Új Szó, 1964. április (17. évfolyam, 91-120.szám)

1964-04-25 / 115. szám, szombat

PELDAT MUTATNAK Jól dolgozik a szakbizottság—eredményes a kulturális munka Korábban beszámoltunk már arról, hogy Brnóban, a Művészet Házában kiállítás nyílt Szabó Gyula festőművész metszeteiből. Képünkön a kiállítás egyik metszetét mutatjuk be. IVAN SKÄLA: ÍGY ŐRIZ SZÍVÜNK Tavaszi éj van, orgona párás tlľata kél, az utcán puskatűz és vad kavargát... Az égő város segítséget kér... Kitartás, csak kitartást Mily sötét volt a lét, mint dermesztett a fagy és félelemtől hány szív reszketett, — de betűidből hirtelen a nap feljött a védő barikádok felett. Így emlékszünk rád: lángolsz, jogos harag, prométheuszi tüz-szenvedélyében, majd örömödben ujjongsz s ezer ajak csöndjét töröd meg forró énekében. Mindennap kéztie vesszük történelmünk, javaslatokba szövöd minden álmát, értelmét, célját s gazdagítván lelkünk: Lenin eszmét világító lángját. Így őriz szívünk, így vetülsz emléken, mi rád gondolni soha meg nem szününk, és igazadra most is, miként régen mind esküszünk! SÍPOS GYÖZÖ fordítása KULCSÁR TIBOR: A SZÓ Lehet a szó bajban kiáltott vészjel, Igazra-éhesnek éltető kenyér, kimondathatja erőszak, kényszer, elnémíthatja félelem, veszély; lehet szájhőst díszítő hamis ékszer, hiú glória álszentek fején, szeretők száján szomjú, szemérem, társak közt megértő baráti tenyér. A költő számára a szó: az élet: születés, harc, szerelem, végítélet, a szó: eszköz s cél, kezdet és a vég. A szó: izzó parázsa igaznak, szépnek. — Vagy meggyújtod másoknak tűznek, fénynek, vagy ön-lelkedben meghal s megemészt. VLADIMÍR REISEL: BRIGÁDOSOK Ha leszáll az est, a tűznél ülnek körben S válluk olykor gyengén összesimul. Némán hallgatják a harmonikát s közben Felettük a hold lámpása kigyúl. Két szempár itt összevillan olykor — Mit mondhatnak egymásnak az éjbenl Szavuk felissza az erdő és a lombon Szél dudorász felettük gyengéden. Kusza hangok szállnak messze, messze, Selymes dalok szöveg nélkül, S gyengéd kezek találnak kezekre, Ha a hold a hegyek mögé térül... Fordította: Komlós! Lajos DÉNES GYÖRGY: A MUNKÁS Nem könnyű a munkás keze, a szíve is benne lüktet, benne fekszik az ereje, a hétköznap és az ünnep. Rajta csüng minden gyerek-, markában a becsülete. Karja kenyeret terem és abból nő a szerelem. Láttátok-e ezt a kezet? Csomókba gyűl az erezet ahogy feszül a bőr alatt; s mikor a kérge meghasad? E kézen minden felragyog, tág mezők, rublnt-cslllagok, paloták százsor ablaka, felderengő márvány fala. A munkás karja érc-gyökér és benne forrva zeng a vér, a szíve is benne lüktet a hétköznap és az ünnep. KÖZEPES NAGYSAGO falu. Kultúr­háza van is, nincs is. Az 1938-ban épített és ma a kultúra céljait szol­gáló épület a semminél valamivel több, ahhoz viszont, hogy mindenben kielégítse a falu lakosságának meg­növekedett Igényeit — igen kevés. A nézőtérből és két kisebb helyiség­ből álló (nemrégen átalakított és rendbe szedett) épület csupán szük­ségmegoldás ... Ám Deáki lakói nem panaszkodnak. Elmondják ugyan, hogy jó lenne egy szép, új, korszerűen be­rendezett művelődési otthon, de ha egyenlőre még nincs, megelégszenek azzal, ami van. Az a fontos, hogy le­gyen hol dolgozni, fellépni. S a pró­bákra és bemutatókra a mostani épü­let lehetőséget nyújt. A falu lakói él­nek vele és a kedvezőtlen feltételek ellenére Is az egész Járásban, sőt másutt is elismert és megbecsült kul­turális munkát végeznek. Sikert siker követ. S amit a kultúra vonalán elérnek, nem idényjellegű. Télen-nyáron — azt is mondhatjuk: — évek óta egyforma erősséggel, Igen gyümölcsözően dolgoznak. Munkájuk értékét növeli, hogy nem egyoldalúak. A népművészet mellett gondolnak e népművelésre, a színjátszás mellett az egyéb szakköri munkára. A legtöbb pálma Igen 6okálg a szín­játszókat Illette. Merva Arnold sze­mélyében (aki egyébként mozdonyve­zető), évekig hozzáértő és rátermett műkedvelő rendező szervezte és irá­nyította a falu színjátszóit. Az ő és egy sereg lelkes szereplő nevéhez fű­ződik a Husz év után, a Kubó, A kép­zelt beteg és sok más, az elmúlt években színre vitt és mind helyben, mind a környező falvakban sikert aratott darab bemutatása. Merva Arnold örökébe most Pirk István lépett. Fiatal, lelkes műkedve­lő. Tavaly vette át a rendezést. Nagy lendülettel fogott munkához, egye­lőre azonban eredménytelenül. Télen tanulni kezdtek egy darabot, bemutat­niok azonban nem sikerült Az új ve­zető a csoportot nem tartja úgy kéz­ben, mint elődje Az elsőbbséget Így most a 16 tagú tánc- és az 50 tagú énekkar vette át. Bár ezek azelőtt is erős versenytársaknak bizonyultak, a színjátszók visszaesése miatt most ki­zárólag övék az első hely. A színját­szók azonban remélik, hogy nem so­káig. Ha a tavaszi-nyári Időszakban már nem is, télre ismét munkához látnak, hogy régi hírnevükhöz híven a falu kulturális életében Ismét élen Járhassanak, vagy legalább egyenran­gúakként felsorakozhassanak a többi együtteshez. A feladat nehéz. Annál ls Inkább, mert a tánc- és énekkar sem maradt tétlen. 0) tervet szőnek ők ls: még többet, még szebbet készülnek adni. A lövőben dől majd el, melyik együt­tes állja jobban a sarat, melyik érde­mel több elismerést. Ml azt szeretnők, ha valamennyien — az egész falu hasznára és örömére — a lehető leg­jobban dolgoznának. ÉVEK OTA tartó Jó munkájuknak igen sok a beszédes bizonyítéka. Töb­bek között bizonyíték a kerületi és országos versenyeken való részvétel, valamint a számos dicsérő díszokle­vél, amelyek arról tanúskodnak, hogy a deáki együttesek akarnak és tud­nak dolgozni, s nemcsak a falubeliek, hanem mások szivét ls meghódítják. Ám a legnagyobb dicséret és a jó munkáról szóló legjobb bizonyíték mégis az, hogy a járásban a deáki ének- és tánccsoportból, valamint a peredi népi zenekarból a helyi műve­lődési otthon mellett Itt alakították meg a járási művelődési otthon által Irányított és anyagilag támogatott ál­landó Jellegű Járási műkedvelő nép­művészeti együttest. Ez azt Jelenti, hogy — maga mögött hagyva nem­csak hasonló, hanem jóval nagyobb falvakat, sőt városokat is — a galán­tal járásban ma Deáki a legerősebb kulturális bázis, itt van a járás mű­kedvelésének színe-java, Ide irányul a figyelem, a műkedvelés eszközeivel Innen szórják a legtöbb fényt, a leg­több tudást. E tény önmagában is so­kat mond. Dicséri a kultúra munká­salt: a vezetőket, szereplöket és di­cséri mindazokat, akik ilyen vagy olyan formában hozzájárultak és hoz­zájárulnak a jó munkához, a falu kul­turális életének fellendítésóhez. A TEENDŐ természetesen még Igen sok. Főleg eml az anyaglakat Illeti. Egy Ilyen nagy és igényes együttest nem lehet a semmiből fenntartani. A kezdeti lépéseket azonban már megtették. Nemrégen a Csemadok Központi Bizottságától kaptak 3000 koronát, most pedig a Járási művelő­dési otthon Ígért anyagi támogatást. Ruhákra és a szerepléshez fontos más kellékekre lenne szükségük — ehhez kell a pénz. A kiadások nagy részét a bevételből fedezik. Az egyébb hozzájárulás csak pótlék, de olyan pótlék, ami nélkül eredménytelen lenne az erőfeszítés. Saját erejükből ugyanis képtelenek — legalábbis az indulásnál — mindent előteremte­ni... Kell hát az összefogás, a támo­gatás. A jó vagy rossz kezdet további munkájukat is döntően befolyásolhat­ja. A kultúra lelkes munkásai büsz­kék eredményeikre. Most az eddig szerzett tapasztalataikat gyümölcsöz­tetik. Jelenleg esztrádműsort tanul­nak, amelyet május 1-én és május 9-én a Járási székhelyen — Galántán — mutatnak be. S azonkívül, hogy a választások alkalmából helyben és a környékbeli falvakban számos al­kalmi fellépést tartanak, ez év folya­mán egész estét betöltő műsorral hu­szonkétezer lépnek fel. A GAZDAG TERV — ismerve a deá­kiak igyekezetét — bizonyosan nem marad csak elképzelés, hanem meg­valósul. De addig még sok idő van hátra és sok mindent kell tenniük mind az együtteseknek, mind a helyi nemzeti bizottság mellett működö kulturális szakbizottságnak. Az utób­bira többek között az a feladat vár, hogy összehangolja a szervezetek és intézmények kulturális munkatervét, ugyanakkor a szükségleteknek meg­felelően helyes irányba terelje az együttesek műsorpolttlkáját. De ezzel kapcsolatban talán felesleges a kom­mentár. ök tudják legjobban, ml a teendő, mit igényel a falu és — mint járási együttestől — az egész járás. Kommentárt a jövőben elvégzendő munka helyett inkább ahhoz fűznénk, hogy a kultúra érdekében a szakbi­zottság mit végzett eddig és mi az érdeme abban, hogy Deáklban ered­ményes a kulturális munka. Mindenekelőtt azt szükséges hang­súlyozni, hogy a héttagú bizottság az arra legmegfelelőbb emberekből áll. Tagjai: Stefan Prieložný, a szlovák tannyelvű alapfokú iskola igazgatója, Kovács Dénes, a magyar tannyelvű alapfokú Iskola igazgatója, Turka Pál, a helyi filmszínház vezetője ós má­sok: társadalmi és tömegszervezetek, valamint kulturális intézmények kép­viselői, munkások, értelmiségiek, ak'.k nemcsak szeretik a kultúrát, hanem értenek Is hozzá s a kultúra érdeké­ben (szervezéssel, tanáccsal, szemé­lyes példamutatással) tenni Is képe­sek. E jól összehangolt, dolgozni akaró és tudó bizottság havonta ülésezik. Ha azonban szükséges, gyakrabban Is összejönnek. Minden találkozón fel­mérik az elmúlt Időszak eredményeit, egyeztetik a terveket, meghatározzák a teendőket. Azt tartják: nemcsak az a fontos, hogy az együttesek dolgoz­zanak. A lényeg az, hogy milyen mun­kát végeznek. A csoportokat — na­gyon helyesen — a minőség szerint értékelik. Azzal érvelnek, tartsanak az együttesek Inkább ritkábban Jó, mint gyakran rossz bemutatókat. A szakbizottság céltudatos irányításá­nak tulajdonitható, hogy ma már az együttesek is nemcsak azt nézik, hogy sok, hanem hogy lehetőleg mi­nél jobb műsort mutassanak be. Nagy gondot fordítanak a családi esemé­nyek megünneplésére is. Van egy szé­pen berendezett helyiségük, ahol az esküvőt és a névadó ünnepséget min­dig az eseménynek megfelelő kultu­rális műsorral kapcsolják egybe. Itt is elvként érvényesítik: jót, szépet, emlékezeteset. S általában egész te­vékenységüket a minőségi munkára törekvés jellemzi. SZAMOS HELYEN a nemzeti bizott­ságok munkájának a népművelési In­tézmények Irányítása, a népművelés egységes tervezése a leggyengébb ol­dala. Deákin ennek ellenkezőjét ta­pasztaltuk. Megfontoltan, a szükség­letnek megfelelően irányítják a nép­művelési intézményeket, egységesítik a népművelésre vonatkozó terveket. Szinvonalat, minőséget kérnek szá­mon mindig, mindenkitől. Arról, hogy ennek mi az eredménye, felesleges bővebben beszélni. Szemléltetően bi­zonyltja ezt a jó munka, a falu gaz­dag kulturális élete és az, hogy az alig több mint 3000 lakosú Deáklban alakult meg a galántal Járás első ál­landó jellegű népművészeti együttese. Kántor János, a helyi nemzeti bi­zottság elnöke és Csimma Ferenc, a hely! nemzeti bizottság titkára az eredmények ellenére is mértéktartó. Szerintük sok még a teendő, sok még a tartalékerő, de bíznak benne, hogy amint „evés közben jön meg az öt­vágy", úgy a nagy reménnyel kecseg­tető, eredményesen dolgozó népmű­vészeti együttes is munka közben nö­veli majd hatókörét, menet közben kapcsolja majd be azokat ls a mun­kába, akik távol állnak a kultúrától és ma még csak „tartalékerőt" jelen­tenek. Néhány értelmiségiről lenne szó elsősorban. Drudos István, Futó László, Sós Kálmán, Estélyi Lajos és sokan mások példásan dolgoznak. Az időt és a fáradságot a kultúra érde­kében sem sajnálják. Példájukat kö­vetni kellene mindazoknak, akik ma még caak a saját munkakörükkel tö­rődnek és nem gondolnak a társadal­mi munkára, a közősségi életre. ÉS ITT VAN a 73 éves Kis Flórián akiről elsőként kellett volna szól­nunk. Ha mégis utolsónak említjük, csupán azért tesszük, hogy hangsú­lyozhassuk: Kis Flórián, a nyugdíjas tanító korát meghazudtoló érövéi és frisseséggel hajtóereje a falu kultu­rális életének. Azonkívül, hogy pél­dásan elvégzi a Csemadok helyi szer­vezetében a titkári megbízatással járó teendőket, nagyon sok vonatkozásban éltetője, szervezője és irányítója a falu kultúrájának. Gyakran a helyi hangosbemondón keresztül közli mon­danivalóját, jelenti be a szervezeti élet híreit, tájékoztat, nevel. De ha szükséges, útra kel, bejárja a hosszú falut, személyesen érvel, agitál, a kultúra érdekében fáradhatatlanul to­borozza a tagokat: idősebbeket, fiata­lokat egyaránt. A falu legilletékesebb­Jel, a helyi nemzeti bizottság elnöke és titkára mondták: nélküle Deáki kulturális élete nem tartana ott, ahol tart. A szép eredményekben, a jó munkában, a szakbizottság segítségén és a tagok áldozathozatalán kívül — övé a legnagyobb érdem. Ml is őt és mindazokat dicsérjük, akik erősítik a közösséget, elismerést szereznek falujuknak, példamutatók, akik tudják, hogy minden szónál töb­bet ér a tett: az eredményes munka. DEAKI, a kulturális sikerekben gaz­dag falu a választások előkészítésé­nek jegyében él. Erre Irányítják a kulturális munkát Is. Már dolgoznak az agitációs központok, a villámhir­adó, a fényképészeti, a rádió- és ez agitációs körök. A Jó felkészültség ismét sikert ígér. BALÁZS BÉLA i ilil 1 SEMMIT SEM HALLGATTAM EL Charlie Chaplin új filmet készít, melynek főszerepét fia, Sidney játsz­sza. Az új vígjátékot Angliában for­gatják majd, Chaplin rendezi és ze­néjét is ő szerzi. Különben a 75. szü­letésnapját a közelmúltban ünneplő művész befejezte emlékiratait. Az 570 oldalas kéziratot már leadta a londoni kiadónak. Könyvével kapcso­latosan így nyilatkozott: „Igyekeztem minél őszintébb lenni. A teljes igaz­ságot írtam magamról ls és azokról is, akikkel az élet összehozott. Sem­mit sem hallgattam el." A Gruzija filmstúdió Moszkva környékén forgatja „A katona apja" cimfl új film külső felvételeit. A cselekmény a Nagy Honvédő Háborúban ját­szódik. Képűnk forgatása közben készült, a felvevőgépnél R. Cshejdzse rendező. (CTK — TASZSZ felvétele) 1964. április 23. * ÜJ SZÖ ll

Next

/
Thumbnails
Contents