Új Szó, 1964. április (17. évfolyam, 91-120.szám)

1964-04-26 / 116. szám, vasárnap

ÄBI SEfifTSÍG TAÜlCSA IEMZETKÖZI MUNKAMEGOSZTÁS A TANA'CS ÜLÉSSZAKA LAKULT A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsát 1949. január 23 án alakította hat európai szocialista ország. Három hónappal később, április 26—27-én ülésezett a KGST alakuló gyűlése, amelyen létrehozták az állandó titkárságot és megállapodtak a szervezet tevékenységének alapelveiben. BLLANDÓ BIZOTTSÁGOK E, ANK Ez év elején kezdte meg tevékenységét a KGST bankja, a Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bank. Ez a pénzintézmény megkönnyíti a tagországok kölcsönös fizetési és elszámolási problémáit Alaptőkéje 300 millió rubel, amelyet az egyes országok külkereskedelmük arányában adtak össze. Az eddigi kétoldali elszámolás helyet a bank lehetővé teszi a sokoldalú elszámolást Ez azt jelenti, hogy a bank kiegyenlíti egyes országok számlált a KGST keretében, nem szükséges a két fél egyenlő kereskedelmi mérlegét szem előtt tartani. A fizetés átszámítási rubelben történik, amelynek értéke azonos a szovjet rubelével. A bank minlmálisj kamat mellett hitelt is nyújthat közös építkezésekre, vagy más beruházásra. A KGST-bank Moszkvában székel, és a tag- . államok megblzottaiból álló, negyedévenként összeülő tanács Irányítja. UNERGETIKAI RENDSZER A húsz éves távlati terv előirányzatai szerint a KGST országok 1980 ban 3500 milliárd kWó villamos energiát fognak termelni, az 1963. évi 559,9 miliárddaj szemben. 1970-ig teljesen kiépítik a Szovjetunió európai része és az európai szocialista országok egységes energia rendszerét. Ez a KGST egyik legnagyobb vállalkozása. A Béke-távvezeték építése jól halad. Már a múlt évben összekapcsolták az ukrajnai, NDK-beli, magyarországi és csehszlovákiai vezetéket. Prágában megkezdte tevékenységét a közös diszpécser-szolgálat, amely kiegyenlíti az egyes országok energia hiánvát. 1965-ben bekapcsolódik a hálózatba Románia és Bulgária ls, és ekkor eléri a 35 ezer mW kapacitást. így a KGST országok nagyobb hatásfokkal és rugalmasabban tudják kihasználni az annyira szükséges villamos energiát. SAZDASÁG, TÁMOGAT/S A KGST tagállamai nagyon kedvező feltételek mellett jelentős támogatást nyújtanak a közösségen kívül álló fejlődő országoknak. Elősegítik nemzetgazdaságuk struktúrájának átalakulását és a döntő Iparágak (kohászat, gépipar, vegyipar stb.) létrehozását. Az imperialista országok Ilyen segítséget nem adnak, mivel ellenzik a fejlődő országok Iparosítását, hiteleikért 5—6 százalékos kamatot számítanak. Ezzel szemben a KGST-országok csak 2—2,5 százalékot kérnek. A KGST-országok gazdasági támogatásának arányait egyetlen szám Is megmutatja: kb. 1100 üzemet és különféle létesítményt építenek jelenleg a fejlődő országokban. IPARI TERMELÉS O A szocialista országok ipari termelése gyorsan növekszik. Ma már a világ ipari termelésének 31 százalékát adják a KGST országok. Így alakult néhány ipari termék növekedése 1950-től 1963-ig: A KGST országok ipari termelésének növekedését elősegítette a Szovjetunió önzetlen és sokoldalú támogatása. Csupán 1963. január l-ig 277 ipari létesítményt, üzemet, építettek fel a tagállamok, közvetlen szovjet segítséggel. Hazánkban például csak 1962-ben a Szovjetunió szállította a feldolgozott összes vasérc 71 százalékát s a réz 44 százalékát. K ERESKEDELEM A szervezeti felépítést szemléltető mellékelt grafikonból megállapítható, hogy a KGST nek eddig 21 állandó bizottsága van, melyek tevékenysége kiterjed az együttműködés számos területére. Az állandó bizottságok székhelyei más-más országban vannak. A tagországok nevezik kl szakértőiket az eeyes bizottságokba. A bizottságoknak kb. a

rfele egy-egy Ipari ágazat problémáival foglalkozik, a többiek pedig a külkereskedelemmel, a közlekedéssel, a mezőgazdasággal stb. Tanulmányozzák ez egyes problémákat és javaslatokat tesznek a Végrehajtó Bizottságnak. Az állandó bizottságok száma évről évre bővül. A KGST-országok kereskedelmi kapcsolatai szüntelenül bővülnek. 1955 ben a tagállamok külkereskedelmi forgalma 14,1 milliárd rubel volt, 1962-ben pedig 28,6 milliárd. Ebből a KGST-országok egymás közötti kereskedelme: 8,6 milliárdról 18,5 milliárdra emelkedett, vagyis az egymás közötti kereskedelme gyorsabban fejlődött. Lényegesen megváltozott az árukivitel struktúrája is. Ma már a tagál'amok kivitelének körülbelül az egyharmada gépi berendezés. Az utóbbi nyolc évben az Iparilag fejlett Nyugattal több mint kétszeresére, a fejlődő ázsiai, afrikai, latin-amerikai Országokkal majdnem háromszorosára növekedett a KGST-országok kereskedelme. SEZŐGAZDASÁG A mezőgazdasági fejlesztés távlati terve feltételezi, hogy a KGST országok 1980-ig háromszorosára növelik a termelést. Ennek elérésére fontos intézkedéseket tesznek. Az együttműködésnek különösen két területén történtek már konkrét lépések: O 1. Megállapodtak ötven fajta kiváló minőségű vetőmag termesztésének speciallzálásában, s ugyancsak a tenyészállatok cseréjében. O 2. A legtökéletesebb mezőgazdasági gépek előállításában és tömeges gyártásában fontos egyezmények születtek (pl. a csehszlováklengyel közös traktorgyártási egyezmény). Ezenkívül a vegyipar fejlesztésével jelentősen emelik az egyes országok műtrágyagyártását, amely a hektárhozamok növelésének egyik alapja. USZAKI-TUDOM/NYOS EGYÜTTMŰKÖDÉS A sokoldalú együttműködés talán legjelentősebb területe a rtidomány és a műszaki fejlesztés. Elegendő megemlíteni, hogy csupán 1960-1962-ig több mint 38 000 komplet műszaki dokumentációt bocsátottak egymás rendelkezésére a tagállamok, s ugyanfezen Idő alatt kb. 30 000 különféle szakember járt tanulmányúton más országokban. E három év alatt 700 intézet és tervező iroda együttműködött 3500 fontos tudományos műszaki feladat megoldásában. Az automatizálás és a műszaki fejlesztés megköveteli, az együttműködés gyors elmélyítését és tökéletesítését. Ezért közös kutató intézeteket és tervező irodákat létesítettek. Ezenkívül állandó KGST-bizottság alakult a műszaki-tudományos együttműködés egybehangolására. Megvan minden előfeltétel arra, hogy a KGST keretében épülő szakosított üzemek elérjék a világszínvonalat. J A nemzetközi munkamegosztás, vagy kooperáció már régóta létezik. Elválaszthatatlanul összefügg az emberiség termelőerőinek haladásával Már a kapitalizmus ls maga szolgálatába állította, a szocializmusban azonban egészen új tartalmat kap. Arra irányul, hogy megszüntesse a gazdasági szakadékot az országok között. Véget kell vetni az indokolatlan gazdasági univerzálódásnak, az önellátásra törekvésnek, mert ez napjainkban a világgazdaság szédületes iramú fejlődése mellett tarthatatlan. Az Ilyen viszonyok konzerválása feltétlenül az elszigetelődést szolgálja. A szocialista munkamegosztás keretében az egyes országok elosztják a termelési feladatokat, ami lehetővé teszi, hogy nagy sorozatokban, olcsón, gyártsuk termékeinket. Ennek fő eszköze a kooperáció és speclallzáció. E nehéz feladat megoldásában már jelentős sikereket ért el a KGST. íme néhány példa a kölcsönös árucsere növekedésére: Csehszlovákia 1956-ban alig 40 millió korona értékű gépet vásárolt Lengyelországtól. Ezzel szemben 1962-ben ez a szám 11-szeresére növekedett. Magyarország és Lengyelország gépipari árucseréje 1958 és 1963 között két és félszeresére növekedett. SÉPGAZDASÁGJ TERVEK EGYBEHANGOLÁSA LAJVEZETÉK i, DNKÉNTESSÉG IZERVEZETI FELÉPÍTÉS ' | VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁG Titkárság 1 i ' Titkárság 1 i ' Összesítő tervezési iroda | A tanács szakosztályai » ÁLLANDÓ BIZOTTSÁGOK • KÖZLEKEDÉSI • SZÉNIPARI • ÉPÍTŐIPARI •ÁSVÁNYOLAJ ÉS GÉPIPARI ~ - • VEGYIPARI • VILLAMOSENERGIA-IPARI VJ •POLGÁRI AIOMENERGIA-IPARI • KÖNNYŰIPARI # TUDOMÁNYOS ** • ÉlEtMl SZERIPARI KUTATÓMUNKÁI EGYOTTS •GEOLÓGIAI • KÜLKERESKEDELMI • MEZŐGAZDASÁGI • RÁDIÓTECHNIKA Ü ELEKTROTECHNIKAIAM • VASKOHASZATI • SZÍNESFÉM KOHÁSZAT) • GÉPGYÁRTÁSI • GAZDASÁGI • VALUTA ÉS PÉNZÜGYI • STATISZTIKAI • SZABVÁNYÜGYI A szocialista világgazdaság és a kölcsönös együttműködés elengedhetetlen alapja az egyes országok népgazdasági tervének egybehangolása. E nélkül el sem képzelhető az eredményes nemzetközi munkamegosztás. Megállapították azt Is, hogy csakis a távlati tervek összehangolása vezethet eredményekre, ezért most már az 1965—1970-es évek (sőt 1980-ig) terveinek egyeztetésén fáradoznak. A nyersanyag- és energiaellátás különösen előrelátó, hosszabb időre szóló terveket igényel. Ezért a KGST országok jelenleg gondosan kidolgozzák a távlati terveket, amelyekből majd kialakul a KGST terve. Érdemes megemlíteni, hogy a KGST-országok csupán 1964—65-ben 250 jelentős közös létesítmény építését tervezik. A KGST eddig legjelentősebb létesítménye kétségtelenül a Barátság kőolajvezeték. A Szovjetunió jómlnőségű olajjal látja el Csehszlovákiát, Magyarországot, Lengyelországot, az NDK-t és lényegében megoldja ezen országok legnagyobb gazdasági problémáját, az üzemanyag-szükségletet. A Közép Volga vidékéről rendkívül gyorsan épülő 4500 kilométeres olajvezeték a kölcsönös összefogás és testvéri együttműködés legnagyszerűbb példája, amely hasonló nagy vállalkozásokra buzdítja a tagállamokat. Egyúttal azt Is bizonyítja, hogy a hatalmas szovjet gazdaság micsoda óriási segítséget nyújt KGST-partnereinek. Minden egyes KGST-ország teljesen önként dönti el, hogy részt vesz-e a nemzetközi szocialista munkamegosztással kapcsolatos egyik vagy másik intézkedés végrehajtásában. A I<GST-ben a gazdasági együttműködésre vonatkozó minden egyes ajánlást csak valamennyi érdekelt fél hozzájárulásával fogadnak el, s az illető országban csak a kormány döntése alapján valósítanak meg. Ez kizárja minden lehetőségét annak, hogy egyes országok rákényszerítsék akaratukat más országokra. IPECIALIZÁCLÓ (SZAKOSÍTÁS) A szocialista munkamegosztás egyik fő eszköze a szakosítás. Lényege az, hogy kölcsönös egyezmény alapján az egyes országok azokat a termékeket gyártják, amelyhez megvannak a legkedvezőbb feltételeik (nyersanyag, több évtizedes hagyomány, tapasztalat stb.

j. A specializácló útján sikerül olyan üzemeket létesíteni, amelyek a legkorszerűbb technológiával, a legolcsóbban gyártanak cikkeket az egész szocialista tábor számára. A tagországok eddig körülbelül 1300 gépipari és villamosipari gyártmány előállítását osztották fel egymás között. Például Csehszlovákia és Lengyelország közösen fogja könnyű traktorokkal ellátni a KGSTországokat. Lengyelország Bulgáriának dokumentációstól áladta a 3200 tonnás motoros hajók gyártását. Csehszlovákia nagy sorozatokban megkezdi a korszerű hegesztőberendezések gyártását stb. A szakosítás biztosítja a világszínvonalat és az önköltségek Jelentős csökkentését. AGALIAMOK A KGST-nek jelenleg kilenc tagállama van. Ezek a következők: Szovjetunió, Csehszlovákia, Bulgária, Magyarország, NDK, Lengyelország, Mongólia, Románia, Albánia. Több ország megfigyelői ls részt vesznek a KGST jelentősebb tanácskozásain, így a Kínai Népköztársaság, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság, a Vietnami Demokratikus Köztársaság és a Kubai Köztársaság. A KGST nem zárt tömörülés, bármely ország tagja lehet, ha vállalja az alapszabályokban lefektetett kötelezettségeket. (A nyugati gazdasági tömörülések ezzel szemben zártak.) MJAGONPARK Hét KGST-ország elhatározta, hogy körülbelül 1000 vagonnal létrehozzák a közös vagonparkot. (Prágába lesz a központja.) A cél, hogy kiküszöböljék a vagonok üres futását. Az egyes országok kocsijai árut fognak szállítani más országok területén ls, ami jelentősen megjavítja a vagonok kihasználását. Az áruszállítás rohamos növekedésével erre rendkívül nagy szükség van. A KGST szerveinek tevékenységét az egyes ülésszakok között a végrehajtó tanács Irányítja. A tagállamokat miniszterelnök-helyettesek képviselik a tanácsban, amely négyhavonként ülésezik. A titkárságon és a szakosztályokban az egyes tagországok 420 szakértője dolgozik. Csehszlovákia valamennyi bizottságba küldött szakértőket, és a vezető szervekben ls ott vannak szakembereink. A KGST legfelsőbb szerve az ülésszak. Jogában áll a KGST hatáskörébe tartozó összes kérdéseket megvitatni, s az alapszabályoknak megfelelően ajánlásokat és határozatokat elfogadni. Mindegyik tagállam a kormány által kinevezett küldöttséggel képviselteti magát az ülésszakon, amely rendszerint évente kétszer ülésezik, felváltva a tagállamok fővárosaiban. A Végrehajtó Bizottság tagjai, a kormányfő helyettesei, akiket állandó képviselőkként delegálnak a bizottságba. A Végrehajtó Bizottság megszervezi a kollektív gazdasági együttműködést, az ülésszakokon és a tanácsüléseken elfogadott ajánlások és határozatok végrehajtásának ellenőrzését. Munkájában az állandó bizottságokra és a KGST többi szerveire támaszkodik. „A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának a kollektív gazdasági együttműködés megszervezésében kifejtett tevékenysége egyelőre nem terjed még ki valamennyi szocialista országra. Minthogy ezek az országok különböző időkben léptek a szocializmus útjára, nem kezdhették meg egyidejűleg a kollektív gazdasági együttműködést. De a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában résztvevő államok gazdasági közeledése terén elért sikerek valamennyi szocialista országnak megkönnyítik a kollektív gazdasági együttműködés útjára való áttérést. A KGST országai és az e szervezethez nem tartozó szocialista országok között széles körű gazdasági kapcsolatok fejlődnek ki, s ez megérleli a feltételeket, a még szélesebbkörü gazdasági együttműködéséhez." N. SZ. HRUSCSOV 1964. április 28. * ŰJ SZÖ 5