Új Szó, 1964. április (17. évfolyam, 91-120.szám)
1964-04-23 / 113. szám, csütörtök
Sok sikert a tanácskozáshoz A mezőgazdaságot választotta Á helyi szövetkezetben ezdett jóforlán gyerekfej. :1 dolgozni. A növénytermeléi csoportba oszották be. Mun<a volt bőven, eggeltől késő :stig a mezőn volt. Két évig dolgozott már a szövetkezetben, ahol ritkán kapott fizetést, amikor elhatározta, hogy az iparba megy dolgozni. BACTGÁN MAGDA elhatározását tett követte... Dolgozott Érsekújvárott, majd a rózsahegyi cérnagyárban. Naponta nyolc órát töltött az üzemben. Keresete meghaladta a havi 800—1000 koronát. Munkáján kívül bőven volt szabad ideje is. Délutánonként sokat sétált, este pedig táncolni járt. Jól érezte magát. Valami azonban mindig nyugtalanította. Teltek az évek. A szövetkezetben megjavult a gazdasági helyzet. A tagok jövedelme megnövekedett, s a fizetés is rendszeressé vált. Egyszer látogatóba ment haza. Meghallotta, hogy a szövetkezetben megváltozott az élet. Ceruzát és papírt vett a kezébe. Számolni kezdett. Egyhamar rájött arra, hogy az iparban sem keres többet, mint amennyit a helyi szövetkezetben barátnői keresnek. S mivel szüleitől távol él, kiadásai is megnövekednek. Mindig szerette a faluját, így az elhatározás is hamar megszületett... Otthon maradt... Azóta négy év telt el. Bacigán Magda ma az Imelyi szövetkezet baromfifarmján dolgozik. Hattagú kollektívájuk a szocialista munkabrigád büszke elmért versenyez. Noha Magda csak 25 éves, mégis őt választották meg a kis kollektíva vezetőjének. Hogy munkáját becsülettel elvégzi, arról legjobban az tanúskodik, hogy az EFSZ-ek járási konferenciáján őt választották meg küldöttnek az EFSZ-ek VI. kongresszusára. — Még sohasem voltam Prágában — mondja. Kíváncsi vagyok... De nemcsak a városra, hanem a kongresszusra is. Ha lenne annyi bátorságom., elmondanám: nem bántam meg, hogy az iparból visszajöttem a mezőgazdaságba dolgozni. A szövetkezetben Is megkeresem havonta a 800—900 koronát és szórakozásra ls Jut idő. - nj Ma kezdi meg tanácskozását az EFSZ-ek VI. kongresszusa. Prágában, a Kongresszusi Palotában négy napon át közel 1500 küldött tárgyal majd mezőgazdasági termelésünk eddigi eredményeiről, jelenlegi helyzetéről h és azokról a további feladatokról, melyeket % pártunk XII. kongresszusa tűzött mezőgaz5daságunk elé. Az elmúlt három év alatt (az V. kongresszus óta) mezőgazdaságunk nem y^^af - dicsekedhet különlegesen jó eredményekkel D PRV^ annak ellenére sem, hogy az állami támogatásban nem voit hiány. Mezőgazdasági nagyüzemeink jelenleg sokkal több géppel és gépi berendezéssel, több szakemberrel rendelkeznek, mint három évvel ezelőtt. Javult a műtrágyaellátás, bővült az öntözőrendszer-hálózat, több a nemesített vetőmag stb., vannak hát tartalékaink a mezőgazdasági termelés fokozására. Lesz miről tárgyalni küldötteinknek. Menyasszony a kongresszuson Megfontolt elképzelésekkel... Ésszel, szeretettel Ügy mondják, nehéz a szűkszavú embet bizalmába férkőzni. Bognár Károly ser szeret sokat beszélni, így ismerik a falu ban. Nekem is azt mondták: harapófogó val kell kihúzni belőle a szót... Nos ne kem más a véleményem. Nem bőbeszéd' az igaz, de barátságos ember a nyárasdl EFSZ jóhlrű fejőgulyása. Éppen etetés közben találtam az istál lóban. Sebtiben „s-étdobta" a jószágnál az abrakot, aztán beszédbe elegyedtünk Közben körénk gyűltek a társai. így az tán könnyen megoldódtak a nyelvek. Min lehet kíváncsi az újságíró? Elsősorban ls' az emberre, arra hogyan dolgozik, mivel érdemelte ki, hogy ő. i§ részt vegyen az EFSZ-ek kongresszusán. Tizenegy éve foglalatoskodik a jószág körül: tizennégy te-, henet gondoz. Ha belép az Istállóba, az állatok tudják, érzik jelenlétét. Ez az „összeszokottság" ls egyik titka a nagy hOi zamoknak. Előfordult, ha valami miatt kimaradt a munkából, kevesebb volt a napi tejátlag. — Nem adják le úgy a tejet, mint nekem — mondja, — És a gép? Talán kézzel fejnek? — Van olyan tehén, úgy mondjuk „maradi", hogy a gépi nek nem „fogad szót". Azt kézzel kell kifejni. Különben ls mindig utófejést végzünk a gép után... A jószágot is meg kell érteni. A munkát meg ésszel, szeretettel kell végezni, Természetesen takarmány, Jó abrak nélkül hiába minden. — Amint látom takarmányban nem szenved hiányt a Jói szág? — Ügy ahogy mondja. Nálunk a tél végén éppúgy van tat karmány, mint nyáron, vagy ősszel. — Ezért csurog olyan vastagon a tej ugye? — Nem panaszkodhatunk. Tavaly csrportunknak (7 ember. 98 tehent gondoz) a terv közel 260 liter tej kifejését szabta meg. De 320 ezer litert termeltünk. Bognár Lajos csaknem 54 ezer liter tejjel járult hozzá ehhez a mennyiséghez. Tehenenként, ha kikerekítenénk ez 3900 liter. Nagyszerű eredmény. Azt hiszem ezekután fölösleges is firi tatni, miért megy a kongresszusra. Ilyen nagy tapasztalatú gondozónak lehetőséget kell adni, hogy másoknak is elmondja sikerei titkát. És ez a negyvenéves keménykötésű, szőke ember szűkszavú, de ha munkájáról esik szó, igazán nem fukarkodik, szinte szeretettel beszél a Jószágról, örömmel a munkájáról (m í-i Aki mestere szakmájának ANDRÉ JÁNOST, az abaral szövetkezet agronőmusát nemcsak falujában, hanem szerte a trebišovi járásban is mint jó szakembert ismerik. Már hét éve irányítja a közös növénytermesztését. Megfontolt, nyugodt természetű ember. A termeléssel összefüggő problémákat a tagsággal egyetértésben igyekszik megoldani. Mielőtt intézkedne, kikéri az emberek véleményét, megszívleli tanácsukat, Javaslatukat. — összhang a vezetésben — megértés a tagság között. Ez az alapja a szorgalmas munkának, vallja. A kisparaszti külterjes gazdálkodást belterjes nagyüzemi gazdasággá fejlesztették. Nem sajnálják a befektetést a föld termőképességének növelésére. A ráfordítás busásan megtérül. A múlt évi aszály ellenére kukoricából harmincöt, búzából huszonhat, árpából negyven mázsás hozamot takarítottak be. Az egy hektárra eső jövedelem meghaladja a 6500 koronát. Saját termésből biztosíják a takarmányszükségletet ls. A mezőgazdasági termelés fejlesztésében még nagyon sok fonfos probléma vár megoldásra. Ezért nem ls csoda, hogy napjainkban a dolgozó parasztság figyelme a VI. szövetkezeti kongresszus felé Irányul, amelytől sok égető kérdés megoldását várják. André János —, aki küldöttként vesz részt Prágában a kongresszuson — néhányat maga ls felvetett. — A mezőgazdasági termelés szakosításáról már igen sokat hallottunk. Sajnos, a gyakorlatban ezeket még csak kismértékben alkalmaztuk, pedig a mezőgazdaság továbbfejlesztése nagymértékben ettől is függ. Ezekre a problémákra minden bizonnyal a kongreszszus tanácskozásán is fény derül. — Sokat kell változtatnunk a tervezésen. Termelni akarunk és összhangba akarjuk hozni termelésünket az országos érdekkel, figyelembe véve a legújabb szükségleteket, követelményeket. Az eddigi gyakorlat ehhez nem adja meg a teljes lehetőséget. Sokkal jobb lenne, ha az Illetékes szervek csupán az egyes mezőgazdasági üzemektől várható termékek mennyiségét határoznák meg és szabad kezet adnának a termelőnek, hogy a termelést saját adottságaiból kiindulva határozza meg. így az eddiginél Jobban érvényesülne a termelőüzemek kezdeményezése, ami végeredményben közérdek. Fontos megoldani a termelés és a mezőgazdasági termékek árainak összhangba hozását, mert az anyagi érdekeltség is nagymértékben kihat a mezőgazdasági terhelés színvonalának fokozásári... Ilyen és hasonló gondolatokkal, elképzelésekkel és tervekkel készül André János, az abaral szövetkezet agronómusa az országos szövetkezeti kongreszszusra, (m—s) A szövetkezeti kongresszuson vai lószínűleg lesz mindenféle rendű és rangú, foglald kozású és beosztár sú ember, már mennyiben a mezőgazdaságban dolgozik. Azt azonban merem állítani, hogy menyasszony nem sok lesz. Még azt se merném kétségbe vonni, hogy a kongresszuson az egyetlen menyasszony Osváth Erzsike lesz a csallóközaranyosi szövetkezetből. Az életkorát az elmondottakból nem nehéz kitalálni, többet nem is illik elárulni. — Miért választottak meg a kongresszus küldöttévé? A vállát vonogatja, s meny-; asszonyosan elpirul. i— ök tudják... 1 — Mióta dolgozik a szövetkezetben? — Hat éve. >— Hol? i— A kertészetben, j c j^j ksrös? — Jól. Nyáron hat-hétszáz! koronát előlegben. — Van sok fiatal a falui ban? .— Van. í— A vőlegényt? — Idevalósi, de nem dolgoi zik Itthon. Ennyit tudtam meg a menyi asszony-küldöttől, ha csak azt nem számltom, hogy azt Is eli árulta; már elkészült a keleni gyéje. De ez Inkább a vőlei gényre tartozik. Nem sikerült' tőle megtudnom, mivel érde-i melte kl ezt a megtisztelte-; tést. Nyílván semmiért mégi sem választották a szövetkezei ti kongresszus küldöttévé. m Az új technika szószólója Hasznos tapasztalatcsere jegyében... Ha a dudincel szövetkezetetek vásárra viszik i fajtiszta állatai: kat, bizonyosan nélkülük térnek haza. A dudinceiek messze földön híresek sertéste. nyésztükről, sálig 1 akad olyan szövetkezet, amely ( ilyen törzstenyészettel büszkélkedhetik. 'Anna Ziaková állatgondozónő lelkiismeretes és nagy szakértelemmel végzett munkáját az eredmények tükrözik. Tulajdonképpen ketten dolgoznak a törzstenyészetben Anna Zibritovskával. Munkájukat fémjelzi az állatok osztályozása: ELITE-A ELITE B ELITE-REKORD; ezt az osztályzatot pedig csak különleges technoló glal Ismeretekkel, — mondhatnók — a szakma kiváló tudá sával lehet elérni. Anna Ziaková Dudincén azonban egyéb téren is értékes tevékenységet fejt ki. A nőbizottságban 1948 óta dolgozik- és tíz éve már, hogy elnökké választották. A HNB tanácsának is tagja, és mint képvise'ő is megállja a helyét. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy ismét jelölték a választásokon. Hogyan tud mindenre Időt szakítani, s honnan meríti az erőt, azt még a férje sem tudná megmondani. Idejéből futja a takarításra, főzésre, a ház körüli munkára és három kislyánya neveiérése. Igaz, hogy Olga a legidősebb lány már nincs otthon, a zvoleni egészségügyi Iskolában tanul, de Ľudmila és Margitka még az alapfokú kilencéves Iskola tanulói. Érdekes, hogy mindketten az iskola elvégzése után édesanyjuk példáját követve a mezőgazdaságban akarnak elhelyezkedni. S valóban, a dudlncelek ná Iánál jobb küldöttet aligha találhattak volna a földművesszövetkezetek VI. kongresszusára. Ih s-l Páradús tavaszi reggel. Szlkszat Vilmost, az Ipolyi sági szövetkezet elnökét hasztalan keresem az Irodában. — Kint van a telepen. Ott biztosan megtalálja — Igazít útba a könyvelőnő, aki az asztalon heverő számlák reni dezgetésével foglalkozik. Az Ipoly folyó kanyarulatának lejtős oldalán húzódó mezőgazdasági épületek között nagy a sürgés-forgás. A traktorosok a határba indulnak, odébb kukoricamorzsolás folyik, a műhelyekben pedig vígan kongatják az üllőt. — Hol az elnök? — Éppen most fordult be a zootechnikussal a tehénistállóba — mutatnak — a magtárpadlásos férőhelyre a vízvezetékszerelők, akik az eldugult csatorna kitisztításával foglalatoskodnak. A jószág még javában majszolja, turkálja az Izeléket, szívesen tűri a vakarók csiklandozását. Az állatok csillogó szőre az etetők gondos munkáját dicséri. Gömbölyű testük viszont azt is elárulja, hogy a szövetkezet nincs szűkében a takarmánynak. — Ez igaz — vallja be az elnökkel tárgyaló zootechnikus. — Ám ennek ellenére nem vagyunk megelégedve a fejéshozammal. — Kevés a szemes takarmányunk — veszi át a szót Szikszai elvtárs. — Abrak nélkül meg a tejtermelés fokozására irányuló minden igyekezetünk csak puszta kísérlet marad. Vendéglátóim nem írják a hibát a tavalyi kedvezőtlen időjárás rovására, inkább az idei gazdagabb takarmánylap megteremtésének lehetőségeiről, a hasznosság biztosításéi nak kérdéseiről beszélgetnek. — Tagadhatatlan — vallja be az elnök, — mi semmiképpen sem bújhatunk ki a fei lelősség alól. A takarmányke-. verő üzemnek azonban pontoi sabbnak kellene lennie a tái pok kiutalásánál. Nyomban előkotorja zsebéi bői a feljegyzéseket, és félreérthetetlenül bizonyít. Például a tojáshozam ingadozásán poni tosan kimutatható, mikor „spóroltak" a tápokkal a keverőüzemben. Ugyanez a tejhozamon és a hízómarhák, sertések váltakozó súlygyarapodásán is lemérhető ... — A szövetkezetek országos kongresszusának — folytatja — a vágómarhák, sertések szállításánál keletkezett súlyi veszteségek kérdéseivel is kellene foglalkoznia. A vidéki kisebb vágóhidakat végképp felszámolták, s ezért sokszor napokig vagonokban vesztegelnek az állatok. A feldolgozott hús szállítása lényegesen csökkentené a veszteségeket. — Mint kongresszusi küldött, milyen reményekkel indul útnak Prágába? — Meggyőződésem, hogy ezen a fórumon komoly határozatok születnek a mezőgazdasági termelést gátló hibák kiküszöböléséről. Ezenkívül széles lehetőségünk nyílik majd a fejlett csehországi szövetkezetek vezetőivel, tagjaival a kínálkozó kölcsönös tapasztalatcseré^ {thl Vlkanová község nevét sokan ismerik a közép-szlovákiai kerületben, különösen azok, akik gyakran utaznak Zvolen és Banská Bystrica felé. A vasútvonal mellett fekszik. Szövetkezete eddig alig hallatott magáról, a közepes gazdasági eredmények pedig nemigen vonzzák a kíváncsiakat. Az utóbbi esztedőben azonban sok szövetkezetes figyelme Irányult Vlkanová felé. Erről a változásról Jozef R i e č a n, a HNB titkára így tájékoztatott: — Már messze vidékeken is tudják, hogy szövetkezetünk tehenei gondozottak, tiszták és az egész istálló fénylik a tisztaságtól. — Ennek hatása megmutatkozott már az eredményeken is? — A 80 tehénből egy sem beteg. A TBC ismeretlen. A tej tehát csak egészséges tehenektől kerül a dolgozók asztalára. — Hány személy gondjára bízták a tehenek fejését? — A munkát már jó esztendeje 5 tagú asszonykollektíva végzi. Bár a szövetkezet tavaly az utolsó cseppig eljutatta a tervezett tejmennyiséget a csarnokba, az idén azonban mindez már kevésnek bizonyult. Ezt elsősorban maguk a fejők vették észre. Ezek után számba vették a lehetőségeket és természetesen saját erejüket is, és felajánlották, hogy a Szlovák Nemzeti Felkelés 20. évfordulójának tiszteletére a tervezettnél 20 ezer literrel több tejet szállítanak- a közellátásnak. Jóleső érzéssel töltöttek el a titkár szavai. Nyomban további kérdést szerettem volna feladni, ő azonban megelőzött a felelettel. — A fejést természetesen már nem kézzel végzik az aszszonyok. Munkájuk megkönynyítésére gépi berendezés áll rendelkezésükre. — Nem idegenkednek a géptől? — Már nem. Ebben pedig oroszlánrésze van Anna Kiesnlakovának, ő a szószólója az új technikának és a tisztaságnak a szövetkezetben. Mondanom sem kell, hogy a gépek hibátlanul működnek s az üzemzavar már ismeretlen fogalom. — Tapasztalatait népszerűsíti-e másutt is? — Az asszonyok általában visszahúzódnak a közéleti szerepléstől. Anna Klesniaková azonban képviselője a helyf nemzeti bizottságnak. A munkában nem ismer fáradságot, A mostani választási Időszakban még arra is szakított magának időt, hogy a járási közrendvédelmi bizottság munká.< Jában aktívan vegyen részt, így a HNB titkára. A köíép. szlovákiai kerület szövetkezetesei tehát méltán előlegezték bizalmukat Anna Klesniakövának, hogy a többi kilencvennel együtt képviselje őket a kongresszuson, A bizalmat kiérdemelte, (—e«] íi Marika szerénykedik '•I — Mit mondjalc a delegálásról? őszintén szólva nem imái dom a gyülésezést. De Prága az más. Hogy ls mondjam, mégis csak jó érzés volt, amikor tudi tómra adták, hogy engem ls Jei : lölnek a négynapos kongresszusi ; ra. A járási szövetkezeti konferencián meg már Izgultam is, rám ; szavaznak-e a Jelenlevők, vagy lesz újabb javaslat Is. Mert a gai lántai járásból körülbelül én le| szek a legfiatalabb a küldöttek ! között. — Hogy hány éves vagyok? Tő1 lem még nyugodtan megkérdezheti, hiszen a vízkeleti szövetkezet alig két évvel fiatalabb nálam. Én meg úgyszólván még épi | pen csak belekóstoltam a munkába. Nem ls tudom, miért esett t rám a választás. Talán csak afzért, mert én vagyok a dohánytermelő Ifjúsági csoport vezetői Je. Meg a helyi CSISZ alelnöke. Nevem? Szolgai Mária. — Ennyi még nem elég? Még mit mondjak? Inkább doli gozgatunk, mint magunkról beszélünk. Persze mi lányok egymás között, hja ... — Szót kérek-e? Ugyan miről tudnék beszélni annyi okos, tapasztalt mezőgazdasági dolgozónak. És főként a szakembereknek. A dohánytermelésben nincs sok érdekesség. Inkább majd a fülemet, meg a szememet tartom nyitva. Utóvégre.,, de ez talán úgy is van rendjén. — Nem, egyáltalán nem arra gondoltam, hogy az asszony maradjon a főzőkanálnál és ne ártsa nyelvét abba, ami nem szakmája. De többet se akarjon mondani, mint amennyit tud. Mire jő az, más tollával ékeskedni. IJagyjtik ezt. Majd a kongresszus után talán íöbt>et £,, * ü^—SUl Ü] SZÖ 6 * !>•<• áP»"« 2 3-