Új Szó, 1964. június (17. évfolyam, 151-179.szám)

1964-06-23 / 173. szám, kedd

Néhány nap múlva Bratislavában is kezdetét veszi a dolgozók idei filmfesztiválja. Remp felvétele Beethoven: Misso Solemnis A Szlovák Filharmónia nagyszabású zenei eseménnyel fejezte be az 1963— 1964-es hangversenyidényt. Az évadzáró hangversenyen Beethoven Missa Solemnise került előadásra. „A Missa Solemnis — írja Szabolcsi Bence — nem liturgikus mű, nem is lehet az, hiszen zenéje nem szolgálni akar, hanem maga veti fel a nagy problémákat. A Mlssában az élet végső kérdéseiről van sző, harcról és békességről, istenről és megváltásról. Beethoven sohasem volt tételesen egyházi és felekezeti értelemben vallásos. Minden Izében újszerű és szabád, minden kereten és jóformán minden hagyományon kívülálló mű ez... talán maga a zeneköltő sem tudta, mennyire színleges, mennyire kívülről vállalt kötelezettség számára a liturgikus forma. A zene magányos úttörője a jövő elé megy akkor is, amikor a múltra hivatkozik". Beethoven a Mlssában csodálatos módon ledönti a válaszfalat a templom és a világ között. Ameddig szeme ellát, amit értelme átfog... az a temploma. A világmindenségben állítja hatalmas oltárát. Nem tűr vallási korlátokat. „Szívből fakadt, találjon ls utat a szivekhez" — írta a Kyrie elé és ezzel meg is jelölte hallgatóságát. Mindenkihez szól, aki nyitott szívvel befogadja, amit az ő szíve érez, mindenkihez, akiben visszhangra talál lelke legmélyebb tárnáiból feltörő vallomása. A zeneköltő lényének szétágazó forrásai ebben a műben egyetlen óriásfolyammá dagadnak. Beethoven senkiéhez sem hasonlítható belső erővel villámszerűén bevilágítja a dolgok legmélyebb titkos magvát, gondolat- és érzésvilágának tisztultsága meghatott áhítatot kelt. Ha azt írjuk: a Missa Solemnis előadása nagy feladat elé állítja a művészeket, meg sem közelítjük a lényeget. Mert Beethoven zenei beszéde ebben a műben néha szinte az „előadhatóság" határát súrolja. Az est dirigense, dr. Rajter Lajos hatalmas munkát végzett. A Missa tolmácsolásához nagy áttekintés és éleslátás, biztos, kiegyensúlyozott karmesteri gondolkodás és mélyen érző emberi szív szükséges. Dr. Rajterben ezek az adottságok szerencsésen találkoztak és összefogtak a nagy teljesítmény érdekében. A Szlovák Filharmónia és a Filharmónia énekkara a teremben uralkodó rekkenő hőséggel megküzdve impozánsan helytállt a magasrendű beethoveni művészet porondján. A Sanctus Benedictus hegedűszólóját Vojtech Gabriel, a Szlovák Filharmónia koncertmestere adta elő „a lélek hangján". Az énekkar kiváló betanítása Ján Mária Dobrodinsky érdeme. A vokális kvartettet a budapesti Állami Operaház szólistái énekelték. (Werner Mária, szoprán, Komlóssy Erzsébet, alt, Réti József, tenor, Faragó András, basszus). Magyar vendégművészeink előadását mélységes komolyság hatotta át, nemes művészetükkel, nagyszerű énekkultúrájukkal vitték és beteljesítették az előadást. A közönség visszhangjából nem mindig egyszerű a következtetés. De a viharos taps és ováció ezúttal egyértelműen kifejezte: a Szlovák Filharmónia évzáró hangversenyén nagy élményben volt részünk. Havas Márta rése ma a legfontosabb feladat ezen az úton". A harc a nép többségéért éles osztályharcot jelentett a burzsoázia ellen, amely Igyekezett Csehszlová' kia fejlődését az imperialisták ter veihez idomítani. A párt nem vol tétlen. Elsősorban pozícióit klhasz nálva a nép között és az államha talmi, valamint a közigazgatási szer vekben (az 1946-os választásokban kommunisták a szavazatok 38 száza Iékát szerezték meg) nyomást gyako rolt a burzsoáziára, felülről és alulró is, és e két módszer egybevetéséve fejlesztette a forradalmat. A kor mányban, a parlamentben és a nem zeti bizottságokban a kommunisták törvényes Intézkedéseket javasoltak a dolgozók vívmányainak és jogainak megerősítésére, és buzdították a tömegeket, hogy támogassák e Javaslatok megvalósítását. Főleg a parasztság fellépése, amelynek megnyerése fontos szerepet játszott a nép többségéért vívott harcban, gyakorolt nagy nyomást a parlamentre. Követelte, hogy olyan törvényeket fogadjon el, amelyek végérvényesen megoldják a földreformot. A párt így mesterlen kihasználta a parlamentet. Másrészt a párt a burzsoázia esetleges ellenforradalmi kísérletére is számított. Ezért pozíciókat szerzett a fegyveres erőkben, munkásmlliciát szervezett az üzemek, a forradalmi vívmányok védelmére. A kínaiak nem veszik figyelembe a forradalom Igazi erőit, s így félremagyarázzák a februári eseményeket. Ogy mondják, 1948 februárjában a reakció Csehszlovákiában az amerikai imperializmus támogatását élvezve ellenforradalmi puccsot tervezett, amely célul tűzte a népi kormány fegyveres erővel való megdöntését. A kommunista párt vezette kormány azonban fegyveres erőket vonultatott fel, fegyveres tömegtüntetéseket szervezett, s így meghiúsította a burzsoá ellenforradalmat. Ezek a tények szerintük azt igazolják, hogy a munkásosztály a februári események során nem békés úton vette kezébe a hatalmat, hanem túlsúlyban fegyveres érővel. Mi azonban a valóság? A prágai Öváros-téri és Vencel-téri felvonulás békés, manifesztációs jellegű volt. lyen jellege volt a február 25-1 fegyveres milicia felvonulásnak is. Mindezek pszichológiai és morális hatása nagyon erős vo)t. A fő szerepet Itt a burzsoázia félelme játszotta a nép felháborodásától, amely elítélte az ellenforradalmi kísérletet. Fegyveres erők alkalmazásáról tehát szó sem lehetett. Hiszen ismeretes, hogy a pártnak nagy igyekezetet kellett kifejteni, hogy a hadsereget távol tartsa a februári eseményektől. Attól tartott ugyanis, hogy a reakció kihasználja a hadsereget ellenforradalmi céljai megvalósítására. A fegyveres erőknél sokkal fontosabb szerepet játszott a manifesztációs sztrájk, az előkészített általános sztrájk és az üzemi bizottságok országos értekezlete, amely az egyöntetűség légkörében szétzúzta a reakciót. A párt harca a nép többségének megnyeréséért, egységéért, a Népfront megszilárdításáért tehát a leghelyesebb taktikának bizonyult. A figyelem összpontosítása a békés átmenetre, a népi demokratikus forradalom fokozatos átnövésére a szocialista forradalomba meghozta a gyümölcsét. Ez a folyamat betetőződött, a népi demokrácia lényege Csehszlovákiában a proletárdiktatúra lett. A februári események szétzúzták a reakciót, lehetetlenné vált a kapitalizmus visszaállítása, és végérvényesen megnyílt az út a szocializmus felépítésére hazánkban. Csehszlovákia a születő szocialista világrendszer szilárd részévé vált. Ilyen volt a való fejlődés Csehszlovákiában 1945—1948 között. Ezért felháborít bennünket a kínai vezetők eljárása, akik történelmünk elferdítésével akarják alátámasztani téves nézeteiket a szocialista forradalomról. Sajnálatos, hogy a Klnal Kommunista Párt Ilyen magatartásával objektíven azok malmára hajtja a vizet, akik félnek a történelmi Igazságtól, a szocializmus növekvő erejétől, a munkásosztály egységétől, amely következetesen harcol a békéért, a demokráciáért, és keresi a szocializmushoz vezető legkedvezőbb és legvonzóbb utakat. (A Rudé právo nyomán.) „ M, Gy. JÚNIUS 25-ÉN 1 ÓRA 15 PERCKOR TELJES HOLDFOGYATKOZÁS Ebben az esztendőben két alkalommal is tanúi leszünk az egyik legérdekesebb „égi" jelenségnek — a teljes holdfogyatkozásnak. Első ízben június 24-ről 25-ére virradó éjszakán kilenc perccel éjfél után lép be a Hold a Föld árnyékába. A teljes holdfogyatkozás 1 őra 15 perckor kezdődik; a holdkorong 1 óra 42 perc hosszat marad a Föld árnyékában s reggel három óra előtt lép ki belőle. A második teljes holdfogyatkozásra december 18-áról 19-ére éjszakán kerül majd sor. A Hold tehát Ismét magára vonja a tudósok és a széles néprétegek figyelmét. Annak "ellenére, hogy éjjel bújik el a Föld „mögé", nyilván sokan szemtanúi akarnak lenni ennek a nem mindennapi jelenségnek; egyúttal magyarázatot keresnek a holdfogyatkozásra s felteszik a kérdést: van-e valamilyen tudományos jelentősége a holdfogyatkozások megfigyelésének? MI A HO LDFOGYATKOZÁS? Holdfogyatkozás alatt a Hold korongjának elsötétülését értjük. Rövid ideig tartó részleges vagy teljes elsötétedésről lehet szó. Az utóbbi esetben sötét korong látszik végigvonulni a Hold felületén keletről nyugat felé. Ez a sötét korong a Föld árnyéka. A tünemény úgy keletkezik, hogy Holdfogyatkozásnak nem kell minden évben előfordulnia, sok évben nincsen egyáltalán holdfogyatkozás. Rendesen egy, ritkábban kettő s csak kivételesen három holdfogyatkozás lehet egy évben (három csak akkor lehet, ha az első holdfogyatkozás január első napjaiban megy végbe). A holdfogyatkozások tudományos előrejelzése már nagyon pontos. A holdfogyatkozások első megfigye lőinek a régi káldeusokat tartják, akik felfedezték a szárosznak neve zett 18 évi periódust, mely alatt a fogyatkozások hasonló sorrendben Ismétlődnek. A mi Holdunk fogyatkozásához ha sonló fogyatkozást mutatnak a Jupiter holdjai ls, csakhogy azoknál a fogyatkozást a Jupiter árnyéka idézi elö. E fogyatkozásokból sikerült töb bek között először meghatározni a fény sebességét. Földrajzi hosszúság meghatározására Is felhasználhatók A FOGYATKOZÁS HATÁSA A HOLD FELSZÍNÉRE A Hold a nyugalom és a csend birodalma. A légkör hiánya miatt nincs rajta víz, felszíne felett nem suhannak felhők, de nincs a Holdon szél se, amely a felhőket kergetné. A Holdon tehát nem működnek az úgynevezett felszínalakító erők. Ha valahol egy holdkráterben pókháló feszülne Tehát feltételezhető, hogy nagyobb különbség van a Hold felénk fordult és tőlünk elfordult félgömbjének felszíne között. A Föld felé fordult félgömb gyorsabban pusztul, a hegyek lejtőjét valószínűleg több törmelék borítja, mint a túlsó félgömbön leA Napról a Hold felé haladó sugarak útját elállja a Föld. Mögötte árnyékkúp keletkezik, amely a Holdra vetitődve részleges vagy teljes holdfogyatkozást okoz (N — Nap, F — Föld, H — Hold). ÍN A földi légkör befolyásolja a holdfogyatkozást. A sugarak' egy része elnyelődik, pályájuk eltorzul s ezért tulajdonképpen sohasem beszélhetünk teljes holdfogyatkozásról (magyarázat a szövegben). a Hold mozgása közben belép a Föld árnyékkúpjába. Tudni kell ugyanis, hogy a Holdnak nincs saját fénye. Fényét a Földhöz hasonlóan a Naptól kapja. Ha tehát a Föld keringése közben a Nap és a Hold közé kerül, eltakarja a Napot a Hold elől. A holdfogyatkozás csak holdtöltekor következhet be, de nem minden holdtöltekor van holdfogyatkozás. Ennek az a magyarázta, hogy a Hold pályasíkja és az ekliptika (a Föld pályájának síkja) nem esnek egybe, hanem 5 foknyi szöget alkotnak; a holdfogyatkozás beállta ezért a Hold szélességétől, helyesebben a két pályasík kereszteződésétől való távolságától függ. A Föld árnyékkúpja természetesen mindig az ekliptikában van, a Hold azonban nem mindig, hanem csak akkor, amikor az ún. csomóban, vagyis az ekliptika és a Hold pályasíkjának metszéspontjában tartózkodik. Ha tehát a Hold holdtöltekor a csomóban, vagy ahhoz Igen közel van, úgy a Föld árnyékkúpján kell átmennie s ilyenkor teljes vagy részleges holdfogyatkozás tanúi lehetünk. A holdkorong teljes holdfogyatkozás alkalmával Is csak ritkán lesz teljesen láthatatlan (mint pl. az 1606. és 1816-i holdfogyatkozáskor volt.) Legtöbbnylre vöröses réz színű vagy barna színben látható marad: részleges holdfogyatkozásokkor ólomszürke szín ls észlelhető. Ezt a tüneményt azzal magyarázzák, hogy a Földet körülvevő légkör sugártörése következtében az árnyékkúpba napsugarak hatolnak be. A holdfogyatkozások egyszerre ugyanabban az időben láthatók a Föld ama helyein, amelyeknek horizontja felett van a Hold. A Föld árnyéka ugyanis mindegy eloltja a Hold fényét ki két sziklatömb között, akár millió évekig ls megmaradhatna, mert semmiféle külső erő nem háborgatná. így jellemzi a holdbeli viszonyokat Zerinváry Szilárd Ismert magyar csillagász. Tökéletes nyugalom azért a Holdon sincs. Ott is vannak változások, átalakulások. Ezen a téren a legfontosabb tényező az erős hőingadozás, amelynek a Holdon azonban nincsenek olyan pusztító következményei, mint a Földön. Ennek oka az, hogy a Holdon a felmelegedés és a lehűlés nem történik olyan hirtelen, mint a Földön, hiszen két hétig tart a nappal és ugyanannyi Ideig az éjszaka, és mindkettő eléggé „fokozatosan" köszönt be. A Hold sziklatömegeln belül a molekuláknak van Idejük a lassú átrendeződésre, tehát nem repedeznek úgy, mint pl. a földi sziklasivatagokban. Pedig azokon a helyeken, ahol a Nap zenitben van, a Hold hőmérséklete eléri a plusz 135 C fokot; azon a vonalon, ahol a Nap éppen nyugszik, már mínusz 50 C fok a hőmérséklet, az éjjeli oldalon pedig mínusz 160 C fokra hűl le a Hold felszínei Van azonban egy érdekes szempont, amelyre H. N. Russel hívta fel a figyelmet éppen a holdfogyatkozással kapcsolatban. Ilyenkor ugyanis hirtelen hűl le a Hold felszíne, de ugyanakkor gyorsan fel is melegszik a fogyatkozás végén. Ennek következtében fogyatkozáskor nyilván gyorsabb ütemben pusztul a Hold azon félgömbjének a felszíne, amely a Nap felé fordul. Azt viszont tudjuk, hogy ez az a félgömb, amely egyszersmind a Föld felé is fordul. Holdfogyatkozás elég gyakran van, és ezek a hatások hosszabb időn keresztül kétségtelenül felhalmozódnak. A csillagászok a radart is bevonták a Hold kutatásába. Képünk éppen abban a pillanatban készült, amikor je-i leket sugárzott a Hold felé. vöket. Ez a feltevés nagyon valószínűnek látszik, ha jelenleg még nem is lehet tényekkel bizonyítani. KÉRDŐJELEK A HOLDFOGYATKOZÁS KÖRÜL A holdfogyatkozás aránylag egyszerű geometrikai feltételeit némileg komplikálja a Föld légköre. A napsugár ugyanis, amely bizonyos magasságban halad a földfelszín felett, (lásd az ábrát) a fénytörés következtében meghajlik és behatol a geometriai árnyékkúpba. A fénytörés annál nagyobb, minél közelebb halad el a sugár a földfelszín felett. A részletesebb számitások azt mutatják, hogy a Hold távolságában (kb. 60 földi sugárnak felel meg) tulajdonképpen egyáltalán nincs teljes árnyék, mert ez kb. 40 földsugárnyi távolságban végződik. Ebből az következnék, hogy a fénytörés lényegében lehetetlenné teszi a teljes holdfogyatkozást. Holdfogyatkozás idején mégis erősen tompul a Hold fénye, mert a földi légkörön áthaladó sugarak nagymértékben gyengülnek. Ez a gyengülés függ a fény színétől is: legerősebb az ibolya, legkevésbé a vörös szín nyelődik el. Ez egyúttal a magyarázata annak, miért vöröses színű a Hold az árnyék középső részén. Az ez Irányú kutatás ma ls tart. • . • Június 24-én este a csillagászok nem térnek nyugovóra. A világ sok száz megfigyelőhelyén a Hold felé fordulnak a távcsövek, a radarok, a színképmérők és más speciális holdkutató berendezések. Mert még az olyan, évezredek óta Ismert égi jelenségnek ls, amilyen a holdfogyatkozás, sok mondanivalója van a tudósok számára. Számos összefüggésre adhat magyarázatot s tökéletesítheti sápadt arcú kísérőnkre vonatkozó is-> mereteinket. A Hold számokban A Hold 3 Naprendszer összes mellékbolygói közül a legnagyobb a bolygójához viszonyítva. A Venu^ról pl. már olyan a Föld és a Hold, mint egy kettős bolygó. A Hold—Föld távolság középértéke 384 400 km, ami 60,27 földsugárnak felel meg. Csillagászati mértékkel mérve ez igen kis távolság: a fénysugárnak csak 11/4 másodpercre van szüksége ahhoz, hogy befussa. A mikrométeres mérések eredményei alapján tudjuk, hogy a Hold átmérője 3476 km, ami a Föld átmérőjének kb. az Vt része. Ha a Föld átmérőjét egynek vesszük, akkor a Holdé csak 0,273. A Hold felszíne a Föld felszínének csak 1-14-e. Ha a Föld felszínét egynek veszszük, .3 Holdé 0,0744. A Hold felszíne kb. 38 millió km

2, ami azt jelenti, hogy Afrika területénél nagyobb ugyan, de Äzsití területénél már kisebb. Az egységnek vett földtérfogat mellett a Hold térfogata csak 0,0203, azaz a Hold térfogata körülbelül 49-szer kisebb, mint a Földé. Földkörüli pályáját 27,5 nap alatt te.zt meg a Hold. Pályáján 1 km/mp sebességgel halad, ami kb. egy ágyúlövedék sebességének felel meg. A Hold nyugatról kelet felé halad 8 csillagos ég hátterében. Naponta átlagban 50 perccel később kel fel, mini előző éjjel. 1 óra alstt kb. az átmérőjének megfelelő utat tesz meg az égen. 1964. június 14. * ŰT SZÖ 5