Új Szó, 1964. május (17. évfolyam, 121-150.szám)

1964-05-24 / 143. szám, vasárnap

Fordítsunk nagyobb gondot a kulturális nevelőmunkára az állami gazdaságokban A CSKP KB legutóbbi ülésén kl-. emelték annak szükségességét, hogy újból és újból visszatérjünk a decemberi plenáris ülés határozataihoz, mivel ezek a határozatok a mezőgazdaságot is érintették. Ezért helyénvaló a kérdés felvetése, hogyan váltjuk valóra a CSKP KB decemberi plei náris ülésének határozatait és a Központi Szakszervezeti Tanács harmadik plenáris ülésén elfogadott hatá-, rozatot a dolgozók kommunista ne-: vetéséről, ' Figyelmünket ezúttal az állami mezőgazdasági üzemekre összpontoi sttjuk, hisz ezek a gazdaságok — mii vei gyakran faluhelyen az egyetlen állami vállalatnak számítanak — hivatottak a kulturális nevelőmunka területén is példát mutatni a helyi és környező EFSZ-eknek. Sajnos, a legnagyobb' szlovákiai kerület — Nyugat-Szlovákia — ta-. pasztalatai azt mutatják, hogy csak nagyon lassan halad előre a határoi zatok életbevitele a helyi konkrét vii szonyoknak megfelelően. Az állami gazdaságokban, gépállomásokon és más állami mezőgazdasági szerveze-i tekben még mindig nem állt be gyöi keres fordulat a nevelőmunka terén, amelyet méltán neveznek a szakszervezeti tevékenység elhanyagolt hamu-i pipőkéjének. Bár egyes szocialista munkabrigái 'dok részt vesznek a pártoktatási év előadásain, az ideológiai nevelés áli talában elmarad a követelményektől, A munkahelyeken már csak ritkán tartanak rövid vitaösszejöveteleket, vagy röpgyűlóseket az időszerű poi litikal kérdések tisztázására: ritkái ságnak számit, ha időnként elhangi zik egy-egy előadás politikai, gazdai sági vagy ideológiai problémákról, A Zsellzl Állami Gazdaság üzemi klubi jában lefolytatott vizsgálat megmui tatta, hogy e tekintetben még ez az intézmény sem teljesíti hivatását. A szocialista brigádmozgalom gyakran formális volta abban ls kifejei zésre jut, hogy a versengő munkai csoportokkal nem vitatják meg rendi szeresen az üzem problémáit, bel- és külpolitikai kérdéseinkről nem is szólva. Ezzel egyben lemondanak annak lehetőségéről is, hogy a legi öntudatosabb alkalmazottak révén gyakoroljanak befolyást a többi dolgoi zóra. ÖTMILLIÓ FILMFELVÉTEL; MÁSODPERCENKÉNT Moszkvai fizikusok úgynevezett Idői nagyító fényképezőgépet szerkeszteti tek, amelynek teljesítőképessége öti millió felvétel másodpercenként, A gépet elsősorban szikrakisülések, robbanásszerű égés és más hasonló, rendkívül gyorsan lejátszódó folyai mátok rögzítésére használják. A szakoktatás eredményeivel sem lehetünk elégedettek. Bár a Gombai Állami Gazdaságban és néhány más üzemben bizonyos munkaszakasz doli gozói részére néhánynapos tanfolyamot rendeztek — s ez bizonyos javulást mutat —, mégis a legtöbb üzemi munkaiskolában az 1963—64-es tanévben ugyanazokkal a hibákkal találkozunk, mint az előző esztendőkben. Az előadások tárgya tekintet nélkül a legújabb tudományos ered-, ményekre évről évre Ismétlődik. Az előadók is ugyanazok, még akkor is ha a termelésben vezetésük alatt a dolgozók nem érnek el éppenséggel kielégítő eredményeket. Az előadások rendszeres látogatottságára sem fordítottak gondot. A Galántal Állami Gazdaság nebojsai telepén például február 18-án 29 tehenész közül csak csak 17 vett részt az oktatáson, a zsei ltzi ÁG járok! majorjában, ahol minti egy 300 ember dolgozik, az üzemi munkaiskola előadásán december 29i én 54 és jauár 3-án már csak 32 ember vett részt. Az Iskolán kívüli tanulmányok fej-, lettebb formál egyelőre csak elvétve fordulnak elő. De még így ls leronti ja a színvonalukat — mint a nagyi födémesi magnemesítő gazdaság sósi szigeti kísérleti telepén végzett vlzsi gálát mutatta —, a Politikai és Tm dományos Ismereteket Terjesztő Tári saság járási bizottságának helytelen eljárása, amely formálisan választja kl az előadókat. Komoly hibák tapasztalhatók a nevelőmunka más területein is, például a könyvvel végzett munkában. Ebben részük van a könyvtári dolgozóknak is, akik szinte semmit sem tesznek annak érdekében, hogy a mezőgazdai sági üzemek dolgozóival megszereti tessék a könyvet. Különösen szemi betűnők a hibák a szemléltető népi nevelés terén. Követendő például szolgálhat Itt a galántal mezőgazdai sági termelési igazgatóság és gépálloi más, amely közös hirdetőtábláján rendszeresen népszerűsíti a dolgozók jó eredményeit. Ugyanakkor a Zsellzl Állami Gazdaság igazgatóságán és üzemi klubjában egyetlen szóval sem emlékeznek meg az egyes munkahei lyeken elért jó eredményekről, a leg-i jobb dolgozókról és követendő munkamódszereikről. A falitáblák és hín detőszekrények a legtöbb üzemben üresek, legfeljebb itt-ott találunk elai vúlt, haszontalan plakátokat, képei ket, Jelszavakat. Természetesen a kulturális és nevei lőmunkában is találkozunk jó példáki kai, amelyek azt bizonyítják, hogy, e munka a mezőgazdasági üzemekben is eredményesen folytatható. De csui pán akkor, ha a pártalapszervezet bli zottsága, az üzemi szakszervezeti bizottság és főleg a vezető gazdasági dolgozók kellő gondot fordítanak rá. Éppen ennek köszönhető, hogy oly eredményes kulturális munka folyik a Bajcsl Állami Gazdaságban, amelyi nek egyes telepein a faliújságok isi kolázott szerkesztőtanácsai és az üzei mi klub komoly befolyást gyakorolnak az egész gazdaság dolgozóinak nevelésére. A bratislavai fajtenyésztő és magnemesítő vállalat műkedvelő színjátszóinak versenyén már részvételükkel is meglepetést keltettek a kosúti magnemesítő vállalat néhány gazdaságának és az úszorí kertészetnek színjátszó együttesei, amelyek rendkívül nehéz körülmények között ta,nulták be a két szlovákiai magyar szerző színdarabját. Dávid Teréz Fekete bárányát és Egri Viktor Gedeonházát. Különösen az utóbbi darab bemutatója a nemzetközi nőnap alkalmából az állami gazdaság sámoti telepének hevenyészett színpadán mutatta szemléltetően, mily nagy hatással lehetnek a népi együttesek a lakosság nevelésére olyan helyeken és településeken, ahol nem folyik szervezett kultúrális nevelőmunka. Bár egyelőre nem sok a jó példa, mégis okulást meríthetünk belőlük. Ez elsősorban a mező- és erdőgazdasági dolgozók szakszervezete mellett működő kulturális és népnevelő bizottság feladata. Foglalkozni kell továbbá e kérdésekkel a járási szakszervezeti csoportok kulturális nevelőmunkával foglalkozó aktíváin, az elsőt áprilisban rendezik meg Galántán. Intézkedések történtek tehát, hogy e téren is megjavuljon a helyzet. Ám meg kell szabadulni attól a sok helyütt kísértő helytelen nézettől, hogy a kulturális és nevelőmunkára csak télen van idő. Ellenkezőleg, a tavaszi, különösen pedig a nyári és őszi munkák előkészítése követeli az új technika és technológia fokozott népszerűsítését. Legjobb szakembereink, mint például Szarnák István mérnök, a diószegi kísérleti állomás dolgozója, Nyárasdon Karol Fojtík mérnök, a kukoricanemesítés kiváló szakembere és Venény Lajos, a sósszigeti kísérleti állomás ismert dinynvetermesztője bizonyára szívesen részt vesznek a legfontosabb munkák előtt a mezőgazdasági dolgozókkal rendezett vitákon. iFőleg az állami gazdaságokban végezhetnének hasznos munkát a hibák leküzdése érdekében a különböző agitációs csoportok, amelyek megalakításánál egyaránt figyelembe kell venni a fiatal műkedvelők lelkesedését, találékonyságát és ötletességét, valamint az idősebbek tapasztalatát. A következő Időben fontos szerep jut a kulturális és nevelőmunkában a választások előkészítésének. Természetesen ezt a feladatot ls egybe kell kapcsolni a mezőgazdaság előtt álló fontos feladatok megmagyarázásával. A munkába nyilván bekapcsolódik az a számos képviselőjelölt is, akik a mezőgazdasági üzemek dolgozói közül kerülnek kl. Fontos, hogy megmagyarázzuk a dolgozóknak az Idei választások jelentőségét, amelyek kifejezésre juttatják szilárduló szocialista demokráciánkat. L. FIALA A Bratislava-vidéki járásban Veiké és Maié Caüíkovce községek lakosai az állami szervekbe való választásokat megelőző napokban elbírálták, miként járultak hozzá o nemzeti bizottságok, a képviselik s a lakosok a két község felvirágoztatásához. A községek most S enkvice néven egy nagyobb községgé egyesülnek. KépUnkün: Az új község büszkesége lesz a nemrég mintegy két é* félmillió költséggel épült alapfokú kilencéves iskola. (St. PetráS — CTK — felvétele} Q&vnyediitik, g^am^edüad .. i Kétségtelenül van fejlődés a padostt ás terén. Igen padosítás, jól mondtam. Mert az is van. De még milyent Valamikor réges-régen olyan cifra, kovácsolt-vas padokat készítettek a parkok számára, amelyeken, ha nem is nagyon kényelmesen, de mégis lehetett ülni. Egy előnye kétségtelenül volt ezeknek a padoknak: az oldalukon egy kovácsolt vasrózsa volt, amely idővel meglazult és akkor forgatni lehetett. Amikor kisgyerek voltam sokat forgattam, igen ]6l szórakoztam vele. Mert akkor még nem volt meg az a rossz szokásom, hogy bíráló karcolatokat írjak róla. Azután főttek az újfajta padok. Rengeteg lécből készítették őket, ha ráült az ember, jól hátra dőlt, szinte feküdt. Nem mondom, napozni, szundikálni jól lehetett rajtuk. Ez volt a fejlődés tetőfoka. Ennél magasabbra azóta sem vitte a padosítás gyakorlatát a köz-üléssel foglalkozó tudomány. Kétségtelen azonban, hogy ennek az utóbbi padnak is voltak fogyatékosságai. Például vascsőből volt a vázuk, sok léc kellett elkészítésükhöz. A problémát tehát leegyszerűsítették. Meg kell mondani, a megoldás nem volt a legrosszabb. Betonból készült állványra helyezték a pad egy deszkából álló ülőkéfét és ugyancsak egy deszkából álló támláját. Két deszkával és két beton darabbal megoldódott a dolog. Nem lehetett valami kényelmesen kinyújtózni rajta a tavaszi napsütésben, de megjárta, a szerelmesmesek meg észre sem vették a változást. Es elérkezett az egyszerűség, modernség, a képzőművészeti hatások kora. Betört a parkokba is. Es azóta görnyedünk. Ami görnyedés közben a legroszszabb hatást kelti az ülőke használójában, az az, hogy az új, korszakalkotó megoldással mégcsak deszkát sem takarított meg a kivitelező. Mert ml történt? A tartókövet most már úgy képezik kl, hogy azon már támlának való hely ne legyen. Az ülőkét ezzel szemben négy deszkából készítik, ami nagyon szépen fest, kitűnő lakkal látják el, ami még szebben fest, már nem közönséges betonból, hanem fényezett kőből van a pad lába, ami szinte csodás hatást gyakorol. Csak éppen támlája nincsen. Es az öreg néni a parkban görnyedve kötöget, a kismama tavaszi sétáján görnyedve pihen, a nagyapó görnyedve olvassa az újságot, a szerelmesek ... nos a szerelmesek ennek a padnak a fogyatékosságát már biztosan észre veszik, mert milyen alapon fonhatja a fiú a leány válla köré a kezét, ha nem teheti, mintegy véletlenül, a pad támlájára karját? Ha jobban megnézem az új padot, eszembe jut: a mat viszonyok közepette már mindenkinek jut támlás székre, fotőjre. Miért is akarunk erőszakkal támlás padot a parkokban? Pihenni otthon is leheti A park a város dísze. A padok benne mutassanak jót. Hogy kényelmetlen rajtuk az ülés? Ugyan kérem! Hát nem gondolnak rá, ml lesz a következő lépés? Minden pad mellé tesznek egy díszkőből faragott kölöncöt, hogyha valakinek nehezére esnék a görnyedés, a nyakába akaszthassa, s így nyugodtan, földig húzott nyakkal görnyedhessen parkjaink szépségéért. , • (vil.) IDŐSZERŰ KÖZGAZDASÁGI KÉRDÉSEK m Népgazdaságunk ez évi eredményei Az idei állami terv eddigi teljesítéséből arra lehet következtetni, hogy népgazdaságunk fokozatosan leküzdi fogyatékosságait. Az év első negyedében az ipari termelés tervét minden Iparágban 101,6 százalékra teljesítettük. Az ipari termelés fejlődésének üteme gyorsabb volt, mint 1963-ban, és 6,9 százalékkal emelkedett a múlt évivel szemben. Tavaly három hónap alatt az évi terv 23,5 százalékát teljesítettük, ez Idén pedig már 24,3 százalékát, Ez év első negyedében 531000 tonnával több barnaszenet és 225 000 tonnával több kőszenet termeltünk, mint tavaly ugyanebben az Időszakban. Az első negyedév jó eredményei alapján feltételezhető, hogy — ami a mennyiséget illeti — teljesíthetők, sőt túlteljesíthetők az idei igényes feladatok. • • * Ami azonban a minőségi mutatókat illeti, ezen a téren még nem következett be döntő fordulat. A munkatermelékenységre vonatkozó tervet sikerült ugyan teljesíteni, azonban már Januárban és februárban 60 millió koronával túllépték a béralapot. A helyzet azonban még Így is kedvezőbb a tavalyi és a tavalyelőttinél. E két hónapban a múlt év ugyanezen Időszakhoz mérten, a munkatermelékenység az iparban 8,3 százalékkal, a béralap pedig csak 4,7 százalékkal emelkedett. Rosszabb a helyzet az önköltség tekintetében. Az egy koronányl árutermelésre eső költségek évről évre. emelkednek s növekszik még a selejt is. Az egy koronányi ipari árutermelésre eső költség 1962 januárjában és februárjában 85,57 fillér volt, az idei év ugyanezen időszakában már 87,33 fillérre rúgott. Ezt a kedvezőtlen fejlődést nagyon befolyásolja a selejt. Csupán ez év januárjában és februárjában a selejt okozta veszteség 243 millió koronára rúgott. Különösen a gépipar termel sok selejtet. Ennek egyik oka — a népi ellenőrzés megállapítása szerint —, hogy a dolgozók anyagilag még mindig nem eléggé érdekeltek a jó minőségű termelésben. Sok vállalatnál nem vonják le a technológiai fegyelem megszegéséből a szükséges következtetéseket, és nem vonják kellően felelősségre azokat, akik a selejtért felelősek. Megállapították, hogy azokon a munkahelyeken, ahol a termékek jő minősége valamennyi dolgozó szívügyévé vált, javulás állott be e téren. Ezért szükséges, hogy a vállalatok és üzemek dolgozóinak figyelmét elsősorban a termelés hatékonyságának emelésére, főképp a selejtből eredő veszteségek csökkentésére irányítsák. Figyelembe kell venni azonban azt is, hogy vannak még kérdések, melyek nincsenek teljesen megoldva és ezért sok nehézséget okoznak. Például a beruházási építkezésekkel kapcsolatos feladatok tekintetében még sok a tennivaló. Kedvezőtlenül hat népgazdaságunkra a készletek állandó növekedése ls. A túlméretezett és helytelenül elosztott készletekben nagy mennyiségű társadalmi munka hever kihasználatlanul. Noha a kormány Intézkedett a készletek felszámolása érdekében, mennyiségük mégis tavaly és ez idén is tetemesen megnövekedett. Az 1964. Január l-l összeírás szerint a legtöbb tételnél (különösen a kohászati és építőipari anyagnál, valamint a közszükségleti ipar termékeinél) nagyobbak a készletek mint ezt az 1964. évi terv feltételezte. Meg kell jegyeznünk, hogy a pártszervezetek és a dolgozók az év elejétől hozzáláttak bizonyos kedvezőtlen irányzatok kiküszöböléséhez, hogy változás álljon be a termelés folyamatos fejlesztésében. Ezt az igyekezetet — egyes, még fennálló hiányok ellenére — lassan siker koronázza. Erről az év első negyedében elért eredmények tanúskodnak. Az elért eredmények a közellátás terén is éreztetik hatásukat. Ami az iparcikkekkel való ellátást illeti, a dolgozók Jogosan elvárják, hogy Jó minőségű áruval, és kellő választékban lássák el a piacot. Figyelemre méltó tünet, hogy az iparcikkek fogyasztása csökken. Részesedésük a kiskereskedelmi forgalomban 1960ban 45,1 százalék volt, 1963-ban már csak 42 százalék. Ennek legfontosabb oka, hogy a fogyasztók nem vásárolhatták meg azt az árut, ami iránt érdeklődtek, és megfelelő választék sem állott rendelkezésükre. Ezért már az Idén Intézkedés történt a keresett közszükségleti cikkekkel való jobb ellátás, és a választék bővítése érdekében. A kormány határozatot hozott, hogy a piaci kereslehet kielégítő áruszállítást az év folyamán 1,2—2 milliárd koronával növeljék, főképp azokkal a cikkekkel, amelyek eddig nem voltak kaphatók. Megállapították, hogy az Iparcikkek műszaki színvonala és minősége is gyakran kifogásolható. Az új termékek hosszadalmas fejlesztése és a forgalomba hozásuk körüli huzavona okozta, hogy számtalan termék színvonala a világszínvonal mögött maradt. Ez fontos probléma, melyet sürgősen meg kell oldani. Ennek érdekében a termelővállalatok bizonyos pénzjuttatásokat kapnak azoknak a dolgozóknak rendkívüli megjutalmazására, akik jóminőségű árut termelnek. Előre meghatározzák, hogy a jutalmazás mely árufajtákra vonatkozik, és a jutalmat a közellátás és fontosság szempontjából Ítélik meg. A közellátás megjavítása érdekében szervezeti intézkedések iš történnek. Hogy a termelővállalatok közvetlenül megismerjék a fogyasztók véleményét és kívánságait, és a nyert ismereteket munkájuk megjavítására felhasználhassák, megállapodtak abban, hogy védnökséget vállalnak egyes kereskedelmi elárusítóhelyek felett. Ezenkívül a termelőegységek átveszik több cipőáruház, készruhaüzlet, bőrdíszműárú- és hangszerbolt Irányítását. A fogyasztók szükségleteinek eddigi felülvizsgálata nem kielégítő, mert nem állapította meg a fogyasztás alakulását hosszabb időtartamra, ami kedvezőtlenül hatott a kereskedelem feladatainak teljesítésére. Ezért ebben az Irányban is új intézkedések történnek. Fontos a kiszolgálás megjavítása is, különösen azt kell elérni, hogy a dolgozó nők szabad idejének nagy részét ne a vásárlások kössék le. Április 1. óta az elárusítóhelyek kötelesek a jogosan kifogásolt árut hibátlan árura becserélni, vagy pedig visszafizetni a vételárat. Jelentős az a rendelkezés is, mely az iparcikkek rendszeres kiárusításáról szól a téli vagy nyári évad végén. Emellett rugalmas árpolitikát fognak alkalmazni, és ennek alapján továbbra is csökkentik a kiskereskedelmi árakat, különösen a munkatermelékenység növekedése és az önköltség csökkenése esetén. Mivel teljesítettük a mezőgazdasági termékek felvásárlásának tervét az első negyedévben (18 500 tonnával több húst, 114 millió literrel több tejet és 116 millióval több tojást vásároltak fel, mint tavaly ugyanezen Idő alatt), lehetővé vált az élelmiszerellátás megjavítása. A húsellátás 3 százalékkal növekedett a tavalyi első negyedévvel szemben, és már folyamatosnak mondható. A tej kedvező felvásárlása lehetővé teszi számottevően megjavítani a tejtermékekkel való ellátást. A hosszú lejáratú szerződés alapján eszközölt szovjet gabonaszállítások pedig biztosítják a lakosság ellátását liszttel, kenyérrel és tésztaneműekkel. * B. Ľ. A, Oj SZÖ '4 1 1964. május 24,