Új Szó, 1964. május (17. évfolyam, 121-150.szám)

1964-05-13 / 132. szám, szerda

Vigyázat ! VESZELYES MUNKAHELY! Látogatás a BIOVETA fiatal tudósánál M eg akarnak Ismerkedni az Au]eszky-féle áilatkór elleni vé­dőanyag feltalálójával? Akkor hát tartsanak velem, ritka alkalom kínálkozik erre. Doktor Csernek elv­társ, a Bioveta vállalat igazgatója ké­résemre — nem kis meggyőző munka árán — kieszközölte Alojz Žuffa elv­társnál, az állatorvosi tudományok kandidátusánál, hogy szenteljen ne­künk egy kis időt. Rajta tehát, fel a lépcsőkön. Amíg felérünk a második emeletre, van idő a fejünket törni azon, vajon miféle csodabogár lehet ez a tudós. Bizonyosan bogaras bá­csi, deres hajjal, szúrós tekintettel. Meglehet, szakálla is van, s annyira elzárkózott a világtól, hogy nem ís tudja, a szakállt manapság inkább a modoros ficsúrok viselik. Majd el­dől, nincs idő a r találgatásra, mert íme előttem az ajtó s ez áll rajta: kísérleti osztály. Alatta piros betűk­kel: Vigyázat! Életveszélyes munka­helyi Hát nem érdekes? Ott ahol az élet épségét igyekeznek visszaszerez­ni, veszélyeztetett az ember élete. A gondolat elröppen, nincs idő, hogy tovább szaporítsam újakkal, bent járunk már a folyosón, két ol­dalt a szobákban vérfagyasztó csend. Sem léptek zaja, sem gépek zúgása, csak csend. Egyetlen ajtó áll félig nyitva, bent egy ember hajol az asz­tal fölé. Fiatal, vékony, bizonyosan laboráns, vagy asszisztens. De ni csakl Amikor azt kérdezeti!, hol találom az osztályvezetőt, beint és hellyel kínál. Természetes, hogy meglep, sehogy sem x tudom összeegyeztetni azt, amit elképzeltem, azzal amit látok. Sima arcú, szőke hajú, szálas fiatalember, akár azt is elhinnénk, hogy főiskolai gyakornok. Ám a tény, tény. Žuffa doktor, az ifjú tudós vendégei va­gyunk. A világos, korszerűen berende­zett szoba, amelyben a falak, búto­rok, a műszerek, hosszú éveken át megszokták gazdájuk dolgos, nyug­talan csendjét, most megtelik élénk beszélgetéssel. Rövid idő múlva már alig értem, miért is volt szükséges az Igazgató közbenjárása. Igaz ugyan, hogy a beszélgetés kezdetén feltűnő­en maga elé helyezte karóráját. Ezt azonban szívesen vállaljuk a hallot­takért. Be kell vallanunk, nem fogad­hattunk minden szót csemegeként, egyesek hangzása, csengése először érte fülünket. Zuffa elvtárs ezt hama­rosan észre is veszi és a latin szavak helyett készségesen keresi számunkra a megfelelő szlovák kifejezéseket. Azt ls tudja, hogy az Aujeszky név emlí­tésénél el kell mondania, ez a név egy világhírű magyar állatorvosé volt, aki elsőként jellemezte 1932-ben a róla elnevezett állatkórt. Ennek a vl­ruszos betegségnek egyébként sem akkor, sem azután nem szenteltek különösebb figyelmet. Ez természete­sen érthető, ha meggondoljuk, hogy az akkori Időben ha egy-egy kisgazda disznaja elpusztult, vagy kocája fél­döglött malacokat ellett, nem keltett feltűnést. Rendszerint az orbánc ro­vására Írták, elásták a hullát és napi­rendre tértek a dolog felett. Az eset­ről legtöbbször még a körzeti állat­orvos sem szerzett tudomást. Más lett azonban a helyzet, amikor hazánkban megalakultak a szocialista nagyüze­mek és a veszedelmes kór a szövet­kezetek és az állami gazdaságok hiz­laldáiban vagy sertésnevelőiben ütötte fel a fejét. Az Aujeszky vész irgalmat­lanul tizedelte az újszülött malacokat, lábfájóssá tette a süldőket és elvette étvágyukat. A jószág a jó moslék lát­tán ls csak Idegesen járt-kelt és vaka­ródzott, véresre dörzsölve a testét. Az egyre terjedő betegség pusztító hatása a Tŕeboň melletti sertéshiz­laldában ért el gyá­szos rekordot, ami­kor az állományt teljesen felszámol­ta. Sürgősen tenni kallett valamit. A dományra komoly és nehéz feladat várt. Ez annyit jelentett: elindult az ismeretlen, felé. A tudomány ilyenkor rendszerint összegezi mindazt, amit a jelenségről tud és erre építve felté­telez és következtetést von le, amely esetleg megoldáshoz vezet. A lehető­ségek egész sorát sorakoztatja fel, majd egyenként veti el azokat, ame­lyek nem állták meg a próbát, nem ígértek sikert. Néha azonban vissza kell térni, egy előbb még valószínűt­len eshetőséghez, vagy két elvetettből kell kombinálni egy harmadik' valószí­nűt. A tudós munkája ilyenkor föld­alatti útvesztőhöz hasonlít, amelyben tapogatódzva érzi ugyan a falakat, fekvésüket azonban még nem tudja meghatározni. Itt-ott felcsillan egy sugár, de hamar elvész, elnyeli a fo­lyosó sötétsége. Majd egy Iobbanás X'/fSzrs/rwr/rMrsj'/ysssssfs/mjr/ meg nem a Viliam Chmel emlékkiállítása I fc dag és befejezett életművet hagyott ^ hátra, amely eddig teljes egészében $ nem volt ismert. A Nemzeti Galérlá­^ ban rendezett igényes színvonalú ^gyűjteményes kiállítás világítja meg ^ igazában és első ízben művét. Alko­^ tása a modern szlovák képzőmüvé­^ szet szerves és elidegeníthetetlen ré­fc sze s fontos és értékes szerepet tölt ^ be annak alakulásában, fejlődésében. ^ A Galéria tárlati helyiségeiben ^ több száz olajfestmény, tempera, guas, JíuCtum lkuvó muvesz és Chmel nemcsak karikatúrái, polí' tikal rajzai élével, hanem mint parti­zán, fegyverrel a kezében harcol a felkelőkkel, a jobb és tisztább em­beri jövőért. A háborút követő néhány évben gátlástalanul bontakozik ki alkotó kedve, tehetsége. Az Augusztus 29-ike csoport tagja. Jár Párizsban, a Balká­non. Most szinte érzéki gyönyörű­séggel veti vászonra biztos ecsetmoz- I gással, összefogott formákban, erős, fekete körvonalak közé fogva a vá­I § akvarell, ceruza- és ecsetrajz, vázlat- rosnak költői, átszellemltett képét rnmmM Alojz Žuffa dolgozószobájában s ii a _ nyeit. Az elmaradhatatlan Hold oly­S robbanóan szenvedélyes és racionáll­§ san fontolgató művésznek az ember- kor feketén f üS8 a smaragdzöld égen ^ hez, a társadalomhoz, a dolgokhoz gyárkémények vertikálisa és iparte­hangja volt és két kézzel kaptak azok $ val 0 viszonyára, meg nem alkuvó vi után a cikkek után, amelyeket a fia- $ lágnézeti szintjére. Kivetítik amit a tal tudós és munkatársai e problémô- § f est ö ^..y 1 1/?? 61 é/ zék e| n é s érzésein val kapcsolatosan közöltek. ^ keresztül felfogott, s ahogyan ezt az ThSLTl^ fott" rH é l=ÄÄált és mű­^ ľL ZLTazon Pban na ont 9 fel- ^nyezetbő,, csak órájára, most azonban nagyon ls fel tűnő módon Már csak már a háború és fasizmus fertő­és haladó generációhoz tartozik, akik „ní \ f'"ť I zött levegőjében, - 1939-ben került fnelalkn7i k "Ä M^iľn . ' „T I Bratislavába. Fúlta és Mudroch a mes­ÄľtnvíhhE u « ľ, . Ä' 5 terei. Az 1909-es képzőművészeti nem­MtM* V, MÍ*edék és a későbbi, háború utáni fia­kötl e legjobban. Bár kísérletez kü- § , . ... „ .. ten e' tséges Ä c h al a„, lönféle tápszerekkel (blosztimulátorj, | ' J™ 1 elsősorban arra fordítja "—* szeuemu generacionoz ta hogy szemmel tartja a vi tását a sertésekre, továbbá dőanyagot állítsanak elő a szarvas- S „. . „„.„i,„ marhák és a juhok hasonló betegsége Š M uf° c* tani ása, ragyogó szlnke­ei le n ' 6 s ^ verő tehetsége lenyeges és maradan­„ ' $ dó hatású, s egyike a Chmel mű­Zuffa elvtársat olyannak tudják és fc v6sze tét kialakító összetevőknek. Mi­mi is olyannak ismertük meg, aki nem § ko r Mudroch katedráját kénytelen enged abból, amit célul tűzött ki. § otthagyni, néhány társával együtt Ennek köszönhető az itt leírt sikere $ Cllm ei ls kilép a főiskoláról. 19-13­és bízunk benne, hogy a Jövőben is^ ba n Bécsben folytatja tanulmányait. Jelentós segítséget hoz majd munkája i Dönt ö befolyással van rá az expresz­népgazdaságunknak és öregbíti tu-fc szionlzmus kivöl 6 képvselője: Ko­dományunk hírét a nagyvilágban. § koschka. Motívumai, felfogása, egy ť lepek fölött. Utibenyomásaival, pári­zsi, szófial motívumokkal, himbálózó bárkákkal, telt színekkel találkozunk vásznain. S megjelennek az érzés magas hőfokán, lágy pasztellszínek­ben, gyöngyházfényben a felejthetet­len női arcmások. Majd a szlovák fc ideig, — míg önmagára nem talált § —, Kokoschkával rokoníthatók. Ö is ť A Budapesti Nemzetközi | m es szállott tolmäcsolôia lesz a komo r Vásár előtt Mária Pecháčová a sejtek, oszlását figyeli Halász Erzsébet oldatot filtrál vakítja meg kis időre a tudós szemét, de újra elárad az éj. Ilyen volt Zuffa elvtársnak és kollégáinak a munkája. Éjjel-nappal, hétről-hétre, hónapokon, éveken át. Mégis ezt az időszakot ed­digi életpályája legszebb és legizgal­masabb fejezetének tartja. Talán az volt benne szép, hogy szüntelenül tu­datosítania kellett az élet, a termelés követelő szavát, mely sürgetve várta a tudomány eredményét. Végül hosszú kísérletezések után 1959 derekán el­kezdtek foglalkozni a vakcinákkal. Ugyanis a fertőzött állat testébe nagy mennyiségű ugyancsak fertőzött élő sejtet juttatnak, ezek a szervezetet védekezésre vagyis védőanyag terme­lésére ingerlik. Magában az elv nem volt új és több víruszos emberbeteg­ség gyógyításában már bevált. Ez azonban még nem volt biztosíték ar­ra, hogy ebben az esetben is ered­ményt hoz. A vakcinák lehetnek élők, de Inaktivízáltak is. Lehetnek kevés­bé, vagy nagyobb mértékben fertőzöt­tek. Zuffa elvtárs osztályán lázas mun­ka folyt, a kísérletek hosszú sorai kö­vették egymást, míg végül is négy év után minden Jel azt bizonyította, hogy megszületett a várt siker. A beoltott ál­latok állapota né­hány nap múlva Jobbra fordult, s tíz nap múlva elmúl­tak a betegség je­lei. Zuffa elvtárs szívesen emlékszik vissza erre az Idő­re. Nem az elisme­résekre, a gratulá­ciókra, hanem arra a tényre, hogy si­került megmente­nie sok ezer sertést népgazdaságunk javára. A talál­mánynak Európa­szerte nagy vissz­; városképeknek. A művész tárgyválasz­$ tása mindig a történeti és társadal­§ mi, valamint lelki feltételektől függ. $ Abban a mélyresüllyedt háborús Idő­Május 15-én nyílik a Budapesti s szakban szenvedést és gyászt, nyug­Nemzetközi Vásár, melynek előkészü- § talán indulatok belső izzását fejezi létéiről, jellegéről, küldetéséről be- $ ki a kék-zölden áramló folyó partján szélgettünk Nagy István elvtárssal, a^ elte raiő sötét város álomszerű képe, prágai magyar nagykövetség keres- * döbbenetes látomása. Égen és földön kedelmi tanácsosával. Az idei Buda- i dráma sűrűsödik, lángokban áll a vá­pestt Nemzetközi Vásár a békés épí- > ros, sárgák és vörösek a vízben tük­tomunkát, a népek kapcsolatait, ba- S ra zňdnek. Majdnem minden kép az rátságát és a kereskedelem fejlesztó- § eslét) a z éjszakát festi, a holdat, de sét szolgálja. A budapesti vásárt ^ nem a szelíd égi lámpást, amely re­1962-ben a Palermói Nemzetközi Vá- ^ fényes fényét szerelmes párokra, tün­sárok Szövetsége nyilvánította nem- ^ dÉrl tájra hinti. Chmelnél az égbolt zetközi vásárrá és teljesjogú tagként fc kom oi y sötétkék kárpitján sápadtzöl­ismerte el. Figyelembe vették, hogy fc den, narancsszínben, vörösen, vagy 1957 óta a budapesti vásár jellegével, s feketén tűnik fel a Hold, s aggodal­sztnvonalával olyan fejlődésen meni $ ma t, feszült Izgalmat éreztet. č- Íw 8L mf «., h? 1??,v a ľT! tkÔZ Í I A negyvenes évek táján vízfestései, Vára SvilvlvásáÍS, wÄrfl.n l Dldott é s -épia'rajzain női ôs megnőtt a kiállHók száma, és a ^15 ^ gyermekalakok, az Elhagyott utca kiállító vállalat mellett 27 ország kö- $ zel 750 külföldi vállalat termékeivel $ ismerkedhettek meg a vásárt megte- ^ kintő ipari, kereskedelmi szakembe- ^ rek és a vásárt közel egymillió fő- ^ ben meglátogató közönség. Az idén ^ a vásár rendezősége még kedvezőbb ^ feltételeket akar teremteni, hogy a ^ nyitott kapu elve alapján a keleti- ^ nyugati ipari, kereskedelmi szakem- ^ berek találkozója legyen és eredmé- ^ nyesen segítse a gazdasági és S kereskedelmi kapcsolatok fejlődését. ^ A budapesti Városliget szép kör- ^ nyezetében, több mint 260 000 négy-^ zetméter területre bővítik a vásárt. ^ Ez idén 33 ország 800 kiállítója mu- ^ tatja be Ipari, fogyasztási és más ^ termékeinek s'zíne-|avát. A látogatók i áttekintést kapnak a gépipari termé- i kekrŕl, nevezetesen az új szerszám- ^ gépekről, híradástechnikai géj>ekről, ^ a műszerij?ar és vákuumtechnikai Ipar ^ korszerű gyártmányairól, a vasúti, ^ közúti forgalom, a hajózás számára ^ készült új közlekedési eszközökről. ^ A közszükségleti ipar bemutatja a ^ toxtll, cipő, bútor, háztartási cikkek, ^ a kézműifiar magas színvonalú ter- ^ ni ékeit. A vegyipar is nagy válasz- $ klége tt házal, a Felhőszakadás, a kl­téKl«an állítja ki gyártmányait. ^ etlen k ü] Városok, az Árvíz, a Halál Hazánk ugyancsak a kiállítók kö- ^ állomásai, a Holt madár egytől-egyik zött szerepel. Felsorakoztatja a gép- ^ a téltés, az iszonyat színekben, for­l|»ar, a közszükségleti ipar legújabb ^ mákban való megnyilvánulásai, termékelt, amelyek minden bizonnyal § Közben mér 1944-et és 45-öt Írnak, Asszony (Olaj, 1947) falut és népét veszi ecsetre. Nem nép­rajzi dokumentumot ad, nem kosztü­möt ábrázol. Hanem ihletett átlényq­gltéssel érzékelteti a művészien szé­pet a népviseletben, a féktelen ősi ritmust a táncban, az arcok jelleg­zetességét az élesen metszett profi­lokban. Legközvetlenebbül illusztrációkban fejezi kl magát. Kedves népdalaihoz készült metszeteiben olykor a szatíra ls felszikrázik. Majd a tájhoz mene­kül. Zaklatott idegzettel küzd a mű­vészi igazságért. Ezt a nehéz küzdel­met érzékeltetik 1960 felé a ceruzája, ecsete nyomán kelt balladás és Jel­képes rajzok. Heves Indulat, kétség­Város a folyópartján (Olaj, 1943) megnyerik a műszaki és kereskedel- ^ ml szakemberek és a látogatók száz- ^ beesés tükröződik a Titán bukásában is. Megilletődve és tisztelettel adózunk az embernek, a művésznek, nagyon átérzett szuggesztív alkotásának. Bárkány Jenőné ezreinek tetszését. —va— s 8 § tőművészt CONSTANTIN KLUGE párizsi fes­^ alkotás közben gyakran ^ megzavarták a járókelők. Hogy nyu­SVÉDORSZÄGBAN évről évre meg- ^ galmát biztosítsa, vásárolt egy kis rendezik „a /ózanság nemzeti napját". ^ teherautót, annak a tetején állította Egy közismert svéd politikus az ez > fel festőállványát, s azóta senki sem idei rendezvény alkalmából kijelen- ^ lesi a válla fölött, hogy mit fest. tette, hogy a svéd közgazdaság évente $ • WASHINGTONBAN bemutatták több millió koronát jizet rá az al- \ Aldous Huxley Az örökösök című re­koholizmusra, amelu munkamulasz- \ gényének színpadi változatát John tást, selejtes munkát, rendkívül sok ^ Whlttlngs feldolgozásában. A színpad­munkabalesetet stb. okoz. $ ra vitt Huxley-művet rövidesen Ang­liában és a Német Szövetségi Köztár­saságban is bemutatják. H HOSSZÜ ÉVEK UTÁN ismét Svéd­országban filmezik Ingrid Bergman. Legutoljára 1940-ben filmezett szülő­hazájában. Az előkészületben levő film tíz elbeszélésből fog állni, az egyiket Ingmar Bergman rendezi. Elő­ször fordul elő, hogy az azonos nevű két híres művész (ne^rokonokl) egy, filmben működnek közre. 1964. május 13. • ÜJ SZÖ 7

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents