Új Szó, 1964. május (17. évfolyam, 121-150.szám)

1964-05-27 / 146. szám, szerda

Teljesítménybér - anyagi ösztönzés, minőség, munkafegyelem Ä z építőipar az utóbbi 4—5 évben Népgazdaságunk gyenge pontja volt. Folyamatosan nem teljesítette a tercét. A befejezetlen építkezések egyre szaporodtak. Gyakran előfordult, hogy mire egy-egy akció elkészült, gazdasági hatékonysága a minimálisra csökkent. Sok baj volt a minőséggel, aggasztóan lazult a munkafegyelem. Minderre főleg abban az időben került sor, amikor az építőiparban az órabéres fizetés volt túlsúlyban. Távolról sem akarjuk — nem is lehet — az építőipar kedvezőtlen helyzetét csupán e fizetési formával magyarázni. Mégis teljes biztonsággal állíthatjuk, hogy káros befolyással volt a minőségre és a munkafegyelemre is, ami viszont hatott a termelésre. Ezért ebben az évben az építőiparban fokozatosan viszszaállítjuk a teljesítménybérezést. Az eredmények máris megmutatkoznak. Két napot töltöttem a Slovnaft épílői között. A Hydrostav munkásaira gondolok. Mert nem egy, sem két vállalat dolgozói keze nyomán épül ez q hatalmas gyár. Csaknem száz együttműködő üzem képviselői alkotják itt az újkori Bábalt. Engem a kombinátot építő munkások érdekeltek. Megpróbálom az eseményeket úgy pergetni, mint a filmet szokták. ELSŐ FILMKOCKA: Pancsik János, az üzemi szakszervezeti bizottság elnöke rögtönzött, kisebb tanácskozásnak is beillő eszmecserére hívott öszsze néhány vállalati vezetőt. Arről tárgyalnak, hogyan tükröződik vissza a teljesítménybér bevezetése az építők munkájában. Az eszmecsere megindul. JAN HUPKA: Nem új dolog a teljesítménybér az építőiparban, most csak újra bevezetjük, visszaállítjuk. Ha rajtunk múlik, mi meghagytuk volna. Csak hát... rendelet volt. Annyi bizonyos, nem volt jó, illetve csak azoknak, akiknek laza volt a munkafegyelme. Az anyagi érdekeltség a háttérbe szorult. Ugyanazt a pénzt (a bérosztály szerint) kapta a munkás, akár Jól, akár rosszul dolgozott. Ennek természetesen meg is lett a következménye. A dolgozni, keresni vágyó emberek Is hosszabbra nyújtották a tlzőraizást, megtanulták a cigarettát élvezettel s lassan elszívni, a saluzás árnyékában itt-ott elszundítani, s legalább fél órával a munkaidő befejezése előtt készülődni. A mesterekre pedig kellemetlen feladat hárult: buzdítani a munkásokat. A teljesítménybér bevezetésével gyökeresen megváltozott a helyzet. A különbség most, amikor a munkák alig 30 százalékánál vezettük csak be a teljesítménybérezést, szembetűnően megmutatkozik. MÁSODIK FILMKOCKA: Kint. — Nézze — figyelmeztet Michal Béder kísérőm két kőművescsoportra, i— Mit gondol, melyik csoport dolgozik akkordban? — Gondolom az, — mutatok a Jobboldali csoportra. — Eltalálta. Előbb a baloldali csoporthoz mentünk. Éppen cigarettaszünetet tartottak. — Megy a munka? — kérdi kísérőm, és bemutat a csoport tagjainak. — Hát... megy... megy... — Az elvtárs azt szeretné tudni, ftkkordban dolgoznak-e vagy sem. — Nem dolgozunk ml akkordban. Kell Is nekünk az akkordl Az a fiataloknak való. Olyan 45 év körülleknek néztem őket... Erőteljes férfikor... Nem kell nekik az akkord ... — Talán azért a pár koronáért fogjuk ml „törni" magunkat?! Pár koronáért? A másik csoporthoz mentünk. A csoport tagjai szorgalmasan rakták a falat, hordták a habarcsot. Köszöntöttük. Visszabólintottak, s tovább dolgoztak. Vezetőjüket kerestük. Huszonöt év körüli fiatalember lép le az állásról. Csémy Tihamérnak hívják. — Akkordban dolgoznak? — kérdezem. — Igen. Mióta? i— Ebben a hónapban kezdtük. — S így Jobb, mint eddig, amíg órabérben dolgoztak? — Hát... úgy látszik jobb lesz. Annyiból jobb, hogy előre megkapjuk a szakmánymunkalapot, amely feltünteti, hogy bizonyos munkáért, ha időre befejezzük, mennyi pénzt kapunk. Ez egyúttal az alapbér és a prémium is. Ha nem fejezzük be időre a munkát, amit vállaltunk, akkor lecsúszunk a prémiumról, ami havonta 300—400 koronát ls jelent. Ha viszont időben végzünk, különprémiumot kapunk. így aztán előre tudjuk, mennyi lesz a borítékban. Ha ugyan benne lesz, mert eddig hol így, hol úgy kaptunk. Nem tudtuk, miért dolgozunk. Nem is érdekelt úgy a munka. Most meg Igyekszünk, hogy többet keressünk. Eddig 7—8 koronás órabérre jöttünk ki, most 10—12 koronára van kilátásunk. HARMADIK FILMKOCKA: Bent. Pancsik János: Igen, az órabér alkalmazásának káros hatása ls volt. Az emberek nem bíztak a vezetőkben {mesterekben, építésvezetőkben), akik attól való félelmükben, hogy 10 fillérrel túllépik az órabért, gyakran nem tettek eleget ígéretüknek. A teljesítménybér bevezetésével vissza akarjuk szerezni a munkások bizalmát. Ezzel kapcsolatban a következőket említem. Sokszor nehéz megállapítani, hogy bizonyos művelet elvégzése mennyi munkát Igényel. Ilyenkor előfordulhat, hogy a mester téved, és csak a munka elvégzése után jön rá, hogy túl magas bért számlázott. Am ami a szakmánymunkalapon alá van írva, azt teljesíteni kell. A napokban egy csoportvezető jött hozzám. Maga ls sokallotta, hogy 15 koronás órabért kaptak. Érdekelte őt, kifizetik-e részükre ezt az öszszeget. Természetesen, válaszoltam, s az építésvezető minden további nélkül alá is írta a kiutalást. Ilyen esetben őszintén meg kell az embereknek magyarázni: nézzétek, az előző munkánál, magatok is beismeritek, elszámítottuk magunkat, s ezért a következő munkára kevesebbet írunk kl. Az ilyen egyenes eljárásnak van értelme, mert tiszta vizet öntünk a pohárba. Ján Hupka: Még egy dologról kell szólni: a minőségről. NEGYEDIK FILMKOCKA: Kint, aa új munkásszálló építkezésén. Hupka elvtárs végigvezet a mintegy 400 ágyas szálló helyiségein. — Nézz>e, ezt a vakolást akkordban csinálták, ezt meg nem. A laikus szemével ls látom a különbséget. Ahol akkordban végezték a vakolást, ott sima, egyenletes a fal, a szögletek élesek, mint a borotva. A szerződésben ugyanis meghatározzák a minőségi feltételeket ls — magyarázza Hupka elvtárs —, s ha valamit rosszul végeznek el, azt kl kell javítani, de ezért már nem fizetnek. Közben Heller Ödön kőművescsoportjánál állunk meg. Űk a szálloda külső vakolását végzik. Pillanatnyilag nem dolgoznak. Zúgolódnak ls, hogy állniuk kell s várni a brezolitra. — Mester úr, nem jön még az anyag? — kérdi Heller Ödön. — Meddig várjunk még? így aztán nem lesz határidő. De a megrendelt mennyiség sem lesz ám elég, kiszámítottuk. — Ha anyagszállítási zavarok miatt nem tudnak dolgozni, és ezért nem tartják be a határidőt, akkor nem kapnak prémiumot? — kérdezem Heller Ödöntől. — De Igen, mert ez nem a ml hibánk. Az anyagszállításból adódó késési Idővel meghosszabbodik a határidő. De így sincs rendjén. Mert ha azt akarják, hogy dolgozzunk, biztosítsák az anyagot. Ha nem folyamatos az anyagellátás, akkor nincs értelme az akkordnak. ÖTÖDIK FILMKOCKA: Bent. Michal Béder: Igen, a munkás nemcsak vakon dolgozik, hanem gondolkodik és kezdeményez. Kiderült, hogy Hellerék részére csakugyan kevés t- ízolltot rendeltek, méghozzá két vagonnal kevesebbet. Az a helyzet, hogy most nem a mester „buzdítja" a munkást, hanem a munkások a mestert, építésvezetőt, sőt ha látják, hogy mr ikájukat nem biztosították rendesen, megjelennek a szakszervezeti bizottságon, az igazgatónál. A teljesítménybér nyomán tehát olyan erő keletkezett, amely alulról mozgatja a vállalat egész irányítási, szervezési rendszerét. Ennek óriási jelentősége van. Pancsik János: És még egy dolog. Még sohasem volt ilyen jó a munkafegyelem. Mert ott, ahol kereset van, ott van munkakedv ls, s ott a munkafegyelem magától értetődő. Ha valaki ma azok között, akik teljesítménybérre dolgoznak rossz munkaerkölcsöt keresne, tévedne. A filmre odaírják: Vége. Igaz, sok filmre, ha nem írnák oda, ez ember el se hinné, hogy vége. Ilyenekre azt mondjuk: befejezetlen filmek. Nekem tetszenek a befejezetlen filmek, mert elgondolkoztatnak. Én ls így hagyom „befejezetlenül" a cikket. MÉSZÁROS GYÖRGY Ulánbátorban, a Mongol Népköztársaság fővárosában, csehszlovákiai szakemberek segítségével épül a világ egyik legnagyobb kecskebőr-feldolgozö üzeme. Képünkön csehszlovák és mongol építészek az új üzem alapjainak lerakásával összefüggő munkák további menetéről tanácskoznak, ' " XQTK — TASZSZ felvétel). *M Megvalósul az álmuk Kicsi, alig 1300 lakost számláló falu Buzica. Kelet-Szlovákiában, a Kanyapta patak völgyében fekszik. A falut dolgos emberek lakják, amit szövetkezetének eredményei ls bizonyítanak. Büszke is rájuk Buzica parasztsága, ám arra még jobban, hogy rövidesen új kllenctantermes s tornateremmel ellátott Iskolát kapnak. (Mellesleg szólva, az Iskolában a környék hét községének diáksága tanul majd.) Burza Kálmán építésvezető elmondta, hogy jó ütemben halad az Iskola építése. Az építők munkájáról Smídl mérnök ls elismerően nyilatkozott. Szerinte külön dicséret illeti a Tima Imre ós Kusnyér László elvtárs vezette kőművescsoportokat, melyek a szocialista munkabrigád címért versenyeznek. Talán éppen ennek köszönhető jó teljesítményük, vagyis az, hogy első negyedévi feladatalkat mindkét kollektíva maradéktalanul teljesítette. Sőtl Kusnyér László kollektívája 123 százalékos .tervteljesítést ért el. Az építők szilárd meggyőződése, hogy szeptemberben megkezdődhet a tanítás. Nemcsak Buzica, hanem a környék lakosainak régi álma ls valóra válik, Péter László, Buzica Jobban megy a munka Az alsőszecsei EFSZ tagjai a múlt héten két nap alatt 20 hektár cukorrépát egyeltek kl. Ha figyelembe vesszük, hogy a korábbi években lényegesen lassúbb volt náluk a munkaütem, akkor nem árt rámutatni a változás okára sem. A nagyobb aktivitás oka a szilárd jutalmazás bevezetése. A munkaegység értéke — a tavalyi 20 koronával szemben — 22 korona, s kifizetése még egy hónapban sem maradt el. Mindez azt bizonyítja, hogy a szilárd jutalmazás, 111. a rendszeres fizetés jó hatással van a munkaerkölcs növekedésére, s a faluhoz láncolja a fiatalokat ls. Kúcs Gyula, Alsőszecse A tŕebiči gépgyár az idei brnói áruminta vásáron többek között bemutat egy csíkmentes női harisnyagyártó automatát, amelyen a harisnya' egész hosszában tetszés szerinti mintákat lehet szőni. Ilyen gépeket kívánnak ugyanis a külföldi megrendelők, hogy eleget tehessenek a divat követelményeinek. Az automatával sima harisnyákat is lehet készíteni. Képünkön Josef Dusík, a fejlesztési osztály tervezője előkészí* tl a harisnyagyártó gépet, (CTK E, Bican felvétele),! AMI MINDENKIT ÉRDEKEL A csolódi hí és o személyi futaidon Ezekről a fogalmakról már több ismertetés jelent meg az Üj Szóban, melyek azonban csak bizonyos részleteket tartalmaztak. így tehát kívánatos, hogy e fontos és különösen a vidékieket anyagilag érintő kérdésről egyöntetű és minden részletet magában foglaló tájékoztatás világosítsa fel az olvasót. Ennek a követelménynek az alábbiakban teszünk eleget. A családi ház személyi tulajdon! Hogy ez mennyire fontos alaptétele szocialista államunk társadalmi és jogi rendszerének, azt az a tény Igazolja, hogy köztársaságunk legfontosabb törvénye: az Alkotmánytörvény 10. szakasza kimondja, hogy a polgárok Joga a személyi tulajdon tárgyaira — és kifejezetten a családi házra ls — érinthetetlen. Ugyanezt biztosítja köztársaságunk új polgári törvénykönyve ls (131. paragr.). Ml ls tehát a személyi tulajdon? Az új polgári törvénykönyv személyi tulajdonnak ismeri el a polgárok munkájából és a szociális biztosításból származó bevételeket és az ezekből származó megtakarításokat, a háztartások és személyes szükségletek tárgyait, a családi házakat és a víkendházakat. Személyi tulajdon tehát a takarékpénztári betét, a folyó kiadásokat biztosító készpénz-készlet, konyhafelszerelés, bútorok, szőnyegek, a személyes szükségletek kielégítésére szolgáló tárgyak: élelmiszer-készlet, ruházat, fehérnemű, fűtőanyag, a kultúrszükségleteket szolgáló tárgyak, pl. televízió és rádiókészülékek, könyvek, műtárgyak, képek, szobrok stb. s végül a családi házak és vlkendházak. Azért kell kiemelni, hogy a törvény a polgároknak milyen vagyoni értékelt Ismeri el személyi tulajdonnak, mert az idézett törvények 1. csak e tárgyakra nézve biztosítják a tulajdonos legszélesebb körű rendelkezési és használati jogát (a másra való átruházásra; eladásra, ajándékozásra, öröklésre stb.); 2. csak a személyi tulajdon tárgyalnak védelmére mondják kl ezek érinthetetlenségét. Ez az utóbbi jog, azaz a személyi tulajdon érlnthetetlensége a tulajdonos legnagyobb előnye és védelme. — Senki, sem magánszemély, sem a szocialista szervezethez tartozó jogi személy: nemzeti vállalat, vagy szövetkezet, sőt maga az állam sem vonhatja el azok használatát és birtoklását, s nem sajátíthatja kl, ha mindezekhez a tulajdonos nem Járult előzetesen hozzá. Kivételt csak azok az esetek képezhetnek, amelyekben a személyi tulajdon tárgyalt a társadalom közérdekű céljaira kell felhasználni, de ekkor is csak Ideiglenesen és végszükség esetében, pl. árvíz, tűzvész esetében és amikor ez a közcél elérése érdekében másként nem biztosítható. Ebben az esetben Is kártérítés jár, A tulajdonjognak ez az érintetlensége nem illeti meg a polgároknak azokat a vagyontárgyait, melyek nem tartoznak a személyi tulajdon felsorolt tárgyalnak csoportjába. Ezek magántulajdont képeznek! Magántulajdonnak ínkiniendôľt pl. a bérházak, a nagyobb kitérjjdésű kert, vagy egyéb földlngktHnok. Ezek, mint a megszüntetett kapitalizmus maradványai, nem szolgálnak' a polgári, személyi és kulturális szükségletek biztosítására, tehát nem is illetheti meg azokat az érinthetetlenség biztosítéka. Második kérdés. Milyen épülete^ kell családi háznak minősíteni? •—. Ezt az új polgári törvénykönyv ha* tározza meg (128. paragr.J, Eszerint család ház az a lakő* ház; 1. amelyben az összes helylségeE alap (padlózat) területének legalább kétharmad része a lakáshoz tartozik^ Ebbe a kétharmad területbe beszámítandók: a szobák, a konyha, előszoba, hall, folyosó, éléskamra, fürdőszoba és a WC padlózatterülete. Lakóterületnek nem tekinthetők az üzlet, raktár, üzemi vagy hasonló helyiségek. 2. amelyben a konyhán kívül legfeljebb öt lakóhelyiség (szoba) van, Ebben az esetben nincs jelentősége annak, hogy mily nagyok a szobák és milyen nagy a konyha, mert a családi ház jellege elismerendő akkor is, ha pl. a szobák padlózat-területe 150, vagy akár még ennél ls több m

2. A konyha területe pedig egyáltalán nem jön tekintetben. 3. azonban az a lakóház is családi' ház, melyben ötnél több lakóhelyiség (szoba) van ugyan, de az összes lakóhelyiségek padlózatterülete együttesen nem tesz ki többet, mint 120 m

2-t. Tehát lehet a családi háznak hat, vagy még ennél ls több szobája, lakóhelyisége, de ezekben az esetekben figyelembe kell venni a konyha területét is. Ha a konyha padlózatterülete több mint 12 m

2, akkor ez a többlet is szobaterületnek számít és ekkor az ötnél több szoba együttes padlőterületéhez hozzá kell számítani a konyhának azt a területét ls, amennyivel az nagyobb 12 m

2-nól. Az így összegezett padlóterület sem tehet kl többet 120 m

2-nél, mert ha többet tesz ki, úgy az a lakóház nem családi ház. Ha a konyha padlózatterülete nagyobb 12 m

2-nél, úgy azt lakókonyhának nevezzük. Ennél a pontnál meg kell Jegyeznünk, hogy a lakástörvény szerint a lakóhelyiségnek nem tekinthetők azok a helyiségek, amelyek nem szellőztethetők (a szabadba), közvetlenül a szabadból nem kapnak világosságot, sem közvetlenül sem közvetve nem fűthetők, s végül padlózatterületük kevesebb 8 m

2nél. Az Idézett törvényszakasz kifejezetten kiemeli, hogy a mezőgazdasági telepeknél a lakás céljára használható házrész ugyanolyan feltétel mellett tekintendő családi háznak, amint ez az eddigiekben Ismertetve lett. — Mezőgazdasági telep alatt pedig az az épülettömb értendő, amelynél a mezőgazdaság céljait szolgáló rósz egybe van építve a lakás céljait szolgáló résszel. Ennél tehát csak a lakásul szolgáló rész kerül elbírálás alá. A mezőgazdasági rendeltetésű épületrész terjedelme nem jön figyelembe. Végül meg kell említeni, hogy ä polgároknak csak egy családi ház képezheti személyi tulajdonukat. Ami természetes is, mert két házban senki sem lakhat egyidejűleg és csak' egy ház szolgálhat személyes szükségleteinek kielégítésére. így tehát ha például a családi ház tulajdonosa örököl egy másik, a családi ház feltételeinek egyébként megfelelő házat, úgy választania kell, melyiket akarja megtartani, mint személyi tulajdont képező családi házat. A választás után a másik ház csak magántulajdona lehet. :»•_ ^ - Dr, Zsigárdy Jenő ÜJ SZÖ '6 * 1901 május 27

,