Új Szó, 1964. április (17. évfolyam, 91-120.szám)

1964-04-25 / 115. szám, szombat

PELDAT MUTATNAK Jól dolgozik a szakbizottság—eredményes a kulturális munka Korábban beszámoltunk már arról, hogy Brnóban, a Művészet Házában kiállítás nyílt Szabó Gyula festőművész metszeteiből. Képünkön a kiállítás egyik metszetét mutatjuk be. IVAN SKÄLA: ÍGY ŐRIZ SZÍVÜNK Tavaszi éj van, orgona párás tlľata kél, az utcán puskatűz és vad kavargát... Az égő város segítséget kér... Kitartás, csak kitartást Mily sötét volt a lét, mint dermesztett a fagy és félelemtől hány szív reszketett, — de betűidből hirtelen a nap feljött a védő barikádok felett. Így emlékszünk rád: lángolsz, jogos harag, prométheuszi tüz-szenvedélyében, majd örömödben ujjongsz s ezer ajak csöndjét töröd meg forró énekében. Mindennap kéztie vesszük történelmünk, javaslatokba szövöd minden álmát, értelmét, célját s gazdagítván lelkünk: Lenin eszmét világító lángját. Így őriz szívünk, így vetülsz emléken, mi rád gondolni soha meg nem szününk, és igazadra most is, miként régen mind esküszünk! SÍPOS GYÖZÖ fordítása KULCSÁR TIBOR: A SZÓ Lehet a szó bajban kiáltott vészjel, Igazra-éhesnek éltető kenyér, kimondathatja erőszak, kényszer, elnémíthatja félelem, veszély; lehet szájhőst díszítő hamis ékszer, hiú glória álszentek fején, szeretők száján szomjú, szemérem, társak közt megértő baráti tenyér. A költő számára a szó: az élet: születés, harc, szerelem, végítélet, a szó: eszköz s cél, kezdet és a vég. A szó: izzó parázsa igaznak, szépnek. — Vagy meggyújtod másoknak tűznek, fénynek, vagy ön-lelkedben meghal s megemészt. VLADIMÍR REISEL: BRIGÁDOSOK Ha leszáll az est, a tűznél ülnek körben S válluk olykor gyengén összesimul. Némán hallgatják a harmonikát s közben Felettük a hold lámpása kigyúl. Két szempár itt összevillan olykor — Mit mondhatnak egymásnak az éjbenl Szavuk felissza az erdő és a lombon Szél dudorász felettük gyengéden. Kusza hangok szállnak messze, messze, Selymes dalok szöveg nélkül, S gyengéd kezek találnak kezekre, Ha a hold a hegyek mögé térül... Fordította: Komlós! Lajos DÉNES GYÖRGY: A MUNKÁS Nem könnyű a munkás keze, a szíve is benne lüktet, benne fekszik az ereje, a hétköznap és az ünnep. Rajta csüng minden gyerek-, markában a becsülete. Karja kenyeret terem és abból nő a szerelem. Láttátok-e ezt a kezet? Csomókba gyűl az erezet ahogy feszül a bőr alatt; s mikor a kérge meghasad? E kézen minden felragyog, tág mezők, rublnt-cslllagok, paloták százsor ablaka, felderengő márvány fala. A munkás karja érc-gyökér és benne forrva zeng a vér, a szíve is benne lüktet a hétköznap és az ünnep. KÖZEPES NAGYSAGO falu. Kultúrháza van is, nincs is. Az 1938-ban épített és ma a kultúra céljait szolgáló épület a semminél valamivel több, ahhoz viszont, hogy mindenben kielégítse a falu lakosságának megnövekedett Igényeit — igen kevés. A nézőtérből és két kisebb helyiségből álló (nemrégen átalakított és rendbe szedett) épület csupán szükségmegoldás ... Ám Deáki lakói nem panaszkodnak. Elmondják ugyan, hogy jó lenne egy szép, új, korszerűen berendezett művelődési otthon, de ha egyenlőre még nincs, megelégszenek azzal, ami van. Az a fontos, hogy legyen hol dolgozni, fellépni. S a próbákra és bemutatókra a mostani épület lehetőséget nyújt. A falu lakói élnek vele és a kedvezőtlen feltételek ellenére Is az egész Járásban, sőt másutt is elismert és megbecsült kulturális munkát végeznek. Sikert siker követ. S amit a kultúra vonalán elérnek, nem idényjellegű. Télen-nyáron — azt is mondhatjuk: — évek óta egyforma erősséggel, Igen gyümölcsözően dolgoznak. Munkájuk értékét növeli, hogy nem egyoldalúak. A népművészet mellett gondolnak e népművelésre, a színjátszás mellett az egyéb szakköri munkára. A legtöbb pálma Igen 6okálg a színjátszókat Illette. Merva Arnold személyében (aki egyébként mozdonyvezető), évekig hozzáértő és rátermett műkedvelő rendező szervezte és irányította a falu színjátszóit. Az ő és egy sereg lelkes szereplő nevéhez fűződik a Husz év után, a Kubó, A képzelt beteg és sok más, az elmúlt években színre vitt és mind helyben, mind a környező falvakban sikert aratott darab bemutatása. Merva Arnold örökébe most Pirk István lépett. Fiatal, lelkes műkedvelő. Tavaly vette át a rendezést. Nagy lendülettel fogott munkához, egyelőre azonban eredménytelenül. Télen tanulni kezdtek egy darabot, bemutatniok azonban nem sikerült Az új vezető a csoportot nem tartja úgy kézben, mint elődje Az elsőbbséget Így most a 16 tagú tánc- és az 50 tagú énekkar vette át. Bár ezek azelőtt is erős versenytársaknak bizonyultak, a színjátszók visszaesése miatt most kizárólag övék az első hely. A színjátszók azonban remélik, hogy nem sokáig. Ha a tavaszi-nyári Időszakban már nem is, télre ismét munkához látnak, hogy régi hírnevükhöz híven a falu kulturális életében Ismét élen Járhassanak, vagy legalább egyenrangúakként felsorakozhassanak a többi együtteshez. A feladat nehéz. Annál ls Inkább, mert a tánc- és énekkar sem maradt tétlen. 0) tervet szőnek ők ls: még többet, még szebbet készülnek adni. A lövőben dől majd el, melyik együttes állja jobban a sarat, melyik érdemel több elismerést. Ml azt szeretnők, ha valamennyien — az egész falu hasznára és örömére — a lehető legjobban dolgoznának. ÉVEK OTA tartó Jó munkájuknak igen sok a beszédes bizonyítéka. Többek között bizonyíték a kerületi és országos versenyeken való részvétel, valamint a számos dicsérő díszoklevél, amelyek arról tanúskodnak, hogy a deáki együttesek akarnak és tudnak dolgozni, s nemcsak a falubeliek, hanem mások szivét ls meghódítják. Ám a legnagyobb dicséret és a jó munkáról szóló legjobb bizonyíték mégis az, hogy a járásban a deáki ének- és tánccsoportból, valamint a peredi népi zenekarból a helyi művelődési otthon mellett Itt alakították meg a járási művelődési otthon által Irányított és anyagilag támogatott állandó Jellegű Járási műkedvelő népművészeti együttest. Ez azt Jelenti, hogy — maga mögött hagyva nemcsak hasonló, hanem jóval nagyobb falvakat, sőt városokat is — a galántal járásban ma Deáki a legerősebb kulturális bázis, itt van a járás műkedvelésének színe-java, Ide irányul a figyelem, a műkedvelés eszközeivel Innen szórják a legtöbb fényt, a legtöbb tudást. E tény önmagában is sokat mond. Dicséri a kultúra munkásalt: a vezetőket, szereplöket és dicséri mindazokat, akik ilyen vagy olyan formában hozzájárultak és hozzájárulnak a jó munkához, a falu kulturális életének fellendítésóhez. A TEENDŐ természetesen még Igen sok. Főleg eml az anyaglakat Illeti. Egy Ilyen nagy és igényes együttest nem lehet a semmiből fenntartani. A kezdeti lépéseket azonban már megtették. Nemrégen a Csemadok Központi Bizottságától kaptak 3000 koronát, most pedig a Járási művelődési otthon Ígért anyagi támogatást. Ruhákra és a szerepléshez fontos más kellékekre lenne szükségük — ehhez kell a pénz. A kiadások nagy részét a bevételből fedezik. Az egyébb hozzájárulás csak pótlék, de olyan pótlék, ami nélkül eredménytelen lenne az erőfeszítés. Saját erejükből ugyanis képtelenek — legalábbis az indulásnál — mindent előteremteni... Kell hát az összefogás, a támogatás. A jó vagy rossz kezdet további munkájukat is döntően befolyásolhatja. A kultúra lelkes munkásai büszkék eredményeikre. Most az eddig szerzett tapasztalataikat gyümölcsöztetik. Jelenleg esztrádműsort tanulnak, amelyet május 1-én és május 9-én a Járási székhelyen — Galántán — mutatnak be. S azonkívül, hogy a választások alkalmából helyben és a környékbeli falvakban számos alkalmi fellépést tartanak, ez év folyamán egész estét betöltő műsorral huszonkétezer lépnek fel. A GAZDAG TERV — ismerve a deákiak igyekezetét — bizonyosan nem marad csak elképzelés, hanem megvalósul. De addig még sok idő van hátra és sok mindent kell tenniük mind az együtteseknek, mind a helyi nemzeti bizottság mellett működö kulturális szakbizottságnak. Az utóbbira többek között az a feladat vár, hogy összehangolja a szervezetek és intézmények kulturális munkatervét, ugyanakkor a szükségleteknek megfelelően helyes irányba terelje az együttesek műsorpolttlkáját. De ezzel kapcsolatban talán felesleges a kommentár. ök tudják legjobban, ml a teendő, mit igényel a falu és — mint járási együttestől — az egész járás. Kommentárt a jövőben elvégzendő munka helyett inkább ahhoz fűznénk, hogy a kultúra érdekében a szakbizottság mit végzett eddig és mi az érdeme abban, hogy Deáklban eredményes a kulturális munka. Mindenekelőtt azt szükséges hangsúlyozni, hogy a héttagú bizottság az arra legmegfelelőbb emberekből áll. Tagjai: Stefan Prieložný, a szlovák tannyelvű alapfokú iskola igazgatója, Kovács Dénes, a magyar tannyelvű alapfokú Iskola igazgatója, Turka Pál, a helyi filmszínház vezetője ós mások: társadalmi és tömegszervezetek, valamint kulturális intézmények képviselői, munkások, értelmiségiek, ak'.k nemcsak szeretik a kultúrát, hanem értenek Is hozzá s a kultúra érdekében (szervezéssel, tanáccsal, személyes példamutatással) tenni Is képesek. E jól összehangolt, dolgozni akaró és tudó bizottság havonta ülésezik. Ha azonban szükséges, gyakrabban Is összejönnek. Minden találkozón felmérik az elmúlt Időszak eredményeit, egyeztetik a terveket, meghatározzák a teendőket. Azt tartják: nemcsak az a fontos, hogy az együttesek dolgozzanak. A lényeg az, hogy milyen munkát végeznek. A csoportokat — nagyon helyesen — a minőség szerint értékelik. Azzal érvelnek, tartsanak az együttesek Inkább ritkábban Jó, mint gyakran rossz bemutatókat. A szakbizottság céltudatos irányításának tulajdonitható, hogy ma már az együttesek is nemcsak azt nézik, hogy sok, hanem hogy lehetőleg minél jobb műsort mutassanak be. Nagy gondot fordítanak a családi események megünneplésére is. Van egy szépen berendezett helyiségük, ahol az esküvőt és a névadó ünnepséget mindig az eseménynek megfelelő kulturális műsorral kapcsolják egybe. Itt is elvként érvényesítik: jót, szépet, emlékezeteset. S általában egész tevékenységüket a minőségi munkára törekvés jellemzi. SZAMOS HELYEN a nemzeti bizottságok munkájának a népművelési Intézmények Irányítása, a népművelés egységes tervezése a leggyengébb oldala. Deákin ennek ellenkezőjét tapasztaltuk. Megfontoltan, a szükségletnek megfelelően irányítják a népművelési intézményeket, egységesítik a népművelésre vonatkozó terveket. Szinvonalat, minőséget kérnek számon mindig, mindenkitől. Arról, hogy ennek mi az eredménye, felesleges bővebben beszélni. Szemléltetően bizonyltja ezt a jó munka, a falu gazdag kulturális élete és az, hogy az alig több mint 3000 lakosú Deáklban alakult meg a galántal Járás első állandó jellegű népművészeti együttese. Kántor János, a helyi nemzeti bizottság elnöke és Csimma Ferenc, a hely! nemzeti bizottság titkára az eredmények ellenére is mértéktartó. Szerintük sok még a teendő, sok még a tartalékerő, de bíznak benne, hogy amint „evés közben jön meg az ötvágy", úgy a nagy reménnyel kecsegtető, eredményesen dolgozó népművészeti együttes is munka közben növeli majd hatókörét, menet közben kapcsolja majd be azokat ls a munkába, akik távol állnak a kultúrától és ma még csak „tartalékerőt" jelentenek. Néhány értelmiségiről lenne szó elsősorban. Drudos István, Futó László, Sós Kálmán, Estélyi Lajos és sokan mások példásan dolgoznak. Az időt és a fáradságot a kultúra érdekében sem sajnálják. Példájukat követni kellene mindazoknak, akik ma még caak a saját munkakörükkel törődnek és nem gondolnak a társadalmi munkára, a közősségi életre. ÉS ITT VAN a 73 éves Kis Flórián akiről elsőként kellett volna szólnunk. Ha mégis utolsónak említjük, csupán azért tesszük, hogy hangsúlyozhassuk: Kis Flórián, a nyugdíjas tanító korát meghazudtoló érövéi és frisseséggel hajtóereje a falu kulturális életének. Azonkívül, hogy példásan elvégzi a Csemadok helyi szervezetében a titkári megbízatással járó teendőket, nagyon sok vonatkozásban éltetője, szervezője és irányítója a falu kultúrájának. Gyakran a helyi hangosbemondón keresztül közli mondanivalóját, jelenti be a szervezeti élet híreit, tájékoztat, nevel. De ha szükséges, útra kel, bejárja a hosszú falut, személyesen érvel, agitál, a kultúra érdekében fáradhatatlanul toborozza a tagokat: idősebbeket, fiatalokat egyaránt. A falu legilletékesebbJel, a helyi nemzeti bizottság elnöke és titkára mondták: nélküle Deáki kulturális élete nem tartana ott, ahol tart. A szép eredményekben, a jó munkában, a szakbizottság segítségén és a tagok áldozathozatalán kívül — övé a legnagyobb érdem. Ml is őt és mindazokat dicsérjük, akik erősítik a közösséget, elismerést szereznek falujuknak, példamutatók, akik tudják, hogy minden szónál többet ér a tett: az eredményes munka. DEAKI, a kulturális sikerekben gazdag falu a választások előkészítésének jegyében él. Erre Irányítják a kulturális munkát Is. Már dolgoznak az agitációs központok, a villámhiradó, a fényképészeti, a rádió- és ez agitációs körök. A Jó felkészültség ismét sikert ígér. BALÁZS BÉLA i ilil 1 SEMMIT SEM HALLGATTAM EL Charlie Chaplin új filmet készít, melynek főszerepét fia, Sidney játszsza. Az új vígjátékot Angliában forgatják majd, Chaplin rendezi és zenéjét is ő szerzi. Különben a 75. születésnapját a közelmúltban ünneplő művész befejezte emlékiratait. Az 570 oldalas kéziratot már leadta a londoni kiadónak. Könyvével kapcsolatosan így nyilatkozott: „Igyekeztem minél őszintébb lenni. A teljes igazságot írtam magamról ls és azokról is, akikkel az élet összehozott. Semmit sem hallgattam el." A Gruzija filmstúdió Moszkva környékén forgatja „A katona apja" cimfl új film külső felvételeit. A cselekmény a Nagy Honvédő Háborúban játszódik. Képűnk forgatása közben készült, a felvevőgépnél R. Cshejdzse rendező. (CTK — TASZSZ felvétele) 1964. április 23. * ÜJ SZÖ ll