Új Szó, 1964. április (17. évfolyam, 91-120.szám)

1964-04-24 / 114. szám, péntek

A Központi Népi Ellenőrző és Statisztikai Bizottság a tavaszi munkákról és a lakásépítésről Ä Központi Népi Ellenőrző és Sta­tisztikai Bizottság tegnap foglalkozott & tavaszi munkák és a lakásépítés helyzetével. A népi ellenőrző bizott­ságok az egyes járásokban megállapí­tották, hogy a tavaszi munkákra valő felkészülés egészben véve jobb volt, mint az elmúlt években. Azonban még mindig nehézségek merültek fel a pótalkatrészek biztosításában. A lakásépítés helyzetének felülvizs­gálása azt bizonyítja, hogy az átadás­ra kerülő lakások minősége némileg javult, ennek ellenére azonl>an még mindig sok a kisebb-nagyobb hibák­kal átadott lakások száma. Megálla­pítást nyert, hogy főleg az asztalos­munkák minősége kifogásolható. Ezért a jövőben az eddiginél még hathatósabb ellenőrzést kell gyako­rolni közvetlenül a munkahelyeken, s a munkanormák megszegőit ennek megfelelően kell sújtani. (CTK) ­Eredményesen fejlődnek a csehszlovák-magyar kapcsolatok (CTK) — Péter János, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere Vác­lav Dávid külügyminiszter meghívásá­ra április 20—23. között látogatást tett hazánkban. Prágai tartózkodása alatt a magyar külügyminisztert Jozef Lenárt minisz­terelnök és Vladimír Koucký, a CSKP KB titkára fogadta. Péter János V. Daviddal eszmecse­rét folytatott a csehszlovák—magyar kapcsolatok eddigi fejlődéséről. Mind­két államférfi megelégedéssel köny­velte el az eredményeket és kifejez­ték reményüket, hogy a két ország közötti együttműködés a jövőben is sokoldalúan fog fejlődni. A külügyminiszterek tanácskozásaik folyamán kifejtették nézeteiket az országaikat érintő legfontosabb kül­politikai kérdésekről. A tárgyalások teljes egyetértésben, szívélyes és baráti légkörben folytak le. • • • Péter János magyar külügyminiszter és kísérete tegnap elutazott Csehszlo­vákiából. A ruzynéi repülőtéren a vendégek­től Václav Dávid külügyminiszter, Ülésezett az életszínvonal kérdéseivel foglalkozó dr. Antonín Gregor, a külügyminisz­ter első helyettese és a minisztérium vezető dolgozói búcsúztak el. Jelen volt Cséby Lajos magyar nagykövet és a nagykövetség dolgo­zói, valamint František Píšek, Cseh­szlovákia magyarojjszági nagykövete. Otakar Siimmck, miniszterelnök-helyettes az EAK-ba utazik [CTK) — Az Egyesült Arab Köztár­saság kormányának meghívására Ota­kar Simönek miniszterelnök-helyettes április 30-án hivatalos látogatásra az EAK-ba utazik. Részvétnyilvánítás (CTK) — A Szlovák Nemzeti Ta­nács elnökségének, a Szlovák Nem­zeti Front Központi Bizottságának tagjai és más politikai, kulturális és közéleti személyiségek tegnap rész­vétlátogatást tettek a Bolgár Népköz­társaság bratislavai főkonzulátusán Dimitr Ganev, a Bolgár Népköztársa­ság nemzetgyűlése elnökségének el­nöke elhunyta alkalmából. Velko Ruszinov, bolgár főkonzülnak és Ivan Ivanov konzulnak őszinte részvétüket fejezték kl a bratislavai bolgár állampolgárok klubjának kép­viselői, a Christo Botevról elnevezett iskola pionírjainak küldöttsége, to­vábbá számos üzem és vállalat dol­gozói. Részvétlátogatást tettek a bratisla­vai képviseleti hivatalok tagjai is. KOMMENTÁRUNK: & bonni ultrák Schrödert támadják A kormány megtárgyalta a népgazdaság jövő évi fejlesztése fő irányelveinek javaslatát bizottság Tegnap tartotta hatodik ülését a CSKP Központi Bizottságának az életszínvonal kérdéseivel foglalkozó bizottsága, amely a belkereskedelem iparcikkekkel való el­látásának kérdéseivel, valamint a gyógy­fürdőhelyeknek nyári idényre való fel­készülésével foglalkozott. Az ipari közszükségleti cikkek ellátá­sában az Idén előreláthatólag 1,2 mil­liárd korona értékű áruval túlszárnyal­juk az elfiirányzott mennyiséget. Foko­zódik elsősorban a hiánycikkek szállí­tása. (Folytatás az 1. oldalról) A javaslat alapján a jövő évben új lehetőségek nyílnak Szlovákia gazda­sági fejlődésének meggyorsítására és a munkaviszonyban levők számának további növelésére. A beruházási építkezések terémked­vezőbb feltételeket biztosít az épülő­félben levő objektumok befejezésére és az újonnan épült üzemek stb. üzembe helyezésére. Azoknak az épü­leteknek a jegyzékét, amelyeket 1965­ben kezdenek építeni, már ez év kö­zepén végérvényesen rögzítik. A kormány az 1965-ös évre szóló tervek előkészítésével kapcsolatban kötelezően utasította a minisztériu­mokat, a központi szerveket és a ke­rületi nemzeti bizottságokat, hogy a tervek részletes szótírásánál tartsák szem előtt a népgazdaságfejlesztés minőségi mutatóit, a munkatermelé­kenység gyorsabb növekedésének biz­tosítását, az önköltségek csökkenté­sét, a népgazdaság műszaki színvona­lának emelését és a CSKP KB januári ülésén kitűzött, a népgazdaság inten­zifikálását célzó Intézkedések foko­zatos megvalósítását. Az előkészületi munkálatokba a gazdasági egységek is bekapcsolódnak. Az 1965-re szóló tervek előkészítési munkálatainak megszervezésével biz­tosítják, hogy a terveket idejében, még az 1964. év vége előtt megkapják a vállalatok és az üzemek. A kormány az 1970-ig terjedő idő­szak távlati terveinek előkészítésével ís foglalkozott. « • • A kormány továbbá jóváhagyta Prága városfejlesztési tervét, amely 1980-ig irányozza elő a főváros kiépí­tését. A távlati városfejlesztési terv biz­tosítja a fővárosnak, mint elsőrendű ipari központnak és jelentős nemzet­közi gócpontnak sokoldalú fejleszté­sét, « • » A kormány Jóváhagyta az egész­ségügy fejlesztéséről szóló határoza­tot ls, amely a jövőben az illetékes szervek és a nemzeti bizottságok munkáját fogja irányítani. A határozat az 1952-es párt- és kor­mányhatározattal függ össze 'és a CSKP XII. kongresszusának szellemé­ben szabja meg egészségügyünk to­vábbi irányvonalát. A határozatban kitűzött feladatok zökkenőmentes teljesítése érdekében az egészségügyi miniszter országos aktívát hív össze. A nemzeti bizottsá­gok nyilvános gyűléseken ismertetik meg polgárainkkal a határozat leg­fontosabb cikkelyeit. A nyugatnémet Kereszténydemok­rata Párt és Keresztényszocia­lista Unió (CDU és CSU) szélső Jobb­oldali szárnyának képviselői összpon­tosított támadásokat Intéznek az ugyancsak kereszténydemokrata kül­ügyminiszter — Gerhard Schröder el­len. Schröder nyílt ellenfelei közé tartozik Franz Josef Strauss, a CSU elnöke, továbbá Adenauer, a CDU el­nöke — aki januárban Schröder le­mondását követelte — és számos más befolyásos politikus. Ezek az embe­rek már a CDU februári kongresszu­sa előttt támadták Schrödert, de Er­hard kancellár oltalma alá vette. Az ultrák egy időre elhallgattak, békét azonban nem kötöttek. Schrödernek egyik április közepén mondott beszé­de Ismét felkorbácsolta a kedélyeket és a jobboldal eszeveszett bírálatát váltotta ki. Neuwirth a „Bayer Ku­rier" című lapban olyan élesen tá­madta Schrödert hogy nyilvánvaló­vá vélt: a CSU egyenesen Schöder lemondását követeli. Az ellentétek alapja két fő okra vezethető vissza: ez egyrészt Schrö­der álláspontja az NSZK és a szocia­lista országok közti kapcsolatok kér­désében, másrészt hűvös viszonya a német—francia szerződéshez. Schrö­der arra törekszik, hogy az NSZK a lehető legszorosabb kapcsolatokat az Egyesült Államokkal és Nagy-Britan­niával tartsa fenn, s ne Franciaor­szággal. Külpolitikájának célja lénye­gében azonos Adenauerével és Bren­tanoéval, csupán más eszközöket al­kalmaz, rugalmasabb és néhány vo­natkozásban realistább is. Schröder már 1962. tavaszán helyeselte az NSZK és a szocialista országok közti kapcsolatok megjavításának gondola­tát. Amióta külügyminiszter, sor ke­rült a kapcsolatok felvételére az NSZK, valamint Lengyelország, Ma­gyarország, Románia, Bulgária és Csehszlovákia között. A Kennedy és Adenauer közti összetűzés során nyu­gat-berlini kérdésben Schröder nem osztotta Adenauer nézetét, miszerint a nyugati hatalmaknak nem szabad tárgyalniuk a Szovjetunióval. Schrö­der hűvösen fogadta az NSZK és Franciaország között tavaly megkö­tött szerződést, mert attól tartott, hogy ez veszélyezteti majd az NSZK és az USA kapcsolatait. Számos ke­reszténydemokrata politikustól elté­rően Schröder azonnal állást foglalt amellett, hogy az NSZK csatlakozzék a moszkvai atomcsendszerződéshez. A szélső jobboldal és Schröder közti ellentétek okai között azonban megtaláljuk a személyi kérdéseket ls. Schröderrel mint az egyik kancellár­jelölttel számolnak. Erre a tisztségre azonban — minden botránya ellené­re — Strauss, a CSU elnöke is pályá­zik. Schröder esetleges bukása jelen­tősen növelné Strauss kilátásait a kancellári székre. Neuwirth támadásai után Erhard kancellár ismét védelmébe vette Schrödert. De a múlttól eltérően a tá­madások most nem szűntek meg. A bonni ultrák egyre erőteljesebben bí­rálják Schrödert, mindenekelőtt a szocialista országokkal szembeni po­litikája miatt. Strauss egyenesen azt követelte, hogy az NSZK és a szo­cialista országok közti kapcsolatokat ne javítsák, mert ez azt a veszélyt jelentené, hogy előbb-utóbb fel kelle­ne venni a kapcsolatokat az NDK-val is. Ogy tűnik hogy a CDU/CSU ultra­jobboldali szárnyának ma még nincs annyi ereje, hogy kierőszakolja Schrö­der távozását. Mindenesetre kurió­zum, hogy Schrödernek jelenleg a szabad demokraták és a szociálde­mokraták köreiben kell támogatást keresnie a Kereszténydemokrata Párt­tal szemben, amelynek ő is képvi­selője. JAN BLANSKÝ a francia csapatokat Algériából Algír (CTK) — Algéria nem egész két évvel, függetlenségének kikiáltása után elérte, hogy az ország területéről, — egyes szabaral támaszpontok és a Mers­E1 Keblr-i légitámaszpont kivételével, — kivonják a francia csapatokat. Ben Bella a francia csapatok visszarendelését az FLN kongresszusának végén tartott al­gíri nagygyűlésen jelentette be. A fran­cia csapatok május végéig hagyják ei az országot. Az eviani egyezmények értelmében Franciaország 5—10 évig használhat egyes fontos szaharai légitámaszponto­kat és az Oran mellett levő Mers-El Ke­bir támaszpontot. Franciaország nem régi döntése, hogy a Mers-El Kebir-i támasz­pontot ellátási erődítménnyé változtat­ják, azt bizonyftja, Párizs számol azzal, hogy az algériai kormány el akarja érni valamennyi idegen támaszpont felszámo­lását. P I O M I R V #/ Mint minden tömegmunkát, a pio­nírcsapatok működését is jelentősen befolyásolják a különféle „mellékes szempontok". Ilyen pl. az egyes fog­lalkozások, érdekkörök működésének idényszerűsége, nagy szerepe van a csapattanács képességeinek, a szülők és iskolabarátok segítségének stb. Kevés az olyan iskolánk, amelynek pionírcsapata hosszabb időn át meg­őrizte volna tevékenységének na­gyobb kilengésektől mentes egyenle­tes színvonalát. E kevesek közé tar­tozik a komáromi Svoboda tábornok utcai iskola. Az ilyen egyenletes mű­ködés, a minden Időszakban megfe­lelő tartalmú pionírmunka csak ott lehetséges, ahol mind a vezetésben, mind a pionírok soraiban megvannak a kellő biztos alapok és tartalékok. Nos, éppen ez jellemz§ Bódl igazgató elvtárs iskolájára. Sikerült szereznie olyan pionírvezetőt, aki küldetését céltudatosan, megfontoltan végzi évek óta és olyan szokásokat, olyan rend­szert oltott a kis pajtások tudatába, vérébe, amely a csapat megbízható erkölcsi alapja lett. Bódai Emőkének igazán meg volt rá az oka, hogy jó pionírvezető le­gyen. Azok közé a fiatalok közé tar­tozik, akik 1949-ben végtelen boldog­sággal, kitörő örömmel elsőként kö­tötték nyakukba a piros kendőt. A gú­tai harmadikos polgárista lelkesedése azonban kilenc pionírtársáéval együtt fokozatosan megcsappant. A pionír­munka iskolájukban nem volt az, amit a lelkes gyerekek elképzeltek. Szabó elvtárs, az akkori pionírvezetőjük me­rev tanítói szigorlat kereteibe bilin­cselte a gyermekek munkakedvét, s a pionírfoglalkozás az oktatás folytatása volt, ahol továbbra is a tanítói tekin­tély érvényesült, az idősebb elvtárs segítő és irányító vezetése helyett. Csölle Emőke ekkor döntötte el, hogy ha majd egyszer pionírvezető lesz, túl tesz a gútal pionírvezetőn. Erre néhány év múlva alkalma adódott. Mint fiatal tanítónő Csallóközaranyos­ra került, s itt a pionírcsapat veze­tését is vállalta. Amikor Aranyosról áthelyezték a ko­máromi iskolába, a búcsúzás a pioní­roktól volt a leg­nehezebb. Az utána küldött jellemzés­ben új igazgatója, Bódi elvtárs mélta­tó szavakat olvas­hatott a pionírcsa­patban végzett munkájáról. Éppen ilyen erőre volt szüksége Bódi elv­társnak, hiszen nemegyszer meg­fordult már a fejé­ben, hogy az okta­tást és a pionírcsa pat munkáját, vagyis az iskolai és t az iskolán kívüli ' -<•> foglalkozást ügye­sen egybe kell hangolni. E nagy feladatnak jelen­tős részét vállalta akkor a fiatal Csölle tanítónő. Teljes óraszámban tanított és vezette a csapatot is, ami annyit jelent, hogy délelőtt mint diákokkal, délután mint pionírokkal találkozott ugyanazokkal a gyerekek­kel. Ez a munka nagyon lekötötte, azonban vigasztalta az a tudat, hogy nem hiába. Soha sem volt egyedül, nehéz küldetését megértette az igazgató és a helyettese Patócs József, akik szívesen segítettek, ha szükség volt rá. Sőt, arra vezették az egész tantestületet és a szülőket is, hogy tekintsék a pionírcsapat sor­sát az iskola osztatlan problémájának. Komáromban lassan megszokták, hogy a különféle sportrendezvényeken eredményesen szerepeljen egy-két pio­"ív < .. - ü'' í . nír a Svoboda tábornok utcai iskolá­ból. Ha valahol ifjúsági műsort kel­lett adni, akár a járási, akár a városi szervek bizalommal fordultak hozzá­juk, számíthattak rájuk. Ünnepi csa­patgyűléseik, pioníravatásaik évről évre valóságos díszbemutatói látvá­nyossággal értek fel. Most a jelentős évforduló alkalmá­ból érdemes volna e csapat munká­járól akár kisebb tanulmányt írni okulásul más pionírvezetők számára. Felfedni, hogyan sikerült ebben az iskolában önállóvá, vezetésre, szerve­zésre „tollbamondás nélkül" ls képes­sé tenni 10—12 éves gyermekeket, a csapattanácsok, a rajok vezetőségeit. Mert tulajdonképpen ez volt a kulcsa a csapat sikereinek, ez volt a legfel­tűnőbb minden látogatónak. Bármire készültek, akármit szerveztek ebben az iskolában, Csölle tanítónő háttér­ben állt és csupán a legszükségesebb Irányító szavakat és tőmondatokat hangoztatta, a többit maguk a pioní­rok végezték. Sok iskolában tapasz­taltuk, hogy a csapat munkájában be­következett szüneteléseket a vezető elutazásával, megbetegedésével szok­ták magyarázni. Csölle elvtársnő nyu­godtan elmehetett volna kéthetes ki­rándulásra, Iskolázásra a csapat mun­kája emiatt nem akadt volna meg. A vezetőség pontosan tudta mikor, mit és hogyan kell tennie. Akkor tud­juk ezt igazán értékelni, ha meggon­doljuk, hogy ez volt a cél a pionír­szervezet megalakulásakor is: a gyer­mekeket önállóságra nevelni, megta­nítani arra, hogy mind a tanulásban, mind a sportban és a játékban becsü­letesek, ötletesek'' és kezdeményezők legyenek. A legutóbbi látogatásom napján a Svoboda utcai iskola pionírcsapatának életében jelentős változás történt. A pionirvezető ma már Bódainé ép­pen akkor adta át a csapat vezetését Csla Zoltán tanítónak. A küszöbönál­ló anyai és családi örömök várakozá­sában és reményével távozott az érde­mes pionírvezető az iskolából. Elé­gülten tehetjük hozzá, nem hosszú időre. Sőt, éppenséggel nem Is eltá­vozás ez, hiszen megígérte, hogy sza­badsága idején is ellátogat majd az iskolába és segíteni fog az új veze­tőnek. S most, amikor e sorok végén őszinte elismerésünket fejezzük ki Bódainénak és sok-sok komáromi szü­lő és egykori és mai pionír nevében köszönetet mondunk neki munká­jáért, nem azért tesszük, mintha ezzel pontot akarnánk tenni a pionírokkal végzett áldozatos munkájának végére. Ki is hinné el, hogy az a pedagógus, aki 13 éven át lelkesen és odaadással állt a csapat élén, egykönnyen meg­válnék a pajtásoktól. Bízzunk benne, hogy ha majd mint Ifjú, boldog édes­anya újra visszatér az Iskolába, to­vábbra is a csapat támasza lesz. PETRIK JÓZSEF Georgi Trajkov a bolgár Nemzetgyűlés új elnöke Szófia — Csütörtökön, április 23­án délután ült össze a Bolgár Nép­köztársaság Nemzetgyűlése, hogy új elnököt válasszon. A nemzetgyűlés kétjperces csend­del adózott az elhunyt elnök emléké­nek, majd ezután Todor Zslvkov, a Bolgár Kommunista Pórt Központi Bi­zottságának első titkára, miniszterel­nök előterjesztette a BKP KB, a Ha­zafias Front és a Bolgár Népi Me­zőgazdasági Szövetség k&zös javasla­tát az új elnök személyét illetően. A plénum egyhangúlag elfogadta a javaslatot, amelynek alapján Georgi Trajkov első miniszterhelyettest vá­lasztották meg a nemzetgyűlés el­nökévé. Az új elnök megköszönte a kitün­tetést és kijelentette, hogy minden erejét a szocializmus és a kommu­nizmus építésének szolgálatába állít­ja. Elnapolták a gciiíi leszerelési ertekezletet Genf (CTK) — A 18-hatalmi lesze­relési bizottság tegnap tartotta Genf­ben 186. ülését. A bizottság úgy dön­tött, hogy a következő ülést április 28-án tartják, majd a bizpttság június elején félbeszakítja munkáját. Előre­láthatólag a félbeszakítás után július 9-én lesz az első ülés. Háborús bűnös szökött meg Bonn (CTK) — Hans Walter Nennt­vvlch háborús bűnös, akit braun­schweigi nyugatnémet bíróság négy­évi fogházbüntetésre ítélt, megszö­kött börtönéből. A vád szerint Nennt­wich legalább 7 embert gyilkolt meg Pinszk szovjet város több mint 10 ezer lakosának tömeges kiirtásakor. Az ügyész a tanúvallomások alapján életfogytiglani börtönbüntetést java­solt a vádlottnak. A DPA hírügynökség jelentése sze­rint az illetékes helyek kijelentették, hogy Nenntwich rejtélyes körülmé­nyek között szökött meg. Az ilyen „rejtélyek" napirenden vannak a nyu­gatnémet börtönökben. Tajvant is bevonják a „szennyes há&oryíia" Hanoi (ČTK) — A Csen-Sin Sin Wen Pao tajvani lap közlése szerint az Egye­sült Államok Csang Kaj-seket ls be akarja kapcsolni a dél-vletnaml háború­ba. A lap szerint Rusk amerikai külügy­miniszter tajvani látogatása alatt arra kérte Csang Kaj-seket, segítsen a dél­vietnami probléma megoldásában. Rusk állítólag megtárgyalta Csang Kaj-sekkel az intervenció több lehetőségét és for­máját. A lap szerint Rusk és Csang KaJ­sek nézete valamennyi kérdésben meg­egyezett. ÜJ SZÖ 2 * 1984. április 23.

Next

/
Thumbnails
Contents