó. Azonkívül azokról a szolgáltatásokról van szó, melyeket a gép- és traktorállomásoknak, a felvásárló és más szervezeteknek kell végezniük mindennemű haszonhajhászás nélkül. Ezért a mezőgazdasági beruházásokon kívül további eszközöket fordítunk a mezőgazdaság számára szükséges vegyipari üzemek építésére, a takarmányt termelő ipar fejlesztésére stb. Másrészt mezőgazdasági dolgozóink és a mezőgazdaság irányító szervei döntő fontosságú feladata a mezőgazdasági - talaj teljes kihasználása, a hektárhozamok növelése, a növények hatékony trágyázása és a talaj nedvtartalmának biztosítása. A jövő esztendőben mintegy 112 kilogramm tiszta tápanyagot tartalmazó műtrágyával számolunk hektáronként. Gondoskodunk megfelelő választékáról, minőségéről és leszállítása határidejének betartásáról. Ugyanakkor fokozott igényességgel törődnünk kell a műtrágya ésszerű felhasználásával. Egyben lényegesen fokozni kell a mezőgazdasági üzemekben az istállótrágyáról való gondoskodást s minden szerves trágyaforrást ki kell használni. Az ipari és egyéb hulladékok felhasználására korszerű, komposztkészítő üzemeket építünk. Mivel a mi feltételeink között igen hasznos az öntözés, további öntözőberendezéseket építünk elsősorban is a Labe vidékén és a Vltava alsó folyásánál, a Csallóközben, a Vág árterületén és a kelet-szlovákiai síkságon. Támogatni fogjuk a trágyáié-öntözőberendezések építését. Ilyen berendezéseket mezőgazdáinknak nagyobb mértékben, bátrabban kellene létesíteniük. Népünk élelmiszerellátásának biztosítása megköveteli, hogy hazánkban növeljük a gabonafélék, főként a búza termelését. Ezt a hektárhozamok növelésével, a legnagyob hozamú fajták termesztésével, ésszerű trágyázással és a betakarításnál, valamint a raktározásnál a felesleges veszteségek kiküszöbölésével kell biztosítani. Feltétlenül szükségesnek tartjuk, hogy már az idén aránylag nagyobb mennyiségű búzát nyerjünk hazai forrásokból a lakosság ellátására Nem szabad azonban csökkenteni a mezőgazdasági üzemek takarmányalapiát, ezért jó minőségű szemes takarmány ellenszállítmányaira számítunk. Ugyancsak fontos feladat a takarmányok hatékonyabb felhasználása. E célból korszerű takarmányfeldolgozó ipart építünk ki, amely 1970-ben több mint 5 millió tonna takarmánykeveréket, vagyis az eddigi mennyiség négyszeresét fogja termelni. A mezőgazdasági termelést irányító szervek az egységes földművesszövetkezetek és állami gazdaságok részére döntő tartalékot jelent a szarvasmarha-tenyésztés és a tejtermelés növelését illetően — a csaknem két millió hektárnyi rét és legelő. Elvtársak, ha jó gazdák akarunk lenni, akkor nem szabad többé szemet hunynunk e nagy gazdagság előtt, amely lényegesen több hasznot hozhat. Miután mezőgazdáinkat fékezik és bosszantják, a mezőgazdaságot pedig megkárosítják a beruházásokról és tervekről szóló eddigi bürokratikus előírások, elhatároztuk, hogy lényegesen leegyszerűsítjük őket és emellett megjavítjuk a gyakorlati munkát. A mezőgazdasági építkezést célszerű, a gyakorlatban bevált gazdaságos építkezésekre kell irányítanunk, amelyek lehetővé teszik a nagyüzemi termelési technológia érvényesítéséi úgy, hogy a termelési költségeket ne növeljék, hanem ellenkezőleg csökkentsék. Helyesnek tartjuk, hogy a mezőgazdasági beruházási építkezéseket a föld termővétételére, szárítóberendezések, raktárhelyiségek, silók építésére irányítsák. Az új építkezést következetesen alárendeljük a mezőgazdasági termelés fokozott szakosításának és összpontosításának. Bár a gépesítés terén sokat tettünk — hiszen a mezőgazdaságban a termelékenység 250 százalékkal növekedett — tudatában vagyunk annak, hogy a leggyengébb pont a gépek és alkatrészek gyártásához használt anyagok rossz minősége. Az ekék gyorsan elkopnak, a csapágyak idő előtt elhasználódnak, számos alkatrész elgörbül, törik, egyszóval a meg nem felelő anyagok csökkentik a gépesítés nagy művének jelentőségét. Gépszerkesztőink, gépipari dolgozóink és kohászaink munkájában tehát határozott javulást kell elérni. Továbbá egyes technológiai termelővonalak komplex megoldásáról, a gépeknél a világszínvonal elérésérő'., a szállítóeszközök — beleértve a kiés berakodógépeket is — fejlesztésének és gyártásának meggyorsításáról, a cukorrépa és burgonyatermesztés komplex gépesítéséhez szükséges gépek gyártásáról, valamint a hegyi és a gyümölcs- és zöldségtermelő körzetek számára készült gépekről és az állattenyésztéshez szükséges gépek biztosításáról van szó. Sok a panasz a pótalkatrészek, főként a mezőgazdasági gépek pótalkatrészei miatt. Ez igaz! A bonyolult, gyakran bürokratikus szállítói kapcsolatok, a közbenső láncszemek, az elavult raktárhálózat, a tervszerűtlenség, a bizonytalanság egyrészt rugalmatlanságot okoz bizonyos alkatrészek szállításában, másrészt óriási készletek halmozódnak fel más, nem szükséges alkatrészekből. Ennek az állapotnak véget kell vetnünk. Ezért a párt utasítására előkészítjük e terület korszerűsítését. Hasonlóképpen a szállítói és átvevői kapcsolatok további szakaszain — a vegyszerek és a takarmányfélék biztosításánál egyaránt — megteremtjük az előfeltételeket ahhoz, hogy a szállítók és az átvevők a mezőgazdasági üzemeket egyenértékű partnereiknek tekintsék, főként a határidők és a minőség betartása tekintetében. Intézkedéseket teszünk a mezőgazdasági termelésben a tervezés hatékonyságának növelésére is, hngy a helyi termelési feltételeket és a mezőgazdasági üzemek kezdeményezését a legnagyobb mértékben kihasználhassuk és megkönnyítsük a termelés szakosítását. Nagy súlyt helyezünk a terv komplex voltára, és idejében való elbírálására, hogy a mezőgazdasági üzemek mielőbb tudjanak nemcsak beadási feladataikról, hanem a termelés anyagi-műszaki biztosításáról is. A tervezés említett alapelveit most öt járásban kipróbáljuk, s az értékelés után érvényesíteni fogjuk. Tudatában vagyunk elvtársak annak, hogy a mezőgazdasági termelés fejlesztésének központi kérdése az, hogy gyorsan és hatékonyan oldjuk meg a dolgozók biztosításának kérdését a mezőgazdaság számára, és pedig fiatalembereket kell megnyernünk ebbe az ágazatba Ennek érdekében elsősorban az anyagi érdekeltséget kell fokozni. Š ezt megtesszük egyesült erővel a kormány éppúgy, mint a mezőgazdasági üzemek — főként az EFSZ-ek — lehetőségeink sokoldalú felhasználásával. Ezért jelenleg néhány változtatást készítünk elő a mezőgazdasági termelés növelésének gazdasági ösztönzése terén. De továbbra is hangsúlyozzuk: a mezőgazdasági üzemek jövedelme növekedésének fő forrása a termelés fokozása és gazdaságossága legyen. A mezőgazdaságban is előtérbe lép most annnak szükségessége, hogy minél célszerűbben használjuk fel az ebbe az ágazatba befektetett eszközöket. A mezőgazdasági munka Iránti érdeklődés felkeltésének nem kevésbé fontos tényezője a dolgozók lakás-, szociális és kulturális feltételeinek megoldása. A fiatal emberek számára — s elsősorban róluk van szó — a mezőgazdasági munka csak akkor lesz érdekes és vonzó, ha EFSZ-eink, állami gazdaságaink, a nemzeti bizottságok és a mezőgazdasági igazgatóságok tiszteletben tartják és kielégítik e fiatalok lakás-, szociális és kulturális igényeit. Természetesen emellett szükséges, hogy ifjúságunk, az ifjúsági szervezetek és az iskolák is megértsék, hogy a mezőgazdaságban is van hely a fiatalok számára, hogy itt is a fiatalok és az egész társadalom jövőjét építik. Ezért bizakodva várjuk, hogy a fiatalok, a rájuk jellemző újító szellemben — az állami szervekkel, szövetkezetekkel, állami gazdaságokkal és nemzeti bizottságokkal karöltve hozzájárulnak ahhoz, hogy kedvező feltételek jöjjenek létre munkájukhoz ebben az ágazatban. Melegen egyetértünk azzal, hogy a mezőgazdaságban dolgozó fiatal embereknek korszerű, egészséges lakásokra, mosdókra, kulturális helyiségekre van szükségük — de az ő segítségük nélkül mindezt nem építhetjük fel. Meggyőződésünk, hogy a mezőgazdasági dolgozók örömmel fogadják a mezőgazdasági termelés belterjességének növelésére hozott intézkedéseinket, s aktív hozzájárulásukat kifejezésre juttatják az idei termés betakarításánál is. A népgazdaság fejlesztése a jövő években fokozott igényeket támaszt a tüzelőanyag és energia biztosításával szemben. A saját tüzelőanyag- és energialap ma már nem elégíti ki a népgazdaság szükségleteit. Jelentős mennyiségű tüzelőanyagot és energiát külföldről kell behoznunk. Ez az irányzat tovább fog mélyülni. Tekintettel arra, hogy nincsenek korlátlan lehetőségeink sem a fejtés fokozására, sem a behozatal növelésére, a következő években hatékonyabban, jobban kell felhasználnunk a tüzelőanyagot és energiát s csökkentenünk kell fogyasztásukat. Elsősorban nagy korszerű hőerőművek építésével kell csökkenteni a villanyáram termeléséhez szükséges tüzelőanyag fogyasztását. Ezért erőfeszítésünket és eszközeinket a ledvicei, prunéfovi, vojanyi, Melník II. és a vresovái nagy villanyművek, építésére összpontosítjuk. Idejében és jó minőségben való felépítésükkel megszüntetjük a mai feszült helyzetet népgazdaságunknak villanyárammal történő ellátásában és növeljük a teljesítményi tartalékot. E téren döntő szerepet kell játszania gépiparunknak: olyan minőségű szállítmányokat kívánunk tőle, amelyek biztosítják a berendezések zavarmentes üzemeltetését. A villanyáram fokozott termelésének fő forrásai továbbra is a hőerőművek, főként a Chomútov környékén épülő nagy villanyművek maradnak. A Magyar Népköztársasággal közösen nagy vízerőmű építését készítjük elő a Dunán. Erélyesebben fogjuk folytatni bohunicei I. atomvillanyművünk építését. Hogy részben pótoljuk a szilárd tüzelőanyagokat és csökkentsük a levegő szennyeződését a városokban, nagyobb mértékben használunk fűtőolajakat. Jobban kell gazdálkodnunk a hővel mind az iparban, mind a lakásépítésben. Ezért fejleszteni fogjuk a távfűtést, a hőforrásokat gazdasági egységekbe összpontosítjuk. Eme intézkedések ellenére és a fokozódó szén, kőolaj, földgáz és villanybehozatal ellenére sem oldhatjuk meg fejlesztési problémáinkat a szénjövesztés további növelése nélkül. Fokoznunk kell a kőszénfejtést a kohászat és a barnaszén jövesztést az energiaipar számára. Ebből a szempontból főként a Chomútov környéki barnaszénbányák kiépítése, a Most vidéki Maxim Gorkij Bánya építésének megkezdése a fontos. Ez az utóbbi bánya teljes kiépítése után évente 15 millió tonna szenet fog adni. A gázellátás szempontjából nagy jelentőségű a vresovái kombinát felépítése, amely lényegesen megjavítja a lakosság és az ipar világító gázzal való ellátását. Elvtársak, tudatában vagyunk annak, hogy nagy eszközöket fori

f:t..I: az energiaforrások fejlesziócé-c. energia és a tüzelőanyag nem r!c»: nálunk, s ezért gazdaságosa.! kr.P bánnunk minden tonna szénnel, minden kilowatt-óra árammal. Nae«c»i értékeljük tehát az 1 százalék tüzelőanyag-megtakarításra irányuló mozgalmat, ameiv évről évre fejlődik. Minden üzemben, minden munkahelyen meg kell szigorítani a tüzelőanyag és energiafogyasztási normákat, a nagyobb fokú gazdaságosságra irányuló erőfeszítést szilárd alapokra kell helyezni, hogy így az elért eredmények megbízhatóbb mércéjét nyerjük. A népgazdaság kémizálásának a CSKP XII. kongresszusán kitűzött programja keretében elsősorban a műtrágyák és más mezőgazdaságban alkalmazott vegyszerek gyártásának fejlesztésére, a szintetikus anyagok elsősorban műszálak, műanyagok és a szintetikus kaucsuk gyártásának növelésére fordítunk gondot. így például fokozzuk a tesil néven ismert polieszter-anyag gyártását. 1970-ig az egy főre eső fogyasztás ebből az anyagból 10 dekáról 1 kilóra emelkedik. Ez a kedvelt anyag bővebb választékot jelent, több lesz a nem gyűrődő anyag, ruha és öltöny. Emelkedik a más műfonal felhasználása, a bútorhuzatok, dekorációs anyagok és szőnyegek gyártásában. A poliamid kordselyem gyártása 2,4 ezer tonnáról kb. 12 000-re emelkedik, ami lehetővé teszi, a gumibelsők és szállítószalagok minőségének meg' javítását. A többi műanyag gyártásában elsősorban a tennoplaszt és a műkaucsuk gyártásának fejlesztésére fordítunk figyelmet. Kralupyn kívül Vágsellyén építünk gyárat, ahol klóroprénkaucsukot termelnek majd. Bővítjük a kőolaj hajtóanyagokká, kenőolajokká és tüzelőanyagokká való feldolgozásának hagyományos módját is. Kiépítjük a petrokémiai iparágat, bevezetjük a kőolaj hatékony feldolgozását legfontosabb vegyanyagokra. Általában azt állítjuk, hogy Csehszlovákiának nincs megfelelő nyersanyag alapja. Azt azonban nem mondhatjuk, hogy egyáltalában nincs nyersanyagunk. Sőt ellenkezőleg, a meglévőket jobban ki kell használnunk, amint ezt a XII. kongresszus is hangsúlyozta. Elsősorban az olyan nyersanyagokról van, szó, mint az üveghomok, kaolin, magnezit és bazalt. Ezért növeijük a táblaüveg, a használati üveg, a világító testeknél felhasznált üveg, a bizsutéria és az ömlesztett bazalt stb. gyártását. Új porcelángyárat építünk Dalovicén és Horný Slavkovon. Társadalmunk egyik elsőrendű feladata, hogy igyekezetet fejtsen ki a fa céltudatos felhasználására és egyúttal csökkentse fogyasztását. Ez lehetővé teszi, hogy megjavítsuk a fakitermelés és az erdők növekedése közti kedvezőtlen arányt. El kell érnünk, hogy elsősorban kevésbé értékes fafajtákat és hulladékot dolgozzanak félj és hogy növekedjék a lombos fák feldolgozásának részaránya a tűlevelű fákkal szemben. Számítunk arra, hogy az értéktelenebb fafajtákat és a hulladékot jobban használják ki a különböző deszkák gyártására, melyeket gazdaságunk egyes ágazataiban használnak majd fel. így például a forgácsolt deszkák gyártása a következő években kétszeresére növekedik, a hulladékok felhasználása pedig négyszeresére. Hasonlóan növekedik a kemény fadeszkák gyártása is. Számolunk a régi fafeldolgozó üzemek bővítésével és újak építésével. A műszaki színvonal emelését, népgazdaságunk. munkatermelékenységének növelését és a nemzetközi gazdasági kapcsolatok fejlesztését illetően továbbra is kulcsfontosságú a gépipar. Biztosítani kell a gépek és berendezések magas műszaki színvonalát, a kellő mennyiségű pótalkatrészt, az azonnali szállítást, valamint a termelés progresszív megszervezését. Gépiparunknak elsősorban a tüzelőanyag- és energetikai alap berendezésének minőségére kell fordítania a figyelmet. Fejleszteni kell a vegyipari gépek gyártását, következetesen folytatni kell a mezőgazdaság gépesítését, a vasúti és közúti közlekedés, vala-. mint a feldolgozó ágazatok korszerűsítését. A gépipari szakembereknek, gépszerkesztőknek és a műszaki szakembereknek fokozott igyekezetet kell kifejteniük, az automatizációhoz szükséges berendezések gyártásában. A gépipari termelést egybe kell hangolni nemcsak hazánk lehetőségeivel és szükségleteivel, hanem a kiviteli lehetőségekkel is. Gépipari termelésünk fejlesztésének közelítése a Szovjetunió gazdaságához és a nemzetközi munkamegosztás elmélyítése a gépiparban döntő feltétele gépiparunk további fejlődésének, elsősorban ami a rorozatgyártás növelésének lehetőfpge't a termelési program leszűk'tését és kutatási fejlesztési alap általi irányítását illeti. Ezért össze :<3ll hangolnunk a kutatást és a fej(Folytatás a 4. oldalon] lb64. június 24. + 0] SZO 3