Új Szó, 1964. június (17. évfolyam, 151-179.szám)

1964-06-18 / 168. szám, csütörtök

Világ proletárjai, egyesül jetele ! SZIOYAKIA KOMMUNISTA PARTJA KÖZPONTI BIZ0TTÍA6ANAK NAPILAPJA Bratislava, 1964. június 18. csütörtök • 30 fillér • XVII évf. 168. szám. Mielőtt a gépek megindulnak A tengernyi zöld között itt-ott már sárguló sávok tarkítják a végeláthatatlan gabonatáblákat. Szőkül a rozs és az őszi árpa. A búza is rég elhullatta már a virágát, érlelődő kalásza lassan földre „süti a szemét". A föld né­pe hol örömmel, hol aggodalom­mal latolgatja a várható hektár­hozamokat. A Csallóközben és Má­tyusföldön bizakodva, Közép- és Kelet-Szlovákia déli járásaiban ag­gódva. A hetek óta tartó száraz­ság sok helyen erősen lelohasz­totta a tavasszal szépen induló vetések láttán született reménye­ket. A losonci járás egyes részein alig térdig érőre nőtt a gabona szára, és az sem roskadozik a kö­vér maggal telt kalászoktól. A ke­let-szlovákiai síkság mezőgazda­sági üzemelnek földjeit is gond­terhelten járják az agronómusok. A kalász még csak kifejlődött a tavaszeleji csapadéktól, a jó szemre azonban már nem futotta a nedvesség erejéből. Egyes vidékeken tehát 10—20 százalékos, sőt nagyobb veszteség­re számíthatnak. A parasztember gondja az ország gondja. Ez ter­mészetes is, hiszen mezőgazdasá­gunk a népgazdaság egyik legfon­tosabb ága. Kulcspozíciót tölt be. Jelenleg leginkább éppen a mező­gazdasági termeléstől függ, mi­lyen mértékben emelkedhetik né­pünk életszínvonala. Nem vélet­len, hogy már a XII. kongresszus határozata így fogalmazza meg a mezőgazdaság jelentőségét: „Egész társadalmunk fő feladatá­nak ma a mezőgazdasági termelés fejlesztését kell tekinteni, amely­nek lényeges növelése nélkül nem biztosítható sem a népgazdaság arányos fejlődése, sem a lakosság életszínvonalának emelése ... Ez­ért feladatul tűztük ki, hogy a mezőgazdaságot 1970-ig az ipar színvonalára emeljük. Érthető, hogy most, amikor az ország egyes vidékein előrelátha­tóan nem érik el a várt, vagy a tervezett hektárhozamokat, az em­lített vidékek mezőgazdasági dol­gozóival együtt az ország gondja is megnőtt. Sokéves tapasztalat­ból tudjuk, hogy a már megter­mett gabona sem kerül hiánytala­nul a magtárakba, sőt kedvezőtlen betakarítási körülmények, vagy pedig a hanyagság miatt egyszer­máskor a gabona 20—25 százalé­ka az ebek harmincadjára jutott. Nos, ez a tény sok mindenre fi­gyelmeztet. Azon már aligha se­gíthetnek a mezőgazdasági üze­mek, amit az időjárás, a száraz­ság „ellopott" a hektárhozamok­ból, hiszen Dél-Szlovákiában alig egy hét múlva csatasorba állnak a gépek a gabonabetakarítás sike­réért. A hektárhozamok közvetlen növelésére tehát már nincs lehe­tőség. Mégis azt kell mondanunk, hogy közvetve ugyan, de még mindig van lehetőségünk a hek­tárhozamok növelésére. Hiba lenne azonban, ha ennek tudatában már nem is keresnénk a lehetőségeket, hogy a megter­mett gabonából a lehető legtöbb kerüljön a raktárakba, azaz nem keresnénk a hektárhozamok köz­vetett növelésének valamennyi tartalékát. Most, a gabonabetaka­rítás küszöbén e tartalékok kere­sése és kihasználása országos ér­dek. Már azért sem lehet közöm­bös számunkra a hektárhozamok közvetett növelésének lehetősége, mert ezzel részben (és nem is kis részben) pótolhatjuk azt, amit az időjárás kimarkolt a hombárból. Említettük, hogy a betakarítás­nál a szemveszteség gyakran a 20 százalékot is eléri, annál rit­kább eset, amikor országos átlag­ban 15 százaléknál kevesebb. Ha számvetést csinálunk, szinte szé­dül bele az ember feje, hogy éven­ként (ha hektáronként csupán 25 mázsás termést számítunk) majd­nem tíz millió mázsa gabona ma­rad a tarlón, vagy a rosszul kicsé­pelt kalászokban. Azt tartja a mondás, hogy az aranyból is elcseppen valami. Ez bizony így igaz. De bűnös felelőt­lenség lenne, ha ezt az egyébként cáfolhatatlan tényt olyan törvény­nyé magasztosítanánk, amely el­len az ember képtelen bármit ís tenni. Mert nézzük csak a gyakor­latot. Az egyik gabonatáblán az aratás, illetve a tarlóhántás után pár hét múlva dúsabb a „kelés", mint korábban a vetés volt. A má­sik táblán is akad egy-egy árva hajtás, de alig egy-két százaléka annak, mint a másik táblán. Miért? — kérdeznénk? De kitől? Az agronómusok, a kombájnosok, meg a föld művelői úgyis tudják, hogy a különbség a munka kü­lönbsége. Egyik helyen a gép és a kezelője nem állt feladatának ma­gaslatán, a másikon gondos gazda kezelte a Jól kijavított gépet. Amott 25, itt alig 1—2 százalékos a szemveszteség. És már itt is vagyunk a lényeg­nél. Igen, az aranyból is elcsep­pen valami. De az már nem tör­vényszerű, hogy egynegyede el­kótyavetyélődjék. A gabonából sem. Épp a példák bizonyítják, hogy ahol az embereket és a gé­peket jól felkészülve találta a ga­bonabetakarítás, ott minimális veszteséggel oldják meg a nagy munkát. Tavaly megközelítőleg 17 millió mázsa gabonát hoztunk be kül­földről — értékes valutáért. Ha a betakarításnál a szemveszteséget egyharmadára csökkentenék, ez azt jelentené, hogy a behozatal­nak csaknem 40 százalékát fedez­nénk. Látszólag nagyon is egyszerű a dolog. A gyakorlatban azonban sok minden áll a megvalósítás út­jában. Leginkább a rosszul „kija­vított" gépek, a nem megfelelő szervezés és a kombájnosok, gép­kezelők hanyagsága. Tegyük azon­ban első helyre a díjazást. Mezőgazdasági üzemeink veze­tői előtt nem ismeretlenek a szemveszteség okai. Azt is tudják, milyen módon csökkenthetjük a veszteséget a minimálisra. Recep­tet írni erőszakosság lenne arra, hogy hol, hogyan segítsék a fő célt a termelés növeléséért. Egy azonban bizonyos: az idén a ta­valyinál jobb gabonatermés ígér­kezik. Az a fontos, hogy ezt az ügyet valóban országos probléma­ként kezeljük, s tegyünk meg mindent, hogy a hektárhozamokat a veszteségek csökkentésével nö­veljük ... A Nováky III. vil ianyerőmü tűzkári szenvedett északi blokkjában sikere sen folynak a sze relési munkák A szerelők eddig csaknem 100 kn> hosszú új kábel i szereltek be. A ká belvezetéket ugyanis a tűz tel jesen megsemmisi tette. Képünkör Eduard Hudek vil lanyszerelö műnk' közben. (F. Kocian felv. — ÖLESE (CTK) — A Nemzetgyűlés elnöksé­ge tegnap rendes ülésre jött össze, amelyen megvitatta és jóváhagyta a Szlovák Nemzeti Felkelés 20. évfor­dulójára tervezett emlékérem kiadásá­ra vonatkozó törvényerejű intézkedése­ket Az emlékérem állami kitüntetés lesz, amelyet megtisztelő elismerés­ként olyan egyének kapnak, akik a Szlovák Nemzeti Felkelés Idején részt vettek a fasizmus elleni harcokban.' A kitüntetést a kormány javaslatára a köztársasági elnök adományozza, kü­lönös tekintettel arra, hogy a Szlo­vák Nemzeti Felkelés megszilárdítot­ta a cseh és a szlovák nemzet test­vér! kötelékeit, elmélyítette a cseh­szlovák—szovjet barátságot. A Nemzetgyűlés elnöksége az ülés további részében jóváhagyta a gyógy­kezelési ráfizetésre vonatkozó tör­vényerejű intézkedést is, melynek ér­telmében az illetékes szervek, első­sorban az Egészségügyi Minisztérium és a Központi Szakszervezeti Tanács bizonyos esetekben elrendelheti az említett gyógykezelési díj beszedését. A Nemzetgyűlés elnöksége 1 jóvá­hagyta azokat az előírásokat is, liie­lyek alapján a külügyi bizottságnak a nemzetközi szerződések érvényes­ségére vonatkozó határozatait ellen­őrzik. Az elnökség azután az új Nem­zetgyűlés alakuló ülésének előkészü­leteiről tárgyalt. Az alkotmány 59. cikkelye értelmé­ben a Nemzetgyűlés előző elnöksége mindaddig ellátja teendőit, amíg az új Nemzetgyűlés megválasztja az új elnökséget. Az építészet színvonalának emeléséért Befejeződött a Szlovák Építészek Szövetségének kongresszusa (CTK) — Tegnap fejeződött be a Szlovák Építészek Szövetségének II. kongresszusa. A kongresszus bebizo­nyította, hogy az építészek munká­jukkal hozzá akarnak járulni olyan életkörülmények kialakításához, me­lyek teljes mértékben megfelelnek a fejlett szocialista társadalom távlati igényeinek. Ezt tartalmazza az értekezleten el­fogadott határozat is. Számos eszmei, alkotó, szervezési, gazdasági és gya­korlati kérdésről van benne szó, me­lyeket meg kell oldani az építészet színvonalának . emelése érdekében. Az értekezlet foglalkozott az építé­szek és a beruházó szervek együtt­működésével, elsősorban ami az épí­tőmunkások érdekeltségét Illeti az építkezés minőségében. A fiatal épí­tészek kiképzésével kapcsolatban az értekezlet kiemelte a Szlovák Műsza­ki Főiskola építészeti tanszéke kiala­kításának szükségét. A Szlovák Építészek Szövetségének II. értekezlete jóváhagyta a Dušan JurkoviC-díj kiosztásának alapelveit. A díjat évenként a Szlovák Építészek Szövetsége a Szlovák Képzőművészek Szövetségével közösen adományozza. Legnagyobb vasúti átrakodó-állomásunkon, Csernőn éjjel nappal dolgoznak a gépek és az emberek. Képünkön: vagonokba rakják a Szovjetunióból érkező vasércet. (ČTK — G. Bodnár felv. J MEGKEZDŐDTEK Hruscsov és Krag tárgyalásai Koppenhága (CTK) — Nyikita Hruscsov szovjet kormányfő kedden Krag dán miniszterelnök és más ál­lamférfiak kíséretében meglátogatta a parlamentet. G. Pedersen, a képvi­selőház elnöke üdvözölte Hruscsov elvtársat, aki válaszában kijelentette: Semmi sem választja el Dánia és a Szovjetunió népét. Nagyra értékeljük a dán munkások, parasztok és álta­lában a dán nép munkáját. Hisszük, hogy a szovjet néppel egyetemben a békéért küzdenek. Nyikita Hruscsov elbeszélgetett a képviselőkkel, majd megszemlélte a parlament épületét. A dán kormány kedden este foga­dást adott Hruscsov tiszteletére. A fo­gadáson pohárköszöntők hangzottak el. Romanovszkij, a Külföldi Kulturá­lis Kapcsolatok állami bizottságának elnöke kedden megnyitotta a „szov­jet—dán kapcsolatok 500 éve" elne­vezésű kiállítást. Tegnap délelőtt a dán kormány vi­déki székházában, a Marienborg pa­lotában megkezdődtek Hruscsov szov­jet és Krag dán miniszterelnök tár­gyalásai. A két óra hosszat tartó tár­gyalások után Hruscsov magánlátoga­tást tett IX. Frigyes dán királynál, aki fredensborgi kastélyában ebédet adott Hruscsov tiszteletére. Fo'ylaljo munkéjóf o LEMP kongresszusi] Bohuslav Lastovička felszólalása Varsó (CTK) — A LEMP IV. kong-, resszusának szerdai ülésén gazdasági kérdéseken kívül egyéb problémák­kal is foglalkoztak. Nagy figyelmet keltett Marian Spychalski honvédel­mi miniszter beszéde, amelyben han­goztatta, hogy a hadsereg .a leg­hatékonyabban használja fel honvé­delemre a munkásosztály által ren­delkezésére bocsátott anyagi eszkö­zöket, amelyeknek nagy részét a leg­korszerűbb fegyverek előállítására fordítják. A vitában kulturális kérdésekről is szó esett. Ezekről beszélt Józef Le­nart, az írószövetség varsói szerveze­tének képviselője, aki élesen bírálta azokat az írókat, akik a modernizmus jelszavával kispolgári hagyományokat élesztgetnek és így akarva, nera akarva a Szabad Európa rádióadóál­lomás szövetségeseivé szegődnek. A délelőtti ülésén Jagielski földr művelésügyi miniszter a mezőgazda­sági beruházásokkal foglalkozott, majd a mandátumvizsgáló bizottság jelentése után Hermann Matern, az NSZEP küldöttségének vezetője kö­szöntötte a kongresszust. Kiemelte a lengyel és a német kommunisták kö­zös harcának hagyományait, majd elítélte a kínai vezetők egységbontó törekvését. Beszéde végén felolvasta az NSZEP KB üdvözlő levelét. Ezután Bohuslav Laštovička, a CSKP KB elnökségi tagja, a csellé (Folytatás a 3. oldalon) Képviselőink ismerik feladataikat A választási előkészületek folyamán felvetett problémákat az új szakbizottságok elé terjesztik Országszerte első üléseikre készülnek az újonnan megválasztott nem­zeti bizottságok. Első üléseiken a választási előkészületek folyamán felvetett problémák megoldásának lehetőségeit mérlegelik majd és meg­állapítják, mennyiben tartoznak ezek a feladatok a nemzeti bizottság tanácsára, a plénumra és a szakbizottságokra, esetleg azt, hogy a szakbizottságok aktívái és maguk a polgárok milyen mértékben ve­hetnek részt ezek végrehajtásában. Nincs az életnek olyan területe, amelyre ki ne terjedne a nemzeti bizottságok hatásköre. Csakhogy a problémák helyenként mégis változók. Minden városnak, községnek és még a legkisebb településnek is vannak sajátos problémái. Ennek következté­ben a választott szervek munkája mindenütt más és más jellegű. A du­naszerdahelyi járásból kiragadott példák is ezt bizonyítják. MINDENBEN A LAKOSSÁGRA TÁMASZKODUNK Somorján Alfonz Štubňa elvtársat kerestük fel, aki már másfél évtize­de a nemzeti bizottságok vonalán dol­gozik. Sok éves tapasztalatát az új választási időszakban is a Somorjai Városi Nemzeti Bizottság munkájában gyümölcsözteti majd. Az újonnan meg­választott nemzeti bizottság alakuló iilése előkészítésén kívül feldolgozza a választási előkészületek során fel­merült problémákat és ő osztja szét az egyes szakbizottságok feladatköre szerint. — Kiindulópontunk a „Példás vá­ros" cím elnyeréséért indított köte­lezettségvállalás. A feladatokat rész­ben már teljesítettük: 140 000 korona értékben nagyobbrészt társadalmi munkával gyalogjárót építettünk, egy ölszáz méteres bekötőutat is most burkoltunk le és rendbe tettük a sportpályát. Feladataink azonban még vannak. Tervbe vettük a közszolgálta­tások bővítését és növeljük a kiske­reskedelem kulturáltságát is. A volt lőtér rendezésével 17 hektár termő­földet nyertünk. Harcolunk a tante­remhiány megszüntetéséért. És még sorolhatnám tovább is... Hogy mi­lyenek a kilátásaink? A nemzeti bi­zottság képviselőinek népes család­ja a választások után főleg szakembe­rekkel bővült, s ezektől elsősorban a szakbizottságok munkájának a fellen­dítését várjuk. A JÁRÁS MEZŐGAZDASÁGI ÜZEMEIT VERSENYRE HÍVTUK Aranykalász községe azzal tüntette ki magát, hogy nemzeti bizottsága fel­hívással fordult a dunaszerdahelyi já­rás községeihez: keljenek versenyre a Szlovák Nemzeti Felkelés 20. év­fordulója tiszteletére. A versenyfelhí­vásban a nemzeti bizottságokhoz szól­nak, de kötelezettségvállalásaik tete­mes része a mezőgazdasági termelés színvonalának emelését tartja szem előtt. A helyi nemzeti bizottság irodáján Nagy Péter és Dávid Ferenc elvtársa­kat találtuk. Mindketten a helyi nem­zeti bizottság képviselői. Elmondották, hogy versenyfelhívásuk során első­sorban is a szocialista mezőgazdaság fellendítését célzó vállalások szület­tek, községükben azonban a kulturál­tabb életet szolgáló intézkedések vég­rehajtására ls tettek felajánlásokat. A felajánlások egy részét már telje­sítették, zömének teljesítése azonban még hátra van. Ez már az új képvi­seleti szervek gondja lesz. Nagy elvtárs az elmondottakhoz kiegészítésképpen még a következő­ket fűzte hozzá: — Aranykalász és szövetkezete ép­pen az 1960-as választások idején egyesült több településből, s most hogy már másodszor választottunk közösen, elmondhatjuk, községünk öszekovácsolódott és meg" födött. (él)

Next

/
Thumbnails
Contents