Új Szó, 1964. június (17. évfolyam, 151-179.szám)

1964-06-18 / 168. szám, csütörtök

Világ proletárjai, egyesül jetele ! SZIOYAKIA KOMMUNISTA PARTJA KÖZPONTI BIZ0TTÍA6ANAK NAPILAPJA Bratislava, 1964. június 18. csütörtök • 30 fillér • XVII évf. 168. szám. Mielőtt a gépek megindulnak A tengernyi zöld között itt-ott már sárguló sávok tarkítják a végeláthatatlan gabonatáblákat. Szőkül a rozs és az őszi árpa. A búza is rég elhullatta már a virágát, érlelődő kalásza lassan földre „süti a szemét". A föld népe hol örömmel, hol aggodalommal latolgatja a várható hektárhozamokat. A Csallóközben és Mátyusföldön bizakodva, Közép- és Kelet-Szlovákia déli járásaiban aggódva. A hetek óta tartó szárazság sok helyen erősen lelohasztotta a tavasszal szépen induló vetések láttán született reményeket. A losonci járás egyes részein alig térdig érőre nőtt a gabona szára, és az sem roskadozik a kövér maggal telt kalászoktól. A kelet-szlovákiai síkság mezőgazdasági üzemelnek földjeit is gondterhelten járják az agronómusok. A kalász még csak kifejlődött a tavaszeleji csapadéktól, a jó szemre azonban már nem futotta a nedvesség erejéből. Egyes vidékeken tehát 10—20 százalékos, sőt nagyobb veszteségre számíthatnak. A parasztember gondja az ország gondja. Ez természetes is, hiszen mezőgazdaságunk a népgazdaság egyik legfontosabb ága. Kulcspozíciót tölt be. Jelenleg leginkább éppen a mezőgazdasági termeléstől függ, milyen mértékben emelkedhetik népünk életszínvonala. Nem véletlen, hogy már a XII. kongresszus határozata így fogalmazza meg a mezőgazdaság jelentőségét: „Egész társadalmunk fő feladatának ma a mezőgazdasági termelés fejlesztését kell tekinteni, amelynek lényeges növelése nélkül nem biztosítható sem a népgazdaság arányos fejlődése, sem a lakosság életszínvonalának emelése ... Ezért feladatul tűztük ki, hogy a mezőgazdaságot 1970-ig az ipar színvonalára emeljük. Érthető, hogy most, amikor az ország egyes vidékein előreláthatóan nem érik el a várt, vagy a tervezett hektárhozamokat, az említett vidékek mezőgazdasági dolgozóival együtt az ország gondja is megnőtt. Sokéves tapasztalatból tudjuk, hogy a már megtermett gabona sem kerül hiánytalanul a magtárakba, sőt kedvezőtlen betakarítási körülmények, vagy pedig a hanyagság miatt egyszermáskor a gabona 20—25 százaléka az ebek harmincadjára jutott. Nos, ez a tény sok mindenre figyelmeztet. Azon már aligha segíthetnek a mezőgazdasági üzemek, amit az időjárás, a szárazság „ellopott" a hektárhozamokból, hiszen Dél-Szlovákiában alig egy hét múlva csatasorba állnak a gépek a gabonabetakarítás sikeréért. A hektárhozamok közvetlen növelésére tehát már nincs lehetőség. Mégis azt kell mondanunk, hogy közvetve ugyan, de még mindig van lehetőségünk a hektárhozamok növelésére. Hiba lenne azonban, ha ennek tudatában már nem is keresnénk a lehetőségeket, hogy a megtermett gabonából a lehető legtöbb kerüljön a raktárakba, azaz nem keresnénk a hektárhozamok közvetett növelésének valamennyi tartalékát. Most, a gabonabetakarítás küszöbén e tartalékok keresése és kihasználása országos érdek. Már azért sem lehet közömbös számunkra a hektárhozamok közvetett növelésének lehetősége, mert ezzel részben (és nem is kis részben) pótolhatjuk azt, amit az időjárás kimarkolt a hombárból. Említettük, hogy a betakarításnál a szemveszteség gyakran a 20 százalékot is eléri, annál ritkább eset, amikor országos átlagban 15 százaléknál kevesebb. Ha számvetést csinálunk, szinte szédül bele az ember feje, hogy évenként (ha hektáronként csupán 25 mázsás termést számítunk) majdnem tíz millió mázsa gabona marad a tarlón, vagy a rosszul kicsépelt kalászokban. Azt tartja a mondás, hogy az aranyból is elcseppen valami. Ez bizony így igaz. De bűnös felelőtlenség lenne, ha ezt az egyébként cáfolhatatlan tényt olyan törvénynyé magasztosítanánk, amely ellen az ember képtelen bármit ís tenni. Mert nézzük csak a gyakorlatot. Az egyik gabonatáblán az aratás, illetve a tarlóhántás után pár hét múlva dúsabb a „kelés", mint korábban a vetés volt. A másik táblán is akad egy-egy árva hajtás, de alig egy-két százaléka annak, mint a másik táblán. Miért? — kérdeznénk? De kitől? Az agronómusok, a kombájnosok, meg a föld művelői úgyis tudják, hogy a különbség a munka különbsége. Egyik helyen a gép és a kezelője nem állt feladatának magaslatán, a másikon gondos gazda kezelte a Jól kijavított gépet. Amott 25, itt alig 1—2 százalékos a szemveszteség. És már itt is vagyunk a lényegnél. Igen, az aranyból is elcseppen valami. De az már nem törvényszerű, hogy egynegyede elkótyavetyélődjék. A gabonából sem. Épp a példák bizonyítják, hogy ahol az embereket és a gépeket jól felkészülve találta a gabonabetakarítás, ott minimális veszteséggel oldják meg a nagy munkát. Tavaly megközelítőleg 17 millió mázsa gabonát hoztunk be külföldről — értékes valutáért. Ha a betakarításnál a szemveszteséget egyharmadára csökkentenék, ez azt jelentené, hogy a behozatalnak csaknem 40 százalékát fedeznénk. Látszólag nagyon is egyszerű a dolog. A gyakorlatban azonban sok minden áll a megvalósítás útjában. Leginkább a rosszul „kijavított" gépek, a nem megfelelő szervezés és a kombájnosok, gépkezelők hanyagsága. Tegyük azonban első helyre a díjazást. Mezőgazdasági üzemeink vezetői előtt nem ismeretlenek a szemveszteség okai. Azt is tudják, milyen módon csökkenthetjük a veszteséget a minimálisra. Receptet írni erőszakosság lenne arra, hogy hol, hogyan segítsék a fő célt a termelés növeléséért. Egy azonban bizonyos: az idén a tavalyinál jobb gabonatermés ígérkezik. Az a fontos, hogy ezt az ügyet valóban országos problémaként kezeljük, s tegyünk meg mindent, hogy a hektárhozamokat a veszteségek csökkentésével növeljük ... A Nováky III. vil ianyerőmü tűzkári szenvedett északi blokkjában sikere sen folynak a sze relési munkák A szerelők eddig csaknem 100 kn> hosszú új kábel i szereltek be. A ká belvezetéket ugyanis a tűz tel jesen megsemmisi tette. Képünkör Eduard Hudek vil lanyszerelö műnk' közben. (F. Kocian felv. — ÖLESE (CTK) — A Nemzetgyűlés elnöksége tegnap rendes ülésre jött össze, amelyen megvitatta és jóváhagyta a Szlovák Nemzeti Felkelés 20. évfordulójára tervezett emlékérem kiadására vonatkozó törvényerejű intézkedéseket Az emlékérem állami kitüntetés lesz, amelyet megtisztelő elismerésként olyan egyének kapnak, akik a Szlovák Nemzeti Felkelés Idején részt vettek a fasizmus elleni harcokban.' A kitüntetést a kormány javaslatára a köztársasági elnök adományozza, különös tekintettel arra, hogy a Szlovák Nemzeti Felkelés megszilárdította a cseh és a szlovák nemzet testvér! kötelékeit, elmélyítette a csehszlovák—szovjet barátságot. A Nemzetgyűlés elnöksége az ülés további részében jóváhagyta a gyógykezelési ráfizetésre vonatkozó törvényerejű intézkedést is, melynek értelmében az illetékes szervek, elsősorban az Egészségügyi Minisztérium és a Központi Szakszervezeti Tanács bizonyos esetekben elrendelheti az említett gyógykezelési díj beszedését. A Nemzetgyűlés elnöksége 1 jóváhagyta azokat az előírásokat is, liielyek alapján a külügyi bizottságnak a nemzetközi szerződések érvényességére vonatkozó határozatait ellenőrzik. Az elnökség azután az új Nemzetgyűlés alakuló ülésének előkészületeiről tárgyalt. Az alkotmány 59. cikkelye értelmében a Nemzetgyűlés előző elnöksége mindaddig ellátja teendőit, amíg az új Nemzetgyűlés megválasztja az új elnökséget. Az építészet színvonalának emeléséért Befejeződött a Szlovák Építészek Szövetségének kongresszusa (CTK) — Tegnap fejeződött be a Szlovák Építészek Szövetségének II. kongresszusa. A kongresszus bebizonyította, hogy az építészek munkájukkal hozzá akarnak járulni olyan életkörülmények kialakításához, melyek teljes mértékben megfelelnek a fejlett szocialista társadalom távlati igényeinek. Ezt tartalmazza az értekezleten elfogadott határozat is. Számos eszmei, alkotó, szervezési, gazdasági és gyakorlati kérdésről van benne szó, melyeket meg kell oldani az építészet színvonalának . emelése érdekében. Az értekezlet foglalkozott az építészek és a beruházó szervek együttműködésével, elsősorban ami az építőmunkások érdekeltségét Illeti az építkezés minőségében. A fiatal építészek kiképzésével kapcsolatban az értekezlet kiemelte a Szlovák Műszaki Főiskola építészeti tanszéke kialakításának szükségét. A Szlovák Építészek Szövetségének II. értekezlete jóváhagyta a Dušan JurkoviC-díj kiosztásának alapelveit. A díjat évenként a Szlovák Építészek Szövetsége a Szlovák Képzőművészek Szövetségével közösen adományozza. Legnagyobb vasúti átrakodó-állomásunkon, Csernőn éjjel nappal dolgoznak a gépek és az emberek. Képünkön: vagonokba rakják a Szovjetunióból érkező vasércet. (ČTK — G. Bodnár felv.

J MEGKEZDŐDTEK Hruscsov és Krag tárgyalásai Koppenhága (CTK) — Nyikita Hruscsov szovjet kormányfő kedden Krag dán miniszterelnök és más államférfiak kíséretében meglátogatta a parlamentet. G. Pedersen, a képviselőház elnöke üdvözölte Hruscsov elvtársat, aki válaszában kijelentette: Semmi sem választja el Dánia és a Szovjetunió népét. Nagyra értékeljük a dán munkások, parasztok és általában a dán nép munkáját. Hisszük, hogy a szovjet néppel egyetemben a békéért küzdenek. Nyikita Hruscsov elbeszélgetett a képviselőkkel, majd megszemlélte a parlament épületét. A dán kormány kedden este fogadást adott Hruscsov tiszteletére. A fogadáson pohárköszöntők hangzottak el. Romanovszkij, a Külföldi Kulturális Kapcsolatok állami bizottságának elnöke kedden megnyitotta a „szovjet—dán kapcsolatok 500 éve" elnevezésű kiállítást. Tegnap délelőtt a dán kormány vidéki székházában, a Marienborg palotában megkezdődtek Hruscsov szovjet és Krag dán miniszterelnök tárgyalásai. A két óra hosszat tartó tárgyalások után Hruscsov magánlátogatást tett IX. Frigyes dán királynál, aki fredensborgi kastélyában ebédet adott Hruscsov tiszteletére. Fo'ylaljo munkéjóf o LEMP kongresszusi] Bohuslav Lastovička felszólalása Varsó (CTK) — A LEMP IV. kong-, resszusának szerdai ülésén gazdasági kérdéseken kívül egyéb problémákkal is foglalkoztak. Nagy figyelmet keltett Marian Spychalski honvédelmi miniszter beszéde, amelyben hangoztatta, hogy a hadsereg .a leghatékonyabban használja fel honvédelemre a munkásosztály által rendelkezésére bocsátott anyagi eszközöket, amelyeknek nagy részét a legkorszerűbb fegyverek előállítására fordítják. A vitában kulturális kérdésekről is szó esett. Ezekről beszélt Józef Lenart, az írószövetség varsói szervezetének képviselője, aki élesen bírálta azokat az írókat, akik a modernizmus jelszavával kispolgári hagyományokat élesztgetnek és így akarva, nera akarva a Szabad Európa rádióadóállomás szövetségeseivé szegődnek. A délelőtti ülésén Jagielski földr művelésügyi miniszter a mezőgazdasági beruházásokkal foglalkozott, majd a mandátumvizsgáló bizottság jelentése után Hermann Matern, az NSZEP küldöttségének vezetője köszöntötte a kongresszust. Kiemelte a lengyel és a német kommunisták közös harcának hagyományait, majd elítélte a kínai vezetők egységbontó törekvését. Beszéde végén felolvasta az NSZEP KB üdvözlő levelét. Ezután Bohuslav Laštovička, a CSKP KB elnökségi tagja, a csellé (Folytatás a 3. oldalon) Képviselőink ismerik feladataikat A választási előkészületek folyamán felvetett problémákat az új szakbizottságok elé terjesztik Országszerte első üléseikre készülnek az újonnan megválasztott nemzeti bizottságok. Első üléseiken a választási előkészületek folyamán felvetett problémák megoldásának lehetőségeit mérlegelik majd és megállapítják, mennyiben tartoznak ezek a feladatok a nemzeti bizottság tanácsára, a plénumra és a szakbizottságokra, esetleg azt, hogy a szakbizottságok aktívái és maguk a polgárok milyen mértékben vehetnek részt ezek végrehajtásában. Nincs az életnek olyan területe, amelyre ki ne terjedne a nemzeti bizottságok hatásköre. Csakhogy a problémák helyenként mégis változók. Minden városnak, községnek és még a legkisebb településnek is vannak sajátos problémái. Ennek következtében a választott szervek munkája mindenütt más és más jellegű. A dunaszerdahelyi járásból kiragadott példák is ezt bizonyítják. MINDENBEN A LAKOSSÁGRA TÁMASZKODUNK Somorján Alfonz Štubňa elvtársat kerestük fel, aki már másfél évtizede a nemzeti bizottságok vonalán dolgozik. Sok éves tapasztalatát az új választási időszakban is a Somorjai Városi Nemzeti Bizottság munkájában gyümölcsözteti majd. Az újonnan megválasztott nemzeti bizottság alakuló iilése előkészítésén kívül feldolgozza a választási előkészületek során felmerült problémákat és ő osztja szét az egyes szakbizottságok feladatköre szerint. — Kiindulópontunk a „Példás város" cím elnyeréséért indított kötelezettségvállalás. A feladatokat részben már teljesítettük: 140 000 korona értékben nagyobbrészt társadalmi munkával gyalogjárót építettünk, egy ölszáz méteres bekötőutat is most burkoltunk le és rendbe tettük a sportpályát. Feladataink azonban még vannak. Tervbe vettük a közszolgáltatások bővítését és növeljük a kiskereskedelem kulturáltságát is. A volt lőtér rendezésével 17 hektár termőföldet nyertünk. Harcolunk a tanteremhiány megszüntetéséért. És még sorolhatnám tovább is... Hogy milyenek a kilátásaink? A nemzeti bizottság képviselőinek népes családja a választások után főleg szakemberekkel bővült, s ezektől elsősorban a szakbizottságok munkájának a fellendítését várjuk. A JÁRÁS MEZŐGAZDASÁGI ÜZEMEIT VERSENYRE HÍVTUK Aranykalász községe azzal tüntette ki magát, hogy nemzeti bizottsága felhívással fordult a dunaszerdahelyi járás községeihez: keljenek versenyre a Szlovák Nemzeti Felkelés 20. évfordulója tiszteletére. A versenyfelhívásban a nemzeti bizottságokhoz szólnak, de kötelezettségvállalásaik tetemes része a mezőgazdasági termelés színvonalának emelését tartja szem előtt. A helyi nemzeti bizottság irodáján Nagy Péter és Dávid Ferenc elvtársakat találtuk. Mindketten a helyi nemzeti bizottság képviselői. Elmondották, hogy versenyfelhívásuk során elsősorban is a szocialista mezőgazdaság fellendítését célzó vállalások születtek, községükben azonban a kulturáltabb életet szolgáló intézkedések végrehajtására ls tettek felajánlásokat. A felajánlások egy részét már teljesítették, zömének teljesítése azonban még hátra van. Ez már az új képviseleti szervek gondja lesz. Nagy elvtárs az elmondottakhoz kiegészítésképpen még a következőket fűzte hozzá: — Aranykalász és szövetkezete éppen az 1960-as választások idején egyesült több településből, s most hogy már másodszor választottunk közösen, elmondhatjuk, községünk öszekovácsolódott és meg" födött. (él)