Új Szó, 1964. május (17. évfolyam, 121-150.szám)

1964-05-21 / 140. szám, csütörtök

A diktatúra jellege Kínában A Pravda közzétette Kuusinen beszédét 'A moszkvai PRAVDA keddi számá­ban megjelent az a beszéd, amelyet a most elhunyt Ottó Kuusinen, az SZKP Központi Bizottsága Elnökségének tagja mondott a Központi Bizottság Idei februári plénumán. A beszéd a Kínában jelenleg uralkodó diktatúra jellegével foglalkozott Hangsúlyozta, hogy a kínai vezetők a náluk beve­zetett diktatúráról zavaros jellemzé­seket adnak. A forradalom győzelme utáni első Időszakban azt mondták államrendjükről, hogy az „a nép de­mokratikus diktatúrája". A „nép" fo­galmán a munkásosztályt, a paraszt­ságot, a kispolgárságot és a nemzeti burzsoáziát értették. Mao Ce-tung magyarázata szerint Kína államrendszere mindezeknek az osztályoknak a diktatúrája. Azokban az években Mao Ce-tung többször hangsúlyozta, hogy elvi különbség van a klnal „nép diktatúrája" és a proletárdiktatúra között, ahogyan az utóbbit a marxisták mindig értelmez­ték. Ennek az elméleti konstrukció­nak semmi köze a marxizmus-leni­nizmushoz. Mao Ce-tung kijelentése szerint a kínai nemzeti burzsoázia túlnyomó többsége a munkásokkal és a pa­rasztokkal egy sorban gyakorolja a diktatúrát. Eszerint Mao Ce-tung újabb, kijavított formulája ls magá­ban rejti régi, opportunista gondola­tát E gondolatnak az az értelme, hogy a hatalom kivívása után a dol­gozó osztályok önmaguk nem tudják megvalósítani a diktatúrát, hanem meg kell azt osztaniuk a nemzeti burzsoáziával. Felmerülhet a kérdés: vajon ml az oka annak, hogy a kínai vezetők, ezek az ultraforradalmárok, annyira a szívükön viselik a burzsoázia 10­galt? A magyarázatot pontosan sen­ki sem tudja, de nagyon ls lehetsé­ges, hogy a klnal vezetők így akar­ják megkönnyíteni összejátszásukat más országok burzsoá nacionalistái­val, különösen a kínai nemzetiségű burzsujokkal Ázsia és Afrika külön­böző részeiben. A kínai vezetőknek a városi pro­letariátussal kapcsolatos politikáját bizalmatlanság és idegenkedés jel­lemzi. Nehéz elutasítani magunktól azt a benyomást, hogy a Kínai Kom­munista Párt vezetői félnek a mun­kásosztály befolyásának erősödésétől. Ahelyett, hogy a munkástömegeket osztályöntudatra nevelnék, Igyekezné­nek megértetni velük, hogy nagy tör­ténelmi küldetésük az új társadalom építő és vezető ereje szerepének be­töltése, Kínába egyszerűen vak en­gedelmességet követelnek a munká­soktól. A tények azt mutatják, hogy a kí­nai munkásosztály jogtalan, mondhat­ni sanyarú helyzetbe került. Mikor ezt a tényt megállapítom — mondot­ta Kuusinen — egy percre sem ké­telkedem abban, hogy a dicső klnal munkásosztály a forradalom további menete során sikeresen fel fog lépni létfontosságú jogaiért, a történelmi törvények alapján neki járó vezető helyzetért Peking politikája a nagy fontossá­gú nemzetközi kérdésekben szintén helytelen, nem marxista, nem a pro­letár Internacionalizmus politikája. Vajon megfelel-e a kínai proletariá­tus érdekeinek az a politika, amelyet átitattak a nagyhalalmi törekvések, amely a proletár nemzetköziséget so­vinizmussal helyettesíti, a szocialista országok és a kommunista vllágmoz­galom egységének erősítésére Irányu­ló politika helyébe pedig ennek az egységnek aláásására és megbontásá­ra Irányuló politikát tette? Egy párt­vezetőségről, amely ilyen nacionalis­ta politikát folytat, semmiképpen sem mondhatjuk, hogy-a munkásosztály akaratának képviselője. Ennélfogva a Kínai Kommunista Párt nem tekint­hető a munkásosztály Igazi élcsapa­tának, amely képes lenne megvaló­sítani ténylegesen a proletariátus ve­zető szerepét. Valójában ma Kínában nincsen sem­miféle népdiktatúra, semmiféle pro­letárdiktatúra, nincs meg a prole­tariátus vezető helyzete, sem pedig a kommunista párt élcsapatszerepe. A kínai vezetők egész álmarxlsta fra­zeológiája csak leplezésül szolgál ar­ra a diktatúrára, amely ott ténylege­sen van. Ez a vezetők diktatúrája, pontosabban szólva személyi dikta­túra. • • 'l A párt vezetői lényegében véve mentesítették magukat a párt min­dennemű ellenőrzésétől A Kínai Kom­munista Párt kongresszusát már évek óta nem hívják össze, a párt képvi­seleti szervei pedig mindinkább csak dekoratív szerepet Játszanak. Mao Ce-tung személyi diktatúrája nyomással nehezedik a klnal dolgozó nép egész életére Ez az ország min­den részében érezhető. A párt vezető káderei nem titkolják Mao Ce-tung diktatúrájának létezését, sőt a csalha­tatlanság glóriájával övezik Mao Ce­tungot, és kibontakoztatják személyi kultuszát. Széltében-hosszában ismeretes, mi­lyen fantasztikus méreteket öltött Kí­nában Mao Ce-tung személyi kultu­sza. Különleges rituálét alakítottak ki, s ennek közepette zajlanak le Mao Ce-tung ritka nyilvános megjelenései. Minden mondását úgy értékelik, mint „nagy hozzájárulást a marxizmus kin­csesházához". Még verselt Is úgy ma­gasztalják, mint Kína Ideológiai éle tének történelmi jelentőségű esemé­nyét. A kínai vezetők nem veszik észre, vagy nem akarják észrevenni, hogy bálvánvlmádásukban nemcsak a marxizmus-leninizmus elveitől ke­rültek messze, hanem az elemi Illen­dőségtől is. Lenini pártunk történelme során már többször ls vállalta a feladatot, hogy megvédje a marxizmus-leni­nizmus elveit mind a jobboldali, mind a „baloldali" kispolgári szakadárok­kai szemben. Egész pártunk felháborodással ítéli el a pekingi renegátok aljas rágal­mait és aknamunkáját. Egész orszá­gunk megingathatatlanul követi az alkotó szellemű marxizmus— leninlz­musnak azt a politikáját, amelyet pártunk Központi Bizottsága folytat, élén Hruscsov elvtárssal. Szovlef porfamenfi fcülddflség Hirosimában Hirosima [CTK) — A Szov|etunló Legfelsőbb Tanácsának küldöttsége Hi­rosimában fogadta az átombombával sújtott város lakosságának egy cso­portját. Moritaki, a nukleáris fegyverek be­tiltásáért küzdő hirosimai bizottság elnöke a város lakosságának nevében köszönetét fejezte kl Nyikita Hrus­csovnak és az egész szov|et népnek az Irántuk érzett őszinte barátságá­ért és együttérzésért. Moritaki után A. I. Mikojan, a szov­Jet küldöttség vezetője szólalt fel. Ki­emelte, hogy a szovjet kormány a nukleáris fegyverkísérletek teljes be­tiltásáért küzd Közölte, hogy Ikedá­nak átadta Nyikita Hruscsov üzene­tét, mely azt javasolja, hogy a két ország közös felhívásban szólítson fel a föld alatti nukleáris kísérletek be­szüntetésére. Ebben a kérdésben nagy jelentőségű a Japán kormány állás­pontja — Jelentette kl Mikojan. Harmincadik napja fart a spanyol bányászsztrájk ^ Párizs (CTK) — Tegnap műit harminc napja, hogy megkezdődött az astúriai bányászsztrájk. A Madridból érkező hí­rek szerint a sztrájk változatlanul to­vább tart, a bányakörzetben gyakorla­tilag szünetel a mi"ka. A francélsta kormányzat kiadta első dekrétumát a szánbánvákban megkövetelt munkafel­tételekről. A döntés szerint szabályoz­zák a béreket és a munkaidőt. A dek­rétum azonban nem vonatkozik Astú­riára, s egyetlen célja, hogy elszige­telje az astfiriai bányászokat a többiek­től, fis eleiét vegye fiiabb szolidaritási sztrájkok kirobbantásának. Az előzetes jelentések arrél tanúskod­nak, hogy a knrmányzat nem érte el célját, mert kedden sztrájkba kezdett kétezer fémmunkás, tovább tartanak a zavargások Bilbaüban és délen, Anda­lúziában tizenötezer mezőgazdasági munkás folytatja sztrájkját. A jelöltet megtapsolták Amikor a jihlaval választók meg­hallották, hogy a Városi Nemzeti Bi­zottság képviselő testületébe ismét je­lölték MU Dr. Ján Borsktj-t, a jelöltet megtapsolták. A neve alatt néhány mondatban az életrajza: negyvenhat éves, nős, két gyermek apja 2 Csecsemővéd? Intézet igazga tó főorvosa, a CSKP tagja, a Csehszlovák Békedíj viselő le. Szűkszavú adatok, írott betűk, a regi sztráláshoz ele gendők, az új­ságíró kevesli. A dolgozószoba ablakát csendes májusi eső veri, miközben dr. Borský elvtárs az emlékeit idézi... A szűkösen tengődő szülésznő kis­fia, Moravské Budéjovicén tette meg első botladozó lépteit, hogy né­hány év múlva már keményen és ha-, tározottan tudjon menetelni — a he-> lyes úton. — Mert a mt korosztályunk sokszor állt a válaszút előttI Kommunizmus vagy fasizmus, burzsoázia vagy szo-. cíalizmus! Mindig így < formálta sor­sunk a kérdést: jobbra vagy balra? Értelmi és érzelmi jaktorok diktálták a választ. Hazaszeretet, osztályöntu­dat, igazságérzet, humatizmusl Ez mind azt jelentette: balral Diák-korában kerékpáron bejárta Szlovákiát — ötven korona volt a zsebében. Es ez volt a legnagyobb, legszebb élménye és egyben a fiatal évek utolsó napfényes emléke is, mert jött a kor, amely töprengés he­lyett tetteket követelt és fán Borský a föld alá vonult, a félelem és szünel, nélkül harcoló igazság katonája lett, Az illegális harcban edződött Igaz emberré. A felszabadulás után már, azt hitte, lön a békés munka korsza-. ka, amikor ismét fegyvert kellett fog-, ni. Bender reakciós rablógyilkosat eU len. Dr. Borský — bár a Városi Nemi zett Bizottság tagjaként működik az egészségügyi bizottságban — tevé-, kenysége járási méretű. Ez pedig már. csak azért is rendkívül sokrétű, mert jihlava és környéke vagy teljesen új, vagy az elmúlt idők maradványa, A higiéniai előírások betartása sok-, szor szinte lehetetlen, mert bármilyen rohamosan nő, fejlődik és újul is a, város — egyszerre nem lehet évszái zadok mulasztását pótolni. Napjai szirtesek, állandó tevékeny-, ségtől lüktetők. A vezetése alatt álló intézet gondjai, bizottsági ülések, helyszíni szemlék, tömegszervezeti, társadalmi kötelezettségek, tanulás, laboratórium... Egyéni vágyai? — Azt mondják, a háborúban rendi kíviilí módon fejlődik az orvostudo-, mány. Különösen a sebészet. Mi vit szont azt szeretnénk, ha nem lenne üzemi baleset, közlekedési szeren-, csétlenség, sem a gyárakban, sem az utakon — sem a történelembenl fi-, hlavának új. napfényes lakások kel-, lenek, újjá kell építeni a közmüve-, ket... A Csecsemővédelmi Intézet is két, egymástól távol eső helyiségi ben működik, ezt is szeretnénk egy­bekapcsolni — és akt jegyvert tart a kezében, nem rakhat falakat, nem hajolhat a mikroszkóp fölél Tehát minden vágyam egyetlen fókuszban fut össze: legyen békél Egy budapes-. ti orvos barátom lefordította a ma-, gyar Ady egyik vers-sorát: „őrzők, vigyázzatok a strázsán!" Azóta úgy érzem, hogy mindnyájan őrt állunk... és vigyáznunk kell. A jelöltet megtapsolták. Megérdem, Itl. t-pgy-i A bratislavai Kul túra és Pihenés Parkjában megnyílt a nyári sporteszkö zök árusítással egy bekapcsolt kiállítá sa, amely május 31-ig tekinthető meg. (Rempo felv.) M cha) Sabolčík elvtárs, az SZLKP KB titkára Szlovákia jelentőségéről országunk népgazdaságában A Rudé právo május 181 száma beszélgetést közöl Michal Sabol­čík elvtárssal, az SZLKP KB titká­rával Szlovákia szerepéről orszá­gunk gazdasági életében és fejlő­désében. Az interjút az alábbiak­ban Ismertetjük. Mostanában a választások előtt az emberek gyakrabban veszik fon­tolóra szélesebb összefüggésekben népgazdaságunk eredményeit és fejlődését. Azzal is foglalkoznak, hogy milyen szerepe van Szlovákia gazdaságának a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság egységes gaz­dasági rendszerében. Ünnek mi a véleménye erről? Gazdasági kérdéseink, népgazdasá­gunk helyzete és továbbfejlesztése bi­zonyára viták tárgyát alkotják a tag­gyűléseken, választási gyűléseken és a sajtóban. Különböző nézetekkel ta­lálkozunk, helyes, kevésbé helyes vé­leményekkel, sőt Itt-ott olyanokkal is, amelyek eltorzítják a tényeket. Am a dolgozók többségénél a gazdasági problémáink Iránt mutatott érdeklő­dés alapján véve abból a törekvésből fakad, hogy tevékenyen hozzájárul­janak népgazdaságunk lelenlegl prob­lémáinak megoldásához. Csehszlovákia népgazdaságának ed­dig! fejlődése, .főleg Szlovákia gazda­sági fejlődése azt mutatja, hogy dol­gozóink viszonylag rövid idő alatt a párt vezetésévei Jelentős sikereket értek el. Szlovákia ma gazdaságilag fejlett ország, amely már húsz száza­lékkal Járul hozzá az egész állam ter­meléséhez. Szlovákiában az összes ter­melés ÍZ százaléka esett az Iparra tavaly. Az ipari termelés 1937-hez ké­pest Szlovákiában több mint 12-szere­sére, országos viszonylatban 4,6-szo­rosára nőtt. E néhány számadat képet ad a ná­lunk végbement hatalmas társadalmi és gazdasági változásokról, amelyek nemzeteink igazi testvéri együttmű­ködésének eredményei. Ezzel létrejöt­tek Szlovákia további fejlődésének kedvező feltételei, amelyek biztosít­ják gazdasági és politikai lehetősé­geink hatékonyabb kihasználását. Ar­ra gondolok, hogy jobban kihasznál­juk meglevő termelési kapacitásunkat, főleg a gépiparban, fokozzuk a bel­terjességet mezőgazdaságunkban, ki­használjuk a rendelkezésünkre álló munkaeszközöket, nyersanyagokat stb. Amint a CSKP KB és az SZLKP KB plenáris ülésén megállapították, fö­lösleges és meddő bölcselkedés nélkül sürgősen ki kell használni népgazda­ságunk valamennyi tartalékát. Első­sorban arról van szó, hogy növeljük gazdaságunk Intenzitását, kihasznál­juk a termeiő erőknek a hatékonyság szempontjából legcélszerűbb elosztá­sa biztosította előnyöket stb. Az 1965. évi, valamint az 1970-ig terjedő távlati tervek kidolgozásán folyó jelenlegi munka ezeknek és más tartalékoknak a kihasználására irá­nyul, Szlovákia jelentfiságét és részese­dését értékelve természetesen nem csupán a termelés mennyiségéről van szó? Semmi esetre sem! Egységes gazda­daságl rendszerünk, valamint a szlo­vákiai gazdaság fejlődése szempont­jából nagy, jelentőségű, hogy. Szlová­kiában sok korszerű gyárat építettünk fel, amelyekben nagyobb fokú a ter­melés koncentrációja és amelyeket jobban felszereltünk álló alapokkal. A szlovákiai kerületekben például a gépek 57 százaléka fiatalabb öt éves­nél, a cseh országrészekben csupán 44 százaléka. S ami a leglényegesebb — ez éppen a legfontosabb Iparágak­ra jellemző. Azokra az Iparágakra, amelyektől elsősorban függ, hogy mi­nél jobban kielégítsük egész köztársa­ságunk és a külkereskedelem szük­ségleteit. Szlovákia gépipara például 1948 óta 13-szorosára, a formázó gépek gyár­tása 12,5-szörösére, a daruké 9,5-szö­rösére emelkedett stb. Egyes termé­keket — például nyersolajat, henger­csapágyakat, televíziókészülékeket, személyautók gumiabroncsait stb. döntő mértékben a szlovákiai üzemek­ben állítunk elő. Emellett a termelési tervek következetes összpontosítása következtében egyes üzemeink egy sor fontos gyártmányt kizárólagos szállítói lesznek. Ha teljesen üzembe helyezzük épü­lő termelő üzemeinket — amilyen pél­dául a Kelet-szlovákiai Vasmű, a vág­sellyet vegylkomblnát, a strážske! Chemko, a seredl Nikkelkohó —, ez­zel még lényegesebben emelkedik a szlovákiai Ipar jelentősége a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság egységes gazdaságának fejlesztésében. Sabolčík elvtárs, említette a kül­kereskedelmet. Milyen konkrét problémára célzott? Például arra, hogy a szlovákiai üze­mekből egyre több gyártmány kerül jsivltelra, Áz utóbbi három esztendő­ben a kivitel 42 százalékkal emelke­dett; ennek keretében a vegyipar gyártmányainak kivitele 116 százalék­kal, az általános gépiparé 59 száza­lékkal és a közszükségleti cikkeket gyártó Iparágaké 53 százalékkal. Ép­pen ezért fontos, hogy a termelésnek ne csupán a mennyisége, hanem mi­nősége is gyarapodjék; hogy egyre javítsuk a termelés minőségi mutató­számait. Elég bizonyítékunk van arra, hogy dolgozóink ezt a kérdést helyesen lát­ják. Ez elsősorban a Szlovák Nemzeti Felkelés és hazánk felszabadulása 20. évfordulójának tiszteletére szervezett szocialista munkaversenyben Jut ki­fejezésre. A dolgozók megértik, hogy elsősorban a termelésben dől el, mi­lyen dús lesz az életünk, hogyan tud­juk fedezni szükségleteinket. Emellett hangsúlyozni szeretném, hogy Szlo­vákia egyre nagyobb mértékben vesz részt a társadalmi termék és a nem­zeti jövedelem létrehozásában és fel­használásában. Az országos nemzeti jövedelem létrehozásához Szlovákia közel 23 százalékkal Járul hozzá, ám a mezőgazdasági termelés visszama­radása és a szlovákiai lakosság szá­mának gyorsabb gyarapodása követ­keztében nem hoz létre egy lakosra átszámítva oly magas nemzeti jöve­delmet, amilyet szeretnénk. Ma az a helyzet, hogy Szlovákia része a nem­zeti Jövedelem felhasználásában kö­zel egyötödével nagyobb, mint a nem­zeti Jövedelem létrehozásában. Ez azonban elkerülhetetlen egységes szo­cialista gazdaságunk kiegyenlítése, valamint továbbfejlesztése érdekében. Hol vannak Szlovákiában olyan tar­talékod, amelyekből a nemzeti jö­f vedelem gyarapítása során „me­ríthetünk", Tartalékok' természetesen vannak, mégpedig nem csekély tartalékok. Mindenekelőtt gyorsabban kell növel­nünk a mezőgazdasági termelés bel­terjességét; minél előbb a cseh ország­részek színvonalára kell emelnünk. Egyelőre ennek a színvonalnak csupán kétharmadát érjük el. Csupán a me­zőgazdaság belterjességének kiegyen­lítése jelentősen gyarapítja egész nép­gazdaságunkat — gondoljunk csak ar­ra, mennyi élelmiszert hozunk be kül­földről, ez minden családban, egész köztársaságunkban észrevehető. Ez a kiegyenlítés még távolról sem jelenti majd az utolsó szót. A mezőgazdaság fejlesztésének tartalékai és lehetősé­gei a szlovákiai kerületekben valóban jelentősek. Idei tervünkben — de a következő évek során is — jelentős összegeket fordítunk kiaknázásukra. A számada­tok általában ismeretesek. 1964-től 1970-ig a szlovákiai kerületekben csu­pán mezőgazdasági célokra 18 milliárd korona beruházást Irányzunk elő.., További nagy tartalékaink vannak az iparban, főleg a gépiparban. Neveze­tesen a meglevő termelési kapacitá­sok kihasználására gondolok. A tervről beszélve — jelenleg mi­lyenek Szlovákiában a terv telje­sítésének feltételei? Örömmel mondhatom, hogy a fel­tételek jók. A mezőgazdaságban egye­lőre megvan a jó termés minden fel­tétele. Az ipar az első negyedévben 102 százalékra teljesítette a nyerster­melés tervét. Az elmúlt esztendő azo­nos Időszakához képest a termelés 7,7 százalékkal emelkedett. A terv­szint alatt maradtak a központi ener­getikai igazgatóság vállalatai, vala­mint az élelmiszeripari üzemek. Ezzel szemben az első három hónapban a szénbányák 26,6 százalékra, a nehéz gépipar 24,4 százalékra, az építőipar ÜJ SZÖ '4 * 1984. május 21,

Next

/
Thumbnails
Contents