Új Szó, 1964. május (17. évfolyam, 121-150.szám)

1964-05-24 / 143. szám, vasárnap

m A kromeŕíži gépállomás dolgozói a „llaná" Egyesült Földműves Szövetkezet pos­toupky-i központjában ismertető előadást tartattak a burgonya gondozásának új technológiájáról és bemutatták a KPN-6 típusú módosított gyomirtó-gépet. A gép átépítésének elSnye abban rejlik, hogy a gyomlálásnái és kapálásnál nem sé­rülnek meg a tövek. (F. Nesvadba felvétele — CTK) /I PÁRTTITKÁR 'A falu alszik. Néha kósza szellő simogatja a fák leveleit, egyébként nem mozdul semmi. Ma még a ku-. tyúk sem ugatnak és az állatok is kevesebbet neszeznek az istállókban. Babusgatja, ölelgeti, pihenteti a ja-, lut az éjszaka. Az ablakok sötétek, csak az Oj-sor egyik házából per-, metezi a lámpa a kerítésnek mon-> dott jakarókra a jényt. Néhány éji jeli lepke fürdik a kiszüremlő vtlái gosságban. A szobában viaszkosvászonnal le­takart asztal mellett egy férfi ül. Előtte könyvek, papírlapok, nyitott dohányos szelence, öngyúftó és ciga-, retta-papír t Néha két kézzel kap a lábaihoz. —> Fáj! Nagyon fáj! Nem hangos szóval mondja, csali, suttogva. Es nézi a papírlapokat. i—i Most menjek Pőstyénbe?, Ep-> pen most?. Pedig pokolian fáj a reuma, úgy fáj, hogy üvölteni tudna. De még az üvöltésre sincs ideje. Most jelentést kell írni a kerületnek. Szerdán elő-1 adás, csütörtökön iskola, pénteken Béke-bizottság, szombaton a helyt szervezet ülése. Közben: Szövetkezet, Nemzeti Bizottság és Hidas 'Antal, öregségi Járadéka. Azt sürgetni kell, mert azok a városi fejmunkások ül-, nek az iratokon. Vastag újjal között tartja a ceru-. tát és nehézkes nagy betűket vet a papírra. Közben meg-megáll és dör-> zsöli fájós lábait. Apró szünetek ezek, a fájdalom által kizsarolt kényszer-, pihenő pillanatai. Cigarettát sodor. 'Az öngyújtó nei hezen gyullad. Persze, az is ott volt Haván három évig a gazdájával. Ügy látszik — reumás lett pedig fiókban őrizték, nem cellában. A fene egye meg, nagyon fáj, 'A szobából ágyreccsenés hallatszik, 'Az asszony alszik. Tegnap összepereU tek. Ez az asszony vénségére megi gyávult. Pedig mikor őt elvitték a gárdisták, úgy pergett a nyelve, hogy alig lehetett megállítani. Most meg?, „A Hóka Sédi felesége ezt, mondta, meg azt mondta..." Hogy az isteni be ne mondana? Száz hold földje volt az urának ... Hogy az a.. A Két lábát késként hasogatja a kín. Ráncos arcán csil-. log a verejték. Beszélni, átkozódni könnyű. Ha va­lami baj ( van a faluban: majd elinté­zi a párttitkári Ha autók jönnek a városból: hol a párttitkár? Gátépítés, talaj-javítás, vetőmag, internátust hely a gyereknek, a fiatalokat meg­nyerni a mezőgazdaság számára, be­fejezni a Művelődést Ház építkezé-. sét... szaladj, rohanj párttitkárI Néhány évvel ezelőtt még az öreg Rozt ís úgy beszélt róla, hogy „az az istentagadó kommenista". Azután el-, jött, hogy segítsen, mert már be-, omlik a háztető és neki nincs pénze, megcsinálták takarosan, Píeítany—Pőstyén! Na híszent Fel­hördülne a Hóka Sédi bandája. A „vörös" mehet Pőstyénbe i Es a vö­rösnek háza is van, pedig a „régi jó" időkben még tisztességes gatyája sem volt. Csakugyan: neki háza van. 'A Zsom­bori méltóságos úr néhai cselédjé­nek saját háza van! Két szoba és nagy tágas konyha. Igaz, hogy négy évig volt a „húsos-fazék mellett": a handlovat bányában dolgozott brigá­don. Igaz, hogy a szövetkezeti földe­ken versenyt dolgozott a fiatalokkal. Igaz, hogy a Bulyba Tarasz kemény göbös csomóit morzsolta szét tenye-. rében, ha füstölni akart, mert az a legolcsóbb. Ez mind igaz. De azért: mégis háza van a „vörösnek"! Ezt még mindig tajtékozva emlegetik egynéhányan. A párttitkár ül az asztal mellett és írja a számokat. Es amikor a haj-, nal már fényt szitál a tavasz virág-, szőnyegére, botra támaszkodva, reu­mától lázas testtel elindul az állo­más jelé. Dolga van a városban: el kell intézni Hidas Bálint öregségi járadékát. A falu még alszik. f-p-gy,­i Jé MEZEKBEN VAX Nem minden állami gazdaságban dicsekedhetnek kimagasló eredmé­nyekkel. Olyanokkal pedig, mint a čáslaviaké, sehol az országban nem találkozhatunk. Ez nem a véletlen műve, hanem kitartó, szívós munká­juk érdeme. Eredményeiket az iroda­helyiség falait sűrűn tarkító, az évek során át egyre több elismerő oklevél, kitüntetés mellett a legutóbb nekik itélt Vörös Zászló is Igazolja. A kor­mány és a Központi Szakszervezeti Tanács büszke zászlaja az, mely meg­pecsételte a tavalyi kerületi verseny­ből győztesként kikerült Cáslavi Ál­lami Gazdaság megérdemelt elsőbbsé­gét. Ceruzával a kezében bői a növénytermesztésben 105 száza­lékos, az állattenyésztésben 112,4 szá­zalékos eredményt értek el. Az ön­költség a bevételek 86,3 százalékát tette ki. — A terv szerinti 440 000 ko­ronás jövedelem helyett 2 904 000 ko­ronát szolgáltattak be tavaly az ál­lampénztárba. A szakosított növénytermesztőben, főleg a cukorrépa mellett döntöttek. 600 hektárt szántak erre a célra, és ebből 260-at koptatott répamaggal vetettek be. A tervezett 330 mázsát 21,5 mázsával túlszárnyalták, úgyhogy 12 872 mázsával több „fehér aranyat" adtak be. Ám nemcsak az a fontos, hogy mit, de az is, hogy mennyiért termeszte­nek. A hozzá nem értők részére amúgy sem mondanak sokat a szá­mok. jóval beszédesebb ezeknél pénz­Hogyan történt?Josef Lingr igazga­tó mélyet szippantott cigarettájából, Elgondolkodva fúj­ja a füstöt: — Hosszú annak a sora. Eleinte szám­talan kudarc ért minket. Göröngyös utunk 49 óta csak lassan vált járha­tóvá. Egyik újjá­szervezés a mási­kat követte. És ma mégis minden olyan egyszerűnek, | kézenfekvőnek tű­nik... „Nagyban" kezd­ték a gazdálko­dást. 1960-ban még 36 000 hektáron gazdálkodtak. A hektárok száma néhány esztendő Lingr igazgató Holub íőökonómussal a tervet tanulmá­során alaposan le­apadt. így aztán nem csoda, hogy a megmaradt 3150 hektáron, melyből a szántóra 2955 hektár esik, elég tűrhető az áttekin­tésük. Az Igazgató emlékezőtehetsége va­lóban kiváló. A biztonság kedvéért azért behozatja a könyveket, így el­lenőrzi önmagát, mindazt, amire mél­tán lehetnek büszkék valamennyien. Hatvanháromban a teljes termelés tervét 108,6 százalékra, az áruterme­lését 114,3 százalékra teljesítették. Eb­A becsületes munka egészséges gyümölcsei Hajnali négy ... Anna Augustinová már útrakészen állt, Alvó gyermekei­re vetett még egy pillantást, s kilé­pett a derűs tavaszi reggelbe. Augustinová már két éve dolgozik" a trenčíni járás podoli szövetkezete állattenyésztésében. S azóta a szö­vetkezetnek nincsenek problémái a sertéshús szerződéses eladásával.,, Tavaly már 11,9 százalékra teljesítet­ték az eladási tervet. Az idén azon­ban a vágósertés-beadása időtervét 200 százalékra teljesítik, S ezen a reggelen ls, ahogy a karámokban körültekintett, úgy nyolcvan körül számolt meg olyan 100 kilóst, amelyek elszállításáról már haladéktalanul gondoskodni kell, J. S, 20 milliárd közül egy Jean Jacques Laurent 17 éves párizsi fiú ikertestvérét hor­dozta tüdejében • Egy óra 45 perces műtéttel távolították el az 1800 grammos „magzatot" "A francia lapok szinte hihetetlen hírről adnak szá-i mot: Jean Jacques Laurent 17, éves párizsi főiskolás egy hónappal ezelőtt „világra hozta" ikertestvérét. Az embriót 17 éven át a tüdejében hordozta. A párizsi Boucicaut kórházban lefolyt műtétről közölt hír előbb elképesztőnek, hihetetlennek tűnt. Az operált felgyógyu-i lása után maga mondta el élményeit egy újságírónak: nyozza. összegben kifejezett ellenértékük. így tudjuk meg, hogy egy mázsa cukorré­pa termesztése 18,45, a gabonáé pedig csupán 50,27 koronába került. A töb­bi eredmény is ehhez hasonló. Egy li­ter tej alig 1,85, a marhahús kilója 11,50, a sertéshúsé 7,85, a tojás da­rabjáé pedig 0,72 koronába került. Fény derül a titokra *—" Hogyan csináljuk? Egyszerű és nem is titok — neveti el magát Lingr elvtárs. — Sokan kérnek tőlünk re­ceptet. A Bratislavai Állami Gazdaság dolgozói is a napokban jártak nálunk. Megígértük nekik, hogy rövidesen visszaadjuk a látogatást, hogy megis­merkedhessünk az ottani helyzettel. A szorosabb együttműködés mind­annyiunknak jót fog tenni. Ami ben­nünket illet — véli az igazgató — örülünk, ha segíthetünk, ha tanáccsal szolgálhatunk. Mindenkit szívesen be­avatunk bűvös konyhánk rejtelmeibe, a közös cél, a mezőgazdasági terme­lés eredményeinek érdekében. — Minek köszönhetik sikereiket? — A kiváló munkaerőknek — vág­ja rá szinte gondolkodás nélkül Lingr igazgató. A dolgozók 60 százaléka 49 óta tart­ja otthonának a gazdaságot. A mun­kaerővándorlás náluk ismeretlen fo­galom. A legtöbbjük kiváló szak­ember. Szívvel, lélekkel végzik fel­adataikat. Lakásaik takarosak. Majdnem mind ti) házban laknak. A régieket pedig tatarozták, átépítették, fürdőszobásak­ra, összkomfortosakra. A keresetre sem lehet panaszuk. Ezzel magyarázható, hogy a tavalyi idénymunkákért kifizetett 400 000 ko­rona prémiumon kívül a hozamok fo­kozásáért is anyagi elismerésben ré­szesültek. Megforgatják a garast A čáslaviak mindenben önellátók. Az új gépeken és a műtrágyán kívül semmit sem kell bevásárolniuk. A gé­pek karbantartása pedig a szerelők dolga. — Jó dolog a gép és arra való, hogy megkímélje az embereket a ne­héz munkától, — véli Lingr elvtárs, majd elmondja, hogy a kukoricater­mesztést náluk már gépesítették. A szénát ls légáramlásos úton szárít­ják. A cukorrépa megművelésénél többnyire már Szvjetlicsnij szovjet újí­tó módszerét alkalmazzák. Az önköltség csökkentése még min­dig sok fejtörést okoz. Csínján kell bánnunk azonban a pénzzel, hiszen az ís előfordul — mondja az igazga­tó, hogy előnyösebb számunkra, ha bizonyos kiadásokkal nem takarékos­kodunk. Mert például a talaj előké­szítésével, a műtrágjaadagok fokozá­sával kapcsolatos költségek megnyir­bálása aligha volna célszerű. Ügyeskednek j Az új technológia alkalmazása is jócskán hóz a gazdaság konyhájára. A malacok eledelét tápszerekkel íze­sítik, a tehenek silótakarmányát am­móniákkal vegyítik, a borjakat fölö­zött tejjel táplálják... a növényter­mesztésben a károkozók ellen herbe­cidekkel védekeznek... És így sorol­hatná Lingr elvtárs ki tudja meddig, ha félbe nem szakítanánk. — Mit várok az idei eredmények­től? Felderül az arca, úgy mondja: — Nincs mitől tartanunk. Már tavaly megteremtettük annak feltételeit, hogy az idén ne legyünk ez irány­ban tanácstalanok. Az első negyedév végén az állattenyésztés kerek egy­millióval többet jövedelmezett, mint tavaly ugyanebben az időszakban. A 22 hektáros dús legelőn ma már több mint 150 tehén legel. Lassan el­készül a villanypásztor. Az ls meg­honosodott szokássá vált náluk, hogy a legelőket ismét bevetik, trágyázzák és a közeli halastó vizével öntözik. A takarmány fehérjetartalmának nö­velése szintén a jó eredmények elő­segítésének feltételei közé tartozik. Elgördítik az útból az akadályokat Nehézségek? Lingr elvtárs nagyot sóhajt: — Bizony voltak, vannak és tudom biztosan, lesznek ls. Hogy csak egyebet ne említsek, a szárazság, vagy a tartós fagyok gyakori ellen­ségei a mezőgazdasági dolgozóknak. Dehát ml nem ijedünk meg az időjá­rás viszontagságaitól. Néha kisebb, többnyire nagyobb erőfeszítésre van szükségünk. De dolgozóink zöme fia­tal, én sem tartom még öregnek ma­gamat. Nem sajnáljuk a fáradságot, tudjuk, miért tesszük. Megmosolyogja a korára tett cél­zást. Pedig jól mondta: Nem öreg. Hogyan ís volna öregnek nevezhető az annyi életerővel, szívós akarattal rendelkező, hatvankettedik tavaszát taposó gazda, aki hosszú évek, ered­ményes munkássága elismeréseként az idei májusi ünnepségek alkalmá­val a Munkaérdemrenddel a mellén távozott az ősi prágai Vár Spanyol­terméből. Amikor ott állt az ünnepeltek kő­zött, az egykori kocsisból kiváló szakemberré, munkaszervezővé nőtt paraszti Igazgató, árulkodó könny­cseppet törölt kl a szeméből. Nem az öregség, hanem a meghatottság könnyét, amelyért nem kellett szé­gyenkeznie és amely megerősítette abban a meggyőződésében, hogy még sokáig, nagyon sokáig nem lesz szüksége pihenésre. Hiszen annyi munka vár még rá. Még oly sokat kell tanulnia, hogy másokat tanít­hasson. Ha valaki összefüggést látna Josef Lingr Munkaérdemrendje és az álla­mi gazdaság Vörös Zászlaja között, nyilván igaza van. Annyi azonban biztos: mind a kettő jó kezekben van. KARDOS MÁRTA Az eset erős köhögési rohammal kezdődött. A fiú éles fájdalmat érzett jobb tüdejében. Azt hitték, reuma. De a fájdalom nem szűnt, sőt állan­dóan fokozódott. Jean Jacques végül ls felkereste az orvost. A tüzetes or­vosi vizsgálat nem tudta megállapí­tani a betegséget. A fiút kórházba utalták. A röntgenfelvételen nagy fe­kete foltot fedeztek fel. Az orvosok egyszerűen elképedtek. A felvételt bemutatták főorvosuknak, aki szintén tanácstalan volt. Mivel a fiatalem­ber fájdalmai óráról órára fokozód­tak, a főorvos elrendelte a műtétet. A fiú kétségbeesett édesanyja és menyasszonya felvilágosítást kért az orvostól. Az csupán a vállát vonogat­ta. Bevallotta, hogy Ismeretlen eset­tel áll szemben és orvosi gyakorlatá­ban Ilyen röntgenfelvételt még nem látott. Nem titkolta, hogy a legrosz­szabbat sem zárja ki. Az anya meg­rémült. Tudta, hogy csak rákról le­het szó. A beteg előtt elhallgatták a ször­nyű hírt. Közölték vele, hogy valami kisebb műtétet végeznek rajta. A fiú azonban anyja riadt tekintetéből és az orvosok tanácstalanságából a le­hető legrosszabbra következtetett. A műtét lefolyását később egy ápo­lónő beszélte el. A mellkas felnyi­tása után az orvosok elképedve me­redtek egymásra. A látottakat képte­lenségnek tartották, de a sebész foly­tatta njunkáját. A műtét egy óra 45 percig tartott. A beteg ágyánál apja és anyja őrkö­dött — bár már régen elváltak. A be­teg szobájába később az orvos ls meg­érkezett és szerencseklvánatait fejez­te ki a szülőknek. Örömmel közölte, hogy ráknak nyoma sincs, s fiúk egy hónap múlva felépül. A szülők kér­déseit elhárította ős csak néhány Műtét után. nappal később magának a fiatalem­bernek mondott el mindent. Kiderült, hogy Jean Jacques tüdejéből ikertest­vérét távolították el. A tüdő nem al­kalmas ugyan az embrió fejlődésére, a magzat mégis 1800 gr-ot ért el. Jean Jacques ikernek indult, testvére azonban a természet titokzatos for­télya következtében az ő testében rekedt. A pete 17 éven át szunnyadt és megmagyarázhatatlan okokból csak ekkor Indult fejlődésnek. Min­den bizonnyal a pubertás hatására. A magzat fejlettsége elérte egy ko­raszülött gyermekét. Természetesen a tüdőtől való eltávolítás után nem él­hetett tovább, bár egy foga és dús hajzata ls volt. Jean Jacques bevallotta, hogy na­gyon gyakran gondol Ikertestvérére, aki ma ugyancsak 17 éves lehetne. Ha minden jól megy, nemsokára ki­kerül a kórházból. Kelet-szlovákiai tudósítónktól IGY HELYES Egy évvel ezelőtt, Ilyen Időtájt elég sok kedvezőtlen hírt hallattak ma-, gukről a Vasmű építő vállalatai. Né-, hány tíz milliós mankó terhelte szám­lájukat. A gigantikus mű építésében döntő fontosságú szerepet vállaló Ko-i hóépítő Vállalat dolgozói okultak a múlt év fogyatékosságaiból. Erre mui tat az a tény, hogy az év első négy hónapjában 107,5 százalékra teljesít tették feladatukat, Dicséretre méltó, hogy ebben az üzemben a körlevelezést és a gyakori, fárasztó gyűlésezést felváltotta a vezetők és munkairányítók minden­napos személyes kapcsolata az épí­tőkkel. Ennek a helyes munkaszer-, vezésnek meghonosításában a párt­szervezet és a kommunisták valóban példamutató munkát végeztek. Ez az alapja a Vasmű építői munkasikeré.-, nek. i GYÖKERET VERT , A HRADECI FELHÍVÁS A bardejovi Augusztus 29. gyárban 3000 dolgozó kapcsolódott be a szo­cialista munkaversenybe. A hradecl felhívást sem hagyták figyelmen kí­vül, a gyár 30 munkaközössége adott rá választ. Ezzel kapcsolatosan 1456 egyéni és 98 közös felajánlást tettek, amelyek értéke megközelíti a 240 000 koronát. A hradecl felhívás alapján a gyár összes dolgozója versenybe lépett a „Felszabadulás 20. évfordulójának üzeme" megtisztelő cím elnyeréséért. Nagyon helyénvaló, hogy a verseny állását rendszeresen havonként ér­tékelik és eredményeit népszerűsítik. Áprilisban például a gyár dolgozói tervüket 101,2 százalékra teljesítették s emellett a termelési költségekből közel 55 000 koronát takarítottak meg. í—Üt. ÜJ $ZÖ 6 $ 1964. május 24, /

Next

/
Thumbnails
Contents