Új Szó, 1964. május (17. évfolyam, 121-150.szám)

1964-05-08 / 128. szám, péntek

Borisz Gorbatov: IRÁNY A REICHSTA6! (Naplótöredék) Borisz Gorbatov, a neves szovjet író haditudósítóként harcolta vé­gig a Nagy Honvédő Háború front­jait. Berlin ostromának közvetlen részvevőéként naplószerűen vázol­ta fel az utolsó napok eseményeit. Naplójából részletet közlünk, Harc a hídért Elértük a Moltke hidat. El kell fog­lalnunk; nem szabad, hogy felrob­bantsák. Zincsenko ezrede parancsot kapott, hogy Sztyepan Nyeusztrojev zászlóalját azonnal vesse be. Klimen­Jíovot utasították, hogy keljen át és gyorsan foglalja el a túlsó parton megjelölt házat. Az ellenség nem tá­gít. Ütközet fejlődik ki a Spree hídjá­ért Az ellenfél ellentámadást indít. Mintegy 400—600 tengerész és ejtő­ernyős jön ellenünk. Április 28-ról 29-re virradó éjjel újabb ellentámadás. A tüzérség nem érkezett meg, lehetetlen helyzetben vagyunk; amonnan erős tűz. Plehadanov ezrede megbízást ka­pott: 29-ről 30-ra virradó éjjel sö­pörje el Himmler hivatalát, mert ez az épület akadályozta a Relchstag megközelítését. At kell dobni a túlsó partra a tüzérséget és az önjáró lö­vegeket. Plehadanov ezrede hajnal­ban öt tankot, két önjáró löveget és tíz ágyút tett harcképtelenné. Első roham Április 30-a hajnalán megparan­fcsoltam Lobov szakaszvezetőnek, hozzon három páncélöklöt. Én is lőt­tem. Jobb fülemre azóta sem hallok jól. Csepelev kapitányt, a zászlóalj törzskarának főnökét a tábornokhoz hívják. Nyomban visszatér a század­hoz és kérdi: .— Akarja kitűzni a zászlót? !— Akarom — hangzik a válasz. — Szedjék össze a vállalkozókat. Dolgih és Szankin szakaszvezető ls jelentkezett. Nyolc felderítő verődött össze Szo­rokin hadnagy parancsnoksága alatt, Az egyik katona így mesélte: Én kaptam a vörös zászlót. Kitört ablakon keresztül megpillantottam a Keichstagot. Vagy 250 méterre, össze­hajtottam a zászlót, nehogy felfedez­zenek, aztán kúszva közeledtem. Tűz. Koskobarjov, Szankin, Bulatov vagy ötven métert fut, aztán újra kúszik. Szankin lemaradt, súlyosan megsebe­sült. Dolgih ls. Gyalogságunk Itt ásta be magát, Itt volt a kiinduló pont. Megegyeztünk a parancsnokkal.., Megjöttek a felderítők. Már csak 50— 70 méter a távolság... Legalább az első lépcsőre kitűzhetném a zász­lókat... Egy ideig csend lett. Oda­kúsztunk a nyugati díszkapuhoz. Ki­bontottuk és kőrakásokba állítottuk a zászlókat. Kitartottunk védelmük­ben. Golyók süvöltöttek felettünk.., A gyalogság megpillantotta a zászló­kat és rohamra indult. 13 óra 30 perckor működésbe lé­pett Gladkih tüzérezrede és még hat üteg... Tüzérségi előkészület. Füstbe borult a Relchstag. A sarokház Zin­csenko és Plehadanov ezredparancs­nokok megfigyelő pontja... Magas pince. Az ablakon keresztül minde­nütt porfelleget és lángnyelveket lá­tunk. 14 óra 25 perckor másfél század Indult támadásba. A németek pokoli tüzet nyitottak. Plehadanov jelentette: 14 óra 25 perckor embereink kitűzték a zászlót a Relchstagra, Most már vé­deni kell.., Második roham Vilmos császár szobránál. Vaganov szakaszvezető — Logvinyenko futárja, Zsuravljov közkatona — Dávidov fu­tárja. — Menjenek az ezredparancsnok­hoz és jelentsék: vagy miénk lesz a Reichstag, vagy mi nem leszünk. — Nem tágítunk, amíg be nem ju­tunk a Reichstag épületébe. Még vizet sem Ittak. Közvetlenül az ablakból szüntele­nül kelepeltek a golyószórók. Dávidov tányérsapkája lerepült... Az első emeletről egyenesen Ide céloznak. Gracsanlkov Pjotr, moszkvai. Közle­gényként kezdte a háborút. — Adtak három tankot, két roham­ágyút... Ránk néz az egész or­szág... Kiugróm a sarokház abla­kából (az összes ezred- és zászlóalj­parancsnokok Itt vannak), hát min­denfelől az ablakokra tüzelnek. Pjatnyickij őrmester zászlóval a ke­zében a Reichstag lépcsőin esett el. ...Gránátharc az alagsorban. Sok föld alatti folyosó. A németek Ismerik ezeket az útvesztőket, mi nem. A bal­oldali szoba kigyulladt. Ádáz küzde­lem a szobákért. Az egész folyosó tűz alatt áll. Az egyik ajtóhoz szekrényt állítottak barikádnak. Megint egy szo­ba gyulladt kl. Lángban állnak a lép­csők. Kotyik őrmester (Logvinyenko zászlóaljából) a harmadik emeleten átvette az elesett szakaszparancsnok tisztét. Lövöldözés. ...A Reichstag konyhája. Katlanok. Mögöttük németek. Gránátokkal elin­tézzük őket. Pincébe szorítjuk a né­meteket. Foglyokat ejtünk. A németek a pincében valamit kiáltoznak. Oda­küldtünk egy orvos-alezredest. Lefog­ják, elhurcolják és tűzzel válaszolnak. — Ne lőjjetek! Egy német őrmestert a pincéhez küldtünk. Magyarázza nekik, hogy a foglyokkal nem bánunk rosszul. — Ha 15 percen belül nem adják meg magukat, tüzet nyitunk. Lövöldözéssel válaszolnak. Ml grá­nátokat dobálunk az ablakba, össze­sen tizenötöt. "Anatolij Borodulin közlegény (glu­hovi lakos, Grlsenkov századából) így meséli a történteket: — Futva elértük a transzformátor­bődét, hasra vágódtunk, de nem fe­küdhettünk sokáig. Szinte a földet szántottuk homlokunkkal. Csatorna. A csatornán keresztül vízvezetékcsö­vek, mint valamilyen sínpár. Rajtuk keresztül csúsztunk előre. Beástirk magunkat. Agyúgolyó csapódott be, engem betemetett, egy másik becsa­pódás a fölrite söpörte le rólam. Tankov és Loszenkov szakaszvezető előre ugrott, mi utánuk. Tankov ajtót nyitott, mi utána. Harc a Reichstag­ban. Nem tudjuk, honnan lőnek. Ég az egész épület. A füsttől már a léleg­zetünk is eláll. Minakov hadnagy, aknavető üteg parancsnoka: ... Nyeusztrojevvel együtt nyomul­tunk előre. Miénk volt a harmadik emelet. Bobriscsev rádiőst, a kiváló mesterlövészt leterítették. Kolmikov, a másik rádiós, megsebesült a kezén. A műszereket Nabijev katona halász­ta elő. Az antennát az elesett zsebéből húzta ki. Futni is nehéz volt, nem még a rádióval bajlódni. Összekötte­tésbe léptem az üteggel. Irányítom a tüzet. Ügy látszik, még nehezebb tar­tani a Reichstagot. ... Petrov a második emeleten ül­dögélt, amikor a németek rátámad­tak. Támadás az épület keleti része felől. Páncélöklök röpködnek. Fel akarják gyújtani az épület északi ré­szét. Szjanov századának meg kellett mozdulnia, Geraszlmov hadnagy ma­radt, Petrov csoportja egész idő alatt harcolt. Feltartóztatta a németeket a Reichstag északi részében. A harco­sok egy része odaégett a pokoli tűz­ben, de nem mozdult a helyéről. Derekasan verekedtek. Újabb erősítés Jön. Katonák Lebegyev kapitány. Vaszillj Alek­szandrovics 1905-ben született Szara­tovban, tartalékos tiszt, a vlagylvosz­tokl 1. számú nyomda jogtanácsosa. A Reichstag már látható, Csupa kormos fal... kupola ... — No, látjátok, ez a Reichstag — mutatja katonáinak. Tüzérségi előkészület... Húsz perc rombolás. A gyalogság bevetésre ké­szen. Tűz éri az épületet: az ablak­mélyedéseket, az ablakokat, a rése­ket ... Mark Naumovics Gutyln főhadnagy leningrádi textilsegédmester. Puszta kézzel vontatták és állítot­ták fel az ágyút a Himmler-ház ka­pujánál. Tőle harminc méterre a Reichstag 2. emeleti ablakából gép­fegyver kelepelt és állandóan fésülte az utcát. A német nem tudott elbánni az ágyúval. Három lövés a másik eme­let Irányában, s a gépfegyver elhall­gat. Az ezredparancsnokságot Satalin őrnagy veszi át. — Nem kenyér kell ide, gránátot adj!... Diadalmas harc. Zászlóaljak vetekszenek egymással. A katonák egymással versengve tör nek előre. ... Véget kell vetni ennek az öntevé­kenységnek". „Átfutok, kitűzöm a zászlót!" A zászlót szorító kéz megmereve­dett. Vértócsa. • • • Az emeleteken csoportokba verő­dött katonák. A németek az egyik szo­bában barikádot állítottak fel. A ka­tonák ott maradtak a lépcsőkön. Nyensztrojev odakiáltja: Ereszkedje­tek le a lépcsőkön és tartsátok tűz alatt azt a lyukat. A németek nem tör­nek keresztül. A szoba átégett. ÜJra vlszatérnek. Füst és hamu. Négykézláb másznak át az átjárókon. Tűzharc. Déli 12 óra. Tanakodás az előcsar­nokban. Az ellenfél páncélöklel elfogytak. Nincs kiút. Rádióhír — kapituláció! Fordította: Lőrincz László Az első öt, teljesen automatizált gépkocsimosó berendezést ez idén ál­lítják elő a nyitrai Ilopravostroj dolgozói. A legkülönfélébb típusú gépko­csik teljesen automatizált mosását diszpécser irányítja. Képünkön Tomáš Kysla diszpécser. (T. Andrejčák — CTK felvétele.), Ű 9 FIIMEK A filmszínházak műsorában nincs nagy változás: a meghosszabbított bemutatókon kívül több régi filmet újítottak fel. Továbbra is műsoron van a Miller-regényből készült Musz­tángok című sikeres amerikai film, Clande Autant-Lara világhírű francia rendező Izgalmas történelmi filmje, a Vörös kocsma, a Kék fátyol és a Bájos ember című régebbi cseh film. Az új hazai filmek Jórésze bűn­ügyi tárgyú. Az az érzésünk, a ren­dezők előszeretettel nyúlnak ehhez a műfajhoz. Jirí Sequens filmje, a Kilencedik név a bizarr hangzású cím ellenére lé­lektani szempontból érdekes történet. Ügy ls mondhatnánk: konfliktusa a megtorolatlan bűntettből következő erkölcsi konfliktus, mely újabb bűn­tette elkövetésére vezet. A meseszö­vés érdekes, de az ábrázolást hagyo­mányos eszközökkel oldotta meg a rendező, így Vlasta Fialová rutinos játéka ellenére sem láthatunk a de­tektívfllmek átlagán felülemelkedő alkotást. A konfliktus gyökerei a ná­ci megszállás éveibe nyúlnak vissza, Két ember — Gestapo-besúgó találko­zik össze váratlanul, s az emlékek felidéződése rettegést vált k! a férfi­ben, Koláčnýban, aki az asszony fér­jét ls annak Idején koncentrációs tá­borba Juttatta. A leleplezéstől félve megöli bűntársát, ami mégsem kerüli el a bűnhődést... A detektívfllmeken, a náci meg­szállás Idejébe visszanyúló bűnügyi történeteken kívül a hazai filmgyár­tás több mai tárgyú filmmel Jelent­kezik, melyekre általában új kifeje­zési módok keresése jellemző. Ezt bizonyítja a Fekete Péter című Miloš Formán film ls. Formán a cinema veritée-nek, a valóságot élet­hűen ábrázoló kifejezési módnak egyik fiatal hazai úttörője s ebben a nagysikerű filmjében görbe tükröt tart elénk, hogy Ismerjük fel a tár­sadalmunkban még bizony gyakran előforduló bosszant visszaságokat. Filmjének érdeme az ls, hogy a sze­repek Jórészét nem hivatásos színé­szek alakítják. Egyébként dicséretet érdemel J. Némefiek kamerája. A mai életből ellesett fogyatékos­ságokat szemeli kl célpontul Gajer, Brynych és Krška Ismert cseh rende­zők novellafilmje, a Hely a tömegben Is. Az egyik elbeszélésben, melynek címe Hogyan edzik az acélt, az Ifjú­sági szervezetek rossz munkamód­szereit, az ún. lélektelen, paplrlzfl „propagandamunkát" pellengérezik kl, a másik kettőben a mai diákélet problémáit vetik fel kedves és lebi­lincselő módon. A hazai filmek közül meg kell még említenünk a Sűrű erdőn át című cseh filmet, mely a közelmúlt komor Idejébe viszi a nézőket. Fel­idézi a falu szocializálásáért vívott hősi küzdelem nehéz napjait, ugyan­akkor szigorú ítéletet mond az egy­kor begyökerezett helytelen módsze­rek fölött. Sajnos a film alkotói nem tudták elkerülni a veszélyes sematiz­must. Jelentősebb külföldi filmekkel sem találkozunk a műsorban. A Jugoszláv Szerelmi románc eléggé sablonos ér­zelmi történet fiatalok tényleges és vélt problémáiról. Viszont Jól derül a közönség Róbert Asher angol ren­rező vígjátékán — Én és a gengszter, melynek hősé a rendőri pályán ér­vényesülni vágyó kisember, aki kü­lönféle bonyodalmakba és helyzetko­mikumokba keveredik. A banális helyzetek lehetővé teszik a film alko­tóinak, hogy egy-két kellemetlen dol­got viccesen odadörgöljenek a kapi­talista társadalomnak. L. L. Emlék A Streőno és Žilina közötti úttest már nem felel meg a mai forgalom­nak. Ezért hat és fél kilométer hosszú szakaszon új, — 830 méterrel rövi­debb — útkanyarok és kaptatók nélküli 13 méter széles úttest épül, ami azonban egyidejűleg egy 155 méter hosszú völgyhíd építését is szük­ségessé teszi. Képünkön: a hídépítők már befejezték a 13 méter magas völgyhíd négy hatalmas pillérének betonozását. II. Kocian — CTK felvételei Dobsináről Rozsnyó felé egy magányos kerékpáros haladt. Nem nyomta túlságosan a pedált, lefelé könnyen futott a bicikli, szinte ver­senyre kelt a Sajó csobogó vizével. Amikor felfelé jött, akkor bizony ala­posan megizzadt a háta, míg Alsósa­jóra ért. Sürgős üzenetet hozott a párttól az egyik ottani elvtársnak. Most, dolgavégeztével ráér \kicsit gyönyörködni a táj szépségeiben, a szűk völgyet övező hegyek dúsan zöl­dellő erdeiben. Széles vállú, középmagas fiatalem­ber volt a kerékpáros, húszas évei­nek a második felében járt. Táguló tüdővel lélegezte a friss hegyi leve­gőt, arcát kellemesen simogatta az elsuhanó langyos szél. Az országút házak közé kanyarodott be. Polomá­ba ért. A falu utcáin szokatlanul nagy volt a sürgés-forgás, emberek csopor­tosultak mindenfelé. A téren voltak a legtöbben, egy asztal ls kl volt ké­szítve. A fiatalember meglassította a ke­rékpár futását. „Itt választási gyűlés­re készülnek" — mérte fel a helyze­tet. Észrevette, hogy többen ls Inte­getnek neki, volt katona bajtársai és ismerős munkások. Megállt. Az Isme­rősök körülvették, melegen megráz­ták a kezét. — Jó, hogy Itt vagy, Laco — mond­ták neki. — Legalább felszólalsz a gyűlésen. Válaszolsz a néppárti szó­noknak, s megmondod az Igazat a népnek. A fiatal kommunista mosolyogva szabódott. — Már hogy tarthatnék én itt, szlovák faluban beszédet. Ismer­tek, hogy nem tudok szlovákul, nem értenék meg a szavaimat. — Ettől ne félj — hangzott a ha­tározott ellenvetés, — Sokan íudnak itt magyarul, azok majd lefordítják", amit mondasz. Jól tudjuk, hogy a mi nyelvünkön, a dolgozók nyelvén be­szélnek a kommunisták magyarul ls, szlovákul ls. Azon a gyűlésen a Hlinka-párt szó­nokának nem termett babér, nem ls hagyták sokáig beszélni, közbekia­báltak, kifütyülték. Annál nagyobb lelkesedéssel fogadták a kommunista szónok szavait, aki a kommunista párt harcának célkitűzéseit ismertet­te. Több mint negyven éve történt ez az eset, de Ambrus Lászlónak, az akkori fiatal kommunistának ma is élénken emlékezetében él. Hosszú for­radalmi pályafutásának legkedvesebb emléke első nyilvános fellépése. A ré­gi választásokról beszélgetve most ls ezzel kezdte szavait. Ambrus László ma már Idős, nyug­díjas ember, egy híján hetven eszten­dős. A csucsomi úton épült családi házacskában tölti öreg napjait fele­ségével. Életük megelégedett, beara­nyozza az unokák mosolya, akik Rozs­nyó új, nagy lakónegyedében új élet­körülmények között növekszenek fel. Ambrus László fiatalon eljegyezte magát a párttal. Amikor sok hányód­tatás, rengeteg kaland után, a félvilá­got bebarangolva 1920-ban végre ha­zakerült a hadifogságból, hamar meg­találta Igazi helyét. Az elsők között lépett be a kommunista pártba, 1922­ben már tagja volt a párt járási ve­zetőségének. 1923-ban beválasztották a képviselőtestületbe és a városi ta­nácsba, melynek egészen 1937-ig meg­szakítás nélkül tagja volt, sőt egy ideig a bíróhelyettesi tisztséget is be­töltötte. A 36 városi képviselőből 1923-ban 17 kommunista volt, számuk később, a párt fokozottabb üldözése következtében 12—13-ra csökkent. A kommunista képviselőtestületi cso­port bátor helytállásának, harcias magatartásának nagy jelentősége volt a bányászok és a többi dolgozó élet­körülményeinek megjavításáért vívott küzdelemben, A régi harcos élete tele van emlé­kekkel. — Egy alkalommal Stelner Gábori elvtárs is részt vett a képviselőtestü­leti ülésen. Nagyon meg volt eléged­ve. Azt mondta utána, hogy abban az Időben talán Komáromban volt olyan képviselőtestület, mint Rozsnyón. Küzdelmes évek voltak azok. A bur­zsoázia minden vonalon meg akarta erősíteni a húszas évek elejének nagy osztályösszecsapásaiban szerzett pozí­cióit. Dühödten támadta a pártot, tag­jainak állandó üldözésben, zaklatás­ban volt részük. A gazdasági válság országszerte a munkanélküliség, a dolgozók nyomorának növekedésében éreztette hatását. Szlovákiában ezt még inkább fokozta a cseh burzsoá­ziának a szlovákiai Ipar leépítésére Irányuló politikája. A nép érdekeit mindig és mindenütt állhatatosan és tántoríthatatlanul védték a kommunisták. Teljes mér­tékben megnyilvánult ez a képviselő­testületek kommunista csoportjainak harcában is. — Amikor a munkások megtudták, hogy a képviselőtestületben én vagy más kommunista szólal fel, akkor annyian jöttek el a gyűlésre, hogy nem ls fértünk be a nagyterembe. Sok mindent megvalósítottunk a munkásság érdekében. Munkalehető­ségek, pénzsegély, tűzifa, étkeztetés stb. kiharcolása állandó programpon­tunk volt. Feleleveníti képviselőtestület! ével­nek egyik emlékezetes epizódját. Az ődon városháza tanács­termében parázs hangulatban folyik a tárgyalás. A burzsoázia képviselői nagyon támadóan léptek fel. Különö­sen a Magyar Nemzeti Párt képvise­lője szólalt fel demagóg módon. A te­remben levő munkások körében egyre növekszik az elégedetlenség, a bíró Ismételten a csend betartására hívja fel a figyelmet. Az uszító szavak hal­latára ökölbe szorult a kommunista képviselőtestületi tagok keze. Ambrus elvtárs alig várta, hogy szót kapjon Q 4r toB* 8,

Next

/
Thumbnails
Contents