Új Szó, 1964. április (17. évfolyam, 91-120.szám)

1964-04-09 / 99. szám, csütörtök

fi demokratikus centralizmus és a fegyelem-a párt alapelvei A

z utóbbi időben, főleg a CSKP XII. kongresszusa, és a CSKP KB decemberi plenáris ülése előtt és után valamennyi pártszervezetben tanúi voltunk annak, hogy fokozódott a tagok és tagjelöltek ideológiai aktivitása. Ez azért volt így, mert a párt szervei és szervezetei az életünket érintő fontos tavalyi határozatok hatására sokkal nagyobb felelősséggel és aktívabban vették vizsgálat alá életünk valamennyi megnyilvánulását — a vezetés, a párt Ideológiai munkájának, gazdaság-politikájának kérdéseit stb. Nem hallgathatjuk azonban el, hogy e fokozott aktivitás mellett bizonyos negatív jelenségek is felmerültek az életünk egyes kérdéseiről folytatott eszmecserék során. Ezek a negatív jelenségek főleg abban nyilvánultak meg, hogy a párttagok egy része még mindig nem érti kellőképpen a párt vezető szerepének jelentőségét és lényegét s a pártépítésnek és a párt belső életének vele szorosan összefüggő lenini elveit — a demokratikus centralizmus, és a párton belüli demokrácia elvét. Ez összefügg azzal, hogy a párt alapszabályzata még nem gyökeredzett meg eléggé valamennyi párttag és tagjelölt tudatában, illetve egyes tagok és tagjelöltek helytelenül értelmezik a pártszabályzat bizonyos cikkelyeit. Említettük, hogy a pártépítés legfontosabb lenini szervezeti alapelve a demokratikus centralizmus. A demokratikus centralizmus nem zárja ki, hanem objektíven megköveteli a párton belüli demokrácia továbbfejlesztéséhez szükséges további feltételek megteremtését, ami azt jelenti, hogy egyik a másikat dialektikusan kölcsönösen feltételezi. Helytelen volna, ha a párton belüli demokrácia és a demokratikus centralizmus kérdéseivel külön-külön foglalkoznánk, mert mindkettő szorosan összefügg annak a pártnak az életében, amely az alkotó szellemű marxizmus elveit követi. Ezért a párt alapszabályzata sem lát csupán szervezeti elvet a demokratikus centralizmusban. A demokratikus centralizmus elvének szélesebb körű a politikai jelentősége. A helyesen alkalmazott demokratikus centralizmus elve megkívánja, hogy valamennyi szervezet, minden kommunista tevékeny alkotó módon részt vesz a párt politikájának kidolgozásában és végrehajtásában. Megköveteli, hogy a párt minden tagja a pártgyűléseken nemcsak tevékenyen megítéli a helyzetet, a javasolt határozat helyességét, hanem jóváhagyása után a maga munkahelyén aktívan harcol végrehajtásáért is. Ez minden kommunistától megköveteli, hogy elsősorban megértse a határozat tartalmát, értelmét és célját. Az utóbbi időben egyes pártszervezetekben és nyilvánosságra hozott cikkekben különböző viták és eszmecserék tanúi voltunk. Ezek a viták olyan kérdésekről folytak, amelyek összefüggenek a párt alapszabályzatának a demokratikus centralizmus és a párton belüli demokrácia problémáit, és ezzel kapcsolatban a felsőbb pártszervek határozatainak kötelező voltát és a pártfegyelmet taglaló cikkelyeivel. Egyesek vitafelszólalásaikban és cikkeikben támadták azt az elvet, hogy a felsőbb pártszervek határozatai kötelezőek az alsóbb szervek és minden egyes párttag számára. Valamiféle önkéntességről beszéltek a határozatok teljesfése során, arról, hogy majd csak akkor döntik el, teljesítsék-e e határozatokat vagy sem, ha elismerik „indokoltságukat" vagy „helyességüket". Azt állították, hogy a jóváhagyott határozatokról előbb „vitatkozni, gondolkozni kell, és ha majd maguk is belátják helyességüket és indokoltságukat, akkor veszik fontolóra, hot;y teljesítik-e a határozatokat, haicolnak-e teljesítésükért". Emellett ezek az emberek a problémának csak egyik oldalát látják, amelyre hivatkoznak, nevezetesen a párton belüli demokráciát, és nagyon ravaszul hallgatnak a demokratikus centralizmusról. Elismerik a kettő dialektikus egységét, de ha arról van szó, hogy kifejezésre juttassák saját szubjektív nézeteiket, úgy hallgatnak a demokratikus centralizmus tulajdonképpeni lényegéről. Nem beszélnek a vezető szervek és a tagsági tömegek kölcsönös kapcsolatairól, arról, hogy az alsóbb szerveket a demokratikusan megválasztott felsőbb szervek alá rendelik, arról a bizalomról, amelyet a párt kongresszusán e szervek iránt kifejezett, arról, hogy e szerveket ez egész párt kongresszusán megbízta azzal, hogy tovább vezesse a kitűzött úton. Hallgatnak olyan kérdésekről ls, amilyen például a határozatok kötelező volta, az öntudatos pártfegyelem, elsősorban a bírálat jogát hangoztatják, kevesebbet beszélnek az Önbírálat szükségéről stb. írta: Ján Paško, az SZLKP KB osztályvezetője A

mennyiben egyesek azt képzelik, hogy a párton belüli demokrácia csupán azt jelenti, hogy „fontolóra vesszük" és „megvitatjuk" a határozatok helyességét, a párt Irányvonalát, és azt, vajon a párt vezető szervetnek joguk van-e határozatokat hozni anélkül, hogy előbb megvitatásra valamennyi szervezet elé terjesszék őket, úgy ezzel így vagy amúgy bizalmatlanságot keltenek a párt vezető szerveivel szemben, megtagadják tőlük a párt vezetésének jogát, amellyel kongresszusán az egész párt ruházta fel őket, s ezáltal végeredményben tudatosan vagy öntudatlanul aláássák a párt egységét és cselekvőképességét. Valaki azt vethetné ellen: de hisz én a határozatot bírálva és helyességéről, ezzel tehát kötelező vagy nem kötelező voltáról elmélkedve meg akarom előzni, hogy ártsunk közös ügyünknek, hogy ne hozzunk rossz határozatokat, s hogy a rossz határozatokat ne teljesítsék. Igen, a múlttal kapcsolatban beszélhetnénk Ilyesmiről, amikor a személyi kultusz marxizmustól idegen módszerei helytelen gyakorlatot vittek be a párt életébe. De csak rövidlátó vagy elvakult ember nem látja azokat a változásokat, amelyek már az SZKP XX. kongresszusa és a CSKP 1956. évi országos konferenciája után pártunk életében ls bekövetkeztek. Pártunk Központi Bizottsága éppen ettől az időponttól kezdve nagyon kezdeményezőn tájékoztatja a párt szerveit és szervezeteit fejlődésünk minden fontos kérdéséről. Vegyük csak számba, hány fontos párton belüli vagy országos vitát rendeztek és terveznek. A Központi Bizottság Ily módon tanácskozik a párt szervezeteivel, a dolgozókkal, meghallgatja véleményüket az egyes problémákról és megoldásuk módjáról. Pártunk vezetősége egyre gyakrabban használja fel a párttagság és a pártonkívüliek tömegeinek kollektív bölcsességét. Vegyük például a szocialista társadalmunk további fejlődéséről a kongresszus előtt rendezett vitát. A párt alapszabályzatáról folytatott vitát. A CSKP Központi Bizottsága tavaly Idejében tájékoztatta az egész pártot a CSKP KB áprilisi plenáris ülésén a szocialista törvényességnek, és a pártélet lenini normáinak megsértésével, a mezőgazdaság vezetésének irányelveivel kapcsolatban hozott határozatokról. N

agy jelentőségű volt a CSKP KB májusi plenáris ülése, amely felhívta a dolgozókat az 1963. évi terv túlteljesítésére, és a mezőgazdaságunkban tapasztalható hibák leküzdésére, s ezzel a dolgozók millióit késztette arra, hogy akcióterveket fogadjanak el, amelyek alapján országos méretben egymilliárd korona értékkel túlteljesítik a termelési tervet. A Központi Bizottság akkor nyíltan megmondta a dolgozóknak, mit kell tennünk, hogy fokozatosan leküzdjük népgazdaságunkban az aránytalanságokat az egyes termelési ágak között, amelyeket elsősorban a helytelen módszerek, a tervezés szubjektivizmusa, valamint bizonyos belső és külső objektív okok idéztek elő. Függetlenül attól, hogy egyesek „fontolóra vették e" ezeknek az intézkedéseknek a helyességót, vagy belsőleg „meggyőződtek" és „elismerték" helyességüket, és megvalósításuk szükségét, a dolgozók milliói pártunk vezetésével áldozatkészen teljesítették feladataikat. Ez út helyességét a gyakorlat, az 1983 évben és az idei év elején elért eredmények Igazolták. Hogy ezt belássuk, csak figyelmesen és előítéletek nélkül kell elolvasni Novotný elvtársnak, a CSKP KB első titkárának és köztársaságunk elnöké nek a Nemzeti Front bővített ülésén, március 4-én elmondott beszédét, amelyben elemezte fejlődésünket a legutóbbi választások óta eltelt időszakban, különös tekintettel a CSKP XII. kongresszusa óta eltelt hónapokra. A párt szerveit és szervezeteit ugyancsak nagyon gyorsan és cselekvőkészen tájékoztatták a CSKP KB szeptemberi plenáris ülésének határozatairól, amelyek a minisztériumok vezető munkájának kérdéseivel foglalkoztak, valamint a pán ideológiai munkájáról rendezett decemberi Központi Bizottsági ülésről, ahol egyhangúan jóváhagyták azt a határozatot, melynek értelmében felülvizsgálják az SZLKP IX. kongresszusőn az SZLKP vezetőségében megnyilvánuló burzsoá nacionalizmus bírálatáról szóló hatá rozatokat. A párt valamennyi szlovákiai szer vezete teljes mértékben megérti és támogatja a CSKP Központi Bizottságának törekvését, hogy meggyorsítsa népgazdaságunk fejlődésének ütemét, s ezzel biztosítsa az életszínvonal további emelkedését. E célt szolgálján a CSKP KB januári és márciusi plenáris üléseinek határozatai is. A kommunisták évzáró taggyűléseiken, valamint járási konferenciáikon foglalkoztak velük és a maguk részéről konkrét Intézkedéseket hagytak jóvá, hogy a kitűzött terveket minden munkahelyen következetesen teljesítsék. Am szükség van arra, hogy a határozatokat mindenki aktívan teljesítse, ne csupán egyetértsen velük, vagy „fontolóra vegye", vajon saját szubjektív szempontjából nézve e határozatok helyesek-e és kötelezők-e. Ha egyesek a határozatok helyességével kapcsolatban kételyeket támasztanak, és ezzel bizalmatlanságot szítanak a párt vezetősége, illetve a pártvezetés tagjaival szemben, úgy ez csakis az egész párt tekintélyének aláaknázására és ezzel vezető szerepének gyöngítésére vezet. Ez azt jelenti, hogy az illetők pártellenes álláspontot foglalnak el, ami összeegyeztethetetlen pártunk alapszabályzatával. Az az ember, aki a határozatok kötelező jellegének tüzetes megmagyarázása és hangsúlyozása, az öntudatos, de szigorú pártfegyelem jelentőségének magyarázata után is ragaszkodik ahhoz, hogy a párthatározatokat csak akkor teljesíti, ha személy szerint is elismeri teljesítésük szükségét, az ilyen ember kétségbe vonja a párttagság feltételeit, amelyekről a CSKP alapszabályzatának első cikkelye rendelkezik, hangsúlyozva, hogy minden párttag köteles betartani a párt alapszabályzatát, tevékenyen részt venni a szocialista társadalom építésében, teljesíteni a párt határozatait stb. E

feltételek semmi esettre sem vonják kétségbe minden tagnak és tagjelöltnek azt a jogát, hogy kritikus módon ítélje meg a felsőbb pártszervek határozatalt és döntéseit. Ugyanakkor azonban a párt alapszabályzata minden tagot és tagjelöltet kötelez, hogy következetesen teljesítse a párt határozatait, ami semmi esetre sem áll ellentétben a bírálat és önbírálat jogával. Hisz a harmadik cikkely — a párttag jogairól szólva — megállapítja, hogy a párt tagja jogosult „részt venni a párt gyűlésein és a párt sajtójában a párt politikájának és gyakorlat! tevékenységének szabad és tárgyilagos megvitatásában, a párt alapelveinek szellemében megvitatásra javaslatokat előterjeszteni és védelmezni e javaslatokat, míg a pártszervezet nem hoz határozatot". A további bekezdés lehetővé teszi a pártszervezet és vezetősége munkájának, valamint a többi pártszerv tevékenységének stb. megítélését, de csakis a fentebb vázolt elvek szellemében. y i Mindnyájunknak be kell látnunk, hogy a párton belüli demokráciát nem értelmezhetjük úgy, mintha abszolút szabadságot biztositana ahhoz, hogy szüntelenül vitatkozzunk a már elfogadott határozatok helyességéről vagy helytelenségéről anélkül, hogy megvalósításukra törekednénk. A párton belüli demokrácia nem jelenti a párt tagjainak felelőtlen eljárását és magatnrtását. tétlen szócséplést, amely híján van a tagok és tagjelöltek cselekvő aktivitásának. Igen, még sok mindent kell tennünk annak érdekében, hogy mindenütt és következetesen érvényesítsük a lenini elveket. A Központi Bizottság éppen e célra törekszik. Vitára Is szükség van Pártunk és vezetősége nagyra értékeli a vita jelentőségét, amelynek során megismerhetjük a tömegek nézeteit, a gyakorlatban vizsgálhatunk felül minden komolyabb lépést, amelyet fejlődésünk útján megteszünk. Senki sem állítja, hogy nincs szükség vitára, hogy félünk a vitától. Igenis szükség van tárgyilagos vitára, de csakis mélyreható ismeretek alapján, nem pedig bemagolt formulák szajkózásával. Az eszmecsere eredményezzen történelmi Igazságokat az objektív valóságról, s ne juttassa kifejezésre egyesek szubjektív kívánságait, amelyek ellentéten állnak a valósággal és célkitűzéseinkkel. A párton belüli demokrácia helyes érvényesítése feltételezi, hogy valamennyi tag közvetlenül vagy képviselőik révén (vagyis az évzáró taggyűléstken, konferenciákon, kongreszszuso^on megválasztott szervek útján) tevékenyen részt vesz a párt programjának és taktikájának kidolgozásában és megvalósításában. Ez minden lag és tagjelölt vitathatatlan joga és kötelessége, amely kifejezésre jut a párt alapszabályzatában is. A

jelenlegi időszakban, amelyet gyakran „megújhodásnak" mondanak, tanúi vagyunk bizonyos szubjektlvista kilengéseknek, leegyszerűsítéseknek, sőt egyes kísérleteknek is, amelyekkel el akarnak térni a pártépítés és pártélet alapelveitől. Egyes emberek a „megújhodás" folyamatát úgy képzelték, hogy most aztán a személyi kultusz elleni harc leple alatt mindent nihilizálhatnak, ami eddig történt, s ahogy mondani szokták: a fürdővízzel együtt a gyereket is ki akarták önteni, meg akartak szabadulni mindentől, még azoktól a jó és helyes eredményektől is, amelyek függetlenek voltak a kultusz módszereitől. Csak a vak nem látja, hogy pártunk vezetésével teljesen megváltozott nálunk az élet, hogy minden borúlátó jóslat ellenére felépítettük a szocializmust. Persze jelenünknek ezek a „bírálói" nem látják mindig világosan, ml is történik tulajdpnképpen A problémákat és a nehézségeket úgy nézik, mintha észre sem vennék kölcsönös összefüggéseiket a mindennapi belső és külső viszonyokkal, amelyekben élünk, és jelenünkről többé-kevésbé érzelmi alapon, a társadalmon belül vagy rajta kívül kialakult problémák, jelenségek, folyamatok vagy viszonyok ismerete híján ítélkeznek. így történhetett, hogy egyesek kétségbe vontak bizonyos szükséges Intézkedéseket vagy határozatokat, sőt párttag létükre elmélkedni kezdtek azon, hogy egyáltalán szükség van-e rá, hogy megvalósítsák e határozatokat, illetve harcoljanak végrehajtásukért. Igaz, az efféle magatartás a párt határozataival kapcsolatban eléggé elszigetelt jelenségnek számit, de még elszigetelten sincs helye a pártban, annál kevésbé, mivel nemcsak maguk nem teljesítik a határozatokat, illetve úgy vélik, hogy még nem győződtek meg végrehajtásuk szükségéről, hanem véleményüket mindenáron rá akarják kényszeríteni más egyénekre, szervezetekre és szervekre, Illetve az egész pártra. A fegyelemnek, az illetékes pártszerv vagy taggyűlés jóváhagyta határozat kötelező voltának nem szabhatunk feltételeket. Ellenkezőleg, szükséges, hogyha egy határozatot jóváhagytunk, úgy a párt szervei és szervezetei nagyarányú szervező és felvilágosító munkába kezdjenek a párt tagjai és tagjelöltjei körében, hogy azok elsajátítsák a határozatot és hozzájáruljanak sikeres teljesítéséhez. Ez különösen ma fontos, amikor pártunk Központi Bizottsága a CSKP XII. kongresszusán hozott határozatok teljesítésére összpontosítja figyelmét. A CSKP KB januári és márciusi plenáris ülése hangsúlyozza, mily fontos, hogy a népgazdaság minden ágában biztosítsuk az 1964. évi terv feladatainak sikeres teljesítését. Ez különösen fontos éppen a mostani Időszakban, amikor a párt Központi Bizottsága — mint Novotný elvtárs hangsúlyozta a bővített Nemzeti Front ülésén, — a XII. pártkongresszus határozatainak szellemében a párt és valamennyi dolgozó figyelmét az ipari termelésünkben megvalósítandó alapvető szerkezeti változásokra összpontosítja, amelyek lehetővé teszik, hogy a legközelebbi években sikeresen eleget tegyünk a korszerű tudomány és technika támasztotta igényeknek. Szocialista gazdaságunk lényegében immár harmadik átépítésének nagyon bonyolult feladatát oldjuk meg. A szocialista társadalom további építése során gazdasági téren az az alapvető feladat áll előttünk, hogy mezőgazdaságunk általános színvonalát az ipar színvonalára emeljük. Mindeme fontos, pártunk kiiűzte feladatok nemcsak mindnyájunk tevékeny részvételét követelik meg az Idei terv teljesítése érdekében, hanem azt ls, hogy együttes erővel előkészítsük az 1965. évi tervet és szocialista társadalmunk fejlesztésének távlati tervét 1970-ig. A világot nem nézhetjük csupán fekete szemüvegen keresztül, nem bírálhatunk névtelenül és általánosan, mert ezek az emberek meddő vitatkozásukkal drága idejüktől fosztják meg a dolgozókat; elsőrendű feladatunk, hogy kl-ki a maga munkahelyén teljesítse kötelességét, hozzájáruljon a megbírált hibák leküzdéséhez, társadalmunk javainak gyarapításához. E

zért múltunk és jelenünk megítélésében sem kerülhet túlsúlyba az érzelem, elsősorban az értelem szóljon itt, az a képességünk, hogy a jövő érdekében levonjuk a múlt és a jelen tanulságait. (Megjelent a Pravda április 4-i számában) mwmm A tapadó s talaj még a Záhorská Bystrica-t szövetkezetben ts megnehezíti a tavaszi munkákat. Polák traktoros ennek ellenére szorgalmasan végzi a cukorrépának szánt dülö símítózását. (}. Sluka f elv.), AZ ARANY háromszög nyontáhan Az arany háromszöggel 'Brnűban találkoztam. A Jezsuita utcában, öreg falakat vallatván a múltról, egy kiállítási teremből a jelen művészt szépsége szikrázott felém. Sok száz ólomkristály váza testén bomlott ragyogására a neon ívek kékes fénye és az egyik váza alján megláttam az arany háromszöget. Arany háromszögben két betű: Ml7. Ez volt az első támpont. Hűtlen lettem az öreg falakhoz és a nyomot követve eljutottam Znojmo alá, ahol a határmenti falu — Šatov — három kéménye szürkés füstfelhőkkel köszönti az érkezőt. Egy kis családi ház falát egyszerű tábla díszíti: MORAVSKÁ ÚSTREDNÁ, provozovna 81. A műhely — valami átmenet a műhely és a konyha között — szinte túlságosan egyszerű. Magas vaskályha ontja a meleget, két kis kád fölé erősített csiszoló hengerek, egy vitrin nyers és csiszolt üveg tárgyakkal. Ebben az egyszerű műhelyben, amely szinte a manufaktúrák könyvekből ismert képét idézi, négyszáz mintát csiszolnak. A podébradi üveggyárból Ide küldik a még sima ólomkristálytárgyakat. A műhely dolgozói kiválasztják a mintát, rárajzolják a munkadarabra és a csiszoló hengerek elindulnak. Biztos kéz, éles szem, művészt ízlés — ez a jó munka három tényezője. Rajzolni, csiszolni, fényezni — ez a munka. Néhány hét óta külföldi jelzésű személyautók parkolnak szombat délután a satovi kis ház előtt. Osztrák turisták keresik Václav Kulhan elvtársat, a műhely vezetőjét és a műhelyből Bécsbe, Grázba vagy Salzburgba vándorolnak a csillogó kristályvázák. Egyszerű műhely. E élig konyha. De a falakon láttam a firenzei kiállításon nyert aranyérmet és a manchesteri diplomát. Es amikor egy munkadarab elké szül, Kulhan elvtárs ráragasztja az arany háromszöget. PÄLFI GYULA Hermetizált termeidcsarnok (CTK) — A bratlslavai Priemstav országos szakkutató és kísérleti munkahelyén sikerrel próbálták kl olyan gyári monoblokk építését, amelyben hermetizált termelőcsarnok van közvetlen nappali világítás nélkül. Ilyen épületeket olyan gyártásnál fognak alkalmazni, ahol fontos a klimatizáció, az állandó hőmérséklet és a levegő nedvességtartalma, esetleg a munkakörnyezet portalanítása, mint például a műrostgyártásnál, a félvezető elemeknél stb. A kísérleti tömb építése a tervezett 5 hónap helyett csak 2 hónapot vett Igénybe, s a tényleges munkaráfordítás a tervezettnek csak egyharmadát tette ki. Ül SZÖ 4 * 1964 április B-