Új Szó, 1964. június (17. évfolyam, 151-179.szám)

1964-06-21 / 171. szám, vasárnap

Amíg a tojásból tyűk lesz A NAPSÜTÉS a tágas előcsarnokba ls elkísér. Bevilágítja annak minden zegét-zúgát. Idebent száraz, szinte fülledt a levegő. A nagy, fehérre meszelt bateriák komoran, majdnem titokzatosan merednek a látogatóra. Aligha akadna valaki, aki kitalálná, ml van bennük. Csak amikor kitárulnak, a belőlük kiáramló meleg fiókjaik tartalma, no meg az itt-ott hallatszó gyenge csipogás árulja el, mi történik odabent. Az első pillanatban a tojásoknál egyebet nem is látni. A példás rendben sorakozó több ezer tyúktojás semmiben sem különbözik azoktól, melyek napi étrendünket hivatottak tarkítani. Azaz mégsem egészen így van. Hiszen már repedeznek a tojások, a kis csőrök erőlködve próbálkoznak, a sárga fejecskék kikandikálnak kényelmetlen otthonukból. Olyanok is akadnak, melyeknek sipítoző kis gazdáik végleg búcsút mondtak. Ázottan, tehetetlenül pihennek a fiók alján, szinte várják a jótékony kezek beavatkozását. És a segítség Jaroslava Fišerová és Zlatuše Beránková személyében nem várat sokáig magára. Időnként összegyűjtik az újszülötteket — mert ugye kitalálták, hogy egy nagyüzemi tyúkfarm keltetőtelepén vagyunk — és a szomszédos helyiségbe, az üvegházra emlékeztető csarnokba viszik őket a mesterséges kotlósok alá. Ameddig csak lehet, idebent tartjuk őket. Itt gyorsabban gyarapodnak, fejlődnek. Különösen, mióta az évszázadoktól függetlenül — télennyáron egyaránt vitamindús tápokban részesülnek. HATVANHÁROM februárjában történt. Akkor határozta el a középcsehországi kerület néhány mezőgazdasági üzeme, köztük a Markovlcei Állami Gazdaság tyúkfarmja is, hogy a Mezőgazdasági Kísérleti Kutató Intézet javasaltára a „haladó tapasztalatok iskolájává" fejlesztik üzemüket. Az elhatározást tett követte. Nyomába a siker és azzal karöltve a hírnév szegődött. Azóta járnak oly sűrűn az itteni nagyüzemi tyúktenyésztés csodájára a mezőgazdasági dolgozók, azóta tanácskozzék meg František Kalousekkel, a farm vezetőjével problémáikat, nehézségeiket. De nem is annyira a tyúktenyésztés fortélya, mint inkább a baromfiak tápláló és Ízletes kosztjának újszerű előteremtése az, ami Markovicére hozza őket. Milyen eleségröl van szó? A szakemberek számára bizonyára nem ismeretlen fogalom a zöld hidropónia. Hiszen ma már nem egy üzemben termesztenek zöldtakarmányt ezzel az egyszerű, olcsó és különösebb fáradságot sem igénylő módszerrel. MIRE VAN SZÜKSÉG a hldropóniánál? Vetőmagra. A keltetőberendezés\ez hasonló, 18 fokos melegre fűtött iteekrényekben egymás fölé helyezett bádogtepsikben, az életet adó folyékony műtrágyával napjában többször is megöntözik a gabonaszemeket, melyek megduzzadnak, majd kicsíráznak. Két-három nap múlva a tepsiket tartalmukkal együtt átköltöztetik az üvegcsarnokba a mesterséges kotlósok körül sürgölődő kiscsirkék közé, ahol a 22 fokos meleg, a világosság, a további bőséges és gyakori öntözés hamarosan megteszi a magáét. A négyöt nap alatt megmutatkozó eredmény: a termőföldet sem igénylő, 15—20 cm magasra nőtt, sűrű fűszőnyeg — a zöldtakarmány. Természetesen még a nyári hónapokban is kifizetődik, tájékoztat Kalousek elvtárs. A markoviceiek 10 teljesítettük — lapozgat jegyzeteiben a vezető. — Az ebből eladásra szánt 800 000 tojás helyett 1144 740 darabot adtunk be úgyhogy a tervet 43,9 százalékkal teljesítettük túl. A tojás termelési költsége az előirányzott 82 fillér helyett mindössze 72 fillért tett ki. A terv szerint egy tyúktól 145 tojásra számítottak, a valóságban azonban 167 darabot értek el. Hasonló jó eredmények mutatkoztak az újszülötteknél. A tervezett 70 000 kiscsirke helyett tavaly 92 000 kelt ki, úgyhogy a mutatószámokat ezen a téren is 131,3 százalékra teljesítették. Igaz, nem minden esztendőben érnek el ilyen nagyszerű eredményeket. Az emberiség egyharmada éhezik Nem titok, hogy századunk második felében az emberiség egyharmada éhezik, vagy legalábbis élelmiszerhiányban szenved. Tévednénk, ha azt hinnénk, hogy ez csak a szegény elmaradott országokra vonatkozik. Aki figyelemmel kísérte az elmúlt évtizedek fejlődését, láthatta, hogy a gazdag tőkés országok sem kivételek. Mivel magyarázzák ezt a burzsoá „teoretikusok?" Azt állítják, hogy az éhezés, a kenyérteienség első oka a föld termékenységének természetes csökkenése, nem pedig a szociá

: lis és gazdasági viszonyok, ahogy ezt a marxista tudósok bizonyítják. Vizsgáljuk csak meg tüzetesebben a burzsoá tudósok elméletét „a föld termékenysége csökkenésének törvényszerűségéről". Állítják, hogy a mezőgazdaságba befektetett tőke minden esetben kevesebb hasznot ád, mint a befektetés. CÁFOLNAK A SZÁMADATOK A fenti állítás megcáfolására nincs szükségünk elméleti bizonyítékokra, teljesen elegendő a fejlett tőkés országok mezőgazdaságénak néhány adata. Hivatalos statisztikai adatok szerint az Amerikai Egyesült Államok 1920-ban 374 millió acre (egy acre — kb. 0,48 hektár) mezőgazdasági földterületet tartott nyilván, 1940-ben 363 millió, majd 1959-ben 364 millió acret. Az Egyesült Államokban a mezőgazdaságba fektetett tőke milliárd dollárban kifejezve húsz év alatt így alakult: Zlatuše Beránková kiscsirkéivel négyzetméternyi területet, vagyis tíz bádogtepsit szántak erre a célra. így jut könnyűszerrel a falánk csirkehad naponta háromszáz kg zöldtakarmányhoz. És a költségek? Azok ugyan a baromfit nemigen érdeklik, de annál inkább gazdájukat, aki elégedetten állapítja meg: A vetőmagot magunk termesztjük, azt tehát nem számítom. A villanyáram sem kerül pénzbe, mert a kiscsirkéknek nyújtott meleg a csírázást is elősegíti. Marad az asszonyok munkabére és a műtrágya ára. Ez utóbbi kettő együttvéve métermázsánként 15 koronánál nem tesz ki többet. Az új módszer további előnye, hogy a kiscsirkék által kilélegzett szénsav kedvező hatással van a „fűszőnyeg" fejlődésére. — Amikor az újszülötteket először engedjük a zöld szőnyegre, érdekes megfigyelni, mennyire félnek tőle — folytatja a farm vezetője. — Kis idő múlva azonban felbátorodva, jó étvággyal csipegetik a könnyen emészthető csemegét, melytől ellenállóképességük is növekszik. A már felcseperedett, néhány hetes csirkék adagolva kapják a vitaminokat. Naponta 2 dekagrammot kevernek az eleségükbe. Így aztán egy 3 négyzetméteres fűszőnyeg mintegy 5000 szárnyas részére elegendő. KALOUSEK ELVTÁRS így okoskodik: — kikelésüktől kezdve megadunk nekik mindent, amire szervezetüknek szüksége van, hogy mi is megkapjunk mindent, amit tőlük várunk. Már pedig a ml igényeink ha rendszeresen túl akarjuk teljesíteni a tervet, nem nevezhetők csekélyeknek. A tavalyi tervben előírt 900 000 darab tojás termelését 148,2 százalékra Hiszen még a legnagyobb gondoskodás mellett is nagy a kockázat. Aránylag hosszú időt vesz igénybe és ezalatt oly sok mindentől függ a kis állatok felnevelése, az, hogy a tojásból tyúk legyen. A tavalyi év rendkívüli sikereit a kedvező körülményekkel is magyarázzák. — Az idei év jól kezdődött — véli Kalousek elvtárs — és minden jel arra vall, hogy a tavalyihoz hasonlóan sikerül ismét túlteljesítenünk a tervet. Legalábbis április végéig ez volt a helyzet. És ha így folytatják, bizakodva tekinthetnek a jövőbe. A siker valamennyiük személyes érdeke. Mert a pénzt senki sem veti meg. A tavalyi ráadás is jól jött. Hiszen csak a múlt év augusztusától 11000 korona prémiumot osztottak szét közöttük, a keltetésért járó egész évi 6000 koronás jutalmon kívül. PROBLÉMA? AKAD BŐVEN. A legégetőbb a férőhelyhiány. A kiscsirkék csak nehezen férnek el a mesterséges kotlósok alatt. így aztán a higiénia követelményeinek sem tudnak mindig pontosan eleget tenni. Igaz, épül már a közelben a mélyalmozású korszerű tyúkfarm, dehát sok víz lefolyik még a Dunán, míg elkészül. Üzembe helyezésével csak a jövő év végén számíthatnak. Csipognak a kiscsirkék. A koradélutáni nap sugarai játékosan incselkednek velük. Bearanyozzák a hőforrások köré tömörült zsibongó sárga foltokat és az ablakok mentén gyorsan érő eleséget, az életet adó zöldtakarmányt. Barátságos, otthonos ez a környezet, KARDOS MARTA 1940 1960 állattenyésztés 5,1 18,2 mezőgazdasági gépek, közlekedés 3,1 18,4 8,2 34,6 összesen: Látjuk, hogy az amerikai mezőgaz daságba fektetett tőke húsz év alatt négyszeresére emelkedett. A fenti két alapvető tételen kívül óriási összegeket fektettek a mezőgazdasági építkezésekbe és főleg a műtrágyagyártásba. 1940-hez viszonyítva, amikor az amerikai farmerek 306 millió dollárt adtak ki műtrágyára, 1960-ban már 1 milliárd 436 millió dollárra növekedett ez a kiadás. El tudjuk-e képzelni, hogy az Amerikai Egyesült Államokban a tőkések befektettek volna akár egy dollárt Is a mezőgazdaságba, ha a haszon évről évre csökkent volna? De vegyünk egy példát a fejlett tőkés országok gabonatermelése alakulásából. A tőkés országok átlagos hektárhozama búzából — hivatalos adatok szerint — így alakult: Év 1937 1960 USA: 9,1 17,4 Franciaország: 13,3 25,0 Anglia: 20,6 35,0 A TERMÉKENYSÉG CSÖKKENÉSÉNEK IGAZI OKAI Miből következtethető mégis az az állítás, hogy a föld termékenysége állandóan csökken? Elsősorban a földművelő népek több ezer éves tapasztalatának helytelen általánosításából. Az állattenyésztő nomád népek például rájöttek arra, hogy az a térség, amelyen évekig legeltetik a szarvasmarhát, évről évre silányabb legelővé válik. A letelepedett földművelők is meg voltak győződve arról, hogy a termőföld páréves megmunkálás után elfárad, a terméshozam kevesebb, mint ugarolás után. Ezek a megfigyelések helyesek voltak. De az emberek akkor még nem értették meg e folyamat lényegét. A természettudomány már bebizonyította, hogy a szántóföld a terméssel egyidőben elveszti tápértékének egy részét, de ezt a veszteséget istálló- vagy műtrágyával teljesen pótolhatjuk, sőt fokozhatjuk is. Ma már nem fér kétség ahhoz, hogy a jövőben a föld termékenységét egyedül a Nap melegének és fényének hiánya korlátozhatja. A kevésbé fejlett tőkés országok példáján tudják csak a burzsoá teoretikusok „bizonyítani" állításukat. Lássuk csak három fejlődő ország búzatermésének alakulását. (Hektárhozam métermázsákban): Év: India: Algéria: Argentínai 1912 8,2 7,2 7,8 1937 7,4 5,2 8,1 1960 7,9 7,9 13,3 Egyedül Argentínában, amely nem a legjellegzetesebb fejlődő ország, észlelhető a második világháború után lényegesebb hektárhozam-növekedés. Az alacsony színvonalú mezőgazdasági termelés okait sohasem a „föld termékenysége csökkenésének törvényszerűségében" kell keresni, hanem a szociális viszonyokban. Az igazi ok elsősorban a félfeudális viszonyokban található. Mindenki előtt világos, ha például Törökországban egy földesúr 500 falu határának tulajdonosa, aki a földművestől 50— 60 százalékos földjáradékot követel; hogy a mezőgazdaság nem mutathat fel nagy he-ktárhozamot. Ezzel a rendszerrel kapcsolatos még a parasztságot kiszipolyozó uzsora-rendszer. A neokolonializmus sem járul a mezőgazdasági termelés fellendítéi séhez, mert új formákban rabolja ki a gyarmati országokat. Továbbá a dolgozó tömegek nyomorgását szülő szociális körülmények okozzák az éhínséget és a nékülözést. Az írástudatlanság is hozzájárul ahhoz, hogy a mezőgazdasági termelés csak feudális szinten mozog. Lehetett-e ilyen körülmények között kifizetődő mezőgazdaságot szervezni, vagy növelni a föld termékenységét? A válasz egyöntetű: Korántsem. A KIÜT Mit kell tennünk, hogy megszűnjön az éhínség és a nyomor? Mindenekelőtt meg kell valósítani a szocialista rendszer intézkedéseit: | Alapjaiban meg kell változ' • tatni az agrárviszonyokat, ami egyik legfontosabb feltétele a mez őgadaság gépesítésének. Ezt a kérdést a nemzeteknek maguknak kell eldönteniük. Ahol győzött a szocializmus, ott ez már megoldott kérdés. De történelmi tanulság az is, hogy uralkodó osztályok „önkéntes földreformjai" sohasem jelentenek lényeges változást az agrárviszonyokban. *> Nagy tőkebefektetések a mezőgazdasági termelésbe. Honnan előteremteni a szükséges tőkét? Csökkenteni a fegyverkezésre fordított kiadásokat! (Az Amerikai Egyesült Államok egy évi katonai költségvetése kb. 80 milliárd dollár). •J Az általános műveltség és főleg a mezőgazdasági szakoktatás gyors megjavítása. Ezt a követelményt — ahogy a számításol. bizonyítják — az adott szociális és anyagi körülmények között 10—20 év alatt meg lehet valósítani, összefoglalva: A burzsoá teoretikusok állítása, miszerint a világ lakosságának egyharmada a „föld termékenysége csökkenése" miatt éhezik, teljesen alaptalan. A szocialista rendszer a példa arra, hogy ezt az áldatlan és a huszadik századhoz nem méltó állapotot fel lehet számolnil (smj Nap, víz, levegő X. • . "VA zöldtakarmány télen is bőségesen megterem • FIATALOK A LEGNAGYOBB LENGYEL ÉPÍTKEZÉSEN 1965 végéig, az ötéves terv befejezéséig még több mir: száz ipari létesítményt építenek fel Lengyelországban. A legfontosabb építkezések fölött a Szocialista Ifjúsági Szövetség vállalt védnökséget. A rybnlki szénmedence, a lubini órcbányák kiépítésében, a plocki és pulavi vegyikombinátok építésében számos fiatal szakember, ifjúsági brigád dolgozik. Habár az utóbbi napokban kissé lehűlt a levegő, a múlt heti forró napok már letörölhetetlenül a bőrünkre égették a nyár barna bélyegzőjét. Az utcák aszfaltja megolvadt a kánikulától, s a bágyasztó hőségben izzadt homlokukat törölve az árnyékot keresték az emberek. Megkezdődött a szabadságok ideje; aki csak tehette, családostól a hegyek közé vagy a tengerpartra menekült a zsúfolt városból. Persze, mindenki nem mehet egyszerre szabadságra. S így délutánonként — a munkaidő letelte után — megindulnak az emberek tömegestül a friss levegő, s a víz után. Megtelnek a strandok, a pihenni vágyók ellepik a tavak vagy patakok partját is. Bratislavában, Szlovákia legnépesebb városában is állandó probléma: hogyan lehetne elegendő pihenő helyet teremteni a lakosság részére. A városban és környékén három nagy strand van, amelyek azonban távolról sem képesek kielégíteni a fürdőzni vágyók igényeit. A legszebb — a téglamezői nyári uszoda. Húszezer négyzetméternyi területen fekszik a három medence, melyeket gyönyörű park vesz körül. A legnagyobb a versenyzőké — 20x50 méter nagyságú s 2850 m3 vizet fogad be. A vizet eddig a cérnagyári turbina hulladékvizével fűtötték. Az idén azonban nem működik a turbina e ezért csak a nap melegére számíthatunk. Ez kissé kellemetlen, mert ugye a 17—18 fokos víz és a 28—35 fokos levegő hőmérséklete között túl nagy a különbség. Ez elég nagy baj, ám kellemetlenebb, hogy a strand építői csupán 7500 személy befogadására számítottak, viszont a forró napokon a 10 000 látogató sem ritkaság. A legrégibb bratislavai strand — a Lido — a Duna jobb partján fekszik. Két medence van itt infiltrált dunai vízzel megtöltve s ezeken kívül a merészebb úszók a Duna hullámaiban is fürödhetnek. Ennek a népszerű fürdőnek a rendbehozására a város az utóbbi években nagy öszszegeket fordított. Ruhatárakat építettek (27 családi kabint és 168 ruhaszekrényt) kutakat, zuhanyokat szereltek fel, s a lombos fák alá padok kerültek. A múlt évek fájdalmát — a kevés frissítőt — négy büfé felállításával orvosolták. A strandot ellátták hangszóróval és elsősegély helyet állítottak fel. Ezenkívül két röplabda-pálya, több ping-pong-asztal nyújt alkalmat a sportolásra. A gyermekjátszóteren pedig a kicsinyek szórakozhatnak. Látszik, hogy a város mindent megtesz, hogy a strandon — habár csak a IIL osztályba van sorolva — mindenki megtalálja a keresett kikapcsolódást. A legtöbben azonban a „ľegifjabb" bratislavai strandot, az „Aranyhomok"-ot kedvelik. A mintegy 800 méteres homokos part a kavics baggerozása közben keletkezett mesterséges tó mellett terül el. Négy év alatt, amióta a város gondjaiba vette e kitűnő üdülési lehetőségeket nyújtó helyet, sok változás történt Itt is. Csak az elmúK évben körülbelül 10 000 facsemetét ültettek ki. Minden évben áttisztítják a vizet is. Több mint 100 000 korona beruházással 16 000 személy részére ruhatárat, zuhanyokat és higiéniai berendezést építettek. Azonkívül hat röplabda-pálya, több gyermekjátszótér, három állandó büfé, telefon, hangosbemondó, csónakkölcsönző és hét úszómester áll a fürdőzők rendelkezésére. Van Bratislavában több olyan hely, melyet kisebb-nagyobb beruházásokkal vagy a lakosság segítségével (a Z-akció keretében) kellemes fürdőzőhelyekké lehetne varázsolni. Az alagút fölött épített strandról már hosszú éveken át folyik a vita. Ezért nem is akarok róla írni, hiszen úgy látszik, hogy minden, amit erről eddig írtak falrahányt borsóként pereg le az illetékesekről. Van azonban még egy elhanyagolt hely, mely szóra érdemes. Az ún. UNITAS-épületek között fekszik kihasználatlanul a BEZ-üzem strandja. Pedig ha kissé törődnének vele, ez is a legkedveltebb strandok egyike lehetne annál is inkább, mert a város szívében fekszik. - ili Ü] SZÓ 4 * június 21.