Új Szó, 1964. május (17. évfolyam, 121-150.szám)

1964-05-15 / 134. szám, péntek

A világon csak néhány gépipari üzemben gyártanak tur bokompresszorokat — a kohö- és vegyipari üzemeK J „tüdőit". Hazánkban a prágai ČKD elektrotechnikai gyárrészlegében állítják elő ezeket a bonyolult szeri kezetű gépeket és szállítják nemcsak ipari üzemeinkbe, hanem szocialista, valamint tőkés országokból érkei zett megrendelésekre is. Képünkön a prágai CKD-iizem próbatermében a vágsellyei Duslo számára készített turbokompresszort látjuk. (CTK — J. Saroch felvétele) üét tárgyalás között Véget ért a tárgyalás. A bíró gondterhelt arccal hagyja el a helyiséget. A szobájába siet, gépies mozdulattal ill íróasztala mellé. Gondolatban még egyszer feleleveníti a tárgyalás menetét. Nem követett-e el hibát valahol ... Hiába volt a tárgyalások sorozata ... Ki kellett mondani a válást. Pedig, hogy szerette volna, ha nem kerül erre sor... Izsák László a katonaságnál Ismerkedett meg a bírósági munkával. Népbíró volt. A tárgyalásokon élénken figyelt. Sűrűn intézett kérdéseket a vádlotthoz. A katonaidő letelte után visszatért régi munkahelyére, a Palárikovoi Állami Gazdaságba, — ahol a CSISZ üzemi szervezetének lett az elnöke. — ötvenkilencben a járásról azzal a javaslattal jöttek hozzám, hogy menjek el tanfolyamra — emlékszik viszsza Izsák elvtárs. — Tetszett a dolog, de ugyanakkor féltem is. Egyre csak az járt az eszemben, mi lesz ha nem végzem el a tanfolyamot sikerrel. Az egy év gyorsan eltelt. Izsák Lászlót a surányi járásbíróságra osztották be. Eleinte csak kisebb ügyek tárgyalásával bízták meg. A kezdet azonban így Is nehéz volt. Éjszakánként nemegyszer álmodott a görbe paragrafusokról. De ez sem akadályozta meg elhatározásában, hogy tanulmányait a Komenský Egyetem jogi karán folytassa. így aztán nappal a tárgyalásokra, este pedig a vizsgákra készült. A területi átszervezés után az érsekújvári járásbíróságra került, mint a polgári ügyek tanácsának elnöke. Itt jelölték a múlt bíróválasztáskor. Választókörzetébe 13 falu tartozik. A legtöbbjükben magyarok laknak, s így a tárgyalások nagyrésze is magyarul folyik. Izsák elvtársnak a főiskolai vizsgákra való készülés mellett a magyar szakkönyveket is kézbe kellett vennie, hogy a helyes szakkifejezéseket elsajátítsa. A múlt blróválasztás óta három év 'telt el. Akaratlanul ls felvetődött bennem az a gondolat, milyen munkát is végzett ez idő alatt. Izsák elvtárs, mintha csak olvasna gondolataimban, erről kezd beszélni: — A bemutatkozáskor nem ígértem sokat — fonja tovább a beszéd fonalát. Csupán annyit, hogy ügyes-bajos dolgaikkal választóim bátran forduljanak hozzám. Az elmúlt három év alatt sokan felkerestek. Ha az ügy nem tartozott ls hozzám, elmentünk a kollégákhoz és megbeszéltük. Senki sem távozott „üres kézzel". Egy dolog azonban nem ment úgy, mint ahogy szerettem volna. A körzetem látogatása. Távol esik a járási székhelytől, aztán a tanulás Is lekötött... — Az elmúlt három év alatt bizonyára sok tárgyalása volt... —A számok nem sokat mondanak, de ha már felvetődött a kérdés, megmondhatom, hogy kereken 900 tárgyalást vezettem le. Az egyik nehezebb a másik könnyebb... — Közelebbi meghatározás , s. Konkrét példa... — Nem is tudom, a sok közül melyiket említsem. Talán a sárkányl szöygtkezet esetét?.,,, - < -J A dolog úgy történt, hogy amikor az említett szövetkezetben talajjavítási munkálatokat végeztek, rossz volt az ellenőrzés. A szövetkezet vezetősége mindent gondolkodás nélkül aláírt. Amikor az építkezés befejeződött, kiderült, hogy többe került, mint ahogyan tervezték. Pénze pedig nem volt a szövetkezetnek. A kerületi talajjavító vállalat a szövetkezetet bepe' relte. A pert elvesztették s a bíróság 138 223 korona lefizetésére kötelezte őket. — 80 000 koronát már megfizetett a szövetkezet, amikor a faluban jártam. Akkor hallottam az esetről. Magánszorgalomból az egész ügyet áttanulmányoztam s javasoltam a per újrafelvételét... A tárgyaláson bebizonyosodott, hogy a talajjavító vállalat követelése jogtalan volt, mivel a kimutatásokban szereplő munka egy részét nem végezték el. A 138 223 korona az EFSZ kasszájában maradt. — Más szakaszon... — A legkényesebb ügyek közé tartoznak a válóperek. Itt nem számlákat kell ellenőriznünk, hanem az emberi vonzalmakat kell mérlegre tennünk. S ebben a munkában mind az üzemi bizottságok, mind a HNB-k segítségére szükség van. Iratcsomót vesz elő. — Itt van például a P.-ék' esete. Négy gyermekük van. Az asszony válni akart. Az ok a nagy korkülönbség. Többszöri megbeszélés után sikerült helyreállítani a családi békét. Ezzel azonban nem tekintem befejezettnek a dolgot. Alkalomadtán mindig érdeklődöm felőlük. Tizenhárom aktacsomót tesz ki az asztalra. Mindegyik fedelén egy-egy falu neve olvasható. — A körzetembe tartozó községek irattartói — mondja — ezekbe rakom le a tárgyalásokról szóló Jegyzőkönyveket, azokat ls, amelyeket nem én tárgyalok. Így átfogó képet nyerek a körzetembe tartozó községek életéről. Figyelemmel kísérem, hogyan viselkednek azok, akik feltételes büntetést kaptak. A HNB-ktől is kérek jelentést, sajnos csak elvétve kapok választ. Izsák elvtárs 29 éves, nemcsak mint járásbíró tevékenykedik. Tagja a JNB pénzügyi szakbizottságának, a munkaügyi és az alkoholellenes bizottságoknak is. Ezek mellett kötelességének tartja, hogy a tárgyalásokon felmerülő fontosabb problémákra az Illetékeseket figyelmeztesse. Hogy a múlt választási időszak alatt jő munkát végzett, mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy körzetében újból jelölték. — Örülök a bizalomnak. A közeli napokban diplomámat is megkapom. Több idő jut majd arra, hogy a választókkal gyakrabban találkozhassam, mert egy járásbírónak nemcsak a tárgyalóteremben, kell dolgoznia, hanem elsősorban a körzetében, hogy kevesebb legyen a tárgyalások száma. Bár odahaza családom vár, a következő időszakban szeretnék kéthetenként, vagy havonta egy napot a választókörzetemben tölteni. Hirtelen az órájára tekint, és mentegetőzve mondja: — Tárgyalásom van, mennem kell.. Rugalmas léptekkel a tárgyalóterem felé igyekszik. Újabb munka vár rá ... Az ajtóból azonban még visszaszól: — Négy év múlva okvetlenül keressen fel, biztosan több eredményről, jobb munkáról számolhatok majd be. N. J. Bejáró dolgozók táplálkozása Országszerte rengeteg a dolgozók lakóhelyétől távoli munkahely. Ezek« nek nagy része — főleg a kisebb vállalatok és szövetkezetek falun, váróson egyaránt — nem rendelkezik üzemi étkezdével. A vonaton, autóbuszon vagy safát közlekedési eszközükön bejáró dolgozók sokat vétenek egészségük ellen, ha a lehetőségekhez képest nem igyekeznek megoldani a rendszeres, kiadós táplálkozás kérdését. Nem szabadna figyelmen kívül hagynia ezt a kérdést a vállalat vezetőségének és a szakszervezetnek sem. Versenyben a kékkői bányászok A Kékkői Szénbányák dolgozói Pőtoron, válaszul a Hradec Králové-i Győzelmes Február Üzem ifjúsági kollektíváinak felhívására, versenyt indítottak a „Csehszlovákia felszabadulása 20. évfordulójának vállalata" megtisztelő címért. Ebből az alkalomból megújították a Szlovák Nemzeti Felkelés 20. évfordulójának tiszteletére adott vállalásaikat. Ebben az évben a kékkői bányászok 18 000 tonna barnaszenet fejtenek terven felül és vállalták, hogy 500 méterrel hosszabb bányafolyosót hajtanak ki, mint a terv előírja, hogy így elég frontfalat biztosítsanak. Minden egyes tonna szén kitermelésénél egy kuronával csökkentik a tervezett önköltséget. A gépek jó kihasználásával 1,5 százalékkal túlteljesítik az előirányzott munkatermelékenységet. Feladataik teljesítése mellett nem feledkeznek meg a fiatal Cígel Bányáról sem. Június l-ig harminc kiképzett vájárt adnak ennek a bányá nak, hogy ugyancsak sikeresen teljesíthesse nemcsak a tervet, de a köze ledő jubileumi évfordulók tiszteletére tett vállalásokat is. (fej AZ A DOLGOZÓ, akinek táplálkozása nem rendszeres, sőt összetételében, minőségében és mennyiségében hiányos, létfontosságú anyagoktól fosztja meg szervezetét. A táplálkozás hiányosságai többek közt pl. abban mutatkoznak, hogy az ember munka közben hamar elfárad, csökken a munkabírása, s kisebb az ellenállása a különféle betegségekkel szemben. A legyengült szervezet megbetegedése esetén körülményesebb az egészség helyreállítása is. Minden embernek úgy kell táplálkoznia, ahogyan azt életkora és munkájának vagy más erőkifejtésének jellege megkívánja. A szükséges táplálékot a koránkeléSj az utazás, az otthontól való többórás távolmaradás és egyéb negatív körülmények ellenére is meg kell kapnia. Sokan talán bosszúsan legyintenek: ugyan elképzelhető-e a racionális táplálkozás alapelveinek betartása, ha az ember hajnali fél ötkor indul el hazulról és délután fél ötkor vagy még később tér vissza otthonába? Valóban. Valahány dolgozót, akinek munkahelyéhez közel nincs rendezett étkezési táplálkozási lehetőség, megkérdeztünk — annyiféle választ kaptunk. A válaszok egyetlen közös jellege az volt, hogy táplálkozásuk ésszerűsítésének egyszerűen nem látják gyakorlati lehetőségét. Kollár Ilona, 20 éves p.-i munkáslány vallja: — Reggel fél hétkor ülök vonatra. A családból hárman járunk be a városba. Kávét vagy teát reggelizünk, magunkkal pedig zsíroskenyeret viszünk, néha töpörtyűt, kolbászt. Van úgy, hogy túrós vagy gyümölcsös lepényt, máskor meg kalácsot. — Reggel nem szeretek enni — mondta Gabriel Páleš 27 esztendős r.-i villanyszerelő. — A kávét, amit anyám este elkészít, üvegben viszem magammal, kapok tojást, zsíroskenyeret meg hasonlókat tízóraira. Az ebéd otthon vár, fél ötkor már felmelegítve megehetném. Sokszor azonban szórakozási vagy más célzattal a városban maradok estig. Olyankor aztán vendéglőben vagy büfében eszem valamit. Ha tíz-tizenegy felé hazavetődöm, rendesen teleeszem magam .., MINDEBBEN nyoma sincs rendszernek. Megkérdeztünk bejáró diákokat, szakmunkásokat, tisztviselőnőket, kereskedelmi dolgozókat, sőt orvűsokat ls. Arra a következtetésre Jutottunk, hogy bár az emberek Ismerik a rendszertelen táplálkozás veszélyét, nincs elég önfegyelmük, hogy változtassanak a helyzeten. Pedig nagyon sok esetben a fáradékonyság, a főfájások, az idegesség és egyéb tünetek oka a hiányos helytelen táplálkozás. — Ha nap közben megiszom néhány üveg sört, jóllakottnak érzem magam, — állítja Horváth Imre, 40 esztendős munkás, akivel egy k.-i építkezésen beszélgettünk. Hasonló a helyzet a cigarettával vagy más szenvedéllyel, pl. a feketekávéval. Az emberek megfeledkeznek éhségükről és mulasztást mulasztásra halmoznak önmagukkal szemben. Az alkohol, a nikotin, a koffein és más „élvezeti cikkek" ártalmas voltát Itt nem taglaljuk. Azt mondják, nyugtatóan hatnak egyesekre, sőt most megtudtuk, hogy „éhséget is csillapítanak" ... Kérdezzük csak meg azokat, akik fontos tápanyagokat vonnak meg saját szervezetüktől — mit szólnának, ha szervezetük mindennapos igényét, szükségletét mások, mondjuk feletteseik vagy munkatársaik miatt nem tudnák kielégíteni? Igen, másokat súlyos vádakkal Illetnének, csupán önmagukkal szemben elnézőek. Pedig ki-ki saját maga sokat tehetne táplálkozása megjavítása érdekében. Gondoljunk arra, hogy a dolgozó fizikai igénybevétele a nap első felében a legnagyobb. Ennek megfelelően kell tehát reggeliznie. Nem csak kávét vagy teát, esetleg pálinkát, hanem ésszerűen összeállított, esetleg már este előkészített, és szükség esetén reggel Jól megmelegített ételt. Csupán néhány olyan eledel-féleséget sorolunk fel például, ami a reggeli órákban szükséges kalóriát biztosítja: Alsószecse: 370 mázsa hús terven felül — Jó híre van a lévai járásban az alsószecsei EFSZ-nek, Ezt a jó hírnevet áldozatkész munkával vívta ki a közös tagsága — kezdi levelét Kúcs Gyula, majd így folytatja: — A SZNF 20. évfordulója tiszteletére 50 000 liter tejjel, 50 000 tojással, 370 mázsa hússal stb. ad többet a közellátásnak a szövetkezet. sűrű húsleves, gulyásleves, hüvelyesvagy burgonyaleves, meleg tésztaételek, tojásrántotta kenyérrel, vajaskenyér tejjel ós túróval, vagy sajttal stb. A hajnalban fogyasztott reggelinek is változatosnak kell lennie, hogy, a dolgozó megfelelő étvággyal fogyassza el. MUNKAHELYÜNKRE vigyünk kiadós tízórait, aminek a reggelit kellene megfelelően kiegészítenie (keménytojás, tej, sajt, paprika, paradicsom, hagyma, retek, alma vagy más zöldség 111. gyümölcs). A vállalati büffé? Nem akarjuk rontani a hitelét, de ami ilyen helyen kapható, az drágán, de íz- és tápértékben szegényesen tudja csak kielégíteni a dolgozók igényeit. A tízórai-csomag még nem oldja meg a főétkezés kérdését. Az ebédről van szó, amelynek a dolgozó napi táplálékának kb. negyven százalékát kell al« kotnia! Az előírt ebédszünetet minden munkahelyen másképpen töltik el. Van úgy, hogy csoportokba verődve beszélgetnek, dohányoznak a dolgozók. Egyesek akkor veszik elő tízóraijukat, és falatoznak. Sok.helyütt egyszerűen tovább folytatják a munkát

ť hogy többet végezzenek, behozzák a lemaradást vagy előbb készüljenek el. Megfigyelésünk szerint igen kevés az olyan étkezdével- nem rendelkező munkahely, ahol a dolgozók délidőben, megszokott időpontban, egyértelműen abbahagynák a munkát, elővennék otthonról hozott ebédjüket és melegen megennék azt. De ezt kell elérnünk legalább ideiglenes megoldás gyanánt, amíg mindenütt nem' biztosítható a rendes üzemi ellátás, A dolgozónak délben meleg ebédre van szüksége, az otthon elkészíteti; főtt ételt, amelynek kiadósnak, többi fogásból állónak kell lennie, termoszban vagy lábosban (ételhordóbanJj hozhatja munkahelyére. ITT KELL MEGEMLÍTENÜNK néhány olyan hozzászólást, amelyet a dolgozókkal folytatott beszélgetéseink során pirossal húztunk alá.: — Megértjük, hogy a vállalat most nem építhet étkezdét, de egy kis étkező- és pihenősarok létesítése, asztallal és padokkal való felszerelése nem kerülne annyiba! Más: — Legalább meleg vizünk lenne, hogy evés előtt kezet moshassunk' vagy elmossuk a lábast, amiben a babfőzelék meg a benne főtt füstölthús volt... — Ezek sok vállalatot, kis- és nagyüzemet érintő dolgok. Az illetékes tényezőknek komolyan el kellene gondolkodniuk a következőkön: — A bejáró dolgozóknak, ha üzemükben nincs étkezde, magukkal kell vinniük az ebédet. De miben? Melyik vállalat gyártja és melyik üzlet árusítja azt az ételhordót, amelyben az ételt melegen lehetne tartani és amellett munkába járó férfiak, nők, diákok kényelmesen és szégyenkezésj feltűnés nélkül vihetnék munkahelyükre, akár kerékpáron, akár vonaton vagy autóbuszon? Amíg a megfelelő bejáró-éthordót megkapjuk, addig úgy kell segíteni magunkon, ahogyan tudunk. Az uzsonna és a vacsora kérdése csak azok esetében kíván mérlegelést, akik munkahelyükről a rossz közlekedés következtében csak későn jutnak haza, vagy más okok miatt maradnak távol otthonuktól az esti órákig. Ne feledjük, hogy a 8—10 órát, amit utazással és munkával tölt el a bejáró dolgozó* lényegesen egészségesebb tevékenységnek — aktív pihenésnek — kell felváltania. Ezért nem jól teszi, aki kimerítő, bejáró életmódja mellett az otthonától távoli helyen még további kötelezettségeket vállal. Odahaza sem tanácsoljuk második műszak megkezdését. A napi munka után Jöjjön a könnyebb testi foglalatosság, a torna, sport, fürdés, séta, mozi- vagy színielőadás stb. A VACSORAIDÖT úgy állapítsuK meg, hogy az utolsó étkezés 2—3 órával a lefekvés előtt legyen, mert ha közvetlenül előtte vacsorázunk, veszélyeztetnénk a nyugodt pihenést, A napi étkezést célszerű és kellemes! gyümölccsel befejezni. A bejárók rossz táplálkozási szokásai közé tartozik, hogy éppen vasárnap, amikor lényegesen kevesebbj energiát fejtenek ki és kevesebb kalóriára van szükségük, többet esznek és Isznak. Az anya és a feleség ilyenkor Igyekszik pótolni mindazt, amiben a szegény bejáró családtagnak hót közben nem lehetett része. Gondolkozzunk azon, hogyan szervezhetnénk meg egyénileg, családonként a kiadós, ízletes táplálkozást hétközben is úgy, ahogyan azt az emberi szervezet megkívánja. Egy kis ügyesség, leleményesség sokat változtathat a bejáró dolgozók tömegeinek helyzetén. (sz- sy-Ji ŰJ SZÖ '4 * 19B4. május 17,