Új Szó, 1964. április (17. évfolyam, 91-120.szám)

1964-04-10 / 100. szám, péntek

1 lakbér megállapításának új alapelvei Pártunk ás kormányunk nagy figyelmet szentel a lakáskérdésnek. Ezt bizonyítja az a törekvés is, hogy köztársaságunk valamennyi polgára, tninden család már az elkövetkező évek folyamán megfelelő lakásban lak­jék. A lakbér megállapításának módosítása is ezt a célt szolgálja Alap­vető változásokról van szó. melyeknek célja a lakbér igazságos megálla­pítása. Dolgozóink gyakran és joggal kifogásolták, hogy egyforma minősé­gű lakásokért eltérő lakbért fizetnek, holott az eltéréseket semmi sem indokolja. Az érvénybe lévő változások másik oka gazdasági jellegű. Köztudomású, hogy az eddigi lakbérek csupán rész­ben fedezik a lakásalap karbantartá­sára fordított összegeket. Egészen természetes követelmény tehát, hogy dolgozóink — ki-ki az őt megillető mértékben — hozzájáruljanak a la­kásalap fenntartásához. Eddig a la­kásgazdálkodásban mutatkozó ráfize­tést állami eszközökből, tehát az egész társadalom pénzéből térítettük meg. Az öj lakbért úgy állapítjuk meg, hogy összege megfeleljen a lakás mi­nőségének, berendezésének és nagy­ságának, hogy az így nyert összeg lé­nyegében fedezze a javításra, karban­tartásra és kezelésre fordított kiadá­sokat. Ugyanakkor legfőbb ideje tisz­tázni e lakás használatával Igénybe vett szolgáltatások ellenértékét ls. Mindebből kitűnik, hogy az új ren­delkezés életbelépésével újabb lépést teszünk a lakáskérdés megoldása ér­dekében. Joggal elvárhatjuk, hogy ezután több gondot fordítanak a la­kások karbantartására, a lakásokat ez eddiginél lényegesen jobban ki­használják és köztársaságunk dolgo­zói kiveszik részüket a lakásprobléma megoldásából. 'Ez év október 1-vel érvényét veszti az előírások, hirdetmények tömkelege, melyek értelmében eddig az időpon­tig a lakbérek összegét megállapítot­ták. A lakbér megállapításának új el­veit a Helyi Gazdálkodás Fejlesztése Központi Igazgatóságának hirdetmé­nyi rögzíti. MELY ESETEKRE VONATKOZIK AZ ÜJ HIRDETMÉNY? Ä lakbér mindazoknál a lakások­nál módosul, amelyek szocialista szer­vezet hatáskörébe tartoznak, s ugyan­csak módosul a magántulajdonban levő lakásoknál is. Ide soroljuk ter­mészetesen az állami építkezésből jut­tatott lakásokat is. Magántulaj­donnak számít az a lakás, ame­lyet egyén, vagy magánjogi személy (egyház, vallási szervezetek stb.) bir­tokol. A lakbér nem változik azoknál a szövetkezeti lakásoknál, melyeket a lakásszövetkezetek 1958 után építettek fel. (Az 1958 előtt épült szövetkezeti lakásoknál tehát ugyancsak módosul a lakbér.) A családi házaknál a lakbért a tu­lajdonos és a bérlő közös megegye­zése alapján állapítják meg, tehát ilyen esetekre a lakbér megállapítá­sára érvénybe lépő elvek nem.vonat­koznak. Megtörténhet azonban, hogy a tulajdonos és a bérlő a lakbér ösz­szegét iilet-ően nem egyezik meg. Ilyen esetben a nemzeti bizottság dönt. NÉGY KATEGÓRIA A lakásokat minőségük szerint négy kategóriába osztották: Az első kategóriába tartoznak a központi vagy távfűtéses lakások tel­jes, esetleg nem teljes higiéniai be­rendezéssel. A második kategóriába a központi, vagy távfűtés nélküli lakások tartoz­nak teljes higiéniai berendezéssel. A harmadik kategóriába soroljuk azokat a központi vagy távfűtés nél­küli lakásokat, amelyekhez nem tel­jes higiéniai berendezés tartozik. A negyedik kategóriát azok a köz­ponti, vagy távfűtés nélküli lakások alkotják, amelyekből hiányzik a hi­giéniai berendezés, továbbá azok a lakások, amelyeknek higiéniai beren­dezése a lakáson kívül esik. Azokat a központi, vagy távfűtéses lakôsokat, amelyeket a lakásügyi szerv döntése alapján választottak le és higiéniai berendezésük közös, a második kategóriába, a nem központi, vagy táv-fűtéses lakásokat pedig a negyedik kategóriába sorolják. Az első és második kategóriában a higiéniai berendezés a lakás részét képezi, esetleg a lakáson kívül esik, de egy és ugyanazon emeleten talál­ható és a berendezést kizárólag a la­kás bérlője használja. A LAKBÉR MEGÁLLAPÍTÁSA Az említett hirdetmény megállapít­ja az első, második és harmadik kate­góriába tartozó lakások használata utáni díj, tehát lakbér egy évre szó­ló összegét. A negyedik kategóriába eső lakások utáni lakbér megállapí­tásának a hirdetmény külön fejezetet szentel. Az évi lakbért a lakóhelyiségek és mellékhelyiségek négyzetméterei sze­rint számítják ki. Ehhez számítják hozzá a lakás használati berendezése után járó évi összeget. A lakbér meg­állapításánál kedvezményben részesül­nek a többgyermekes családok. A lak­bér összege az ellátatlan gyermekek száma szerint csökken. A lakás kihasználható területének évi díja négyzetméterenként: I. II. III. kategória korona lakóhelyiségek 28,— 18,— 14,— mellékhelyiségek 12,— 10,— 10,— A hirdetmény pontosan meghatá­rozza, mi tartozik a lakóhelyiségek­hez és mi a mellékhelyiségekhez. Az általános használati berendezés után fizetendő évi öszeg I. kategória 400,— korona II. kategória 350,— korona III. kategória 250,— korona Az általános használati berendezéshez tartozik: a hi­giéniai berendezés, víz-, gáz- és vil lanyvezetéfc, szennyvízcsatorna, élés­kamra, pince és tűzhely. Amennyiben a felsoroltakból vala ml hiányzik, csökken az általános használati berendezésért járó évi ösz­szeg. A központi vagy távfűtéses levá­lasztott lakásokban, ahol a higiéniai berendezés közös (tehát második ka tegóriájú lakás), a használati beren dezés után Járó 350,— korona ösz szeget a bérlők között aszerint oszt ják el, ki hány lakóhelyiséggel ren delkezik. A közös előszobáért nem kell fizetni. A lakás további berendezéséért és beépített bútordarabjaiért a követ­kező évi összeget állapították meg: konyha szekrénnyel 80,— korona konyha szekrény néľkul 50,— „ beépített szekrény 20,— „ hűtőszekrény 150,— „ etázsfűtés 150,— „ balkon, fedett erkély, terasz 5 négyzetméterig 20,— „ 5 négyzetméteren felül 40,— A lakásban található további beren­dezés vagy beépített bútor használati díját a Járási nemzeti bizottság álla­pítja meg. A lakbér az alacsonyabb minőségű lakásoknál a következőképpen csök­ken: Alagsori lakős (szuterén) 10 */«-kal A felvonó nélküli központi fűtéses lakásoknál a ne­gyedik emelettől felfelé 5 */i-kal Ugyanezeknél központi fűtés nélkül 10*/t-kal Azoknál a lakásoknál, ahol a lakóhelyiségek magas­sága meghaladja a 3,40 métert 5 Vi -kal Azoknál a lakásoknál, ahol több család él közös ház­tartásban 5 Ví -kai A nedves és sötét lakások utáni lakbér 10 %-kal csökkenthető. A já­rási nemzeti bizottság engedélyével leszállítható a lakbér a lakótelepeken kívül eső és a lakatlan községekben levő lakásoknál ls. Ugyancsak leszál­lítható a lakbér az EFSZ-ek, állami gazdaságok és erdőgazdaságok tulaj­donában levő lakásoknál. Lakbérked­vezményben részesülnek továbbá a vak és béna személyek. A járási nemzeti bízottság kivételes esetekben emelheti a lakbér összegét a különösen jó minőségű, fényűzően berendezett első és második kategó­riájú lakásoknál. Á lakbér megállapításának további részleteivel lapunk holnapi számá­ban is foglalkozunk. Kérjük olvasóin kat, amennyiben ezzel kapcsolatban további magyarázatra szorulnának, kérdéseiket juttassák el szerkesztő­ségünknek. A TÁTRA SZERELMESE J. VOTRUBA FESTŐMŰVÉSZ 75 ÉVES Petőfi Sőndor, amikor ifjúkori sze­relme, Csapó Etelka halála után 8 feledést szepességi körútján kereste, h Tátrát gyönyörű leányhoz hasonlí­totta S valóban, alig akad olyan mű­vész, akit a Tátra lenyűgözően fensé­ges szépsége ne ihletne nagy alkotá­sokra A hegyóriások színekkel, fe­nyőzúgással, mennydörgéssel telített világa egyforma erővel Inspirálja a zeneszerzőt, költőt, vagy a filmrende­zőt. A vadul alázuhanó hegyi pata­kok, a különös állat- és növényvilág, a csúcsok és ormok össze visszasága, a kristálytiszta, áttetsző levegő, a ma­gány fensége — mindez külön-külön és együttvéve rabul ejti a művészt... A Tátra hallgatag csodálói, a hegy­óriások pompájából ihletet merítő művészek közé tartozik Jaroslav Vot­ruba festőművész is. aki ma tölti be 75. életévét és ünnepli pályafutásá­nak 50. esztendejét. Votruba, a legtermékenyebb fes­tőink egyike, illusztrátor és grafikus; érdemdús szervezője képzőművésze­tünknek, a nemzetiségek közötti köl­csönös megértés apostola. Számára a Tátra nem üdülőhely, hanem az év legtöbb hónapjában a szorgalmas munka műhelye, amelyet csak késő őszidőben hagy el, hogy rövidesen is­mét visszatérjen és vásznain a hábo­rította völgyeket, csúcsokat örökítse meg. Aztán, amikor tavasszal az első kökörcsinek halvány Illa foltokkal színezik a kopár lankákat, újból Itt találjuk a hegyek szerelmesét. De ahogy megjelennek az üdülők ezrei, Votruba Ismét visszahúzódik a kí­váncsiskodók elől. Ilyenkor csupán a környező városokban, községekben megrendezett kiállításain találkozha­tunk a művésszel, ahol rendszerint előadásokat, beszélgetéseket tart. Votruba — úgy mint Petőfi — diák­korában látta meg először a Tátrát. Huszonöt esztendeig készülődött a vakmerő és nehéz küzdelemre: arra, hogy vászonra, papírra vesse a Tátra rejtelmes szépségét. A víztükör ezer arcát a Baltikumban tanulta meg­festeni. Járt és alkotott Jugoszláviá­ban, ahol a sziklákkal barátkozott és barangolt az Alpesekben, ahol elér­kezett a hegyek nagyszerű fenségé­nek megértéséhez. Japánból a famet­szet technikájának elsajátításával tért vissza. Csak ilyen előkészületek után nyúlhatott a Tátra adta témákhoz. Kezdetben szigorú realizmussal, ké­sőbb impresszionista módon. S né­hány évnek kellett eltelnie, míg meg­találta a maga egyéni stílusát, vo­nalvezetését. Azt, amelyet ma dolgo­zóink ezrei Ismernek és szeretnek. Votruba mester a magáévá tette Ce­zanne festői hitvallását: Kevesebb-e avagy több a művészet a természet­nél? Egyenrangú, addig, amíg a mű­vész önkényesen nem avatkozik a ter­mészetbe. A táj tükröződik bennem, emberivé válik: én rögzítem, és vá­szonra vetítem." És tovább: „El az el­méletekkel! Alkotni kell!" Votruba ura lett a Tátrának. Le­igázta. Megtanulta látni és hallani a hegyeket. És felkészült rá, hogy mind­ezt tolmácsolja is. Ogy, hogy aki lát­ja legjobb műveit, érezze is a tátrai ózont, a tavaszelő havának hűvössé­gét, vagy az augusztusi bozót illatát, érezze az ormok fölé boruló égbolt kékségét s megremegjen a félelmetes, ólmosszürke viharfellegek láttán. S ennél vajon adhat-e festő többet? (-v-k) /. Votruba: Tátrai taj (olajI A BRIGÁD NAGY HADTEST LETT Húsz éve aíakult meg a szovjetunióbeli első csehszlovák hadtest KÉRELEM Befejeződött a zsaskovi csata. Cseh­szlovák brigádunk ősz óta, amikor egy holdfényes októberi éjszakán a pontonhídon átkelt a Dnyeperen, ál­landóan harcolt. Kijev, Bilá Cerkev, Zsaskov, Vaszilkovo — ezek a városok szerepeltek a leggyakrabban a brigád­parancsnokok katonai térképein, s mindegyik nevéhez súlyos, kimerí­tő harcok emléke fűződik... Svoboda tábornok, a brigád pa­rancsnoka a földbe ásott fedezékben a térkép fölött töpreng. Elgondolkod­va nézi a vonalak, jelzések, nyilak bonyolult rajzát, amelyek a brigád katonáinak Zsaskov melletti állásalt Jelzik. Már ötödik hónapja harcolnak az első vonalban. Az egész idő alatt nem volt tető a fejük felett, hónapo­kon át nélkülöztek, viselték a kato­nai élet nehézségeit, s emellett ered­ményesen harcoltak a hitleristák el­len. Derék legények — ismételgeti magában a tábornok. „Mologyci" — így nevezte őket Vatutyin tábornok ez ukrán front prancsnokainak nem régi ülésén. Hangosan is megismétli e szavakat — „derék legények, hő­sök". Egyszeriben elborul az ősz ha­jú tábornok arca. Vajon Londonban mikor értik meg, hogy katonáink a keleti fronton hősi harcot vívnak a köztársaság szabadságáért? A Bilá Cerkev-i harcok után írt Ingr nemzetvédelmi miniszternek Lon­donba, s levelében katonákat kért a brigád kiegészítésére. A brigádnak nagy veszteségei vannak, elsősorban új parancsnokokra van szüksége. Kholl kapitány zászlóaljparancsnok 50 katonát kér, hogy kiegészíthesse egységének megritkult sorait. Sochor gépfegyveres alakulata ugyancsak ér­zékeny veszteségeket szenvedett. De honnan vegyenek újabb katonákat? Angliában több ezer katonánk és csaknem ezer tisztünk van. Ingr azonban nem válaszol. Píka tábornok, a moszkvai katonai misszió főnöke is csűri-csavarja a dolgot, mindig talál valamilyen kifogást, ellenvetést, mi­helyt a brigád kis létszámáról van szó. A tábornok kiveszi az asztal­fiókból az egységek jegyzékét. A bri­gád sorainak kiegészítéséhez a kony­hákban, műhelyekben, sütődékben, a raktárakban, a zenészeknél és a had­tápnál kell embereket keresnie A lon­doni politikusok és magas rangú tisz­tek eme diplomáciája esztelen, osto­ba s az egész nemzet életét teszi kockára. PANASZ Alattomos politika ez. 1944 február­jának második felében, amikor a csehszlovák brigád Zsaskov körzeté­ben, a Dnyeper jobb partján kemény, szívós harcokat vív a támadó hitleri harckocsik és a gépesített gyalogság ellen, Píka tábornok, a moszkvai csehszlovák katonai misszió főnöke riasztó híreket küld Londonba. Jelen­ti Ingraek; „Svoboda tábornok 1200 tiszt és ka­tona mielőbbi kiküldését kérte a vesz­teségek pótlására ... 300 katonát ígér­tem neki... A Vörös Hadsereg főpa­rancsnoksága — tekintettel a cseh­szlovák pótzászlóalj nagy létszámára (Jefremov város helyőrsége — a szer­ző megj.) — 300 katona kiküldését kérte legkésőbb február 13-ig. Vago­nokat is beállítottak a szállításhoz. Megtagadtam kiküldésüket... A Vö­rös Hadsereg fővezérkara azonban ra­gaszkodik ahhoz, hogy az utánpótlást a frontra küldjük..." IRÁNY VOLLUNIAI Brigádunk frontújsága február ele­jén olyan hírt közölt, amely mind­nyájunkat nagy izgalomba hozott: „A szovjet hadsereg felszabadította Vollúnifttr E vidéken már évek óta csehek él­nek, több mint 40 000-en... Néhány hét múlva Píka újabb sür­gönyt meneszt Londonba: „Svoboda tábornok megkérte Vatu­tyin tábornokot, az ukrán front pa­rancsnokát, hogy a csehszlovák bri­gádot Vollúniába, Rovno város tér­ségébe helyezzék át és vessék táma­dásba Rovno—Uzsok vagy Medzila­borce irányában." — Ezt saját kez­deményezéséből, a mi tudtunk nélkül tette, — panaszkodik keserűen a moszkvai csehszlovák katonai attasé a csehszlovák brigád parancsnokára. Svoboda tábornok kérésére hama­rosan megjött a válasz, sokkal előbb mint Ingr miniszter válasza Píka tá­bornok panaszára. Vatutyin tábornok, az ukrán front parancsnoka távirat­ban közölte Svoboda tábornokkal, hogy a csehszlovák brigádot a közel­jövőben Vollúnia vidékére helyezik át. SZEMREHÁNYÁS Egy esős márciusi napon megérke­zik a frontparancsnok utasítása: a csehszlovák brigádot Zsaskov köze­lében Tyitejovka városkában kell ösz-. szevonni. A hirtelen olvadás követ­keztében a hó gyorsan eltűnt, az utak sárosak voltak, elakadtak rajtuk a te­herautók és az ágyuk vontatói. A zsaskovi kolhozparasztok jöttek se­gítségünkre. Abbahagyták munkájukat a földeken, traktoraikat befogták az ágyúk és a teherautók elé, s a süppe­dő, sáros, mocsaras talajon elvontat­ták egészen Tyitejovkába. A csehszlo­vák katonák köszönő szavaira azt vá­laszolták: „Mi már otthon vagyunk, de ti még nem. Siessetek, kár minden óráért..." Ezután sűrű tavaszi esőben a kis állomáson vonatra ültünk. Olyan vi­déken haladtunk át, ahol a megvert hitleri csapatok vonultak vissza, s nemrégen még elkeseredett harcok dúltak. Felperzselt falvak, üszkös fák, erdők, gránátoktól, aknáktól, bombáktól barázdált földek. E nyo­mok arról tanúskodtak, hogy szívós harcok folytak Itt minden talpalatnyi földért. Sepetovcében, a nagy vasúti csomó­ponton egy hosszú vonat mellett meg álltunk. Civilruhás férfiak nyomakod­tak a vagonok ajtajához, sapkájukkal integettek, felénk szaladtak. Itt élő csehek voltak, akik jelentkeztek a csehszlovák brigádba, s most útban voltak a jefremovi pótezredhez. Píka tábornok küldte őket oda. Svoboda tábornok azonban feltartóztatta a vo­nalot, a szovjet parancsnokság bele­egyezésével visszaküldte Vollúnia irányába, a front közelébe. Máricus 16-ról 17-re virradó éjsza­ka érkeztünk Rovnóba. Kiszálltunk a vonatból, gyalog meneteltünk tovább dél felé. Városokon és falvakon ha­ladtunk át, amelyek már a haza han­gulatát keltették bennünk. Sokan kö­zülünk nem először jártak itt. öt év­vel ezelőtt Krakkóból Baranovicsbe tartva áthaladtunk Belorusszia nyuga­ti részén. Vollúniában gyorsan elter­jedt a hír: jön „a csehszlovák lé­gió"... Örömmel üdvözöltek a vollú­nia! csehek nagy tömegei. Férfiak, nők és fiatalok önként jelentkeztek a brigádba. Az újoncok polgári ruhában gya­korlatoznak — katonai egyenruhát csak később, Bukovinában kapnak. Megtanultak katonásan menetelni, tisztelegni, lövészárkokat ásni és ál­cázni. Lőni a csehszlovák brigád Luck városánál lévő lövészárkaiban és lő­állásában tanulnak, nem messze a hitleri katonák állásaitól. A menet­gyakorlatok, a felderítők és az utá­szok kiképzése gyakran igazi harccá válik a hitleristákkal. De a vollúnia! csehek kedvét nem veszik el sem a katonai élet nehézségei, sem a fron­ton fenyegető veszély. Naponta újabb és újabb önkéntes jelentkezők érkez­nek a csehszlovák brigád lucki és rovnói toborzóközpontjába. A sorozó bizottságok késő éjszakáig dolgoznak. Píka tábornok hiába igyekezett megakadályozni az újoncok harci fel­tételek között való kiképzését. Kész­fr SZÖ I i wi 10.

Next

/
Thumbnails
Contents