Új Szó, 1964. április (17. évfolyam, 91-120.szám)
1964-04-24 / 114. szám, péntek
Ä mezőgazdaság hat év alatt eléri az ipar színvonalát MI • UAAMAMM *-*...- • N •IIIIBII I n M—IIINI—WMIIMIMI—WMIM IIIII i n y i nnii iiirr—T" TI N» I N—III I IMII ••• R iumnu IR «rirr»»nr-RM "* (Folytatás az 1. oldalról) nyan támogatja a szövetkezeti mozgalmat. 1948 óta csupán az építkezésekbe 40 és félmilliárd koronát ruháztunk be, ebből mintegy 32 milliárd koronát a szövetkezetek. Az utóbbi tíz év alatt a mezőgazdaság megközelítőleg 100 000 traktort, 13 000 gabonakombájnt, 6500 cukorrépa- és burgonyakombájnt, több mint 24 000 silókombájnt és sok más nagy teljeA CSKP XII. kongresszusa egyik alapvető feladatként a mezőgazdasági termelésnek az ipar színvonalára való emelését tűzte ki. A Központi Bizottság számos problémát és részletkérdést tárgyalt meg, mint például a mezőgazdaság Irányításának átszervezése a termelési igazgatóságok létesítésével, a műszaki berendezések irányításának és fejlesztésének összpontosítása, a takarmánykészítő Ipar és szárítók kiépítésének jóváhagyása, vagy a szövetkezeti tagok szociá lis biztosításának kérdése, a tervezési eljárásokban bevezetett új módszerek, a beruházási építkezés terén levő fogyatékosságok eltávolítására tett Intézkedések a személyi és anyagi érdekeltség kérdésének rendezése stb. Ezután a két kongresszus között eltelt időszakról beszélt. Az EFSZ-ek V. kongresszusa óta sikerült tovább erősítenünk szövetkezeteinket, fokozni a termelést és a munkatermelékenységet. A mezőgazdasági termelés az 1961— 1963-as években az 1959—1961 közti időszakhoz képest 6,1 százalékkal fokozódott, az árutermelés pedig 13,7 százalékkal. A kalászosok vetésterületének folytonos növelése mellett az utóbbi három évben az 1958—1960-as átlaghoz viszonyítva sikerült a búza hektárhozamát 22 mázsáról 25,5 mázsára, az árpáét 22,5 mázsáról 24,5 mázsára növelni. 1963-ban az 19Sl-es évhez képest a komló termelése 4150 tonnáról 6380 tonnára, vagyis 54 százalékkal növekedett. Jelentősen emelkedett a burgonya és cukorrépa hozama is. Az 1960 és 1963 közt eltelt időszakban az egy hektárra eső hús termelése 17,6 százalékkal, a tejé 6 százalékkal és a tojásé 61,6 százalékkal növekedett. Ielentős sikerek ezek, amelyek.e joggal büszkék lehetünk. Ugyanezen időszakban jelentősen megnövekedtek a közös alapok is. Az oszthatatlan alapok az 1963-as év végéig az 1960-as évhez képest 1 hektár mezőgazdasági területre átszámítva 38,6 százalékkal növekedtek. Az üzembiztosítási alapok elérték a munkadíjazás 12,6 százalékát. Ez arról tanúskodik, hogy a szövetkezeti parasztság felismerte a pénzügyi források biztosításának jelentőségét a közös gazdálkodás fejlesztésében. Pártunk és kormányunk hatékony segítségével az utolsó szövetkezeti Mezőgazdaságunk fejlesztésének és e CSKP XII. kongresszusa határozatai megvalósításának kulcsproblémája a termelés állandó fokozása, amely elsősorban a növénytermesztés elsődleges fejlesztésétől, a nagyüzemi munkamódszerek és az irányítás bevezetcsevel a munkatermelékenység fokozásátol, az anyagi érdekeltség megoldásátül fiigg. Ezek az intézkedések lehetővé teszik az alkotó kezdeményezés kibontakozását és a belterjes gazdálkodás érvényre jutását a termelés valamennyi szakaszán. A továtDiaKban Burian elvtárs szólott a tavaly végrehajtott intézkedés, a termőföld kihasználását ellenőrző felülvizsgálás eredményeiről. Jól gazdálkodni a földdel nemcsak annyit jelent, hogy minden tartalékot ki kell használni, hanem azt is, hogy folyton növelnünk kell a föld termőképességét — mondta beszédében. Szóvá tette a termőföld meszezésének jelentőségét, mivel talajunk nagy része savanyú összetételű. Különösképpen hangsúlyozta ^a trágyázás és zöldtrágyázás mérhetetlen jelentőségét, valamint az ipari, s egyéb hulladékanyagok felhasználásának fontosságát. A városi szemétdombokon kb. 11 millió tonna hulladék hever, s évente mintegy 20 millió tonnával bővül. Ezeknek a trágyatartalékoknak a kihasználására irányul a növénytermelés fejlesztéséie tett legújabb kormányrendelet ls. amely meghagyja az ipari üzemeknek, hogy a felhasználható hulladékokat okvetlenül juttassák el a mezőgazdasági üzemekbe, s a szállítási költségekhez is járuljanak hozzá. A XII. pártkongresszus leszögezte, hogy 1970-ig évente 200 kg tiszta tápértékü műtrágyát kell biztosítani egy hektár földre. Jelenleg, mint ismeretes, nehézségeink vannak a műtrágyaellátásban. különösen a nitro génes műtrágyákból éppen a vág(JJ SZÖ 4 * 1964. április 24. sítményfi gépet kapott. 1948 óta mezőgazdasági termelésünk mintegy 5 és félmillió tonna műtrágyát használt fel tiszta tápértékben számítva, s az egy hektár mezőgazdasági területre eső műtrágyahasználat ötszörösen megnövekedett. A továbbiakban Burian elvtárs arról beszélt, mily odaadó munkát végeztek a párt és egyéb szervezetek a szocialista falu kiépítésében. kongresszus óta is teljes mértékben folyt a szövetkezeti gazdaságok kiépítése. Az építkezésekre ez alatt az idő alatt több mint 6,5 milliárd koronát fordítottunk. Ezzel egyidőben bővült a szövetkezetek gépi felszerelése is. A gépek és gépi berendezések értéke az elmúlt év végéig számítva közel 9 milliárd koronát tesz kl, ami egy hektárra átszámítva 2000 koronát jelent. Ipari termelésünk segítségével évről évre növekszik a műtrágya használata. Amíg 1960-ban egy hektár mezőgazdasági területre 76,2 kg tiszta tápérték jutott. 1963 :ban már 84,2 kilogramm. Az idén a tervek szerint már 104 kg tiszta tápérték juttatása szükséges. Az 1960—1963-as években jelentősen fokozódott a vegyszeres gyomirtás. Amíg 1960-ban csak 540 000 hektáron alkalmaztuk a vegyszeres gyomirtást, az idén 1 millió 460 000 hektárra elegendő herbicidek állanak rendelkezésünkre. Az említett adatok pártunk és kormányunk rendkivül hatékony gondoskodásáról tanúskodnak a mezőgazdasági termelés továbbfejlesztése érdekében. Meggyőzően bizonyítja ezt a XII. pártkongreszus határozata alapján nyújtott támogatás ls: csupán tavaly 977 millió koronát kaptak szövetkezeteink. Az idén közvetlen segítség formájában mintegy egymilliárd korona támogatást kapnak szövetkezeteink elsősorban és a szarvasmarhatenyésztés fellendítésére a CSKP Központi Bizottságának útmutatása alapján. Az alapvető termelőeszközök kibővítésére több mint 400 millió koronát irányoztunk elő. A közvetlen támogatáson kívül a szövetkezetek kb. 250 millió korona értékben prémiumot kapnak a terven felül eladott tejért. Ily módon 1 milliárd 355 millió korona támogatást kapnak szövetkezeteink. : A kormány határozata értelmében a szövetkezetek részére 100 millió koronás biztosítási alapot állapítottak meg, amelyből az elemi csapásokkal sújtott szövetkezetek részesülnek támogatásban. Amint látják, az V. kongresszuson elhangzott intézkedések, amelyekről a párt első titkára, Antonín Novotný elvtárs beszélt, teljes mértékben megvalósultak. sellyei Duslo üzembe helyezésének késése miatt. Ennek ellenére kijelenthetem, hogy a műtrágyaellátás az idén és 1965-ben is alapjában véve biztosítva lesz. Érdeklődésünk középpontjában továbbá a termőföldbe befektetett beruházás hatékony kihasználása áll. Elgondolásunk szerint 1970-ig 291000 hektáron szükséges lenne öntözőrendszer kiépítése, 330 000 hektáron pedig lecsapolás. Az idén ebből 39 000 hektáron elvégezzük a lecsapolást, 388 kilométeren szabályozzuk a folyómedreket, 28 000 hektáron kiépítjük az öntözőrendszert, 10 000 hektáron pedig trágyalés öntözést alkalmazunk. Mezőgazdasági termelésünk egyik legsürgetőbb feladata ma kenyérgabona szükségletünk biztosítása. Lényegében az önellátás biztosításáról van sző. A következő években a fogyasztásnak még az eddiginél is nagyobb növekedésével számolunk. Hogy ne kelljen fokoznunk a behozatalt, nem marad más hátra, minthogy saját belső tartalékainkat használjuk fel a gabonatermesztés fokozására. Itt szóvá tette Burian elvtárs a tafcarmánytermesztés problémáját, megemlítve, hogy szövetkezeteink na-^y része még mindig nem önellátó takarmányból. Minden jó gazda idejében mérje fel a saját üzemében a lehetőségeket, és még ennél is fontosabb, hogy idejében tegye meg a szükséges Intézkedéseket a gabona és egyáltalán a szemes termények termesztésének fokozására — mondotta. Egyúttal csökkenteni kell a veszteségeket, amelyek még mindig jelentősek. Az állami tartalékok jobb feltöltése érdekében a párt és a kormány illetékes szervei úgy határoztak, hogy a szerződésen, terven felül eladott búza egy-egy mázsájáért a következő jutalomban részesülhetnek a szövetkezetek: a kukorica- és cukorrépatermesztő körzetekben 25 korona, másutt 35 korona. Szükséges azonban mm den mezőgazdasági üzemben úgy megszervezni a munkákat, hogy az emlí tett termékekből nagyobb hozamoka' érjenek el, tehát csökkenteni kell a betakarítási veszteségeket, s a dolgo zókat pótjutalmazással serkenteni Majd a burgonyatermesztésről be szélt a miniszter. Ezen a téren lé nyeges javulást értünk el, ám még mindig nem felel meg lehetőségeink nek és a követelményeknek. Rámu tatva a Havlíčkúv Brod-i és poprádi járás szép sikereire, kijelentette, hogy a legközelebbi két évben elérhető ezeknek a járásoknak a színvonala, az említett járásokban pedig lehetséges a 200 mázsás hozam elérése. A burgonyatermesztésben szerzett jó tapasztalatokat a cukorrépatermesztésben ls fel kell használnunk. Ezért kongresszusunk határozatában kell hogy visszhangra találjon a jiCini járás kezdeményezése, amely versenyre szólítja fel hazánk összes cukorAz állattenyésztés valamennyi ágának fejlődését mind ez ideig megnehezítő probléma a takarmánytermesztés. Az elegendő mennyiségű takarmány biztosításához elengedhetetlenül szükséges, hogy az eddiginél jobban Kihasználjuk a természeti és gazdasági lehetőségeket, megfelelő összetételű takarmánynövényeket termesszünk, amelyek az adott körülmények között legnagyobb termést adnak. A takarmánytermesztés helyzetéről szólva a miniszter kifejtette, hogy jobb gondoskodással két éven belül 30—40 százalékkal fokozhatjuk a termeiért. Már az idén 10 mezőgazdasági üzemet szakosítunk vitamindús takarmányliszt termelésére 2000 vagon ka- i paciiással. 1970-ig további 70 ilyen üzem építését tervezzük. A takarmányoknál még inkább fontos mint a többi növénynél, hogy a termést veszteség nélkül betakarítsuk. A betakarításnál eddig alkalmazott munkamódszerekkel aligha győznénk a fokozott termelést, s a veszteségek is nagyok. Ez arra vezet, hogy többet kell silőznunk, és még fokozottabb mértékben keli alkalmaznunk a mesterséges szárítás adta lehetőségeket. Rámutatott arra, hogy amelyik mezőgazdasági üzemben gondosan törődnek a silózással, jó eredményeket érnek el az állattenyésztésben is. Utána hangsúlyozta, hogy az állattenyésztés legfontosabb ágának a szarvasmarha tenyésztést és a tejtermelést kell tekintenünk. Rámutatott az idén bevezetett állami prémiumok nagy jelentőségére, minek hatására az első negyedévben lényegesen fokozódott a tejtermelés. Ezzel kapcsolatban még azt is szővá tette, hogy a gondozók, etetők és fejők anyagi érdekeltségének fokozásával sohasem érnénk el a kívánt hatást, ha figyelmen kívül hagynánk ezeknek a dolgozóknak a szakmai továbbképzését. EnÄ jövedelmező nagyüzemi gazdálkodás megteremtésében igen nagy jelentőséget tulajdonítunk a munkafolyamatok gépesítésének és az új technológia alkalmazásának. Éppen ezért a Jövőben sokkal jobb minőségű gépeket, berendezéseket várunk az Ipartól. Ezzel egyidejűleg a gépek karbantartásáról és elhelyezéséről is beszélnünk kell. A múlt évben több szövetkezet és járási-termelési igazgatóság javasolta, hogy a traktoráiIomások sokkal komolyabban foglalkozzanak mezőgazdasági üzemeinkben a műszaki fejlesztés kérdéseivel. A CSKP KB márciusi ülésének határozata egyebek között kimondja, hogy a traktorállomások közvetlen irányításáért ezentúl a termelési igazgatóságok a felelősek. Ez komoly lépés ahhoz, hogy a traktorállomások befolyása megszilárduljon és a termelés korszerűsítését eredményezze. Mint ismeretes ez idén a traktorállomások is hatékonyabban részt vesznek a mezőgazdasági üzerhek feladatainak teljesítésében. Hiszen nemcsak a növényvédelemben, hanem a növénytermesztésben ls egyre nagyobb részt vállalnak. Fokozatosan újabb gépek érkeznek a traktorállomásokra, s a gazdaságilag elmaradt, rosszul gazdálkodó szövetkezeteknek komoly segítséget nyújtanak. Igen nagy horderejű intézkedés az is, hogy a traktorállomásokra az év végéig 8 ezer szakembert, főleg traktorost kell megnyernünk. A GTÁ-k gépparkja is jelentős mértékben bővül. Ez idén 369 SZK—4 jelzésű szovjet gabonakombájnt, több inint 1300 traktort és a cukorrépa többmenetes betakarításához számtalan gépesítési eszközt kapnak a gépállomások. A GTÁ-k új alkalmazottjai részére a répatermesztő járásait, a hektáronkénti 400 mázsás hozam elérésére Beszédének következő részében a zöldségtermesztés és a zöldségellátás nelyzetére tért ki. Ezzel kapcsolatban a bírálatok — mint a járási konferenciákon elhangzott vélemények is bizonyítják — helyénvalóak voltak, ezért a párt és a kormány illetékes szervei foglalkoztak e .kérdéssel és a következő intézkedéseket hozták. Leegyszerűsítjük a termelő és felvásárló szervek közti kapcsolatot, változásokat eszközlünk a zöldségárakat illetően a termelő érdekeltségének fokozására, a hiányolt zöldségeknél Ihagyma stb.) az 1. osztályú áruért rendkívüli prémiumot fizetünk a termelőnek a szerződéses felvásárlás túllépése esetén. A felvásárló üzemeknek meghagytuk, hogy a szerződésben foglalt zöldséget maradéktalanul vásárolják fel. Amennyiben ezt viszszautasítják, a termelő szabadon eladhatja zöldségtermését. nek a kérdésnek eddig nem szenteltünk különösebb figyelmet. Burian elvtárs beszámolója további részében az állatállományt pusztító fertőző betegségek felszámolásának szükségességéről beszélt. Ezzel kapcsolatosan megemlítette, hogy a Földművelésügyi Minisztérium javaslatot készít a zootechnikusok és az állatgondozók anyagi érdekeltségének fokozására, mely nagy segítséget jelent majd az egészséges, nagy hasznot hajtó állatok tenyésztésében. A beruházási építkezésekről pedig a következőket mondotta: Az utóbbi időben egyre több bíráló megjegyzés hangzott el a mezőgazdasági beruházási építkezésekkel kapcsolatosan. A GSKP KB elnöksége és a kormány komolyan foglalkozott a felvetett problémákkal és utasította az illetékes szerveket a hibák mielőbbi kiküszöbölésére. Egyben ismertette azokat az intézkedéseket, amelyeket a minisztérium foganatosított a megkezdett mezőgazdasági építkezések befejezésére. A férőhelyek építését a Jövőben új alapokra fektetjük. Az a nézetünk, hogy erre a célra szakosított mezőgazdasági építkezési üzemeket létesítünk, melyek komplex módon magukra vállalják a vízgazdálkodási, talajjavítási építkezés gondját is. A beruházási építkezések terén mutatkozó fogyatékosságokat az illetékes minisztériumok hatékonyabb bevonásával igyekezünk kiküszöbölni. Érdemleges tárgyalásokat folytattunk Poláček és Takáč elvtárssal arról, hogy gépipari miniztériumok és az építőipari üzemek jobb minőségű, olcsóbb építkezési anyagokkal lássák el a mezőgazdaságot. Ebből is látszik tehát, hogy foglalkozunk a mezőgazdasági dolgozók észrevételeivel, és minden törekvésünk oda irányul, hogy felszámoljuk a beruházási építkezések útjában tornyosuló akadályokat. kormány 94 millió koronát hagyott jóvá. Ez tehát annyit jelent, hogy a traktorállomások már az idén kedvezőbben befolyásolhatják a termelést, s a gyöngébb szövetkezetekben megakadályozhatják a súlyos veszteségeket. Április elsejétől új bértarifa lépett életbe a gépesítők díjazását illetően. A traktorosok anyagilag jobban érdekeltek lesznek a termelésben, hiszen az eredményektől függően természetbeni járandóságot is kapnak. Egyébként a traktorállomások figyelmét továbbra is a termelési tevékenységük és a műszaki szolgáltatások kiszélesítésére, a gépesítők kiképzésére, az új technika bevezetésére irányítjuk. Be kell vallanunk, nem minden szövetkezetben használják ki tökéletesen a gépek erejét. A karbantartás elmulasztása, a gépek rossz kezelése és a késedelmes javítások kedvezőtlenül befolyásolják a gépek teljesítőképességét. Minden szövetkezetnek érdeke, hogy gondoskodjék a műszaki káderek szakképzettségének fokozásáról és Cjabb szakemberek megnyeréséről. Azokban a javaslatokban, melyeket a gépi ellátás megjavításáról készítünk elő, a gyártó üzemek és a szövetkezetek közti közvetlen kapcsolat megteremtésével számolunk. Az alkatrészellátás keserű tapasztalatai joggal váltják ki a mezőgazdasági dolgozók bírálatát. A legnagyobb hibát mindenekelőtt ott látjuk, hogy a gyártó és a szállító üzemek nem teljesítik pontosan vállalt kötelezettségeiket. Nem várhatunk tovább csak a puszta ígéretekre, konkrét intézkedéseket várunk a Gépipari Minisztérium üzemeitől. Az a nézetem, anyagilag is érdekelné kellene tenni az illetékes üzemek igazgatóit és a gyártó üzemek felelős vezetőit a pótalkatrészek szállítási tervének teljesítéséért. Burian elvtárs ezután az alkatrészellátás megjavítására tett intézkedésekről beszélve megemlítette, hogy az egységnyi területre eső alkatrészfogyasztás értéke hazánkban túlszárnyalja a 250 koronát, mely a világviszonylati átlag kétszerese. A legjobb intézkedések sem javítanak tehát a helyzeten, ha mezőgazdasági üzemeink nem takarékoskodnak jobban a nehezen pótolható alkatrészekkel. A miniszter a továbbiakban a munkafolyamatok egyetemes gépesítésének kérdéseivel foglalkozott. A mezőgazdasági termelés vállalati alapra történő helyezése minden munkaszakaszon megköveteli az egyetemes gépesítés bevezetését. A gépesítéssel kapcsolatosan azonban a belső szállítások problémáját is haladéktalanul meg kell oldanunk. A Karlovy Vary-i járási szövetkezeti konferencián például Veselý elvtárs, az otroCíni szövetkezet elnöke bírálólag jegyezte meg, hogy tavaly 42 vagon gabona, burgonya elszállításánál a szövetkezet szállító eszközei 6500 kilométert tettek meg. Ez természetesen más munkákra is kihatott, késve foghattak hozzá a kombájnok után hátramaradt szalma betakarításához. Igen szomorú példa ez egy burgonyatermelő körzetből, de mit szóljanak azok, akik a répa-, vagy a kukoricatermelő körzetben gazdálkodnak? Ebből a rövid szemléltetésből nyilvánvalóan kitűnik, hogy a szállítás kérdését mielőbb'meg kell oldanunk. Az a nézetem, hogy a szövetkezeteket el kell látni a gazdálkodáshoz és szállításokhoz szükséges eszközökkel. A mezőgazdasági termelés hatékonyságának emeléséről Burián elvtárs a következőket mondotta: Pártunk és kormányunk nagy figyelmet szentel a mezőgazdasági termelés fejlesztésének. A kitűzött célokat azonban csak akkor érhetjük el, ha megteremtjük a korszerűen termelő, szocialista gazdálkodás feltételeit. Mindenekelőtt céltudatos munkamegosztásról kell gondoskodnunk a szövetkezetekben is. Mindnyájunknak oda kell hatni, hogy a termelést kerületenként, járásonként és üzemenként a legjobb adottságokhoz mérten alapozzuk meg. A termelés koncentrálását a munkafolyamatok gépesítésének kell követnie. Ésszerű szakosítást A jelenlegi időszakban egész SOF szövetkezet a szakosítás útjára lépett. Ha a szakosított termelés megfelel a helyi természeti és gazdasági adottságoknak, akkor tovább kell haladni a megkezdett úton, hogy fokozatosan minden mezőgazdasági üzem sikeresen rátérhessen a körzetében legnagyobb hasznot, hozamot nyújtó termelési ágak kiépítésére. A szakosítás sikereinek biztosítása érdekében az ipari és a speciális növények termelésének megszervezésére vetjük a legfőbb súlyt, mely már az idei tervekben is kifejezésre jutott. Noha több éve kísérletezünk, a szakosítás eredményeivel távolról sem lehetünk megelégedve. A termelés koncentrálása és szakosítása két fontos tényt feltételez — a szövetkezetek társulását és a mezőgazdasági üzemek munkamegosztását. A szövetkezetek társulását illetően vannak jó eredményeink, az egyesített közös gazdaságok rövid idő alatt jelentős mértékben megszilárdultak, fokozták a termelést.. Ennek ellenére néhány helyen komoly hibákat is vétettek. Egyes járásokban túl nagy, a vezetés szempontjából nehezen áttekinthető hatalmas egységek jöttek létre. A CSKP több ízben javasolta, hogy már 500 hektár szántón felül rendelkező üzemegységekben eredményesen lehet érvényesíteni a szakosítást, A szövetkezetek egyesítésénél azonban továbbra is érvényes a párt alapelve, mely nem tűri az adminisztratív intézkedéseket, sem pedig az önké' nyeskedést. Egyetértek a járási szövetkezett konferencián elhangzott bíráló megjegyzésekkel, melyek a szakosítás ütemének meggyorsítását követelték, noha a szakosítást nem valósíthatják meg egyik évről a másikra. A földművelésügyi miniszter a szakosítással kapcsolatban megemlítette, hogy az áttérés időszakában is biztosítanunk kell a népgazdaság szükségletű. Egyébként 1964—1965 téli időszakában számolunk a szakosítást célzó távlati tervek előkészítésével, A szakosítás és a termelés koncentrálásának folyamatában azonban egy pillanatra sem feledkezhetünk meg arról, hogy az új szervezés történelmi határkövet jelent a szocialista mezőgazdaság fejlődésében. Tuda(Folytatás az 5. oldalon) Erősödtek, gazdagodtak az EFSZ-ek Beiterjesoiib gazdálkodást Használjuk ki tökéletesen a gépek erejét Bőséges takarmányalapot f
