Új Szó, 1964. május (17. évfolyam, 121-150.szám)

1964-05-17 / 136. szám, vasárnap

Az ENSZ intézkedjen a Kuba feletti kémrepiiiések ügyében New York (CTK) — N. Fedorenko, a Szovjetunió állandó ENSZ-képvise­lője arra kérte U Thant ENSZ-főtit­kárt, tegyen lépéseket, hogy az USA A ciprusi kormány levele U Thanioz New York (CTK) — Ciprus ENSZ­képviselője levelet adott át U Thant ENSZ-főtitkárnak, melyben a ciprusi légitér megsértése ellen tiltakozik török katonai repülőgépek részéről. A levél idézi Kemal Szatira török miniszterelnök nyilatkozatát arról, hogy Törökország készen áll a Ciprus elleni invázióra és a török csapatok néhány órán belül elfoglalhatnák a szigetországot. George Melas, ügyvezető görög kül­ügyminiszter Törökország ciprusi nagyköveténél tiltakozott a legutóbbi két incidens ellen, mely során a cip rusi törökök letartóztatták a szige­ten tartózkodó görög csapatok kato­náit. Algéria nagyobb részesedést követel a szaharai kőolajból Algír (CTK) — Algírban befeje­ződött a szaharai kőolajról folytatott algériai—francia tárgyalások első sza­kasza. A tárgyalást június 15-én Pá­rizsban folytatják. Basir Bumaza gaz­daságügyi miniszter a tárgyalások után kijelentette, hogy az eszmecsere baráti légkörben folyt és újból meg­ismételte, hogy Algéria nagyobb részt követel a köolajtársaságok bevételé­ből és azt szorgalmazza, hogy Algéria is részt vegyen a szaharai kőolaj ki­lermelésében és feldolgozásában. A szaharai kőolajnak elsősorban az algériai népgazdaság fejlődését kell szolgálnia. Nagy-Britannia Kommunista Pártja az adeni helyzetről London (CTK) — Az adenl kér­désben a munkásmozgalom legfon­tosabb feladata harcolni a háború beszüntetéséért, a dél-arábiat nem­zetek barátságáért — áll Nagy-Bri­tannia Kommunista Pártja politikai bizottságának nyilatkozatában. H. Wilson és a Munkáspárt további ve­zetői ehelyett meg akarják szerezni a mozgalom támogatását a konzerva­tívok által vezetett háborúhoz. Az angliai potválasztások London (CTK — Nagy-Britanniá­ban négy választókerületben parla­menti pótválasztások voltak. Három kerületben a konzervatívok megtar­tották mandátumaikat annak ellené­re, hogy az 1959-es választásokhoz viszonyítja sok szavazatot vesztettek. Az egyik körzetben — Rutherglene skóciai városban, a munkáspárti je­lölt győzött. Míg 1959-ben a konzer­vatívak 1522 szavazattal többet kap­tak, mint a munkáspártiak, most 3747-el kevesebbet szereztek. szüntesse be kémrepüléseit Kuba te­rülete felett. A Szovjetunió- támogatta a kubai külügyminisztérium április 23-1 jegyzékét, melyben azt követelt, hogy az Egyesült Államok haladékta lanul szüntesse be kémrepüléseit Ku­ba felett és felszólította U Thant ENSZ-főtitkárt, hogy fejtsen kl kellő igyekezetet ebben az ügyben. Az ENSZ szóvivője kijelentette, hogy U Thant foglalkozik az április 23-i kubai jegyzék követeléseivel. A japán parlament ratifikálta a moszkvai egyezményt Tokió (CTK) — A japán parlament alsóháza ratifikálta a moszkvai rész­leges atomcsendegyezményt. Az egyez­mény ratifikálására szavaztak a Li­berális Demokrata Párt, a Szocialista Párt és a Szociáldemokrata Párt kép­viselői. A ratifikáció ellen egyetlen egy képviselő — Kavakami, a japán Kommunista Párt tagja — szólalt fel. Az alsóház valamennyi képviselője, négy kommunista képviselő kivételé­vel a moszkvai atomcsendegyezmény­re szavazott. A ratifikálás mellett egyetlen kommunista képviselő, Joslo Siga — a JKP KB elnökségi tagja — szavazott. Josio Siga kijelentette, hogy vala­mennyi japán érdeke a nukleáris fegyverkísérletek teljes betiltása. Ki­emelte eltökélt szándékát, hogy to­vább védelmezi a béke, a proletár In­ternacionalizmus, a marxizmus—leni­nizmus zászlaját. Hangoztatta, tovább­ra is harcolni fog azért, hogy a ja­pán Kommunista Párt és a marxista­leninista álláspontot vallja. Rockefeller győzött az oregoni előválasztásokban Portland (CTK) — A Republikánus Párt oregoni előválasztásában telje­sen váratlanul Nelson Rockefeller New York-1 kormányzó győzött. Nem teljes adatok szerint 75 304 republi­kánus választó szavazott rá. Cabot Lodge, az Egyesült Államok dél-viet­nami nagykövete 55 543 szavazatot szerzett. A harmadik helyre Goldwa­ter arizonai szenátor került, Richard Nixon volt alelnök előtt. Megfigyelők véleménye szerint az oregoni válasz­tások eredményei azt mutatják, hogy a Republikánus Párt kongresszusán valószínűleg mérsékelt, a Republiká­nus Párt két szárnya között álló em­bert neveznek kl a párt jelöltjévé az elnöki választásokra. A hírügynöksé­gek rámutatnak arra, hogy egyedül Rockefeller folytatott választási kam­pányt Oregonban. A COU/CSU szabotálja a moszkvai egyezmény ratifikálását Frankfurt (CTK) — A Frankfurter Allgemeine nyugatnémet lap azt írja: a CDU (Adenauer pártjának) egy ré­sze ellenzi a moszkvai részleges atom­csendegyezmény ratifikálását. A moszkvai egyezményt, melyhez Bonn csak hosszas gondolkodás és heves viták után csatlakozott, erede­tileg július 5-én kellett volna ratifi­kálni. A CDU/CSU és az FDP szabo­tálása következtében azonban az ille­tékes parlamenti bizottság még az előkészítő munkákat sem kezdhette meg. • BDDISD HSBG&SaDHQEJi'SBBM Asszuán fénye a fekete földrész fölött A napokban ünnepélyes esemény színhelye volt az Egyesült Arab Köztársaság: megnyitották az asszuáni nagygát első részlegét. A szokásos ünnepi aktusnál sokkal hatásosabb volt az a tömeglelkese­déstől kísért jelképes pillanat, ami­kor Nasszer elnök az EAK-ban ven­dégeskedő Nyikita Hruscsov szovjet kormányfővel, Aref iraki és Szallál jemeni elnökkel egyldőben megnyom­ta a robbantószerkezet gombját, s az utolsó akadály eltávolítása után a Nílus új mederbe terelődött, hogy fényt és életet vígyen az egyiptomi városokba és falvakba. Új élet a piramisok alján A több ezer éves történelmi múltra vlszatekintő Egyiptomot még a közel­múltban ls a piramisok országának nevezték. A 4—5 ezer éves fáraó­sírok jelképezték azt az országot, amely 12 évvel ezelőtt megdöntötte az átkos monarchiát A nemzeti de­mokratikus forradalom az ország tel­jes politikai és gazdasági független­ségének megteremtését, az ország társadalmi-gazdasági felemelését Je­lölte kl végcélul. Az új Egyiptom 12 éves történelmében három dátum örökre emlékezetes marad: 1952 — a Faruk-rendszer megdöntése, 1956 — az imperialisták véres szuezi ka­landja által kiváltott nagy nemzeti megmozdulás éve, és 1964 — az asz­szuáni nagygát megnyitása. A technika csodájának nevezett páratlan gát- és erőműépítmény gaz­dasági jelentősége a napnál is világo­sabb. Befejezése után az energetikai óriás évi 10 milliárd kilowattóra energiát fog termelni, többszörösét annak a mennyiségnek, amelyet a je­lenleg meglevő erőmüvek együttesen fejlesztenek. Azt ls kiszámították, hogy az asszuáni gát évente 234 mil­lió egyiptomi font jövedelmet ered­ményez az államnak, s ez Egyiptom 1951. évi nemzeti jövedelmének a fe­le. A konkrét gazdasági eredmények­nél is nagyobb az építkezés gazda­ságpolitikai és erkölcsi Jelentősége. Afrika világítótornya A monarchia megdöntése után a nyugati imperialisták mindent elkö­vettek, hogy a fiatal független állam sorsát a kapitalista Nyugathoz kös­sék. Nem volt könnyű ellenállni a csá­bító ígéretektől a durva erőszakig minden eszközzel érvényesülő nyo­másnak. Az építkezés megkezdésekor a tőkés világ vészmadarai az asszuá­ni vállalkozás kudarcát Jósolgatták. Az EAK a szovjet állam önzetlen se­gítségével bebizonyította, hogy mire képes a felszabadult nép, ha igaz A MALI PARLAMENT Modlbo Keita államfőt választotta meg kormányel­nöknek. (CTK) ALGÉRIA ÉS CSEHSZLOVÁKIA kép­viselői Algírban Jegyzőkönyvet írtak alá a két ország 1964. évi árucseré­jéről. (CTK) PAUL MARTIN kanadai külügymi­niszter négynapos hivatalos látoga­tásra az NSZK-ba érkezett. A nyugat­német kormány tagjaival a kelet­nyugati kapcsolatról, a kereskedelmi világértekezletről és Erhardt kana­dai látogatásának előkészítéséről tár­gyal. (CTK) barátai vannak, újabb állásokat fog­lalt el az imperialista függőség el­leni harcában. A kolosszális méretű mű gazdaság­politikai ütőkártya a Nyugattal szem­ben, ugyanakkor ragyogó példa a többi független afrikai államnak. Most, amikor a fekete földrész jóval kisebb területén vívják fegyveres nemzeti felszabadító harcukat az utol­só gyarmatok — Angola, Mocambi­gue, Portugál-Guinea stb. —, Afri­ka legnagyobb problémája a gazda­sági talpraállás, a felszabadult álla­mokat a hajdani gyarmattartó anya­országhoz kötő köldökzsinór elvágá­sa. Az egykori angol és francia gyar­mati területek mai helyzete bizo­nyítja, mennyire fontos az önálló gazdasági élet megteremtése a füg­getlen fejlődő államokban. Az angol uralom alól felszabadult Nigéria például egy lakosra számítva Anglia villamosenergia-termelésének csak 120-ad részét éri el, s az angolok 33-szorta gazdagabbak a nigériaiak­nál. A nagy tekintélynek örvendő EAK példája törvényszerűen hatni fog a többi afrikai ország haladó politikai köreire és néptömegeire, melyek a szovjet segítséget és önzetlen együtt­működést felhasználó önálló, s a nemzeti érdekeknek megfelelő gazda­sági építésben látják a boldog Jövő kulcsát. Igazi barát A Szovjetunió jelenleg 3 milliárd rubel hitelt nyújt a fejlődő országok­nak, Javarészt független afrikai álla­moknak. A kölcsönt előnyösebb fel­iétellel adja, mint a haszonra törek­vő nyugati országok, rendszerint „ 12 évre 2—2,5 százalékos kamatlábbal folyósít hitelt. Jelentős tény az is, hogy a támogatott országok nemzeti termékeikkel törleszthetnek, például az EAK és Szudán gyapottal, Etiópia nyersbőrrel és kávéval, Ghana kakaó­val, Guinea a földimogyoróval, ana­násszal, banánnal, Tunézia citruszfé­lékkel, parafával. A Szovjetunió a hitelen kívül műszaki segítséget is nyújt mintegy 300 nagy objektum épí­tésében. Csak az EAK területén 80 nagy objektum épül. Ghanában a Fe­kete Volta-t erőmű, atomkutató köz­pont, Maliban mlntagazdaság, Gui­neában rádióadóállomás, mélyhűtő­üzem, 500 férőhelyes kórház stb. épü\ szovjet segítséggel. Hangzatos szavak helyett konkrét tettek E konkrét adatok tekintélyt köl-i csönöznek, tartalmat adnak a Szov­jetunió gyakori kezdeményezésének, a fejlődő afrikai és más országok érdekében tett javaslatainak. Mást ne említsünk — az ENSZ szovjet kezde­ményezésre fogadta el azt a nyilat­kozatot, amely kimondja, hogy min­den gyarmati népnek el kell nyernie a függetlenséget. Nem kerülheti el figyelmünket a most folyó kereske­delmi világértekezlet sem, amelyen a Szovjetunió azt szorgalmazza, hogy a világkereskedelem a fejlődő orszá­gok nemzett érdekeinek tiszteletben tartása alapján fejlődjék, mert az im­perialista csalárdságok következtében, az egyenlőtlen és egyoldalú üzletek következtében a fejlődő országok ke­reskedelmi mérlege évente másfél milliárd dollár veszteséggel zárul. Hruscsov nagy lelkesedéssel várt látogatásának küszöbén az asszuáni gát egyik dolgozója keresetlen sza­vakkal így jellemezte a szovjet se­gítséget: „Nagyon tisztelem Hruscso­vot és örülök, hogy eljön. Amikor a Szuezi-csatornáért harcoltunk, fegy­vert küldött, most mérnököket és gé­peket küld Szadd el-Aali építésére". Igen, a Szovjetunió mindig a hely­zetnek megfelelő szükséges segítsé­get nyújtotta a rászoruló országok­nak. Ma a szovjetország a legtöbbet a gazdasági segítségre áldoz, mert ez a fő frontszakasz, amelyen a nem­zeti felszabadító mozgalmak sikere véglegesen eldől. Erről pedig a rár galmazó dogmatikusok mélyen hall-i gatnak. Asszuán átvitt értelemben Is fényt visz az afrikai országokba. Az elma­radott tömegek eszmélni kezdenek és utat keresnek. Mint Hruscsov elv-; társ ünnepi beszédében mondotta: „A Szovjetunió nem avatkozik be a gyarmati függőségtől megszabadult népek belügyeibe, mivel szilárdan tart­Ja magát ahhoz az elvhez, hogy min­den országban maga a nép határozza meg a fejlődés útját. A szovjet em­berek azonban forrón üdvözlik azo­kat az országokat és népeket, ame­lyek meghirdették, hogy a szocializ­mus az a cél, amelynek elérésére törekszenek." LÖRINCZ LÁSZLÖ Lemondanak-e a müncheni egyezményről ľ Furcsa kijelentéseket tesz az NSZK kormányának szóvivője ANTONÍN NOVOTNÝ a május 9-1 prágai díszszemle után mondott be­szédében kiemelte, hogy Nyugat-Né­metországban több nyugtalanító jelen­ség tapasztalható. „Győzzenek meg minket arról, hogy Nyugat-Németor­szágban is akarják a békét, állítsák bíróság elé a fasiszta bűnösöket, s ítél­jék is el őket. A szövetségi kancel­lár Jelentse ki a nyilvánosság előtt, hogy lemondanak Münchenről. Én minderre felszólítottam a kancellárt, de máig sem válaszolt" — mondotta köztársaságunk elnöke., A müncheni egyezmény alapján 1938-ban nagy mértékben megcson­kították köztársaságunk területét, s hazánkat kiszolgáltatták a hitleri Németországnak. Érthető, hogy első­rendű érdekünk ennek az egyezmény­nek az érvénytelenítése nemcsak a ml részünkről, hanem mindazok ré­széről ls, akik ezzel az egyezmény­nyel valamilyen kapcsolatban voltak. Ugyanis ez a feltétele annak, hogy e törvényellenes, a nemzetközi jogo­kat sértő okmány alapján bizonyos támadó erők sem ma, sem a jövőben ne támaszthassanak semmiféle köve­telményt. Márpedig számolnunk kell azzal, hogy Nyugat-Németországban vannak ilyen erők. A Szudétanémet Landsmannschaft márciust országos össszejövetelén határozatot fogadtak el, amely hangsúlyozza, hogy „a mün­cheni egyezmény az önrendelkezési jog értelmében adott elégtétel", s hogy a kővetkező német kormány feladata lesz mindebből levonni a kö­vetkeztetéseket, azaz területi követelé­sekkel fellépni Csehszlovákiával szemben. A szudétanémet Landsmann­schaft és a nyugatnémet ultrák csö­könyösen ragaszkodnak a müncheni egyezményhez, következésképp terü­leti és egyéb igényeket támaszthat­nak. Természetes tehát, hogy Cseh­szlovákiának elsőrendű érdeke, hogy az NSZK kormánya ismerje el hivata­losan a müncheni egyezmény érvény­telenségét. A NYUGATNÉMET KORMÁNY vi­szont nagyon furcsa álláspontra he­lyezkedik ezekkel a tényekkel szem­ben. A nyugatnémet sajtó például kö­zölte a szövetségi kormány szóvivőjé­nek kijelentését, mely szerint a kor­mánynak nincs tudomása a csehszlo­vák köztársasági elnök leveléről. A szövetségi kormánynak továbbá semmi oka sincs eltekintenie a mün­cheni egyezménytől, mivel ennek az egyezménynek „semmilyen jogi alapja nincs". Ami e kijelentés első felét il­leti, a bonni kormány szóvivőjének jó lenne emlékezetébe Idézni, hogy a Stern című hamburgi hetilap a múlt év őszén Interjút közölt Novotnýval, amelyben a csehszlovák elnök a mün­cheni egyezményről való lemondásra szólítja fel a szövetségi kancellárt. Ami pedig a szóvivő kijelentésének másik felét Illeti, napnál ls világosabb, mennyire kitérő, pontatlan és követ­kezetlen, nem kielégítő megfogalma­NAGY-BRITANNIA ÉS FRANCIAOR­SZÁG kormánya még a második világ­háború befejezése előtt érvénytelen­nek ós semmisnek nyilvánította a müncheni szerződést. Az olasz kormány ugyanezt tette röviddel a háború után, Csehszlovákia és a Német Demokra­tikus Köztársaság szintén érvénytelen­nek tartja az egyezményt, amely so­hasem volt jogerős. Csupán az NSZK álláspontja „homályos". Ha az NSZK kormánya valóban abból indul ki, hogy a „müncheni egyezmény nélkü­löz minden jogi alapot", akkor a szö­vetségi kancellár ok nélkül húzódo­zik az egyezmény érvénytelenségét megerősítő nyilatkozattól. Vagy talán egy ilyen nyilatkozat aláásná az NSZK tekintélyét? Szó sincs rólal Hiszen a világ közvéleménye ezt a lépést úgy fogadná, mint a csehszlovák—nyugat­német kapcsolatok javítását. Azt, amiť az angol és a francia kormány már régen megtett, a nyugatnémet kor­mány legalább most megtehetné — ha már eddig habozott. S miután döntő fontosságú probléma megoldása fo­rog kockán, nem lehet elintézni holmi kis szóvivő homályos fecsegésével, hanem Erhardnak kellene összeszed­nie a bátorságát, hogy szembenézzen vele, JAN BLANSKÍj ŰJ SZÖ '4 * 19B4. május 17,

Next

/
Thumbnails
Contents