Új Szó, 1964. április (17. évfolyam, 91-120.szám)

1964-04-04 / 94. szám, szombat

Az MSZMP Központi Bizottságának határozata A KÍNAI KOMMUNISTA PÁRT VEZETŐINEK ÚJABB SZAKADÁR LÉPÉSEIRŐL A Népszabadság tegnapi számában közli a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságá nak 1964 február 20-22 i kibővített iilésén elfogadott határozatát a Kínai Kommunista Párt vezetőinek újabb szakadár lépéseiről. Az alábbiakban kivonatosan közöljük a határozatot: A Magyar Szocialista Munkáspárt tagsága és a magyar nép előtt Ismeretes a klnal vezetők nyílt fellépése a kommunista világmozgalom közös politikája ellen sok kérdésben; így ellene vannak a békés egymás mellett élés politikájának, alábecsülik a két társadalmi rendszer gazdasági versenyét, tagadják, hogy a szocialista forradalom békés úton, polgárháború nélkül Is győzhet. A klnal vezetőknek az az álláspontja, hogy nem kell kijavítani azokat a súlyos hibákat, amelyek a személyi kultusz idején hallatlan károkat okoztak a nemzetközi munkásmozgalomnak. Mint ismeretes, hibás nézeteik ellen a marxi—lenini elvek tisztaságát védelmező pártok — köztük a Magyar Szocialista Munkáspárt is — messzemenő türelemmel, érveléssel vitáztak. A közös irányvonalat követő pártok e vitában nem vették át a kínai propaganda gyűlölködő hangját és szitok-átok módszerét; a hibás nézeteket és azok káros politikai következményeit megvilágították, a koholmányokat pedig visszautasították. A kínai vezetők, miután a testvérpártok túlnyomó többsége elutasította hibás nézeteiket, a szakadár tevékenység útjára léptek. Trocklstákból és mindenre kapható renegát elemekből frakciós csoportokat szerveznek és nem átalják egyiket-másikat ezek közül kommunista pártnak nevezni. Olyan Időben teszik ezt, amikor a szocializmus és a béke erői világszerte növekszenek, a volt gyarmati népek nemzeti önállósága erősödik, a tőkés világ belső ellentétel mélyülnek, az Imperializmus mély krízisben van, bomlási folyamata gyorsul. E folyamatot a szocialista világ egyesített ereje, egységes fellépése még gyorsabbá tenné, a kolonializmus és neokolonlalizmus ellen küzdő népeknek még nagyobb segítséget nyújtana, a világbéke védelméért folyó harc még erőteljesebbé válna, ha a kínai vezetők szakadár tevékenysége nem bomlasztaná a nemzetközi kommunista mozgalom sorait, nem gátolná egységes harcát. Ez év február 4-én a kínai vezetők a Renmln Ribaóban, a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának hivatalos lapjában nyíltan kijelentik, hogy helyeslik és segítik frakciók szervezését mindazon testvárpártok központi bizottságai ellen, amelyek elutasítják az ő nézetelkat, elítélik hegemón törekvésüket és szolidárisak a Szovjetunió Kommunista Pártjával. Ezt az egységbontást „forradalmi kötelességének nyilvánítják. Túlteszik magukat az 1960-as Moszkvai Nyilatkozatnak a testvérpártok közti viszonyt szabályozó megállapításain és megengedhetetlen módon beavatkoznak a testvérpártok belső ügyeibe. A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságát és személy szerint Hruscsov elvtársat mérhetetlen gyűlölettel támadják, „szovjetellenesnek", a „revlzionizmus legfőbb képviselőjének", korunk legnagyobb szakadárának" nyilvánítják. Széleskörűen kiépített propagandahálózatuk útján nagy nehézségeket okoznak a kommunista pártoknak, mindenekelőtt a kapitalista országokban küzdő testvérpártoknak. A kínai vezetők fellépését mindinkább az határozza meg, hogy nem elvi vitát folytatnak nagy fontosságú Ideológiai kérdésekben, hanem politikai harcot indítottak a Szovjetunió Kommunista Pártja és más testvérpártok ellen. A Renmln Ribao február 4-1 cikkében foglalt koholmányok, ferdítések és szitkok tömkelege inkább eltereli a figyelmet az alapvető elvi nézeteltérésekről. Csak Így értékelhetők a cikkben foglalt elképesztő megállapítások, mint például: „A Szovjetunió Kommunista Pártja vezetői eltökélték magukat arra, hogy Igyekeznek együttműködni az Egyesült Államokkal a világ leigázásában", „A Szovjetunió Kommunista Pártja vezetőinek revizlonlzmusa és szakadársága a Szovjetunión belül található burzsoá elemek gyors fejlődésének és... az amerikai imperialista politikának terméke". Az a politika, amely a józan megítélésnek legparányibb nyomalt Is nélkülöző megállapításokkal próbálja igazolni önmagát, nem más, mint a népeket félrevezetni akaró kalandorpolitika, amely elkerülhetetlenül kudarcra van Ítélve, — mondja a határozat. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága kezdettől fogva elítéli a kínai vezetők szektás, dog matikus nézeteit és szakadár tevékenységét. Határozottan visszautasltja és megbélyegzi újabb, minden eddiginél károsabb február 4-i megnyilatkozásukat, amely az egész nemzetközi kommunista mozgalom, s így a ml pártunk ellen Is Irányul. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága teljes mértékben szolidáris a Szovjetunió Kommunista Pártjával, annak lenini Központi Bizottságával és személyesen Hruscsov elvtárssal. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága megállpítja: ha a kínai vezetők nyilvános támadásai nem szűnnek meg és szakadár tevékenységük folytatódik, akkor a nyilvánosság előtt Is válaszolni kell ezekre. A klnal vezetőknek az a taktikája, hogy hol egyik, hol másik testvérpártot, Illetve vezetőit támadják, nem téveszt meg minket. A közös ügy és pártunk politikájának védelmében minden támadással szemben fellépünk. A kínai vezetők a szocialista világrendszer egyes országait is megkísérlik egymással szembeállítani. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága elutasítja és elítéli ezeket a kísérleteket, közöttük azt is, hogy a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsához tartozó országok ügyeibe beavatkozzanak. A nemzetközi kommunista mozgalomban a Kínai Kommunista Párt vezetői által előidézett viszályt az osztályellenség Igyekszik a maga céljaira kihasználni. Az Imperialisták diplomáciai eszközökkel és minden egyéb módon a szocialista vtlágközösség egységének lazítására törekednek. Az imperialista sa|tó felkapja és terjeszti a klnal vezetők szovjetellenes rágalmait, hogy ezzel a kapitalista országok forradalmi munkásmozgalmában zavart keltsen és bomlást idézzen elő. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a magyar nép eddig Is egyöntetűen elutasította a kínai vezetők káros nézeteit, most még határozottabban elítéli felfokozott szakadár tevékenységüket, fékeveszett szovjetellenes rágalmaikat. A kínai vezetők álbaloldali nézetei, egységbontó aknamunkája elleni harc menetében sem feledkezünk meg arról, hogy hazánkban akadnak még jobboldali, reakciós elemek is, akik a kínai vezetők fellépését megkísérlik zavarkeltésre felhasználni pártunk és kormányunk politikája ellen. A Magyar Szocialista Munkáspárt nehéz időszakban, nagy harcok és áldozatok árán, ellenforradalmárok, revizionisták és megrögzött dogmatikusok elleni harcban kovácsolta ki eszmei, politikai, szervezeti egységét, és kellő tapasztalattal rendelkezik akár jobboldalról, akár „baloldalról" jelentkező támadás visszaverésére. A Magyar Szocialista Munkáspárt helyes, az élet, a gyakorlat által Igazolt politikai Irányvonala a marxizmus—leninizmus elvein alapszik, az 1957-es és 1960-as moszkvai Nyilatkozatot, a nemzetközi kommunista mozgalom közösen kidolgozott fő Irányvonalát híven követi, pártunk, munkásosztályunk, népünk harcának tapasztalatait hasznosítja. Pártunk politikai Irányvonalát következetesen folytatjuk, s mint azt eddig tettük, a jövőben Is megvédjük minden, akár jobboldali, akár álbaloldali torzítási kísérlettel szemben. Ma pártunk és dolgozó népünk előtt álló legfőbb feladat a VIII. kongresszus határozatainak megvalósítása, a szocialista társadalom teljes felépítése. Ezen az úton minden új siker, a gazdasági és kulturális munka új eredménye a legjobb válasz a pártunk politikája elleni minden fellépésre, így a kínai vezetők támadásaira is. A BOLGÁR NÉPKÖZTÁRSASÁG meghívására Abdallah Szaial marsall, a Jemeni Arab Köztársaság elnöke kíséretével baráti látogatásra Bulgáriába utazik. (CTK) LEOPOLDVILLEBEV a legfelsfibb katonai bíróság öt politikus perét tárgyalja. Kormányellenes Összeesküvéssel vádolják és halálbüntetés fenyegeti őket. A vádlottak nevét nem tették közzé, a tárgyalás titokban folyik. (CTK) A SZOVJETUNIÓ és Nagy-Britannia külügyminisztereinek üzenetére reagálva Souvanna Phouma, laoszi miniszterelnök április 12-ére találkozöra hívta össze a laoszi politikai irányzatok képviselőit. A találkozót a Kőedény-síkságon tartják. (CTK) Á Szovjetunió Kommunista Pártjának küzdelme a nemzetközi kommunista mozgalom összeforrotfcágáért (Folytatás az 1. oldalról) harc trocklsta módszereit alkalmazzák és egyes országokban frakciós csoportokat szerveznek híveikből. A Kínai Kommunista Párt vezetősége élté rő eszmei Irányvonalát az egész szocialista táborra, a kommunista világ mozgalomra és a nemzetközi demokra tikus szervezetekre is rá akarja kényszeríteni. A kínai vezetők elhatározták, hogy elmérgesítik a szovjet—kínai államközi kapcsolatokat, aláássák a szovjet és a kínai nép barátságát, visszautasítják az SZKP Központi Bizottsá gának a szovjet—kínai kapcsolatok rendezésére tett összes javaslatalt, fokozzák szovjetellenes propagandájukat a Kínai Népköztársaságban é? durván beavatkoznak a Szovjetunió belügyeibe. Az SZKP KB plénuma úgy véli, hogy a szocialista világrendszer és a kommunista mozgalom alapvető érdekel, valamint a marxizmus-leninizmus tisztasága megkövetelik a KKP vezetői I

antileninista álláspontjának eszmei leleplezését ós azt, hogy szakadár te, vékenységük erélyes ellenállásba üt kőzzék. Az SZKP Központi Bizottságának plénuma egyöntetűen és teljes mór tékben egyetért az SZKP KB elnöksé gének és Hruscsov elvtársnak, a Köz ponti Bizottság első titkárának poll tlkai és gyakorlati tevékenységével, amely a Szovjetunióban a kommunista társadalom felépítésére, a béke, a de mokrácia, a nemzeti függetlenség és a szocializmus ügye győzelmének biz tosítására, a marxista—leninista pártok összeforrottságának megszilárdl tására irányul. A plénum a Központi Bizottság elnökségének feladatává teszi, hogy a jövőben ls szilárdan védelmezze a kommunista vllágmozgalom fő Irányvonalát és törekedjék napjaink összes forradalmi erői egységé nek megszilárdítására. Pártunk a kipróbált lenini úton halad s fog haladni a jövőben ls, s erről az útról, a XX. és a XXII. kongresszus útjáról senki sem téríti le. Bár a kínai vezetők szakadár tevékenységükben nagyon mélyre süllyedtek, az SZKP KB plénuma, mely szívén viseli a kommunista világmozgalom egységének érdekeit, továbbra is kész törekedni az SZKP és a KKP viszonyának rendezésére. Ha a KKP vezetőiben van még egy kis nemzetközi felelősségérzet, végeredményben meg kell érteniük, hogy akcióikkal elvonják a kommunista és munkáspártok erőit és figyelmét a szocialista építés égető feladatainak megoldásától, hogy megnehezítik az Imperializmus elleni harcot és ártanak az antílmperlalista frontnak. Az SZKP KB plénumának megingathatatlan meggyőződése, hogy a kommunista világmozgalom leküzdi a jelenlegi nehézségeket, Marx, Engels és Lenin zászlaja alatt még szorosabbra zárja sorait, és új sikereket ér el a munkásosztály nagy ügyóért, a békéért, a népek biztonságáért és a kommunizmus győzelméért vívott küzdelemben. A moszkvai Pravda pénteki számában közölte M. A. Szuszlov elvtársnak ez SZKP KB februári ülésén elhangzott beszámolóját. A lap a beszámolóval kapcsolatban vezércikket közöl az SZKP harcáról a nemzetközi kommunista mozgalom egységéért. A cikk elemzi a Kínai Kommunista Párt vezelői és az SZKP közötti nézeteltérések fejlődését ez 1963. július 14-én közzétett nyílt levelek óta. Megállapítja, hogy az SZKP és Hruscsov elvtárs személyesen is mindent megtett azért, hogy megszüntessék a nyílt vitát. A kínai vezetők ezt a jóakaratot a többi kommunista párt gyengeségének feleként értelmezték és nem vették figyelembe a testvérpártok konstruktív javaslatait, sőt tovább fokozták a marxisták—leninisták elleni dühödt kampányt. A Renmln Ribao napilap 1963 novemberétől több mint 200 szov|etellenes cikket és anyagot közölt. Különösen faragatlan volt a lap február 4-1 cikke, amely a nemzetközi kommunista mozgalom megbontásának szükségességét igyekezett bizonygatni. A Kfnai KP vezetői minden módon arra törekszenek, hogy a kínai munkások, parasztok és értelmiségiek tudatából kiirtsanak minden vonzalmat sznv|et testvéreik iránt. Ilyen körülmények közepette — írja a Pravda — pártunk kötelességének tartja, hogy fellépjen a marxista—leninista elvek tisztasága, a nemzetközi kommunista mozgalom fó irányvonala védelmében. A további hallgatás nem segítené az ügyet, hanem ellenkezőleg, lehetővé tenné a kínai vezetőknek a nemzetközi kommunista mozgalom sorainak félrevezetését, s ez gyengítené az imperializmus elleni harc legfőbb forradalmi erejét. A moszkvai „Pravdr" vezércikke A Központi Bizottság februári plenáris ülésén megtárgyalta Szuszlov elvtársnak, az elnökség tagjának, az SZKP KB titkárának beszámolóját és elhalározta, leleplezi a kínai vezetők leninista-ellenes nézeteit és egységbontó tevékenységüket. A kommunista mozgalmon belüli kapcsolatok elvei alap|án az SZKP KB a készülő lépésekről tanácskozott a testvérpártokkal, s azoknál megértésre és támogatásra talált. A tanácskozások Idején ez egyik testvérpárt képviselői azt a kívánságukat fejezték ki, hogy az SZKP KB halassza el a plenáris ülés anyagának közlését, mert elhatározták, hogy még egy kísérletet tesznek a nyílt vita megszüntetésére. Pekingben azonban a testvérpárt kezdeményezését elutasították. A kínai vezetők az SZKP KB 1963. november 29-1 levelére csak három hónapos késéssel válaszoltak. A KKP KB idei február 29-1 levelében az SZKP KB minden, a nyílt vita beszüntetésére irányuló konkstruktív javaslatát elvetették. Az SZKP KB március 7-i válaszában azt javasolta, hogv az SZKP küldöttsége és a KKP Központi Bizottsága 1964 májusában rendezzen találkozót; továbbá 1984 júniusában vagy júliusában találkozzanak aznn tcstvérpártok képviselői, amelyek részt veitek az 1960 évi moszkvai tanácskozást előkészitő-lúzutt-. ságben. E levél után a klnal vezetők az eddiginél is élesebben folytatták a nyílt vitát. Március második felétől a kínai sajtó jelentősen fokozta az SZKP, a Szovjetunió és az összes nézeteiket nem osztó testvérpárt elleni ellenséges kampányt. E kampány a Renmln Ribao március 31-i szerkesztőségi cikkével érte el tetőpontját. Ez a cikk utolsó soráig durván sértegeti pártunkat és az egész szovjet népet, s nyíltan revideálja a marxizmus-leninizmus elveit. A Pravda vezércikke a továbbiakban rámutat, hogy a kínai vezetők más nemzetközi fórumokon is fokozzák egységbontó tevékenységüket, például az ázsiai és afrikai szolidaritási tanács aiglrl ülésén. Peking nyilvánvaló ösztönzésére fokozzák tevékenységüket a különféle csoportok Is. A kínai vezetők visszaélnek a kommunisták természetes igyekezetével ez egység megőrzésére és arra törekszenek, hogy megkössék a kommunista pártok kezét, s lehetetlenné tegyék számukra a KKP bomlasztó tevékenységének leleplezését. Ezért az SZKP KB elhatározta, hogy nyilvánosságra hozza a februári központi bizottsági ülés anyagát. így követeli ezt a marxista—leninista forradalmi elmélet és a nemzetközi kommunista mozgalom irányvonala tisztaságáért folytatott harc. A nemzetközi kommunista mozgalom egységéért határozottan és következetesen kell harcolni, úgy, ahogyan azt a nagy Lenin tette, határozottan fel kell lépni mindennemű opportuniste — a revizionisták, a dogmatikusok, a trockisták, a „baloldali forradalmi frázisok hősei" — ellen. A moszkvai Pravda vezércikkét azzal -f«ie«i be, hogy az SZKP..lenini központi bizottsága N. Sz. Hruscsovval az élén továbbra is mindent elkövet a nemzetközi kommunista mozgalom egységéért, valamint a békéért, a demokráciáért, a nemzeti függetlenségért és a szocializmusért harcoló erők összeforrottságáért. ddoauBo aai3EaiBai3űi'@0a2i® A latin-amerikai dráma újabb felvonása A

sajtóirodák jelentéseiben hetek óta dominálnak a brazíliai hírek. Általában mozgalmas hónapként jellemezték a brazillal márciust. Egymást követték a tüntetések: a nagytömegek, a dolgozó rétegek Goulart elnök bejelentett reformintézkedéseit támogatták, a nagybirtokosok és a pénzarisztokrácia klikkje pedig az állítólagos „kommunista veszély" ellen szervezett ellentüntetéseket. Az utóbbiak kormányellenes fellépése nyílt puccsá, katonai zendüléssé fajult, mely következményeivel döntőeu befolyásolta a kezdetben Goulartnak kedvező erőviszonyokat. Dél-amerikai óriás az észak-amerikai polip karjai között Az óránként változó és pillanatnyilag zűrzavaros helyzetben tehát a reakció kerekedett felül: a nagybirtokosok és az üzletemberek oligarchiája. Évtizedek óta ők voltak a 8 és félmillió négyzetkilométer területű, 63 millió lakosú dél-amerikai óriásállam bajcslnáľôl. Valahányszor egy Józanabb politikus reformintézkedéseket akart megvalósítani, eleve útját állták a haladásnak és minden tisztességes Kormányfőt megbuktattak. Nemcsak a brazíliai nagytőke érdekel álltak szemben a nemzeti érdekekkell A nagybirtokos és nagytőkés körök aligha mertek volna éveken át dacolni Quadros és Goulart reformintézkedéseivel, ha nem érezték volna Washington támogatását. Az észak-amerl. kai monopóliumok polipkarjai szoros ölelésükből nem akarják kiengedni az agyonsanyargatott brazil nemzeti gazdaságot. Tragikus tény, hogy a leggazdagabb dél-amerikai országok egyike az idegen monopóliumok nyomásával rákényszerített monokuiturális gazdálkodás miatt nem képes emberhez méltó megélhetést biztosítani a lakosságnak. Goulart reformjai A Józanul gondolkodó politikusok hamar felismerték az ország gazdaságát kiszipolyozó amerikai monopóliumok garázdálkodásának áldatlan következményeit. Persze nehezebb volt megtalálni a bajok orvoslásának módját. A lemondatott Quadros utódjaként az ország élére került Goulart elnök kezdettől fogva az államosítás híve volt. Ezzel akarta kiszorítani az amerikai monopóliumokat és megnyirbálni a hazai oligarchák eddig korlátlan uralmát. Első jelentős intézkedése az Electrobrasil nemzeti energetikai vállalat létrehozása volt 1962-ben. Goulart a reakció többszöri puccskísérlete és állandó úszítása ellenére tovább akarta folytatni a mérsékelt polgári reformok útját, míg az utóbbi hónapokban végképp elmérgesedett a helyzet. A reakció és az amerikai körök bősz ellenállását legutóbbi javaslatai váltották ki. Ezek közül a főbbek: • részleges földosztás; • az olajvállalatok államosítása; • az Idegen vállalatok nyereségklvltelének meghatározása; • alkotmánymódosítás. A földosztás a kellőképpen meg nem müveit földek tulajdonosait sújtotta volna, Bár Goulart nem ellenezte a parasztoknak kiosztott földek állami megváltását, mégis későbbi Időpontra halasztotta a kérdés megoldását. Az idegen vállalatokat érintő Intézkedése az amerikai kőolajmonopóliumok elevenébe vágott: létrejött egy állami kőolajmonopólium, a Petrobras — a jövőben csak rajta keresztül lehetett volna mindenfajta üzletet lebonyolítani —, továbbá a mintegy 4 milliárd dollár tőkebefektetéssel rendelkező amerikai vállalatok nyereségükkel nem rendelkezhettek volna szabadon. A sokszor ötezer százalékos hasznot nem vihették volna ki teljesen, ugyanakkor az eredeti alaptőkét sem bővíthették volna vele). Goulart szükségesnek tartotta az alkotmány megváltoztatását, mert számos elavult alkotmányos előírás szinte béklyóban tartja az állami és gazdasági életet és akadályozza a reformokat. A tömeg lelkesen támogatta Goulart reformjavaslatait, melyek csak a törvényhozó és végrehajtó szervek jóváhagyása után léptek volna életbe. Goulart a dolgozók nyomásával akarta ezt elérni a reakciós összetételű parlamentben. Ogy látszik, hiba csúszott a számításba... Az a végzetes banánhéj A hét eseményei nagyjából ismertek. A mindinkább konkrét formát öltő reformoktól tartó reakció washingtoni támogatással nyílt katonai pucscsot szervezett Goulart megbuktatására. Az elnök hívei fokozatosan lemorzsolódtak, miután az egyes államokban előretörtek a reakciós körök. Egyedül a 3. hadsereg tartott ki az elnök mellett, de a reakciós tisztek itt is megbontották az egységet. Az elnök az utolsó órákban állítólag elhagyta Brazíliát. Miként lehetséges, hogy Goulart ígéretteljesen kibontakozó és a nagytömegek támogatását élvező reformmozgalma végül ls megbukott? A magyarázat egyszerű, bár bonyolult kérdésre válaszolunk: bármennyire becsületesen gondolta Goulart a reformok végrehajtását, lényegében mérsékelten haladó burzsoá politikus volt, aki a liberális burzsoáziára jellemző óvatossággal halogatta a radikális intézkedéseket. Elnökt tisztségének csak utolsó óráiban gondolt arra, amit már jóval előbb meg kellett volna tennie, hogy elhárítsa a reakció jegyveres támadását: a nép, a dolgozó tömegek felfegyverzésére, mert a hivatalos karhatalom támogatásában nem bízhatott. Goulart elkövette a végzetes hibát és számolnia kellett, a következményekkel. A reakció egyelőre diadalt ül. Tömegével tartóztatja le a haladó szellemű politikusokat, szakszervezeti vezetőket stb. Az amerikai monopóliumok közreműködésével, az antikommunlzmus zászlaja alatt Brazíliában is megismétlődött az, ami más latinamerikai országokban megszokott jelenség. LŰRINCZ LÁSZLÓ 19B4. április 4 + 0] 3